[Hejes-devel] [1445] Added AkH 12 contents in html

hejes-devel at nytud.hu hejes-devel at nytud.hu
Tue Sep 1 16:49:27 CEST 2015 

Revision: 1445
Author:   mihaltz
Date:     2015-09-01 16:49:26 +0200 (Tue, 01 Sep 2015)
Log Message:
-----------
Added AkH 12 contents in html

Added Paths:
-----------
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh11_content.html
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh12_content.html

Removed Paths:
-------------
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html

Copied: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh11_content.html (from rev 1444, trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html)
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh11_content.html	                        (rev 0)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh11_content.html	2015-09-01 14:49:26 UTC (rev 1445)
@@ -0,0 +1,444 @@
+<a name="F1"/><p class="cim_fofejezet">ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK</p>
+<a name="F1_1"/><p class="cim_fejezet1">Írás és helyesírás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="1"/><span class="szid">1. </span>Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.</p>
+<a name="F1_2"/><p class="cim_fejezet1">A magyar helyesírás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="2"/><span class="szid">2. </span>Helyesírásunk betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2a"/><span class="szalid">a) </span>Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2b"/><span class="szalid">b) </span>Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik, mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2c"/><span class="szalid">c) </span>A magyar írás hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2d"/><span class="szalid">d) </span>Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszerébő!
 l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.</p>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F2"/><p class="cim_fofejezet">A BETÅ°K</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="3"/><span class="szid">3. </span>Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak, azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. A magyar betű vagy egyjegyű, azaz egyetlen írásjegy; <span class="tipodolt">e, í, á, ü; b, r, s, v;</span> stb.; vagy többjegyű, azaz írásjegyek kapcsolatából áll: <span class="tipodolt">cs, sz, ty, zs; dzs;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Mind kézírásban, mind nyomtatásban vannak kisbetűink: <span class="tipodolt">a, ő; c, r, gy, zs, dzs;</span> és vannak nagybetűink: <span class="tipodolt">A, Ő; C, R, Gy, Zs, Dzs;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8">8.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10">10.</a></span>)</p>
+<a name="F2_1"/><p class="cim_fejezet1">A magánhangzók írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="4"/><span class="szid">4. </span>Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük; egy részük ékezet nélküli, más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="4a"/><span class="szalid">a) </span>A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül, illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: <span class="tipodolt">a, e, o, u; i, ö, ü: ceruza, nyolc, közül, szikes, iparkodik</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="4b"/><span class="szalid">b) </span>A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: <span class="tipodolt">á, é, í, ó, ú; ő, ű: játék, lódít, húr, hős, űr</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="5"/><span class="szid">5. </span>A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban, mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket, mint a kisbetűkre: <span class="tipodolt">Ödön, Ürményi, Ázsia, Óbuda, Őze</span> stb. – Csak a rövid <span class="tipodolt">i</span> nagybetűs alakján nincs pont: <span class="tipodolt">Ilona, Izland</span> stb. A hosszú nagy <span class="tipodolt">Í</span>-re azonban ki kell tenni az ékezetet: <span class="tipodolt">Írország, Írott-kő</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="6"/><span class="szid">6. </span>A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">akar</span> – <span class="tipodolt">akár</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kemény – kémény</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><s!
 pan class="tipodolt">bal</span> – <span class="tipodolt">bál</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öt – őt</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">oda</span> – <span class="tipodolt">óda</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irt – írt</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">áru</span> – <span class="tipodolt">árú</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzért – tűzért</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="!
 normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span clas
s="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros</span> – <span class="tipodolt">kóros</span> – <span class="tipodolt">kórós</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vereb – veréb – véreb</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: <span class="tipodolt">Één? Góóól! Neeem.</span> Stb.</p>
+<a name="F2_2"/><p class="cim_fejezet1">A mássalhangzók írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="7"/><span class="szid">7. </span>Mássalhangzóinkat egy- vagy többjegyű, mellékjel nélküli betűkkel jelöljük.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="7a"/><span class="szalid">a) </span>A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: <span class="tipodolt">b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z: pálma, fejtegetés, kér</span> stb. Nyolc betűnk kétjegyű: <span class="tipodolt">cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs: batyu, csökönyös</span> stb.; egy betűnk pedig háromjegyű: <span class="tipodolt">dzs: lándzsa</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="7b"/><span class="szalid">b) </span>A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: <span class="tipodolt">bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz: add, aggot, kellett</span> stb. – A többjegyűeket csak az összetett szavak tagjainak határán kettőzzük teljesen!
 : <span class="tipodolt">jegygyűrű, fénynyaláb, díszszemle</span> stb.; egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket, vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: <span class="tipodolt">ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs: loccsan, eddzük, asszonnyal</span> stb. [De elválasztáskor: <span class="tipodolt">locs-csan, edz-dzük, asz-szony-nyal</span> stb.; vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226f">f)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#227">227.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="8"/><span class="szid">8. </span>A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: <span class="tipodolt">Csoma, Dzsingisz, Szolnok, Zsolt</span> stb. Ugyanígy: <span class="tipodolt">Ssz!</span> (indulatszó); <span class="tipodolt">Nyár van.</span> (mondat); stb.</p><p class="bekezdes">A csupa nagybetűvel írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: <span class="tipodolt">ENSZ, GYSEV</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#283">283.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#283a">a)</a></span>] – Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: <span class="tipodolt">CSOMAGMEGŐRZŐ; TILOS A DOHÁNYZÁS!;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="9"/><span class="szid">9. </span>A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hal – hall</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hason</span> – <span class="tipodolt">hasson</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span !
 class="tipodolt">len – lenn</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">feje</span> – <span class="tipodolt">fejje</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eset – esett</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">orom</span> – <span class="tipodolt">orrom</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">megy – meggy</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza</span> – <span class="tipodolt">kassza</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span!
  class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table><
/p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: <span class="tipodolt">Nnem! Terringettét! Pssszt!</span> Stb.</p>
+<a name="F2_3"/><p class="cim_fejezet1">Az ábécé</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="10"/><span class="szid">10. </span>Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): <span class="tipodolt">a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz, alakjuk a következő: <span class="tipodolt">A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs.</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#3">3.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8">8.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="11"/><span class="szid">11. </span>A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló <span class="tipodolt">q</span>-t, <span class="tipodolt">w</span>-t, <span class="tipodolt">x</span>-et és <span class="tipodolt">y</span>-t így soroljuk be ábécénkbe: … <span class="tipodolt">p, q, r … v, w, x, y, z, zs; … P, Q, R … V, W, X, Y, Z, Zs.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">ch</span>-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) <span class="tipodolt">c + h</span> kapcsolatnak tekintjük.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15">15.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="12"/><span class="szid">12. </span>Régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#87">87.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#157">157.</a></span>) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">aa</span> = á: <span class="tipodolt">Gaal</span> [e.: gál]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class!
 ="normal"><span class="tipodolt">ch</span> = cs: <span class="tipodolt">Madách</span> [e.: madács]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eé</span> = é: <span class="tipodolt">Veér</span> [e.: vér]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cz</span> = c: <span class="tipodolt">Czuczor</span> [e.: cucor]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eö</span> = ö: <span class="tipodolt">Eötvös</span> [e.: ötvös]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">s</span> = zs: <span class="tipodolt">Jósika</span> [e.: józsika]</span></td!
 ><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr>
<tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ew</span> = ö: <span class="tipodolt">Thewrewk</span> [e.: török]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">th</span> = t: <span class="tipodolt">Csáth</span> [e.: csát]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">oó</span> = ó: <span class="tipodolt">Soós</span> [e.: sós]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ts</span> = cs: <span class="tipodolt">Takáts</span> [e.: takács]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="norm!
 al"><span class="tipodolt">y</span> = i: <span class="tipodolt">Kölcsey</span> [e.: kölcsei]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">w</span> = v: <span class="tipodolt">Wesselényi</span> [e.: veselényi]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15">15.</a></span> pont szól.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="13"/><span class="szid">13. </span>Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók, mind mássalhangzók jelölésére:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">angol: <span class="tipodolt">Greenwich</span> [e.: grinics], <span class="tipodolt">joule</span> [e.: dzsúl]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">cseh: <span class="tipodolt">Dvořák</span> [e.: dvorzsák], <span class="tipodolt">Škoda</span> [e.: skoda]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">francia: <span class="tipodolt">Eugène</span> [e.: özse!
 n], <span class="tipodolt">Nîmes</span> [e.: nim]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">német: <span class="tipodolt">Schäfer</span> [e.: séfer], <span class="tipodolt">Werther</span> [e.: verter]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">olasz: <span class="tipodolt">Bologna</span> [e.: bolonya], <span class="tipodolt">quattrocento</span> [e.: kvatrocsentó]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">portugál: <span class="tipodolt">Guimarães</span> [e.: gimarajs], <span class="tipodolt">piranha</span> [e.: piránya]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">román: <span class="tipodolt">TîrgoviÅŸte</span> [e.: tirgoviste], <span class="tipodolt">piaÅ£a</span> [e.: piaca]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolÃ!
 ¡sának elveit a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15
">15.</a></span> pont tartalmazza.</p>
+<a name="F2_4"/><p class="cim_fejezet1">A betűrendbe sorolás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="14"/><span class="szid">14. </span>A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé, hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. A fontosabb általános szabályok, amelyek a szótárakban, lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="14a"/><span class="szalid">a) </span>A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><!
 td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">acél</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kettő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">remény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sokáig</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csók</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyúl</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szabad</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gép</span>!
 </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span cl
ass="tipodolt">olasz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tamás</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öröm</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vásárol</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között.</p><p class="bekezdes">Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt !
 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cudar</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dac</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zoltán</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">domb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zongora</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cuppant</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">duzzog</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span!
  class="normal"><span class="tipodolt">zúdul</span></span></td></tr><
tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csalit</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dzsem</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zsalu</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csata</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dzsibuti</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zseni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dzsungel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zsigmond</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid">!
 <a name="14b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lom</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinkó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tükör</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lomb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinyó</span></span></td><td valign="top" wid!
 th="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tünde</span></sp
an></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lombik</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirít</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tünemény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Lontay</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirkad</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüntet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lovagol</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Piroska</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzér</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p cla!
 ss="bekezdesszalid"><a name="14c"/><span class="szalid">c) </span>A szavakat a szó belsejében és a szó végén lévő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől, tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: <span class="tipodolt">bb</span> = <span class="tipodolt">b + b; rr</span> = <span class="tipodolt">r + r;</span> stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk, s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. (Vagyis: <span class="tipodolt">ccs</span> = <span class="tipodolt">cs + cs; g!
 gy</span> = <span class="tipodolt">gy + gy; ddzs</span> = <span class=
"tipodolt">dzs + dzs;</span> stb.)</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kas</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kasmír</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennének</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyá</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">Kassák</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menü</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagygyakorlat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kastély</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">meny</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyít</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszinó</span></span></td><td valign="top" width="3!
 3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Menyhért</span></span
></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyobb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kassza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennybolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyol</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszt</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennyi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyoll</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14d"/><span class="szalid">d) </span>A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk <span class="tipodolt">(a</span> – <span class="tipodolt">á, e</span> – <sp!
 an class="tipodolt">é, i</span> – <span class="tipodolt">í, o</span> – <span class="tipodolt">ó, ö</span> – <span class="tipodolt">ő, u</span> – <span class="tipodolt">ú, ü</span> – <span class="tipodolt">ű)</span> a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ír</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irán</span></span></td><td valign=!
 "top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">író</s
pan></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irak</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">írandó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iroda</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iram</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iránt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irónia</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm !
 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">égbolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Égei-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerék</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szél</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Eger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">keres</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span!
  class="normal"><span class="tipodolt">szelel</span></span></td></tr><
tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egér</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kérés</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">éger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szelés</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">égés</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kóros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">széles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egé!
 sz</span> stb<span class="tipodolt">.</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kórós</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szelet</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14e"/><span class="szalid">e) </span>A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/>!
 </colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal
"><span class="tipodolt">kis részben</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márvány</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszafa</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissé</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márványkő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tiszahát</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kiss Ernő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márvány sírkő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza Kálmán</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis sorozat</!
 span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Márvány-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza menti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissorozat-gyártás</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márványtömb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tiszántúl</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis számban</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Márvány Zsolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza-part</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kistányér</span></span><!
 /td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tip
odolt">másféle</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszavirág</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis virág</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">másol</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszt</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14f"/><span class="szalid">f) </span>Különleges célt szolgáló névsorokban, tárgymutatókban, kartotékokban stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat, vagy csak az első elem alapján szokás besorolni, ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást hazai és nemzetközi szabványok!
  írják elő.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="15"/><span class="szid">15. </span>A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben, valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar, illetőleg idegen betűket.</p><p class="bekezdes">A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (<span class="tipodolt">ew</span> = <span class="tipodolt">e + w; ch</span> = <span class="tipodolt">c + h; cz</span> = <span class="tipodolt">c + z;</span> stb.). – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük (<span class="tipodolt">ch</span> = <span class="tipodolt">c + h; oe</span> = <span class="tipodolt">o + e; sch</span> = <span class="tipodolt">s + c + h;</span> stb.). – Az idegen betűk közül azok, amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek, az ábécébe soroláskor nem t!
 ekintendők önálló betűknek. – Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cérna</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gaal</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moshat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cerný</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">galamb</span></span></td><td valign="top" width="3
3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Champagne</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gärtner</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mošna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cholnoky</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gáz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosópor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">címez</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">geodézia</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Møsstrand</span></span!
 ></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georges</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mostan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czuczor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">góc</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">munka</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csapat</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Goethe</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Muñoz</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="16"/><span class="szid">16. </span>Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok és térképek névmutatói stb.), amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással, rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: <span class="tipodolt">a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.</span> Ebben a rendszerben mind a magyar, mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön, önálló egységnek számít, és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre, sem az idegen betűk mellékjeleire.</p><p class="bekezdes">Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén hazai és nemzetközi szabványok írják elő, illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. Ezek hatálya azonban n!
 em terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.</p>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F3"/><p class="cim_fofejezet">A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="17"/><span class="szid">17. </span>A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult, a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés.</p><p class="bekezdes">Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható; például a <span class="tipodolt">kísér, kell, szalma, akác, zöld, négy</span> stb. köznyelvi alakok, szemben a nyelvjárási (ill. régies) „késér”, „kő”, „szóma”, „ákác”, „ződ”, „nígy” stb. formákkal. Így van ez a toldalékok esetében is: a <span class="tipodolt">látni, házból</span> stb. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”, „házbul” stb. formák nyelvjárási (ill. régies) kiejtésűek, ezért az írásban kerülendők. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. az „erőssen”, „szöllő” stb.), esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. a „kőrut”, „köppeny”, „ellemez” stb. ejté!
 smódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe, hanem az írásgyakorlat alapján a kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási, régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="18"/><span class="szid">18. </span>A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti, hogy a szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: <span class="tipodolt">láz, fény, ír, véd, tíz, húsz; -s, -talan, -telen, -va, -ve; -bb, -t, -j; -n, -tól, -től, -kor;</span> stb. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is, ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti.</p>
+<a name="F3_1"/><p class="cim_fejezet1">A szótövek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="19"/><span class="szid">19. </span>Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen, az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot.</p>
+<a name="F3_1_0_1"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">i, u, ü</span> és az <span class="tipodolt">í,
+ú, ű</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="20"/><span class="szid">20. </span>Szavaink többségében az <span class="tipodolt">i, u, ü</span> az egész magyar nyelvterületen rövid: <span class="tipodolt">igaz, fizet; ugat, fut; ürge, füst;</span> stb. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés, helyesírásunkban már általában kialakult, hogy mely esetekben írunk <span class="tipodolt">i, u, ü</span>-t, illetőleg <span class="tipodolt">í, ú, ű</span>-t.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="21"/><span class="szid">21. </span>Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő, illetőleg a szóbelseji <span class="tipodolt">í, ú, ű: íz, ízes, íznek; szín, színes, színész; szív, szíves, szívből; hús, húsok, húsból; súly, súlyos, súlya; új, újság, újra, újabb; gyűjt, gyűjtemény, gyűjtjük; hűs, hűsít, hűsek; tű, tűk, tűvel;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#27">27.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="22"/><span class="szid">22. </span>A szavak végén legtöbbször rövid <span class="tipodolt">i</span> van: <span class="tipodolt">kocsi, kifli, bácsi, néni, kicsi, nini; Peti, Mari;</span> stb. – Van azonban néhány hosszú <span class="tipodolt">í</span>-re végződő szavunk is: <span class="tipodolt">sí, nyí, rí, csicsí, gyí, kikirikí</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="23"/><span class="szid">23. </span>Hosszú <span class="tipodolt">ú, ű</span> van a legtöbb főnév végén: <span class="tipodolt">ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Vannak azonban olyan főneveink is, amelyeknek a végén az <span class="tipodolt">u, ü</span> rövid: <span class="tipodolt">adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü;</span> stb. <span class="tipodolt">–</span> Rövid <span class="tipodolt">u</span>-val írjuk a becézett alakokat is: <span class="tipodolt">anyu, apu; Icu;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="24"/><span class="szid">24. </span>A melléknevek végén mindig hosszú <span class="tipodolt">ú, ű</span> van: <span class="tipodolt">domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#34">34.</a></span>)</p>
+<a name="F3_1_0_2"/><p class="cim_fejezet3">Az alakváltozatok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="25"/><span class="szid">25. </span>Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="25a"/><span class="szalid">a) </span>Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">fel</span> – <span class="tipodolt">föl, csepeg</span> – <span class="tipodolt">csöpög, fedél</span> – <span class="tipodolt">födél, seprű</span> – <span class="tipodolt">söprű;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">csoda</span> – <span class="tipodolt">csuda, csorog</span> – <span class="tipodolt">csurog;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">dől</span> – <span class="tipodolt">dűl;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">hova</span> – <span class="tipodolt">hová;</span></p><p class=!
 "bekezdes"><span class="tipodolt">levő</span> – <span class="tipodolt">lévő, tied</span> – <span class="tipodolt">tiéd, mienk</span> – <span class="tipodolt">miénk, föveny</span> – <span class="tipodolt">fövény;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">lábas</span> – <span class="tipodolt">lábos;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">lány</span> – <span class="tipodolt">leány, mért</span> – <span class="tipodolt">miért, rá</span> – <span class="tipodolt">reá;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="25b"/><span class="szalid">b) </span>Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">lenn</span> – <span class="tipodolt">lent, fenn</span> – <span class="tipodolt">fent, kinn</span> – <span class="tipodolt">kint;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">gyerek</span> – <span class="tipodolt">gyermek;</span></p><p!
  class="bekezdes"><span class="tipodolt">foltoz</span> – <span class
="tipodolt">foldoz;</span> stb.</p><p class="bekezdes"></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. A <span class="tipodolt">hova</span> és a <span class="tipodolt">hová,</span> a <span class="tipodolt">lenn</span> és a <span class="tipodolt">lent</span> stb. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. A <span class="tipodolt">lány, rá</span> stb. általános használatú, a <span class="tipodolt">leány, reá</span> stb. választékos hangulatú. A <span class="tipodolt">csepp</span> és a <span class="tipodolt">csöpp,</span> a <span class="tipodolt">csend</span> és a <span class="tipodolt">csönd</span> stb. önálló szóként egymással váltogatható, de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: <span class="tipodolt">cseppkő, cseppfertőzés, csendháborítás</span> stb.</p>
+<a name="F3_1_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A tőváltozatok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="26"/><span class="szid">26. </span>Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják, más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="27"/><span class="szid">27. </span>Hosszú <span class="tipodolt">í, ú, ű</span> hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#21">21.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="27a"/><span class="szalid">a) </span>Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát, s csak néhány származékban váltja rövidre: <span class="tipodolt">zsír, zsírt, zsíros,</span> de: <span class="tipodolt">zsiradék;</span> – <span class="tipodolt">húsz, húszat, húszas,</span> de: <span class="tipodolt">huszadik, huszad, huszon-;</span> – <span class="tipodolt">tíz, tízen, tízes,</span> de: <span class="tipodolt">tized, tizen-;</span> stb. – <span class="tipodolt">ír, írok, írás, írat</span> (ige); de: <span class="tipodolt">irat</span> (főnév), <span class="tipodolt">iroda, irodalom;</span> stb. – <span class="t!
 ipodolt">bújik, bújjon, bújócska, bújtat,</span> de: <span class="tipodolt">bujkál, bujdosó;</span> stb. – <span class="tipodolt">dűl, dűlt, dűlve, dűlő,</span> de: <span class="tipodolt">düledezik, dülöngél, dülleszt;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="27b"/><span class="szalid">b) </span>Vannak viszont szabályos <span class="tipodolt">í</span> – <span class="tipodolt">i, ú</span> – <span class="tipodolt">u, ű</span> – <span class="tipodolt">ü</span> váltakozást mutató főnevek. Írásukat megkönnyíti a <span class="tipodolt">nyár</span> – <span class="tipodolt">nyarat, kéz</span> – <span class="tipodolt">kezet</span> típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az <span class="tipodolt">í, ú, ű,</span> mint a <span class="tipodolt">nyár</span> vagy a <span class="tipodolt">kéz</span> magánhangzója. Például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width=!
 "85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0
" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kéz</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">víz</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">út</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézben</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízben</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">útban</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span c!
 lass="normal"><span class="tipodolt">tűzben</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézre</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízre</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">útra</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzre</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézi</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízi</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">úti</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzi</span></span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="20%"><span!
  class="normal">de:  </span></td><td valign="top" width="20%"><span 
class="normal"><span class="tipodolt">kezet</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizet</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utat</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezek</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizek</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utak</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzek</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezes</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class!
 ="tipodolt">vizes</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utas</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzes</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezünk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizünk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utunk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzünk</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="28"/><span class="szid">28. </span>A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: <span class="tipodolt">szláv</span> – <span class="tipodolt">szlavista, szlavisztika; szociális</span> – <span class="tipodolt">szocialista, szocializmus; hérosz</span> – <span class="tipodolt">heroikus, heroizmus; hipnózis</span> – <span class="tipodolt">hipnotikus, hipnotizál, hipnotizmus; szuverén</span> – <span class="tipodolt">szuverenitás; irónia</span> – <span class="tipodolt">ironikus, ironizál;</span> stb. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül: <span class="tipodolt">kolléga</span> – <span class="tipodolt">kollegiális – kollegialitás</span> stb. – De: <span class="tipodolt">akadémia</span> – <span class="tipodolt">akadémikus, akadémizmus, akadémista;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_sza!
 balyzat"><a href="#206">206.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="29"/><span class="szid">29. </span>A szóvégi <span class="tipodolt">a</span> és <span class="tipodolt">e</span> csak néhány toldalék előtt marad rövid, a legtöbb toldalék előtt <span class="tipodolt">á</span>-ra, illetőleg <span class="tipodolt">é</span>-re változik: <span class="tipodolt">apa, apai,</span> de: <span class="tipodolt">apát, apátlan;</span> stb. – <span class="tipodolt">lencse, lencseféle,</span> de: <span class="tipodolt">lencsét, lencsével, lencsék;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Tompa,</span> de: <span class="tipodolt">Tompát, Tompával; Ráckeve, ráckevei,</span> de: <span class="tipodolt">Ráckevén, Ráckevéig;</span> stb. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: <span class="tipodolt">MTA, az MTA-t, az MTA-nak; ELTE, az ELTE-re;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#286">286.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat!
 "><a href="#286a">a)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="30"/><span class="szid">30. </span>A <span class="tipodolt">borjúk</span> – <span class="tipodolt">borjak, borjút</span> – <span class="tipodolt">borjat, varjúk</span> – <span class="tipodolt">varjak, zászlója</span> – <span class="tipodolt">zászlaja, erdője</span> – <span class="tipodolt">erdeje</span> stb. ma is élő kettős alakok, bár az <span class="tipodolt">a, e</span> váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. Ugyanígy egyes <span class="tipodolt">v</span> tövű névszóknak mind magánhangzós, mind pedig <span class="tipodolt">v</span> hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma, például: <span class="tipodolt">lét</span> – <span class="tipodolt">levet, szók</span> – <span class="tipodolt">szavak, faluk</span> – <span class="tipodolt">falvak, tetűk</span> – <span class="tipodolt">tetvek; (halas)tót</span> – <span class="t!
 ipodolt">(halas)tavat;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="31"/><span class="szid">31. </span>A <span class="tipodolt">ború, bosszú, csepű, derű, fésű, hegedű, köpű, köszörű</span> szó végén levő hosszú <span class="tipodolt">ú</span>-val, ill. <span class="tipodolt">ű-</span>vel szemben az <span class="tipodolt">-l</span> képzős formában rövid <span class="tipodolt">u,</span> ill. <span class="tipodolt">ü</span> van: <span class="tipodolt">borul, bosszul, csepül, derül, fésül, hegedül, köpül, köszörül.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="32"/><span class="szid">32. </span>A <span class="tipodolt">metsz,</span> a <span class="tipodolt">látszik</span> és a <span class="tipodolt">tetszik</span> ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy <span class="tipodolt">tssz,</span> vagy <span class="tipodolt">ss</span> betűkapcsolattal írjuk: <span class="tipodolt">metssze</span> és <span class="tipodolt">messe, látsszék</span> és <span class="tipodolt">lássék, tetsszem</span> és <span class="tipodolt">tessem</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span>)</p>
+<a name="F3_2"/><p class="cim_fejezet1">A toldalékok írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="33"/><span class="szid">33. </span>A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott, egyöntetű formájuk. A helyesírás ezeket rögzíti, s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is.</p>
+<a name="F3_2_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A magánhangzók a toldalékokban</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="34"/><span class="szid">34. </span>Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek:</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ít,</span> a <span class="tipodolt">-dít</span> és a <span class="tipodolt">-sít</span> igeképzőnek: <span class="tipodolt">épít, építmény, tanít, tanító, buzdít, buzdítás, mozdít, mozdítva, állandósít, állandósítani</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ú, -ű, -jú, -jű</span> melléknévképzőnek:  <span class="tipodolt">négylábú, egyenáramú, fehér falú, mérsékelt árú, bőkezű, jószívű, nagy kiterjedésű, tiszta vizű; hosszú szempillájú, erős rugójú, éles elméjű, lapos tetejű;</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#24">24.</a></span>);</p><p class="bekezdes">a főnevek <span class="tipodolt">-tyú, -tyű</span> és <span class="tipodolt">-ttyú, -ttyű</span> képzőféle végződésének:!
  <span class="tipodolt">fogantyú, sarkantyú, billentyű, töpörtyű, dugattyú, szivattyú, csengettyű, pörgettyű</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#23">23.</a></span>);</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-ból, -ből,</span> a <span class="tipodolt">-ról, -ről</span> és a <span class="tipodolt">-tól, -től</span> határozóragnak:  <span class="tipodolt">szobából, erdőből, házról, tetőről, fától, víztől</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű <span class="tipodolt">-ól, -ől</span> végződésének: <span class="tipodolt">alól, elől, felől, mellől</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="35"/><span class="szid">35. </span>Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek:</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> és a <span class="tipodolt">-dul, -dül</span> igeképzÅ‘nek: <span class="tipodolt">gyógyul, gyógyulás, kerül, kerület, fordul, fordulva, pezsdül, pezsdülÅ‘</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> és a <span class="tipodolt">-stul, -stül</span> határozóragnak: <span class="tipodolt">magyarul, például, feleségül, végül, ruhástul, családostul, cipÅ‘stül, csÅ‘stül</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a névutók és a határozószók <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> végzÅ‘désének:  <span class="tipodolt">alul, hátul, belül, felül és fölül, közül, mögül, keresztül, nélkül</span> stb. (kivéve: <span class="tipodolt">túl</span>);</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-szor, -ször</span> határozÃ!
 ³ragnak: <span class="tipodolt">háromszor, hússzor, ötször, többször</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az idÅ‘határozó <span class="tipodolt">-kor</span> ragjának: <span class="tipodolt">éjfélkor, hatkor, szürkületkor, nyolc órakor</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ig</span> határozóragnak: <span class="tipodolt">városig, hazáig, holnapig, négyig, mindig</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a toldalékos szóalakok végén levÅ‘ <span class="tipodolt">i-</span>nek: <span class="tipodolt">esti, kecskeméti, házai, kertjei, kérdi, nézi, dalolni, írni, öklömnyi</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="36"/><span class="szid">36. </span>Néhány igeképzőnk különbségét az <span class="tipodolt">o, ö</span> és az <span class="tipodolt">ó, ő</span> közti eltérés mutatja:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-odik, -ödik: alkonyodik, gömbölyödik; -ódik, -ődik: oldódik, kezdődik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-ozik, -özik: fáradozik, öltözik; -ózik, -őzik: hallgatózik, kergetőzik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-kodik, -ködik: árulkodik, fésülködik; -kódik, -kődik: rázkódik, veszkődik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-kozik, -közik: kínálkozik, törülközik; -kózik, -kőzik: zárkózik, mérkőzik;</span> stb.</p>
+<a name="F3_2_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzók a toldalékokban</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="37"/><span class="szid">37. </span>A tárgy ragját, a <span class="tipodolt">t-</span>t mindig röviden ejtjük, ezért egy <span class="tipodolt">t-</span>vel írjuk: <span class="tipodolt">hajót, könyvet, sast, sárgát, nyolcat, valakit</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="38"/><span class="szid">38. </span>A <span class="tipodolt">-képp, -képpen</span> határozóragot két <span class="tipodolt">p</span>-vel írjuk: <span class="tipodolt">ekképp, másképp; tulajdonképpen, voltaképpen;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="39"/><span class="szid">39. </span>Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettÅ‘zzük, mássalhangzó után nem. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következÅ‘k:</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> idÅ‘jel: <span class="tipodolt">folyt, kente, varrtuk; csengetett, dobott, hatott, hallottuk, megrótták;</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> igenévképzÅ‘: <span class="tipodolt">bérelt</span> (lakás), <span class="tipodolt">felforrt</span> (víz), <span class="tipodolt">kitalált</span> (történet); <span class="tipodolt">mosott</span> (ruha), <span class="tipodolt">kitűzött</span> (cél), <span class="tipodolt">elvégzett</span> (munka); stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> helyhatározórag: <span class="tipodolt">Vásárhelyt; GyÅ‘rött, Pécsett, Vácott; Kaposvárt</span> v<span class="tipodolt">. KaposvÃ!
 ¡rott;</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> a névutók végén: <span class="tipodolt">iránt, közt, szerint; alatt, fölött, között, mögött</span> stb.; (kivéve: <span class="tipodolt">át</span> és <span class="tipodolt">hosszat</span>);</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-b, -bb</span> középfokjel: <span class="tipodolt">idÅ‘sb, kevésbé, helyesbít; idÅ‘sebb, kevesebb, helyesebb, jobb, szebb, távolabb;</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-d, -dd</span> személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyű rövidebb formában: <span class="tipodolt">írd, nézd; szÅ‘dd, edd, idd;</span> stb.; a hosszabb formában azonban mindig csak egy <span class="tipodolt">-d</span> a személyrag: <span class="tipodolt">írjad, szÅ‘jed</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45">45.</a></span>);</p><p class="bekezdes">a ‘valamilyennek l!
 átszik’, ‘valamilyennek tart’ jelentésű <span class="tipodolt
">-l, -ll</span> képző: <span class="tipodolt">fehérlik, piroslik, sötétlik; zöldell, barnállik, nagyollom; keveslem</span> v<span class="tipodolt">. kevesellem, kéklett</span> v<span class="tipodolt">. kékellett, kicsinyli</span> v. <span class="tipodolt">kicsinyelli;</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45">45.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#66">66.</a></span>). De: <span class="tipodolt">helyesel.</span></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen viselkedik a <span class="tipodolt">-tyú, -tyű</span> és a <span class="tipodolt">-ttyú, -ttyű</span> képzőféle végződés: <span class="tipodolt">fogantyú, kösöntyű; tolattyú, csengettyű;</span> stb.</p>
+<a name="F3_2_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet
+váltakoztató toldalékok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="40"/><span class="szid">40. </span>A fosztóképző a <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez <span class="tipodolt">-atlan, -etlen</span>, a <span class="tipodolt">t</span> végű névszókhoz pedig <span class="tipodolt">-talan, -telen</span> változatban járul: <span class="tipodolt">csorbítatlan, osztatlan, fűtetlen, vetetlen; úttalan, parttalan, élettelen;</span> stb., de: <span class="tipodolt">észrevétlen,</span> ill. <span class="tipodolt">hitetlen</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">-atlan, -etlen</span> képző van a <span class="tipodolt">befejezetlen, éretlen, fedetlen, fegyelmezetlen, képzetlen, sértetlen</span> stb. fosztóképzős származékokban is, ezért (bár jelentésük alapján a <span class="tipodolt">befejezett, érett</span> stb. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző <span class="tipodolt">t</span>-jét.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="41"/><span class="szid">41. </span>A műveltető képző a <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez vagy <span class="tipodolt">-at, -et,</span> vagy <span class="tipodolt">-tat, -tet</span> formában járul. Ha a szóvégi <span class="tipodolt">t-</span>t mássalhangzó előzi meg (pl. <span class="tipodolt">bont</span>), akkor <span class="tipodolt">-at, -et,</span> ha a <span class="tipodolt">t</span>-t magánhangzó előzi meg (pl. <span class="tipodolt">arat</span>), akkor <span class="tipodolt">-tat, -tet</span> a képző. Tehát: (új üveget) <span class="tipodolt">bontat,</span> (vasat) <span class="tipodolt">gyűjtet,</span> (szobát) <span class="tipodolt">festet, sejteti</span> (vele), (erdőt) <span class="tipodolt">irtat;</span> de: (búzát) <span class="tipodolt">arattat, taníttatja</span> (a lányát), (kenyeret) <span class="tipodolt">süttet,</span> (könyvet) <span class="tipodolt">köttet,</span> (ablakot) <span!
  class="tipodolt">nyittat;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ugyanez a szabálya a ma már ritka <span class="tipodolt">-atik, -etik, -tatik, -tetik</span> szenvedő igeképző írásának is:  <span class="tipodolt">oltatik, gyűjtetik; kinyittatik, kihirdettetik;</span> stb. – És természetesen: <span class="tipodolt">megadatik, kéretik; foglaltatik, viseltetik;</span> stb.</p>
+<a name="F3_2_0_4"/><p class="cim_fejezet3">Sajátos viselkedésű toldalékok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="42"/><span class="szid">42. </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik, például: <span class="tipodolt">babával, kővé; csehvel, pléhvé;</span> stb. (A <span class="tipodolt">h</span> végű szavak egy részét – mivel bennük a <span class="tipodolt">h</span>-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v</span> eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik; ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például: <span class="tipodolt">dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal;</span> stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a <span class="tipodolt">!
 h</span>-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.)  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75">75.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#84">84.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="43"/><span class="szid">43. </span>A felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele a szótövek nagyobb részéhez <span class="tipodolt">-j</span> (a rendhagyó ragozású <span class="tipodolt">jön</span> ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig <span class="tipodolt">-jj</span>) alakban kapcsolódik: <span class="tipodolt">lépjen, fújjon; szőjön, lőjön; jöjjön;</span> stb. – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: <span class="tipodolt">ásson, vesszen, öntözzön, lopóddzék</span> stb. – A <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez sajátos szabályok szerint járul.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#77">77.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#78">78.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#79">79.</a></span>) – Az <span class="tipodolt"!
 >eszik, iszik, lesz, tesz, vesz, visz</span> igék magánhangzós tövéhez <span class="tipodolt">-gy</span> alakban járul: <span class="tipodolt">egyem, igyál, legyen, tegyek, vegye, vigyed.</span> A <span class="tipodolt">hisz</span> ige felszólító alakjaiban ez a <span class="tipodolt">-gy</span> megnyúlt: <span class="tipodolt">higgyem, higgyen, higgyünk</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#55">55.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#56">56.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#57">57.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#58">58.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#68">68.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82">82.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="44"/><span class="szid">44. </span>A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak <span class="tipodolt">-j</span> eleme az <span class="tipodolt">s, sz, z, dz</span> végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik, mint a <span class="tipodolt">-j</span> módjel, azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: <span class="tipodolt">mossuk, visszük, nézzük, peddzük</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#43">43.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span>)</p>
+<a name="F3_2_0_5"/><p class="cim_fejezet3">Toldalékolásbeli kettősségek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="45"/><span class="szid">45. </span>Mind az igék, mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok, amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. Írásban is helyes tehát mindkét forma.</p><p class="bekezdes">Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">hallgatódzik</span> – <span class="tipodolt">hallgatózik, lopódzik</span> – <span class="tipodolt">lopózik, rugdalódzik</span> – <span class="tipodolt">rugdalózik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">dobj</span> – <span class="tipodolt">dobjál, kérj</span> – <span class="tipodolt">kérjél, vágj</span> – <span class="tipodolt">vágjál, higgy</span> – <span class="tipodolt">higgyél, írj</span> – <span class="tipodolt">írjál, moss</span> – <span class="tipodolt">mossál, nézz</span> – <span class="tipodolt">nézzél, dolgozz</span> – <span class=!
 "tipodolt">dolgozzál;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">dobd</span> – <span class="tipodolt">dobjad, vágd</span> – <span class="tipodolt">vágjad, kérd</span> – <span class="tipodolt">kérjed, hidd</span> – <span class="tipodolt">higgyed, írd</span> – <span class="tipodolt">írjad, mosd</span> – <span class="tipodolt">mossad, nézd</span> – <span class="tipodolt">nézzed, vájd</span> – <span class="tipodolt">vájjad</span> (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>);</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">állsz</span> – <span class="tipodolt">állasz, hullt</span> – <span class="tipodolt">hullott, rosszallnám</span> – <span class="tipodolt">rosszallanám, szégyellni</span> – <span class="tipodolt">szégyelleni;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">keveslem</span> – <span class="tipodolt">kevesellem, kicsinyli</span> – <span class="tipodolt">kicsinyelli</span> (vö. !
 <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#66">66.</a></span>);
</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">öregedik</span> – <span class="tipodolt">öregszik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">igyekezik</span> – <span class="tipodolt">igyekszik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">küldte</span> – <span class="tipodolt">küldötte, kezdték</span> – <span class="tipodolt">kezdették, mondta</span> – <span class="tipodolt">mondotta, toldták</span> – <span class="tipodolt">toldották</span> (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>);</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">értem</span> – <span class="tipodolt">érettem, érted</span> – <span class="tipodolt">éretted;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">ezzel</span> – <span class="tipodolt">evvel, azzal</span> – <span class="tipodolt">avval;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">látniuk</span> – <span class="tipodolt">látniok, várniuk</span> – <span c!
 lass="tipodolt">várniok, tűrniük</span> – <span class="tipodolt">tűrniök, szeretniük</span> – <span class="tipodolt">szeretniök;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">rég</span> – <span class="tipodolt">régen, most</span> – <span class="tipodolt">mostan, épp</span> – <span class="tipodolt">éppen, nincs</span> – <span class="tipodolt">nincsen, oly</span> – <span class="tipodolt">olyan, hogy</span> – <span class="tipodolt">hogyan, itt</span> – <span class="tipodolt">itten;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. A <span class="tipodolt">hallgatódzik</span> és <span class="tipodolt">hallgatózik,</span> az <span class="tipodolt">evvel</span> és <span class="tipodolt">ezzel</span> stb. között nemigen van különbség. Viszont az <span class="tipodolt">írj, moss, add, hidd</span> stb. nyomatékosabb felszólítás, mint az <span class="tipodolt">írjál, mossál, adjad, !
 higgyed</span> stb. Az <span class="tipodolt">állsz, keveslem, küldt
e, érte</span> stb. hétköznapi használatú, az <span class="tipodolt">állasz, kevesellem, küldötte, érette</span> stb. ünnepélyesebb, régiesebb. A <span class="tipodolt">látniok, szeretniök</span> stb. elavuló formák.</p>
+<a name="F3_3"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemek elhomályosulása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="46"/><span class="szid">46. </span>Több szavunk összetett, illetőleg képzett volta annyira elhomályosult, hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe, hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. Így járunk el például a <span class="tipodolt">kesztyű</span> vagy a <span class="tipodolt">lélegzik</span> esetében, bár az első a <span class="tipodolt">kéz,</span> a második a <span class="tipodolt">lélek</span> szóból származik. Nem tartjuk már számon a <span class="tipodolt">aggat, faggat, szaggat</span> összefüggését sem az <span class="tipodolt">akaszt, akad, fakaszt, fakad, szakít, szakad</span> igék tövével.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="47"/><span class="szid">47. </span>Bár a <span class="tipodolt">benn, fenn</span> vagy <span class="tipodolt">fönn, kinn, lenn</span> szavakkal függenek össze, egy <span class="tipodolt">n</span>-nel írjuk ezeket a szavakat: <span class="tipodolt">benső, fenséges; bent, fent</span> vagy <span class="tipodolt">fönt, kint, lent.</span> – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két <span class="tipodolt">n</span>-es formájukban szerepelnek: <span class="tipodolt">bennlakás, bennszülött, fenntart</span> vagy <span class="tipodolt">fönntart, kinnlevőség</span> stb. – Ha az összetételnek a <span class="tipodolt">t</span> végű alak az előtagja, természetesen csak egy <span class="tipodolt">n</span>-et írunk: <span class="tipodolt">bentlakó</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#49">49.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="48"/><span class="szid">48. </span>A <span class="tipodolt">be, fel</span> vagy <span class="tipodolt">föl, ki</span> és <span class="tipodolt">le</span> határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: <span class="tipodolt">beljebb, feljebb</span> vagy <span class="tipodolt">följebb; kijjebb, lejjebb.</span></p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F4"/><p class="cim_fofejezet">A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="49"/><span class="szid">49. </span>Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: <span class="tipodolt">barátság</span> (<span class="tipodolt">= barát + ság</span>), <span class="tipodolt">barátaival</span> (<span class="tipodolt">= barát + ai + val</span>) stb.; <span class="tipodolt">barátfüle</span> (<span class="tipodolt">= barát + fül + e</span>), <span class="tipodolt">állatbarát</span> (<span class="tipodolt">= állat + barát</span>) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írju!
 k le. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni, hiszen pl. a <span class="tipodolt">házban, kertnek, lóval</span> stb. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék.</p><p class="bekezdesmegjegyzesutan">A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá, ha a szó egészét másképp mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön: <span class="tipodolt">kertje</span> (<span class="tipodolt">= kert + je;</span> e.: kertye), <span class="tipodolt">néztük</span> (= <span class="tipodolt">néz + t + ük;</span> e.: nésztük), <span class="tipodolt">nyolcban</span> (= <span class="tipodolt">nyolc + ban;</span> e.: nyoldzban), község (<span class="tipodolt">= köz + ség;</span> e.: kösség), szállnak (<span class="tipodolt">= száll + nak,</span> e.: szálnak); stb.</p><p class="bekezdes">A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A toldalékos szavak egy részében ugyanis !
 a szóelemeket nem eredeti alakjukban, hanem – a hangtani környezet
nek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: <span class="tipodolt">házzal</span> (= <span class="tipodolt">ház + zal</span>), <span class="tipodolt">fusson</span> (= <span class="tipodolt">fus + s + on</span>) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">A <span class="tipodolt">házzal, fusson</span> esetében pl. a <span class="tipodolt">ház</span> tőhöz a <span class="tipodolt">-val</span> rag módosult <span class="tipodolt">-zal</span> formában járul, illetőleg a <span class="tipodolt">fut</span> igének <span class="tipodolt">fus-</span> a felszólító módban használatos töve, s ehhez a <span class="tipodolt">-j</span> módjelet <span class="tipodolt">s</span> változatban tesszük hozzá.</p><p class="bekezdes">A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot, amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti, másrés!
 zt pedig azt, amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl.</p>
+<a name="F4_1"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="50"/><span class="szid">50. </span>A ragos, a jeles és a képzős szavak, az összetételek, valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le.</p>
+<a name="F4_1_1"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók minőségi változásainak
+jelöletlensége</p>
+<a name="F4_1_1_1"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-hasonulás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="51"/><span class="szid">51. </span>Vannak olyan mássalhangzópárok, amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük, csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül, tehát zöngétlenül, a másikat a hangszalagok rezgésével, tehát zöngésen. Ilyen párok: <span class="tipodolt">p</span>–<span class="tipodolt">b, t</span>–<span class="tipodolt">d, k</span>–<span class="tipodolt">g, f</span>–<span class="tipodolt">v, sz</span>–<span class="tipodolt">z, s</span>–<span class="tipodolt">zs, ty</span>–<span class="tipodolt">gy, c</span>–<span class="tipodolt">dz, cs</span>–<span class="tipodolt">dzs.</span> Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. A <span class="tipodolt">h</span>-nak nincs zöngés párja, így zöngétlenít ugyan, de maga !
 nem zöngésülhet. A <span class="tipodolt">v</span> – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül, de nem zöngésít. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: </p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ablak + ban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ablagban</span></td><td valign="top" width="33%"><!
 span class="normal"><span class="tipodolt">ablakban</span></span></td>
</tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tűz + höz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tűszhöz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzhöz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + hat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">athat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adhat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lök + dös</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lögdös</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lökdös</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nép + dal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nébdal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">népdal</span></sp!
 an></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">víz + szint</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">víszszint</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízszint</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eszik + belőle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eszig belőle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eszik belőle</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hideg + tél</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hidek tél</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg tél</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="52"/><span class="szid">52. </span>A beszédben az <span class="tipodolt">n</span> hangot <span class="tipodolt">p, b</span> és <span class="tipodolt">m</span> előtt <span class="tipodolt">m</span>-nek (vagy az <span class="tipodolt">m-</span>hez közel álló hangnak); <span class="tipodolt">gy, ty</span> és <span class="tipodolt">ny</span> előtt <span class="tipodolt">ny</span>-nek (vagy az <span class="tipodolt">ny</span>-hez közel álló hangnak) ejtjük. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td!
 ><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szén + por</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szémpor</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szénpor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azon + ban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azomban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">azonban</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tan + menet</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tammenet</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanmenet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span !
 class="normal">van + még</span></td><td valign="top" width="33%"><spa
n class="normal">vam még</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">van még</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ön + gyújtó</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">önygyújtó</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öngyújtó</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">negyven + tyúk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">negyveny tyúk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">negyven tyúk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szín + nyomat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">színynyomat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">színnyomat</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="53"/><span class="szid">53. </span>Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye, hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: <span class="tipodolt">t + cs, d + cs</span> és <span class="tipodolt">gy + cs = ccs;</span> — <span class="tipodolt">t + gy</span> és <span class="tipodolt">d + gy = ggy;</span> — <span class="tipodolt">t + c, d + c</span> és <span class="tipodolt">gy + c = cc;</span> — <span class="tipodolt">sz + s</span> és <span class="tipodolt">z + s = ss;</span> — <span class="tipodolt">sz + zs</span> és <span class="tipodolt">z + zs = zzs;</span> — <span class="tipodolt">s + sz</span> és <span class="tipodolt">zs + sz = ssz;</span> — <span class="tipodolt">s + z</span> és <span class="tipodolt">zs + z = zz.</span> A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban, hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: </p><p!
  class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">át + csap</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">áccsap</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">átcsap</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jegy + csalás</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jeccsalás (v. jetycsa!
 lás)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp
an class="tipodolt">jegycsalás</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">át + cipel</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">áccipel</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">átcipel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nád + cukor</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">náccukor (v. nátcukor)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nádcukor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">köz + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kösség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">község</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egész + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egésség</span></td><td valign!
 ="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egészség</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">száraz + zsömle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szárazs zsömle (v. száraz zsömle)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">száraz zsömle</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kis + szerű</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kisszerű (v. kis-szerű)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kisszerű</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes"> (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.!
 </a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_s
zabalyzat"><a href="#84">84.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#85">85.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="54"/><span class="szid">54. </span>Ha az <span class="tipodolt">anya, atya</span> és <span class="tipodolt">bátya</span> névszók csonka tövéhez, valamint a <span class="tipodolt">nagy</span> névszóhoz <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel), vagyis <span class="tipodolt">-ja, -juk, -jai, -jaik</span> járul, a kiejtésben a <span class="tipodolt">j</span> teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli, hanem megtartja a szavak eredeti <span class="tipodolt">ny, ty</span> és <span class="tipodolt">gy</span> hangjának, illetőleg a toldalék eredeti <span class="tipodolt">j</span> hangjának jelét:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col!
 /><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">any + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">annya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">anyja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">any + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">annyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">anyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aty + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">attya</span></td><td valign="top" width="3!
 3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">atyja</span></span></t
d></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aty + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">attyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">atyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báty + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báttyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bátyjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báty + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báttyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bátyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">naggya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyja</span></s!
 pan></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + jaik</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">naggyaik</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyjaik</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="55"/><span class="szid">55. </span>Ha a <span class="tipodolt">gy</span> és az <span class="tipodolt">ny</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő tárgyas igerag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -játok, -ják)</span> vagy a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben a <span class="tipodolt">j</span> teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli, hanem megtartja az igék eredeti <span class="tipodolt">gy</span> és <span class="tipodolt">ny</span> hangjának, illetőleg a toldalékok eredeti <span class="tipodolt">j</span> hangjának jelét:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><!
 tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hagy + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">haggyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hagyjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hagy + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">haggyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hagyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hány + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hánnya</span></td><td valign="top" width="33%"><span c!
 lass="normal"><span class="tipodolt">hányja</span></span></td></tr><t
r><td valign="top" width="33%"><span class="normal">huny + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hunnyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hunyjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fagy + j + on</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">faggyon</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fagyjon</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="56"/><span class="szid">56. </span>Ha az <span class="tipodolt">l</span> és az <span class="tipodolt">ll</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő tárgyas személyrag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják)</span> vagy pedig a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli, s így az igék eredeti <span class="tipodolt">l,</span> illetőleg <span class="tipodolt">ll</span> hangjának, valamint a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><co!
 l/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ítél + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ítéjjük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ítéljük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kapál + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kapájják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kapálják</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanul + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanujja</span></td><td v!
 align="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ta
nulja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">áll + j</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ájj</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">állj</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">beszél + j + etek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">beszéjjetek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">beszéljetek</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F4_1_1_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-összeolvadás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="57"/><span class="szid">57. </span>Ha a <span class="tipodolt">t,</span> a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű névszókhoz <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel), vagyis <span class="tipodolt">-ja, -je, -juk, -jük, -jai, -jei, -jaik, -jeik</span> járul, a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli, hanem mind a névszó végső mássalhangzóját, mind pedig a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jét változatlanul hagyja:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tago!
 k:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kert + je</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kertye</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kertje</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kürt + jei</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kürtyei</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kürtjei</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">part + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">partyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">partjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width!
 ="33%"><span class="normal">bot + ja</span></td><td valign="top" width
="33%"><span class="normal">bottya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">botja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">híd + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">híggyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hídjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kard + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kargyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kardjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vad + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vaggyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vadjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kín + juk</span></td><td valign="top" wi!
 dth="33%"><span class="normal">kínnyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kínjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">turbán + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">turbánnya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">turbánja</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="58"/><span class="szid">58. </span>Ha a <span class="tipodolt">t,</span> a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő tárgyas személyrag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják),</span> illetőleg – a <span class="tipodolt">t</span> végű igék kivételével – a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli, s így mind az ige végső mássalhangzóját, mind pedig a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jét változatlanul hagyva írjuk:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col!
 /></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanít + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">taníttya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanítja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">félt + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">féltyük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">féltjük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lát + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">láttyák</span></td><td valign=!
 "top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">látják
</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">márt + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mártyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mártjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szeret + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szerettyük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeretjük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + j + a</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aggya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hord + j + a</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">horgya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span!
  class="tipodolt">hordja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">marad + j + anak</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">maraggyanak</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">maradjanak</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fon + j + átok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fonnyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fonjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ken + j + ük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kennyük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kenjük</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="59"/><span class="szid">59. </span>A <span class="tipodolt">t + sz, d + sz, gy + sz</span> hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú <span class="tipodolt">c</span> hanggá, a <span class="tipodolt">t + s, d + s, gy + s</span> hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú <span class="tipodolt">cs</span> hanggá olvad össze. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli, hanem az eredeti <span class="tipodolt">tsz, dsz, gysz, ts, ds, gys</span> betűkapcsolatot használja:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="norm!
 al"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">met + sz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mecc</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">metsz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + sz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">acc</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adsz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egy + szer</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eccer (v. etyszer)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyszer</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">barát + ság</span></td><td valign="top" wi!
 dth="33%"><span class="normal">baráccság</span></td><td valign="top"
 width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">barátság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">költ + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kölcség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">költség</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">bolond + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">boloncság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bolondság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vad + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vaccság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vadság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">naccság!
  (v. natyság)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyság</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F4_1_2"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók mennyiségi változásainak
+jelöletlensége</p>
+<a name="F4_1_2_1"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-rövidülés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="60"/><span class="szid">60. </span>Ha a toldalékos szó belsejében, az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe, hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><s!
 pan class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jobb + ra</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jobra</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">jobbra</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">varr + t</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vart</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">varrt</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vidd + be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vid be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vidd be</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ott + hon</span></td><td valign="top!
 " width="33%"><span class="normal">othon</span></td><td valign="top" w
idth="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">otthon</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vissz + hang</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">viszhang</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">visszhang</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">küld + d</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">küld</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">küldd</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">arc + cal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">arcal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arccal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">part + talan</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">partalan</span></td><td valign="!
 top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">parttalan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ing + gomb</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ingomb</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">inggomb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hozzánk + képest</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hozzán képest</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hozzánk képest</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F4_1_2_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-kiesés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="61"/><span class="szid">61. </span>Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azt + hiszem</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">!
 asz hiszem (v. aszt hiszem)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">azt hiszem</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">most + sincs</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mos sincs</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">most sincs</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mind + nek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">minnek (v. mindnek)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mindnek</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">csukd + be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">csug be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csukd be</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mind + nyájan</span>!
