A magyar nyelv helyzete a digitális korban

Magyar nyelv- és beszédtechnológiai nap

Az MTA Nyelvtudományi Intézete és a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke közös rendezésében került sor 2013. január 18-án A magyar nyelv helyzete a digitális korban című konferenciára, amely egyben az Európai Bizottság és az MTA által támogatott CESAR projekt záróeseménye, a CESAR road-show budapesti konferenciája volt.

Az MTA Székházában tartott konferencián köszöntő beszédet mondtak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának magas rangú képviselői, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának elöljárója. A felszólalók mindegyike egyetértett abban, hogy a magyar nyelv technológiai támogatottsága nemzetstratégiai ügy, mivel a magyar nyelv digitális életképessége közvetlenül érintheti kultúránk fennmaradását, gazdaságunk versenyképességét, a nyelvi korlátok lebontását a digitális térben..

Csak egy közös európai stratégia mentheti meg a kisebb nyelveket a digitális kiszorulástól.
Európa súlyos kommunikációs válságban van a META-NET Európa nyelvei a digitális korban című tanulmánya szerint. A legtöbb európai nyelvet, így a magyart is a digitális kihalás veszélye fenyegeti, ha nem kap megfelelő technológiai támogatást ahhoz, hogy a digitális korban életben maradjon. Jelenleg az értékes információknak csupán töredéke áll a felhasználók rendelkezésre az összes európai nyelven, az állampolgároknak pedig nincs lehetőségük létfontosságú kérdéseiket megvitatni a fennálló nyelvi határok miatt.

A kisebb európai nyelvek digitális kihalása elleni küzdelemről szólt az MTA Nyelvtudományi Intézetének A magyar nyelv helyzete a digitális korban című konferenciája Budapesten. Az előadók egyetértettek abban, hogy meg kell teremteni a kommunikációs akadályok nélküli Európát, amely elősegíti a szabad információ-, ötlet- és áruáramlást, ugyanakkor megőrzi a kulturális és nyelvi gazdagságot és sokszínűséget.

Ennek érdekében a META-NET létrehozta a Stratégiai Kutatási Tervet (SKT), amelyben felvázolja, hogy a nyelvtechnológiába való célzott befektetés miként képes jelentős gazdasági hasznot termelni úgy, hogy az bőven kitermelje a költségeket. Az SKT által javasolt összeurópai programban a tudományos és ipari kutatás-fejlesztés három fő téma köré szerveződik:

A Nyelvek közötti felhő általános és speciális fordítási szolgáltatásokat fog nyújtani minden európai polgárnak és szervezetnek. Ezek a szolgáltatások jó minőségű, pontos és megbízható fordítási technológiákat tartalmaznak beszélt és írott nyelvre. Ezen túl emberi fordítókat és tolmácsokat is alkalmaznak majd azokra a feladatokra, amelyekkel a gép nem tud megbirkózni.
A Közösségi intelligencia és e-részvétel azon források és eszközök fejlesztésére koncentrál, amelyek az állampolgárok, vásárlók, ügyfelek és fogyasztók közösségén belüli és az egyes közösségek közötti megértést és párbeszédet támogatják azzal a céllal, hogy létrejöhessen az e-részvétel, és ezzel megalapozódjon egy hatékonyabb folyamat a kollektív döntések előkészítésére, kiválasztására és kiértékelésére.
A Közösségileg érzékeny interaktív asszisztensek kutatás a sokrétű digitális asszisztensek fejlesztésére fókuszál, amelyek tanulnak és alkalmazkodnak, valamint beszélt nyelvi interakciókon keresztül proaktív és interaktív támogatást nyújtanak a használónak speciális helyzetekben.

"Európának nagy szüksége lenne jó minőségű, az összes európai és a fontosabb nem európai nyelveket érintő gépi fordító rendszerre, hogy legyőzhesse a nyelvi akadályokat. Ezek az akadályok hátráltatják az EU-nak az egységes digitális piac létrehozására irányuló hosszútávú törekvéseit, hiszen gátolják a tudás, az információ, a termékek és a szolgáltatások szabad áramlását" -- mondja Hans Uszkoreit professzor, a META-NET koordinátora és a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont (DFKI) tudományos igazgatója.