 </td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">minnyájan</spa
n></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mindnyájan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mondd + meg</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mom meg (v. mond meg)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mondd meg</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F4_1_2_3"/><p class="cim_fejezet3">Azonos hosszú és rövid mássalhangzó
+találkozása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="62"/><span class="szid">62. </span>Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. <span class="tipodolt">sakk</span>), utótagja pedig ugyanolyan magánhangzóval kezdődik (pl. <span class="tipodolt">kör</span>), a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">sakk-kör, balett-táncos, váll-lövés, dzsessz-szerzemény</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">dzsessz-szerű, expressz-szerű, puff-féle</span> stb., mert a <span class="tipodolt">-szerű,</span> ill. a <span class="tipodolt">-féle</span> képzőszerű utótagot <span class="tipodolt">ssz</span>-re, ill. <span class="tipodolt">ff</span>-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p><p!
  class="bekezdes">Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. <span class="tipodolt">több</span>) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. <span class="tipodolt">-be</span>), a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: <span class="tipodolt">többe</span> (kerül), (a) <span class="tipodolt">szebből</span> (kérek), <span class="tipodolt">orra</span> (bukott), (megkérdezték a) <span class="tipodolt">vádlottól,</span> (nem jól) <span class="tipodolt">hallak, fedd meg</span> stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p>
+<a name="F4_1_2_4"/><p class="cim_fejezet3">A <span class="tipodolt">d</span> végű igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="63"/><span class="szid">63. </span>A <span class="tipodolt">d</span> végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú <span class="tipodolt">d</span>-vel, mássalhangzó után rövid <span class="tipodolt">d</span>-vel ejtjük. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi <span class="tipodolt">d</span>-t, mind a <span class="tipodolt">-d</span> személyragot, így tehát két <span class="tipodolt">d</span>-t írunk nemcsak az <span class="tipodolt">add, fedd be, szedd, szidd, tudd, védd</span> stb. alakokban, hanem az <span class="tipodolt">áldd, hordd, kezdd, küldd, mondd, oldd</span> stb. formákban is.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#49">49.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60">60.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">kezdd</sp!
 an>-féle írásmód is az általános szabályt követi: <span class="tipodolt">ír + d = írd; hagyd, nyomd, mosd, játszd, nézd, edzd, tépd, hívd, fújd;</span> stb.; tehát: <span class="tipodolt">kezd + d = kezdd;</span> stb.</p>
+<a name="F4_1_2_5"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">l</span> és <span class="tipodolt">ll</span> végű
+igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="64"/><span class="szid">64. </span>A <span class="tipodolt">l</span>-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy <span class="tipodolt">l</span>-es írást, bár egyes alakok kiejtésekor hosszú <span class="tipodolt">l</span> is hallható: <span class="tipodolt">szól, szólás; múlik, múló; legel, legelő, legelik;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A szabály alól csak néhány származékige kivétel: <span class="tipodolt">dűl,</span> de: <span class="tipodolt">dülled, dülleszt; fúl,</span> de: <span class="tipodolt">fullad, fullaszt; gyúl,</span> de: <span class="tipodolt">gyullad, gyullaszt.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="65"/><span class="szid">65. </span>Az <span class="tipodolt">ll-</span>re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két <span class="tipodolt">l</span>-es írást, noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú <span class="tipodolt">l</span> mindig megrövidül: <span class="tipodolt">áll, állomás, állt; mállik, mállottak, málló, málljanak; száll, szálloda, szállna; rosszall, rosszallás, rosszallhatjuk; zöldell</span> v. <span class="tipodolt">zöldellik, zöldellő, zöldellt</span> v. <span class="tipodolt">zöldellett; szégyell, szégyellem, szégyellheti, szégyellni;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60">60.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Néhány <span class="tipodolt">ll</span>-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid <span class="tipodolt">l</span>-et írunk: <span class="tipodolt">torkollik,<!
 /span> de: <span class="tipodolt">torkolat; sarkallik,</span> de: <span class="tipodolt">sarkalatos;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Egyes szavaknak mind <span class="tipodolt">ll</span>-es, mind pedig <span class="tipodolt">l-</span>es származéka él, de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: <span class="tipodolt">torkollik</span> (= beleömlik) és <span class="tipodolt">letorkol</span> (= szavába vágva elnémít); <span class="tipodolt">sarkall</span> (= ösztönöz) és <span class="tipodolt">sarkal</span> (= sarokkal lát el, pl. cipőt); <span class="tipodolt">nagyoll</span> (= a szükségesnél nagyobbnak tart) és <span class="tipodolt">nagyol</span> (= valamit csak nagyjából csinál meg); stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="66"/><span class="szid">66. </span>Néhány <span class="tipodolt">ll</span> végű igének két alakja van, egy magánhangzó utáni <span class="tipodolt">ll</span>-es hosszabb meg egy mássalhangzó utáni <span class="tipodolt">l-</span>es, rövidebb változat: <span class="tipodolt">kevesell, kevesellte</span> v. <span class="tipodolt">kevesellette,</span> de: <span class="tipodolt">kevesellem</span> és <span class="tipodolt">keveslem, keveselli</span> és <span class="tipodolt">kevesli; kicsinyell, kicsinyellné</span> v. <span class="tipodolt">kicsinyellené,</span> de: <span class="tipodolt">kicsinyelli</span> és <span class="tipodolt">kicsinyli, kicsinyellő</span> és <span class="tipodolt">kicsinylő, kicsinyellés</span> és <span class="tipodolt">kicsinylés; kékellik</span> és <span class="tipodolt">kéklik, kékellő</span> és <span class="tipodolt">kéklő;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a hr!
 ef="#39">39.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45">45.</a></span>)</p>
+<a name="F4_1_2_6"/><p class="cim_fejezet3">A hosszú magánhangzóra végződő
+igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="67"/><span class="szid">67. </span>A hosszú magánhangzóra végződő igéknek <span class="tipodolt">-sz</span> és <span class="tipodolt">-tok, -tök</span> személyragos alakjait, valamint <span class="tipodolt">j</span> hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a <span class="tipodolt">t,</span> az <span class="tipodolt">sz</span> és a <span class="tipodolt">j</span> betű megkettőzése nélkül írjuk: <span class="tipodolt">ró, rósz, rótok, rója, rójuk; nő, nősz, nőtök, nőj; rí, rísz, rítok, ríjon;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Múlt idejű alakjaikban, valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két <span class="tipodolt">t</span>-t írunk: <span class="tipodolt">rótt, róttak, nőtt, nőttek;</span> (fába) <span class="tipodolt">rótt</span> (betűk), (nagyra) <span class="tipodolt">nőtt</span> (fa); stb. !
  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: <span class="tipodolt">ródd, sződd, lődd, nyűdd.</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>) – A hosszú magánhangzó a <span class="tipodolt">v</span>-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: <span class="tipodolt">fövetlen, lövő, növendék, rovok</span> stb. – De: <span class="tipodolt">rívok, rívás</span> stb.</p>
+<a name="F4_1_2_7"/><p class="cim_fejezet3">Egyéb esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="68"/><span class="szid">68. </span>A rendhagyó ragozású <span class="tipodolt">jön</span> ige toldalékos alakjaiban (a <span class="tipodolt">jődögél</span> és a <span class="tipodolt">jőve</span> alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid <span class="tipodolt">ö</span>-vel írjuk: <span class="tipodolt">jön, jövök, jöhet, jövedelem</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">jö-</span> tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: <span class="tipodolt">jössz, jöttél, jöjj, jöjjön, jöjjenek</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#43">43.</a></span>) – Hosszú az <span class="tipodolt">n</span> is ezekben: <span class="tipodolt">jönni, jönne</span> stb. – De: <span class="tipodolt">jöszte.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="69"/><span class="szid">69. </span>A <span class="tipodolt">lesz</span> igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú <span class="tipodolt">sz</span>-szel ejtjük, de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon, azaz mindig egy <span class="tipodolt">sz</span>-szel írjuk: <span class="tipodolt">lesz;</span> úgy, mint a többiben: <span class="tipodolt">leszek, leszel, leszünk, lesztek, lesznek.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="70"/><span class="szid">70. </span>Az <span class="tipodolt">egy</span> számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában, valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: <span class="tipodolt">egyet, egyért, egyes, egyezik, együtt</span> stb., más részében viszont röviden: <span class="tipodolt">egyed, egyedül, egyén, egyetem</span> stb. Ha mássalhangzó következik a <span class="tipodolt">gy</span> után, akkor is rövid a <span class="tipodolt">gy: egyben, egynek, egyre</span> stb. Írásunk a szókép állandóságára, valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy <span class="tipodolt">gy</span>-vel jelöli: <span class="tipodolt">egy, egyé</span> (= egy + é), <span class="tipodolt">egyek, egyel</span> (ige), <span class="tipodolt">egyik, egyetlen, együvé, együtt; egyéb, egyed, egyenlő; egybe, egyre, egység;</span> stb. – De természet!
 esen: <span class="tipodolt">eggyel</span> és <span class="tipodolt">eggyé;</span> ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag <span class="tipodolt">v-</span>jének hasonulását.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="71"/><span class="szid">71. </span>A <span class="tipodolt">kis</span> szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú <span class="tipodolt">s</span>-sel ejtjük, de egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk: <span class="tipodolt">kisebb, legkisebbnek, kisebbedik, kisebbít, kisebbség</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="72"/><span class="szid">72. </span>Az <span class="tipodolt">-s</span> végű melléknevek tárgyragos és <span class="tipodolt">-n</span> határozóragos alakját, továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú <span class="tipodolt">s-</span>sel ejtik, de csak egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk őket: <span class="tipodolt">erőset, magasat; erősen, magasan; erősek, magasak; erősebb, magasabb;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="73"/><span class="szid">73. </span>A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban, azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy <span class="tipodolt">l</span>-et vagy egy <span class="tipodolt">n</span>-et írunk: <span class="tipodolt">belőlem, nálad, róla, tőlünk; előled, utánunk;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">benne, bennünket.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="74"/><span class="szid">74. </span>Az <span class="tipodolt">új</span> melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik; írásunkban ennek ellenére csak egy <span class="tipodolt">j-</span>t tüntetünk fel: <span class="tipodolt">új, újat, újabb, újra</span> stb. (A testrész nevének írása viszont: <span class="tipodolt">ujj, ujjak, ujjat, ujjra</span> stb.)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="75"/><span class="szid">75. </span>A <span class="tipodolt">céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh</span> stb. névszóban a <span class="tipodolt">h-</span>t csak akkor ejtjük, ha a toldalék magánhangzóval kezdődik, vagy magánhangzóval járul a tőhöz. A kiejtésben tehát néma a <span class="tipodolt">h</span> ezekben: <span class="tipodolt">cseh, csehnek, csehvel, csehtől; méh, méhnek, méhvel; juh, juhval;</span> stb. – Hangzik a <span class="tipodolt">h</span> ezekben: <span class="tipodolt">csehek, csehet, csehül; méhek, méhes; juhok, juhász;</span> stb. – Az írásban azonban, mint a példák is mutatják, a szavak minden alakjában jelen van a <span class="tipodolt">h.</span></p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah</span> stb. minden alakjában ejteni szoktuk a <span class="tipodolt">h</span>-t, és mindig írjuk is. – A <span !
 class="tipodolt">ch</span> végű szavak (pl. <span class="tipodolt">almanach, pech</span> stb.) végén is mindig ejtjük a <span class="tipodolt">h</span>-t.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#42">42.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#83e">e)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">h</span> végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. Így például az <span class="tipodolt">áh, eh, hah, heh</span> indulatszó ejtésében váltakozik a <span class="tipodolt">h</span>-s alak a <span class="tipodolt">h</span>-tlannal. – Akárhogyan ejtsük is azonban a <span class="tipodolt">h</span> végű névszókat, a <span class="tipodolt">h</span> betűt írásban mindig feltüntetjük.</p>
+<a name="F4_2"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="76"/><span class="szid">76. </span>A szóalakok egy részének leírásakor azért sem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése, hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját, mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék, akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától, s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától, a szóelemek módosult változatait tünteti fel.</p>
+<a name="F4_2_1"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók minőségi változásainak
+jelöltsége az igealakokban</p>
+<a name="F4_2_1_1"/><p class="cim_fejezet3">A <span class="tipodolt">t</span> végű igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="77"/><span class="szid">77. </span>Azoknak a <span class="tipodolt">t</span> végű igéknek a felszólító alakjaiban, amelyekben a tővégi <span class="tipodolt">t</span>-t mássalhangzó (de nem <span class="tipodolt">s, sz</span>) vagy hosszú magánhangzó előzi meg  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#78">78.</a></span>), megtartjuk az igető végső <span class="tipodolt">t</span>-jét, de a módjel mai leggyakoribb <span class="tipodolt">-j</span> alakja helyett annak <span class="tipodolt">s</span> változatát írjuk le: <span class="tipodolt">ejtse, féltsétek, márts; fűts, szítsa, taníts;</span> stb. – Ennek a <span class="tipodolt">ts</span>-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú <span class="tipodolt">cs</span> hang felel meg.</p><p class="bekezdes">A felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyének rövidebb alakjában <span class="tipodolt">ts</span>-et írunk a <span class="ti!
 podolt">-d</span> személyrag előtt: <span class="tipodolt">ejtsd, mártsd, tanítsd</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="78"/><span class="szid">78. </span>A rövid magánhangzó + <span class="tipodolt">t</span> kapcsolatra végződő igék, valamint a <span class="tipodolt">lát</span> és a <span class="tipodolt">bocsát</span> ige (továbbá a <span class="tipodolt">lót-fut</span> összetételbeli <span class="tipodolt">lót</span> előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját, sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában, hanem mind a tővégi <span class="tipodolt">t</span>-nek, mind pedig a <span class="tipodolt">-j</span> módjelnek <span class="tipodolt">s</span>-sé módosult változatát írjuk le: <span class="tipodolt">alkoss, hallgassák, kössétek, nevesse, nyissátok; lássuk, bocsássa; lósson-fusson;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyű rövidebb alakjában a tővégi <span class="tipodolt">t</span> helyén <span cla!
 ss="tipodolt">s</span> van, s a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag ehhez kapcsolódik; ezért ezeket az igealakokat csak egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk: <span class="tipodolt">bocsásd, hallgasd, kösd, nyisd</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="79"/><span class="szid">79. </span>Az <span class="tipodolt">st</span> és az <span class="tipodolt">szt</span> végű igék felszólító alakjait a <span class="tipodolt">t</span> nélküli csonka tÅ‘bÅ‘l <span class="tipodolt">(fes-, fürösz-, illesz-</span> stb.) képezzük, éppen úgy, mint az <span class="tipodolt">s</span> és az <span class="tipodolt">sz</span> végű igék felszólító alakjait.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span>) Ezekben az igealakokban tehát kettÅ‘zött <span class="tipodolt">s-</span>et, illetÅ‘leg kettÅ‘zött <span class="tipodolt">sz</span>-et (<span class="tipodolt">ssz</span>-et) írunk, mert a <span class="tipodolt">-j</span> módjelnek a módosult (a csonka tÅ‘ <span class="tipodolt">s,</span> illetÅ‘leg <span class="tipodolt">sz</span> mássalhangzójához hasonult) <span class="tipodolt">s, sz</span> változatát tüntetjük fel: <span class="tipodolt">fess, fÃ!
 ¼rösszétek, illesszük, rekessze, válassza</span> stb.</p><p class="bekezdes">A felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti <span class="tipodolt">d</span> formájában a módjel nélküli csonka tÅ‘höz kapcsolódik, ezért ezeket az alakokat egy <span class="tipodolt">s-</span>sel, illetÅ‘leg egy <span class="tipodolt">sz</span>-szel írjuk: <span class="tipodolt">fesd, illeszd, füröszd, rekeszd, válaszd</span> stb.</p>
+<a name="F4_2_1_2"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span>
+végű igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="80"/><span class="szid">80. </span>Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> végű igék kijelentő módú, tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő személyragok <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják) j</span> elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött <span class="tipodolt">s</span>-sel, kettőzött <span class="tipodolt">sz</span>-szel (<span class="tipodolt">ssz</span>-szel), kettőzött <span class="tipodolt">z</span>-vel és kettőzött <span class="tipodolt">dz</span>-vel (<span class="tipodolt">ddz</span>-vel) írjuk: <span class="tipodolt">keressük, mossa, elolvassák; vadásszátok; hozzák, végezzük; eddzük;</s!
 pan> stb. – Természetesen a <span class="tipodolt">játszik</span> és a <span class="tipodolt">metsz</span> típusú igék is ezt a szabályt követik: <span class="tipodolt">játssza, játsszuk, játsszátok, játsszák, metsszük</span> stb. (A többi, <span class="tipodolt">j</span>-t nem tartalmazó alakban csak egy <span class="tipodolt">sz</span>-et írunk: <span class="tipodolt">játszom, játszod, metszi</span> stb.)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="81"/><span class="szid">81. </span>Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a <span class="tipodolt">-j</span> módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti <span class="tipodolt">s + j, sz + j, z + j, dz + j</span> helyett) általában kettőzött <span class="tipodolt">s-</span>sel, kettőzött <span class="tipodolt">sz-</span>szel (<span class="tipodolt">ssz-</span>szel), kettőzött <span class="tipodolt">z-</span>vel és kettőzött <span class="tipodolt">dz</span>-vel (<span class="tipodolt">ddz</span>-vel) írjuk: <span class="tipodolt">késsen, mossam; vesszenek, vadásszatok; végezzünk, hozzad; eddzétek, lopóddz(ál);</span> stb. –!
  Természetesen a <span class="tipodolt">hallatszik, játszik, látszik, tetszik</span> és <span class="tipodolt">metsz</span> ige is ezt a szabályt követi: <span class="tipodolt">hallatsszatok, játsszál, látsszam, tetsszél, metssze</span> stb.</p><p class="bekezdes">A felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag: <span class="tipodolt">nyesd, olvasd; mászd, úszd; végezd, húzd; edzd;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">játszd, metszd</span> (vagy <span class="tipodolt">mesd</span>).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">tessem, tessél, tessék, lássék</span> stb. alakváltozatok használata is helyes.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#32">32.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">hallatszik, játszik, látszik, tetszik, me!
 tsz</span> ige több kijelentő és felszólító módú formájának 
azonos a kiejtése; pl. <span class="tipodolt">játszunk</span> és <span class="tipodolt">játsszunk</span> (e.: jáccunk). E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: <span class="tipodolt">Látom, hogy csak játszanak velünk. Kértem őket, hogy játsszanak velünk.</span> – <span class="tipodolt">Kilátszanak. Betakarom, nehogy kilátsszanak.</span> – <span class="tipodolt">Jó érzés lesz, ha tetszünk neki. Azt akarjuk, hogy tetsszünk neki.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="82"/><span class="szid">82. </span>A <span class="tipodolt">lesz, tesz, vesz, visz, eszik, iszik</span> ige felszólító alakjaiban a módjel <span class="tipodolt">gy</span> alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: <span class="tipodolt">legyek (= le + gy + ek), tegyen, vegyük, vigyétek, egyél, igyanak</span> stb. – A <span class="tipodolt">hisz</span> ige felszólító alakjaiban hosszú <span class="tipodolt">gy</span>-t ejtünk, és kettőzött <span class="tipodolt">gy</span>-t írunk: <span class="tipodolt">higgy, higgye, higgyük, higgyétek</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#43">43.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">tesz, vesz, visz, eszik, iszik, hisz</span> ige tárgyas ragozású egyes szám 2. személyének rövidebb felszólító formáiban a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul!
 : <span class="tipodolt">tedd</span> (<span class="tipodolt">= te + dd</span>), <span class="tipodolt">vedd, vidd, edd, idd, hidd.</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>)</p>
+<a name="F4_2_2"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók minőségi változásainak
+jelöltsége a névszóalakokban</p>
+<a name="F4_2_2_1"/><p class="cim_fejezet3">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá,
+-vé</span> alakmódosulásai</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="83"/><span class="szid">83. </span>Megváltozott, a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> határozórag <span class="tipodolt">v</span>-je (bizonyos <span class="tipodolt">h</span> végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi, és betűkettőzéssel jelöli. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83a"/><span class="szalid">a) </span>Egy rövid mássalhangzós szóvég + -<span class="tipodolt">val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal, rozzsal, néggyel; tudóssá, !
 szénné, vízzé; királlyá, özveggyé;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83b"/><span class="szalid">b) </span>Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -<span class="tipodolt">val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá, tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83c"/><span class="szalid">c) </span>Két mássalhangzós szóvég + <span class="tipodolt">-val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal, szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60">60.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83d"/><span class="szalid">d) </span>Ha a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v</span> szóvégzÅ‘dÃ!
 ©ssel találkozik, a két <span class="tipodolt">v</span>-t mindig jel
öljük az írásban: <span class="tipodolt">hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos például a <span class="tipodolt">szívvel</span> és a <span class="tipodolt">szível</span> (= szeret, tűr); a <span class="tipodolt">tervvel</span> és a <span class="tipodolt">tervel</span> (= tervez); a <span class="tipodolt">bölccsé</span> (válik) és a <span class="tipodolt">bölcsé</span> (= a bölcs tulajdona); a <span class="tipodolt">briddzsel</span> (= a bridzs kártyajátékkal) és a <span class="tipodolt">bridzsel</span> (= bridzsezik); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83e"/><span class="szalid">e) </span>Azokban a névszókban, amelyeknek végső <span class="tipodolt">h</span>-ját nem ejtjük ki  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75">75.</a></span>), a <span class="t!
 ipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v-</span>jének hasonulása nem következhet be: <span class="tipodolt">méhvel; pléhvé, juhvá;</span> stb. – A <span class="tipodolt">doh, potroh, sah, Allah</span> stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a <span class="tipodolt">h</span>-t, ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: <span class="tipodolt">dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75">75.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> ragnak a személynevekhez kapcsolásával a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span>, az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#211">211.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabal!
 yzat"><a href="#216">216.</a></span><span class="utalas">, </span><spa
n class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#222">222.</a></span> pont foglalkozik.</p>
+<a name="F4_2_2_2"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">az, ez</span> névmás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="84"/><span class="szid">84. </span>Az <span class="tipodolt">az, ez</span> mutató névmás <span class="tipodolt">z</span>-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: <span class="tipodolt">abba, ebbe, ahhoz, ehhez, akképp, ekképp, arra, erre, akkor, ekkor</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">amannak, mindettől, ugyanahhoz</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Az <span class="tipodolt">avval</span> és <span class="tipodolt">azzal,</span> az <span class="tipodolt">evvel</span> és <span class="tipodolt">ezzel</span> alakváltozatok egyaránt helyesek. Ám csak: <span class="tipodolt">azzá, ezzé.</span></p><p class="bekezdes">A mutató névmás <span class="tipodolt">a, e</span> alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő- és utótag határán egy mássalhangzóval írju!
 k: <span class="tipodolt">afelé, afölött, amiatt, emellett, eszerint, evégett</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#130">130.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#130c">c)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="85"/><span class="szid">85. </span>Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban, amelyek az <span class="tipodolt">az, ez</span> névmásnak és a <span class="tipodolt">-beli</span> képzőnek, valamint a <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -kora</span> képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: <span class="tipodolt">abbeli, affajta, afféle, akkora; ebbeli, effajta, efféle, ekkora.</span></p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F5"/><p class="cim_fofejezet">A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="86"/><span class="szid">86. </span>Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés, illetőleg a szóelemzés rovására.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját, külön- és egybeírási szokásainkat, sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. Hagyományos írásmódról, azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk, ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem magyarázható.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="87"/><span class="szid">87. </span>A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat, mint más szavainkban (pl. <span class="tipodolt">Csányi, Dózsa, Hunyadi, Kis, Meggyesi, Török</span> stb.), de vannak olyan családneveinek is, amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos, régies írásmódot  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#157">157.</a></span>):</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipo!
 dolt">Batthyány</span> [e.: battyányi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jósika</span> [e.: józsika]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cházár</span> [e.: császár]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kossuth</span> [e.: kosut]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czetz</span> [e.: cec]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Széchenyi</span> [e.: szécsényi]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" widt!
 h="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%
"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dessewffy</span> [e.: dezsőfi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tartsay</span> [e.: tarcsai]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Egressy</span> [e.: egresi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Thököly</span> [e.: tököli]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georch</span> [e.: görcs]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zichy</span> [e.: zicsi] stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span><!
 /td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="88"/><span class="szid">88. </span>A <span class="tipodolt">dz</span>-t és a <span class="tipodolt">dzs</span>-t általában akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek: <span class="tipodolt">bodza, madzag, edz, edző, pedz, pedzi; maharadzsa, bridzs;</span> stb. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: <span class="tipodolt">eddzük, peddze; briddzsel</span> (= a bridzs kártyajátékkal); stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="89"/><span class="szid">89. </span>Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi <span class="tipodolt">ly</span> hang, írásunk azonban megtartotta az <span class="tipodolt">ly</span> [e.: ellipszilon] betűt, ezért számos szóban hagyományosan <span class="tipodolt">ly</span> a <span class="tipodolt">j</span> hang jele.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az <span class="tipodolt">ly</span> írására pontos szabályaink nincsenek, mert azok a szavak, amelyek <span class="tipodolt">ly</span>-nal írandók, nagyon sokféle eredetűek, különböző jellegűek. Kétség esetén szótárban kell megnézni, mely szavakban írunk <span class="tipodolt">ly-</span>t, melyekben <span class="tipodolt">j-</span>t. Bizonyos fogódzóink mégis vannak; ezeket tartalmazzák a következő alpontok.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="89a"/><span class="szalid">a) </span>Szó kezdetén csak a <span class="tipodolt">lyuk</span> szóban é!
 s toldalékos alakjaiban írunk <span class="tipodolt">ly</span>-t: <span class="tipodolt">lyuk, lyukban, lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="89b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a <span class="tipodolt">j</span> hang a szó végén fordul elő, a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.</p><p class="bekezdes">Az egy szótagú szavak közül a következők írandók <span class="tipodolt">ly-</span>nal: <span class="tipodolt">boly, foly(ik), hely</span> (főnév), <span class="tipodolt">mély, moly, súly, süly; gally.</span></p><p class="bekezdes">A névmásokban <span class="tipodolt">ly-</span>nal jelöljük a <span class="tipodolt">j</span> hangot: <span class="tipodolt">ily, ilyen, mely, amely, mily, milyen, oly, olyan, amelyik</span> stb.</p><p class="bekezdes">A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében <span c!
 lass="tipodolt">ly</span>-nal jelöljük a szó végén ejtett <span c
lass="tipodolt">j-</span>t: <span class="tipodolt">bagoly, csekély, fogoly, harkály, kevély, kristály, mosoly, pehely, tavaly, zsindely; akadály, osztály, ragály, tartály; Gergely, Mihály, Ipoly;</span> stb. De: <span class="tipodolt">lakáj, papagáj</span> stb. – A szó végén <span class="tipodolt">j</span>-vel írandó szavak között többségben vannak az <span class="tipodolt">aj, ej</span> végűek: <span class="tipodolt">duhaj, karaj</span> (és <span class="tipodolt">karéj</span>), <span class="tipodolt">óhaj, olaj, robaj, sóhaj, talaj, tolvaj, zsivaj, dörej, zörej</span> stb. De: <span class="tipodolt">karvaly, tavaly</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="89c"/><span class="szalid">c) </span>Jellegzetes szócsoportot alkotnak a <span class="tipodolt">lya, lye</span> végződésű szavak: <span class="tipodolt">boglya, csigolya, gereblye, hülye, ibolya, korcsolya, nyavalya, pocsolya, pólya, skatulya, zsöllye</span> stb. De: <span cla!
 ss="tipodolt">bója</span> (vízi jelzőeszköz), <span class="tipodolt">cserje, héja</span> (madár), <span class="tipodolt">perje</span> (fű) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="90"/><span class="szid">90. </span>Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. zárt <span class="tipodolt">e</span> hang (jelölése ë), ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel, hanem hagyományosan szintén <span class="tipodolt">e</span>-vel:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â!
  </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">ëgyél</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyél</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">ëgyetëm</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyetem</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">embër</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ember</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">lëhet</span!
 ></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="t
ipodolt">lehet</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">szerelëm</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szerelem</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">gyerëkëket</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gyerekeket</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="91"/><span class="szid">91. </span>Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet, illetőleg a régebbi írásformát: <span class="tipodolt">esd, hágcsó, hagyján, kapzsi, játszik, metsz, tetszik, mindjárt, mindnyájan, ósdi, rögtön, pünkösd</span> stb.</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F6"/><p class="cim_fofejezet">AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="92"/><span class="szid">92. </span>Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz; így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="93"/><span class="szid">93. </span>A többjegyű betűk (pl. <span class="tipodolt">cs, sz, ty, dzs</span> stb.) kettÅ‘zött alakját a tÅ‘szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az elsÅ‘ jegyét ismételjük meg  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b">b)</a></span>]: <span class="tipodolt">loccsan, hosszú, meggy, fütty</span> stb.; illetÅ‘leg: <span class="tipodolt">jeggyel, mésszel, rosszal, briddzsel, eddzék, eljátsszuk</span> stb. (e helyett: jegygyel stb.). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: <span class="tipodolt">Hosszú, Meggyes; Arannyal, Kodállyal;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: <span class="tipodolt">kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, dÃ!
 ­szszázad</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="94"/><span class="szid">94. </span>A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: <span class="tipodolt">orra</span> (<span class="tipodolt">= orr + ra</span>); <span class="tipodolt">fedd meg</span> (<span class="tipodolt">= fedd + d meg</span>), <span class="tipodolt">tollal</span> (<span class="tipodolt">= toll + lal</span>), <span class="tipodolt">vádlottól</span> (<span class="tipodolt">= vádlott + tól</span>), <span class="tipodolt">füttyel</span> (<span class="tipodolt">= fütty + tyel</span>), <span class="tipodolt">könnyé</span> (<span class="tipodolt">= könny + nyé</span>), <span class="tipodolt">nagyobban</span> (<span class="tipodolt">= nagyobb + ban</span>), <span class="tipodolt">hallak</span> (<span class="tipodolt">= hall + lak</span>); <span class="tipodolt">Bernadettől (Bernadett + től), Mariannal (Mariann + nal);</span> stb.!
   [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Széll-lel, Tarr-ról, Hermann-nál, Wittmann-né</span> stb.  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]; illetőleg: <span class="tipodolt">sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű</span> (= gonosz) stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163"!
 >163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#1
63c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">-szerű</span> utótag <span class="tipodolt">sz</span>-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára; vö. <span class="tipodolt">hússzor)</span> kapcsoljuk az <span class="tipodolt">sz</span> végű szavakhoz: <span class="tipodolt">ésszerű, mésszerű</span> stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor, ha a <span class="tipodolt">-szerű</span>-t kettőzött <span class="tipodolt">sz</span>-re (<span class="tipodolt">ssz</span>-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: <span class="tipodolt">dzsessz-szerű, expressz-szerű</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">puff-féle</span> (ülőke) stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span>)</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F7"/><p class="cim_fofejezet">A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="95"/><span class="szid">95. </span>Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le, hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor, ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van.)</p><p class="bekezdes">A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak.</p><p class="bekezdes">Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ilyenkor különírjuk őket: <span class="tipodolt">szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, rádiót javít</span> stb. Különírjuk számos, mindig együtt ha!
 sznált, egységet alkotó szókapcsolat (szólás, szakkifejezés stb.) elemeit is: <span class="tipodolt">dugába dől, lépre csal; főnévi igenév, villamos gép;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. – Az egyik gyakori ok az, hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének összege. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Például a <span class="tipodolt">víziló vízi</span> állat ugyan, de nem <span class="tipodolt">ló;</span> a <span class="tipodolt">tízórai-</span>t nemcsak <span class="tipodolt">tíz órakor</span> fogyaszthatjuk el; a <span class="tipodolt">tűzrőlpattant</span> menyecske vagy leány nem a <span class="tipodolt">tűzről pattant.</span> A <span class="tipodolt">szóbeszéd</span> is más, mint a <span class="tipodolt">szó</span> és <span class="tipodolt">beszéd:</span> ‘alaptalan híresztelés’-t j!
 elent. – Ha egy raggal jelölhető, különírt szókapcsolat elemei
 (pl. <span class="tipodolt">kéményt seprő, félig kész, a nap sugara</span> stb.) rag nélkül állnak együtt, szintén egybeírt összetett szót alkotnak: <span class="tipodolt">kéményseprő, félkész, napsugár</span> stb. – A meggyökeresedett szokást megtartva, nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk; ezért például a <span class="tipodolt">jókedv, egyhavi, márványtábla, vízbefúlás</span> stb. szót is összetételnek tekintjük.</p><p class="bekezdes">A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget; <span class="tipodolt">gyors írás</span> (= sebes írás), de: <span class="tipodolt">gyorsírás</span> (= sztenográfia); (veszélyt) <span class="tipodolt">jelző lámpa,</span> de: <!
 span class="tipodolt">jelzőlámpa</span> (pl. a közlekedésben); <span class="tipodolt">sok szög</span> (= számos szög), de: <span class="tipodolt">sokszög</span> (a mértanban); a <span class="tipodolt">földön futó</span> (bogár), de: <span class="tipodolt">földönfutó</span> (= hontalan); stb.</p><p class="bekezdes">A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának, illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások, többféleképpen is megítélhető esetek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van, amely még nem igazi összetétel ugyan, de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére, illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni, ami viszont nem biztos alap, soks!
 zor egyénenként eltérő megoldást sugall. Szépirodalmi alkotások
ban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást, illetőleg kötőjel alkalmazását. Ezekből a körülményekből következik az, hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik, bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik.</p>
+<a name="F7_1"/><p class="cim_fejezet1">A szóismétlések írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="96"/><span class="szid">96. </span>Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">fiam, fiam; várt, várt; gyorsan, gyorsan;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="97"/><span class="szid">97. </span>A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: <span class="tipodolt">más-más</span> (= mindig más és más), <span class="tipodolt">egy-egy</span> (= néhány), <span class="tipodolt">sok-sok</span> (= nagyon sok, tömérdek), <span class="tipodolt">ki-ki</span> (= mindenki), <span class="tipodolt">alig-alig</span> (= nehezen), <span class="tipodolt">már-már</span> (= majdnem, szinte), <span class="tipodolt">néha-néha</span> (= nagy ritkán), <span class="tipodolt">messze-messze</span> (= nagyon messze) stb. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az <span class="tipodolt">azaz</span> kötőszót és a <span class="tipodolt">nana, nini, nono, hehe, dádá</span> típusú indulatszókat.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="98"/><span class="szid">98. </span>Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: <span class="tipodolt">szemtől szembe, háztól házig, napról napra, jobbnál jobb, szebbnél szebb, tudván tudta, kérve kéri, várva várt</span> stb.; továbbá a névutós szóismétlések tagjait: <span class="tipodolt">fej fej mellett, nap nap után</span> stb.; hasonlóképpen: <span class="tipodolt">ember ember hátán</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket, melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: <span class="tipodolt">örökkön-örökké, réges-régi, körös-körül, unos-untalan, végestelen-végig, nőttön-nő</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="99"/><span class="szid">99. </span>A túlzófok kifejezésére használt <span class="tipodolt">leges-</span> előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: <span class="tipodolt">legeslegjobb, legeslegnagyobb, legeslegszebb</span> stb.</p>
+<a name="F7_2"/><p class="cim_fejezet1">A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek,
+valamint az ikerszók írása</p>
+<a name="F7_2_1"/><p class="cim_fejezet2">A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="100"/><span class="szid">100. </span>A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ, hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="100a"/><span class="szalid">a) </span>A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: <span class="tipodolt">apja, anyja</span> (eljött); <span class="tipodolt">fűrészelt, gyalult</span> (egész nap), <span class="tipodolt">tejet, vajat, kenyeret</span> (vásárolt); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="100b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent, mint azok külön-külön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel még laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: <span class="tipodolt">süt-főz, sütnek!
 -fÅ‘znek, sütött-fÅ‘zött, sütni-fÅ‘zni, sütés-fÅ‘zés; ég-föld, eget-földet; ide-oda, idébb-odább; több-kevesebb, többé-kevésbé;</span> stb.</p><p class="bekezdes">KötÅ‘jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelÅ‘ összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: <span class="tipodolt">apraja-nagyja, apraját-nagyját, keze-lába, kezét-lábát, orrán-száján, testi-lelki, írás-olvasás, oktató-nevelÅ‘</span> stb.</p><p class="bekezdes">Két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötÅ‘jeles összefűzésükkel: <span class="tipodolt">kínos-fájdalmas</span> (búcsú), <span class="tipodolt">gazdasági-társadalmi</span> (változások), <span class="tipodolt">nyelvi-stilisztikai</span> (elemzés), <span class="tipodolt">kérÅ‘-esdeklÅ‘</span> (szavakkal), <span class="tipodolt">sírva-nevetve</span> (ölelte Ã!
 ¡t) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ezzel a lehetÅ‘séggel 
azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: <span class="tipodolt">nyelvtani, stilisztikai és helyesírási</span> (gyakorlatok), nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="100c"/><span class="szalid">c) </span>A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: <span class="tipodolt">rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat, búbánata, búbánatos; árvíz, árvíztől; hadsereg, hadseregben, hadseregek; hányaveti, hányavetiek;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="101"/><span class="szid">101. </span>A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101a"/><span class="szalid">a) </span>Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van, amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: <span class="tipodolt">édes-bús, sík-domború</span> (lencse), <span class="tipodolt">rabló-pandúr, szoba-konyha, sakk-matt; piros-fehér-zöld;</span> stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: <span class="tipodolt">édes-búsan, sík-domborúra</span> (csiszolt), <span class="tipodolt">rabló-pandúrt</span> (játszottak), <span class="tipodolt">szoba-konyhás</span> (lakás), <span class="tipodolt">sakk-mattot</span> (mondott);!
  <span class="tipodolt">piros-fehér-zöldet, piros-fehér zöldre;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101b"/><span class="szalid">b) </span>Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: <span class="tipodolt">hírnév: hírneve,</span> de: <span class="tipodolt">híre-neve; hírneves,</span> de: <span class="tipodolt">híres-neves;</span> stb. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) <span class="tipodolt">szántó-vető</span> (emberek), de: a <span class="tipodolt">szántóvetők</span> (= földművesek); (a padlón) <span class="tipodolt">csúszó-mászó</span> (kisgyerek), de: a <span class="tipodolt">csúszómászók</span> (= hüllők); stb.</p>
+<a name="F7_2_2"/><p class="cim_fejezet2">Az ikerszók</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="102"/><span class="szid">102. </span>Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="102a"/><span class="szalid">a) </span>A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható, illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: <span class="tipodolt">irul-pirul, irult-pirult; izeg-mozog, izegnek-mozognak, izgő-mozgó; hébe-hóba, ímmel-ámmal; tyúkom-búkom, dimbes-dombos, fidres-fodros;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="102b"/><span class="szalid">b) </span>A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: <span class="tipodolt">mendemonda, mendemondák; csigabiga, csigabigák; limlom, limlomot, limlomos; terefere, tereferél; hercehurca, ugribugri;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="103"/><span class="szid">103. </span>A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="103a"/><span class="szalid">a) </span>Vannak olyan ikerszavaink is, amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: <span class="tipodolt">csihi-puhi, piff-puff, csinn-bumm</span> stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) <span class="tipodolt">csihi-puhit</span> (rendezett), (a zenekar) <span class="tipodolt">csinn-bummja</span> stb. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: <span class="tipodolt">Ista-Pista, Ista-Pistát; Anna-Panna, Anna-Pannával;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="103b"/><span class="szalid">b) </span>Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk,!
  más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: <span class="tipodolt">gizgaz, gizgazok, gizgazos,</span> de: <span class="tipodolt">gizes-gazos; icipici, icipicit,</span> de: <span class="tipodolt">icit-picit;</span> stb.</p>
+<a name="F7_3"/><p class="cim_fejezet1">Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek
+írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="104"/><span class="szid">104. </span>Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van, amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető, tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. – Így például: <span class="tipodolt">szavahihető:</span> mi hihető? – a <span class="tipodolt">szava</span> hihető (az előtag az utótagnak alanya); <span class="tipodolt">drágakő:</span> milyen kő? – <span class="tipodolt">drága</span> kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője); <span class="tipodolt">háromszög:</span> hány szög? – <span class="tipodolt">három</span> szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője); <span class="tipodolt">favágó:</span> mit vágó? – <span class="tipodolt">fát</span> vágó (az előtag az utótagnak tárgya); <span class="tipodolt">életképes:</span> mire képes? – <span class="tipodolt">életre</span> ké!
 pes (az előtag az utótagnak határozója); <span class="tipodolt">hegygerinc:</span> minek a gerince? – a <span class="tipodolt">hegynek</span> a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője).</p>
+<a name="F7_3_1"/><p class="cim_fejezet2">Az alanyos, a minőség- és a mennyiségjelzős
+kapcsolatok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="105"/><span class="szid">105. </span>Alanyos, minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek, mert az alanynak, valamint a minőség- és mennyiségjelzőnek nincs ragja; ezért: <span class="tipodolt">aszály sújtotta</span> (vidék) és <span class="tipodolt">farkasordító</span> (tél); <span class="tipodolt">meleg nyár</span> és <span class="tipodolt">színesfém; tíz forint</span> és <span class="tipodolt">öttusa;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="106"/><span class="szid">106. </span>Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="106a"/><span class="szalid">a) </span>Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">gondatlanság okozta</span> (baleset), <span class="tipodolt">traktor szántotta</span> (föld), (a) <span class="tipodolt">munkások szervezte</span> (gyűlés), <span class="tipodolt">anyja nevelte</span> (gyermek) stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">árvíz mosta</span> (töltés), <span class="tipodolt">porhó borította</span> (lejtő); (a) <span class="tipodolt">barátom kölcsönadta</span> (pénz); (a) <span class="tipodolt">számítógép ellenőrizte</span> (adatok); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="106b"/><span class="szalid">b) </span>Az alanyos összetételeket egybeírjuk. Ezek tagj!
 ainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">agyafúrt</span> (= ravasz), <span class="tipodolt">eszeveszett</span> (= őrült), <span class="tipodolt">ügyefogyott</span> (= gyámoltalan, félszeg), <span class="tipodolt">nyakatekert</span> (= bonyolult), <span class="tipodolt">lélekszakadva</span> (= nagy sietve) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="106c"/><span class="szalid">c) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">dércsípte</span> (levelek), <span class="tipodolt">napsütötte</span> (táj), <span class="tipodolt">molyrágta</span> (szőnyeg), <span class="tipodolt">szúette</span> (bútor), <span class="tipodolt">magvaváló</span> (szilva) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="107"/><span class="szid">107. </span>A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="107a"/><span class="szalid">a) </span>A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">jobb kéz, általános iskola, ipari ország, olvasó lány, érett gyümölcs</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">egyetértő mosoly; orvosi titoktartás, baráti kézfogás; mezőgazdasági árutermelés;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="107b"/><span class="szalid">b) </span>A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege; <span class="tipodolt">gyorsvonat</span> (vonatfajta), <span class="tipodolt">hidegvérű</span> (= nyugodt), <span class="tipodolt">mel!
 egágy</span> (a kertészetben), <span class="tipodolt">kispárna</span> (párnafajta), <span class="tipodolt">söröspohár</span> (= sörnek való pohár), <span class="tipodolt">forgószél</span> (szélfajta), <span class="tipodolt">holtág</span> (folyóé) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="107c"/><span class="szalid">c) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">nagyfokú, fiatalkorú, haditerv, légiposta, útitárs, vízinövény, jótett</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="108"/><span class="szid">108. </span>Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához <span class="tipodolt">-i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű, -nyi</span> képző járul, a különírást általában megtartjuk: <span class="tipodolt">bal parti, szomszéd falubeli, piros tetős, fehér virágú, apró szemű, erős bordájú, nagy erejű, kis hordónyi</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">halványlila színű, iskolaköteles korú; hosszú szempillájú, szürke télikabátos; öntelt magatartású;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="109"/><span class="szid">109. </span>A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: <span class="tipodolt">szép piros, szép kövér, jó nagy, jó erős, borzasztó rossz, szörnyű hideg</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">nagy néha, jó néhányszor</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="110"/><span class="szid">110. </span>A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: <span class="tipodolt">halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros;</span> stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: <span class="tipodolt">sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="111"/><span class="szid">111. </span>Az olyan összetételeket, amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (<span class="tipodolt">al-, bel-, köz-, kül-, szak-</span> stb.), mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">alelnök, belföld, élmezőny, előtag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="112"/><span class="szid">112. </span>Az <span class="tipodolt">-ó, -ő</span> képzős igenevet, ha csak alkalmi minőségjelző, általában különírjuk jelzett szavától: <span class="tipodolt">dolgozó nő, izzó fém, közvetítő javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, eltérő vélemény, kiváló termék,</span> (az újoncokat) <span class="tipodolt">kiképző tiszt</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">mutató névmás, szélező körfűrész; növényvédő szer, rakétaindító állvány; földrengésjelző műszer; összekötő híd, ellenőrző leltár, előadó körút;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésn!
 ek valamilyen határozója), a két egyszerű szót egybeírjuk: <span class="tipodolt">cséplőgép, izzólámpa, desztillálótorony, védőnő, ivóvíz, költőpénz, eladólány</span> (üzletben), <span class="tipodolt">kiképzőtiszt</span> (beosztás), <span class="tipodolt">felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihenőnap, evezőlapát, átütőpapír, belépőjegy;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: <span class="tipodolt">forgószínpad, javítóműhely, mozgókórház, mérőműszer, előhívótank, vendéglátóipar</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="113"/><span class="szid">113. </span>A <span class="tipodolt">-t, -tt</span> képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: <span class="tipodolt">csapolt sör, dőlt betű, sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép</span> stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: <span class="tipodolt">aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="114"/><span class="szid">114. </span>Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat, hanem főnév is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="114a"/><span class="szalid">a) </span>A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: <span class="tipodolt">mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, közgazdász szakértő, gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár főhadnagy, rendőr százados; csuda jó, kutya hideg;</span> stb. Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: <span class="tipodolt">tanár úr, tanító néni, mérnök kolléga</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="114b"/><span class="szalid">b) </span>Egybeírjuk viszont az <span class="tipodolt">akácerdő, csiperkegomba, diáklány, fenyőfa, fiúgyermek, fűszeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolg!
 a, vendégművész</span> stb. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="115"/><span class="szid">115. </span>Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az előtag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: <span class="tipodolt">aranygyűrű, alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, kőfal, platinatégely</span> stb. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: <span class="tipodolt">acél mérőszalag, bőr pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; műanyag padlóburkolat;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="116"/><span class="szid">116. </span>A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: <span class="tipodolt">január hónapban, hétfő reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="117"/><span class="szid">117. </span>A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="117a"/><span class="szalid">a) </span>A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">öt ujj, száz forint, ezer esztendő, sok munka, több energia</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">negyvenöt perces; két négyzetméternyi; huszonegy köbméteres;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#119">119.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="117b"/><span class="szalid">b) </span>A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">háromszög</span> (mértani idom), <span class="tipodolt">tízperc</span>!
  (iskolában), <span class="tipodolt">öttusa</span> (sportban), <span class="tipodolt">hatökör</span> (= buta), <span class="tipodolt">ezermester</span> (= sok mindenhez értő), <span class="tipodolt">tizenkétszög</span> (mértani idom) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="117c"/><span class="szalid">c) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">egynapi, nyolcoldalú, kétnyelvű, ötéves, tízpercnyi, húsznaponként</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#119">119.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="118"/><span class="szid">118. </span>Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelentő) főnév is. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: <span class="tipodolt">egy csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="119"/><span class="szid">119. </span>Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. a <span class="tipodolt">sok, több, fél</span> számnévnek), valamint egy <span class="tipodolt">-i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, -nyi</span> képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: <span class="tipodolt">harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi</span> stb. De számjegyekkel írva: <span class="tipodolt">9 havi, 20 főnyi</span> stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: <span class="tipodolt">hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi;</span> stb. Számjegyekkel írva is: <span!
  class="tipodolt">40 köbcentiméteres, 116 napi</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#117">117.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#117a">a)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#117c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen írjuk az ilyen <span class="tipodolt">-nként</span> ragos alakulatokat is: <span class="tipodolt">kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#117">117.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#117c">c)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="120"/><span class="szid">120. </span>A <span class="tipodolt">-dik</span> képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint <span class="tipodolt">-i, -s, -ú, -ű</span> képzős) melléknévvel: <span class="tipodolt">ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi;</span> stb. – A <span class="tipodolt">-d</span> képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: <span class="tipodolt">ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="121"/><span class="szid">121. </span>A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott <span class="tipodolt">-d</span> sorszámnévképzős jelzőket egybeírjuk: <span class="tipodolt">másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagukkal, huszonötödmagunkkal;</span> stb.</p>
+<a name="F7_3_2"/><p class="cim_fejezet2">A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős
+kapcsolatok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="122"/><span class="szid">122. </span>Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja; tehát: <span class="tipodolt">fát vágó</span> és <span class="tipodolt">egyetért; százszor mond</span> és <span class="tipodolt">százszorszép;</span> (az) <span class="tipodolt">asztal lapja</span> és <span class="tipodolt">vásárfia;</span> stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen; tehát: <span class="tipodolt">kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar =</span> (az) <span class="tipodolt">iskola udvar(a);</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="123"/><span class="szid">123. </span>A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="123a"/><span class="szalid">a) </span>A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál; kéziratokat összerendez;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="123b"/><span class="szalid">b) </span>A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">egyetért</span> (= azonos véleményen van), <span class="tipodolt">helytáll</span> (= derekasan viselkedik), <span class="tipodolt">jótáll</span> (= szavatol), <span class="tipodolt">semmittevő!
 </span> (= lusta, dologtalan), <span class="tipodolt">számottevő</span> (= jelentős, tekintélyes) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="123c"/><span class="szalid">c) </span>A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve</span> stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: <span class="tipodolt">alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző</span> stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="124"/><span class="szid">124. </span>Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. <span class="tipodolt">-ó, -ő, -ás, -és</span> stb.) járul, a különírást megtartjuk: <span class="tipodolt">nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="125"/><span class="szid">125. </span>A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125a"/><span class="szalid">a) </span>A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes</span> stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125b"/><span class="szalid">b) </span>A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">észrevesz</s!
 pan> (= észlel, megfigyel), <span class="tipodolt">véghezvisz</span> (= befejez), <span class="tipodolt">ágrólszakadt</span> (= szegény), <span class="tipodolt">napraforgó</span> (növény), <span class="tipodolt">semmirekellő</span> (= haszontalan), <span class="tipodolt">tagbaszakadt</span> (= jól megtermett), <span class="tipodolt">tökkelütött</span> (= buta) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125c"/><span class="szalid">c) </span>A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett</span> stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: <span class="tipodolt">atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény</span> stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel t!
 agoljuk: <span class="tipodolt">adóbevallás-köteles, előítélet-m
entes</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125d"/><span class="szalid">d) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="126"/><span class="szid">126. </span>Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. <span class="tipodolt">-ó, -ő, -ás, -és</span> stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: <span class="tipodolt">hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor;</span> stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#125">125.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#125d">d)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="127"/><span class="szid">127. </span>Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: <span class="tipodolt">általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="128"/><span class="szid">128. </span>A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128a"/><span class="szalid">a) </span>A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a választmány tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128b"/><span class="szalid">b) </span>A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">barátfüle</span> (tésztaféle), <span class="tipodolt">bolondokháza</span> (= felfordulás, zűrzavar), <span class="tipodolt">istenn!
 yila</span> (= villám), <span class="tipodolt">vásárfia</span> (= ajándék) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128c"/><span class="szalid">c) </span>A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró;</span> stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128d"/><span class="szalid">d) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">napkelte, hol!
 dtölte, tojásfehérje, városháza</span> stb.</p>
+<a name="F7_3_3"/><p class="cim_fejezet2">A jelentéstömörítő összetételek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="129"/><span class="szid">129. </span>Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: <span class="tipodolt">vámvizsgálat</span> = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat?: <span class="tipodolt">vám</span>nál történő, <span class="tipodolt">vám</span>mal kapcsolatos <span class="tipodolt">vizsgálat; csigalépcső</span> = mihez hasonló lépcső?: a <span class="tipodolt">csiga</span> házához hasonló <span class="tipodolt">lépcső;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinké!
 k;</span> stb.</p>
+<a name="F7_4"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="130"/><span class="szid">130. </span>A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="130a"/><span class="szalid">a) </span>A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: <span class="tipodolt">idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között</span> stb. – Ha a névutóhoz <span class="tipodolt">-i</span> képző járul, a különírást megtartjuk: <span class="tipodolt">idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti</span> (üreg), <span class="tipodolt">munka nélküli</span> (jövedelem), <span class="tipodolt">szó szerinti</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="130b"/><span class="szalid">b) </span>Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: <span class="tipodolt">délelőtt, délelőtti, délután, délutáni, holnaputá!
 n, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti</span> (= 1. metró; 2. illegális), <span class="tipodolt">munkanélküli</span> (főnév), <span class="tipodolt">könyvnélküli</span> (= szóról szóra megtanulandó lecke), <span class="tipodolt">pártonkívüli</span> (főnév), <span class="tipodolt">mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="130c"/><span class="szalid">c) </span>Az <span class="tipodolt">a, e, az, ez</span> mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: <span class="tipodolt">Ezelőtt</span> másképp hívták. <span class="tipodolt">Ezután</span> mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, <span class="tipodolt">eszerint</span> cselekedj! Nincs kétségem <span class="tipodolt">afelől,</span> hogy ő tette. <span cla!
 ss="tipodolt">Azalatt,</span> míg nyaraltok, kifestetem a lakást. El
ment <span class="tipodolt">anélkül,</span> hogy köszönt volna. Dolgozz, <span class="tipodolt">ahelyett</span> hogy heverészel! Stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#84">84.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#243d">d)</a></span>] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: <span class="tipodolt">a köré</span> a ház köré; <span class="tipodolt">a szerint</span> kell eljárni, nem <span class="tipodolt">e szerint; a nélkül</span> a könyv nélkül; Itt a hiba, <span class="tipodolt">e miatt</span> nem működik a gép. Mindene a zene, csak <span class="tipodolt">az iránt</span> érdeklődik. Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="131"/><span class="szid">131. </span>Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: <span class="tipodolt">átad, benéz, felnyit</span> v. <span class="tipodolt">fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeszállva;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">megtartás, szembeszállás</span> stb. – Igekötők lehetnek a következők: <span class="tipodolt">abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel-</span> v. <span class="tipodolt">föl-, félbe-, félre-, felül-</span> v. <span class="tipodolt">fölül-, fenn-</span> v. <span class="tipodolt">fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, n!
 eki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza-</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: <span class="tipodolt">pihend ki</span> (magad), <span class="tipodolt">hagyj fel</span> (ezzel), <span class="tipodolt">üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda,</span> (akkor) <span class="tipodolt">ültünk le,</span> (ti már) <span class="tipodolt">mehettek vissza</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131c"/><span class="szalid">c) </span>Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: <span class="tipodolt">el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">be!
  nem avatkozás, meg nem értés</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az
 igekötÅ‘k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölÅ‘je, hogy az igekötÅ‘ a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követÅ‘höz. Más és más tehát: <span class="tipodolt">megvan húszéves,</span> de: <span class="tipodolt">meg van töltve; megfogom a lepkét,</span> de: <span class="tipodolt">meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról,</span> de: <span class="tipodolt">le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba,</span> de: <span class="tipodolt">bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle,</span> de: <span class="tipodolt">el leszek fáradva; megtudták a hírt,</span> de: <span class="tipodolt">meg tudták javítani;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131d"/><span class="szalid">d) </span>A megismételt igekötÅ‘k közé kötÅ‘jelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): <span class="tipodolt">ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-Ã!
 ¶sszevesznek; elÅ‘-elÅ‘tűnÅ‘, vissza-visszatérve;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">vissza-visszatérés</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ellentétes jelentésű igekötÅ‘ket kötÅ‘jellel kapcsoljuk össze, és különírjuk Å‘ket az igétÅ‘l (vagy igenévtÅ‘l): <span class="tipodolt">ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, elÅ‘re-hátra pillantva;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">le-föl sétálás</span> stb.</p><p class="bekezdes">Különírjuk az igétÅ‘l (vagy igenévtÅ‘l) az <span class="tipodolt">összevissza, szerteszéjjel, szerteszét</span> határozószókat is: <span class="tipodolt">összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">szerteszét szórás</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131e"/><span class="szalid">e) </span>Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószÃ!
 ³i szerepét hangsúlyozzuk: <span class="tipodolt">abba tette</span> 
(amiben eredetileg volt), de: <span class="tipodolt">abbahagy; fenn</span> v. <span class="tipodolt">fönn maradt</span> (a padláson), de: <span class="tipodolt">fennmarad</span> v. <span class="tipodolt">fönnmarad</span> (a neve); (nem) <span class="tipodolt">félre állt</span> (hanem középre), de: (tapintatból) <span class="tipodolt">félreállt; ide jött</span> (nem a szomszédba), de: <span class="tipodolt">idejött hozzám;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az igekötÅ‘vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétÅ‘l (vagy igenévtÅ‘l), ha világosan személyes névmási szerepű: <span class="tipodolt">hozzá</span> (= Å‘hozzá) <span class="tipodolt">ment feleségül</span> (nem hozzád), de: <span class="tipodolt">hozzájárul</span> (valamihez); <span class="tipodolt">neki</span> (= Å‘neki) <span class="tipodolt">megy a levél,</span> de: <span class="tipodolt">nekimegy</span> (a szekrénynek); (csak) <span class="tipodolt">rá</span> (= Å‘rÃ!
 ¡) <span class="tipodolt">gondolok,</span> de: (rossz) <span class="tipodolt">rágondolni</span> is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: <span class="tipodolt">hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="132"/><span class="szid">132. </span>A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egymagam, egymagad, egymagatok;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">önmagam, önmagad, önmagunk;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi;</span></span></td></tr><tr><td v!
 align="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szintolyan, szintakkora, szintannyi;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csakolyan, csakannyi, csakennyi;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">éppolyan, éppakkora, éppannyi;</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: <span class="tipodolt">énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük;</span> stb.</p><p class="bekezdes">De: <span class="tipodolt">én magam megyek oda</span> (a hangsúly a <span class="tipodolt">magam</span> szón); <span class="tipodolt">csak annyi szükséges</span> (a hangsúly az <span class="tipodolt">anny!
 i</span> szón), <span class="tipodolt">épp olyan esetben</span> (a h
angsúly az <span class="tipodolt">olyan</span> szón); stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="133"/><span class="szid">133. </span>Tagadó névmások előtagjaként a <span class="tipodolt">se, sem, semmi</span> szót egybeírjuk az utána következő szóelemmel: <span class="tipodolt">semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle</span> stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a <span class="tipodolt">se</span> és a <span class="tipodolt">sem</span> szót az utótaggal: <span class="tipodolt">sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor</span> stb.</p><p class="bekezdes">Különírjuk viszont a <span class="tipodolt">se</span> és a <span class="tipodolt">sem</span> szót, ha névmások és határozószók után állnak: <span class="tipodolt">semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">sohase, sohasem, sose, sosem.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="134"/><span class="szid">134. </span>Az <span class="tipodolt">akár-, bár-, mind-, minden-</span> és <span class="tipodolt">vala-</span> előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: <span class="tipodolt">akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="135"/><span class="szid">135. </span>Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: <span class="tipodolt">kétségkívül</span> (= biztosan), <span class="tipodolt">nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: <span class="tipodolt">úgy tett, mintha szeretné,</span> de: <span class="tipodolt">szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt</span> (kötőszó), de: <span class="tipodolt">egy részt kapott belőle; dehogyis!</span> (= nem), <span class="tipodolt">de hogy is gondolod?;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="136"/><span class="szid">136. </span>Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: <span class="tipodolt">csúszómászó, járókelő, földalatti, munkanélküli, ennivaló, hártyásszárnyúak</span> stb. (melléknévből főnév); <span class="tipodolt">tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban</span> stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); <span class="tipodolt">ennélfogva, mindazonáltal, miután</span> stb. (határozószóból kötőszó); <span class="tipodolt">nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd, nemtörődöm</span> (ember), <span class="tipodolt">nemszeretem</span> (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: <span class="tipodolt">az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="137"/><span class="szid">137. </span>Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: <span class="tipodolt">egymás mellett</span> és <span class="tipodolt">egymás melletti,</span> de: <span class="tipodolt">egymásmellettiség;</span> hasonlóképpen: <span class="tipodolt">egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási</span> (szerződés), <span class="tipodolt">szeretetreméltóság</span> stb.</p><p class="bekezdes">Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: <span class="tipodolt">szívhez szóló</span> és <span class="tipodolt">szívhez szólóbb,</span> de: <span class="tipodolt">legszívhezszólóbb;</span> hasonlóképpen: <span class="tipodolt">legharcrakészebb, leghasznothajtóbb</span> stb.</p><p cla!
 ss="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: <span class="tipodolt">harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="138"/><span class="szid">138. </span>Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek.</p><p class="bekezdes">A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: <span class="tipodolt">asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés</span> stb. De: <span class="tipodolt">sakk-kör</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: <span class="tipodolt">cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, írógépműszerész, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegy!
 ségrendszer</span> stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötÅ‘jellel tagoljuk a két fÅ‘ összetételi tag határán: <span class="tipodolt">csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerÅ‘-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetÅ‘k: <span class="tipodolt">tervezÅ‘iroda-vezetÅ‘ = a tervezÅ‘iroda vezetÅ‘je, gépkocsivezetÅ‘-tanfolyam = gépkocsi-vezetÅ‘i tanfolyam</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következÅ‘k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: <span class="tipodolt">cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékmÅ!
 ±veink;</span> stb. – A származékszók képzÅ‘eleme azonban belesz
ámít a szótagszámba: <span class="tipodolt">kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletünknek;</span> de <span class="tipodolt">kerékpár-javítási,</span> (bőséges) <span class="tipodolt">élelmiszer-készletű</span> stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: <span class="tipodolt">előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés</span> stb., de: <span class="tipodolt">befogadóképesség, állománykiegészítés</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. <span class="tipodolt">centi-, deci-, deka-, extra-)</span> tekintjük külön szónak: <span class="tipodolt">centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="139"/><span class="szid">139. </span>A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="139a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: <span class="tipodolt">anyagcsere-vizsgálat,</span> de: <span class="tipodolt">anyagcserevizsgálat-kérés; békeszerződés-tervezet,</span> de: <span class="tipodolt">békeszerződéstervezet-kidolgozás; kerekasztal-konferencia,</span> de: <span class="tipodolt">kerekasztalkonferencia-rendezés;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: <span cl!
 ass="tipodolt">anyagcsere-vizsgálat kérése, a békeszerződés tervezetének kidolgozása, kerekasztal-konferencia rendezése</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="139b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy különírt szókapcsolat (pl. <span class="tipodolt">hajlított bútor)</span> olyan utótagot kap (pl. <span class="tipodolt">gyár</span>), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">hajlítottbútor-gyár.</span> Hasonló esetek: <span class="tipodolt">hideg víz,</span> de: <span class="tipodolt">hidegvíz-csap; házi feladat,</span> de: <span class="tipodolt">házifeladat-készítés; légi fénykép,</span> de: <span class="tipodolt">légifénykép-montázs; szabad vezeték,</span> de: <span class="tipodolt">szabadvezeték-hálózat;</span> stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járu!
 lhat szókapcsolathoz: <span class="tipodolt">házi feladat,</span> de
: <span class="tipodolt">számtan-házifeladat;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: <span class="tipodolt">lőtt vadak árusítása</span> (nem <span class="tipodolt">lőttvad-árusítás</span>), <span class="tipodolt">hőre lágyuló műanyagok feldolgozása</span> (nem <span class="tipodolt">hőrelágyulóműanyag-feldolgozás</span>) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="139c"/><span class="szalid">c) </span>Két azonos utótagú összetétel (pl. <span class="tipodolt">nyomásdiagram, térfogatdiagram)</span> különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba <span class="tipodolt">(nyomás-térfogat).</span> Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: <span class="tipodolt">nyomás-térfogat diagram.</span> Hasonlóképpen: <span cla!
 ss="tipodolt">szövőipar, fonóipar,</span> de: <span class="tipodolt">szövő-fonó ipar; ajakhang, foghang,</span> de: <span class="tipodolt">ajak-fog hang; fényjáték, árnyjáték,</span> de: <span class="tipodolt">fény-árny játék; rézötvözet, aranyötvözet,</span> de: <span class="tipodolt">réz-arany ötvözet;</span> továbbá <span class="tipodolt">kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta</span> stb.</p><p class="bekezdes">A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják!</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="140"/><span class="szid">140. </span>FÅ‘neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következÅ‘képpen kapcsolunk össze:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="140a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minÅ‘ségjelzÅ‘je, a két szót különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">Mariska néni, DezsÅ‘ bácsi, Fazekas úr, Kovács mérnök; a Nagy család, a Kalmár fiú; Volkswagen gépkocsi, Fabulon arckrém;</span> stb. – Hasonló esetek: <span class="tipodolt">Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#167">167.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#170">170.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="140b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint <span class="tipodolt">-i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű</span> képzÅ‘s) melléknÃ!
 ©vvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötÅ‘jellel kapcsoljuk Å‘ket össze: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169">169.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: <span class="tipodolt">ádámcsutka, pálfordulás, röntgensugár</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#201">201.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="141"/><span class="szid">141. </span>A <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű</span> és <span class="tipodolt">-szerű</span> képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: <span class="tipodolt">másfajta, többféle, egynemű, negyedrét, sokrétű, ésszerű</span> stb. – A tulajdonnevekhez a <span class="tipodolt">-féle</span> és a <span class="tipodolt">-szerű</span> szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Petőfi-szerű; Jedlik Ányos-féle;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#171">171.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Felsorolásban az elmaradó közös, csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: <span class="tipodolt">bükk-, mogyoró- és nyírfafélék; Tömörkény- és Gárdonyi-szerű;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262">262.</a></span> <span clas!
 s="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#262c">c)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="142"/><span class="szid">142. </span>Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#288">288.</a></span>, az összetett számnevek és a számok tagolásával a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span>, a sorszámnevekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#267">267.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#267a">a)</a></span> és a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span>, a törtszámnevekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>, a tizedes törtekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274">274.</a></span> és a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span> pont.</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F8"/><p class="cim_fofejezet">A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="143"/><span class="szid">143. </span>A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk, de egyes meghatározott esetekben naggyal is. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban, külön fejezetben tárgyaljuk őket.</p>
+<a name="F8_1"/><p class="cim_fejezet1">A kis kezdőbetűk</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="144"/><span class="szid">144. </span>Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">szeret, virágzik; elnök, ország, polgár; drága, fenséges; három, kevés; ami, bármennyi; itt, most; ejha, nahát, ugye, és, jóllehet;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú, kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: <span class="tipodolt">béke, szabadság, szerelem, haza, élet, tavasz, édesanya, család</span> stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#149">149.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#150">150.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="145"/><span class="szid">145. </span>Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): <span class="tipodolt">március tizenötödike, anyák napja, május elseje, mindenszentek, karácsony, húsvét, nemzeti ünnep; a honfoglalás, a mohácsi vész, a bécsi kongresszus, a szabadságharc, az ónodi országgyűlés, a francia forradalom;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="146"/><span class="szid">146. </span>A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. nevét általában kisbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, légkörkutatási szimpózium, termoanalitikai tudományos ülésszak, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, fásítási hónap, a népművészet mestere, országos középiskolai tanulmányi verseny</span> stb. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: <span class="tipodolt">Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#191">191.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="147"/><span class="szid">147. </span>Kisbetűvel kezdjük a népek, népelemek, népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: <span class="tipodolt">észt, kínai, magyar, orosz, szlovák, palóc, sváb, szász, székely, indián, néger; finnugor, germán, román, urál-altaji, nyugati szláv</span>; stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz, felekezetekhez tartozást jelentő szavak: <span class="tipodolt">buddhista, katolikus, mohamedán, református</span> stb.</p>
+<a name="F8_2"/><p class="cim_fejezet1">A nagy kezdőbetűk</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="148"/><span class="szid">148. </span>Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg, valamint – pont, kérdőjel, felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: <span class="tipodolt">Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak, hogy motyóikat összeszedjék … Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra, hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul, törökül, perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Az iskola szeme fényeit!</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="149"/><span class="szid">149. </span>Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem): <span class="tipodolt">Drága Ilonka Néni! Tisztelt Osztályvezető Úr! Kedves Kovács Bácsi! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: <span class="tipodolt">Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám!</span></p><p class="bekezdes">Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Légy szíves, barátom, látogass meg minket! Arra kérem a p!
 olgármester urat, szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Melegen érdeklődött irántatok.</span> Stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: <span class="tipodolt">Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni.</span> Stb. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: <span class="tipodolt">Bocsássa meg, Igazgató úr, hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár asszonyt arra, hogy…</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Felkérem Horváth akadémikust vitaindító előadásának megtartására. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja.</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"!
 ><a href="#144">144.</a></span><span class="utalas">, </span><span cla
ss="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="150"/><span class="szid">150. </span>Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen, elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze, erősítheti a szavak hangulatát, felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra, sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: <span class="tipodolt">a Szerelem, a Végzet, a Hatalom; Mi vagyunk: Jövő és Igazság,</span> | <span class="tipodolt">Engesztelés és nagy Ítélet;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#144">144.</a></span>)</p>
+<a name="F8_3"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="151"/><span class="szid">151. </span>Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-, illetőleg kisbetűvel: <span class="tipodolt">„Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.”; „Légy fegyelmezett!”</span> stb.; illetőleg: <span class="tipodolt">„a földre sütöttük szemünk. Kinyílt</span> | <span class="tipodolt">a földbe zárt titok.”</span> (Vagy: <span class="tipodolt">„… a földre sütöttük”</span> stb.)  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256a">a)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264">264.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="152"/><span class="szid">152. </span>Az útbaigazító feliratokat, a táblázatok, grafikonok, ábrák stb. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Bejárat, Házfelügyelő, Igazgató, Pénztár; Lázgörbe;</span> stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll, akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: <span class="tipodolt">Kettős megállóhely, Nyilvános telefon, B porta; A légfék vázlatos rajza;</span> stb. – Ha a szöveg első szava számnév, s ezt számjeggyel írjuk, az utána következő szó kis kezdőbetűs: <span class="tipodolt">2. metróvonal, 5. ajtó, III. vágány</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok, igazolványok, oklevelek stb. végén az aláírás alatti megjelölést: <span class="tipodolt">elnök, titkár, igazgató, rektor, miniszter; a bizottság titkára, a társtulajdonosok közös képviselője;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="153"/><span class="szid">153. </span>A családnevek előtti <span class="tipodolt">doktor, idősb, ifjabb, özvegy</span> stb. szót, illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: <span class="tipodolt">Dr. Mészáros Mihály, Id. Kelemen László, Ifj. Jakab Imréné; Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy…;</span> stb. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: <span class="tipodolt">Ott volt dr. Mészáros Mihály is. Szép Gergely és ifj. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen.</span> – Hasonlóan a történelmi nevek esetében, kiemelt helyzetben: <span class="tipodolt">Gróf Széchenyi István,</span> de szövegben: <span class="tipodolt">Miniszteri tárcát vállalt gróf Széchenyi István is.</span></p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F9"/><p class="cim_fofejezet">A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="154"/><span class="szid">154. </span>A tulajdonnevek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagneveket, az intézményneveket, a márkaneveket, a címeket stb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154a"/><span class="szalid">a) </span>Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: <span class="tipodolt">Szőke</span> (családnév), de: <span class="tipodolt">szőke</span> (hajszín); <span class="tipodolt">Fakó</span> (lónév)<span class="tipodolt">,</span> de: <span class="tipodolt">fakó</span> (színnév); <span class="tipodolt">Mór</span> (helységnév, személynév), de: <span class="tipodolt">mór</sp!
 an> (népnév); <span class="tipodolt">Hollófészek</span> (hegy neve), de: <span class="tipodolt">hollófészek</span> (a holló fészke); <span class="tipodolt">Rák</span> (csillagkép neve), de: <span class="tipodolt">rák</span> (állat neve); <span class="tipodolt">Patyolat</span> (vállalat neve), de: <span class="tipodolt">patyolat</span> (fehér, hófehér); <span class="tipodolt">Kortárs</span> (folyóirat címe), de: <span class="tipodolt">kortárs</span> (valakivel egy időben élő); <span class="tipodolt">Parázs</span> (tűzhelymárka neve), de: <span class="tipodolt">parázs</span> (izzó tüzelőanyag); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154b"/><span class="szalid">b) </span>A nagy kezdőbetű mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. A többelemű nevek tagjainak összetartozását tö!
 bbféleképpen jelezhetjük.</p><p class="bekezdes">Egybeírjuk az alk
otó tagokat: <span class="tipodolt">Kispista, Tóthpál, Annamária, Nagykőrös, Hegyalja, Olaszország</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: <span class="tipodolt">Nemeskéri-Kiss, Velencei-tó, Észak-Afrika</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: <span class="tipodolt">Kőrösi Csoma Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyar Nyelvőr</span> stb.</p><p class="bekezdes">A név nyelvi felépítése is jelezheti, meddig tart a tulajdonnév. Így pl. az <span class="tipodolt">utca</span> <span class="tipodolt">(u.)</span> szó a név utolsó eleme, a <span class="tipodolt">című</span> <span class="tipodolt">(c.)</span> szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: <span class="tipodolt">Kiss János altábornagy utca, az Ének a pesti ligetről című vers</span> stb.</p><p class="bekezdes">A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete!
  teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: <span class="tipodolt">Egri csillagok, A város peremén, Helyesírási kéziszótár</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154c"/><span class="szalid">c) </span>A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: <span class="tipodolt">Thököly, Werbőczy, Központi Fizikai Kutatóintézet; Pepsi-Cola, Rutascorbin;</span> stb. Másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Wittmann-né, New York-i</span> stb. (Nem pedig: Kissel, Wittmanné, newyorki stb.)</p>
+<a name="F9_1"/><p class="cim_fejezet1">A személynevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="155"/><span class="szid">155. </span>Mind a családneveket (vezetékneveket), mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Bakos, Deli, Körmendi, Szántó; Éva, Zsuzsa, György, Pál; Szerencsés András, Szeremlei-Szabó Zsolt;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmány kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="156"/><span class="szid">156. </span>Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: <span class="tipodolt">Asztalos, Bíró, Hajdú, Kis, Takács</span> stb. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: <span class="tipodolt">Biró, Buday, Eördögh, Gaál, Gombocz, Hajdu, Kiss, Kultsár, Pais</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#87">87.</a></span>) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: <span class="tipodolt">Baradlay, Maszlaczky, Keöcherepy</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="157"/><span class="szid">157. </span>A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="157a"/><span class="szalid">a) </span>A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: <span class="tipodolt">Beythe, Kemechey, Orczy, Sigray, Thewrewk, Vay</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#87">87.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="157b"/><span class="szalid">b) </span>A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki, ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. <span class="tipodolt">Batsányi</span> – <span class="tipodolt">Bacsányi</span>). Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a csalá!
 d vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített, korunkhoz legközelebb eső formát kell használni, s azt kell következetesen érvényesíteni: <span class="tipodolt">Apafi, Batsányi, Kazinczy, Lorántffy, Verseghy</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók, ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: <span class="tipodolt">Dezsőfi, Rákóczy, Teleky</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="157c"/><span class="szalid">c) </span>Az olyan névformák, melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól, de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban, ebben a formában használandók: <span class="tipodolt">Bocskai, Rákóczi, Zrínyi; Apáczai Csere, Tsétsi János;</span> stb. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Zrini), sem pedi!
 g korszerűsíteni (pl. Csécsi).</p><p class="bekezdesszalid"><a name
="157d"/><span class="szalid">d) </span>Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani, amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja, de egyszersmind lehetővé teszi, hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: <span class="tipodolt">Komjáthy, Pesthi, Werbőczy, Wathay</span> stb. (nem Komjáti, Pesti, Verbőci, Vatai stb.); illetőleg <span class="tipodolt">Kakas, Csombor, Csulyak</span> stb. (nem Cacas, Czombor, Chuliak stb.).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="158"/><span class="szid">158. </span>Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: <span class="tipodolt">Györgyjakab, Kispéter, Nagygyörgy, Tóthmátyás, Vörösbaranyi</span> stb.</p><p class="bekezdes">A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: <span class="tipodolt">Bajcsy-Zsilinszky, Endrődy-Somogyi, Kerpel-Fronius, Konkoly-Thege</span> stb.</p><p class="bekezdes">A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: <span class="tipodolt">Baróti Szabó, Csokonai Vitéz, Kőrösi Csoma, Tótfalusi Kis</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak, ezért a két névelem általában együtt használandó, és sorrendjük nem cserélhető fel. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedv!
 éért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: <span class="tipodolt">Csokonai, Tótfalusi</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="159"/><span class="szid">159. </span>Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: <span class="tipodolt">Nagy Jánosné, Nagy Jánosné Kovács Anna, Nagyné Kovács Anna, Nagy Anna</span> és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) <span class="tipodolt">Kovács Anna.</span> – Bár nem hivatalos, használatos az <span class="tipodolt">N. Kovács Anna</span> forma is.</p><p class="bekezdes">A férj nevének <span class="tipodolt">-né</span> képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt, s a <span class="tipodolt">szül.</span> rövidítés beiktatása is fölösleges: <span class="tipodolt">Szabó Lászlóné Nagy Katalin</span> vagy <span class="tipodolt">Szabóné Nagy Katalin</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="160"/><span class="szid">160. </span>A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó, személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: <span class="tipodolt">Allah, Boldogasszony, Hadúr, Isten, Jupiter, Ozirisz, Zeusz</span> stb. – Az <span class="tipodolt">isten</span> szót gyakran használjuk köznévi értelemben is, illetőleg olyan szövegösszefüggésben, amelyben kisbetűs kezdése a helyes: <span class="tipodolt">a görög istenek; Tudja isten, mi lett vele. Az isten szerelmére!</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="161"/><span class="szid">161. </span>Mind régi (eredeti és jövevény), mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: <span class="tipodolt">Csilla, Piroska, Jolán, Vilma, Árpád, Zsolt, Bálint, László; Betti, Klaudia, Zsanett, Artúr, Márió, Raul;</span> stb. – A <span class="tipodolt">ch-</span>t és az <span class="tipodolt">x-</span>et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: <span class="tipodolt">Richárd, Alexandra, Félix, Lexi</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#209">209.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="162"/><span class="szid">162. </span>A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül, azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat, jeleket, képzőket), mint a közszavakhoz: <span class="tipodolt">Dózsát, Kossuthhoz, Szemeréről, Táncsics Mihálynak, Ilosvai Selymes Péternél, Vörösmartyé, a Hunyadiak; jókais, madáchi, petőfieskedők;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">Táncsics Mihály-i, Ilosvai Selymes Péter-es</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#165">165.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="163"/><span class="szid">163. </span>A mássalhangzóra végződő személynevek <span class="tipodolt">-val, -vel</span> (és néha <span class="tipodolt">-vá, -vé</span>) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="163a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük: <span class="tipodolt">Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="163b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt változatlanul hagyjuk, a rag <span class="tipodolt">v</span>-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: <span class="tipodolt">Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, B!
 abitscsal, Paiszsal; Madáchcsá;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="163c"/><span class="szalid">c) </span>Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik, a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> (és néha a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span>) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: <span class="tipodolt">Bernadettel, Marcellal</span> v. <span class="tipodolt">Marcellel, Mariannal</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="164"/><span class="szid">164. </span>Az <span class="tipodolt">-i</span> és az <span class="tipodolt">-s</span> melléknévképzővel, az <span class="tipodolt">-ista</span> és az <span class="tipodolt">-izmus</span> főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt), illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: <span class="tipodolt">móriczi, mikszáthos, buddhista, jozefinizmus; tóthpáli, kispéteres; schöpf-mereis, rippl-rónais;</span> stb. – De ha a személynév két vagy több elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: <span class="tipodolt">Széchenyi István-i</span> (elképzelések), <span class="tipodolt">Eötvös József-i</span> (iskolareform), <span class="tipodolt">Csokonai Vitéz Mihály-os</span> (verselés) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="165"/><span class="szid">165. </span>A <span class="tipodolt">-k</span> többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan, nagy kezdőbetűs formájához: <span class="tipodolt">az Árpádok, a Kisfaludyak; a Kossuthok, Petőfik, Táncsicsok kora; az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#162">162.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire <span class="tipodolt">-k</span> többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést, haragot stb. érzékeltetheti.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="166"/><span class="szid">166. </span>A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">a nagy Napóleon, a nyelvújító Kazinczy, az ifjú Ady, a szép Csapóné</span> stb. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Könyves Kálmán, Nagy Péter, Oroszlánszívű Richárd, Rettegett Iván, Rőtszakállú Frigyes, Szent Erzsébet</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="167"/><span class="szid">167. </span>Személynév – akár egy-, akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">István király, Bánk bán, Kovács államtitkár, Dobay szakaszvezető, Polgár doktor, Németh mérnök, Moharos kisasszony, Inotai úr, Zsófi néni, Noszty fiú; Vajda Elemér akadémikus, Somogyi Béláné főelőadó, Sárosi János marós, Erdélyi Ilona tudományos kutató, Szalay Tamás vasdiplomás orvos;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdes">Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől, sőt fantázianevektől), amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek, különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: <s!
 pan class="tipodolt">Benedek család, Csák nemzetség, Kaláka együttes, Nyék törzs; Kölcsey Ferenc olvasókör;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="168"/><span class="szid">168. </span>Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. <span class="tipodolt">Kossuth-szobor</span> = Kossuth szobra, <span class="tipodolt">Kossuth-nóta</span> = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger</span>–<span class="tipodolt">Müller-számlálócső, Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b"!
 >b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169">169.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: <span class="tipodolt">Deák-párt, Forrai-kórus, Lenkey-század, Szemere-kormány; Szent Benedek-rend;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az uralkodóházat jelentő <span class="tipodolt">ház, család</span> és <span class="tipodolt">dinasztia</span> szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: <span class="tipodolt">Árpád-ház, Anjou-ház, Habsburg-ház, Jagelló-ház; Bourbon-család; Tudor-dinasztia;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: <span class="tipodolt">katicabogár, krisztustövis, martinkemence</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a !
 href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">
<a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#201">201.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="169"/><span class="szid">169. </span>Az egy- vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire <span class="tipodolt">-i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű</span> képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: <span class="tipodolt">Árpád-kori, Mátyás-templomi, Jókai-regénybeli, Kossuth-díjas, Zrínyi-soros, Mária-arcú, Kodály-módszerű, Herkules-erejű; Konkoly-Thege-érmes, Jászai Mari-díjas; Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldi-szótárbeli;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="170"/><span class="szid">170. </span>Ha egymástól különírt, személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez <span class="tipodolt">(Julianus barát)</span> egy újabb főnév (pl. <span class="tipodolt">szobor</span>) kapcsolódik, ez elé nem teszünk kötőjelet: <span class="tipodolt">Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, Szent István vértanú plébániatemplom, Jeremiás próféta kolostor</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#167">167.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Tanácsos feloldani őket: <span class="tipodolt">Julianus barát szobra</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="171"/><span class="szid">171. </span>A <span class="tipodolt">-féle</span> és a <span class="tipodolt">-szerű</span> képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Wesselényi-féle, Munkácsy-szerű, Szent-Györgyi-féle; Paál László-szerű, Szinyei Merse Pál-szerű;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141">141.</a></span>)</p>
+<a name="F9_2"/><p class="cim_fejezet1">Az állatnevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="172"/><span class="szid">172. </span>Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Bodri, Cirmos, Csákó, Ráró, Villám, Bagira, Vuk</span> stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: <span class="tipodolt">Bodri kutya, Ráró lovam</span> stb.</p>
+<a name="F9_3"/><p class="cim_fejezet1">A földrajzi nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="173"/><span class="szid">173. </span>A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek (pl. <span class="tipodolt">Szeged</span> stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. <span class="tipodolt">Tiszántúl, Szombathely</span> stb.); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. <span class="tipodolt">Zsivány-patak, Apáthy-szikla, Dél-Amerika</span> stb.); a különírt tagokból álló nevek (pl. <span class="tipodolt">Olasz Köztársaság, Villányi út</span> stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos!
 ), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: <span class="tipodolt">Hűvös-völgy</span> (domborzati név), de: <span class="tipodolt">Hűvösvölgy</span> (városrésznév); <span class="tipodolt">Ferenc-hegy</span> (domborzati név), de: <span class="tipodolt">Ferenc körút</span> (utcanév); <span class="tipodolt">Sáros-patak</span> (víznév), de: <span class="tipodolt">Sárospatak</span> (helységnév); stb.</p><p class="bekezdes">Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást, mégpedig az <span class="tipodolt">-i</span> (olykor <span class="tipodolt">-beli</span>) képzős származékokkal együtt. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Magyarország fontosabb hivatalos fö!
 ldrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a
 földrajzinév-tár tartalmazza.</p>
+<a name="F9_3_1"/><p class="cim_fejezet2">Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="174"/><span class="szid">174. </span>Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó), az alapformát természetesen nagybetűvel, az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az <span class="tipodolt">-i</span>-re végződő ilyen szavak <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div c!
 lass="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Európa</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">európai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Itália</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">itáliai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erdély</span></span></td>!
 <td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodol
t">erdélyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mátrai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Debrecen</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span cl!
 ass="tipodolt">debreceni</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Krakkó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">krakkói</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tamási</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tamási</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="175"/><span class="szid">175. </span>Alapformájukban nagy, <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="175a"/><span class="szalid">a) </span>a több elemből álló, <span class="tipodolt">ország, föld, alföld, part</span> utótagú országneveket, az országrészneveket, valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><spa!
 n class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyarország</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magyarországi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Franciaország</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">franciaországi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Palócföld</span>!
 </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span cl
ass="tipodolt">palócföldi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Németalföld</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">németalföldi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Elefántcsontpart</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">elefáncsontparti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kisalföld</span></span></td><!
 td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kisalföldi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hegyalja</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hegyaljai</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza</p><p class="bekezdesszalid"><a name="175b"/><span class="szalid">b) </span>a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width!
 ="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0c
m 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapest</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budapesti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balatonalmádi</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span clas!
 s="normal"><span class="tipodolt">balatonalmádi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hódmezővásárhely</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hódmezővásárhelyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökkanizsa</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">törökkanizsai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt"!
 >Fokváros</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class=
"normal"><span class="tipodolt">fokvárosi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Békásmegyer</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">békásmegyeri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Újszeged</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">újszegedi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsóbélatelep</span></span><!
 /td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">alsóbélatelepi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dénesmajor</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dénesmajori</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csehipuszta</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csehipusztai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><!
 span class="tipodolt">Rétitanya</span> stb.</span></td><td valign="to
p" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">rétitanyai</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az <span class="tipodolt">i</span>-re végződő ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékának végén csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk.</p>
+<a name="F9_3_2"/><p class="cim_fejezet2">A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló
+földrajzi nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="176"/><span class="szid">176. </span>Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="176a"/><span class="szalid">a) </span>Közszói előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </s!
 pan></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Arany-patak</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arany-pataki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Velencei-tó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">velencei-tói</span> v. <span class="tipodolt">-tavi</span></span></td><td valign="top"!
  width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="t
op" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sólyom-sziget</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sólyom-szigeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sváb-hegy</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sváb-hegyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kőszikla</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis-kősziklai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span !
 class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holdvilág-árok</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holdvilág-ároki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunántúli-középhegység</span> stb.<span class="tipodolt"></span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunántúli-középhegységi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="176b"/><span class="szalid">b) </span>Tulajdonnévi előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%!
 "><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" st
yle="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width=!
 "40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel-sziget</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel-szigeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna-part</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna-parti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balaton-felvidék</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balaton-felvidéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><s!
 pan class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span cl
ass="normal"><span class="tipodolt">Kaszpi-tenger</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kaszpi-tengeri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kab-hegy</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kab-hegyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huron-tó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huron-tói</span> v. <span class="tipodolt">-tavi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="1!
 0%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szandaváralja-patak</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szandaváralja-pataki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunazug-hegység</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunazug-hegységi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm !
 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadd
ing="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vas Mihály-hegy</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vas Mihály-hegyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila-lakótelep</span!
 ></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila-lakótelepi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Buen Tiempo-fok</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Buen Tiempo-foki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: <span class="tipodolt">óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag</span> stb.; összetett szavak is: <span class="tipodolt">félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó</span!
 > stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az olyan nevek, ill. névrész
ek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így pl. a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176b">b)</a></span> pontban: <span class="tipodolt">Huron, Kab, Kaszpi;</span> a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#177a">a)</a></span> pontban: <span class="tipodolt">Cselőte, Zéland.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="177"/><span class="szid">177. </span>Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="177a"/><span class="szalid">a) </span>Közszói előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma!
 :</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Tisza</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-tiszai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-Kína</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-kínai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="!
 top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Öreg-Cse
lőte</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öreg-cselőtei</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Új-Zéland</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">új-zélandi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nyugat-Dunántúl</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyugat-dunántúli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" widt!
 h="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Délkelet-Magyarország</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">délkelet-magyarországi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll, ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="!
 top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</
div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keleti-Sierra Madre</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keleti-Sierra Madre-i</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy-New York</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy-New York-i</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdessz!
 alid"><a name="177b"/><span class="szalid">b) </span>Tulajdonnévi előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kál-Kápolna</span> (vasútállomás)</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><!
 span class="tipodolt">kál-kápolnai</span></span></td><td valign="top
" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr-Moson-Sopron</span> (megye)</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr-moson-soproni</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bödd-Bakod</span> (terület)</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bödd-bakodi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csörnöc-Herpenyő</span> (vízfolyás)</span></td><td valign="top" widt!
 h="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csörnöc-herpenyői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><!
 td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt
">Érd-Ófalu</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">érd-ófalui</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr-Ménfőcsanak</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr-ménfőcsanaki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="178"/><span class="szid">178. </span>Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="178a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név [<span class="tipodolt">Arany-patak,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">Holt-Tisza,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#177a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">János-dűlő,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176b">b)</a></span>] elé egy közszói előtag (<span class="tipodolt">rohonci, belső, nagy</span> stb.) kerül, az alakulatot nagyb!
 etűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><spa!
 n class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span clas
s="normal"><span class="tipodolt">Rohonci-Arany-patak</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">rohonci-arany-pataki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy-Ausztráliai-öböl</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy-ausztráliai-öböli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alcsi-Holt-Tisza</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">alcsi-holt-tiszai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td vali!
 gn="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Új-Dél-Wales</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">új-dél-walesi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Belső-János-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">belső-János-dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Déli-Shetland-szigetek</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">déli-Shetland-szigeteki</s!
 pan> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"
> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="178b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név [<span class="tipodolt">Arany-patak,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">Holt-Tisza,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#177a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">János-dűlő,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176b">b)</a></span>] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban megtartjuk az alapul!
  szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Arany-patak-völgy</span></span></td><td val!
 ign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">aran
y-patak-völgyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Két-bükkfa-nyereg</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">két-bükkfa-nyeregi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-kínai-tenger</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-kínai-tengeri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Észak-borsodi-karszt</span!
 ></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">észak-borsodi karszti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Tisza-berek</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-Tisza-bereki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sebes-Körös-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sebes-Körös-dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td vali!
 gn="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jáno
s-dűlő-oldalas</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő-oldalasi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Misa-réti-patak</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Misa-réti-pataki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="179"/><span class="szid">179. </span>Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor, ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. – Az ilyen alakulatok <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span clas!
 s="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapest</span>–<span class="tipodolt">Bécs</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budapest</span>–<span class="tipodolt">bécsi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Moszkva</span>–<span class="tipodolt">Párizs</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moszkva</span>–<span class="tipodolt">párizsi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></!
 td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span
></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr</span>–<span class="tipodolt">Sopron</span>–<span class="tipodolt">Ebenfurt</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr</span>–<span class="tipodolt">sopron</span>–<span class="tipodolt">ebenfurti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td!
  valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Volga</span>–<span class="tipodolt">Don-csatorna</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Volga</span>–<span class="tipodolt">Don-csatornai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rajna</span>–<span class="tipodolt">Majna</span>–<span cl!
 ass="tipodolt">Duna-csatorna</span> stb.</span></td><td valign="top" w
idth="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rajna</span>–<span class="tipodolt">Majna</span>–<span class="tipodolt">Duna-csatornai</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Alapformájukban hasonlóképpen, <span class="tipodolt">-i</span> képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cseh</span>–<span class="tipodolt">Morva-dombság</span></span></td><td valign="top" wi!
 dth="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cseh</span>–<span class="tipodolt">morva-dombsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zala</span>–<span class="tipodolt">Somogyi-határárok</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zala–somogyi-határároki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F9_3_3"/><p class="cim_fejezet2">A különírt elemekből álló földrajzi
+nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="180"/><span class="szid">180. </span>Minden tagot külön szóba írunk, és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót), továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign=!
 "top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magyar köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Német Szövetségi Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">német szövetségi köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal!
 "><span class="tipodolt">Egyesült Királyság</span></span></td><td v
align="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyesült királysági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ománi Szultánság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ománi szultánsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Amerikai Egyesült Államok</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">amerikai egyesült államokbeli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-afrikai KÃ!
 ¶ztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-afrikai köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Római Birodalom</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">római birodalmi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kijevi Nagyfejedelemség</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kijevi nagyfejedelemségi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="10%"><span class="normal">de:  </span></td><td valign="to!
 p" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Suriname KÃ
¶ztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Suriname köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">San Marino Köztársaság</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">San Marino köztársasági</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="181"/><span class="szid">181. </span>A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs <span class="tipodolt">megye, járás, városkörnyék, bánság, grófság, terület</span> stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class!
 ="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budai járás</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budai járási</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Veszprémi városkörnyék</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">veszprémi városkörnyéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Voronyezsi terület</span></span></t!
 d><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipod
olt">voronyezsi területi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szörényi bánság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szörényi bánsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="10%"><span class="normal">de:  </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baranya megye</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baranya megyei</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabolcs-Szatmár-Bereg megye</span></span></td><td valign="top"!
  width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kent grófság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kent grófsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">New York állam</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">New York állami</span> v. <span class="tipodolt">állambeli</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="182"/><span class="szid">182. </span>A közterületek nevében a kis kezdőbetűs <span class="tipodolt">utca, út, tér, köz, híd</span> stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"!
 > </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Váci utca</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Váci utcai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gutenberg körút</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gutenberg körúti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabó Ilonka lépcső</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabó Ilonka l!
 épcsői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="n
ormal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tas vezér utca</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tas vezér utcai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Március 15. tér</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Március 15. téri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Táborhegyi út</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Táborh!
 egyi úti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szemlőhegy utca</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szemlőhegy utcai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet híd</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet hídi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha a <span class="tipodolt">híd</span> szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van, k!
 ötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Tisza-híd</span> (= a 
Tisza hídja), <span class="tipodolt">a Duna-hidak</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="183"/><span class="szid">183. </span>Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. – Az ilyen kapcsolatok <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős!
  forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyöngyös város</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyöngyös városi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra hegység</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra hegységi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna folyam</span></span></td><td valign="top!
 " width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna folyami
</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szahara sivatag</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szahara sivatagi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">(Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#194">194.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><!
 td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) olasz Alpok</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) olasz alpokbeli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) erdős Bükk</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) er!
 dős bükki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class
="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) lengyel Magas-Tátra</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) lengyel magas-tátrai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) második Baku</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) második bakui</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="184"/><span class="szid">184. </span>Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában megtartjuk az alapformát, s ehhez fűzzük hozzá a képzőt.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" widt!
 h="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keveset érő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keveset érői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Székre járó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Székre járói</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span cla!
 ss="normal"><span class="tipodolt">Tilos alja</span></span></td><td va
lign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tilos aljai</span> (v. <span class="tipodolt">alji</span>)</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna mente</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna menti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szekszárd vidéke</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szekszárd vidéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" !
 width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vác környéke</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vác környéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétek alatt</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétek alatti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Marcal melléke</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Marcal melléki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td val!
 ign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="t
op" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kút feletti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kút feletti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span>–<span class="tipodolt">Tisza köze</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span>–<span class="tipodolt">Tisza közi</span!
 ></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Maros</span>–<span class="tipodolt">Körös köze</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Maros</span>–<span class="tipodolt">Körös közi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk, az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table wi!
 dth="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding
:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hosszú Csobod alja</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hosszú Csobod aljai</span> (v. <span class="tipodolt">alji</span>)</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis Bot!
  foka</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis Bot foki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsó Dunára dűlő</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsó Dunára dűlői</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="n!
 ormal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"
><span class="tipodolt">Mária asszony sziget</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mária asszony szigeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pál varga dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pál varga dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Külső Pesti út</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Külső Pesti úti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10!
 %"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Régi Fóti út</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Régi Fóti úti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F9_4"/><p class="cim_fejezet1">A csillagnevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="185"/><span class="szid">185. </span>A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Ikrek, Fiastyúk, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha a <span class="tipodolt">föld,</span> a <span class="tipodolt">hold</span> és a <span class="tipodolt">nap</span> szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">a Hold távolsága a Földtől</span> stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát: <span class="tipodolt">föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai</span> stb.</p>
+<a name="F9_5"/><p class="cim_fejezet1">Az intézménynevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="186"/><span class="szid">186. </span>Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.</p><p class="bekezdes">A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="187"/><span class="szid">187. </span>A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az <span class="tipodolt">és</span> kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. – Az <span class="tipodolt">-i</span> (néha <span class="tipodolt">-beli</span>) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class!
 ="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Honvédelmi Minisztérium</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">honvédelmi minisztériumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Tudományos</span> <span class="tipodolt">Akadémia</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="!
 tipodolt">magyar tudományos</span> <span class="tipodolt">akadémiai<
/span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Madách Színház</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Madách színházi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökbálint Nagyközségi</span> <span class="tipodolt">Önkormányzat</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökbálint nagyközségi</span> <span class="tipodolt">önkormányzati</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign!
 ="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Géza Király Téri Egészség</span><span class="tipodolt">ügyi Szakközépiskola</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Géza király téri egészség</span><span class="tipodolt">ügyi szakközépiskolai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szilas Menti Mezőgazdasági</span> <span class="tipodolt">Termelőszövetkezet</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szilas menti mezőgazdasági</span> <span class="tipodolt">termelőszövetkezeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><!
 span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila Gimnázium</
span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila gimnáziumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyány Lajos Alapítvány</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyány Lajos alapítványi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ganz Danubius Hajó- és</span> <span class="tipodolt">Darugyár</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ganz Danubius hajó- és</span> <span class="tipodolt">darugyári</span></span></td><td valign="top" width="!
 10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Országos Széchényi Könyvtár</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">országos Széchényi könyvtári</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-budai Vendéglátó Vállalat</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-budai vendéglátó vállalati</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">138. Sz. Ipari Szakközép!
 iskola és Szakmunkásképző</span></span></td><td valign="top" width
="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">138. sz. ipari szakközépiskolai és szakmunkásképzői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet Szálloda</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet szállodai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fórum Hotel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fórum hoteli</span> (v. <span class="tipodolt">hotelbeli)</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></tabl!
 e></p><p class="bekezdes">Egyszavas intézménynevek is vannak:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Belügyminisztérium</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">belügyminisztériumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pénzügyminisztérium</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pénzügym!
 inisztériumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span cla
ss="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bélyegmúzeum</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bélyegmúzeumi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="188"/><span class="szid">188. </span>A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188a"/><span class="szalid">a) </span>Sok olyan intézménynevünk van, amely megegyezik azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Említésben: <span class="tipodolt">a pécsi nevelőintézet, a tolmácsi általános iskola</span> stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188b"/><span class="szalid">b) </span>Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat, amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: <span class="tipodolt">Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Sopron; Nemzeti Színház, Szeged;</span> stb.</p><p class="b!
 ekezdes">Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme <span class="tipodolt">-i</span> képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül, az intézménynév részének tekintjük, s ezért nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Szegedi Nemzeti Színház</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló <span class="tipodolt">-i</span> képzős melléknévi jelzőket, ha nyilvánvalóan alkalmiak, tehát a névnek nem részei: <span class="tipodolt">a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188c"/><span class="szalid">c) </span>A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyedítő elemét használjuk, s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövidült n!
 évben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: <span cla
ss="tipodolt">a Lombiknál dolgozik</span> (ti. <span class="tipodolt">a Lombik Üvegipari Kisszövetkezetnél</span>). Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">a Gondolat jelentette meg; a Nemzetiben játsszák; az Eötvösön</span> v. <span class="tipodolt">az Eötvös Lorándon végzett;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188d"/><span class="szalid">d) </span>Az intézménytípusokat jelentő szavakat <span class="tipodolt">(minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság</span> stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: <span class="tipodolt">Földrajztudományi Kutatóintézet,</span> de: <span class="tipodolt">a kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság,</span> de: <span class="tipodolt">a bizottság véleménye szerint;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">bement a minisztériumba, segélyt kapott a vállala!
 ttól, az egyetem intézkedett, a tanárképző főiskolán</span> stb. – Csak néhány kivétel van: <span class="tipodolt">az Akadémia</span> (= <span class="tipodolt">Magyar Tudományos Akadémia</span>), <span class="tipodolt">az Opera</span> (= <span class="tipodolt">Magyar Állami Operaház</span>) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="189"/><span class="szid">189. </span>Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189a"/><span class="szalid">a) </span>Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Műszaki Kémiai Kutatóintézet</span> (az MTA intézete), <span class="tipodolt">Állam- és Jogtudományi Kar</span> (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen), <span class="tipodolt">Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal</span> (a Földművelési Minisztérium szerve), <span class="tipodolt">MH Térképészeti Hivatal</span> (a Magyar Honvédség intézménye) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189b"/><span class="szalid">b) </span>Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen, ha az egyediség érzéke!
 ltetésére szükség van: <span class="tipodolt">a Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya</span> (az MTA testülete), <span class="tipodolt">Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék</span> (az Állatorvos-tudományi Egyetemen) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189c"/><span class="szalid">c) </span>Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">a Kossuth Nyomda kereskedelmi osztálya, a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága</span> stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: <span class="tipodolt">emlékeztető a műszaki osztály részére, feljegyzés a jogi csoportnak, kérelem a felügyelő bizottsághoz</span> stb.</p><p class="bekezdes">A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: <span class="tipodolt">a két vállalat koordináló bizottságot alakított; egy karbantartó !
 csoportot szerveztek;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name
="189d"/><span class="szalid">d) </span>Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: <span class="tipodolt">A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete; A (a) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Cégtáblán, levélpapíron, bélyegzőn stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is lehet:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Tudományos Akadémia</span> <br/><span!
  class="tipodolt">Nyelvtudományi Intézet</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem</span> <br/><span class="tipodolt">Építészmérnöki Kar</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="190"/><span class="szid">190. </span>A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: <span class="tipodolt">Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Tabán mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető</span> stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): <span class="tipodolt">a Keletiből indul, a Lukácsba jár úszni, a Kis Rablóban vacsoráztak</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az intézménynévszerű megjel!
 ölések <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is, a különírást is: <span class="tipodolt">Keleti pályaudvari, Tabán mozibeli, Kis Rabló éttermi</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="191"/><span class="szid">191. </span>Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények, kiállítások, vásárok stb. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: <span class="tipodolt">Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás</span> stb. – De: <span class="tipodolt">jövőkutatási konferencia</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#146">146.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="192"/><span class="szid">192. </span>Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket: <span class="tipodolt">az Egyesült Nemzetek Szervezete, Nemzetközi Valutaalap, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: <span class="tipodolt">a francia külügyminisztérium jegyzéke, az olasz fémipari szakszervezetek, a lengyel hadsereg, az osztrák légitársaság</span> stb.</p>
+<a name="F9_6"/><p class="cim_fejezet1">A márkanevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="193"/><span class="szid">193. </span>Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Persil</span> (mosópor), <span class="tipodolt">Doxa</span> (óra), <span class="tipodolt">Fabulon</span> (arckrém), <span class="tipodolt">Trental</span> (gyógyszer); <span class="tipodolt">Alfa Romeo</span> (gépkocsi), <span class="tipodolt">Coca-Cola</span> (üdítőital); stb.</p><p class="bekezdes">A nem márkanévként használt, többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">narancsital, meggylé; kecskeméti barack, tokaji bor;</span> stb. – Címkén, hirdetésen stb., alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Kecskeméti barack</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="194"/><span class="szid">194. </span>Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust, a dolgot jelölő szót is, a kettő közé nem teszünk kötőjelet: <span class="tipodolt">Omnia kávé, Panangin tabletta, Odol fogkrém, Tomi Kristály mosópor</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183">183.</a></span>)</p>
+<a name="F9_7"/><p class="cim_fejezet1">A kitüntetések és a díjak neve</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="195"/><span class="szid">195. </span>A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195a"/><span class="szalid">a) </span>A <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Kossuth-díj, Nobel-díj, Erkel Ferenc-díj, Eötvös Loránd-emlékérem</span> stb. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-s</span> képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: <span class="tipodolt">Kossuth-díjas, Nobel-díjas, Erkel Ferenc-díjas, Eötvös Loránd-emlékérmes</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195b"/><span class="szalid">b) </span>A több különírt közszóból álló kitüntetés- és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Állami Díj, Akadémiai Aranyérem, Pedagógus Szolgálati Emlékérem</span> s!
 tb. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban, továbbá ha csupán címként szerepelnek, vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: <span class="tipodolt">Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. A tanácskozáson Nagy Józsefnek, a népművészet mesterének kiállítása sikeres volt.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195c"/><span class="szalid">c) </span>A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket kisbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">a Magyar Köztársasági Érdemérem középkeresztje a csillaggal</span> stb.</p>
+<a name="F9_8"/><p class="cim_fejezet1">A címek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="196"/><span class="szid">196. </span>A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. – Állandó cím az újságoké, hetilapoké, folyóiratoké. Ezeket az jellemzi, hogy több, sőt sok szám címeként használatosak. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést, egyediségre és egyszeriségre törekszik. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="197"/><span class="szid">197. </span>Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. A többelemű címekben – a címben levő <span class="tipodolt">és</span> kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: <span class="tipodolt">Búvár, Valóság, Nyugat, Kincskereső, Népszabadság; Magyar Nemzet, Az Est, Nők Lapja, Nemzeti Sport; Élet és Tudomány;</span> stb. – Egyes hosszabb állandó, főleg mondatszerű címekben csak az első szó nagybetűs: <span class="tipodolt">Ne láss, ne hallj, ne szólj!</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabályt akkor is követni kell, ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel!