Nyelvtechnológia: a háttér

A nyelvtechnológia már most támogatást nyújt olyan mindennapi feladatokban, mint az e-mail írás vagy az internetes jegyvásárlás. Előnyünk származik a nyelvtechnológiából, amikor weboldalakat keresünk és fordítunk le, amikor a kocsink navigációs rendszerét vagy a mobilunkat irányítjuk élőszóval, vagy amikor ajánlásokat kapunk online boltokban. A közeljövőben képesek leszünk számítógépes eszközökkel, alkalmazásokkal és gépekkel beszélni, beleértve a régóta várt robotokat is, amelyek nemsokára beteszik lábukat az otthonainkba és munkahelyeinkre is. Bármerre leszünk, ha információra vagy segítségre lesz szükségünk, egyszerűen csak hangosan kell kérnünk. Az emberek és gépek közötti kommunikációs határok ledöntésével meg fog változni a világunk. A nyelvtechnológia lehetővé teszi, hogy az emberek a nyelvi határokon átívelően együtt dolgozzanak, tanuljanak, üzleteljenek és megosszák tudásukat -- számítógépes ismereteiktől függetlenül.

A nyelvtechnológiai rendszerek napjainkban leginkább statisztikai módszerekre támaszkodnak, amelyek tanításához nagy mennyiségű írott vagy beszélt nyelvi adat szükséges. Különösen azoknál a nyelveknél nehéz elegendő anyagot szerezni, ahol a beszélők száma viszonylag alacsony. Azonban a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően lebonthatjuk ezeket a korlátokat. A nyelvtechnológia jelenleg az információtechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe. A hatalmas nemzetközi vállalatok, mint a Google, a Microsoft, az IBM és a Nuance nagy beruházásokat hajtottak végre ezen a területen. Európa kiemelt pozícióban van, köszönhetően gazdag technológiai, kulturális és nyelvészeti szaktudásának, több száz kis- és középvállalkozásának, valamint speciális többnyelvű technológiai alkalmazásainak és szolgáltatásainak.

A META-NET és a META

A META-NET kiválósági hálózat 34 ország 60 kutatóközpontját fogja össze, és számos EU által támogatott projektben vesz részt. Célja a többnyelvű európai információs társadalom technológiai alapjainak megteremtése.

A META-NET hozta létre a META-t, a Többnyelvű Európai Technológiai Szervezetet (Multilingual Europe Technology Alliance), amelyhez eddig 55 országból 600 szervezet csatlakozott, köztük kutatóközpontok, egyetemek és magáncégek.

Dokumentumok, háttéranyagok:

http://www.meta-net.eu

http://www.meta-net.eu/sra

http://www.meta-net.eu/sra/press-release

http://www.meta-net.eu/whitepapers

http://www.meta-net.eu/whitepapers/press-release

Köszöntők

Maróth Miklós

Gróh Gáspár

Kelemen Csaba

Bába Iván

Csizmadia Norbert

Hoffmann Rózsa

L.Simon László

Korányi László

Előadások

Márta Nagy-Rothengass (Európai Bizottság, Tartalmak, Technológiák és kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága): A nyelvtechnológia európai perspektívái: trendek és távlatok

Georg Rehm (META-NET hálózati menedzser, META-NET): A META-NET Stratégiai Kutatási Terve a többnyelvű Európáért 2020 (ppt)

Váradi Tamás (koordinátor, CESAR): A CESAR projekt: kihívások és eredmények (ppt)

Kornai András (MTA SZTAKI): A magyar nyelvtechnológia helyzete és távlatai (ppt)

Németh Géza (BME TMIT): A magyar beszédtechnológia helyzete és távlatai (ppt)

Prószéky Gábor (MorphoLogic Kft., PPKE ITK): Üzleti szemlélet és a magyar nyelv támogatása a többynelvű világban (ppt)

Ralf Steinberger (projektmenedzser, Európai Bizottság, Joint Research Centre (JRC)): A magyar médiafigyelő rendszer és szövegelemzés az Európai Unió kontextusában (ppt)

Steven Krauwer (koordinátor, CLARIN ERIC): Nyelvtechnológia a humán tudományokért: miért és hogyan (ppt)

Hunyadi László (DTE): A HUCOMTECH projekt és eredményei (ppt)

Vincze Veronika (SzTE): Magyar nyelvi szintaktikai elemzőrendszerek (ppt)

Fegyó Tibor (BME TMIT, Aitia Zrt.): Big Data. Beszédbányászati lehetőségek és megoldások

Oravecz Csaba (MTA Nyelvtudományi Intézet): A Magyar Nemzeti Szövegtár új változata (ppt)