 .</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="198"/><span class="szid">198. </span>Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét a következőképpen írjuk. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Szózat, Hazám, Pályamunkások, Napraforgók, Álarcosbál, Zenedélelőtt</span> stb. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: <span class="tipodolt">Magyar értelmező kéziszótár, Képes politikai és gazdasági világatlasz, Ember az embertelenségben, A kőszívű ember fiai, Tanulmányok Arany János költészetéről, Hajóvontatók a Volgán, Kis éji zene, Örökzöld dallamok, Esti mese</span> stb. Továbbá: <span class="tipodolt">1916 őszén, IX. szimfónia</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="199"/><span class="szid">199. </span>Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: <span class="tipodolt">Móricznak egyik híres regénye a Rokonok.</span> – <span class="tipodolt">Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja.</span> – <span class="tipodolt">Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást.</span> – <span class="tipodolt">Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg.</span> – <span class="tipodolt">Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast.</span> – Stb.</p><p class="bekezdes">Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: <span class="tipodolt">József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát meglelt!
 em hazámat” is.</span> – Hosszan gyönyörködött a <span class="tipodolt">Majális</span> színeiben. – Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="200"/><span class="szid">200. </span>A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: <span class="tipodolt">a Kritikában, a Geodézia és Kartográfiát, az Autóséleté; a Számadásnak, a Nemzeti dalt, Arany Toldijában;</span> stb. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek…; Jókainak „Az arany ember”-e…; Petőfi a Szülőföldemen-ben…;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével; pl. így: <span class="tipodolt">Petőfi a Szülőföldemen című versében…;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">-beli</span> képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Valós!
 ág-beli</span> (vita), <span class="tipodolt">Népszava-beli</span> (hirdetés), <span class="tipodolt">Magyar Hírlap-beli</span> (közlemény), <span class="tipodolt">Orvosi Hetilap-beli</span> (cikk); <span class="tipodolt">Odüsszeia-beli</span> (világ), <span class="tipodolt">a Kincskereső kisködmön-beli</span> (alakok), <span class="tipodolt">a Kritika-féle folyóiratok, Élet és Tudomány-szerű lap;</span> stb.</p>
+<a name="F9_9"/><p class="cim_fejezet1">Tulajdonnevek köznevesülése</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="201"/><span class="szid">201. </span>Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket, s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: <span class="tipodolt">röntgen, pecsovics, havanna; ferencjóska, háryjános;</span> stb. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: <span class="tipodolt">aszpirin, szendvics, konyak, priznic, termosz</span> stb.</p><p class="bekezdes">A tulajdonnevek és a közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük, és az alkotóelemeket egybeírjuk: <span class="tipodolt">ádámcsutka, pálfordulás; pullmankocsi, wertheimkassza;</span> stb. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: <span class="tipodolt">pasztőroltás, makadámút, dízelmotor, dízelolaj</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class!
 ="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs, idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs, magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor, ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F10"/><p class="cim_fofejezet">AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="202"/><span class="szid">202. </span>Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202a"/><span class="szalid">a) </span>Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.</p><p class="bekezdes">Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás út!
 ján.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202b"/><span class="szalid">b) </span>Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük, szemben azokkal az idegen nevekkel, amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük.</p><p class="bekezdes">A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk, még akkor is, ha közkeletűek. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202c"/><span class="szalid">c) </span>A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.</p>
+<a name="F10_1"/><p class="cim_fejezet1">A magyar írásmód szerinti írás</p>
+<a name="F10_1_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közszavak írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="203"/><span class="szid">203. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: <span class="tipodolt">antracén, hisztamin, izotóp, karbamid, kemping, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, televízió, digitális, mikroszkopikus, szelektív</span> stb. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: <span class="tipodolt">bonbon, futball, millió</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="204"/><span class="szid">204. </span>Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában <span class="tipodolt">ch, x</span> vagy <span class="tipodolt">q</span> betű van, a következőképpen járunk el:</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">ch</span>-t, ha <span class="tipodolt">h-</span>nak ejtjük, megtartjuk: <span class="tipodolt">jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">ksz</span>-nek ejtett <span class="tipodolt">x</span>-et általában meghagyjuk: <span class="tipodolt">expressz, oxigén, szexuális, taxi, textil, fix</span> stb., s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette <span class="tipodolt">ksz</span>-et: <span class="tipodolt">bokszol</span> stb. – A <span class="tipodolt">gz</span> ejtésű <span class="tipodolt">x</span>-et többnyire átírjuk: <span class="tipodolt">egzakt, egzotikus, egzisztencia!
 </span> stb., s csak néha tartjuk meg: <span class="tipodolt">exegézis, exogámia</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#209">209.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az eredeti <span class="tipodolt">qu</span> betűegyüttes helyett mindig <span class="tipodolt">kv</span> betűkapcsolatot írunk: <span class="tipodolt">akvárium, antikvárium</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="205"/><span class="szid">205. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: <span class="tipodolt">szamovár, tajga, gésa, pagoda, karate, szamuráj, tájfun, dzsunka, láma, mecset, minaret, számum</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="206"/><span class="szid">206. </span>A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők <span class="tipodolt">(-ikus, -ista, -itás, -izál, -izmus</span> stb.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: <span class="tipodolt">passzív</span> – <span class="tipodolt">passzivitás, periódus</span> – <span class="tipodolt">periodikus; reális</span> – <span class="tipodolt">realista, realizál, realizmus; típus</span> – <span class="tipodolt">tipikus, tipizál;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#28">28.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: <span class="tipodolt">akadémia</span> – <span class="tipodolt">akadémikus, akadémizmus, akadémista; esztéta</span> – <span class="tipodolt">esztétika, esztétikum, esztétikus;</span> stb.</p>
+<a name="F10_1_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A tulajdonnevek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="207"/><span class="szid">207. </span>A latin betűs írású nyelvekbÅ‘l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: <span class="tipodolt">Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz</span> v. <span class="tipodolt">Kolumbus Kristóf</span> stb. (Đorde Branković, Jan Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: <span class="tipodolt">Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd</span> stb. (Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekbÅ!
 ‘l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: <span class="tipodolt">Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161">161.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="208"/><span class="szid">208. </span>Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: <span class="tipodolt">Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: <span class="tipodolt">Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, !
 København, Kraków, Napoli, Paris</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="209"/><span class="szid">209. </span>A <span class="tipodolt">ch</span>-t és az <span class="tipodolt">x</span>-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: <span class="tipodolt">Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#204">204.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="210"/><span class="szid">210. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: <span class="tipodolt">Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: <span class="tipodolt">valóságos Krőzus,</span> de görögösen: <span class="tipodolt">Kroiszosz; Potemkin-falvak,</span> de: <span class="tipodolt">Potyomkin;</span> stb.</p>
+<a name="F10_1_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="211"/><span class="szid">211. </span>A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: <span class="tipodolt">frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#165">165.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174">174.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175">175.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></s!
 pan><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#180">180.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181">181.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182">182.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183">183.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#184">184.</a></span>)</p>
+<a name="F10_2"/><p class="cim_fejezet1">Az idegen írásmód szerinti írás</p>
+<a name="F10_2_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közszavak írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="212"/><span class="szid">212. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: <span class="tipodolt">bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#214">214.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="213"/><span class="szid">213. </span>Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat: <span class="tipodolt">all right, conditio sine qua non, eppur si muove, park and ride, tête-à-tête</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó: <span class="tipodolt">bacilus,</span> de: <span class="tipodolt">Bacillus anthracis; dózis,</span> de: <span class="tipodolt">dosis effectiva minima; tuberkulózis,</span> de: <span class="tipodolt">tuberculosis bronchialis;</span> stb.</p>
+<a name="F10_2_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A tulajdonnevek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="214"/><span class="szid">214. </span>A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: <span class="tipodolt">Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen szavak a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: <span class="tipodolt">Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk: <span class="tipodolt">Capek, Francois, Moliere, Chatelet, Gdansk, L!
 iepaja, Lódz, Marasesti, Maranón, Plzen;</span> stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. <span class="tipodolt">Françoise</span> helyett Franszoáz v. Franszoise, <span class="tipodolt">Bălcescu</span> helyett Bölcseszku) teljességgel helytelen.</p>
+<a name="F10_2_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="215"/><span class="szid">215. </span>Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: <span class="tipodolt">businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#165">165.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174">174.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175"!
 >175.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#180">180.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181">181.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182">182.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183">183.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#184">184.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">i</span>-re végzÅ‘dÅ!
 ‘ idegen helységnevek <span class="tipodolt">-i</span> képzÅ‘s szár
mazékának végén (a magyar <span class="tipodolt">i</span> végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk: (a) <span class="tipodolt">helsinki</span> (olimpia), (a) <span class="tipodolt">pompeji</span> (ásatások) stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175">175.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#175b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdes">Ha az <span class="tipodolt">i</span> képző egyelemű, <span class="tipodolt">y</span>-ra végződő idegen helységnévhez járul, az <span class="tipodolt">-i</span>-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: <span class="tipodolt">coventryi, vichyi</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="216"/><span class="szid">216. </span>Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="216a"/><span class="szalid">a) </span>Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső <span class="tipodolt">a</span>-ja, <span class="tipodolt">e</span>-je, <span class="tipodolt">o</span>-ja és <span class="tipodolt">ö</span>-je helyett <span class="tipodolt">á</span>-t, <span class="tipodolt">é</span>-t, <span class="tipodolt">ó</span>-t, ill. <span class="tipodolt">ő</span>-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: <span class="tipodolt">signorina,</span> de: <span class="tipodolt">signorinák;</span> – <span class="tipodolt">Coca-Cola, Coca-Cola-szerű,</span> de: <span class="tipodolt">Coca-Colát!
 ;</span> – <span class="tipodolt">Sinaia, sinaiai,</span> de: <span class="tipodolt">Sinaiában; – campanile, campanileszerű,</span> de: <span class="tipodolt">campanilén; – Goethe, goethei,</span> de: <span class="tipodolt">Goethének, goethés</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29">29.</a></span>); – <span class="tipodolt">allegro, allegroszerű,</span> de: <span class="tipodolt">allegróban, allegrós; – Oslo,</span> de: <span class="tipodolt">Oslóban, oslói;</span> – <span class="tipodolt">Malmö,</span> de: <span class="tipodolt">Malmőből, malmői;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="216b"/><span class="szalid">b) </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy <span class="tipodolt">v</span>-je teljesen hasonul az utols!
 ó kiejtett mássalhangzóhoz: <span class="tipodolt">Andrićtyal, Bal
zackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163b">b)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="217"/><span class="szid">217. </span>Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékokat mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: <span class="tipodolt">guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">Anjouk.</span></p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v-</span>je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: <span c!
 lass="tipodolt">guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) <span class="tipodolt">-i (-s, -ista, -izmus)</span> képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: <span class="tipodolt">shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; châlons-sur-marne-i;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az <span class="tipodolt">-i (-s, -ista, -izmus)</span> képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: <span class="tipodolt">Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i;</!
 span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#16
4">164.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217c"/><span class="szalid">c) </span>A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: <span class="tipodolt">Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]</p>
+<a name="F10_3"/><p class="cim_fejezet1">Az átírás</p>
+<a name="F10_3_0_1"/><p class="cim_fejezet3">Az átírás elvei</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="218"/><span class="szid">218. </span>A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10">10.</a></span>), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.</p><p class="bekezdes">A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest).</p><p class="bekezdes">Ha egy tulajd!
 onnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#205">205.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#210">210.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="219"/><span class="szid">219. </span>A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: <span class="tipodolt">Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="220"/><span class="szid">220. </span>Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="221"/><span class="szid">221. </span>A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható.</p><p class="bekezdes">A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi.</p>
+<a name="F10_3_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="222"/><span class="szid">222. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat, mint a magyar nevekhez és szavakhoz: <span class="tipodolt">Csehovtól, Plutarkhosszal, Csajkovszkijjal, Szöulnál, Tobrukig, száriban, tatamin; Szapphóé, kamikadzék; arisztotelészi, kuvaiti, alma-atai, Hriszto Botev-i, Velikije Luki-i; dzsúdózik;</span> stb.</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F11"/><p class="cim_fofejezet">AZ ELVÁLASZTÁS</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="223"/><span class="szid">223. </span>Elég gyakori, hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás.</p><p class="bekezdes">Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa.</p>
+<a name="F11_1"/><p class="cim_fejezet1">A szótagolás szerinti elválasztás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="224"/><span class="szid">224. </span>Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős, ragos, jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el.</p><p class="bekezdes">A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. – Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne: <span class="tipodolt">bál, font, György, Pest; asz-tal, há-zig, ka-to-na, ma-gá-nyos, me-ta-fo-ra, te-ker-vé-nyes, Csil-la, De-zső, Be-rety-tyó, Ke-re-csend;</span> stb. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: <span class="tipodolt">di-ó-nyi, fi-a-i-é, É-va, Le-ó</span> stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226a">a)</a></span>] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik, vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: <span class="tipodolt">le-ány; vá-szon, b!
 ugy-gyos, asz-tal, lajst-rom, pró-ba;</span> stb. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: <span class="tipodolt">ren-dületlenül, rendü-letlenül, rendületle-nül; fia-tal, fi-atal;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="225"/><span class="szid">225. </span>Azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak, nem választjuk el: <span class="tipodolt">föld, hajt, nyolc, part, strand, sztrájk; Bánk, Sásd, Zsolt; Brahms, Schmidt, York;</span> stb. – Ez a szabály olyankor is érvényes, ha az eredeti helyesírással átvett, de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: <span class="tipodolt">air, blues, street, team; Chartres, Hume, Maugham, Nîmes; Gaal, Soós, Georch;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#224">224.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#229">229.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#230">230.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#230a">a)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="226"/><span class="szid">226. </span>A több szótagú, illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban, vagy vihetők át a következőbe: <span class="tipodolt">dia-dal</span> vagy <span class="tipodolt">di-adal, ideá-lis</span> vagy <span class="tipodolt">ide-ális; Leo-nóra</span> vagy <span class="tipodolt">Le-onóra;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">árui-nak</span> vagy <span class="tipodolt">áru-inak, könyvei-tek</span> vagy <span class="tipodolt">könyve-itek, Annáé-ké</span> vagy <span class="tipodolt">Anná-éké, tolnai-ak</span> vagy <span class="tipodolt">tolna-iak</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A!
 z egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni; tehát az „a-lap”, „e-móció”, „Á-ron”, ill. a „haza-i”, „emóci-ó”, „Le-a” stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az <span class="tipodolt">au, eu</span> betűkapcsolat, mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak, szükség esetén elválasztható: <span class="tipodolt">kala-uz, fe-udális</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226b"/><span class="szalid">b) </span>Azokat a magánhangzókat, amelyek szótagot kezdenek, átvisszük a következő sorba: <span class="tipodolt">fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik; Mari-etta, Tri-eszt;</span> stb. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: <span class="tipodolt">ko!
 -ordinál, váku-um</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztás
akor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">ablaká-ig, háza-ik; pesti-es, Vajdá-ék;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226c"/><span class="szalid">c) </span>A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-, akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: <span class="tipodolt">be-tű, ko-sár; ba-tyu, ka-sza, ró-zsa; Gyu-la, Me-csek;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">apá-mé, ki-sebb, maga-san, pa-don, né-gyet; Kecskemé-ten, Mikló-sék, freu-dizmus, tiha-nyi;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226d"/><span class="szalid">d) </span>A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-, akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe: <span class="tipodolt">am-per, ás-vány, fosz-fát, mor-zsa, taris!
 z-nya, tal-palatnyi; Bar-tók, Bony-hád, Er-zsi;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">bron-zot, ker-tig, pén-zért, töl-gyes; Ecse-ren, Heren-dig, Szabol-csé, recs-ki;</span> stb. – Így járunk el akkor is, ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: <span class="tipodolt">hall-gat, több-let, bizott-ság, rossz-kor, könny-től, meggy-ből; Kiss-nek, Papp-tól;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226e"/><span class="szalid">e) </span>Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli, ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, másik jegyét pedig átvisszük: <span class="tipodolt">ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na, al-lons; Boz-zai, Job-bágy, Car-rara, Maupas-sant;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">ember-rel, hal-lak, hit-tem, job-ban, tet-tel, víz-zé; Sz!
 él-lért, Tallin-nig;</span> stb. De: <span class="tipodolt">Széll-l
el, Tallinn-nak</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#168c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226f"/><span class="szalid">f) </span>Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettÅ‘zött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következÅ‘ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelÅ‘jét: <span class="tipodolt">meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés;</span> stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: <span class="tipodolt">ágy-gyal, ész-szerű, galy-lyak, húsz-szor, köny-nyes, megy-gyel; Arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226g"/><span class="szalid">g) </span>Ha két magánhangzó között kettÅ‘nél több mássalhangzót jelölÅ‘ betű van, csak az utolsó kerül a kÃ!
 ¶vetkezÅ‘ sorba: <span class="tipodolt">cent-rum, ost-rom, temp-lom, tink-túra, lajst-rom; Dosztojevsz-kij, Ing-rid, Veszp-rém, Ojszt-rah;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">batiszt-ból, kilenc-kor; Hamburg-ban, bratsz-ki;</span> stb. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettÅ‘zött betű jelöli, akkor úgy választjuk el a szót, hogy a kettÅ‘zött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén, a másikat átvisszük az új sorba: <span class="tipodolt">bors-sal, vonz-za, karszt-tá, kulcs-csal, rongy-gyá, csoport-tól, tömb-ben; Ford-dal, Gellért-tÅ‘l, Szabolcs-csal;</span> stb. Ugyanígy: <span class="tipodolt">játsz-szál, metsz-szük</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: <span class="!
 tipodolt">adós-ság, adóssá-gok, adósságo-kat; há-zunk, házun-k
at;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="227"/><span class="szid">227. </span>A <span class="tipodolt">dz</span> és a <span class="tipodolt">dzs</span> többjegyű betű, azaz nem hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket. A <span class="tipodolt">dz</span>-t és a <span class="tipodolt">dzs</span>-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével, az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: <span class="tipodolt">bo-dza, gyűrű-dzik, kamika-dzék, lopó-dzott, ma-dzag, pe-dzi; bri-dzset, mahara-dzsa, mene-dzser, tá-dzsik, brin-dza, halan-dzsázik, lán-dzsás, edz-het, ódz-kodik; Fuku-dzava, Fu-dzsi, Ma-dzsar, Kiliman-dzsáró; edz-dze, lopódz-dzanak, bridzs-dzsel</span> (ragos főnév); stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#2!
 26c">c)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226d">d)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226f">f)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="228"/><span class="szid">228. </span>A <span class="tipodolt">ch</span> kétjegyű ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az <span class="tipodolt">x</span> pedig két hang <span class="tipodolt">(k + sz)</span> jele, de egyetlen jegyű, s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük őket, mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: <span class="tipodolt">ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó;</span> stb. – Ha a <span class="tipodolt">ch</span> és az <span class="tipodolt">x</span> végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk, a <span class="tipodolt">ch</span>-t és az <span class="tipodolt">x</span>-et a következő sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó következik: <span class="tipodolt">almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xo!
 s, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé;</span> stb. – A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> ragos alakulatok elválasztása: <span class="tipodolt">pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Beatrix-szal;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#216">216.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#216b">b)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="229"/><span class="szid">229. </span>A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: <span class="tipodolt">De-seö</span> [e.: de-zső], <span class="tipodolt">Thew-rewk</span> [e.: tö-rök], <span class="tipodolt">Beö-thy</span> [e.: bő-ti], <span class="tipodolt">Ben-czúr</span> [e.: ben-cúr], <span class="tipodolt">Fara-ghó</span> [e.: fara-gó], <span class="tipodolt">Szé-chy</span> [e.: szé-csi], <span class="tipodolt">War-gha</span> [e.: var-ga] stb. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk, a másikat pedig átvisszük a következő sorba: <span class="tipodolt">Bes-senyei, Kos-suth</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük, kivéve a kettőzött betűkét: <span class="tipodolt">Deseö-nek, Thewrew-köt, Ba!
 lo-ghék, Babi-tsé, Cze-tzet; kossu-thi, móri-czos;</span> stb., illetőleg: <span class="tipodolt">Szél-lért, Pap-pot, Kis-sék</span> stb. – Kivételes elválasztású név: <span class="tipodolt">Bat-thyá-ny.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="230"/><span class="szid">230. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően, azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. A fontosabb szempontok a következők.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230a"/><span class="szalid">a) </span>Az egy szótagba kerülő, egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: <span class="tipodolt">cou-chette, cou-lomb; Baude-laire, Coo-per, Mah-ler, Mon-taigne;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#224">224.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230b"/><span class="szalid">b) </span>Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: <span class="tipodolt">bron-chi-tis, ce-pha-lal-gia, com-pa-gnie, ery-the-ma; Bo-lo-gna, Chur-chill, Fi-scher, Gi-gli,!
  Gior-gio, Ljub-lja-na, Wa-shing-ton;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230c"/><span class="szalid">c) </span>A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok, amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók, de nem egy hangot jelölnek, magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: <span class="tipodolt">cas-co, esp-la-nade, ma-est-ro; Chris-tie, Fab-ri-zio, Gas-cogne, Ped-ro;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha magyar szövegbe idegen (pl. latin, angol, francia, lengyel stb.) nyelvű többszavas kifejezés, mondat, bekezdés stb. van betoldva, elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="231"/><span class="szid">231. </span>Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket, amelyek a forrásnyelvben két (vagy több), a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek, nem tekintjük összetételeknek, ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: <span class="tipodolt">abszt-rakt, as-piráns, demok-rata, diszk-rét, fi-lantróp, inf-láció, inst-ruktor, kataszt-rófa, komp-resszor, konk-rét, obst-rukció, parag-rafus, prog-nózis, prog-ram, rek-lám, szind-róma; Belg-rád, Zág-ráb, Miche-langelo, Shakes-peare;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon, az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás, kivált szaktudományi munkákban, szintén elfogadható: <span class="tipodolt">fotog-ráfia</span> vagy <span class="tipodolt">foto-gráfia, mikros!
 z-kóp</span> vagy <span class="tipodolt">mikro-szkóp, termosz-tát</span> vagy <span class="tipodolt">termo-sztát</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: <span class="tipodolt">aspi-ráns, pa-ragrafus</span> vagy <span class="tipodolt">paragra-fus, Mi-chelangelo</span> vagy <span class="tipodolt">Michelan-gelo</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="232"/><span class="szid">232. </span>A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="232a"/><span class="szalid">a) </span>Az olyan betűszó, amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van, nem választható el: <span class="tipodolt">BVSC, MLSZ, SZTK; MTESZ, NOB, ORFK;</span> stb. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: <span class="tipodolt">NA-TO, OR-FI</span> stb. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is, ha a kötőjel nem szótaghatáron áll, de a toldalék tartalmaz magánhangzót: <span class="tipodolt">ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="232b"/><span class="szalid">b) </span>A szóösszevonásokat, ha elválasztásukra kénys!
 zerülünk, mind alap-, mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: <span class="tipodolt">Ag-ro-co-op, Int-ransz-mas, Ke-ra-vill, Ofo-tért, Röl-tex; Kö-zér-tig, Ma-va-dé;</span> stb.</p>
+<a name="F11_2"/><p class="cim_fejezet1">Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="233"/><span class="szid">233. </span>Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az összetett szavakat alkotó tagok (alap- és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el, ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az azonos alakú szavak között több olyan van, amelynek elválasztása kétféle, mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak, a másik összetett szó: <span class="tipodolt">me-gint</span> (= újra), de: <span class="tipodolt">meg-int</span> (= figyelmeztet); !
 <span class="tipodolt">gépe-lem</span> (ige), de: <span class="tipodolt">gép-elem</span> (főnév); stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="234"/><span class="szid">234. </span>A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el, hogy az egyik szó az első, a másik szó pedig a következő sorba jusson: <span class="tipodolt">csak-is, épp-úgy, hol-ott, hón-alj, ing-ujj, kül-ügy, még-is, mind-egy, rend-őr, vagy-is, vas-út; Kis-ar</span> (helységnév), <span class="tipodolt">Pál-ffy;</span> stb. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: <span class="tipodolt">fel-ad, meg-öl, szét-üt</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="235"/><span class="szid">235. </span>A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: <span class="tipodolt">csal-étek, dél-után, egy-előre, egyszer-egy, elektron-optika, ion-stabilitás, kar-öltve, kis-asszony, külön-élés, leg-alább, leg-erősebb, szak-avatott, tölgy-erdő, ugyan-is, vírus-interferencia, viszont-eladó, zápor-eső; Dessew-ffy, Kis-oroszi, Magyar-atád, Nyír-egyháza</span> vagy <span class="tipodolt">Nyíregy-háza, Zala-egerszeg</span> vagy <span class="tipodolt">Zalaeger-szeg;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Helyes elválasztások ezek is: <span class="tipodolt">elekt-ronoptika</span> vagy <span class="tipodolt">elektronop-tika; Za-laegerszeg;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="236"/><span class="szid">236. </span>Ha az összetett szó egészéhez járul képző, az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: <span class="tipodolt">rend-őri, vas-utas, víg-operai; fel-adat, meg-állás; nagy-atádi;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: <span class="tipodolt">rendő-ri, vasu-tas, vígope-rai; fela-dat, megál-lás; nagyatá-di; stb.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="237"/><span class="szid">237. </span>Sok olyan idegen szavunk van, amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó, a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé, az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk, és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: <span class="tipodolt">centi-gramm, extra-kromoszomális, kilo-gramm, milli-gramm, ultra-projektométer; anti-proton, inter-akció, infra-struktúra, melo-dráma, mikro-klíma, pre-klasszikus, proto-plazma, transz-urán;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Jugo-szlávia</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló, a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: <span class="tipodolt">de-pres!
 szió</span> vagy <span class="tipodolt">dep-resszió, dez-informál</span> vagy <span class="tipodolt">de-zinformál, im-produktív</span> vagy <span class="tipodolt">imp-roduktív, in-tranzitív</span> vagy <span class="tipodolt">int-ranzitív, para-frázis</span> vagy <span class="tipodolt">paraf-rázis, tranz-akció</span> vagy <span class="tipodolt">tran-zakció; Ant-arktisz</span> vagy <span class="tipodolt">An-tarktisz;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: <span class="tipodolt">in-terakció</span> vagy <span class="tipodolt">interak-ció, preklasz-szikus, Antark-tisz</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="238"/><span class="szid">238. </span>Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg, a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás, kivételesen, a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">… földrajzinév-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sziklás-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">… nátrium-</span></span></td></tr><tr><td valign="top" w!
 idth="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-tár …</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-hegység …</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-klorid …</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(helyesírási szótárban)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(helyesírási szótárban)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(kémiai szakkönyvben)</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F12"/><p class="cim_fofejezet">AZ ÍRÁSJELEK</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="239"/><span class="szid">239. </span>Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét, tagolódását, részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik, részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira, a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.</p><p class="bekezdes">Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több, egyaránt helyes megoldás kínálkozik. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani, amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak, ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben, tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.</p><p class="bekezdes">Az írás!
 gyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264">264.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#267">267.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class!
 ="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span><span class
="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#293">293.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#294">294.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299">299.</a></span>), a kérdőjel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span c!
 lass="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span>), a felkiáltójel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span>), a vessző  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#96">96.</a></span><span clas!
 s="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#
100">100.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#247">247.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#254">254.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"!
 ><a href="#255">255.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#260">260.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#261">261.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274">274.</a></span>), a kettőspont  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#245">245.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#268">268.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#269">269.</a></span>), a pontosvessző  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#244">244.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyza!
 t"><a href="#247">247.</a></span>), a gondolatjel  (vö. <span class="
ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#246">246.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#258">258.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#259">259.</a></span>), a zárójel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span clas!
 s="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>), az idézőjel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#272">272.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#273">273.</a></span>), a kötőjel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262">262.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#270">270.</a></span><span class="utalas">, </span><span class=!
 "ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275">275.</a></span><span class=
"utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#281">281.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299">299.</a></span>), a nagykötÅ‘jel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263">263.</a></span>). Az egyéb írásjelek közül a leggyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275">275.</a></span>).</p><p class="bekezdes">Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézÅ‘jelek közé foglalt közlési egységek elÅ‘tt és után, a gondolatjel elÅ‘tt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kÃ!
 ©rdÅ‘jel, a felkiáltójel, a vesszÅ‘, a kettÅ‘spont, a pontosvesszÅ‘ elÅ‘tt, továbbá a kötÅ‘jel és a nagykötÅ‘jel két oldalán; a kezdÅ‘ zárójel és idézÅ‘jel hozzátapad az utána következÅ‘, a berekesztÅ‘ zárójel és idézÅ‘jel pedig az elÅ‘tte álló szóhoz stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni, annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák.)</p>
+<a name="F12_1"/><p class="cim_fejezet1">A mondatokat záró írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="240"/><span class="szid">240. </span>Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="240a"/><span class="szalid">a) </span>Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: <span class="tipodolt">Jóból is megárt a sok. Pipacsot éget a kövér határra | A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="240b"/><span class="szalid">b) </span>Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: <span class="tipodolt">Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét?</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="240c"/><span class="szalid">c) </span>Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: <span class="tipodolt">Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Lég!
 y jó mindhalálig!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: <span class="tipodolt">Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors!</span> Stb. – Közvetett felszólítást, utasítást kifejező, bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: <span class="tipodolt">Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke, haza, kenyér, család.</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: <span class="tipodolt">Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!!</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="241"/><span class="szid">241. </span>A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: <span class="tipodolt">Esik a hó, mégis fekete az utca. Ne várjunk rá tovább, hiszen nem jön már.</span> (A második tagmondat kijelentő.) <span class="tipodolt">Az apja is Miska, legyen ő is Miska! Sokat késik, ne várjunk rá tovább!</span> (A második tagmondat felszólító.) <span class="tipodolt">A többieknek egy takaró is elég, minek neked kettő? Induljunk már, miért várnánk rá tovább?</span> (A második tagmondat kérdő.)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="242"/><span class="szid">242. </span>Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a főmondat kíván: <span class="tipodolt">Ki mint vet, úgy arat. Szeretném tudni, mi a baja. Kértem, hogy azonnal menjen haza.</span> (A főmondat kijelentő.) <span class="tipodolt">Érzed-e, mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki, hogy máskor jöjjön? Nem felejted el, amire megkértelek?</span> (A főmondat kérdő.) <span class="tipodolt">Folytasd ott, ahol abbahagytad! Mondd meg neki, holnap indulhat! Figyeljétek, ki lesz az első!</span> (A főmondat felszólító.)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet, amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: <span class="tipodolt">Kérdem, olyan nagy hibát követtem el? Javasolom, ne üsse !
 bele az orrát!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk, ha az voltaképpen idézet: <span class="tipodolt">Hiába mondtam neki, hogy nem szabad bejönni!</span></p>
+<a name="F12_2"/><p class="cim_fejezet1">A tagmondatok közötti írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="243"/><span class="szid">243. </span>Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243a"/><span class="szalid">a) </span>A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő, akár van kötőszó, akár nincs: <span class="tipodolt">Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud. A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243b"/><span class="szalid">b) </span>A tagmondatokat bevezető <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: <span class="tipodolt">Az ebédre nem kell senkit is megvárnom, / És mindnyájan várnak énrám, hogyha késem. Éj van-e, vagy szemem világa veszett ki?</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az <span class="tipodolt">és!
 , s, meg, vagy</span> kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: <span class="tipodolt">Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant.</span> De: <span class="tipodolt">Hirtelen fölugrott és elrohant.</span> Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">mint</span> kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít, ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: <span class="tipodolt">Tündöklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka. Fehér lett, mint a fal.</span>  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hasonlító <span class="tipodolt">több, mint</span> szerkezetben vessző van a <span class="tipodolt">mint</span> előtt: <span class="tipodolt">Ez sokkal több, !
 mint a tavalyi. Hat több, mint öt.</span> Stb. (Ilyenkor a <span cla
ss="tipodolt">több</span> ragozható: <span class="tipodolt">többet, mint ötöt</span> stb.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a <span class="tipodolt">több mint</span> alakulatban a <span class="tipodolt">mint</span> elé, ha a <span class="tipodolt">több mint</span> (a <span class="tipodolt">majdnem</span> ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: <span class="tipodolt">Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön.</span> Stb. (Ilyenkor a <span class="tipodolt">több</span> nem ragozható.)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243d"/><span class="szalid">d) </span>Az <span class="tipodolt">anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy</span> stb. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. Ilyenkor a <span class="tipodolt">hogy</span> előtt nincs vessző: <span class="tipodolt">Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna. Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol!</sp!
 an> Stb. – Ha azonban az <span class="tipodolt">anélkül, aszerint, ahelyett</span> stb. elemek az első tagmondathoz tapadnak, eléjük nem teszünk vesszőt, utánuk (a <span class="tipodolt">hogy</span> elé) azonban igen: <span class="tipodolt">Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna. Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol!</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="244"/><span class="szid">244. </span>A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: <span class="tipodolt">Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza: <span class="tipodolt">Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta.</span> A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: <span class="tipodolt">Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel; égesd el!</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="245"/><span class="szid">245. </span>Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk, ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet, vagy ha jelezni óhajtjuk, hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: <span class="tipodolt">Közös a célunk: mindig többet, egyre jobbat akarunk. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül…</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Ha a kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik, mindegyiket (már az elsőt is) nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="246"/><span class="szid">246. </span>Ha azt akarjuk jelezni, hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik, pont, felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: <span class="tipodolt">Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!</span> – <span class="tipodolt">/ A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!</span> Stb.</p>
+<a name="F12_3"/><p class="cim_fejezet1">A mondatrészek közötti írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="247"/><span class="szid">247. </span>A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: <span class="tipodolt">Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, / Pocsolyás víz, sás, káka lakják. Szeretett volna valami újat, szépet, nagyot alkotni.</span> Stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247b"/><span class="szalid">b) </span>A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekb!
 ől álló sorozattól: <span class="tipodolt">Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél, ír, olvas; ceruza, könyv, tinta; becsületes, lelkes, szorgalmas; stb.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen jellegű felsorolások végén a <span class="tipodolt">stb.</span> elé is pontosvesszőt kell tenni.  [De vö. <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#247d">d)</a></span> alpont.]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247c"/><span class="szalid">c) </span>Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk (kivéve az <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszókat): <span class="tipodolt">Tetszetős, de helytelen elméletet agyalt ki. Kétszer, illetőleg háromszor kezdtük újra. Elhibázott, sőt veszedelmes vállalkozásba fogott.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247d"/><span class="szalid">d) </span>Ha azonos mondatrészek között <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</sp!
 an> kötőszó áll, eléjük nem teszünk vesszőt: <span class="tipo
dolt">A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Ég és föld között lebegett. A rózsának, a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted?</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a felsorolások végére tett <span class="tipodolt">stb.</span> rövidítésben az <span class="tipodolt">s</span> kötőszó rejlik (= <span class="tipodolt">s a többi</span>), a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: <span class="tipodolt">Gyakorító igék például ezek: járkál, kapdos, álldogál, beszélget stb.</span>  [De vö. <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#247b">b)</a></span> alpont.]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247e"/><span class="szalid">e) </span>Ha az <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">A szüleire gondolt, és szegény nővérére. Aztán elővette !
 a bicskát, meg a kenyeret, meg a szalonnát, meg a zöldpaprikát, majd jóízűen falatozni kezdett. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247f"/><span class="szalid">f) </span>A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros <span class="tipodolt">vagy</span> második tagja elé is): <span class="tipodolt">Vagy ezt, vagy azt választhatod. Hol ehhez, hol ahhoz kapott. Se pénz, se posztó. Sem testem, sem lelkem nem kívánja. Lehet jó is, rossz is.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="248"/><span class="szid">248. </span>Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248a"/><span class="szalid">a) </span>Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik, és a beszédben szünet van közöttük. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: <span class="tipodolt">Németh Pétert, a tőszomszédomat kereste. A község jegyzőjének, Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">A vessző helyére kettőspont is kerülhet, főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz, vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: <span class="tipodolt">S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek, furcsák, búsak, bíborak…</span></p><p class="bekezdes">Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől, a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: <span cl!
 ass="tipodolt">Én őt dicsérem csak, az élet anyját…</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is vesszőt tehetünk: <span class="tipodolt">Anna, a leánya, varrni tanult. Kertjük díszét, egy öreg diófát, az éjszakai vihar kidöntötte.</span> Stb. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel, hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: <span class="tipodolt">A baleset sérültjét</span> – <span class="tipodolt">a motorkerékpárost</span> – <span class="tipodolt">kórházba szállították.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248c"/><span class="szalid">c) </span>Ha a kitüntetést, fokozatot, minősítést, rangot jelentő, gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet, akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít, és az értelmezős szerkezetnek mindk!
 ét fő tagja ragozódik. A személynév után ebben a típusban vessz
őt teszünk: <span class="tipodolt">Nagy Elemér, városunk díszpolgára; Mózes Pált, köztársaságunk nagykövetét; Dömötör Béla, az irodalomtudomány doktora; Elek Ilonának, a többszörös olimpiai bajnoknak;</span> stb. – Ugyanígy: <span class="tipodolt">Balla Erzsébetnek, Kossuth-díjas írónőnknek;</span> illetőleg: <span class="tipodolt">Kovács Tiborral, az állami díjas mérnökkel;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők, a szerkezetet csak a végén ragozzuk, és a személynév után nincs vessző: <span class="tipodolt">Mózes Pál nagykövetet, Kállay Imre kandidátusé, Szép Izabella PEN-emlékérmessel, Zsigmond Elek Kossuth-díjastól</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248d"/><span class="szalid">d) </span>Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a <span class="tipodolt">maga</span> vagy a <span class="tipodolt">mind</span> névmás, nincs szükség vesszőre: <span class="tip!
 odolt">Te magad mondtad. János maga is ott lesz. Maga János is ott lesz. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. A sok pásztor mind muzsikál.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248e"/><span class="szalid">e) </span>A szünettel elkülönülő értelmezőszerű, valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">A könyvet az íróasztalára, a lámpa mellé tette. Nagybátyám szombaton érkezett meg, a feleségével együtt. Egész nap az erdőt járta, felszabadultan, nagyokat lélegezve.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="249"/><span class="szid">249. </span>Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor, ha alárendelő viszonyban vannak egymással: <span class="tipodolt">Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Ma reggel nagy eső esett. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik.</span> Stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#247">247.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#247a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a <span class="tipodolt">mint</span> szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: <span class="tip!
 odolt">Bátyámat mint tanút</span> (= tanúként) <span class="tipodolt">hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért.</span> Stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#243c">c)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">-va, -ve</span> és a <span class="tipodolt">-ván, -vén</span> képzős igeneves szerkezet csak mondatrész, ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: <span class="tipodolt">Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni.</span> Stb. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatna!
 k érződik, vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik, célsze
rű vesszővel elkülöníteni: <span class="tipodolt">Gondolván egy merészet, áteveztünk a túlsó partra. Kiszaladt az udvarra, kabátját magára kapva.</span> Stb.</p>
+<a name="F12_4"/><p class="cim_fejezet1">A szövegbe ékelődést jelző írásjelek</p>
+<a name="F12_4_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közbevetés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="250"/><span class="szid">250. </span>Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: <span class="tipodolt">A vonat, persze, megint késett. István, sajnos, nem tud eljönni. Bátyámat, a baleset tanújaként, többször is kihallgatták. Új találmányát</span> – <span class="tipodolt">természetesen</span> – <span class="tipodolt">azonnal szabadalmaztatta. Bátyámat</span> – <span class="tipodolt">a baleset tanújaként</span> – <span class="tipodolt">többször is kihallgatták. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták.</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi, a fenti szabály al!
 kalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Akár le is mondhat a beékelésről: <span class="tipodolt">A vonat persze megint késett.</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">mint</span> kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: <span class="tipodolt">Ádám barátomat, mint mérnököt, a műszakiakhoz osztották be. Ádám barátomnak</span> – <span class="tipodolt">mint kiválóan képzett mérnöknek</span> – <span class="tipodolt">az átlagosnál magasabb a fizetése. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Péter, mint említettem, beteg lett.</span>  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba f!
 elkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Az ilyen közbevetett 
felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: <span class="tipodolt">Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott / Jankóm…? Most veszem észre, hohó! mind, amit mondtam, hazugság, / Csúnya hazugság volt.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="251"/><span class="szid">251. </span>Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat, ezt a közbevetett mondatot vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: <span class="tipodolt">Évi, bár még át tudott volna szaladni az úttesten, előbb hagyta elmenni a teherautót. Évi</span> – <span class="tipodolt">bár még át tudott volna szaladni az úttesten</span> – <span class="tipodolt">előbb hagyta elmenni a teherautót. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="252"/><span class="szid">252. </span>Ha a közbevetett szó, szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után, vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: <span class="tipodolt">Műszaki egyetemen szerzett diplomát</span> – <span class="tipodolt">vegyészmérnökit</span> –<span class="tipodolt">, de író lett. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt), s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Sok megszokott holmiját becsomagolta, hogy minél kényelmesebben érezze magát</span> – <span class="tipodolt">ez mindig fontos volt neki</span> –<span class="tipodolt">; csak még a magnója hiányzott, amit javíttatni vitt. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Ha a zárójelbe tett megjegyzés!
  a mondat végére esik, a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: <span class="tipodolt">Bizonyos szavak igék is, névszók is (pl. fagy, les, nyom). Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)!</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: <span class="tipodolt">A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre.)</span> Stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>)</p>
+<a name="F12_4_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A megszólítás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="253"/><span class="szid">253. </span>Az olyan önálló, mondat értékű kiemelt megszólítások után, amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be, általában felkiáltójelet teszünk: <span class="tipodolt">Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám!</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#149">149.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="254"/><span class="szid">254. </span>A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: <span class="tipodolt">Gyerekek, nézzétek csak! Nagyon vártalak már, édes fiam.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="255"/><span class="szid">255. </span>Ha a megszólítás beékelődik a mondatba, eléje is, mögéje is vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">Most pedig, barátaim, rátérünk a dolog lényegére. Tudod-e, Sándor, a kötelességedet?</span> Stb.</p>
+<a name="F12_4_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Az idézés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="256"/><span class="szid">256. </span>A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki: <span class="tipodolt">„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség, hegyével befelé forduló jelpárt használunk: <span class="tipodolt">Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti, követheti vagy megszakíthatja az idézetet.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="256a"/><span class="szalid">a) </span>Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Az első idéz!
 Å‘jel után az idézet elsÅ‘ szavát általában nagybetűvel kezdjük. Az idézet végére, a berekesztÅ‘ idézÅ‘jel elé olyan írásjel kerül, amilyent az idézett mondat tartalma kíván: <span class="tipodolt">Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” PetÅ‘fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!”</span> Stb. – A megszakított idézÅ‘ mondat kisbetűvel folytatódik: <span class="tipodolt">Madách szavait: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük az idézetet, ha úgy emeltük ki, hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: <span class="tipodolt">A közeledÅ‘ Å‘szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok, / ha sÃ!
 ¼vít a böjti szél.”</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a n
ame="256b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az idéző mondat követi az idézetet, gondolatjellel kapcsoljuk, és kisbetűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük, a pontot azonban nem: <span class="tipodolt">„Ismerni a jót könnyebb, mint követni”</span> – <span class="tipodolt">írta unokaöccsének Kölcsey. „Ó, megvan-e még az az otthon?”</span> – <span class="tipodolt">sóhajt fel Radnóti. „Még kér a nép, most adjatok neki!”</span> – <span class="tipodolt">figyelmeztette Petőfi az urakat.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="256c"/><span class="szalid">c) </span>Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít, tehát gondolatjelek közé tesszük, és kisbetűvel kezdjük. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: <span class="tipodolt">„A tudományos felfogás szerint</span> – <span class="tipodolt">írja Kosztolányi</span> – <span !
 class="tipodolt">nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.” „Lesz-e gyümölcs a fán</span> – <span class="tipodolt">kérdi Petőfi</span> –<span class="tipodolt">, melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál</span> – <span class="tipodolt">vallja Madách.</span> – <span class="tipodolt">Ezt ledöntheti / Erőszak, az örökre élni fog.”</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="257"/><span class="szid">257. </span>Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe, az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk, és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Aranynak a „nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét” gondolata okkal lett híressé. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett.</span> Stb. – Ha a mondat az idézett résszel végződik, a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: <span class="tipodolt">Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja, amely „a szabadság útjára visz gyász és romok felett”.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Mások szavainak némiképp megváltoztatott, vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: <span class="tipodolt">Az alapszabály kimondja, hogy az egyesület minden tagja köt!
 eles tagdíjat fizetni.</span> Stb. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: <span class="tipodolt">Mondtam neki, hogy nincs az az áldozat, amire ne lennék képes a gyerekeimért.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="258"/><span class="szid">258. </span>Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait, de ennek jelzésére nem idézőjeleket, hanem gondolatjeleket szokás használni. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256a">a)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256b">b)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="258a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont nincs.</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Határozatlanul mondta:</span></p><p class="bekezdes">– <span class=!
 "tipodolt">Nem is tudom.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Reménykedve kérdezte:</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Ugye, hiszel nekem?</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Türelmetlenül szólt rá:</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Add már ide!</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Nem adom!</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="258b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait, ezeket gondolatjelpár fogja közre.</p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Nem is tudom</span> – <span class="tipodolt">mondta határozatlanul.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Ugye, hiszel nekem?</span> – <span class="tipodolt">kérdezte reménykedve.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Add már ide!</span> – <span class="tipodolt">szólt rá türelmetlenül.</span></p><p class="beke!
 zdesszalid"><a name="258c"/><span class="szalid">c) </span>Ha az író
 idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.</p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Nagyon vártalak már</span> – <span class="tipodolt">fogadta a barátját.</span> – <span class="tipodolt">Sok a teendőnk.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Kik jártak itt?</span> – <span class="tipodolt">faggatta tovább.</span> – <span class="tipodolt">Maga itt volt, láthatta.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Ne higgy neki!</span> – <span class="tipodolt">támadt rá.</span> – <span class="tipodolt">Annyiszor becsapott!</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Gyere ide</span> – <span class="tipodolt">kiáltott rá</span> –<span class="tipodolt">, és segíts már egy kicsit!</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Sehogy sem tudok belenyugodni abba</span> – <span class="tipodolt">folytatta</span> –<span class="ti!
 podolt">, hogy kisemmiztek.</span></p><p class="bekezdes">Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.</p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Kapitány uram, vagy kétszázan kimennénk az éjjel.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Hova a pokolba?</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Maklárra.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Maklárra?</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Jó estét mondani a töröknek.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="259"/><span class="szid">259. </span>Ha közmondásokhoz, szállóigékhez, sarkigazságokhoz, jelszókhoz stb. magyarázó, kiegészítő megjegyzést fűzünk, nem használunk idézőjeleket, de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: <span class="tipodolt">Ki korán kel, aranyat lel</span> – <span class="tipodolt">tartja a közmondás. Hová merült el szép szemed világa?</span> – <span class="tipodolt">szoktuk tréfásan kérdezni. Ember: küzdj és bízva bízzál! – írja Madách.</span> Stb.</p>
+<a name="F12_5"/><p class="cim_fejezet1">Szavak és szórészek közötti írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="260"/><span class="szid">260. </span>Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után, illetőleg elé.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="260a"/><span class="szalid">a) </span>Az indulatszókat vesszővel különítjük el: <span class="tipodolt">Hej, csak itt lenne már! Jaj, eszem a lelked! Hova megy, hé? Fiatalságunk évei, haj, messze szálltak!</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="260b"/><span class="szalid">b) </span>Ha valamely indulatszó után a <span class="tipodolt">be</span> vagy a <span class="tipodolt">de</span> nyomósító szócska következik, az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt, ha a mondat hangsúly- és szünetviszonyai ezt megkívánják: <span class="tipodolt">Ejnye be megjártam!</span> vagy: <span class="tipodolt">Ejnye, be megjártam! Jaj de elfáradtam!</span> vagy: <span class="tipodolt">Jaj, de elfáradtam!</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="261"/><span class="szid">261. </span>Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt: <span class="tipodolt">A hegymászásban elfáradt, s mikor egy forráshoz ért, rövid pihenőt tartott. Hívták, de mert hideg volt, nem indult útnak.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="262"/><span class="szid">262. </span>Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262a"/><span class="szalid">a) </span>Az olyan összetett szavakat, illetőleg tulajdonnévi szóalakokat, amelyekben a tagok, illetőleg a szóelemek határán három azonos, mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé, kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">sakk-kör, ott-tartózkodás, hossz-szelvény; Széll-lel, Mann-né;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262b"/><span class="szalid">b) </span>A szóismétléseknek,!
  a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak, valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: <span class="tipodolt">egy-egy, néha-néha</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#97">97.</a></span>); <span class="tipodolt">örökkön-örökké, unos-untalan</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#98">98.</a></span>); <span class="tipodolt">süt-főz, orrán-száján, sírva-nevetve</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#100">100.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#100b">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">édes-bús, szoba-konyhás</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#101">101.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#101a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">dimbes-dombos, irul-pirul</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a !
 href="#102">102.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">
<a href="#102a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">csihi-puhi, Anna-Panna</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#103">103.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#103a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">gizes-gazos</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#103">103.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#103b">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">meg-megállt, vissza-visszatérés, ki-be ugrál, le-föl sétálás</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>); <span class="tipodolt">anyagcserevizsgálat-kérés</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139">139.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#139a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">hidegvíz-csap</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139">139.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a !
 href="#139b">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">szövő-fonó ipar</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139">139.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#139c">c)</a></span>]; stb.</p><p class="bekezdes">Szokatlan, alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: <span class="tipodolt">rőzse-dalok, gyémánt-hitemet, köd-gubában, bogáncs-szívem, kő-iszonyatját, rokon-őrtüzek</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262c"/><span class="szalid">c) </span>Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra, illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: <span class="tipodolt">gép- és gyorsíró, bel- és külkereskedelem; tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal;</span> stb., illető!
 leg: <span class="tipodolt">bortermelő és -értékesítő szövetkez
et; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262d"/><span class="szalid">d) </span>Kétezren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: <span class="tipodolt">ötezer-nyolcszáztíz, tizenegyezer-huszonnyolc</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#289a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262e"/><span class="szalid">e) </span>Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, Kazinczy-verseny, József Attila-díj; Balassi-strófás, József Attila-díjas;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class=!
 "utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169">169.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262f"/><span class="szalid">f) </span>A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">Endrődy-Somogyi, Konkoly-Thege</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#158">158.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262g"/><span class="szalid">g) </span>A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: <span class="tipodolt">Arany-patak, Csepel-sziget, Vas Mihály-hegy</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span>); <span class="tipodolt">Holt-Tisza, Nagy-New York, Kál-Kápolna, Érd-Ófalu</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.!
 </a></span>); <span class="tipodolt">Rohonci-Arany-patak, Arany-patak-
völgy</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178">178.</a></span>); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262h"/><span class="szalid">h) </span>Az <span class="tipodolt">-e</span> kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: <span class="tipodolt">Tudod-e, merre menjünk? Jobbra-e vagy balra?</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262i"/><span class="szalid">i) </span>Mind a betűkkel, mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki: <span class="tipodolt">egy-két</span> (ember), <span class="tipodolt">nyolc-tíz</span> (napra); <span class="tipodolt">5-6</span> (darab), <span class="tipodolt">10-12</span> (éves); stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="263"/><span class="szid">263. </span>Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263a"/><span class="szalid">a) </span>Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">angol</span>–<span class="tipodolt">magyar</span> (szótár), <span class="tipodolt">francia</span>–<span class="tipodolt">spanyol</span> (határ), <span class="tipodolt">olasz</span>–<span class="tipodolt">német</span> (mérkőzés); <span class="tipodolt">Cseh</span>–<span class="tipodolt">Morva-dombság, Osztrák</span>–<span class="tipodolt">Magyar Monarchia, Magyar</span>–<span class="tipodolt">Finn Társaság;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) <span class="tipodolt!
 ">magyar</span>–<span class="tipodolt">angolban</span> (ti. szótárban), (láttam az) <span class="tipodolt">angol</span>–<span class="tipodolt">brazilt</span> (ti. mérkőzést), <span class="tipodolt">német</span>–<span class="tipodolt">franciás</span> (ti. szakos) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263b"/><span class="szalid">b) </span>Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldi: Orosz</span>–<span class="tipodolt">magyar szótár, Újpest</span>–<span class="tipodolt">Ferencváros</span> (rangadó) stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) <span class="tipodolt">Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldiban</span> (ti. szótárban), (a) <span class="tipodolt">Honvéd</span>–<span class="tipodolt">Haladáson</span> (ti. mérkőzésen) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a !
 name="263c"/><span class="szalid">c) </span>Nagykötőjellel fűzzük 
egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: <span class="tipodolt">Budapest</span>–<span class="tipodolt">Bécs, Rajna</span>–<span class="tipodolt">Majna</span>–<span class="tipodolt">Duna-csatorna; 1983</span>–<span class="tipodolt">1984. évi, a 128</span>–<span class="tipodolt">9. lapon, az I</span>–<span class="tipodolt">IV. osztályban, Ménesi út 11</span>–<span class="tipodolt">13.; az első</span>–<span class="tipodolt">negyedik osztályban, kelet</span>–<span class="tipodolt">nyugat irányban, a tavasz</span>–<span class="tipodolt">nyár folyamán, június</span>–<span class="tipodolt">július hónapban;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: <span class="tipodolt">f. hó 5.</span> – <span class="tipodolt">f. hó 25.;</span> illetőleg: <span class="tipodolt">a Szojuz</span>–<span class="!
 tipodolt">24</span> – <span class="tipodolt">Szaljut</span>–<span class="tipodolt">5 űrkomplexum;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: <span class="tipodolt">Budapest</span>–<span class="tipodolt">Bécsen át, az első</span>–<span class="tipodolt">negyedikben, tavasszal</span>–<span class="tipodolt">nyáron; budapest</span>–<span class="tipodolt">bécsi, kelet</span>–<span class="tipodolt">nyugati, tavaszi</span>–<span class="tipodolt">nyári, június</span>–<span class="tipodolt">júliusi;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span>) – De: a <span class="tipodolt">128</span>–<span class="tipodolt">9.-en, az I</span>–<span class="tipodolt">IV.-ben, 1848</span>–<span class="tipodolt">49-ben; 1981</span>–<span class="tipodolt">1985-i, 1914</span>–<span class="tipodolt">18-as;</span> stb.  [Vö. <spa!
 n class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <sp
an class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263d"/><span class="szalid">d) </span>Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: <span class="tipodolt">T</span>–<span class="tipodolt">34, TU</span>–<span class="tipodolt">154; Szojuz</span>–<span class="tipodolt">14, Apollo</span>–<span class="tipodolt">11;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: <span class="tipodolt">T</span>–<span class="tipodolt">34-et, TU</span>–<span class="tipodolt">154-gyel, T</span>–<span class="tipodolt">34-es; Szojuz</span>–<span class="tipodolt">14-ben, Apollo</span>–<span class="tipodolt">11-es;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="264"/><span class="szid">264. </span>Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: <span class="tipodolt">De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van…</span> stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: <span class="tipodolt">…s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre!</span> Stb.</p>
+<a name="F12_6"/><p class="cim_fejezet1">Toldalékok kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="265"/><span class="szid">265. </span>A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265a"/><span class="szalid">a) </span>Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: <span class="tipodolt">Széll-lel, Wittmann-né</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">Bonn-nal, Bonn-nál</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="!
 #217c">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">dzsessz-szerű, puff-féle</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265b"/><span class="szalid">b) </span>Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: <span class="tipodolt">Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle;</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141">141.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span>); <span class="tipodolt">New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabaly!
 pont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span> <span class="ut-szabal
yalpont_szabalyzat"><a href="#217b">b)</a></span>] – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Magyar Nemzet-beli</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#200">200.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265c"/><span class="szalid">c) </span>Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Petőfi-szerű</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141">141.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#171">171.</a></span>) – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Vág-szerű</span> (folyó), <span class="tipodolt">Omega-féle</span> (időmérők), <span class="tipodolt">Helikon-beli</span> (cikk) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265d"/><span class="szalid">d) </span>Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokat!
 lan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: <span class="tipodolt">guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265e"/><span class="szalid">e) </span>Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: <span class="tipodolt">4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor.</span>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#280">280.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#286">286.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#286a">a)</a></span>]</p>
+<a name="F12_7"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb írásjel-használati tudnivalók</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="266"/><span class="szid">266. </span>A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jelenkor</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Puszták népe</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nemzeti dal</span><!
 /span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Előszó</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kettős megállóhely</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Európa Könyvkiadó</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">– Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: <span class="tipodolt">A személyes névmások. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat…</span> – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: </p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" sty!
 le="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td
 align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Minek nevezzelek?</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Készülj, hazám!</span> Stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="267"/><span class="szid">267. </span>Pontot használunk viszont a következő esetekben:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267a"/><span class="szalid">a) </span>A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: <span class="tipodolt">10. versszak, 1983. évi, IX. kerület</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267b"/><span class="szalid">b) </span>Pontot teszünk a rövidítések egy része után: <span class="tipodolt">aug., du., kb., özv.; Bp.;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282">282.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267c"/><span class="szalid">c) </span>Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: <span class="tipodolt">1848. III. 15.</span!
 >  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#293">293.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="268"/><span class="szid">268. </span>Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: <span class="tipodolt">Nyelvünkben folyton keletkeznek új összetételek: magnószalag, műhold, számítástechnika, távkapcsoló, üzenetrögzítő stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton.</span> Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="269"/><span class="szid">269. </span>Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): <span class="tipodolt">Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi;</span> stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: <span class="tipodolt">Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek.</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#199">199.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="270"/><span class="szid">270. </span>Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: <span class="tipodolt">asz-tal, te-kint</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: <span class="tipodolt">tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a MÁV- / ot</span> stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: <span class="tipodolt">Egy TU</span>– <span class="tipodolt">/ 154-esen</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="271"/><span class="szid">271. </span>Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: <span class="tipodolt">A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Magyar nyelvtan).</span> Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: <span class="tipodolt">A levegőt erősen szennyezik az utakon és az utcákon nyüzsgő járművek (személygépkocsik, autóbuszok, teherautók, kamionok stb.).</span> Stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="272"/><span class="szid">272. </span>Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: <span class="tipodolt">Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza!</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="273"/><span class="szid">273. </span>A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: <span class="tipodolt">Több évszázad nyelvi kincseit tartalmazza a „Magyar szólások és közmondások” című gyűjtemény.</span> Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: <span class="tipodolt">Ez is benne van a „Magyar szólások és közmondások”-ban…</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#199">199.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="274"/><span class="szid">274. </span>A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: <span class="tipodolt">38,6</span> (harmincnyolc egész hat tized); <span class="tipodolt">1,23</span> (egy egész huszonhárom század); stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: <span class="tipodolt">23 816</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#289b">b)</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="275"/><span class="szid">275. </span>Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">+ az összeadás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">§ a paragrafus jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">– a kivonás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="akk_mhsz_milei">1</span> fordíts!</span></td><!
 td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">· a szorzás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">* vagy ¹ a jegyzet jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">: az osztás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">” az ismétlés jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">= az egyenlőség jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">’ a hiány jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="t!
 op" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" wi
dth="40%"><span class="normal">% a százalék jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">° a fok jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">/ a vagylagosság, a törtszám stb. jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">~ az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: <span class="tipodolt">10%-os, a 6. §-ban, 3°!
 -kal</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265e">e)</a></span>]</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F13"/><p class="cim_fofejezet">A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="276"/><span class="szid">276. </span>Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.</p><p class="bekezdes">A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek, a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: <span class="tipodolt">u.</span> kiejtve <span class="tipodolt">utca; km</span> kiejtve <span class="tipodolt">kilométer; Bp.</span> kiejtve <span class="tipodolt">Budapest;</span> stb. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt <span class="tipodolt">az,</span> mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt <span class="tipodolt">a</span> határozott névelőt használunk: <span class="tipodolt">az igh.</span> (= az igazgatóhelyettes), <span class="tipodolt">az i. m.</span> (= az idézett mű)<span class="tipodolt">, a szerk.</span> (= a szerkesztő, <span class="tipodolt">a!
  f. k.</span> (= a felelős kiadó); stb.</p><p class="bekezdes">A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: <span class="tipodolt">OTP</span> (= Országos Takarékpénztár) kiejtve <span class="tipodolt">ó-té-pé</span> stb., vagy összeolvassuk a betűket: <span class="tipodolt">MÁV</span> (= Magyar Államvasutak) kiejtve <span class="tipodolt">máv, Mahart</span> (= Magyar Hajózási Részvénytársaság), <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozási segély) stb. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: <span class="tipodolt">a MÁV, a Mahart, a tb; az OTP, az MTA, az Iposz, az áfa;</span> stb.</p>
+<a name="F13_1"/><p class="cim_fejezet1">A rövidítések</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="277"/><span class="szid">277. </span>A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="277a"/><span class="szalid">a) </span>Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: <span class="tipodolt">ált.</span> (= általános), <span class="tipodolt">cm</span> (= centiméter), <span class="tipodolt">gk.</span> (= gépkocsi), <span class="tipodolt">pság.</span> (= parancsnokság), <span class="tipodolt">rkp.</span> (= rakpart); <span class="tipodolt">Szfv.</span> (= Székesfehérvár); stb.</p><p class="bekezdes">A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: <span class="tipodolt">a. m.</span> (= annyi mint), <span class="tipodolt">i. sz.</span> (= időszámításunk szerin!
 t), <span class="tipodolt">s. k.</span> (= saját kezével), <span class="tipodolt">B. ú. é. k.</span> (= Boldog új évet kíván), <span class="tipodolt">N. Y.</span> (= New York) stb. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: <span class="tipodolt">stb.</span> (= s a többi), <span class="tipodolt">vö.</span> (= vesd össze!), <span class="tipodolt">NB.</span> (= nota bene!) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="277b"/><span class="szalid">b) </span>A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: <span class="tipodolt">c.</span> (= című), <span class="tipodolt">m.</span> (= magyar), <span class="tipodolt">kb.</span> (= körülbelül), <span class="tipodolt">mfszt.</span> (= magasföldszint), <span class="tipodolt">m. v.</span> (= mint vendég), <span class="tipodolt">r. k.</span> (= római katolikus); <span class="tipodolt">D.</span> (= Debrecen), <span class="tipodolt">Mo.<!
 /span> (= Magyarország); stb.</p><p class="bekezdes">Sok rövidítés
 azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: <span class="tipodolt">Ft</span> (= forint), <span class="tipodolt">ÉNy</span> (= északnyugat), <span class="tipodolt">HKsz.</span> (Helyesírási kéziszótár) stb.</p><p class="bekezdes">A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdÅ‘betűvel írjuk az elfogadott szabványok szerint: <span class="tipodolt">m</span> (= méter), <span class="tipodolt">km</span> (= kilométer); <span class="tipodolt">N</span> (= newton), <span class="tipodolt">K</span> (= kelvin); stb.</p><p class="bekezdes">Mindig nagy kezdÅ‘betűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: <span class="tipodolt">O</span> (= oxigén), <span class="tipodolt">Na</span> (= nátrium) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdÅ‘ helyzetbe kerül, elsÅ‘ betűje természetesen nagyra cserélÅ‘dik: <span class="tipodolt">Csüt. délben érkezünk. Kb. húszan leszünk.</span> Stb. â€!
 “ Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: <span class="tipodolt">A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 150 Ft; ALAPTERÃœLET: 100 m²;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="278"/><span class="szid">278. </span>A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: <span class="tipodolt">a.</span> (= alatt, alsó), <span class="tipodolt">dec.</span> (= december), <span class="tipodolt">é. n.</span> (= év nélkül), <span class="tipodolt">Salg.</span> (= Salgótarján) stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282">282.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: <span class="tipodolt">f</span> (= fillér), <span class="tipodolt">Rbl</span> (= rubel); az égtájak rövidítését: <span class="tipodolt">D</span> (= dél), <span class="tipodolt">ÉK</span> (= északkelet); a gépkocsik országjelzését: <span class="tipodolt">H</span> (= Magyarország); a vegyjeleket: <span class="tipodolt">S</span> (= kén), <span class="tipodolt">Cl</span> (= klór); a fizikai mennyiségek jelét: !
 <span class="tipodolt">a</span> (= gyorsulás), <span class="tipodolt">v</span> (= sebesség); a mértékegységek jelét: <span class="tipodolt">g</span> (= gramm), <span class="tipodolt">hl</span> (= hektoliter), <span class="tipodolt">MW</span> (= megawatt); a matematikai jelöléseket: <span class="tipodolt">lg</span> (= logaritmus), <span class="tipodolt">sin</span> (= szinusz); stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#279">279.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282">282.</a></span>) – Egyébként ponttal írt rövidítések <span class="tipodolt">(nm., rég., ol.</span> stb.) mellől is elhagyható a pont, ha szótárakban, lexikonokban stb. nagy tömegben fordulnak elő. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: <span class="tipodolt">nm</span> (= névmás), <span class="tipodolt">rég</span> (= régies forma), <span class="tipodolt">ol</span> (= olasz) stb. – Nincs pont az !
 olyan rövidítések után sem, amelyeknek a vége teljes szó: <span 
class="tipodolt">uő</span> (= ugyanő), <span class="tipodolt">uaz</span> (= ugyanaz) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="279"/><span class="szid">279. </span>A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span>) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját külön rendelet szabályozza.</p><p class="bekezdes">A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket, jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="280"/><span class="szid">280. </span>A rövidítésekhez, jelekhez stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez, jelekhez stb., amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: <span class="tipodolt">u.-ban</span> (= utcában), <span class="tipodolt">Ft-ot, Ft-tal</span> (= forintot, forinttal), <span class="tipodolt">ker.-nek</span> (= kerületnek), <span class="tipodolt">ÉK-en</span> (= északkeleten), <span class="tipodolt">K-ot, K-mal</span> (= káliumot, káliummal), <span class="tipodolt">m²-enként, m²-es</span> (= négyzetméterenként, négyzetméteres), <span class="tipodolt">°C-on, °C-kal, °C-os</span> (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="281"/><span class="szid">281. </span>Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt, az elő- és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: <span class="tipodolt">mm-beosztás, fszla.-kivonat</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="282"/><span class="szid">282. </span>A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="12%"><span class="normal">a.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">alatt, alsó</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">K</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kelvin</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">A</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">amper</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kötet</span></td></tr><tr><td va!
 lign="top" width="11%"><span class="normal">á. é.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">átvitt értelemben</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">kb.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">körülbelül</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">áll.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">állami</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ker.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kerület</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ált.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">általános</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">kft.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">korlátolt felelősségű társaság</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">a. m.</span></td><td valign="top" width="38%"><span!
  class="normal">annyi mint</span></td><td valign="top" width="11%"><sp
an class="normal">kg</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kilogramm</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ápr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">április</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">kk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">következők (lapszám után)</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">aug.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">augusztus</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">km</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kilométer</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">bar</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">bar</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">km²</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">négyzetkilométer</span></td></tr><tr><td vali!
 gn="top" width="11%"><span class="normal">Bp.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Budapest</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">K. m. f.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kelt, mint fent</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">bp.-i</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">budapesti</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">köv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">következÅ‘</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">br.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">báró</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Kr. e.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Krisztus elÅ‘tt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">bt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">betéti társasÃ!
 ¡g</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Kr. u.
</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Krisztus után</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">B. ú. é. k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Boldog új évet kíván</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">krt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">körút</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">°C</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Celsius-fok</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">l <span class="tipodolt">v</span>. L</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">liter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">c.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">című</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">l.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">lap</span></td></tr><tr><td v!
 align="top" width="11%"><span class="normal">cm</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">centiméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">l.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">lásd!</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">cm²</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">négyzetcentiméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">méter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">cm³</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">köbcentiméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">magyar</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">csüt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">csütörtök</span></td><t!
 d valign="top" width="11%"><span class="normal">m.</span></td><td vali
gn="top" width="38%"><span class="normal">megye</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">D</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">dél</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">M Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">millió forint</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">db</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">darab</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m²</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">négyzetméter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">de.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">délelőtt</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m³</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">köbméter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dec.</span></td><td valign=!
 "top" width="38%"><span class="normal">december</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">máj.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">május</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">DK</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">délkelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">márc.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">március</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dkg <span class="tipodolt">v</span>. dag</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">dekagramm</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">mb.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">megbízott</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dl</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">deciliter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal"!
 >m. é.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">m
últ évi</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dm</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">deciméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">megh.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">meghalt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">DNy</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">délnyugat</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">min</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">perc</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Dr. <span class="tipodolt">v</span>. dr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">doktor</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">min.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">miniszteri</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">du.</span></td><td valign="top" wi!
 dth="38%"><span class="normal">délután</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">mm</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">milliméter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">E Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ezer forint</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Mrd Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">milliárd forint</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">É</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">észak</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">N</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">newton</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ÉK</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">északkelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">NB.</span></td><td valign="top" widt!
 h="38%"><span class="normal">nota bene! (a figyelmeztetés jele)</span
></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">em.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">emelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">N. N.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">az ismeretlen név pótlásául</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ÉNy</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">északnyugat</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">nov.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">november</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">érk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">érkezik</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ny.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">nyugalmazott</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ev.</span></td><td valign="top" width="38%"><span cl!
 ass="normal">evangélikus</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ny</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">nyugat</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">évf.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">évfolyam</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">o.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">oldal</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">fillér</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">okl.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">okleveles</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">fent</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">okt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">október!
 </span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal"
>f. é.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó évi</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">olv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">olvasd!</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">febr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">február</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Özv. <span class="tipodolt">v.</span> özv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">özvegy</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">fej.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">fejezet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">p.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pont</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">felv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">felvonás</span></td><td valign="top" wid!
 th="11%"><span class="normal">Pa</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pascal</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f. év</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó év</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">(P. H.)</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pecsét helye</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f. h.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó havi</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">pl.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">például</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f. hó</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó hó</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">pu.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pályaudvar</span></td></tr><tr><t!
 d valign="top" width="11%"><span class="normal">ford.</span></td><td v
align="top" width="38%"><span class="normal">fordította</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">r.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">rész</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">fszla.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyószámla</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ref.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">református</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">fszt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">földszint</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">r. k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">római katolikus</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">forint</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">rt.</span></td>!
 <td valign="top" width="38%"><span class="normal">részvénytársaság</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">g</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">gramm</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">s</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">másodperc</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">gimn.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">gimnázium(i)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">s. k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">saját kezével</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">gr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">gróf</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">s a többi</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal"!
 >h</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">óra</
span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">sz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szám(ú)</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">h.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">helyett(es)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">sz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">század</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">hg.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">herceg</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">szept.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szeptember</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">hiv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">hivatalos</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">szerk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szerkesztette, sz!
 erkesztő(ség)</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">hl</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">hektoliter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Szt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szent</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">honv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">honvéd</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">szül.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">született</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Id. <span class="tipodolt">v.</span> id.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">idősb</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">t</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">tonna</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. e.</span></td><td valign="t!
 op" width="38%"><span class="normal">időszámításunk előtt(i)</spa
n></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">t.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">tisztelt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ifj. <span class="tipodolt">v</span>. ifj.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ifjabb</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">tc.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">törvénycikk</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ig.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">igazgató</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ti.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">tudniillik</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">igh.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">igazgatóhelyettes</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">tvr.</span></td><td valign="top" width="!
 38%"><span class="normal">törvényerejű rendelet</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. h.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">idézett helyen</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">u.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">utca</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ill.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">illetőleg, illetve</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ua.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ugyanaz</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. m.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">idézett mű</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ui.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ugyanis</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ind.</span!
 ></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">indul(ás)</sp
an></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ui.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">utóirat</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">isk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">iskola(i)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">úm.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">úgymint</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. sz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">időszámításunk szerint(i)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ún.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">úgynevezett</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">izr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">izraelita</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">uo.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="nor!
 mal">ugyanott</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">J</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">joule</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">v.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">vagy</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">jan.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">január</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">V</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">volt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">jegyz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">jegyzet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">vö.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">vesd össze!</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">júl.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">július</!
 span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">vsz.</span
></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">versszak</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">jún.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">június</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">W</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">watt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">K</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">X. Y.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">az ismeretlen név pótlásául</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F13_2"/><p class="cim_fejezet1">A mozaikszók</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="283"/><span class="szid">283. </span>A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="283a"/><span class="szalid">a) </span>A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: <span class="tipodolt">BKV</span> (= Budapesti Közlekedési Vállalat), <span class="tipodolt">KSH</span> (= Központi Statisztikai Hivatal), <span class="tipodolt">ELTE</span> (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), <span class="tipodolt">TESZ</span> (= Társadalmi Egyesülések Szövetsége), <span class="tipodolt">UNESCO</span> (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organizatio!
 n) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="283b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: <span class="tipodolt">áfa</span> (= általános forgalmi adó), <span class="tipodolt">tbc</span> (= tuberkulózis), <span class="tipodolt">tsz</span> (= termelőszövetkezet), <span class="tipodolt">tv</span> (= televízió) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: <span class="tipodolt">CB</span> (= citizen band), <span class="tipodolt">DNS</span> (= dezoxiribonukleinsav), <span class="tipodolt">EKG</span> (= elektrokardiogram), <span class="tipodolt">NE</span> (= nemzetközi egység), <span class="tipodolt">PVC</span> [= poli(vinil-klorid)], <span class="tipodolt">URH</span> (= ultrarövidhullám) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Nem helytelenek az il!
 yen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: <span class="tipodo
lt">TKM</span> (= tájak, korok, múzeumok), <span class="tipodolt">TDK</span> (= tudományos diákkör) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: <span class="tipodolt">pévécé, tébécé, téesz, tévé</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="284"/><span class="szid">284. </span>A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="284a"/><span class="szalid">a) </span>A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: <span class="tipodolt">Helir</span> (= Hírlap-előfizetési Iroda), <span class="tipodolt">Kermi</span> (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), <span class="tipodolt">Mavad</span> (= Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaság), <span class="tipodolt">Ofotért</span> (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), <span class="tipodolt">Alitalia</span!
 > (= ala italiana) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: <span class="tipodolt">MAVAD, ALITALIA</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="284b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: <span class="tipodolt">belker</span> (= belkereskedelem), <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozási segély), <span class="tipodolt">kisker</span> (= kiskereskedelem), <span class="tipodolt">radar</span> (= radio detection and ranging), <span class="tipodolt">telex</span> (= teletype exchange), <span class="tipodolt">trafó</span> (transzformátor) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült <span class="tipodolt">közért</span> (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="285"/><span class="szid">285. </span>A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: <span class="tipodolt">MTI</span> (= Magyar Távirati Iroda), <span class="tipodolt">ENSZ</span> (= Egyesült Nemzetek Szervezete), <span class="tipodolt">NATO</span> (= North Atlantic Treaty Organization), <span class="tipodolt">LSD</span> (= lizergsav-dietil-amid), <span class="tipodolt">tbc</span> (= tuberkulózis), <span class="tipodolt">Magyosz</span> (= Magyar Gyógyszergyártók és -nagykereskedők Országos Szövetsége) stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="286"/><span class="szid">286. </span>A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286a"/><span class="szalid">a) </span>A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tsz-szel, tbc-s, tv-zik</span> (v. <span class="tipodolt">tévézik</span>), <span class="tipodolt">DNS-sel;</span> stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: <span class="tipodolt">ENSZ-beli, MAFC-os, TDK-s</span> stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t: <span class="tipodolt">az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz!
 </span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29">29.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286b"/><span class="szalid">b) </span>A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: <span class="tipodolt">a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen</span> (van), (a) <span class="tipodolt">trafója, telexszel, telexezünk;</span> stb. De értelemszerűen: <span class="tipodolt">a Keravill-lal, az Elzett-től</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: <span class="tipodolt">tébécés, tévézik</span> stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">mavados, helirbeli</span> stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t: <span class="tipodol!
 t">stukák, a Hungexpónál</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="287"/><span class="szid">287. </span>A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="287a"/><span class="szalid">a) </span>A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: <span class="tipodolt">MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; URH-adás, TDK-dolgozat; Ofotért-üzlet, Alitalia-iroda;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="287b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: <span class="tipodolt">telexgép, trafótekercselés</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">tébécészakorvos, téesztag, tévéközvetítés</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#232">232.</a></span> pont szól.!
 </p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
+<a name="F14"/><p class="cim_fofejezet">EGYÉB TUDNIVALÓK</p>
+<a name="F14_0_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A számok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="288"/><span class="szid">288. </span>A számokat írhatjuk betűkkel is, számjegyekkel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincsenek határozott szabályok. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: <span class="tipodolt">öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió</span> stb.; másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: <span class="tipodolt">huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként</span> stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában: <span class="tipodolt">388 személy részére, 65 téglát</span> stb.; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: <span !
 class="tipodolt">du. 5 órakor, 3 Ft 50 f, 15 méter szövet</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="289"/><span class="szid">289. </span>A számokat a következőképpen tagoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="289a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a tőszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat; <span class="tipodolt">tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió</span> stb. – Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: <span class="tipodolt">háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom, hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="289b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a számokat számjeggyel írjuk, az öt- vagy ennél több jegyű számok írásában a szám!
 jegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: <span class="tipodolt">1552, 5286, 9710;</span> de: <span class="tipodolt">20 611, 357 864, 5 602 164;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba, ezeket is közzel tagoljuk:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">   </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">21 126</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span !
 class="normal">  </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top"
 width="25%"><span class="normal">  </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal"> 4 210</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">12 305</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal"> 9 258</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="290"/><span class="szid">290. </span>A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: <span class="tipodolt">1. osztály, 3. sor, 1978. évi, a 10</span>–<span class="tipodolt">12. oldalon</span> stb. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: <span class="tipodolt">3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-ben</span> stb. (A keltezés e tekintetben kivétel;  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span>)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="291"/><span class="szid">291. </span>Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, s a jelzett szó főnévi értékű, a kapcsolat két tagját különírjuk: <span class="tipodolt">egy negyed, két harmad, harmincnyolc egész egy tized</span> stb. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű, a két számnevet egybeírjuk: <span class="tipodolt">az ország kétharmad része, háromnegyed óra múlva</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: <span class="tipodolt">negyed kilenckor, fél tizenkettőig, háromnegyed négyre</span> stb.</p><p class="bekezdes">A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: <span class="tipodolt">3,16; 37,5; 20 611,413;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="292"/><span class="szid">292. </span>A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: <span class="tipodolt">25 mm, 38 tanuló, 365 nap, 2500 Ft</span> stb.</p><p class="bekezdes">Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: <span class="tipodolt">IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, VII. Gergely, XIX. kerület, NB I., VI. nyelvészkongresszus</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A római számok visszaszorulóban vannak. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható, ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: <span class="tipodolt">1983. IX. 12.; Petőfi u. 8. III. 2.; IV/3-as tábla;</span> stb. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: <span class="tipodolt">X. agyideg, IV. ágyéki csigolya</span> stb. Egyébként egyaránt helyes: <span class="tip!
 odolt">3. kötet</span> v<span class="tipodolt">. III. kötet; 16. század</span> v<span class="tipodolt">. XVI. század;</span> stb. Az iskolai osztályokat újabban arab számmal szokás jelölni: <span class="tipodolt">2. osztály, 4. a</span> v<span class="tipodolt">. 4/a osztály, 10. osztály.</span></p>
+<a name="F14_0_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A keltezés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="293"/><span class="szid">293. </span>Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. november 28.</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. XI. 28.</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" !
 width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. nov. 28.</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. 11. 28.</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Terjedőben van a pontok nélküli, kötőjelekkel tagolt forma is: <span class="tipodolt">1994-02-05; 1983-11-28</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="294"/><span class="szid">294. </span>Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1848. március 9.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1848. márciusban;</span> de: <span class="tipodolt">1848 márciusában</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span>)</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1848. áprilisi</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. évi</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983</span>–<span class="tipodolt">1984.</span> v. <span class="tipodolt">1983/1984.</span> v. <span class="tipodolt">1983</span>–<span class="tipodolt">84.</span> v. <span class="tipodolt">1983/84. évi</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">19</span>–<span class="tipodolt">20. század!
 </span> v<span class="tipodolt">. XIX</span>–<span class="tipodolt">XX. század</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1944. őszi;</span> de: <span class="tipodolt">1944 őszén</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span>)</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1945. március</span>–<span class="tipodolt">áprilisban</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1849. tavaszi</span>–<span class="tipodolt">nyári</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1956. október havában</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1956. október folyamán;</span> de: <span class="tipodolt">1956 folyamán</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span>)</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1956. október végén;</span> de: <span class="tipodolt">1956 októberének végén</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.<!
 /a></span>)</p><p class="bekezdes">stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="295"/><span class="szid">295. </span>Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="295a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 előtt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1526 augusztusában</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1914 k!
 éső őszén</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 előtti</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 hősei</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 első felében</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 után</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 mártírjai</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 tavaszi hónapjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1867 és 1896 között</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1703</span>–<span class="tipodolt">1711 szabadságharca</span> stb.</span></td><td valign="to!
 p" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1944/45 neh
éz telén</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="295b"/><span class="szalid">b) </span>Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban ez az alany: <span class="tipodolt">1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941</span>–<span class="tipodolt">1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: <span class="tipodolt">Az elmúlt év (1993) rendkívül aszályos volt.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="296"/><span class="szid">296. </span>Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: <span class="tipodolt">az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig</span> vagy <span class="tipodolt">6-áig; 12-től</span> vagy <span class="tipodolt">12-étől;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az <span class="tipodolt">elseje, elsején, elsejéig</span> stb. szóalakok számjegyes írása: <span class="tipodolt">1-je, 1-jén, 1-jéig</span> stb. Az <span class="tipodolt">elseji</span> v<span class="tipodolt">. elsejei</span> szóalakok számjeggyel írva: <span class="tipodolt">1-ji</span> v. <span class="tipodolt">1-jei.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="297"/><span class="szid">297. </span>Ha a napok sorszáma után névutó következik, a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 20. és 31. között;</span> de:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 20-a és 31-e között;</span> vagy:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 10. óta;</span> de:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 10-e óta</span></p><p class="bekezdes">stb.</p>
+<a name="F14_0_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Más esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="298"/><span class="szid">298. </span>Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Mátyás Antal</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Kis János</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Debrecen</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Miskolc</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="no!
 rmal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Csapó u. 6–8. II. 10.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Pf. 20</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">4024</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">3500</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A folyamatosan, egy sorba írt lakáscímeket, rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Budapest VII. kerület, Rákóczi út 28. II. em.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Budapest VII. ker., Rákóczi út 28/A II. em. 10/B</span></p><p class="bekezdes"><span class="ti!
 podolt">Budapest VII., Rákóczi út 28/A II. 10/B 1072</span></p><p c
lass="bekezdes"><span class="tipodolt">Szekszárd, Kadarka u. 4</span>–<span class="tipodolt">6. 2700</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="299"/><span class="szid">299. </span>Az <span class="tipodolt">óra</span> és a <span class="tipodolt">perc</span> szót folyó szövegben általában kiírjuk: <span class="tipodolt">10 óra 25 perckor</span> stb. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: <span class="tipodolt">10.35</span> stb. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">10.35-kor, 10.35-ig, 10.35-ös</span> stb.</p>
+
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh12_content.html
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh12_content.html	                        (rev 0)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh12_content.html	2015-09-01 14:49:26 UTC (rev 1445)
@@ -0,0 +1,453 @@
+<a name="F1"/><p class="cim_fofejezet">Általános tudnivalók</p>
+<a name="F1_1"/><p class="cim_fejezet1">Írás és helyesírás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="1"/><span class="szid">1. </span>Az írás a közlendők rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott módja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.</p>
+<a name="F1_2"/><p class="cim_fejezet1">A magyar helyesírás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="2"/><span class="szid">2. </span>Írásunk jellege:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2a"/><span class="szalid">a) </span>Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szavakat vagy szótagokat rögzítő írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2b"/><span class="szalid">b) </span>Írásunk a latin betűs írások közé tartozik, mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2c"/><span class="szalid">c) </span>A magyar írás hangjelölő, mert betűi legtöbbször a kiejtett hangokat jelölik.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2d"/><span class="szalid">d) </span>Helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén meg!
 különböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk az összetételi tagok határára; stb. Mindez hozzásegít a közölnivaló árnyalt kifejezéséhez és értelmezéséhez. Helyesírásunkat – többek között – ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F2"/><p class="cim_fofejezet">A betűk</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="3"/><span class="szid">3. </span>A beszédhangok írott jeleit betűknek nevezzük. A magyar beszédhangok egy részét egyjegyű betű jelöli: <span class="tipodolt">á, e, í, ü; b, r, s, v;</span> más részét többjegyű: <span class="tipodolt">cs, sz, ty, zs; dzs</span>.</p><p class="bekezdes">Kézírásban is, nyomtatásban is vannak kisbetűk és nagybetűk: <span class="tipodolt">a, ő; c, r, gy, zs, dzs; A, Ő; C, R, Gy, Zs, Dzs</span> (csupa nagybetűs szövegben, valamint betűszókban: <span class="tipodolt">GY, ZS, DZS</span>) [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5" class="ut-szabalypont_szabalyzat">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8" class="ut-szabalypont_szabalyzat">8.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10" class="ut-szabalypont_szabalyzat">10.</a></span><span class="utalas">, </span><span cl!
 ass="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#285" class="ut-szabalypont_szabalyzat">285.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#285a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p>
+<a name="F2_1"/><p class="cim_fejezet1">A magánhangzók jelölése</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="4"/><span class="szid">4. </span>A magyar magánhangzókat egyjegyű betűk jelölik.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="4a"/><span class="szalid">a) </span>A rövid magánhangzók a következők: <span class="tipodolt">a, e, i, o, ö, u, ü.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="4b"/><span class="szalid">b) </span>A hosszú magánhangzók a következők: <span class="tipodolt">á, é, í, ó, ő, ú, ű.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="5"/><span class="szid">5. </span>A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban, mind nyomtatásban ugyanúgy fel kell tenni az ékezeteket, mint a kisbetűkre, például: <span class="tipodolt">Ödön, Ürményi, Ázsia, Óbuda, Őriszentpéter.</span> Csak a rövid <span class="tipodolt">i</span> nagybetűs alakján nincs pont, például: <span class="tipodolt">Ilona, Izland.</span> A hosszú nagy <span class="tipodolt">Í</span>-re azonban ki kell tenni az ékezetet, például: <span class="tipodolt">Írország, Írott-kő</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="6"/><span class="szid">6. </span>A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">akar – akár</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kemény – kémény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bal – bál</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">veréb – véreb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">oda – óda</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irt – írt</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros – kóros</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öt – őt</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">áru – árú</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzért – tűzért</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is, például: <span class="tipodolt">Één? Góóól! Neeem</span>.</p>
+<a name="F2_2"/><p class="cim_fejezet1">A mássalhangzók jelölése</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="7"/><span class="szid">7. </span>A magyar mássalhangzókat – a kis <span class="tipodolt">j</span> kivételével – mellékjel nélküli betűvel jelöljük.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="7a"/><span class="szalid">a) </span>A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: <span class="tipodolt">b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z: pálma, fejtegetés, kér</span> stb. Nyolc betű kétjegyű: <span class="tipodolt">cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs: batyu, csökönyös</span> stb.; egy pedig háromjegyű: <span class="tipodolt">dzs: lándzsa</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="7b"/><span class="szalid">b) </span>A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: <span class="tipodolt">bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz: add, aggot, kellett</span> stb. A többjegyűeket csak az összetett szavak tagjainak hatá!
 rán kettőzzük teljesen, például: <span class="tipodolt">jegygyűrű, fénynyaláb, díszszemle;</span> egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket, vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: <span class="tipodolt">ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs,</span> például: <span class="tipodolt">loccsan, eddzük, asszonnyal</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#92" class="ut-szabalypont_szabalyzat">92.</a></span>]. De elválasztáskor, például: <span class="tipodolt">locs-csan, edz-dzük, asz-szony-nyal</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226" class="ut-szabalypont_szabalyzat">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226f" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">f)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#227" class="ut-szabalypont_szabalyzat">227.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="8"/><span class="szid">8. </span>Nagy kezdőbetűk írásakor a többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel, például: <span class="tipodolt">Csoma, Dzsingisz, Szolnok, Zsolt</span>.</p><p class="bekezdes">A csupa nagybetűvel írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk, például: <span class="tipodolt">ENSZ, GYSEV</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#285" class="ut-szabalypont_szabalyzat">285.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#285a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]. Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk, például: <span class="tipodolt">CSOMAGMEGŐRZŐ; TILOS A DOHÁNYZÁS!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="9"/><span class="szid">9. </span>A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid, és más a hosszú mássalhangzós, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">megy – meggy</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">orom – orrom</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">feje – fejje</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eset – esett</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span c!
 lass="tipodolt">hal – hall</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hason – hasson</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">len – lenn</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza – kassza</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is, például: <span class="tipodolt">Nnem! Terringettét! Pssszt!</span></p>
+<a name="F2_3"/><p class="cim_fejezet1">Az ábécé</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="10"/><span class="szid">10. </span>Az ábécé a betűk meghatározott állománya és felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű (a magyar ábécé): <span class="tipodolt">a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.</span></p><p class="bekezdes">A magyar nagybetűk sorrendje ugyanez, alakjuk a következő: <span class="tipodolt">A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#3" class="ut-szabalypont_szabalyzat">3.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5" class="ut-szabalypont_szabalyzat">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8" class="ut-szaba!
 lypont_szabalyzat">8.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="11"/><span class="szid">11. </span>Az írásgyakorlatban gyakran előforduló <span class="tipodolt">q</span>-t, <span class="tipodolt">w</span>-t, <span class="tipodolt">x</span>-et és <span class="tipodolt">y</span>-t így soroljuk be a magyar ábécébe: <span class="tipodolt">… p, q, r … v, w, x, y, z, zs; … P, Q, R … V, W, X, Y, Z, Zs.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">ch</span>-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) <span class="tipodolt">c + h</span> kapcsolatnak tekintjük. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15" class="ut-szabalypont_szabalyzat">15.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="12"/><span class="szid">12. </span>Bizonyos családnevekben régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűk is előfordulnak. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#86" class="ut-szabalypont_szabalyzat">86.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#155" class="ut-szabalypont_szabalyzat">155.</a></span>] Ezeknek a többnyire kétjegyű betűknek egy része magánhangzókat, más része mássalhangzókat jelöl, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">aa</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[á]: <spa!
 n class="tipodolt">Gaal</span> [gál]</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ch</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[cs]: <span class="tipodolt">Madách</span> [madács]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eé</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[é]: <span class="tipodolt">Veér</span> [vér]</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cz</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[c]: <span class="tipodolt">Czuczor</span> [cucor]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eö</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[ö]: <span class="tipodolt">Eötvös</span> [ötvös]</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">s</span></span></!
 td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[zs]: <span class
="tipodolt">Jósika</span> [józsika]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ew</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[ö]: <span class="tipodolt">Thewrewk</span> [török]</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">th</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[t]: <span class="tipodolt">Csáth</span> [csát]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">oó</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[ó]: <span class="tipodolt">Soós</span> [sós]</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ts</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[cs]: <span class="tipodolt">Takáts</span> [takács]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">y</span></s!
 pan></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[i]: <span class="tipodolt">Kölcsey</span> [kölcsei]</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal"><span class="tipodolt">w</span></span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">[v]: <span class="tipodolt">Wesselényi</span> [veselényi]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen – régi betűket tartalmazó – nevek betűrendi besorolásának módjáról a <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15" class="ut-szabalypont_szabalyzat">15.</a></span> pont szól.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="13"/><span class="szid">13. </span>Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók jelölésére, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">angol: <span class="tipodolt">Greenwich</span> [grinics], <span class="tipodolt">joule</span> [dzsúl]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">cseh: <span class="tipodolt">Dvořák</span> [dvorzsák], <span class="tipodolt">Škoda</span> [skoda]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">francia: <span class="tipodolt">Eugène</span> [özsen], <!
 span class="tipodolt">Nîmes</span> [nim]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">német: <span class="tipodolt">Schäfer</span> [séfer], <span class="tipodolt">Werther</span> [verter]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">olasz: <span class="tipodolt">Bologna</span> [bolonya], <span class="tipodolt">quattrocento</span> [kvatrocsentó]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">portugál: <span class="tipodolt">Guimarães</span> [gimarajs], <span class="tipodolt">você</span> [vuszé]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">román: <span class="tipodolt">Sighişoara</span> [szigisoára], <span class="tipodolt">piaţa</span> [piaca]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a <span class="ut-szabalypont_!
 szabalyzat"><a href="#15" class="ut-szabalypont_szabalyzat">15.</a></s
pan> pont tartalmazza.</p>
+<a name="F2_4"/><p class="cim_fejezet1">A betűrendbe sorolás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="14"/><span class="szid">14. </span>A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat, szókapcsolatokat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. A fontosabb általános szabályok, amelyek a szótárakban, lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="14a"/><span class="szalid">a) </span>A különböző betűvel kezdődő szavakat – a <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#14c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span> pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col!
 /></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">acél</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kettő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">remény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sokáig</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csók</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyúl</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szabad</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span cla!
 ss="tipodolt">gép</span></span></td><td valign="top" width="33%"><spa
n class="normal"><span class="tipodolt">olasz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tamás</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öröm</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vásárol</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan"><span class="kiemeles_nincs">A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között. Ha azonban két besorolandó egység között csupán ebben a vonatkozásban van különbség, akkor a kis kezdőbetűs szó megelőzi a nagy kezdőbetűst, például:</span></p><p class="bekezdestablazat"><span class="kiemeles_nincs"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpa!
 dding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">jácint</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szűcs</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jácint</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szűcs</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">opera</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">viola</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Opera</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Viola</span></span><!
 /td></tr></tbody></table></td></tr></table></span></p><p class="bekezd
es">Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (illetve háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cudar</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zoltán</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zongora</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cu!
 ppant</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zúdul</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csalit</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zsalu</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csata</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zseni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zsigmond</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg, például!
 :</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="cen
ter" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lom</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinkó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tükör</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lomb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinyó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tünde</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lombik</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span cl!
 ass="tipodolt">pirít</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tünemény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Lontay</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirkad</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüntet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lovagol</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Piroska</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzér</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (illetve háromjegyű) !
 betűtől, tehát az egyjegyű betű itt is mindig megelőzi a megfele
lő többjegyűt.</p><p class="bekezdes">Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: <span class="tipodolt">bb</span> = <span class="tipodolt">b + b, rr</span> = <span class="tipodolt">r + r</span> stb.)</p><p class="bekezdes">A többjegyű betűk kettőzött változatait tartalmazó szavakat sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. (Vagyis: <span class="tipodolt">ccs</span> = <span class="tipodolt">cs + cs, ggy</span> = <span class="tipodolt">gy + gy, ddzs</span> = <span class="tipodolt">dzs + dzs</span> stb.) Például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colg!
 roup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kas</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kasmír</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennének</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyá</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kassák</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menü</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagygyakorlat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span !
 class="tipodolt">kastély</span></span></td><td valign="top" width="33
%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">meny</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyít</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszinó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Menyhért</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyobb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kassza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennybolt</span></span></td><!
 td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyol</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennyi</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyoll</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14c"/><span class="szalid">c) </span>A magánhangzók rövid-hosszú párjait jelölő betűk <span class="tipodolt">(a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű)</span> betűrendbe soroláskor a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak. A hosszú magánhangzót tartalmazó szó tehát meg is előzheti a megfelelő rövid magánhangzót tartalmazót, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="8!
 5%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" 
style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ír</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irán</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">író</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irak</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">írandó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iroda</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iram</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iránt</span></span></td><td valign="top"!
  width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irónia</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha a két szó betűsora csak a megfelelő magánhangzók hosszúságában különbözik, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Eger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egér</span>!
 </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span cl
ass="tipodolt">kerék</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szél</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyfelé</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">keres</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyféle</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kérés</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">széles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">elöl <span class="tiponormal">(hol?)</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros</span></span></td!
 ><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szüret</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">elől <span class="tiponormal">(honnan?)</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kóros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szűret</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14d"/><span class="szalid">d) </span>A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. Például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" !
 cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table
 width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis részben</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márvány</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszafa</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissé</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márványkő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tiszahát</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kiss Ernő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márvány sírkő</span></span></td><td valign="!
 top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza Kálmán</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis sorozat</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Márvány-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza menti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissorozat-gyártás</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márványtömb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tiszántúl</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis számban</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Márvány Zsolt</span></span></td><td valign="top" widt!
 h="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza-part</span><
/span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kistányér</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">másféle</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszavirág</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis virág</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">másol</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszt</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14e"/><span class="szalid">e) </span>Különleges célt szolgáló névsorokban, tárgymutatókban, kartotékokban stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat, vagy csak az első elem alapján szokás besorolni, ahogyan a könnyebb kezelhetőség érdeke v!
 agy egyéb szempont kívánja. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást hazai és nemzetközi szabványok írják elő.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="15"/><span class="szid">15. </span>A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben, valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar, illetőleg idegen betűket.</p><p class="bekezdes">A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (<span class="tipodolt">ew</span> = <span class="tipodolt">e + w, ch</span> = <span class="tipodolt">c + h, cz</span> = <span class="tipodolt">c + z</span> stb.). Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük (<span class="tipodolt">ch</span> = <span class="tipodolt">c + h, oe</span> = <span class="tipodolt">o + e, sch</span> = <span class="tipodolt">s + c + h</span> stb.). Az idegen betűk közül azok, amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek, a betűrendbe soroláskor nem tekintendő!
 k önálló betűknek. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cérna</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gaal</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moshat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Černý</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span!
  class="tipodolt">galamb</span></span></td><td valign="top" width="33%
"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Champagne</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gärtner</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mošna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cholnoky</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gáz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosópor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">címez</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">geodézia</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Møsstrand</span></span><!
 /td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georges</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mostan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czuczor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">góc</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">munka</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csapat</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Goethe</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Muñoz</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="16"/><span class="szid">16. </span>Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok és térképek névmutatói stb.), amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással, rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: <span class="tipodolt">a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.</span> Ebben a rendszerben mind a magyar, mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön, önálló egységnek számít, és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre, sem az idegen betűk mellékjeleire.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén hazai és nemzetközi szabványok írják elő, illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. Ezek hat!
 álya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F3"/><p class="cim_fofejezet">A hangjelölés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="17"/><span class="szid">17. </span>A magyar helyesírás egyik jellemzője, hogy a betűk legtöbbször a kiejtett beszédhangoknak felelnek meg. A szavak és a szóalakok leírását a következő elvek határozzák meg: a kiejtés szerinti írásmód, a szóelemző írásmód, a hagyomány szerinti írásmód és az egyszerűsítő írásmód.</p>
+<a name="F3_1"/><p class="cim_fejezet1">A kiejtés szerinti írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="18"/><span class="szid">18. </span>A kiejtés szerinti írásmód azt jelenti, hogy a szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük, például: <span class="tipodolt">cipő, fény, láz, olló, ír, véd, húsz, tíz; -s, -talan, -telen, -va, -ve; -bb, -t, -j; -n, -tól, -től, -kor</span>. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is, ha több szóelemből álló szóalakba kerül. Bizonyos esetekben azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti.</p><p class="bekezdes">Művészi vagy tudományos célból nyelvjárási, régies vagy más, nem köznyelvi alakok írásbeli használatára is szükség lehet.</p>
+<a name="F3_1_1"/><p class="cim_fejezet2">A szótövek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="19"/><span class="szid">19. </span>A szavak legnagyobb részének csak egyetlen, az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van, például: <span class="tipodolt">asztal, cipó, késő</span>. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot.</p>
+<a name="F3_1_1_0_1"/><p class="cim_fejezet4">Az <span class="tipodolt">i, u, ü</span> és az <span class="tipodolt">í,
+ú, ű</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="20"/><span class="szid">20. </span>A szavak egy részében az <span class="tipodolt">i, í, u, ú, ü, ű</span> ejtése ingadozhat. Írásban azonban a kialakult szabályokat kell követni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="21"/><span class="szid">21. </span>Egyes szavaknak minden alakjában hosszú az <span class="tipodolt">í, ú, ű: íz, ízes, íznek; szín, színes, színész; szív, szíves, szívből; hús, húsok, húsból; súly, súlyos, súlya; új, újság, újra, újabb; gyűjt, gyűjtemény, gyűjtjük; hűs, hűsít, hűsek; tű, tűk, tűvel;</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#27" class="ut-szabalypont_szabalyzat">27.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="22"/><span class="szid">22. </span>A szavak végén álló <span class="tipodolt">i</span> legtöbbször rövid: <span class="tipodolt">kocsi, kifli, bácsi, néni, kicsi, nini; Peti, Mari;</span> stb. Van azonban néhány hosszú <span class="tipodolt">í</span>-re végződő szó is, például: <span class="tipodolt">sí, rí, zrí</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="23"/><span class="szid">23. </span>Az egy szótagú főnevek végén hosszú <span class="tipodolt">ú, ű</span> betűt írunk: <span class="tipodolt">bú, szú; fű, mű, nyű, tű.</span> A több szótagúak egy részének végén is hosszú az <span class="tipodolt">ú, ű</span>. A gyakoribb esetek: <span class="tipodolt">ágyú, aszú, borjú, ború, bosszú, búcsú, dugattyú, faggyú, fattyú, fiú, fogantyú, gyanú, gyapjú, háború, hattyú, interjú, kallantyú, kátyú, kopoltyú, koszorú, ocsú, odú, randevú, sarkantyú, sziú, szivattyú, tanú, vályú, varjú; betű, billentyű, csengettyű, csepű, derű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, hegedű, herkentyű, keselyű, kesztyű, köpű, kösöntyű, köszörű, nedű, rézsű, seprű, szérű, tetű, töpörtyű.</span></p><p class="bekezdes">Vannak azonban rövid <span class="tipodolt">u, ü</span> betűre végződő több szótagú főnevek is. A gyakoribb esetek: <!
 span class="tipodolt">adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, frufru, gyalu, hamu, hindu, kakadu, kapu, kenguru, kenu, lapu, mandzsu, marabu, pertu, ragu, saru, satu, szaru, tabu, tinóru, uhu, zebu, zulu, zsalu, zsaru; bürü, eskü, güzü, menü, revü, süsü, tütü, ürü.</span> Rövid <span class="tipodolt">u</span>-val írjuk a becézett alakokat is, például: <span class="tipodolt">anyu, apu; Icu, Pityu</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="24"/><span class="szid">24. </span>A melléknevek végén mindig hosszú <span class="tipodolt">ú, ű</span>-t írunk, például: <span class="tipodolt">domború, homorú, hosszú, iszonyú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, keserű, könnyű, nagyszerű, szörnyű</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#34" class="ut-szabalypont_szabalyzat">34.</a></span>]</p>
+<a name="F3_1_1_1"/><p class="cim_fejezet3">Az alakváltozatok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="25"/><span class="szid">25. </span>Vannak olyan szavak, amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Ilyenkor általában az írásban is mindkét alakváltozat használata helyes.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="25a"/><span class="szalid">a) </span>Magánhangzók tekintetében váltakoznak például a következő szavak:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csepeg – csöpög, fedél – födél, fel – föl, seprű – söprű;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csoda – csuda, csorog – csurog;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" !
 width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dől – dűl;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hova – hová;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">levő – lévő, mienk – miénk, tied – tiéd;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lábas – lábos;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lány – leány, rá – reá.</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="25b"/><span class="szalid">b) </span>Mássalhangzók tekintetében váltakoznak például a következő szavak:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cell!
 spacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup>
<col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">benn – bent, fenn – fent, kinn – kint, lenn – lent;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gyerek – gyermek;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">foltoz – foldoz;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bólingat, kacsingat, tekinget – bólintgat, kacsintgat, tekintget.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60" class="ut-szabalypont_szabalyzat">60.</a></span>]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F3_1_1_2"/><p class="cim_fejezet3">A tőváltozatok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="26"/><span class="szid">26. </span>Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják, más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="27"/><span class="szid">27. </span>A hosszú <span class="tipodolt">í, ú, ű</span> magánhangzót tartalmazó szavak két csoportra oszlanak. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#21" class="ut-szabalypont_szabalyzat">21.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="27a"/><span class="szalid">a) </span>Számos szó a toldalékos alakok többségében megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát, és csak néhány származékban váltja rövidre. Például: <span class="tipodolt">zsír, zsírt, zsíros,</span> de: <span class="tipodolt">zsiradék; húsz, húszat, húszan, húszas,</span> de: <span class="tipodolt">huszadik, huszad, huszon-; tíz, tízet, tízen, tízes,</span> de: <span class="tipodolt">tizedik, tized, tizen-; ír, írok, írás, írat</span> (ige), de: <span class="tipodolt">irat</span> (főnév), <span class="tipodolt">iroda, irodalom; úszik, ússzon, úszkál,</span> de: <span class="tipodolt"!
 >uszály, uszoda, uszony; bújik, bújjon, bújócska, bújtat,</span> de: <span class="tipodolt">bujkál, bujdosó; hűl, hűlt, hűlve,</span> de: <span class="tipodolt">hüledezik; tűr, tűrt, tűrj,</span> de: <span class="tipodolt">türelem, türtőztet</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="27b"/><span class="szalid">b) </span>Vannak viszont szabályos <span class="tipodolt">í – i, ú – u, ű – ü</span> váltakozást mutató főnevek: <span class="tipodolt">híd, ín, nyíl, víz; kút, lúd, nyúl, rúd, úr, út; fűz, szűz, tűz.</span> Írásukat megkönnyíti a <span class="tipodolt">kéz – kezet</span> típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az <span class="tipodolt">í, ú, ű,</span> mint a <span class="tipodolt">kéz</span> magánhangzója. Például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="paddin!
 g:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" ce
llpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kéz</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">víz</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">út</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézben</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízben</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">útban</span></span></td><td v!
 align="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzben</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézre</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízre</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">útra</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzre</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézi</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízi</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">úti</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span cl!
 ass="normal"><span class="tipodolt">tűzi</span></span></td></tr><tr><
td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"> </td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal">de:</span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezet</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizet</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utat</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezek</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizek</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utak</sp!
 an></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzek</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezes</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizes</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utas</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzes</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezünk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizünk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utunk</spa!
 n></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span 
class="tipodolt">tüzünk</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Csupán a <span class="tipodolt">híd, kút, lúd, rúd</span> és az <span class="tipodolt">út</span> 3. személyű birtokos személyjeles alakjaiban van eltérés. Ezekhez ugyanis a személyjel <span class="tipodolt">-ja,</span> illetőleg <span class="tipodolt">-juk</span> alakváltozatban járul, a tő magánhangzója pedig hosszú marad a toldalékos formában: <span class="tipodolt">hídja, hídjuk; kútja, kútjuk; lúdja, lúdjuk; rúdja, rúdjuk; útja, útjuk.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="28"/><span class="szid">28. </span>A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tő belseji hosszú magánhangzó rövidre változik, például: <span class="tipodolt">szláv</span> – <span class="tipodolt">szlavista, szlavisztika; szociális</span> – <span class="tipodolt">szocialista, szocializáció; hérosz</span> – <span class="tipodolt">heroikus, heroizmus; passzív</span> – <span class="tipodolt">passzivitás; hipnózis</span> – <span class="tipodolt">hipnotikus, hipnotizál, hipnotizmus; szuverén</span> – <span class="tipodolt">szuverenitás; irónia</span> – <span class="tipodolt">ironikus, ironizál</span>. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül: <span class="tipodolt">kolléga</span> – <span class="tipodolt">kollegiális – kollegialitás;</span> stb. De: <span class="tipodolt">akadémia</span> – <span class="tipodolt">akadémikus, akadémizmus,!
  akadémista; fókusz – fókuszál;</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#206" class="ut-szabalypont_szabalyzat">206.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="29"/><span class="szid">29. </span>A szó végi <span class="tipodolt">a</span> és <span class="tipodolt">e</span> csak néhány toldalék előtt marad rövid, a legtöbb toldalék előtt <span class="tipodolt">á</span>-ra, illetőleg <span class="tipodolt">é</span>-re változik: <span class="tipodolt">apa, apai,</span> de: <span class="tipodolt">apát, apátlan;</span> stb. – <span class="tipodolt">kerge, kergeség,</span> de: <span class="tipodolt">kergét, kergével, kergék;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Tompa,</span> de: <span class="tipodolt">Tompát, Tompával; Ráckeve, ráckevei,</span> de: <span class="tipodolt">Ráckevén, Ráckevéig;</span> stb. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszók írására, például: <span class="tipodolt">ELTE, az ELTE-re; MTA, az MTA-t, az MTA-nak</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#288" class="ut-szabalypont_szabalyzat">288.</a></span> <s!
 pan class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#288a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="30"/><span class="szid">30. </span>A <span class="tipodolt">borjúk</span> – <span class="tipodolt">borjak, borjút</span> – <span class="tipodolt">borjat, varjúk</span> – <span class="tipodolt">varjak, zászlója</span> – <span class="tipodolt">zászlaja, erdője</span> – <span class="tipodolt">erdeje</span> stb. ma is élő kettős alakok. Ugyanígy egyes <span class="tipodolt">v-</span>s tövű névszóknak mind magánhangzós, mind pedig <span class="tipodolt">v-</span>s tövéből létrejöhet azonos toldalékolású forma, például: <span class="tipodolt">szók</span> – <span class="tipodolt">szavak, faluk</span> – <span class="tipodolt">falvak; (gyümölcs)lét</span> – <span class="tipodolt">(gyümölcs)levet, (halas)tót</span> – <span class="tipodolt">(halas)tavat</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="31"/><span class="szid">31. </span>A <span class="tipodolt">ború, bosszú, csepű, derű, domború, fésű, hegedű, keserű, köpű, köszörű, lassú, szörnyű</span> szó végén levő hosszú <span class="tipodolt">ú-</span>val, illetve <span class="tipodolt">ű-</span>vel szemben az <span class="tipodolt">-l</span> képzős formában rövid <span class="tipodolt">u,</span> illetve <span class="tipodolt">ü</span> van: <span class="tipodolt">borul, (meg)bosszul, csepül, derül, domborul, fésül, hegedül, (meg)keserül, köpül, köszörül, lassul, szörnyülködik.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="32"/><span class="szid">32. </span>A <span class="tipodolt">metsz,</span> a <span class="tipodolt">látszik</span> és a <span class="tipodolt">tetszik</span> ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy <span class="tipodolt">tssz,</span> vagy <span class="tipodolt">ss</span> betűkapcsolattal írjuk: <span class="tipodolt">metssze</span> vagy <span class="tipodolt">messe, látsszék</span> vagy <span class="tipodolt">lássék, tetsszem</span> vagy <span class="tipodolt">tessem</span> stb.</p>
+<a name="F3_1_2"/><p class="cim_fejezet2">A toldalékok írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="33"/><span class="szid">33. </span>A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott, egyöntetű formájuk. A helyesírás ezeket rögzíti, s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#44" class="ut-szabalypont_szabalyzat">44.</a></span>]</p>
+<a name="F3_1_2_1"/><p class="cim_fejezet3">Magánhangzók a toldalékokban</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="34"/><span class="szid">34. </span>Mindig hosszú a magánhangzó az alábbi szóelemekben:</p><p class="bekezdes">– az <span class="tipodolt">-ít,</span> a <span class="tipodolt">-dít</span> és a <span class="tipodolt">-sít</span> képzőben, például: <span class="tipodolt">épít, építmény, tanít, tanító; buzdít, buzdítás, mozdít, mozdítva; állandósít, állandósítani;</span></p><p class="bekezdes">– az <span class="tipodolt">-ú, -ű, -jú, -jű</span> képzőben, például: <span class="tipodolt">egyenáramú, fehér falú, mérsékelt árú, négylábú; bőkezű, jószívű, nagy kiterjedésű, tiszta vizű; erős rugójú, hosszú szempillájú; éles elméjű, lapos tetejű</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#24" class="ut-szabalypont_szabalyzat">24.</a></span>];</p><p class="bekezdes">– a főnevek <span class="tipodolt">-tyú, -tyű</span> és <span class="tipodolt">-attyú, -ett!
 yű</span> végződésében, például: <span class="tipodolt">fogantyú, sarkantyú; billentyű, töpörtyű; dugattyú, szivattyú; csengettyű, pörgettyű</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#23" class="ut-szabalypont_szabalyzat">23.</a></span>];</p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-ból, -ből,</span> a <span class="tipodolt">-ról, -ről</span> és a <span class="tipodolt">-tól, -től</span> ragban, például: <span class="tipodolt">szobából; erdőből; házról; tetőről; fától; víztől;</span></p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">honnan?</span> kérdésre felelő névutók <span class="tipodolt">-ól, -ől</span> végződésében, például: <span class="tipodolt">alól, elől, felől, mellől.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="35"/><span class="szid">35. </span>Mindig rövid a magánhangzó az alábbi szóelemekben:</p><p class="bekezdes">– az <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> és a <span class="tipodolt">-dul, -dül</span> képzőben, például: <span class="tipodolt">gyógyul, gyógyulás; kerül, kerület; fordul, fordulva; pezsdül, pezsdülő;</span></p><p class="bekezdes">– az <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> és a <span class="tipodolt">-stul, -stül</span> ragban, például: <span class="tipodolt">magyarul, például; feleségül, végül; családostul, ruhástul; cipőstül, csőstül;</span></p><p class="bekezdes">– a névutók és a határozószók <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> végződésében, például: <span class="tipodolt">alul, hátul</span> (kivéve: <span class="tipodolt">túl</span>)<span class="tipodolt">; belül, felül</span> és <span class="tipodolt">fölül, keresztül, közül, mögül, nélkül;</span></p><!
 p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-szor, -szer, -ször</span> ragban, például: <span class="tipodolt">háromszor, hússzor; hétszer; ötször, többször;</span></p><p class="bekezdes">– az időhatározó <span class="tipodolt">-kor</span> ragjában, például: <span class="tipodolt">éjfélkor, hatkor, szürkületkor, tíz órakor;</span></p><p class="bekezdes">– az <span class="tipodolt">-ig</span> ragban, például: <span class="tipodolt">félig, hazáig, holnapig, keddig, négyig, városig;</span></p><p class="bekezdes">– a toldalékos szóalakok végén levő <span class="tipodolt">i</span> esetében, például: <span class="tipodolt">esti, kecskeméti; házai, kertjei; kérdi, nézi; dalolni, írni; öklömnyi.</span></p>
+<a name="F3_1_2_2"/><p class="cim_fejezet3">Mássalhangzók a toldalékokban</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="36"/><span class="szid">36. </span>A tárgy ragját mindig egy <span class="tipodolt">t-</span>vel írjuk, például: <span class="tipodolt">hajót, könyvet, sast, sárgát, nyolcat, valakit</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="37"/><span class="szid">37. </span>A <span class="tipodolt">-képp, -képpen</span> határozóragot két <span class="tipodolt">p</span>-vel írjuk, például: <span class="tipodolt">ekképp, másképp; tulajdonképpen, voltaképpen</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="38"/><span class="szid">38. </span>Több toldalék mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük, mássalhangzó után nem. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők:</p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-t, -tt,</span> a múlt idő jeleként, például: <span class="tipodolt">folyt, kente, varrtuk; csengetett, dobott, hallottuk, hatott, megrótták;</span></p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-t, -tt,</span> a melléknévi igenév képzőjeként, például: <span class="tipodolt">bérelt</span> (lakás), <span class="tipodolt">felforrt</span> (víz), <span class="tipodolt">kitalált</span> (történet); <span class="tipodolt">elvégzett</span> (munka), <span class="tipodolt">kitűzött</span> (cél), <span class="tipodolt">mosott</span> (ruha);</p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-t, -tt,</span> a helyhatározó ragjaként, például: <span class="tipodolt">Vásárhelyt; !
 Győrött, Pécsett, Vácott; Kolozsvárt</span> v. <span class="tipodolt">Kolozsvárott;</span></p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-t, -tt,</span> a névutók végén, például: <span class="tipodolt">iránt, közt, szerint; alatt, fölött, között, mögött</span> (kivéve: <span class="tipodolt">át</span> és <span class="tipodolt">hosszat</span>);</p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-b, -bb,</span> a középfok jeleként, például: <span class="tipodolt">helyesbít, idősb, kevésbé; helyesebb, idősebb, jobb, kevesebb, szebb, távolabb;</span></p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-d, -dd</span> személyrag a felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakban, például: <span class="tipodolt">írd, nézd; edd, idd; sződd;</span> a hosszabb formában azonban mindig csak egy <span class="tipodolt">-d</span> a személyrag, például: <span class="tipodolt">írjad, szőjed!
 </span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#44" c
lass="ut-szabalypont_szabalyzat">44.</a></span>];</p><p class="bekezdes">– a ’valamilyennek látszik’, ’valamilyennek tart’ jelentésű <span class="tipodolt">-l, -ll</span> képző, például: <span class="tipodolt">fehérl(ik), pirosl(ik), sötétl(ik); barnálló, nagyollom, zöldellő; kéklett</span> v. <span class="tipodolt">kékellett, keveslem</span> v. <span class="tipodolt">kevesellem, kicsinyli</span> v. <span class="tipodolt">kicsinyelli</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#44" class="ut-szabalypont_szabalyzat">44.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#65" class="ut-szabalypont_szabalyzat">65.</a></span>]; de: <span class="tipodolt">helyesel;</span></p><p class="bekezdes">– a <span class="tipodolt">-tyú, -tyű</span> és az <span class="tipodolt">-attyú, -ettyű</span> végződés, például: <span class="tipodolt">pattantyú, billentyű; dugattyú, csengettyű</span>.</p>
+<a name="F3_1_2_3"/><p class="cim_fejezet3">Egyéb esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="39"/><span class="szid">39. </span>Az <span class="tipodolt">-ít</span> képzős igék fosztóképzős származékában a képző <span class="tipodolt">-atlan, -etlen</span> alakváltozata található, például: <span class="tipodolt">csorbít – csorbítatlan, hamisít – hamisítatlan, javít – javítatlan</span>.</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">-etlen</span> képző van a <span class="tipodolt">befejezetlen, éretlen, fedetlen, fegyelmezetlen, képzetlen, sértetlen</span> stb. fosztóképzős származékokban is, ezért ezekben sem kettőzzük a képző <span class="tipodolt">t</span>-jét.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="40"/><span class="szid">40. </span>Ha <span class="tipodolt">t</span> végű igéhez <span class="tipodolt">-at, -et</span> vagy <span class="tipodolt">-tat, -tet</span> képző járul, és ha a szó végi <span class="tipodolt">t-</span>t mássalhangzó előzi meg (pl. <span class="tipodolt">bont</span>), akkor <span class="tipodolt">-at, -et,</span> ha magánhangzó (pl. <span class="tipodolt">arat</span>), akkor <span class="tipodolt">-tat, -tet</span> a képző. Tehát például: (új üveget) <span class="tipodolt">bontat,</span> (szobát) <span class="tipodolt">festet,</span> (vasat) <span class="tipodolt">gyűjtet,</span> (erdőt) <span class="tipodolt">irtat, sejteti</span> (vele); de: (búzát) <span class="tipodolt">arattat,</span> (könyvet) <span class="tipodolt">köttet,</span> (ablakot) <span class="tipodolt">nyittat,</span> (kenyeret) <span class="tipodolt">süttet, taníttatja</span> (a lányát).</p><p class="bekezdes">Ugyan!
 ez a szabálya a ma már ritka <span class="tipodolt">-atik, -etik, -tatik, -tetik</span> képzők írásának is, például: <span class="tipodolt">oltatik, gyűjtetik, kinyittatik, kihirdettetik</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="41"/><span class="szid">41. </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik, például: <span class="tipodolt">babával, kővé; csehvel, pléhvé.</span> (A <span class="tipodolt">h</span> végű szavak egy része – ha a <span class="tipodolt">h</span>-t bennük nem ejtjük ki [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#74" class="ut-szabalypont_szabalyzat">74.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#82e" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">e)</a></span>] – magánhangzós tövűnek számít.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v<!
 /span> eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik (hasonul hozzá); ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például: <span class="tipodolt">dobbal, emberré, jósággal, szénnel; Allahhal, dohhal</span>. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a <span class="tipodolt">h</span>-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="42"/><span class="szid">42. </span>A felszólító mód jele a szótövek nagyobb részéhez <span class="tipodolt">-j</span> (a rendhagyó ragozású <span class="tipodolt">jön</span> ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig <span class="tipodolt">-jj</span>) alakban kapcsolódik: <span class="tipodolt">fújjon, lépjen; lőjön, szőjön; folyjon, hagyjon; jöjjön;</span> stb. Más esetekben a tő végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: <span class="tipodolt">ásson, lopóddzék, öntözzön, vesszen</span> stb. A <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez sajátos szabályok szerint járul [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#76" class="ut-szabalypont_szabalyzat">76.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#77" class="ut-szabalypont_szabalyzat">77.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#78" c!
 lass="ut-szabalypont_szabalyzat">78.</a></span>]. Az <span class="tipodolt">eszik, iszik, lesz, tesz, vesz, visz</span> igék magánhangzós tövéhez <span class="tipodolt">-gy</span> alakban kapcsolódik: <span class="tipodolt">egyem, igyál, legyen, tegyek, vegye, vigyed.</span> A <span class="tipodolt">hisz</span> ige felszólító alakjaiban a <span class="tipodolt">-gy</span> hosszú: <span class="tipodolt">higgyem, higgyen, higgyünk</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#54" class="ut-szabalypont_szabalyzat">54.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#55" class="ut-szabalypont_szabalyzat">55.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#56" class="ut-szabalypont_szabalyzat">56.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#57" class="ut-szabalypont_szabalyzat">57.</a></span><span class="utalas">, </sp!
 an><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#67" class="ut-sza
balypont_szabalyzat">67.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81" class="ut-szabalypont_szabalyzat">81.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="43"/><span class="szid">43. </span>A határozott (tárgyas) ragozás kijelentő módú személyragjainak <span class="tipodolt">j</span> eleme az <span class="tipodolt">s, sz, z, dz</span> végű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik, mint a <span class="tipodolt">-j</span> módjel, azaz a tő végi mássalhangzóval azonossá válik (hasonul hozzá), például: <span class="tipodolt">mossuk, visszük, nézzük, peddzük</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#42" class="ut-szabalypont_szabalyzat">42.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#79" class="ut-szabalypont_szabalyzat">79.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80" class="ut-szabalypont_szabalyzat">80.</a></span>]</p>
+<a name="F3_1_2_4"/><p class="cim_fejezet3">Toldalékolásbeli kettősségek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="44"/><span class="szid">44. </span>Mind az igék, mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok, amelyek a köznyelvben egyaránt használatosak. Írásban is helyes tehát mindkét forma.</p><p class="bekezdes">Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dobj – dobjál, kérj – kérjél, vágj – vágjál, higgy – higgyél, írj – írjál, moss – mossál, nézz – nézzél, dolgozz – dolgozzál;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dobd – dobjad, vágd – vágjad!
 , kérd – kérjed, hidd – higgyed, írd – írjad, mosd – mossad, nézd – nézzed, vájd – vájjad</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#38" class="ut-szabalypont_szabalyzat">38.</a></span>]<span class="tiponormal">;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">állsz – állasz, hullt – hullott, rosszallnám – rosszallanám, szégyellni – szégyelleni;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">keveslem – kevesellem, kicsinyli – kicsinyelli</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#65" class="ut-szabalypont_szabalyzat">65.</a></span>]<span class="tiponormal">;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öregedik – öregszik;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">igyekezik â!
 €“ igyekszik;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"
><span class="normal"><span class="tipodolt">gondolkodik – gondolkozik;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csókolódzik – csókolózik, hallgatódzik – hallgatózik, lopódzik – lopózik, rugdalódzik – rugdalózik</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#25" class="ut-szabalypont_szabalyzat">25.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#25b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>];</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mondta – mondotta</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#38" class="ut-szabalypont_szabalyzat">38.</a></span>]<span class="tiponormal">;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">értem – érettem, érted – éretted;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="no!
 rmal"><span class="tipodolt">ezzel – evvel, azzal – avval.</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F3_1_3"/><p class="cim_fejezet2">A szóelemek elhomályosulása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="45"/><span class="szid">45. </span>Több szó összetett, illetőleg képzett volta annyira elhomályosult, hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe, hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. Így járunk el például a <span class="tipodolt">kesztyű</span> vagy a <span class="tipodolt">lélegzik</span> esetében, bár az első a <span class="tipodolt">kéz,</span> a második a <span class="tipodolt">lélek</span> szóból származik. Nemigen érzékelhető már az <span class="tipodolt">aggat, faggat, szaggat</span> összefüggése sem az <span class="tipodolt">akaszt, akad, fakaszt, fakad, szakít, szakad</span> igék tövével. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#90" class="ut-szabalypont_szabalyzat">90.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="46"/><span class="szid">46. </span>A <span class="tipodolt">benn, fenn</span> vagy <span class="tipodolt">fönn, kinn, lenn; bennfentes, bennszülött, fenntart</span> vagy <span class="tipodolt">fönntart</span> stb. szavakkal ellentétben egy <span class="tipodolt">n-</span>nel írjuk a <span class="tipodolt">benső, fenséges; bent, fent</span> vagy <span class="tipodolt">fönt, kint, lent; bentlakó, kintlévőség</span> szavakat.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="47"/><span class="szid">47. </span>A <span class="tipodolt">be, fel</span> vagy <span class="tipodolt">föl, ki</span> és <span class="tipodolt">le</span> szavak középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: <span class="tipodolt">beljebb, feljebb</span> vagy <span class="tipodolt">följebb; kijjebb, lejjebb.</span></p>
+<a name="F3_2"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemző írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="48"/><span class="szid">48. </span>A magyar helyesírás a szóelemző írásmód érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket úgy sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanának, például: <span class="tipodolt">barátság (= barát + ság), barátaival (= barát + ai + val); barátfüle (= barát + fül + e), állatbarát (= állat + barát)</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írásmód alapján írjuk le. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni, hiszen például a <span class="tipodolt">házban, kertnek, lóval</span> szóalakot a kiejtés alapján is így írnánk.</p><p class="bekezdesmegjegyzesutan">A sz!
 óelemző írásmód érvényesítése akkor válik különösen fontossá, ha a szó egészét másképp mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön, például: <span class="tipodolt">kertje</span> [kertye] = <span class="tipodolt">kert</span> + <span class="tipodolt">je; néztük</span> [nésztük] = <span class="tipodolt">néz</span> + <span class="tipodolt">t</span> + <span class="tipodolt">ük; község</span> [kösség] = <span class="tipodolt">köz</span> + <span class="tipodolt">ség; szállnak</span> [szálnak] = <span class="tipodolt">száll</span> + <span class="tipodolt">nak</span>.</p><p class="bekezdes">A szóelemző írásmód fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban, hanem módosult változatukban tüntetjük fel, például: <span class="tipodolt">házzal (= ház + zal); fusson (= fus + s + on).</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <sp!
 an class="tipodolt">házzal, fusson</span> esetében például a <span
 class="tipodolt">ház</span> tőhöz a <span class="tipodolt">-val</span> rag módosult <span class="tipodolt">-zal</span> formában járul, illetőleg a <span class="tipodolt">fut</span> igének <span class="tipodolt">fus-</span> a felszólító módban használatos töve, és ehhez a módjelet <span class="tipodolt">-s</span> változatban tesszük hozzá.</p>
+<a name="F3_2_1"/><p class="cim_fejezet2">A szóelemek alakját tükröző írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="49"/><span class="szid">49. </span>A toldalékos szavak, az összetételek, valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra; a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. A helyesírás azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, a szóelemeket eredeti alakjukban írjuk. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75" class="ut-szabalypont_szabalyzat">75.</a></span>]</p>
+<a name="F3_2_1_1"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzók minőségi változásainak
+jelöletlensége</p>
+<a name="F3_2_1_1_1"/><p class="cim_fejezet4">A mássalhangzó-hasonulás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="50"/><span class="szid">50. </span>Vannak olyan mássalhangzópárok, amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük, csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül, tehát zöngétlenül, a másikat a hangszalagok rezgésével, tehát zöngésen. Ezek a párok a következők: <span class="tipodolt">p</span> – <span class="tipodolt">b, t</span> – <span class="tipodolt">d, ty</span> – <span class="tipodolt">gy, k</span> – <span class="tipodolt">g, f</span> – <span class="tipodolt">v, sz</span> – <span class="tipodolt">z, s</span> – <span class="tipodolt">zs, c</span> – <span class="tipodolt">dz, cs</span> – <span class="tipodolt">dzs.</span> Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából többnyire hasonul az utána következőhöz. (A <span class="tipodolt">h</span>-nak nincs zöngés párja, íg!
 y zöngétlenít ugyan, de maga nem zöngésülhet. A <span class="tipodolt">v</span> – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben ugyancsak felemás viselkedést mutat: zöngétlenedik, de nem zöngésít.) Írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45" class="ut-szabalypont_szabalyzat">45.</a></span>]</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ablak + ban</span></td><td valign="!
 top" width="33%"><span class="normal">[ablagban]</span></td><td valign
="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ablakban</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tűz + höz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[tűszhöz]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzhöz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + hat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[athat]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adhat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lök + dös</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[lögdös]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lökdös</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szív + telen</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[szíftelen!
 ]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szívtelen</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nép + dal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[nébdal]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">népdal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">víz + szint</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[víszszint]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízszint</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eszik + belőle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[eszigbelőle]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eszik belőle</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hideg + tél</span></td><td valign="to!
 p" width="33%"><span class="normal">[hidektél]</span></td><td valign=
"top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg tél</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="51"/><span class="szid">51. </span>A beszédben az <span class="tipodolt">n</span> mássalhangzót <span class="tipodolt">p, b</span> és <span class="tipodolt">m</span> előtt [m]-nek; <span class="tipodolt">gy, ty</span> és <span class="tipodolt">ny</span> előtt [ny]-nek ejtjük. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást írásban egyik esetben sem jelöljük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szén + por</span></td><td va!
 lign="top" width="33%"><span class="normal">[szémpor]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szénpor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azon + ban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[azomban]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">azonban</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tan + menet</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[tammenet]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanmenet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">van + még</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[vammég]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">van még</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ön + !
 gyújtó</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">
[önygyújtó]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öngyújtó</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">negyven + tyúk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[negyvenytyúk]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">negyven tyúk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szín + nyomat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[színynyomat]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">színnyomat</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="52"/><span class="szid">52. </span>Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye, hogy a kiejtésben teljesen azonossá válnak: <span class="tipodolt">t + cs, d + cs</span> és <span class="tipodolt">gy + cs = ccs; t + gy</span> és <span class="tipodolt">d + gy = ggy; t + c, d + c</span> és <span class="tipodolt">gy + c = cc; sz + s</span> és <span class="tipodolt">z + s = ss; sz + zs</span> és <span class="tipodolt">z + zs = zzs; s + sz</span> és <span class="tipodolt">zs + sz = ssz; s + z</span> és <span class="tipodolt">zs + z = zz.</span> A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat írásban általában nem tüntetjük fel, hanem a szóelemeket eredeti alakjukban írjuk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style=!
 "padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">át + csap</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[áccsap]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">átcsap</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jegy + csalás</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[jeccsalás] (<span class="tipodolt">v.</span> [jetycsalás])</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">jegycsalás</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">át + cipel</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[áccipel]</span><!
 /td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tip
odolt">átcipel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nád + cukor</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[náccukor] (<span class="tipodolt">v.</span> [nátcukor])</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nádcukor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">köz + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kösség]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">község</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egész + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[egésség]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egészség</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">száraz + zsömle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">!
 [szárazszsömle]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">száraz zsömle</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes"> [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#79" class="ut-szabalypont_szabalyzat">79.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80" class="ut-szabalypont_szabalyzat">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83" class="ut-szabalypont_szabalyzat">83.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#84" class="ut-szabalypont_szabalyzat">84.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="53"/><span class="szid">53. </span>Ha az <span class="tipodolt">anya, atya</span> szavak csonka tövéhez, valamint a <span class="tipodolt">nagy</span> szóhoz <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő birtokos személyjel vagy birtoktöbbesítő jel, azaz <span class="tipodolt">-ja, -juk, -jai</span> járul, a kiejtésben a <span class="tipodolt">j</span> teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szó belseji teljes hasonulást nem jelöli, hanem megtartja a szavak eredeti <span class="tipodolt">ny, ty</span> és <span class="tipodolt">gy,</span> illetőleg a toldalék eredeti <span class="tipodolt">j</span> hangjának a jelét.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td vali!
 gn="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">any + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[annya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">anyja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">any + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[annyuk]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">anyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aty + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[attya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">atyja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"!
 >aty + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal
">[attyuk]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">atyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[naggyai]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyjai</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="54"/><span class="szid">54. </span>Ha a <span class="tipodolt">gy</span> és az <span class="tipodolt">ny</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő határozott (tárgyas) ragozású igerag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -játok, -ják)</span> vagy a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben a <span class="tipodolt">j</span> teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a teljes hasonulást nem jelöli, hanem megtartja az igék eredeti <span class="tipodolt">gy</span> és <span class="tipodolt">ny,</span> illetőleg a toldalékok eredeti <span class="tipodolt">j</span> hangjának jelét.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody!
 ><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hagy + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[haggyátok]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hagyjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hagy + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[haggyuk]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hagyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fogy + j + on</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[foggyon]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fogyjon</span></span></td></tr><tr><td valig!
 n="top" width="33%"><span class="normal">hány + ja</span></td><td val
ign="top" width="33%"><span class="normal">[hánnya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hányja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">huny + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[hunnyák]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hunyják</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="55"/><span class="szid">55. </span>Ha az <span class="tipodolt">l</span> és az <span class="tipodolt">ll</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő határozott (tárgyas) ragozású személyrag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják)</span> vagy pedig a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. Ezt a teljes hasonulást az írás nem jelöli, s így az igék eredeti <span class="tipodolt">l,</span> illetőleg <span class="tipodolt">ll,</span> valamint a toldalék <span class="tipodolt">j</span> hangjának jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><co!
 l/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ítél + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[ítéjjük]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ítéljük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kapál + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kapájják]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kapálják</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanul + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[tanujja]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanulja</spa!
 n></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="norma
l">áll + j</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[ájj]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">állj</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">beszél + j + etek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[beszéjjetek]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">beszéljetek</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F3_2_1_1_2"/><p class="cim_fejezet4">A mássalhangzó-összeolvadás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="56"/><span class="szid">56. </span>Ha a <span class="tipodolt">t,</span> a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű névszókhoz <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő birtokos személyjel vagy birtoktöbbesítő jel, vagyis <span class="tipodolt">-ja, -je, -juk, -jük, -jai, -jei</span> járul, a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Írásban ezt az összeolvadást nem jelöljük, hanem mind a névszó végső mássalhangzóját, mind pedig a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jét változatlanul hagyjuk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="!
 33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kert + je</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kertye]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kertje</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kürt + jei</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kürtyei]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kürtjei</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">part + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[partya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">partja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">bot + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="norm!
 al">[bottyai]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="nor
mal"><span class="tipodolt">botjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kard + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kargyuk]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kardjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">híd + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[híggyai]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hídjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vad + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[vaggyai]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vadjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kín + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kínnyuk]</span></td><td valign="top" width="33%"><s!
 pan class="normal"><span class="tipodolt">kínjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">turbán + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[turbánnya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">turbánja</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="57"/><span class="szid">57. </span>Ha a <span class="tipodolt">t,</span> a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű igékhez kijelentő módban <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő határozott (tárgyas) személyrag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják),</span> illetőleg ha a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű igékhez a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben ezek a mássalhangzók összeolvadnak. Írásban ezt az összeolvadást nem jelöljük, s így mind az ige végső mássalhangzóját, mind pedig a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jét változatlanul hagyva írjuk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style!
 ="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">félt + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[féltyük]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">féltjük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">márt + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[mártyátok]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mártjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lát + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[láttya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class!
 ="normal"><span class="tipodolt">látja</span></span></td></tr><tr><td
 valign="top" width="33%"><span class="normal">tanít + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[taníttyák]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanítják</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szeret + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[szerettyük]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeretjük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hord + ja <span class="tipodolt">és</span> hord + j + a</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[horgya]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hordja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + ja <span class="tipodolt">és</span> ad + j + a</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[aggya]</sp!
 an></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">marad + j + anak</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[maraggyanak]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">maradjanak</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fon + játok <span class="tipodolt">és</span> fon + j + átok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[fonnyátok]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fonjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ken + jük <span class="tipodolt">és</span> ken + j + ük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kennyük]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kenjük</span> stb.</span></td></tr></!
 tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="58"/><span class="szid">58. </span>A <span class="tipodolt">t + sz, d + sz, gy + sz</span> hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú [c] hanggá, a <span class="tipodolt">t + s, d + s, gy + s</span> hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú [cs] hanggá olvad össze. Az írás ezt a mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli, hanem a <span class="tipodolt">tsz, dsz, gysz, ts, ds, gys</span> betűkapcsolatot használja.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top"!
  width="33%"><span class="normal">met + sz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[mecc]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">metsz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + sz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[acc]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adsz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egy + szer</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[etyszer] (<span class="tipodolt">v.</span> [eccer])</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyszer</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">költ + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[kölcség]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">költ!
 ség</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span cla
ss="normal">barát + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[baráccság]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">barátság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">bolond + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[boloncság]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bolondság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[naccság] (<span class="tipodolt">v.</span> [natyság])</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vad + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[vaccság]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class=!
 "tipodolt">vadság</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F3_2_1_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzók mennyiségi változásainak
+jelöletlensége</p>
+<a name="F3_2_1_2_1"/><p class="cim_fejezet4">A mássalhangzó-rövidülés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="59"/><span class="szid">59. </span>Ha toldalékos szó belsejében, összetételi tagok vagy egymást követő szavak találkozásánál egy hosszú és egy tőle eltérő rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy tőle eltérő hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben jellemzően megrövidül. A helyesírás ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe, hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valig!
 n="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jobb + ra</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[jobra]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">jobbra</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">varr + t</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[vart]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">varrt</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vidd + be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[vidbe]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vidd be</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ott + hon</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[othon]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class=!
 "normal"><span class="tipodolt">otthon</span></span></td></tr><tr><td 
valign="top" width="33%"><span class="normal">vissz + hang</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[viszhang]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">visszhang</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">küld + d</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[küld]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">küldd</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">arc + cal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[arcal]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arccal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">part + talan</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[partalan]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">parttalan</span></span><!
 /td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ing + gomb</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[ingomb]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">inggomb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hozzánk + képest</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[hozzánképest]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hozzánk képest</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F3_2_1_2_2"/><p class="cim_fejezet4">A mássalhangzó-kiesés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="60"/><span class="szid">60. </span>A háromelemű mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. Az ilyen alkalmi hangkivetést az írás nem tükrözi.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">most + sincs</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[mossincs]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">most sin!
 cs</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mind + nek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[minnek] (<span class="tipodolt">v.</span> [mindnek])</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mindnek</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">csukd + be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[csugbe]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csukd be</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mind + nyájan</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">[minnyájan]</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mindnyájan</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F3_2_1_2_3"/><p class="cim_fejezet4">Azonos hosszú és rövid mássalhangzó
+találkozása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="61"/><span class="szid">61. </span>Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. <span class="tipodolt">sakk</span>), utótagja pedig ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik (pl. <span class="tipodolt">kör</span>), a szóelemző írásmódot követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk, például: <span class="tipodolt">balett-táncos, sakk-kör, váll-lövés; dzsessz-szerzemény; expressz-szerű, puff-féle.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Ezzel ellentétben, ha egy hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. <span class="tipodolt">több</span>) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. <span class="tipodolt">-be</span>), a szóelemző írásmód szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. Az egysz!
 erűsítő írásmód szerint azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé, például: <span class="tipodolt">többe</span> (kerül), (a) <span class="tipodolt">szebből</span> (kérek), <span class="tipodolt">orra</span> (bukott), (megkérdezték a) <span class="tipodolt">vádlottól,</span> (nem jól) <span class="tipodolt">hallak.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>] – Ez az írásmód érvényesül elválasztáskor is, például: <span class="tipodolt">töb-be</span>, <span class="tipodolt">szeb-ből, or-ra</span>, <span class="tipodolt">vádlot-tól, hal-lak</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226" class="ut-szabalypont_szabalyzat">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226e" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">e)</a></span>].</p>
+<a name="F3_2_1_2_4"/><p class="cim_fejezet4">A <span class="tipodolt">d</span> végű igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="62"/><span class="szid">62. </span>A <span class="tipodolt">d</span> végű igék felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakját magánhangzó után hosszú [d]-vel, mássalhangzó után rövid [d]-vel ejtjük. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tő végi <span class="tipodolt">d</span>-t, mind a <span class="tipodolt">-d</span> személyragot, így tehát két <span class="tipodolt">d</span>-t írunk nemcsak az <span class="tipodolt">add, fedd (el), szedd, szidd, tudd, védd</span> stb. alakokban, hanem az <span class="tipodolt">áldd, hordd, kezdd, küldd, mondd, oldd</span> stb. formákban is. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#48" class="ut-szabalypont_szabalyzat">48.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#59" class="ut-szabalypont_szabalyzat">59.</a></span>]</p>
+<a name="F3_2_1_3"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">l</span> és <span class="tipodolt">ll</span> végű
+igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="63"/><span class="szid">63. </span>Az <span class="tipodolt">l</span>-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy <span class="tipodolt">l</span>-es írást: <span class="tipodolt">szól, szólás; múlik, múló; legel, legelő;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A szabály alól csak néhány származékige kivétel: <span class="tipodolt">dűl,</span> de: <span class="tipodolt">dülled, dülleszt; fúl,</span> de: <span class="tipodolt">fullad, fullaszt; gyúl,</span> de: <span class="tipodolt">gyullad, gyullaszt;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="64"/><span class="szid">64. </span>Az <span class="tipodolt">ll-</span>re végződő igék toldalékos alakjainak legnagyobb részében – a kiejtéstől függetlenül – megtartjuk a két <span class="tipodolt">l</span>-es írást: <span class="tipodolt">áll, állomás, állt; máll(ik), mállottak, málló, málljanak; száll, szálloda, szállna; rosszall, rosszallás, rosszallhatjuk; zöldell</span> v. <span class="tipodolt">zöldell(ik), zöldellő, zöldellt</span> v. <span class="tipodolt">zöldellett; szégyell, szégyellem, szégyellheti, szégyellni;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Néhány <span class="tipodolt">ll</span>-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid <span class="tipodolt">l</span>-et írunk: <span class="tipodolt">torkoll(ik),</span> de: <span class="tipodolt">torkolat; sarkall(ik),</span> de: <span class="tipodolt">sarkalatos;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Egyes sz!
 avaknak mind <span class="tipodolt">ll</span>-es, mind pedig <span class="tipodolt">l-</span>es származéka él, de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: <span class="tipodolt">torkoll(ik)</span> (= beleömlik) és <span class="tipodolt">letorkol</span> (= szavába vágva elnémít); <span class="tipodolt">sarkall</span> (= ösztönöz) és <span class="tipodolt">sarkal</span> (= sarokkal lát el, pl. cipőt); <span class="tipodolt">nagyoll</span> (= a szükségesnél nagyobbnak tart) és <span class="tipodolt">nagyol</span> (= valamit csak nagyjából csinál meg); stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="65"/><span class="szid">65. </span>Néhány <span class="tipodolt">ll</span> végű igének bizonyos alakokban két változata van, egy magánhangzó utáni <span class="tipodolt">ll</span>-es, hosszabb, valamint egy mássalhangzó utáni <span class="tipodolt">l-</span>es, rövidebb: <span class="tipodolt">kevesellem</span> v. <span class="tipodolt">keveslem,</span> <span class="tipodolt">kicsinyelli</span> v. <span class="tipodolt">kicsinyli;</span> <span class="tipodolt">kékell(ik)</span> v. <span class="tipodolt">kékl(ik);</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#38" class="ut-szabalypont_szabalyzat">38.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#44" class="ut-szabalypont_szabalyzat">44.</a></span>]</p>
+<a name="F3_2_1_3_1"/><p class="cim_fejezet4">A hosszú magánhangzóra végződő
+igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="66"/><span class="szid">66. </span>A hosszú magánhangzóra végződő igéknek <span class="tipodolt">(fő, lő, nő, nyű, rí, ró, sző) -sz</span> és <span class="tipodolt">-tok, -tök</span> személyragos alakjait, valamint <span class="tipodolt">-j</span> vagy <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő (kijelentő és felszólító módú) toldalékos alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – az <span class="tipodolt">sz,</span> a <span class="tipodolt">t</span> és a <span class="tipodolt">j</span> betű megkettőzése nélkül írjuk: <span class="tipodolt">lő, lősz, lőtök, lője, lőjük; nő, nősz, nőtök, nőj; ró, rósz, rótok, rója, rójuk;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Múlt idejű alakjaikban, valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két <span class="tipodolt">t</span>-t írunk: <span class="tipodolt">rótt, róttak, nőtt, nőttek;</span> (fába) <sp!
 an class="tipodolt">rótt</span> (betűk), (nagyra) <span class="tipodolt">nőtt</span> (fa); stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#38" class="ut-szabalypont_szabalyzat">38.</a></span>] Felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakjuk a kiejtést követi: <span class="tipodolt">ródd, lődd, sződd, nyűdd.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#38" class="ut-szabalypont_szabalyzat">38.</a></span>] A hosszú magánhangzó a <span class="tipodolt">v</span>-vel bővült tövekben többnyire megrövidül, például: <span class="tipodolt">fövetlen, lövő, növendék, rovok</span>.</p>
+<a name="F3_2_1_4"/><p class="cim_fejezet3">Egyéb esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="67"/><span class="szid">67. </span>A rendhagyó ragozású <span class="tipodolt">jön</span> ige toldalékos alakjaiban (a <span class="tipodolt">jő, jődögél</span> és a <span class="tipodolt">jőve</span> alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid <span class="tipodolt">ö</span>-vel írjuk: <span class="tipodolt">jövök, jöhet, jövedelem</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">jö-</span> tőhöz járuló mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: <span class="tipodolt">jössz, jöttél, jöjj, jöjjön, jöjjenek</span> stb. [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#42" class="ut-szabalypont_szabalyzat">42.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="68"/><span class="szid">68. </span>A <span class="tipodolt">lesz</span> ige toldalékolt alakjait a kiejtésüknek megfelelően mindig egy <span class="tipodolt">sz</span>-szel írjuk: <span class="tipodolt">leszek, leszel, leszünk, lesztek, lesznek</span>. A szókép állandósága érdekében a kiejtésétől függetlenül hasonlóképpen a toldalékolatlan <span class="tipodolt">lesz</span> alakot is.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="69"/><span class="szid">69. </span>Az <span class="tipodolt">egy</span> szó alapalakjában, valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében, például <span class="tipodolt">egyet, egyért, egyes, egyezik, együtt,</span> hosszan ejtjük a [gy]-t; más részében, például <span class="tipodolt">egyed, egyedül, egyén, egyetem,</span> viszont röviden. Ha mássalhangzó következik a <span class="tipodolt">gy</span> után, például <span class="tipodolt">egyben, egynek, egyre,</span> akkor is rövid a [gy]. Írásunk a szókép állandóságára, valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy <span class="tipodolt">gy</span>-vel jelöli, például: <span class="tipodolt">egy, egyik, egyetlen, együvé, együtt; egyéb, egyed, egyenlő; egybe, egyre, egység</span>. – De természetesen: <span class="tipodolt">eggyel, eggyé;</span> ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatj!
 a a rag <span class="tipodolt">v</span>-jének hasonulását [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#82a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="70"/><span class="szid">70. </span>A <span class="tipodolt">kis</span> szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú [s]-sel ejtjük, de egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk, például: <span class="tipodolt">kisebb, legkisebbnek, kisebbedik, kisebbít, kisebbség</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="71"/><span class="szid">71. </span>Az <span class="tipodolt">s</span> végű melléknevek tárgyragos és <span class="tipodolt">-n</span> határozóragos, többes számú és középfokú alakját sokan hosszú [s]-sel ejtik, de mindig egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk őket, például: <span class="tipodolt">erőset, magasat; erősen, magasan; erősek, magasak; erősebb, magasabb</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="72"/><span class="szid">72. </span>A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban egy <span class="tipodolt">l</span>-et vagy egy <span class="tipodolt">n</span>-et írunk, például: <span class="tipodolt">belőlem, előled, nálad, tőlünk; utánunk</span>. – De: <span class="tipodolt">benne, bennünk.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="73"/><span class="szid">73. </span>Az <span class="tipodolt">új</span> melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sokan hosszan, a magánhangzóját viszont röviden ejtik; ennek ellenére csak egy <span class="tipodolt">j-</span>t és hosszú <span class="tipodolt">ú</span>-t írunk, például: <span class="tipodolt">új, újat, újabb, újra</span>.</p>
+<span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszid"><a name="74"/><span class="szid">74. </span>A <span class="tipodolt">h</span> végű szavak közül jellemzően a <span class="tipodolt">céh, düh, juh, méh, rüh</span> ejtése alapalakban és a mássalhangzós kezdetű toldalékos alakokban ingadozhat: <span class="tipodolt">düh:</span> [dü] <span class="tipodolt">v.</span> [düh], <span class="tipodolt">dühnek:</span> [dünek] <span class="tipodolt">v.</span> [dühnek]; <span class="tipodolt">méh:</span> [mé] <span class="tipodolt">v.</span> [méh], <span class="tipodolt">méhtől:</span> [métől] <span class="tipodolt">v.</span> [méhtől]; stb. Írásban azonban a szavak minden alakjában jelen van a <span class="tipodolt">h</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#41" class="ut-szabalypont_szabalyzat">41.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</!
 a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#82e" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">e)</a></span>].</p></span>
+<a name="F3_2_2"/><p class="cim_fejezet2">A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="75"/><span class="szid">75. </span>Bizonyos esetekben régebben jelentős hangváltozások mentek végbe az egyes szóelemekben. Ezekben az esetekben a helyesírás eltekint a szóelemek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. Ilyenkor az íráskép gyakran megfelel a kiejtés szerinti írásmódnak.</p>
+<a name="F3_2_2_1"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzók minőségi változásainak
+jelölése az igealakokban</p>
+<a name="F3_2_2_1_1"/><p class="cim_fejezet4">A <span class="tipodolt">t</span> végű igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="76"/><span class="szid">76. </span>Azoknak a <span class="tipodolt">t</span> végű igéknek a felszólító módú alakjaiban, amelyekben a tő végi <span class="tipodolt">t</span>-t mássalhangzó (de nem <span class="tipodolt">s, sz</span>) vagy hosszú magánhangzó előzi meg [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#77" class="ut-szabalypont_szabalyzat">77.</a></span>], megtartjuk az igető végső <span class="tipodolt">t</span>-jét, de a módjel leggyakoribb <span class="tipodolt">-j</span> alakja helyett annak <span class="tipodolt">-s</span> változatát használjuk, például: <span class="tipodolt">ejtse, féltsétek, márts; fűts, szítsa, taníts</span>. Ennek a <span class="tipodolt">ts</span>-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú [cs] hang felel meg.</p><p class="bekezdes">A felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakokban is <span class="tipodolt">ts</span>-!
 et írunk a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag előtt, például: <span class="tipodolt">ejtsd, mártsd, tanítsd</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="77"/><span class="szid">77. </span>A rövid magánhangzó + <span class="tipodolt">t</span> kapcsolatra végződő igék, valamint a <span class="tipodolt">lát</span> és a <span class="tipodolt">bocsát</span> ige (továbbá a <span class="tipodolt">lót-fut</span> összetételbeli <span class="tipodolt">lót</span> előtag) felszólító módú alakjaiban sem az igető véghangját, sem a felszólító mód jelét nem eredeti alakjukban tüntetjük fel, hanem mind a tő végi <span class="tipodolt">t</span>-nek, mind pedig a módjelnek <span class="tipodolt">-s</span>-sé módosult változatát írjuk le, például: <span class="tipodolt">alkoss, hallgassák, kössétek, nevessen, nyissátok; bocsássa, lássuk; lósson-fusson.</span></p><p class="bekezdes">Ezeknek az igéknek a felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakjában a tő végi <span class="tipodolt">t</span> helyén <span cla!
 ss="tipodolt">s</span> van, s a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag ehhez kapcsolódik; ezért ezeket az igealakokat csak egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk, például: <span class="tipodolt">hallgasd, kösd, nyisd; bocsásd, lásd</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="78"/><span class="szid">78. </span>Az <span class="tipodolt">st</span> és az <span class="tipodolt">szt</span> végű igék felszólító módú alakjait a <span class="tipodolt">t</span> nélküli tőből (<span class="tipodolt">fes-, fürösz-, illesz-</span> stb.) képezzük, éppen úgy, mint az <span class="tipodolt">s</span> és az <span class="tipodolt">sz</span> végű igék felszólító módú alakjait. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80" class="ut-szabalypont_szabalyzat">80.</a></span>] Ezekben az igealakokban tehát kettőzött <span class="tipodolt">s,</span> illetőleg <span class="tipodolt">sz</span> betűt <span class="tipodolt">(ssz)</span> írunk, mert a módjel <span class="tipodolt">-s, -sz</span> változatát tüntetjük fel, például: <span class="tipodolt">fess; fürösszétek, illesszük, rekessze, válassza</span>.</p><p class="bekezdes">A felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozá!
 sú, egyes szám 2. személyű rövid alakokban a személyrag eredeti <span class="tipodolt">-d</span> formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik, ezért ezeket az alakokat egy <span class="tipodolt">s-</span>sel, illetőleg egy <span class="tipodolt">sz</span>-szel írjuk, például: <span class="tipodolt">fesd; füröszd, illeszd, rekeszd, válaszd</span>.</p>
+<a name="F3_2_2_1_2"/><p class="cim_fejezet4">Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span>
+végű igék</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="79"/><span class="szid">79. </span>Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> végű igék kijelentő módú, határozott (tárgyas) ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő személyragok <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják) j</span> elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) <span class="tipodolt">-s, -sz, -z</span> és <span class="tipodolt">-dz</span> változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött <span class="tipodolt">s</span>-sel, kettőzött <span class="tipodolt">sz</span>-szel (<span class="tipodolt">ssz</span>-el), kettőzött <span class="tipodolt">z</span>-vel és kettőzött <span class="tipodolt">dz</span>-vel (<span class="tipodolt">ddz</span>-vel) írjuk: <span class="tipodolt">keressük, mossa, olvassák; vadásszátok; hozzák, végezzü!
 k; eddzük;</span> stb. A <span class="tipodolt">játszik</span> és a <span class="tipodolt">metsz</span> típusú igék is ezt a szabályt követik: <span class="tipodolt">játssza, játsszuk, játsszátok, játsszák, metsszük</span> stb. (A többi, <span class="tipodolt">j</span>-t nem tartalmazó alakban csak egy <span class="tipodolt">sz</span> írandó: <span class="tipodolt">játszom, játszod, metszi</span> stb.)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="80"/><span class="szid">80. </span>Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> végű igék felszólító módú alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a módjel módosult <span class="tipodolt">-s, -sz, -z</span> és <span class="tipodolt">-dz</span> változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát (<span class="tipodolt">s + j, sz + j, z + j, dz + j</span> helyett) kettőzött <span class="tipodolt">s-</span>sel, kettőzött <span class="tipodolt">sz-</span>szel (<span class="tipodolt">ssz-</span>szel), kettőzött <span class="tipodolt">z-</span>vel és kettőzött <span class="tipodolt">dz</span>-vel (<span class="tipodolt">ddz</span>-vel) írjuk, például: <span class="tipodolt">késsen, mossam; vesszenek, vadásszatok; hozzad, végezzünk; eddzétek, lopóddz(ál)</span>. A <span class="tipodolt">hallatszik, játszik, látszik, tetszik</span> és <span class="tipodolt">metsz!
 </span> ige is ezt a szabályt követi: <span class="tipodolt">hallatsszon, játsszál, látsszam, tetsszél, metssze</span> stb.</p><p class="bekezdes">A felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakokban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag, például: <span class="tipodolt">nyesd, olvasd; mászd, úszd; húzd, végezd; edzd</span>. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">játszd, metszd</span> (vagy <span class="tipodolt">mesd</span>).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">hallatszik, játszik, látszik, tetszik, metsz</span> ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése, például <span class="tipodolt">játszunk</span> és <span class="tipodolt">játsszunk</span> [jáccunk]. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény, például: <span class="tipodolt">Látom, hogy csak játs!
 zanak velünk. Kértem őket, hogy játsszanak velünk.</span> – <sp
an class="tipodolt">Kilátszanak. Betakarom, nehogy kilátsszanak.</span> – <span class="tipodolt">Jó érzés lesz, ha tetszünk neki. Azt akarjuk, hogy tetsszünk neki.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="81"/><span class="szid">81. </span>A <span class="tipodolt">lesz, tesz, vesz, visz, eszik, iszik</span> ige felszólító módú alakjaiban a módjel <span class="tipodolt">-gy</span> alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: <span class="tipodolt">legyek (= le + gy + ek), tegyen, vegyük, vigyétek, egyél, igyanak</span> stb. A <span class="tipodolt">hisz</span> ige felszólító módú alakjaiban hosszú [gy]-t ejtünk, és <span class="tipodolt">ggy</span>-t írunk, például: <span class="tipodolt">higgy, higgye, higgyük, higgyétek</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#42" class="ut-szabalypont_szabalyzat">42.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">tesz, vesz, visz, eszik, iszik, hisz</span> ige felszólító módú, határozott (tárgyas) ragozású, egyes szám 2. személyű rövid alakjaiban a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag a módjel nélküli magánhangzós tÅ‘hÃ!
 ¶z kettÅ‘zött változatban járul: <span class="tipodolt">tedd (= te + dd), vedd, vidd, edd, idd, hidd.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#38" class="ut-szabalypont_szabalyzat">38.</a></span>]</p>
+<a name="F3_2_2_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzók minőségi változásainak
+jelölése a névszóalakokban</p>
+<a name="F3_2_2_2_1"/><p class="cim_fejezet4">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá,
+-vé</span> alakmódosulásai</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="82"/><span class="szid">82. </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> határozórag <span class="tipodolt">v</span>-je a mássalhangzóra végződő szavakhoz a tő végső mássalhangzójával azonos formában járul. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásban (általában) betűkettőzéssel jelöljük. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7" class="ut-szabalypont_szabalyzat">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="82a"/><span class="szalid">a) </span>egy rövid mássalhangzóra végződő szó + <span class="tipodolt">-val, -vel, -vá, -vé</span>, például: <span class="tipodolt">bottal, cukorral, kékkel; arannyal, rozzsal, néggyel; tudóssá, szénné, !
 vízzé; királlyá, özveggyé;</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="82b"/><span class="szalid">b) </span>egy hosszú mássalhangzóra végződő szó + <span class="tipodolt">-val, -vel, -vá, -vé</span>, például: <span class="tipodolt">jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá, tetté; gallyal, könnyel, meggyel; könnyé, rosszá</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>];</p><p class="bekezdesszalid"><a name="82c"/><span class="szalid">c) </span>két mássalhangzóra végződő szó + <span class="tipodolt">-val, -vel, -vá, -vé</span>, például: <span class="tipodolt">hanggal, komppal, minddel; gyönggyel, kulccsal, szárnnyal; füstté, bolonddá, szilánkká; bölccsé, ronggyá, szárnnyá</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#59" class="ut-szabalypont_szabalyzat">59.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="!
 #92" class="ut-szabalypont_szabalyzat">92.</a></span>].</p><p class="b
ekezdesszalid"><a name="82d"/><span class="szalid">d) </span>Ha a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v</span> szóvégzÅ‘déssel találkozik, a két <span class="tipodolt">v</span>-t mindig jelöljük az írásban, például: <span class="tipodolt">hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; névvé, savvá; könyvvé, nedvvé</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A betűkettÅ‘zés elmulasztása nemegyszer megváltoztatja a szóalak jelentését. Nem azonos például a <span class="tipodolt">szívvel</span> és a <span class="tipodolt">szível</span> (= szeret, tűr); és bár egyformán hangzik, mégsem azonos a <span class="tipodolt">tervvel</span> és a <span class="tipodolt">tervel</span> (= tervez); a <span class="tipodolt">bölccsé</span> (válik) és a <span class="tipodolt">bölcsé</span> (= a bölcs tulajdona); a <span class="tipodolt">briddzsel</span> (= a bridzs kártyajátékkal) Ã!
 ©s a <span class="tipodolt">bridzsel</span> (= bridzsezik); stb.</p><span class="kiemeles_valtozas"><p class="bekezdesszalid"><a name="82e"/><span class="szalid">e) </span>Azoknak a <span class="tipodolt">h</span> végű fÅ‘neveknek, amelyeknek a kiejtése ingadozik (<span class="tipodolt">düh:</span> [dü] <span class="tipodolt">v.</span> [düh], <span class="tipodolt">méh:</span> [mé] <span class="tipodolt">v.</span> [méh] stb. [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#74" class="ut-szabalypont_szabalyzat">74.</a></span>]), a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> ragos alakjait írni is kétféleképpen lehet: <span class="tipodolt">dühvel</span> [düvel] – <span class="tipodolt">dühhel, méhvé</span> [mévé] – <span class="tipodolt">méhhé</span> stb.</p></span><p class="bekezdesszalid"><a name="82f"/><span class="szalid">f) </span> Ha a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűsz!
 ókhoz stb. kötőjellel kapcsoljuk a <span class="tipodolt">-val, -ve
l</span> vagy a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> toldalékokat, a <span class="tipodolt">v</span> hasonult alakját mindig feltüntetjük, például: <span class="tipodolt">4-gyel, 15%-kal, Bp.-tel, DNS-sel</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265" class="ut-szabalypont_szabalyzat">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>].</p><p class="bekezdes">Ezeknek a ragoknak a személynevekhez kapcsolásával a <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span>, az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#211" class="ut-szabalypont_szabalyzat">211.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#216" class="ut-szabalypont_szabalyzat">216.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont!
 _szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#222" class="ut-szabalypont_szabalyzat">222.</a></span> pont foglalkozik.</p>
+<a name="F3_2_2_2_2"/><p class="cim_fejezet4">Az <span class="tipodolt">az, ez</span> névmás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="83"/><span class="szid">83. </span>Az <span class="tipodolt">az, ez</span> mutató névmás <span class="tipodolt">z</span>-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő toldalékok első hangjához. A teljes hasonulást betűkettőzéssel jelöljük, például: <span class="tipodolt">abba, ebbe, ahhoz, ehhez, akképp, ekképp, arra, erre, akkor, ekkor, avval</span> (v. <span class="tipodolt">azzal</span>), <span class="tipodolt">evvel</span> (v. <span class="tipodolt">ezzel</span>); <span class="tipodolt">abbeli, ebbeli.</span> Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">amannak, mindettől, ugyanahhoz</span> stb.</p><p class="bekezdes">Mindig hosszú mássalhangzót írunk azokban a szavakban is, amelyek az <span class="tipodolt">az, ez</span> névmások és a <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -kora</span> utótagok kapcsolatából állnak: <span class="tipodolt">affajta, afféle, akkora; effajta, efféle, ekkora.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="84"/><span class="szid">84. </span>A névutók a mutató névmás <span class="tipodolt">a, e</span> alakjával alkotnak összetételeket, például: <span class="tipodolt">afelé, afölött, amiatt, emellett, eszerint, evégett.</span></p>
+<a name="F3_3"/><p class="cim_fejezet1">A hagyományos írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="85"/><span class="szid">85. </span>A magyar helyesírás bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, azaz a mai kiejtés, illetőleg a szóelemzés ellenében.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű a helyesírásban. A hagyomány alakította ki és őrzi a betűk alakját, a külön- és egybeírást, sőt a kiejtés szerinti és a szóelemző írásmód érvényesülését is. Hagyományos írásmódról – szűkebb értelemben – mégis csak akkor beszélünk, ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés szerinti, sem a szóelemző írásmóddal nem magyarázható.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="86"/><span class="szid">86. </span>A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat, mint más szavakban (pl. <span class="tipodolt">Csányi, Dózsa, Hunyadi, Kis, Meggyesi, Török</span> stb.), de vannak olyan családnevek is, amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos, régies írásmódot [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12" class="ut-szabalypont_szabalyzat">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#155" class="ut-szabalypont_szabalyzat">155.</a></span>].</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyá!
 ny</span> [battyányi]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jósika</span> [józsika]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cházár</span> [császár]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kossuth</span> [kosut] <span class="tipodolt">v.</span> [kosút]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czetz</span> [cec]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kováts</span> [kovács]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dessewffy</span> [dezsőfi]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Széchenyi</span> [szécsényi]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Egressy</span> [egresi]</span></td!
 ><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodo
lt">Thököly</span> [tököli]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georch</span> [görcs]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zichy</span> [zicsi] stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="87"/><span class="szid">87. </span>A <span class="tipodolt">dz</span>-t és a <span class="tipodolt">dzs</span>-t általában akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek: <span class="tipodolt">bodza, madzag, edz, edző, pedz, pedzi; maharadzsa, bridzs;</span> stb. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban az ilyen szavakban is feltüntetjük, például: <span class="tipodolt">eddzük, peddze; briddzsel</span> (= a bridzs kártyajátékkal).  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#79" class="ut-szabalypont_szabalyzat">79.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80" class="ut-szabalypont_szabalyzat">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="88"/><span class="szid">88. </span>A köznyelv hangrendszerében már nincs meg az a régi hang, amelyet <span class="tipodolt">ly</span>-nal jelöltünk, az írás azonban megtartotta az <span class="tipodolt">ly</span> [ellipszilon] betűt, ezért számos szóban hagyományosan <span class="tipodolt">ly</span> a [j] hang jele.</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">ly</span> írására pontos szabályok nincsenek, mert azok a szavak, amelyek <span class="tipodolt">ly</span>-nal írandók, sokfélék. Kétség esetén szótárban kell megnézni, mely szavakban írunk <span class="tipodolt">ly-</span>t, melyekben <span class="tipodolt">j-</span>t. Bizonyos fogódzóink ugyanakkor vannak:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="88a"/><span class="szalid">a) </span>Szó kezdetén csak a <span class="tipodolt">lyuk</span> szóban és toldalékos alakjaiban írunk <span class="tipodolt">ly</span>-t: <span class="tipodolt">lyuk, lyukban, !
 lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="88b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a [j] hang a szó végén fordul elő, a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.</p><p class="bekezdes">Az egy szótagú szavak közül például a következők írandók <span class="tipodolt">ly-</span>nal: <span class="tipodolt">boly, foly(ik), hely</span> (főnév), <span class="tipodolt">mély, moly, súly, süly; gally.</span></p><p class="bekezdes">A névmásokban <span class="tipodolt">ly</span>-nal jelöljük a [j] hangot, például: <span class="tipodolt">ily, ilyen, mely, amely, amelyik, mily, milyen, oly, olyan.</span></p><p class="bekezdes">A több szótagú szavak legnagyobb részében <span class="tipodolt">ly-</span>nal jelöljük a szó végén ejtett [j]-t, például: <span class="tipodolt">akadály, bagoly, csekély, fogoly, harkály, kevély, krist!
 ály, mosoly, osztály, ragály, tartály; Gergely, Ipoly, Mihály</sp
an>. Kivétel például: <span class="tipodolt">lakáj, muszáj, papagáj.</span> A szó végén <span class="tipodolt">j-</span>vel írandó szavak között többségben vannak az <span class="tipodolt">aj, ej</span> végűek, például: <span class="tipodolt">csevej, dörej, duhaj, karaj</span> (és <span class="tipodolt">karéj</span>), <span class="tipodolt">óhaj, olaj, robaj, sóhaj, talaj, tolvaj, zörej, zsivaj.</span> Kivétel például: <span class="tipodolt">karvaly, pehely, tavaly, zsindely.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="88c"/><span class="szalid">c) </span>Jellegzetes szócsoportot alkotnak a <span class="tipodolt">lya, lye</span> végű szavak, például: <span class="tipodolt">boglya, csigolya, gereblye, gólya, hülye, ibolya, korcsolya, nyavalya, pocsolya, pólya, skatulya, zsöllye</span>. Kivétel például: <span class="tipodolt">bója</span> (vízi jelzőeszköz), <span class="tipodolt">cserje, héja</span> (madár), <span class="tipodolt"!
 >perje</span> (fű).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="89"/><span class="szid">89. </span>Bár több nyelvjárásban is él az ún. zárt <span class="tipodolt">e</span> hang (jelölése [ë]), ezt a helyesírás nem jelöli külön betűvel, hanem hagyományosan szintén <span class="tipodolt">e</span>-vel, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Ejtés</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Írás</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">[ëgyél]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyél</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">[ëgyetëm]</span></td><td !
 valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyetem</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">[embër]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ember</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">[lëhet]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lehet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">[szerelëm]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szerelem</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">[gyerëkëket]</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gyerekeket</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="90"/><span class="szid">90. </span>Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már alig érzett eredetet, illetőleg a régebbi vagy a kiejtéstől valamilyen okból eltérő írásformát, például: <span class="tipodolt">esd, hágcsó, hagyján, játszik, kapzsi, metsz, mindjárt, mindnyájan, ósdi, pünkösd, rögtön, szegfű, tetszik, utca</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45" class="ut-szabalypont_szabalyzat">45.</a></span>].</p>
+<a name="F3_4"/><p class="cim_fejezet1">Az egyszerűsítő írásmód</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="91"/><span class="szid">91. </span>A magyar helyesírás néhány esetben észszerű egyszerűsítést alkalmaz; így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="92"/><span class="szid">92. </span>A többjegyű betűk (pl. <span class="tipodolt">cs, sz, ty, dzs</span>) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7" class="ut-szabalypont_szabalyzat">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]: <span class="tipodolt">loccsan, hosszú, meggy, fütty</span> stb.; illetőleg: <span class="tipodolt">jeggyel, mésszel, rosszal, briddzsel, eddzék, eljátsszuk</span> stb. Ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is, például: <span class="tipodolt">Berettyó, Meggyes; Arannyal, Kodállyal</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>].</p><p class="bekezdes">Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak t!
 agjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket, például: <span class="tipodolt">kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, díszszázad,</span> <span class="kiemeles_valtozas"><span class="tipodolt">észszerű,</span></span> <span class="tipodolt">mészszerű.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="93"/><span class="szid">93. </span>A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük, például: <span class="tipodolt">orra</span> <span class="tipodolt">(= orr + ra),</span> <span class="tipodolt">fedd meg</span> <span class="tipodolt">(= fedd + d meg),</span> <span class="tipodolt">tollal</span> <span class="tipodolt">(= toll + lal),</span> <span class="tipodolt">vádlottól</span> <span class="tipodolt">(= vádlott + tól),</span> <span class="tipodolt">füttyel</span> <span class="tipodolt">(= fütty + tyel),</span> <span class="tipodolt">könnyé</span> <span class="tipodolt">(= könny + nyé),</span> <span class="tipodolt">nagyobban</span> <span class="tipodolt">(= nagyobb + ban),</span> <span class="tipodolt">hallak</span> <span class="tipodolt">(= hall + lak)</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#61" class="ut-szabalypont_sz!
 abalyzat">61.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#82b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott"><span class="kiemeles_valtozas">A szabály nem érvényesíthető a tulajdonnevekre (még akkor sem, ha kisbetűs elemükről van szó), illetőleg a szóösszetételekre.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzes"><span class="kiemeles_valtozas">Ezekben a hosszú mássalhangzóhoz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">Hermann-nál, Széll-lel, Tarr-ról, Wittmann-né; Bernadett-től, Mariann-nal; Bonn-nal, Bükk-kel, Tallinn-nak; Elzett-tel, Knorr-ral; Blikk-kel, Szerelmes szonett-tel</span> (címek); illetve: <span class="tipodolt">balett-táncos, sakk-kör, rossz-szívű</span> (= gonosz) [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat!
 "><a href="#61" class="ut-szabalypont_szabalyzat">61.</a></span><span 
class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#160c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>].</span></p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F4"/><p class="cim_fofejezet">A különírás és az egybeírás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="94"/><span class="szid">94. </span>Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában különírjuk: <span class="tipodolt">szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, rádiót javít</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az összetételek keletkezésének (azaz az egybeírásuknak) többféle forrása lehet: 1. a tagok együttes jelentésének megváltozása (<span class="tipodolt">nyitvatartás</span> ’üzemidő’); 2. a tagok egymás közti viszonyának alaki jelöletlensége (<span class="tipodolt">állattenyésztő</span> ← állatot tenyésztő, állatok tenyésztésével foglalkozó); 3. az íráshagyomány <span class="tipodolt">(bérbeadás; elmegy)</span>. Az összetett szavak egységét kötőjel nélküli egybeírással vagy kötőjeles kapcsolással fejezzük ki.</p>
+<a name="F4_1"/><p class="cim_fejezet1">A jelentésváltozás mint az egybeírás
+forrása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="95"/><span class="szid">95. </span>Ha két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének együttese, akkor ezt az alkotóelemek egybeírásával érzékeltetjük. Például a <span class="tipodolt">szárazföld</span> nem azt jelenti, hogy ’nem nedves föld’, hanem hogy ’a Föld felszínének tengerrel, vízzel nem borított része’, a <span class="tipodolt">tízórait</span> nemcsak <span class="tipodolt">tíz órakor</span> fogyaszthatjuk el; a <span class="tipodolt">tűzrőlpattant</span> menyecske vagy leány nem <span class="tipodolt">tűzről pattant,</span> hanem ’élénk, ügyes, talpraesett’. A <span class="tipodolt">szóbeszéd</span> is más, mint a <span class="tipodolt">szó</span> és <span class="tipodolt">beszéd:</span> ’közszájon forgó beszédtémá’-t, ’híresztelés’-t jelent.</p><p class="bekezdes">A jelentésváltozás miatt egybeírt összetett szavak alkotó tagjai !
 természetesen alkalmi kapcsolatba is kerülhetnek egymással. Ilyen előfordulásukban külön kell írni őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: (nagyon) <span class="tipodolt">gyors írás</span> (= sebes írás), de: <span class="tipodolt">gyorsírás</span> (= sztenográfia); (veszélyt) <span class="tipodolt">jelző lámpa,</span> de: <span class="tipodolt">jelzőlámpa</span> (pl. a közlekedésben); <span class="tipodolt">sok szög</span> (= számos szög), de: <span class="tipodolt">sokszög</span> (síkidom); a <span class="tipodolt">földön futó</span> (bogár), de: <span class="tipodolt">földönfutó</span> (= hontalan ember); stb.</p><p class="bekezdes">A jelentésváltozás miatt egybeírt összetett szavak csoportjába tartoznak a szóismétlések <span class="tipodolt">(alig-alig),</span> a valódi mellérendelő szóösszetételek <span class="tipodolt">(búbánat, süt-főz)</span> és az i!
 kerszók. Ez utóbbiaknak csak az egyik tagja értelmes szó <span cla
ss="tipodolt">(csigabiga, dimbes-dombos),</span> vagy egyikük sem <span class="tipodolt">(terefere, csihi-puhi)</span>. A jelentésváltozás az egyik forrása az alárendelő szóösszetételek egybeírásának <span class="tipodolt">(drágakő, egyetért, napraforgó)</span>. A jelentésváltozás indokolja néhány egyéb típusú szóösszetétel egybeírását is <span class="tipodolt">(csakhogy, nemsokára)</span>.</p>
+<a name="F4_1_1"/><p class="cim_fejezet2">A szóismétlések írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="96"/><span class="szid">96. </span>Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak nem alkotnak összetételt, ezért nem írjuk egybe őket, és közéjük vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">fiam, fiam; várt, várt; gyorsan, gyorsan;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="97"/><span class="szid">97. </span>A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: <span class="tipodolt">más-más</span> (= mindig más és más), <span class="tipodolt">egy-egy</span> (= néhány), <span class="tipodolt">sok-sok</span> (= nagyon sok, tömérdek), <span class="tipodolt">ki-ki</span> (= mindenki egyenként), <span class="tipodolt">alig-alig</span> (= csak nehezen), <span class="tipodolt">már-már</span> (= majdnem, szinte), <span class="tipodolt">néha-néha</span> (= nagyon ritkán), <span class="tipodolt">messze-messze</span> (= nagyon messze) stb. Egybeírjuk viszont az <span class="tipodolt">azaz</span> kötőszót és a <span class="tipodolt">nana, nini, nono, hehe, dádá</span> típusú szavakat.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A fokozó jelentéstöbbletet hordozó összetételek tagjai nemcsak kétszer, hanem többször is ismétlődhetnek. Ilyenkor mind!
 en tag közé kötőjelet teszünk: <span class="tipodolt">csupa-csupa-csupa, nagyon-nagyon-nagyon.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="98"/><span class="szid">98. </span>Különírjuk egymástól ugyanannak a szótőnek különböző toldalékokkal ellátott alakjait, például: <span class="tipodolt">háztól házig, napról napra, szemtől szembe; jobbnál jobb, szebbnél szebb; tudván tudta, kérve kéri, várva várt;</span> továbbá a névutós szóismétlések tagjait, például: <span class="tipodolt">fej fej mellett, nap nap után;</span> hasonlóképpen: <span class="tipodolt">ember ember hátán</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="99"/><span class="szid">99. </span>Kötőjellel írjuk az olyan módosított alakú szóismétléseket, amelyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan, például: <span class="tipodolt">nőttön-nő, réges-régi, unos-untalan.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="100"/><span class="szid">100. </span>A túlzófok kifejezésére használt <span class="tipodolt">leges-</span> előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel, például: <span class="tipodolt">legeslegjobb, legeslegnagyobb, legeslegszebb</span>.</p>
+<a name="F4_1_2"/><p class="cim_fejezet2">A valódi mellérendelő összetételek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="101"/><span class="szid">101. </span>A valódi mellérendelő összetételek írásmódja elsősorban attól függ, hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101a"/><span class="szalid">a) </span>A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: <span class="tipodolt">apja, anyja</span> (eljött); <span class="tipodolt">fűrészelt, gyalult</span> (egész nap); <span class="tipodolt">tejet, vajat, kenyeret</span> (vásárolt); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese mást jelent, mint külön-külön, de mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: <span class="tipodolt">süt-főz, sütnek-főznek, sütött-főzött, sütni-főzni, sütés-főzés; ég-föld, eg!
 et-földet; ide-oda, idébb-odább;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból álló mellérendelő összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként, például: <span class="tipodolt">apraja-nagyja, apraját-nagyját, keze-lába, kézzel-lábbal, oktató-nevelő, orrán-száján, testi-lelki</span> (de nincs: <span class="tipodolt">apró-nagy, kéz-láb</span> stb. összetétel).</p><p class="bekezdes">Két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét kötőjeles összefűzésükkel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">kínos-fájdalmas</span> (búcsú), <span class="tipodolt">gazdasági-társadalmi</span> (változások), <span class="tipodolt">nyelvi-stilisztikai</span> (elemzés), <span class="tipodolt">kérő-esdeklő</span> (szavakkal), <span class="tipodolt">sírva-nevetve</span> (ölelte át) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ezz!
 el a lehetÅ‘séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentÃ
©tes értelmű tagokat, illetÅ‘leg kettÅ‘nél több szót ne írjunk vesszÅ‘ vagy kötÅ‘szó helyett kötÅ‘jelesen: <span class="tipodolt">nyelvtani, stilisztikai és helyesírási</span> (gyakorlatok), nem: <span class="tipodolt">nyelvtani-stilisztikai-helyesírási</span> (gyakorlatok); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101c"/><span class="szalid">c) </span>A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelÅ‘ összetett szavakat egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat, búbánata, búbánatos; hadsereg, hadseregben; hányaveti, hányavetiek</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="102"/><span class="szid">102. </span>A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="102a"/><span class="szalid">a) </span>Számos olyan mellérendelő kapcsolat van, amely nem vagy csak kivételesen – de akkor csak az utótagon – látható el toldalékokkal. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, például: <span class="tipodolt">édes-bús, sík-domború</span> (lencse); <span class="tipodolt">rabló-pandúr, szoba-konyha, sakk-matt; piros-fehér-zöld.</span> A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk, például: <span class="tipodolt">édes-búsan, sík-domborúra</span> (csiszolt); <span class="tipodolt">rabló-pandúrt</span> (játszottak), <span class="tipodolt">szoba-konyhás</span> (lakás), <span class="tipodolt">sakk-matto!
 t</span> (mondott); <span class="tipodolt">piros-fehér-zöldet, piros-fehér-zöldre.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="102b"/><span class="szalid">b) </span>Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos, például: <span class="tipodolt">hírnév: hírneve</span> v. <span class="tipodolt">híre-neve; hírneves</span> v. <span class="tipodolt">híres-neves</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="102c"/><span class="szalid">c) </span>A kétféle írásmódnak oka lehet a jelentések elkülönülése és a szófaj megváltozása is, például: (a határban) <span class="tipodolt">szántó-vető</span> (emberek), de: a <span class="tipodolt">szántóvetők</span> (= földművesek); (a padlón) <span class="tipodolt">csúszó-mászó</span> (kisgyerek), de: a <span class="tipodolt">csúszómászók</span> (= hüllők).</p>
+<a name="F4_1_3"/><p class="cim_fejezet2">Az ikerszók írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="103"/><span class="szid">103. </span>Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="103a"/><span class="szalid">a) </span>A mindkét tagjukon toldalékolható vagy eleve toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze, például: <span class="tipodolt">irul-pirul, irult-pirult; izeg-mozog, izegnek-mozognak, izgő-mozgó; dimbes-dombos; hébe-hóba; ímmel-ámmal; tyúkom-búkom.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="103b"/><span class="szalid">b) </span>A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">csigabiga, csigabigák; hercehurca, hercehurcát; limlom, limlomot, limlomos; mendemonda, mendemondák; terefere, tereferél; ugribugri, ugribugrik.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="104"/><span class="szid">104. </span>A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el élesen egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="104a"/><span class="szalid">a) </span>Vannak olyan ikerszók is, amelyek nem vagy csak kivételesen toldalékolhatók. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, például: <span class="tipodolt">csihi-puhi, piff-puff, csinn-bumm</span> stb. A tagok közötti kötőjelet toldalékoláskor megtartjuk, például: (nagy) <span class="tipodolt">csihi-puhit</span> (rendezett), (a zenekar) <span class="tipodolt">csinn-bummja</span>. Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is, például: <span class="tipodolt">Ista-Pista, Ista-Pistát; Anna-Panna, Anna-Pannával</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="104b"/><span class="szalid">b) </span>Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk, más eset!
 ekben azonban a toldalékolás módjához igazodunk, például: <span class="tipodolt">gizgaz, gizgazok, gizgazos</span> v. <span class="tipodolt">gizes-gazos; icipici, icipicit</span> v. <span class="tipodolt">icit-picit</span>.</p>
+<a name="F4_1_4"/><p class="cim_fejezet2">Az alárendelő szókapcsolatok és szóösszetételek
+írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="105"/><span class="szid">105. </span>Az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szókapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, például: (az) <span class="tipodolt">anyja nevelte</span> (gyermek), (az) <span class="tipodolt">árvíz mosta</span> (töltés), (a) <span class="tipodolt">gondatlanság okozta</span> (baleset), (a) <span class="tipodolt">porhó borította</span> (lejtő), (a) <span class="tipodolt">számítógép ellenőrizte</span> (adatok), (a) <span class="tipodolt">traktor szántotta</span> (föld), (a) <span class="tipodolt">vihar okozta</span> (kár); <span class="tipodolt">általános iskola, egyetértő mosoly, érett gyümölcs, jobb kéz, mezőgazdasági termelés, olvasó lány, orvosi titoktartás; ezer esztendő, öt ujj, sok munka, száz forint, több energia, huszonegy köbméter, két négyzetméter, negyvenöt perc</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#117" cl!
 ass="ut-szabalypont_szabalyzat">117.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Ha azonban a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket, például: <span class="tipodolt">botcsinálta</span> (= képzettség nélküli), <span class="tipodolt">eszeveszett</span> (= őrült), <span class="tipodolt">lélekszakadva</span> (= nagy sietve), <span class="tipodolt">madárlátta</span> (= hosszabb útról maradékként hazavitt), <span class="tipodolt">nyakatekert</span> (= bonyolult), <span class="tipodolt">ügyefogyott</span> (= gyámoltalan, félszeg); <span class="tipodolt">forgószél</span> (szélfajta), <span class="tipodolt">holtág</span> (folyóé), <span class="tipodolt">melegágy</span> (a kertészetben), <span class="tipodolt">söröspohár</span> (= sörnek való pohár); <span class="tipodolt">ezermester</span> (= sok mindenhez értő ember), <span class="tipodolt">hatökör</span> (= buta), <span class="t!
 ipodolt">öttusa</span> (sportág), <span class="tipodolt">tizenkétsz
ög</span> (mértani idom). [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#111" class="ut-szabalypont_szabalyzat">111.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A növény- és állatnevek írásakor a szakmai helyesírás szabályai érvényesülnek. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#125" class="ut-szabalypont_szabalyzat">125.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="106"/><span class="szid">106. </span>A raggal jelölt tárgyas, határozós, valamint a birtokos jelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, például: <span class="tipodolt">főtengelyt esztergál, kéziratokat összerendez, klímát szerel, könyvet ír, virágot szed; földre hull, jutalomra érdemes, készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít; a fiúnak a könyve, a gépkocsinak az alváza, a ház alapja, a lakóház pincéje</span>.</p><p class="bekezdes">Ha azonban a jelölt tárgyas, határozós és a személyjellel ellátott birtokos jelzős kapcsolatnak a jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket, például: <span class="tipodolt">egyetért</span> (= azonos véleményen van), <span class="tipodolt">helytáll</span> (= derekasan viselkedik, megfelelően végzi a feladatát), <span class="tipodolt">idejétmúlt</span> (= elavult), <sp!
 an class="tipodolt">jótáll</span> (= szavatol), <span class="tipodolt">semmittevő</span> (= lusta, dologtalan); <span class="tipodolt">ágrólszakadt</span> (= szegény), <span class="tipodolt">napraforgó</span> (növény), <span class="tipodolt">semmirekellő</span> (= haszontalan), <span class="tipodolt">tagbaszakadt</span> (= jól megtermett), <span class="tipodolt">tökkelütött</span> (= buta); <span class="tipodolt">barátfüle</span> (tésztaféle), <span class="tipodolt">bolondokháza</span> (= felfordulás, zűrzavar), <span class="tipodolt">istennyila</span> (= villám), <span class="tipodolt">vásárfia</span> (= ajándék).</p>
+<a name="F4_1_5"/><p class="cim_fejezet2">A jelentésváltozás miatt egybeírt szóösszetételek
+egyéb fajtái</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="107"/><span class="szid">107. </span>Az olyan szavak, amelyek gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; kétségkívül</span> (= biztosan); <span class="tipodolt">csakhogy, hanem, ugyanis.</span></p><p class="bekezdes">A külön- és az egybeírás bizonyos szavak esetében értelmi különbség hordozója is lehet, például: <span class="tipodolt">mintha megsértődött volna,</span> de: <span class="tipodolt">szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt</span> (kötőszó), de: <span class="tipodolt">egy részt kapott belőle; dehogyis!</span> (= nem), de: <span class="tipodolt">de hogy is gondolod?</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="108"/><span class="szid">108. </span>A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="108a"/><span class="szalid">a) </span>A névutót az előtte álló névszótól különírjuk, például: <span class="tipodolt">bokor mögött, felesége iránt, föld alatt, ház mellett, idő előtt, munka nélkül, szó szerint, többek között</span>. Ha a névutós kapcsolathoz <span class="tipodolt">-i</span> képző járul, a különírást megtartjuk, például: <span class="tipodolt">bokor mögötti, föld alatti</span> (üreg), <span class="tipodolt">ház melletti, idő előtti, munka nélküli</span> (jövedelem), <span class="tipodolt">szó szerinti</span> (idézet).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="108b"/><span class="szalid">b) </span>Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket, például: <span class="tipodolt">délelőtt, dél!
 előtti, délután, délutáni, földalatti</span> (= földalatti vasút; illegális), <span class="tipodolt">hazafelé, holnapután, holnaputáni, mindenekelőtt, mindenekfelett, munkanélküli</span> (főnév), <span class="tipodolt">napközben, rendszerint, visszafelé</span>.</p>
+<a name="F4_2"/><p class="cim_fejezet1">Az alaki jelöletlenség mint az egybeírás forrása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="109"/><span class="szid">109. </span>A két szó közötti nyelvtani kapcsolat jelöletlensége is lehet az egybeírás oka. Ha egy jellel vagy raggal is jelölhető, különírt szókapcsolat elemei (pl. <span class="tipodolt">félig kész, kéményt seprő, a nap sugara, pályát tévesztett, vitaminban dús</span>) jel vagy rag nélkül állnak, egybeírjuk őket: <span class="tipodolt">félkész, kéményseprő, napsugár, pályatévesztett, vitamindús</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="110"/><span class="szid">110. </span>A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok lehetnek jelöltek és jelöletlenek is. Jelölt tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatok a következők: <span class="tipodolt">autót mentő, kincset kereső, munkát vállaló; áldozatra kész, háton úszó, széltől védett;</span> (a) <span class="tipodolt">gépkocsi fényszórója,</span> (az) <span class="tipodolt">iskolának az udvara,</span> (a) <span class="tipodolt">mosógép eladása;</span> stb. Ha hiányzik a viszonyrag, illetve a birtokos személyjel, akkor a kapcsolat jelöletlen. A jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos jelzős kapcsolatok tagjait mindig egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">autómentő, kincskereső, munkavállaló; áldozatkész, hátúszó, szélvédett; gépkocsifényszóró, iskolaudvar, mosógépeladás</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#106!
 " class="ut-szabalypont_szabalyzat">106.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#135" class="ut-szabalypont_szabalyzat">135.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="111"/><span class="szid">111. </span>Sok alárendelÅ‘ összetett szó elÅ‘- és utótagja között olyan, bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhetÅ‘. Így például: <span class="tipodolt">vámvizsgálat</span> (= vámnál végzett, vámmal kapcsolatos vizsgálat); <span class="tipodolt">csigalépcsÅ‘</span> (= a csiga házához hasonló lépcsÅ‘); stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítÅ‘ összetételek tagjait egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">árvízvédelem, barázdabillegetÅ‘, emlékkönyv, motorcsónak, munkavédelem, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás, zsemlegombóc; tengeralattjáró-háború</span>. Ebbe a csoportba tartoznak a hasonlító összetételek is, például: <span class="tipodolt">cinóbervörös, galambÅ‘sz, hófehér, hollófekete, lángvörös, mustársárga; búzavirágkék, elefántcsontfehér, napraforgósárga; vattacukor-rózsaszÃ!
 ­n.</span> JelentéstömörítÅ‘ összetétel sok ételnév is, például: <span class="tipodolt">bableves, birkapörkölt; sárgaborsó-fÅ‘zelék.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139" class="ut-szabalypont_szabalyzat">139.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="112"/><span class="szid">112. </span>Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk össze őket, például: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, Budapest-térkép, Petőfi-szobor; Herkules-erejű.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Ha a tulajdonnév és a közszó kapcsolatából alakult összetételhez újabb utótag járul, ezt is kötőjellel kapcsoljuk hozzá, például: <span class="tipodolt">Afrika-kutató-találkozó, Budapest-térkép-vásár, Petőfi-szobor-avatás.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140" class="ut-szabalypont_szabalyzat">140.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="113"/><span class="szid">113. </span>A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz a köznévi összetételi utótagot kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">EU-csatlakozás, KSH-kimutatás, UNESCO-jogszabály; tb-járulék, tv-műsor.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289" class="ut-szabalypont_szabalyzat">289.</a></span>]</p>
+<a name="F4_3"/><p class="cim_fejezet1">Az íráshagyomány mint a különírás
+és az egybeírás forrása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="114"/><span class="szid">114. </span>Az egybeírás további oka a szabályzatban rögzített, rendszert alkotó íráshagyomány (pl. <span class="tipodolt">aranygyűrű, ötéves, ugrósánc, feliratkozik, egymagam</span>), valamint a kialakult szokás (pl. <span class="tipodolt">dércsípte, javítóműhely</span>).</p>
+<a name="F4_3_1"/><p class="cim_fejezet2">A rendszert alkotó íráshagyomány</p>
+<a name="F4_3_1_1"/><p class="cim_fejezet3">Az alkotó tagok szerkezete mint meghatározó tényező</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="115"/><span class="szid">115. </span>Bizonyos előtagú kapcsolatok különírása és egybeírása a tagok belső szerkezetétől függ. Az anyagnévi jelzős kapcsolatoké, valamint a tőszámnévi előtagú, képzővel ellátott utótagúaké kivétel nélkül, az <span class="tipodolt">-ó, -ő</span> képzős igenévi előtagúaké csupán bizonyos esetekben [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#118" class="ut-szabalypont_szabalyzat">118.</a></span>].</p><p class="bekezdes">A két egyszerű szóból álló alakulatokat egybeírjuk, de ha bármelyik tag összetett szó, különírjuk őket:</p><p class="bekezdes">– egyszerű szó + egyszerű szó ⇒ egybeírás <span class="tipodolt">(aranylánc, ötméteres, védőgát);</span></p><p class="bekezdes">– összetett szó + egyszerű szó ⇒ különírás <span class="tipodolt">(fehérarany lánc, tizenöt méteres, partvédő gát);</span></p><p class="bekezdes">–!
  egyszerű szó + összetett szó ⇒ különírás <span class="tipodolt">(arany nyaklánc, öt négyzetméteres, védő homokgát);</span></p><p class="bekezdes">– összetett szó + összetett szó ⇒ különírás <span class="tipodolt">(fehérarany nyaklánc, tizenöt négyzetméteres, partvédő homokgát).</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="116"/><span class="szid">116. </span>Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az előtag azt jelöli, miből készült az utótagként megnevezett dolog. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel, például: <span class="tipodolt">aranygyűrű, alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, kőfal, platinatégely</span>. Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától, például: <span class="tipodolt">acél mérőszalag, bőr pénztárca; hernyóselyem ing, vasbeton gerenda; műanyag padlóburkolat</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="117"/><span class="szid">117. </span>Ha két szó kapcsolatában az előtag egyszerű tőszámnév (illetve a <span class="tipodolt">sok, több, fél</span> szó), az utótag pedig egy <span class="tipodolt">-i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, -nyi</span> képzős egyszerű szó, akkor a tagokat egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">harmincnapi, kétéves, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, többoldalas, húszfőnyi</span>. Ha azonban akár az előtag, akár az utótag, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat elő- és utótagját különírjuk, például: <span class="tipodolt">hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, tizenkét emeletes, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi;</span> de (a szófaj megváltozása miatt): <span class="tipodolt">ötszázforintos, tízeze!
 rforintos</span> (mint bankjegyek). – Számjegyekkel írva a tagok szerkezetétől függetlenül mindig a különírás a helyes, például: <span class="tipodolt">9 havi, 2 éves, 20 főnyi, 40 köbcentiméteres, 116 napi</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#105" class="ut-szabalypont_szabalyzat">105.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen írjuk a <span class="tipodolt">-nként</span> és a <span class="tipodolt">-nta, -nte</span> toldalékú alakulatokat is: <span class="tipodolt">kéthetenként, háromhavonta, ötévente; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évente, 15 naponként;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="118"/><span class="szid">118. </span>Az <span class="tipodolt">-ó, -ő</span> képzős igenevet, ha csak alkalmi minőségjelző, különírjuk a jelzett szótól, például: <span class="tipodolt">eltérő vélemény, éneklő gyerek, izzó fém,</span> (az újoncokat) <span class="tipodolt">kiképző tiszt, közvetítő javaslat, parancsoló hang, sajgó térd</span>.</p><p class="bekezdes">Ha viszont az igenévi jelzős alakulat tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (vagy az igenév nem folyamatot fejez ki) [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#111" class="ut-szabalypont_szabalyzat">111.</a></span>], a két egyszerű szót egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">desztillálótorony, izzólámpa, kiképzőtiszt</span> (beosztás), <span class="tipodolt">védőnő; eladólány</span> (üzletben), <span class="tipodolt">felvonóhíd, ivóvíz, költőpénz; csónakázótó, hálószoba, kutatóintézet; pihen!
 őnap; belépőjegy, evezőlapát; sétálóutca</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139" class="ut-szabalypont_szabalyzat">139.</a></span>]. De különírjuk őket, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, például: <span class="tipodolt">szélező körfűrész; növényvédő szer, rakétaindító állvány; földrengésjelző műszer, időjárás-előrejelző rendszer; ellenőrző leltár, előadó körút, összekötő híd</span>. – Kivételek: <span class="tipodolt">mérőműszer, vendéglátóipar</span> stb. [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#136" class="ut-szabalypont_szabalyzat">136.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="119"/><span class="szid">119. </span>A színneveket az előtag és az utótag szerkezetétől függetlenül egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, püspöklila; búzavirágkék; vattacukor-rózsaszín</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#111" class="ut-szabalypont_szabalyzat">111.</a></span>] – Ha azonban az összetett színnévhez árnyalatot kifejező melléknév kapcsolódik, különírjuk őket, például: <span class="tipodolt">sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld</span>.</p>
+<a name="F4_3_1_2"/><p class="cim_fejezet3">Az igekötős kapcsolatok írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="120"/><span class="szid">120. </span>Az igekötős igék írásában a következő szabályok érvényesülnek.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="120a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az igekötő közvetlenül az előtt az ige (vagy igenév) előtt áll, amelyikhez tartozik, egybeírjuk vele: <span class="tipodolt">átad, benéz, felnyit</span> v. <span class="tipodolt">fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeszállva;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">megtartás, szembeszállás</span> stb. – Igekötők lehetnek a következők: <span class="tipodolt">abba, agyon, alá, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, fel</span> v. <span class="tipodolt">föl, félbe, félre, felül</span> v. <span class="tipodolt">fölül, fenn</span> v. <span class="tipodolt">fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körül, közbe, közre, külön, le, meg, mellé!
 , neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="120b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az igekötő követi az igét (vagy az igenevet), különírjuk tőle, például: <span class="tipodolt">pihend ki</span> (magad), <span class="tipodolt">hagyj fel</span> (ezzel), <span class="tipodolt">üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda,</span> (akkor) <span class="tipodolt">ültünk le,</span> (ti már) <span class="tipodolt">mehettek vissza</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="120c"/><span class="szalid">c) </span>Az igekötő külön szó marad, ha közte és az ige (vagy igenév) között más szó is van, például: <span class="tipodolt">el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve</span>. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">be!
  nem avatkozás, meg nem értés</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az
 igekötők különírása vagy egybeírása gyakran jelentéskülönbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követő szóhoz. Más és más tehát: <span class="tipodolt">megvan húszéves,</span> de: <span class="tipodolt">meg van töltve; megfogom a lepkét,</span> de: <span class="tipodolt">meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról,</span> de: <span class="tipodolt">le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba,</span> de: <span class="tipodolt">bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle,</span> de: <span class="tipodolt">el leszek fáradva; megtudták a hírt,</span> de: <span class="tipodolt">meg tudták javítani;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="120d"/><span class="szalid">d) </span>A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy az igenévvel), például: <span class="tipodolt">ki-kinéz, le-leereszt, meg-!
 megállt, össze-összevesznek; elÅ‘-elÅ‘tűnÅ‘, vissza-visszatérve</span>. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">vissza-visszatérés</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ellentétes jelentésű igekötÅ‘ket szintén kötÅ‘jellel kapcsoljuk össze, de különírjuk Å‘ket az igétÅ‘l (vagy az igenévtÅ‘l), például: <span class="tipodolt">ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekint; oda-vissza utazni, elÅ‘re-hátra pillantva</span>. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">le-föl sétálás</span> stb.</p><p class="bekezdes">Különírjuk az igétÅ‘l (vagy az igenévtÅ‘l) az <span class="tipodolt">összevissza, szerteszéjjel, szerteszét</span> határozószókat is, például: <span class="tipodolt">összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva</span>. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">szerteszét szórás</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="120e"/><span class="szalid">e) </span>Az igekötÅ‘ként is használt határozószÃ!
 ³t különírjuk akkor, ha határozószói szerepét emeljük ki: <spa
n class="tipodolt">abba tette</span> (amiben eredetileg volt), de: <span class="tipodolt">abbahagyta</span> (a sírást); <span class="tipodolt">fenn</span> v. <span class="tipodolt">fönn maradt</span> (a padláson), de: <span class="tipodolt">fennmarad</span> v. <span class="tipodolt">fönnmarad</span> (a neve); (nem) <span class="tipodolt">félre állt</span> (hanem középre), de: (tapintatból) <span class="tipodolt">félreállt; ide jött</span> (nem a szomszédba), de: <span class="tipodolt">idejött hozzám;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az igekötővel alakilag azonos határozószói névmást is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: <span class="tipodolt">hozzá</span> (= őhozzá) <span class="tipodolt">ment feleségül</span> (nem tehozzád), de: <span class="tipodolt">hozzájárul</span> (valamihez); <span class="tipodolt">neki</span> (= őneki) <span class="tipodolt">megy a levél,</span> de: <span class!
 ="tipodolt">nekimegy</span> (a szekrénynek), <span class="tipodolt">nekimegy Jánosnak</span> (= ölre megy vele); (csak) <span class="tipodolt">rá</span> (= őrá) <span class="tipodolt"><span class="tipobold">gon</span>dolok, rossz rá</span> (= arra) <span class="tipodolt"><span class="tipobold">gon</span>dolni is,</span> de (más hangsúlyozással): <span class="tipodolt">rossz <span class="tipobold">rá</span>gondolni is;</span> stb. Csak különírt (határozószói) formájuk van a személyjeles formáknak, például: <span class="tipodolt">hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok</span>.</p>
+<a name="F4_3_1_3"/><p class="cim_fejezet3">A névmási szókapcsolatok és összetételek
+írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="121"/><span class="szid">121. </span>Az <span class="tipodolt">a, e, az, ez</span> mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha határozószót alkotnak, továbbá ha egységesen utalószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: <span class="tipodolt">Ezelőtt</span> másképp hívták. <span class="tipodolt">Ezután</span> mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, <span class="tipodolt">eszerint</span> cselekedj! Nincs kétségem <span class="tipodolt">afelől,</span> hogy ő tette. <span class="tipodolt">Azalatt,</span> míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment <span class="tipodolt">anélkül, hogy</span> köszönt volna. Dolgozz, <span class="tipodolt">ahelyett hogy</span> heverészel! Stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#84" class="ut-szabalypont_szabalyzat">84.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a!
  href="#244" class="ut-szabalypont_szabalyzat">244.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#244d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>.] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: <span class="tipodolt">a köré</span> a ház köré; <span class="tipodolt">a szerint</span> kell eljárni, nem <span class="tipodolt">e szerint; a nélkül</span> a könyv nélkül; Itt a hiba, <span class="tipodolt">e miatt</span> nem működik a gép. <span class="tipodolt">A mögé</span> tedd, amelyik elég széles. Mindene a zene, csak <span class="tipodolt">az iránt</span> érdeklődik. Stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="122"/><span class="szid">122. </span>A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egymagam, egymagad;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">önmagam, önmagad, önmagunk;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanott;</span></span></td></tr><tr><td vali!
 gn="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szintolyan, szintakkora, szintannyi;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csakolyan, csakannyi;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">éppolyan, éppakkora, éppannyi.</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A következő típusú szavakat is egybeírjuk: <span class="tipodolt">énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük;</span> stb.</p><p class="bekezdes">De: <span class="tipodolt">én <span class="tipobold">ma</span>gam megyek;</span> <span class="tipodolt">csak <span class="tipobold">an</span>nyi szükséges; épp <span class="tipobold">o</span>lyan esetben;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="123"/><span class="szid">123. </span>Tagadó névmások előtagjaként a <span class="tipodolt">se, sem, semmi</span> szót egybeírjuk az utána következő szóelemmel, például: <span class="tipodolt">semekkora, semennyi; sehogy, sehol, sehonnan, semeddig; semmikor, semmilyen, semmint; semmiféle</span>.</p><p class="bekezdes">Különírjuk viszont a <span class="tipodolt">se</span> és a <span class="tipodolt">sem</span> szót, ha névmások után állnak, például: <span class="tipodolt">semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem</span>. – De: <span class="tipodolt">sohase, sohasem, sose, sosem.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="124"/><span class="szid">124. </span>Az <span class="tipodolt">akár-, bár-, mind-, minden-, né-</span> és <span class="tipodolt">vala-</span> előtagú névmásokat egybeírjuk: <span class="tipodolt">akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, némelyik, néha, néhol, valami, valamerre</span> stb.</p>
+<a name="F4_3_1_4"/><p class="cim_fejezet3">Egyéb esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="125"/><span class="szid">125. </span>A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, úgynevezett főnévi minőségjelzőt különírjuk a jelzett szavától, például: <span class="tipodolt">ajándék könyv, belgyógyász barátunk, gyermek király, huszár főhadnagy, közgazdász szakértő, mérnök bátyám, mérnök kolléga, professzor asszony, rendőr százados, tanár úr, tanító néni, tüzér tizedes, vendég néni; körte alakú.</span> Ugyanígy különírjuk a nyomatékosító szavakat attól a szótól, amelyre vonatkoznak, például: <span class="tipodolt">csuda érdekes, jó nagy, jó néhányszor, kutya hideg, nagy néha, szép piros.</span></p><p class="bekezdes">A fajtajelölő főnévi minőségjelzőt egybeírjuk a jelzett szóval (kivéve az állatfajtaneveket), például: <span class="tipodolt">csiperkegomba, fiúgyerek, fűszeráru, jonatánalma, lakatosmester, legényember, sasmadár.</span> – De mive!
 l állatfajtanevek: <span class="tipodolt">mangalica sertés, racka juh</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="126"/><span class="szid">126. </span>Ha egy tulajdonnév egy köznévnek jelzője, a két szót különírjuk egymástól, például: <span class="tipodolt">Dezső bácsi, Fazekas úr, Kovács mérnök, Mariska néni; a Kalmár fiú, a Nagy család; Fabulon arckrém, Volkswagen gépkocsi</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164" class="ut-szabalypont_szabalyzat">164.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="127"/><span class="szid">127. </span>Ha egyetlen képző járul egy különírt szókapcsolathoz, akkor általában megtartjuk a különírást: <span class="tipodolt">házhoz szállít, házhoz szállítás.</span> Ha azonban több képző kapcsolódik a különírt alakulathoz, akkor azt egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">házhozszállítási</span> (szolgáltatás), <span class="tipodolt">egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási</span> (szerződés). [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#135" class="ut-szabalypont_szabalyzat">135.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="128"/><span class="szid">128. </span>Alapformájukban különírt kapcsolatok felsőfokú alakjait egybeírjuk a következő típusú szerkezetekben: <span class="tipodolt">szívhez szóló</span> és <span class="tipodolt">szívhez szólóbb,</span> de: <span class="tipodolt">legszívhezszólóbb;</span> hasonlóképpen: <span class="tipodolt">legharcrakészebb, leghasznothajtóbb</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen felsőfokú formák gyakran kiválthatók szerkezetes megoldással, például: <span class="tipodolt">harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="129"/><span class="szid">129. </span>Az olyan kapcsolatokat, amelyekben az előtag önálló szóként nem használatos (<span class="tipodolt">al-, bel-, elő-, ét-, gyógy-, kultúr-, kül-, pót-</span> stb.), mindig egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">alelnök, belföld, előtag, külügy, pótágy</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="130"/><span class="szid">130. </span>A <span class="tipodolt">-d</span> képzős sorszámnévi jelzőt egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, például: <span class="tipodolt">hetedízben, ötödévben; ezredévi, másodrendű, ötödéves, tizenötödrangú; harmadfél.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="131"/><span class="szid">131. </span>A számnevekből alkotott <span class="tipodolt">-d</span> képzős jelzőket egybeírjuk a <span class="tipodolt">maga</span> névmás alakjaival, például: <span class="tipodolt">másodmagammal, századmagával; huszonötödmagunkkal, tizenkilenced-magunkkal</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139" class="ut-szabalypont_szabalyzat">139.</a></span>]</p>
+<span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszid"><a name="132"/><span class="szid">132. </span>A <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű</span> stb. utótagot a közszókkal egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">másfajta, tízféle</span> (de: <span class="tipodolt">10-féle</span>), <span class="tipodolt">többféle, egynemű, negyedrét, sokrétű, gipszszerű, nagyszerű.</span> Felsorolásban kötőjellel utalunk az elmaradó közös, csak az utolsó taghoz hozzáfűzött utótagra, például: <span class="tipodolt">bükk-, mogyoró- és nyírfafélék</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263" class="ut-szabalypont_szabalyzat">263.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#263c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>].</p></span>
+<p class="bekezdesszid"><a name="133"/><span class="szid">133. </span>A tulajdonnevekhez a <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -forma</span> és a <span class="tipodolt">-szerű</span> utótagokat kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">Illyés-fajta</span> (ellenállás), <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Kossuth-forma</span> (egyéniség), <span class="tipodolt">Győr-forma</span> (város), <span class="tipodolt">Petőfi-szerű; OTP-szerű; Jedlik Ányos-féle, Madách Színház-féle; Tömörkény- és Gárdonyi-szerű</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169" class="ut-szabalypont_szabalyzat">169.</a></span>].</p>
+<a name="F4_3_2"/><p class="cim_fejezet2">A kialakult szokás mint a kivételes különírás
+és egybeírás forrása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="134"/><span class="szid">134. </span>A kialakult szokás a forrása néhány kivételes írásmódú szó és szókapcsolat helyesírásának: <span class="tipodolt">dércsípte, légiposta, bérbeadás</span> stb. Az ilyen kivételes írásmódú szavak kis részét alkotják az összetett szavak és a szókapcsolatok csoportjának.</p><p class="bekezdes">A szabálypontok nem tartalmazzák az összes kivételes helyesírású szót és szókapcsolatot, ezért szükséges a helyesírási szótár használata is.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="135"/><span class="szid">135. </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány alanyos, minőségjelzős, jelölt határozós és jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait, például: <span class="tipodolt">átokverte</span> (ház), <span class="tipodolt">dércsípte</span> (levelek), <span class="tipodolt">dérlepte</span> (fa), <span class="tipodolt">molyrágta</span> (szőnyeg), <span class="tipodolt">napsütötte</span> (táj), <span class="tipodolt">porlepte</span> (könyv), <span class="tipodolt">szúette</span> (bútor); <span class="tipodolt">fiatalkorú, haditerv, jótett, útitárs; bérbeadás, célravezető, életbelépés, kézhezvétel, lényegbevágó, rendbehozatal; szeretetreméltóság; holdtölte, napkelte, tojásfehérje.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139" class="ut-szabalypont_szabalyzat">139.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="136"/><span class="szid">136. </span>A kialakult szokást megtartva néhány olyan (rendszerint jelentésváltozást is mutató) <span class="tipodolt">-ó, -ő</span> képzős előtagú kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja maga is összetett szó (különösen akkor, ha az összetett utótag mindössze két szótagos), például: <span class="tipodolt">bevásárlóközpont, forgószínpad, javítóműhely, mérőműszer, mozgókórház, vendéglátóipar.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#118" class="ut-szabalypont_szabalyzat">118.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139" class="ut-szabalypont_szabalyzat">139.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="137"/><span class="szid">137. </span>Különírjuk számos, mindig együtt használt, egységet alkotó állandó szókapcsolat (szólás, szakkifejezés stb.) elemeit, például: <span class="tipodolt">állást foglal, szemet szúr, véget ér; dugába dől, lépre csal; főnévi igenév, virtuális tér.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94" class="ut-szabalypont_szabalyzat">94.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="138"/><span class="szid">138. </span>Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást, illetőleg a kötőjel alkalmazását.</p>
+<a name="F4_4"/><p class="cim_fejezet1">A többszörös összetételek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="139"/><span class="szid">139. </span>A hosszú összetett szavakat bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek.</p><p class="bekezdes">A két egyszerű közszóból alakult alárendelő összetételeket (akárhány szótagból állnak is) egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés</span>. De: <span class="tipodolt">sakk-kör</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#61" class="ut-szabalypont_szabalyzat">61.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">cseppkőbarlang, élelmiszeripar, gépkocsivezető, ivóvízellátás, mértékegységrendszer, nyersolajmotor, rendőrjárőr, t!
 apétaszaküzlet, tűzoltólaktanya</span>. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán, például: <span class="tipodolt">csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, foszforműtrágya-gyártás, könyvritkaság-gyűjtemény, munkaerő-nyilvántartás, tornász-csapatbajnokság</span>. Kivétel: <span class="tipodolt">akasztófáravaló, fizetővendéglátás, pénzügyminisztérium, valószínűségszámítás</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#134" class="ut-szabalypont_szabalyzat">134.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A szótagszámlálás szempontjai a következők:</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát értjük: <span class="tipodolt">anyagcserezavar(a), jogsegélyszolgálat(hoz)</span> stb. <span class="kiemeles_valtozas">A képző – az <span class="tipodolt">-i</span!
 > kivételével – beleszámít a szótagszámba:</span> <span class=
"tipodolt">divatlapszerkesztő, divatlap-szerkesztőség; adó-visszatérítés, adó-visszatérítési</span> (kötelezettség); <span class="tipodolt">híradástechnikai, munkaerőpiaci, szakközépiskolai;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak, például: <span class="tipodolt">adat-visszakeresés, előadó-művészet,</span> de: <span class="tipodolt">befogadóképesség, szövegkiegészítés.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, például: <span class="tipodolt">miniszoknya, miniszoknya-viselet,</span> <span class="kiemeles_uj">vagy ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk:</span> <span class="tipodolt">antialkoholista, antialkoholista-klub; biotechnológia, biotechnológia-ipar;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjeg!
 yzes">Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: <span class="tipodolt">tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsivezetői tanfolyam</span> stb.</p>
+<span class="kiemeles_uj"><p class="bekezdesszid"><a name="140"/><span class="szid">140. </span>Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt), például: <span class="tipodolt"> Kossuth-nóta-éneklés, Nobel-díj-átadás, C-vitamin-adagolás, tb-járulék-csökkentés. sakk-készlet-gyűjtemény, tarokk-kártya-játékos.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span>]</p></span>
+<p class="bekezdesszid"><a name="141"/><span class="szid">141. </span>Az összetétel elő- és utótagja olykor bonyolultabb alakulat is lehet. A többszörös összetételek írásában – a szótagszámtól függetlenül – három további esetben alkalmazunk kötőjelet.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="141a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatban egybeírjuk: <span class="tipodolt">anyagcsere-vizsgálat,</span> de: <span class="tipodolt">anyagcserevizsgálat-kérés; békeszerződés-tervezet,</span> de: <span class="tipodolt">békeszerződéstervezet-kidolgozás; kerekasztal-konferencia,</span> de: <span class="tipodolt">kerekasztalkonferencia-rendezés;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett rendszerint világos!
 abb a szerkezetes megoldás, például: <span class="tipodolt">anyagcsere-vizsgálat kérése, a békeszerződés tervezetének kidolgozása, kerekasztal-konferencia rendezése.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="141b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy különírt szókapcsolat (pl. <span class="tipodolt">hajlított bútor</span>) olyan utótagot kap (pl. <span class="tipodolt">gyár</span>), amely az egész kapcsolathoz járul, az egyébként különírandó részt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">hajlítottbútor-gyár.</span> Hasonló esetek: <span class="tipodolt">hideg víz,</span> de: <span class="tipodolt">hidegvíz-csap; házi feladat,</span> de: <span class="tipodolt">házifeladat-készítés; légi fénykép,</span> de: <span class="tipodolt">légifénykép-montázs;</span> stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz, pél!
 dául: <span class="tipodolt">házi feladat,</span> de: <span class="t
ipodolt">kémia-házifeladat.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha szószaporítás nélkül lehetséges, célszerű a szerkezetes megoldás használata, például: <span class="tipodolt">hőre lágyuló műanyagok feldolgozása</span> (nem <span class="tipodolt">hőrelágyulóműanyag-feldolgozás</span>), <span class="tipodolt">lőtt vadak árusítása</span> (nem <span class="tipodolt">lőttvad-árusítás</span>).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="141c"/><span class="szalid">c) </span>Vannak olyan többszörös szókapcsolatok, amelyekben két tag egyetlen egységként kapcsolódik egy harmadik elemhez. Ilyenkor az egységet alkotó szókapcsolat tagjait kötőjellel kötjük össze, és különírjuk a harmadik elemtől. Például: <span class="tipodolt">élet-halál harc, kutya-macska barátság, réz-arany ötvözet.</span> Ugyanez a szabály érvényesül az ellentétes jelentésű igekötők összekapcsolódása esetén is: <span class="tipodolt">föl!
 -le sétál, ki-be nézeget</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#120" class="ut-szabalypont_szabalyzat">120.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#120d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>].</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szaknyelvben bizonyos esetekben nem kifogásolható (az értelem pontos tükröztetése érdekében) a nagykötőjel használata sem [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264" class="ut-szabalypont_szabalyzat">264.</a></span>].</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F5"/><p class="cim_fofejezet">A kis és a nagy kezdőbetűk</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="142"/><span class="szid">142. </span>A közszavakat – meghatározott esetek kivételével – kis kezdőbetűvel írjuk, a tulajdonneveket pedig mindig naggyal. Mivel azonban ezek önálló részrendszert alkotnak a helyesírásban, külön fejezetben tárgyaljuk őket. Néhány esetben nehéz egyértelműen eldönteni, hogy egy-egy nyelvi alakulat köznév-e, vagy tulajdonnév. Ilyen esetekben ingadozhat a kezdőbetű megválasztása.</p>
+<a name="F5_1"/><p class="cim_fejezet1">A kis kezdőbetűk</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="143"/><span class="szid">143. </span>A közszavakat mondat belsejében, szótárakban, szavak felsorolásában általában kisbetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">szeret, virágzik; elnök, ország, polgár; drága, fenséges; három, kevés; ami, bármennyi; itt, most; és, jóllehet; ejha, nahát, ugye</span>.</p><p class="bekezdes">Erős érzelmi töltésük ellenére általában kis kezdőbetűvel írjuk a magasztos tartalmú, kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is, például: <span class="tipodolt">béke, család, édesanya, élet, haza, szabadság, szerelem, tavasz</span>.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#147" class="ut-szabalypont_szabalyzat">147.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#148" class="ut-szabalypont_szabalyzat">148.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="144"/><span class="szid">144. </span>Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, a nevezetes napok, időszakok, a történelmi események nevét, például: <span class="tipodolt">a magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, nemzeti ünnep, a víz világnapja; anyák napja, farsang, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, ramadán; a bécsi kongresszus, a francia forradalom, a honfoglalás, a mohácsi vész, az ónodi országgyűlés, a szabadságharc.</span>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164" class="ut-szabalypont_szabalyzat">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#191" class="ut-szabalypont_szabalyzat">191.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="145"/><span class="szid">145. </span>Kisbetűvel kezdjük a népek, népcsoportok és nyelvcsaládok nevét, például: <span class="tipodolt">észt, kínai, magyar, orosz, szlovák; palóc, sváb, szász, székely, indián; finnugor, germán, román, nyugati szláv, urál-altaji.</span></p><p class="bekezdes">Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz, felekezetekhez tartozást jelentő szavak, például: <span class="tipodolt">buddhista, katolikus, muszlim, református, sintó</span> stb.</p>
+<a name="F5_2"/><p class="cim_fejezet1">A nagy kezdőbetűk</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="146"/><span class="szid">146. </span>Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele érdekében a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg, valamint – pont, kérdőjel, felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: <span class="tipodolt">Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak, hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra, hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul, törökül, perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Az iskola szeme fényeit!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="147"/><span class="szid">147. </span>Hivatalos iratokban és levelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem), például: <span class="tipodolt">Tisztelt Nagy Úr! Tisztelt Osztályvezető Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram!</span> Egyéb esetekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is, például: <span class="tipodolt">Drága Ilonka néni! Kedves barátom! Édes jó anyám és apám!</span></p><p class="bekezdes">Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">Légy szíves, barátom, látogass meg bennünket! Arra kérem a polgármester urat, szíveskedjék!
  ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Melegen érdeklődött irántatok.</span> – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagy kezdőbetű is alkalmazható, például: <span class="tipodolt">Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni.</span> Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: <span class="tipodolt">Bocsássa meg, Igazgató úr, hogy soraimmal felkeresem! Tisztelettel emlékeztetem Államtitkár asszonyt arra, hogy…</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#254" class="ut-szabalypont_szabalyzat">254.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="148"/><span class="szid">148. </span><span class="kiemeles_uj">A köznevek nagybetűs kezdése nem szokásos a magyar írásgyakorlatban, kivéve a hivatalos iratokban, például: <span class="tipodolt">Alperes, Felperes, Eladó, Vevő, Szerző</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#188" class="ut-szabalypont_szabalyzat">188.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#188d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>].</span></p><p class="bekezdes">A nagy kezdőbetűs írás a költői művekben erősítheti a szavak hangulatát, felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra, például: <span class="tipodolt">a Szerelem, a Végzet, a Hatalom.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#143" class="ut-szabalypont_szabalyzat">143.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen előfordulhat a verssorok elején is a nagy kezdőbetűs írás, például: <span class="tipodolt!
 ">A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!</span></p>
+<a name="F5_3"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb esetek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="149"/><span class="szid">149. </span>Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket általában az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy- vagy kisbetűvel, például: <span class="tipodolt">„Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.”; „Légy fegyelmezett!”;</span> illetve: <span class="tipodolt">„a földre sütöttük szemünk. Kinyílt</span> / <span class="tipodolt">a földbe zárt titok.”</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#258" class="ut-szabalypont_szabalyzat">258.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="150"/><span class="szid">150. </span>Az útbaigazító feliratokat, a táblázatok, grafikonok, ábrák stb. feletti vagy alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">Bejárat, Házfelügyelő, Igazgató, Pénztár; Lázgörbe.</span> Ha egy ilyen szöveg több szóból áll, akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs, például: <span class="tipodolt">Kettős megállóhely, Nyilvános telefon, B porta; A légfék vázlatos rajza</span>. Ha a szöveg első szava számnév, s ezt számjeggyel írjuk, az utána következő közszó kis kezdőbetűs, például: <span class="tipodolt">2. metróvonal, 5. ajtó, III. vágány</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok, igazolványok, oklevelek stb. végén az aláírás alatti megjelölést, például: <span class="tipodolt">elnök, igazgató, miniszter, rektor, titkár; a bizottság titkára, a társtulajdonosok közös képvise!
 lője</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="151"/><span class="szid">151. </span>A családnevek előtti <span class="tipodolt">doktor, idősb, ifjabb, özvegy</span> stb. szót, illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban, névjegyen stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dr. Mészáros Mihály</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Id. Kelemen László</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ifj. Jakab Imre</span></span></td><!
 td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Özvegy Lukács Péterné</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: <span class="tipodolt">Ott volt dr. Mészáros Mihály is. Szép Gergely és ifj. Jakab Imre panaszt tettek özvegy Lukács Péterné ellen.</span> Hasonlóan a történelmi nevek esetében, kiemelt helyzetben: <span class="tipodolt">Gróf Széchenyi István,</span> de szövegben: <span class="tipodolt">Miniszteri tárcát vállalt gróf Széchenyi István is.</span></p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F6"/><p class="cim_fofejezet">A tulajdonnevek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="152"/><span class="szid">152. </span>A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a tárgyneveket, a földrajzi neveket, a csillagászati elnevezéseket, az intézményneveket, a márka- és fajtaneveket, a címeket, a kitüntetések és díjak nevét stb. Bár a különféle típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="152a"/><span class="szalid">a) </span>Mindegyik csoport írásában érvényesül a magyar helyesírásnak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk, például: <span class="tipodolt">Szőke</span> (családnév), de: <span class="tipodolt">szőke</span> (hajszín); <span class="tipodolt">Ibolya</span> (utónév), de: <span class="tipodolt">ibolya</span> (virág); <span class="tipodolt">Fa!
 kó</span> (lónév), de: <span class="tipodolt">fakó</span> (szín); <span class="tipodolt">Mór</span> (helységnév, személynév), de: <span class="tipodolt">mór</span> (nép); <span class="tipodolt">Hollófészek</span> (hegy), de: <span class="tipodolt">hollófészek</span> (a holló fészke); <span class="tipodolt">Rák</span> (csillagkép), de: <span class="tipodolt">rák</span> (állat); <span class="tipodolt">Kontroll</span> (cégnév), de: <span class="tipodolt">kontroll</span> (ellenőrzés); <span class="tipodolt">Parázs</span> (tűzhelymárka), de: <span class="tipodolt">parázs</span> (izzó tüzelőanyag); <span class="tipodolt">Kortárs</span> (folyóirat), de: <span class="tipodolt">kortárs</span> (valakivel egy időben élő).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="152b"/><span class="szalid">b) </span>A nagy kezdőbetű többnyire mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdon!
 nevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolhassuk őket a körny
ező szövegtől. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelölhetjük.</p><p class="bekezdes">– Egybeírjuk az alkotó tagokat (az utótagot akkor is kisbetűvel kezdve, ha tulajdonnév), például: <span class="tipodolt">Hegyalja, Olaszország, Nagykőrös; Kispista, Tóthpál</span> (családnévként), <span class="tipodolt">Annamária</span> (utónévként).</p><p class="bekezdes">– Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat, például: <span class="tipodolt">Nemeskéri-Kiss; Velencei-tó, Észak-Afrika</span>.</p><p class="bekezdes">– Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét, például: <span class="tipodolt">Kőrösi Csoma Sándor; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Magyar Nyelvőr</span>.</p><p class="bekezdes">A név nyelvi felépítése is jelezheti, meddig tart a tulajdonnév. Így például az <span class="tipodolt">utca</span> <span class="tipodolt">(u.)</span> szó a név utolsó eleme, a <span clas!
 s="tipodolt">című</span> <span class="tipodolt">(c.)</span> szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét, például: <span class="tipodolt">Kiss János altábornagy utca; az Ének a pesti ligetről című vers</span>.</p><p class="bekezdes">A külön sorba írt, mondatba nem foglalt címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét, például: <span class="tipodolt">A város peremén, Egri csillagok, Magyar értelmező kéziszótár.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="152c"/><span class="szalid">c) </span>A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a kialakult formákhoz, például: <span class="tipodolt">Thököly, Werbőczy; Kalmopyrin, Pepsi-Cola</span>. Másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállít!
 hatóságát, például: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Wittmann-né
; New York-i, Kuala Lumpur-i</span>. (A <span class="tipodolt">Kissel</span> és a <span class="tipodolt">Wittmanné</span> formák ugyanis a <span class="tipodolt">Kis</span> és a <span class="tipodolt">Wittman</span> személynevek megfelelő toldalékos alakjai lennének, az egybeírt „kualalumpuri” alakból pedig nem lehetne visszakövetkeztetni az eredeti formára.) [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>]</p>
+<a name="F6_1"/><p class="cim_fejezet1">A személynevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="153"/><span class="szid">153. </span>Mind a családneveket (vezetékneveket), mind az utóneveket (keresztneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">Bakos, Deli, Körmendi, Szántó; Éva, Zsuzsa, György, Pál; Szerencsés András, Szeremlei-Szabó Zsolt</span>.</p><p class="bekezdes">A magyar anyanyelvű magyar állampolgárok család- és utónevének írásmódját – a helyesírás rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmány kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="154"/><span class="szid">154. </span>A magyar családnevek nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert, például: <span class="tipodolt">Bíró, Budai, Gál, Gombóc, Hajdú, Kis, Kulcsár, Miskolci, Ördög, Pajzs, Takács, Tót.</span> A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai általános írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal, például: <span class="tipodolt">Biró, Buday, Eördögh, Gaál, Gombocz, Hajdu, Kiss, Kultsár, Miskolczy, Pais, Takáts, Tóth</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12" class="ut-szabalypont_szabalyzat">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#86" class="ut-szabalypont_szabalyzat">86.</a></span>] Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névad!
 ással alkotott nevek írásmódja is, például: <span class="tipodolt">Baradlay, Maszlaczky, Keöcherepy</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="155"/><span class="szid">155. </span>A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="155a"/><span class="szalid">a) </span>A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük, például: <span class="tipodolt">Beythe, Cházár, Dessewffy, Orczy, Sigray, Thewrewk, Vay</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12" class="ut-szabalypont_szabalyzat">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#86" class="ut-szabalypont_szabalyzat">86.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="155b"/><span class="szalid">b) </span>A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki, ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. <span class="tipodolt">Batsányi</span> – <span class="tipodolt">Bacs!
 ányi</span>). Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített, korunk írásszokásához legközelebb eső formát használjuk, például: <span class="tipodolt">Apafi, Batsányi, Jókai, Kazinczy, Lorántffy, Verseghy</span>.</p><p class="bekezdes">Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók, bár ez eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától, például: <span class="tipodolt">Dezsőfi, Rákóczy, Teleky</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="155c"/><span class="szalid">c) </span>Az olyan történelmi névformák, amelyek eltérnek ugyan attól, ahogyan egykori viselőik írták, de írásgyakorlatunkban már hosszú és következetes hagyományuk van, ma ennek megfelelően használandók, például: <span class="tipodolt">Bocskai, Damjanich, Rákóczi, Zr!
 ínyi; Apáczai Csere, Tsétsi János</span>. Az ilyen neveket az írÃ
¡sgyakorlatban nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Zrini), sem pedig korszerűsíteni (pl. Csécsi).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="155d"/><span class="szalid">d) </span>Szilárdan kialakult névalak hiányában olyan formát szokás kialakítani, amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja, de egyszersmind lehetÅ‘vé teszi, hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelÅ‘en ejthessük ki, például: <span class="tipodolt">Komjáthy, Pesthi, WerbÅ‘czy, Wathay</span> (nem Komjáti, Pesti, VerbÅ‘ci, Vatai); illetÅ‘leg <span class="tipodolt">Kakas, Csombor, Csulyak</span> (nem Cacas, Czombor, Chuliak).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="156"/><span class="szid">156. </span>Az összetett (két külön névből eggyé forrt) családneveket egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">Györgyjakab, Kispéter, Nagygyörgy, Nagysándor, Tóthmátyás, Vörösbaranyi</span>.</p><p class="bekezdes">A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni, például: <span class="tipodolt">Bajcsy-Zsilinszky, Endrődy-Somogyi, Horváth-Papp, Kerpel-Fronius</span>.</p><p class="bekezdes">A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet, például: <span class="tipodolt">Baróti Szabó, Csokonai Vitéz, Kőrösi Csoma, Tótfalusi Kis</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="157"/><span class="szid">157. </span>A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó szavakat, amikor személynévként szerepelnek, nagy kezdőbetűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">Allah, Boldogasszony, Hadúr, Isten, Jupiter, Ozirisz, Szűzanya, Zeusz; Szent Péter, Szűz Mária</span>. – Az <span class="tipodolt">isten</span> szót azonban gyakran használjuk köznévi értelemben is.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="158"/><span class="szid">158. </span>Mind a régi (eredeti és jövevény), mind pedig a más nyelvekből újabban átvett utóneveket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk, például: <span class="tipodolt">Csilla, Jolán, Piroska, Vilma, Árpád, Bálint, László, Zsolt; Betti, Klaudia, Zsanett, Artúr, Márió, Raul, Rómeó</span>. Kivételt képez a hagyományos írású <span class="tipodolt">Attila</span> név (bár létezik <span class="tipodolt">Atilla</span> is). – A <span class="tipodolt">ch-</span>t és az <span class="tipodolt">x-</span>et azonban (a közszókhoz hasonlóan) az utónevekben és a becenevekben is megtartjuk, például: <span class="tipodolt">Ráchel, Richárd, Alexandra, Xénia, Félix, Lexi</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#209" class="ut-szabalypont_szabalyzat">209.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="159"/><span class="szid">159. </span>A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül, azaz kötőjel nélkül illesztjük a toldalékokat (ragokat, jeleket, képzőket), mint a közszavakhoz, például: <span class="tipodolt">Dózsát, Kossuthhoz, Szemeréről, Táncsics Mihálynak, Ilosvai Selymes Péternél, Vörösmartyé, a Hunyadiak; jókais, madáchi, petőfieskedők</span>. – De: <span class="tipodolt">Táncsics Mihály-i, Ilosvai Selymes Péter-es</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#160c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161" class="ut-szabalypont_szabalyzat">161.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#162" class="ut!
 -szabalypont_szabalyzat">162.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="160"/><span class="szid">160. </span>A mássalhangzóra végződő személynevek <span class="tipodolt">-val, -vel</span> (és <span class="tipodolt">-vá, -vé</span>) ragos formájának írásakor a következőképpen járunk el:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="160a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűre végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük, például: <span class="tipodolt">Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82" class="ut-szabalypont_szabalyzat">82.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#82a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a>, </span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#82c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>.]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="160b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a régies betűre vagy <span class="tipodolt">x</span>-!
 re végződő személynevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt és az <span class="tipodolt">x</span>-et változatlanul hagyjuk, a ragok <span class="tipodolt">v</span>-je helyett a név végén ejtett hanghoz idomult mai formát írjuk, például: <span class="tipodolt">Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal; Madáchcsá; Marxszal, Luxszal, Alexszel, Félixszel</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="160c"/><span class="szalid">c) </span>Ha a személynév mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződik, a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> (és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span>) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön, például: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel; Kiss-sé, Papp-pá; Ivett-tel, Mariann-nal</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="161"/><span class="szid">161. </span>Az <span class="tipodolt">-i</span> és az <span class="tipodolt">-s</span> melléknévképzővel, az <span class="tipodolt">-ista</span> és az <span class="tipodolt">-izmus</span> főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt), illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) családneveket kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk, például: <span class="tipodolt">móriczi, mikszáthos, buddhista, jozefinizmus; tóthpáli</span> (Tóthpál), <span class="tipodolt">kispéteres</span> (Kispéter); <span class="tipodolt">horváth-pappos, schöpf-mereis, rippl-rónais</span>. – De ha a személynév két vagy több különírt elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt, például: <span class="tipodolt">Eötvös József-i</span> (iskolareform), <span class="tipodolt">Széch!
 enyi István-i</span> (elképzelések), <span class="tipodolt">Csokonai Vitéz Mihály-os</span> (verselés).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="162"/><span class="szid">162. </span>A <span class="tipodolt">-k</span> többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan, nagy kezdőbetűs formájához, például: <span class="tipodolt">az Árpádok, a Kisfaludyak; a Kossuthok, Petőfik, Táncsicsok kora; az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#159" class="ut-szabalypont_szabalyzat">159.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="163"/><span class="szid">163. </span>A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">az ifjú Ady, a nagy Napóleon, a nyelvújító Kazinczy, a szép Csapóné</span>. A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">Könyves Kálmán, Nagy Sándor, Oroszlánszívű Richárd, Rettegett Iván, Rőtszakállú Frigyes, Szent Erzsébet.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="164"/><span class="szid">164. </span>A személynév – akár egy-, akár többelemű – állhat köznév jelzőjeként is. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól, például: <span class="tipodolt">Bánk bán, Dobay törzsőrmester, Inotai úr, István király, Kovács államtitkár, Moharos kisasszony, Németh mérnök, Noszty fiú, Polgár doktor, Zsófi néni; Boldogasszony anyánk; Erdélyi Ilona tudományos kutató, Sárosi János szerkesztő, Somogyi Béláné pénztáros, Szalay Tamás vasdiplomás orvos, Vajda Elemér akadémikus</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#126" class="ut-szabalypont_szabalyzat">126.</a></span>] – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Nagyboldogasszony napja, Szent Mihály hava.</span></p><p class="bekezdes">Kisebb-nagyobb embercsoportok elnevezésére használt, felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől) különírjuk a gy!
 űjtőnévi vagy ilyen jellegű közszókat, például: <span class="tipodolt">Benedek család, Buddenbrook ház, Csák nemzetség, Kaláka együttes, Nyék törzs; Kölcsey Ferenc olvasókör.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="165"/><span class="szid">165. </span>Vannak jellegzetesen a név előtt használatos közszavak: <span class="tipodolt">ifjabb</span> vagy <span class="tipodolt">ifj. Pál Adalbert, idősb</span> vagy <span class="tipodolt">id. Szathmári József, özvegy</span> vagy <span class="tipodolt">özv. Kiss Lászlóné, doktor</span> vagy <span class="tipodolt">dr. Kovács Ilona, gróf</span> vagy <span class="tipodolt">gr. Széchenyi István.</span> Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">felsővadászi Rákóczi Ferenc</span> stb. Ezek – az alapvető kisbetűs írásmód helyett – kiemelt helyzetben nagy kezdőbetűsek.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#151" class="ut-szabalypont_szabalyzat">151.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="166"/><span class="szid">166. </span>Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak jelöletlen összetételt (pl. <span class="tipodolt">Kossuth-szobor</span> = Kossuth szobra, <span class="tipodolt">Kossuth-nóta</span> = Kossuthról szóló nóta). Ilyenkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">Ady-vers, Balassi-strófa, Bessenyei-kúria, Celsius-fok, Jókai-villa, Kodály-módszer, Mária-lak, Nádasdy-kastély, Petőfi-kultusz; Deák-párt, Forrai-kórus, Lenkey-század, Szemere-kormány; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév, Szent Benedek-rend, Szent István-nap</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#167" class="ut-szabalypont_szabalyzat">167.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#126" class="ut-szabalypont_szabalyzat">!
 126.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164" class="ut-szabalypont_szabalyzat">164.</a></span>]</p><p class="bekezdes"><span class="kiemeles_uj">Ha egy személynévből és egy közszóból álló, kötőjeles írásmódú összetétel újabb taggal bővül, ezt a tagot kötőjellel fűzzük a személynevet tartalmazó összetételhez, például: <span class="tipodolt">Achilles-ín-szakadás, Munkácsy-kép-restaurálás, Oscar-díj-átadás</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140" class="ut-szabalypont_szabalyzat">140.</a></span>]</span></p><p class="bekezdes">Az uralkodóházat jelentő <span class="tipodolt">ház, család</span> és <span class="tipodolt">dinasztia</span> szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez, például: <span class="tipodolt">Anjou-ház, Árpád-ház, Jagelló-ház, Habsburg-család, Karoling-dinasztia</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href!
 ="#164" class="ut-szabalypont_szabalyzat">164.</a></span>]</p><p class
="bekezdes">Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">ádámcsutka, krisztustövis, martinkemence, pálfordulás, röntgensugár, szentjánoskenyér</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#201" class="ut-szabalypont_szabalyzat">201.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="167"/><span class="szid">167. </span>Az egy- vagy többelemű személynév és köznév együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire <span class="tipodolt">-i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű</span> képzővel) alakult melléknevekben megtartjuk a tagokat összefűző kötőjelet, például: <span class="tipodolt">Árpád-kori, Jókai-regénybeli, Kossuth-díjas, Zrínyi-soros, Mária-arcú, Kodály-módszerű, Herkules-erejű; Jászai Mari-díjas, Konkoly-Thege-érmes; Hadrovics–Gáldi-szótárbeli</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#195" class="ut-szabalypont_szabalyzat">195.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#195a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263" class="ut-szabalypont_szabalyzat">263.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#2!
 63e" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">e)</a></span>.]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="168"/><span class="szid">168. </span>Ha az egymástól különírt, személynévből és köznévből álló jelzős szerkezethez <span class="tipodolt">(Julianus barát)</span> egy újabb köznév (pl. <span class="tipodolt">szobor</span>) kapcsolódik, ez elé nem teszünk kötőjelet, például: <span class="tipodolt">Gül Baba türbe, Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, Szent István vértanú plébániatemplom, Jeremiás próféta kolostor</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164" class="ut-szabalypont_szabalyzat">164.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="169"/><span class="szid">169. </span>A <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -forma</span> és a <span class="tipodolt">-szerű</span> utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez, például: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Wesselényi-féle, Munkácsy-szerű, Szent-Györgyi-féle; Paál László-szerű, Szinyei Merse Pál-szerű</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#133" class="ut-szabalypont_szabalyzat">133.</a></span>]</p>
+<a name="F6_2"/><p class="cim_fejezet1">Az állatnevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="170"/><span class="szid">170. </span>Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">Bodri, Lassie, Neszmélyi Bendegúz; Cirmos; Csákó, Ráró, Villám; Bagira; Vuk</span>. Az esetleges magyarázó utótag kis kezdőbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: <span class="tipodolt">Bodri kutya, Ráró lovam</span> stb.</p>
+<a name="F6_3"/><span class="kiemeles_nincs"><p class="cim_fejezet1">A tárgynevek</p>
+<span class="kiemeles_uj"><p class="bekezdesszid"><a name="171"/><span class="szid">171. </span>A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei. Jellemzőjük a nagy kezdőbetűs írás. Nemzeti ereklyék neve: <span class="tipodolt">Szent Jobb, Szent Korona</span> stb. Hajónevek: <span class="tipodolt">Kisfaludy Sándor, Titanic, Santa Maria</span> stb. Régi mozdonynevek: <span class="tipodolt">Nádor, Deáki</span> stb. Űrjárművek neve: <span class="tipodolt">Apollo, Luna, Szaljut</span> stb. Fegyvernevek: <span class="tipodolt">Durandal</span> (Roland kardja), <span class="tipodolt">Excalibur</span> (Artúr kardja), <span class="tipodolt">Baba, Kövér Berta</span> (ágyú) stb. Hangszernevek: <span class="tipodolt">Lady Blunt</span> (egy Stradivari-hegedű), <span class="tipodolt">Ignác</span> (a székesfehérvári bazilika harangja) stb. Gyémántnevek: <span class="tipodolt">Kohinoor, !
 Rózsaszín Párduc</span> stb.</p></span>
+</span><a name="F6_4"/><p class="cim_fejezet1">A földrajzi nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="172"/><span class="szid">172. </span>A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek (pl. <span class="tipodolt">Szeged</span>) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. <span class="tipodolt">Bodrogköz, Tiszántúl, Szombathely</span>); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. <span class="tipodolt">Zsivány-patak, Bakónaki-tó, Apáthy-szikla, Dél-Amerika</span>); a különírt tagokból álló nevek (pl. <span class="tipodolt">Olasz Köztársaság, Villányi út</span>) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az összetartozást. Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azono!
 s), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat, például: <span class="tipodolt">Hűvös-völgy</span> (domborzati név), de: <span class="tipodolt">Hűvösvölgy</span> (városrésznév); <span class="tipodolt">Ferenc-hegy</span> (domborzati név), de: <span class="tipodolt">Ferenc körút</span> (utcanév); <span class="tipodolt">Sáros-patak</span> (víznév), de: <span class="tipodolt">Sárospatak</span> (helységnév).  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181" class="ut-szabalypont_szabalyzat">181.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást, mégpedig az <span class="tipodolt">-i</span> (olykor <span class="tipodolt">-beli</span>) képzős származékokkal együtt. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulaj!
 donnévtípusokban követett eljárásokkal.</p><p class="bekezdes">Ma
gyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveit Magyarország Földrajzinév-tára tartalmazza.</p>
+<a name="F6_4_0_1"/><p class="cim_fejezet3">Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="173"/><span class="szid">173. </span>Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó), az alapformát természetesen nagybetűvel, az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékot kisbetűvel kezdjük. Az <span class="tipodolt">i</span>-re végződő ilyen szavak <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában a szó végén egyszerűsítünk, s csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponorma!
 l">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Európa</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">európai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ausztria</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ausztriai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erdély</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">erdélyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mátrai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span></span></td><td vali!
 gn="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunai
</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Debrecen</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">debreceni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huszt</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">huszti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Krakkó</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">krakkói</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tamási</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tamási</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zamárdi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span>!
 </td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zamárdi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="174"/><span class="szid">174. </span>Alapformájukban nagy, <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="174a"/><span class="szalid">a) </span>a több elemből álló, -<span class="tipodolt">ország,</span> -<span class="tipodolt">föld,</span> -<span class="tipodolt">alföld,</span> -<span class="tipodolt">part, -szék</span> utótagú országneveket, az országrészneveket, valamint egyes tájegységeknek több elemből álló nevét (az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza):</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span !
 class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyarország</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magyarországi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Franciaország</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">franciaországi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csecsenföld</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csecsenföldi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Palócföld</span></span></td><td valign="top" widt!
 h="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">palócföldi</span
></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Németalföld</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">németalföldi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kisalföld</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kisalföldi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Elefántcsontpart</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">elefántcsontparti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Háromszék</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">háromszéki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunakanyar</span!
 ></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunakanyari</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hegyalja</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hegyaljai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szamoshát</span> stb.</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szamosháti</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="174b"/><span class="szalid">b) </span>a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="p!
 adding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><t
d valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapest</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budapesti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balatonalmádi</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">balatonalmádi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vonyarcvashegy</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vonyarcvashegyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span!
  class="tipodolt">Garamszentbenedek</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">garamszentbenedeki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szépkenyerűszentmárton</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szépkenyerűszentmártoni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökkanizsa</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">törökkanizsai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Újvidék</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">újvidéki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fokváros</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span c!
 lass="normal"><span class="tipodolt">fokvárosi</span></span></td></tr
><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Békásmegyer</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">békásmegyeri</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ferencváros</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ferencvárosi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsóbélatelep</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">alsóbélatelepi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dénesmajor</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dénesmajori</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csehipuszta</span></span></td><td!
  valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csehipusztai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétitanya <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">rétitanyai <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Angyalkert</span></span></td><td valign="top" width="33%"!
 ><span class="normal"><span class="tipodolt">angyalkerti</span></span>
</td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Békeliget <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">békeligeti <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">de:</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baross Gábor-telep</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baross Gábor-telepi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Biczó István-kert</span></span></td><td valign="top" width="33%">!
 <span class="normal"><span class="tipodolt">Biczó István-kerti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila-lakótelep</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila-lakótelepi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Füredi úti lakótelep <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Füredi úti lakótelepi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="174c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">-falva, -földe, -!
 halma, -háza, -telke, -völgye</span> stb. utótagú – esetenként 
más <span class="tipodolt">a, e</span> végződésű – nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékaiban elhagyjuk az <span class="tipodolt">a, e</span> végződést. Ha azonban nem közismert névről vagy a hagyomány által szentesített formáról (<span class="tipodolt">hollóházi porcelán, királyhalmi szőlők, pannonhalmi főapátság</span> stb.) van szó, az alapalak kikövetkeztethetősége érdekében – bár hibásnak egyik változat sem mondható – hasznos lehet a <span class="tipodolt">kerekegyházai, becsvölgyei</span> stb. forma használata.</p>
+<a name="F6_4_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló
+földrajzi nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="175"/><span class="szid">175. </span>Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="175a"/><span class="szalid">a) </span>Közszói előtaggal:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span cl!
 ass="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i (-beli) <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Arany-patak</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arany-pataki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Velencei-tó</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">velencei-tói <span class="tiponormal">v.</span> -tavi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sólyom-sziget</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sólyom-szigeti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span cl!
 ass="tipodolt">Sváb-hegy</span></span></td><td valign="top" width="50
%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sváb-hegyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fogarasi-havasok</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fogarasi-havasokbeli</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyergyói-medence</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gyergyói-medencei</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kőszikla</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis-kősziklai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holdvilág-árok</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holdvilág-ároki</span></span></td></tr><tr>!
 <td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunántúli-középhegység <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunántúli-középhegységi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="175b"/><span class="szalid">b) </span>Tulajdonnévi előtaggal:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős f!
 orma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><s
pan class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlői</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel-sziget</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel-szigeti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balaton-felvidék</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balaton-felvidéki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kaszpi-tenger</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kaszpi-tengeri</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kab-hegy</span></span></td><td valign="top" width="50%"><sp!
 an class="normal"><span class="tipodolt">Kab-hegyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huron-tó</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huron-tói <span class="tiponormal">v.</span> -tavi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szandaváralja-patak</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szandaváralja-pataki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunazug-hegység <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunazug-hegységi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy tö!
 bb) különírt elemből is:</p><p class="bekezdestablazat"><table wid
th="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szent Anna-tó</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szent Anna-tói <span class="tiponormal">v.</span> -tavi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vas Mihály-hegy</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vas Mihály-he!
 gyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Buen Tiempo-fok <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Buen Tiempo-foki <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="175c"/><span class="szalid">c) </span>Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak: <span class="tipodolt">óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag</span> stb., illetve összetett szavak: <span class="tipodolt">félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó</span> stb. Az olyan nevek, illetve névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer fel közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak.!
  Így például a <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#17
5" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#175b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span> pontban: <span class="tipodolt">Huron, Kab, Kaszpi;</span> a <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176" class="ut-szabalypont_szabalyzat">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span> pontban: <span class="tipodolt">Cselőte, Zéland.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="176"/><span class="szid">176. </span>Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="176a"/><span class="szalid">a) </span>Közszói előtaggal:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><spa!
 n class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Tisza</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-tiszai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-Kína</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-kínai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magas-Tátra</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magas-tátrai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Öreg-Cselőte</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öreg-cselőtei</span></span></td></tr><tr><td!
  valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">
Új-Zéland</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">új-zélandi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Csallóköz</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">felső-csallóközi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nyugat-Dunántúl</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyugat-dunántúli</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Délkelet-Magyarország <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">délkelet-magyarországi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="176b"!
 /><span class="szalid">b) </span>Tulajdonnévi előtaggal:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kál-Kápolna <span class="tiponormal">(vasútállomás)</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kál-kápolnai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr-Moson-So!
 pron <span class="tiponormal">(megye)</span></span></span></td><td val
ign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr-moson-soproni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bödd-Bakod <span class="tiponormal">(terület)</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bödd-bakodi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csörnöc-Herpenyő <span class="tiponormal">(vízfolyás) stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csörnöc-herpenyői <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész nevét is feltüntetjük:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="!
 padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Érd-Ófalu</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">érd-ófalui</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr-Ménfőcsanak <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr-ménfőcsanaki <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="177"/><span class="szid">177. </span>A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="177a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név – például: <span class="tipodolt">Arany-patak</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#175a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">Holt-Tisza</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176" class="ut-szabalypont_szabalyzat">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">János-dűlő</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span> <span class="u!
 t-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#175b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>] – elé egy közszói előtag (<span class="tipodolt">rohonci, belső, nagy</span> stb.) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt!
 ">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td>
</tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rohonci-Arany-patak</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">rohonci-arany-pataki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alcsi-Holt-Tisza</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">alcsi-holt-tiszai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Új-Dél-Wales</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">új-dél-walesi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Belső-János-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">belső-János-dűlői</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tip!
 odolt">Nagy-Hideg-hegy</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy-hideg-hegyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kelet-Közép-Európa</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kelet-közép-európai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Sebes-Körös</span> stb.</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-sebes-körösi</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="177b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név – például: <span class="tipodolt">Arany-patak</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span> <span class="ut-szabalyalp!
 ont_szabalyzat"><a href="#175a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)
</a></span>]; <span class="tipodolt">Holt-Tisza</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176" class="ut-szabalypont_szabalyzat">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">János-dűlő</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#175b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>] – egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" ce!
 llspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Arany-patak-völgy</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arany-patak-völgyi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Két-bükkfa-nyereg</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">két-bükkfa-nyeregi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class!
 ="normal"><span class="tipodolt">Dél-kínai-tenger</span></span></td>
<td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-kínai-tengeri</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Tisza-berek</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-Tisza-bereki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kelet-európai-síkság</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kelet-európai-síksági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő-oldalas</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő-oldalasi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zöld-foki-szigetek</span> stb.</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><!
 span class="tipodolt">zöld-foki-szigeteki</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="178"/><span class="szid">178. </span>Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket, ha valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki. – Az ilyen alakulatok <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tipono!
 rmal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapest–Bécs</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budapest–bécsi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Moszkva–Párizs <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moszkva–párizsi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="10!
 0%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0p
t 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">-i képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baradla–Domica-barlangrendszer</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baradla–Domica-barlangrendszeri</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Volga–Don-csatorna</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Volga–Don-csatornai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rajna–Majna–Duna-csatorna</span> <span class="tiponormal">stb.</span></span></td><!
 td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rajna–Majna–Duna-csatornai</span> <span class="tiponormal">stb.</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Alapformájukban hasonlóképpen, <span class="tipodolt">-i</span> képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cseh–Morva-dombság</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cseh–morva-dombsági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zal!
 a–Somogyi-határárok <span class="tiponormal">stb</span>.</span></s
pan></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zala–somogyi-határároki <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F6_4_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A különírt elemekből álló földrajzi
+nevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="179"/><span class="szid">179. </span>A mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót) minden tagot külön szóba írunk, valamint az <span class="tipodolt">és</span> kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk. Hasonlóképpen írjuk az eurorégiókat is. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span clas!
 s="tiponormal"> </span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i (-beli)<span class="tiponormal"> képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Francia Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">francia köztársasági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Egyesült Királyság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyesült királysági</span></span></td><!
 /tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class=
"tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ománi Szultánság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ománi szultánsági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Amerikai Egyesült Államok</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">amerikai egyesült államokbeli</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-afrikai Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-afrikai köztársasági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span cla!
 ss="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Római Birodalom</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">római birodalmi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kijevi Nagyfejedelemség</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kijevi nagyfejedelemségi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">de:</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Suriname Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Suriname köztársasági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tip!
 odolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="
normal"><span class="tipodolt">San Marino Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">San Marino köztársasági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Trinidad és Tobago Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Trinidad és Tobago köztársasági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"> </td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ipoly Eurorégió <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ipoly eurorégióbeli <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="180"/><span class="szid">180. </span>A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs <span class="tipodolt">járás, kistérség, városkörnyék, bánság, terület, megye, régió, grófság, állam</span> stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span !
 class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i (-beli)<span class="tiponormal"> képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ungvári járás</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ungvári járási</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Abaúj-Hegyközi kistérség</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">abaúj-hegyközi kistérségi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span>!
 </td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="ti
podolt">Mezőtúri városkörnyék</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mezőtúri városkörnyéki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal"> </span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szörényi bánság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szörényi bánsági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Voronyezsi terület</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">voronyezsi területi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">de:</span></span></span></!
 td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baranya megye</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baranya megyei</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal"> </span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabolcs-Szatmár-Bereg megye</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-Dunántúl régió</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-Dunántúl régióbeli</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">!
 <span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33
%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kent grófság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kent grófsági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">New York állam</span> <span class="tiponormal">stb.</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">New York állami</span> <span class="tiponormal">v.</span> <span class="tipodolt">állambeli</span> <span class="tiponormal">stb.</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="181"/><span class="szid">181. </span>A közterületek nevében a kis kezdőbetűs <span class="tipodolt">utca, út, tér, köz, híd</span> stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vá!
 ci utca</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Váci utcai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gutenberg körút</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gutenberg körúti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabó Ilonka lépcső</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabó Ilonka lépcsői</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tas vezér utca</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tas vezér utcai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Március 15. tér</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><!
 span class="tipodolt">Március 15. téri</span></span></td></tr><tr><t
d valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Táborhegyi út</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Táborhegyi úti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szemlőhegy utca</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szemlőhegy utcai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet híd <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet hídi <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha a <span class="tipodolt">híd</span> szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Tisza-híd</span> (= a Ti!
 sza hídja), <span class="tipodolt">a Duna-hidak</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot – a helységrésznevek gyakori párhuzamossága miatt – egybeírás váltja fel, például: <span class="tipodolt">Csörsz-árok – Csörszárok utca, Ferenc-hegy – Ferenchegyi út</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#172" class="ut-szabalypont_szabalyzat">172.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="182"/><span class="szid">182. </span>Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. – Az ilyen kapcsolatok <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><t!
 d valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyöngyös város</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyöngyös városi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra hegység</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra hegységi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fertő tó</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fertő tói <span class="tiponormal">v.</span>  tavi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Séd patak</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Séd pataki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodo!
 lt">Duna folyam</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span c
lass="normal"><span class="tipodolt">Duna folyami</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Krím félsziget</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Krím félszigeti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szahara sivatag <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szahara sivatagi <span class="tiponormal">stb.</span></span>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#194" class="ut-szabalypont_szabalyzat">194.</a></span>]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm !
 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i (-beli)<span class="tiponormal"> képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(az)</span> olasz Alpok</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(az)</span> olasz alpokbeli</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(az)</span> erdős Bükk</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(az)</span> erdős !
 bükki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span c
lass="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(a)</span> lengyel Magas-Tátra</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(a)</span> lengyel magas-tátrai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(a)</span> második Baku <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(a)</span> második bakui <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="183"/><span class="szid">183. </span>Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is szolgálhatnak földrajzi névként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában megtartjuk az alapformát, s ehhez fűzzük hozzá a képzőt.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i <span c!
 lass="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keveset érő</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keveset érői</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Székre járó</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Székre járói</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tilos alja</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tilos aljai <span class="tiponormal">v.</span> alji</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna mente</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna menti</span></span></td></tr><tr><td valign="!
 top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szekszár
d vidéke</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szekszárd vidéki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vác környéke</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vác környéki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétek alatt</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétek alatti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Marcal melléke</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Marcal melléki</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kút feletti <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" wi!
 dth="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kút feletti <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna–Tisza köze</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna–Tisza közi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Maros–Körös köze <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Maros–Körös közi <span class="tipono!
 rmal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></t
able></p>
+<a name="F6_5"/><p class="cim_fejezet1">A csillagászati elnevezések</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="184"/><span class="szid">184. </span>A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevében minden szót nagybetűvel kezdünk, például: <span class="tipodolt">Fiastyúk, Ikrek, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz; Bereniké Haja, Dél Keresztje, Nagy Medve.</span> Az <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős alakokat a következőképpen írjuk: <span class="tipodolt">vénuszi, holdbeli; Nagy Medve-beli.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha a <span class="tipodolt">föld,</span> a <span class="tipodolt">hold</span> és a <span class="tipodolt">nap</span> szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">a Hold távolsága a Földtől</span>. A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználat felesleges, tehát például: <span class="tipodolt">föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai</span>.</p>
+<span class="kiemeles_uj"><p class="bekezdesszid"><a name="185"/><span class="szid">185. </span>Ha egy csillagászati név utolsó tagja köznév (<span class="tipodolt">felhő, köd, üstökös</span> stb.), kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: <span class="tipodolt">Magellán-felhő, Androméda-köd, Jászol-köd, Orion-köd, Rák-köd, Hale–Bopp-üstökös, Kopernikusz-kráter.</span></p><p class="bekezdes">A melléknévképzős származékokban megőrződik a nagy kezdőbetű, például: <span class="tipodolt">Androméda-ködbeli.</span></p></span>
+<a name="F6_6"/><p class="cim_fejezet1">Az intézménynevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="186"/><span class="szid">186. </span>Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.</p><p class="bekezdes">A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="187"/><span class="szid">187. </span>A hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevében – az <span class="tipodolt">és</span> kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#190" class="ut-szabalypont_szabalyzat">190.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">-i</span> (néha <span class="tipodolt">-beli</span>) képzős származékokban a tulajdonnévi értékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding!
 ="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">Alapforma</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-i (-beli) <span class="tiponormal">képzős forma</span></span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Honvédelmi Minisztérium</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">honvédelmi minisztériumi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Tudományos Akadémia</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magyar tudományos akadémiai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Madách Színház</span></span></td><td valign="t!
 op" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Madách sz
ínházi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nemzeti Múzeum</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nemzeti múzeumi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökbálint Városi Önkormányzat</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökbálint városi önkormányzati</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szilas Menti Lakásépítő és -fenntartó Szövetkezet</span></span></td><td valign="t!
 op" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szilas menti lakásépítő és -fenntartó szövetkezeti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila Gimnázium</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila gimnáziumi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Babeş–Bolyai Tudományegyetem</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Babeş–Bolyai tudományegyetemi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyány Lajos Alapítvány</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyány Lajos alapítványi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar–Japán !
 Baráti Társaság</span></span></td><td valign="top" width="50%"><spa
n class="normal"><span class="tipodolt">magyar–japán baráti társasági</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ganz Danubius Hajó- és Darugyár</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ganz Danubius hajó- és darugyári</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Országos Széchényi Könyvtár</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">országos Széchényi könyvtári</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-budai Vendéglátó Vállalat</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-budai vendéglátó vállalati</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">I. Sz. Sebészeti Klinika</span!
 ></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">I. sz. sebészeti klinikai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bíró Háza Étterem és Panzió</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bíró Háza étterem és panzióbeli</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Corvin Budapest Filmpalota <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Corvin Budapest filmpalotabeli <span class="tiponormal">stb.</span></span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Egybeírt intézménynevek is vannak:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" al!
 ign="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 
0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Belügyminisztérium</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">belügyminisztériumi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pénzügyminisztérium</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pénzügyminisztériumi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bélyegmúzeum</span> stb.</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bélyegmúzeumi</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="188"/><span class="szid">188. </span>A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188a"/><span class="szalid">a) </span>Sok olyan intézménynév van, amely megegyezik azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is említeni szoktuk, például: <span class="tipodolt">a pécsi nevelőintézet, a tolmácsi általános iskola.</span> Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188b"/><span class="szalid">b) </span>Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat is, amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll, például: <span class="tipodolt">Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Sopron; Nemzeti Színház, Szeged</span>.</p><p class="be!
 kezdes">Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme <span class="tipodolt">-i</span> képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül, az intézménynév részének tekintjük, s ezért nagybetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Szegedi Nemzeti Színház</span>.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló <span class="tipodolt">-i</span> képzős melléknévi jelzőket, ha nyilvánvalóan alkalmiak, tehát a névnek nem részei, például: <span class="tipodolt">a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem,</span> <span class="tipodolt">a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188c"/><span class="szalid">c) </span>A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyedítő elemét használjuk, s a típusjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövid!
 ült névben nem változik a részeknek a teljes névbeli írásmódja
: <span class="tipodolt">a Lombiknál dolgozik</span> (ti. <span class="tipodolt">a Lombik Hőmérő- és Üvegipariműszer-gyártó Kft.-nél</span>). Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">a Gondolat jelentette meg; a Nemzetiben játsszák; az Eötvösön végzett</span> v. <span class="tipodolt">az Eötvös Lorándon végzett;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188d"/><span class="szalid">d) </span>Az intézmény típusát jelölő szavakat (<span class="tipodolt">minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság</span> stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár <span class="kiemeles_uj">belső használatra az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható, például: <span class="tipodolt">Földrajztudományi Kutatóintézet,</span> de: <span class="tipodolt">a kutatóintézet kidolgozta</span> v. <span class="tipod!
 olt">a Kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság,</span> de: <span class="tipodolt">a bizottság véleménye szerint</span> v. <span class="tipodolt">a Bizottság véleménye szerint</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#148" class="ut-szabalypont_szabalyzat">148.</a></span>]</span> A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Akadémia,</span> <span class="tipodolt">Opera</span> v. <span class="tipodolt">Operaház.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="189"/><span class="szid">189. </span>Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189a"/><span class="szalid">a) </span>Számos intézménynek alárendelt intézményei is vannak. Ezek nevében minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: <span class="tipodolt">Állam- és Jogtudományi Kar</span> (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen), <span class="tipodolt">Műszaki Kémiai Kutatóintézet, Nyelvtudományi Intézet</span> (az MTA intézetei).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189b"/><span class="szalid">b) </span>Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen, ha egyediségének érzékeltetésére szükség van, például: <span class="tipodolt">a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya</span> (az MTA testülete), <span class="tipodolt">Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék</span> (eg!
 yetemi tanszék).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189c"/><span class="szalid">c) </span>Az intézmények kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését helyesebb kis kezdőbetűvel írni, például: <span class="tipodolt">a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága</span>. – Kisbetűsek önmagukban használva is: <span class="tipodolt">emlékeztető a műszaki osztály részére, feljegyzés a jogi csoportnak, kérelem a felügyelő bizottsághoz</span> stb.</p><p class="bekezdes">A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, például: <span class="tipodolt">az érdekeltek koordináló bizottságot alakítottak; egy karbantartó csoportot szerveztek</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="190"/><span class="szid">190. </span>A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk, például: <span class="tipodolt">Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Corvin mozi, Vadszőlő szálloda, Kis Rabló étterem, Apacuka internetkávézó, Vén Diák eszpresszó, Kaiser’s szupermarket, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető, Sasadliget lakópark, Kossuth rádió, Gombocz Zoltán terem</span> (tanterem neve), <span class="tipodolt">Nádor terem</span> (a Vakok Állami Intézetének hangversenyterme). – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elh!
 agyható(k), például: a <span class="tipodolt">Keletiből indul,</span> a <span class="tipodolt">Lukácsba jár úszni,</span> a <span class="tipodolt">Kis Rablóban vacsoráztak,</span> a <span class="tipodolt">Kossuthon hallottam</span>.</p><p class="bekezdes">Az intézménynévszerű megjelölések <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is, a különírást is, például: <span class="tipodolt">Keleti pályaudvari, Tabán mozibeli, Kis Rabló éttermi</span>.</p><p class="bekezdes"><span class="kiemeles_uj">A mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is, például: <span class="tipodolt">Corvin Budapest Filmpalota, Vadszőlő Szálloda, Sport- és Rendezvényközpont, Rózsakert Bevásárlóközpont, Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Fiumei Úti Nemzeti Sírkert, Erzsébet Szálloda, Platán Panzió, Klasszik!
  Rádió, Csontváry Terem, Derkovits Terem.</span>  [Vö. <span class
="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#187" class="ut-szabalypont_szabalyzat">187.</a></span>]</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="191"/><span class="szid">191. </span>A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. nevét ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, például: <span class="tipodolt">jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, légkörkutatási szimpózium, termoanalitikai tudományos ülésszak, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, fásítási hónap, országos középiskolai tanulmányi verseny, 15. nemzetközi könyvfesztivál.</span> – De intézménynévként a nagy kezdőbetűs írás is elfogadható, például: <span class="tipodolt">Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="192"/><span class="szid">192. </span>Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket, például: <span class="tipodolt">az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma, Nemzetközi Valutaalap.</span></p><p class="bekezdes">Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket, például: <span class="tipodolt">a francia külügyminisztérium jegyzéke, a lengyel hadsereg, az olasz fémipari szakszervezetek, az osztrák légitársaság.</span></p>
+<a name="F6_7"/><p class="cim_fejezet1">A márkanevek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="193"/><span class="szid">193. </span>Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezésében minden tagot nagy kezdőbetűvel írunk, például: <span class="tipodolt">Doxa</span> (óra), <span class="tipodolt">Fabulon</span> (arckrém), <span class="tipodolt">Persil</span> (mosópor), <span class="tipodolt">Trental</span> (gyógyszer); <span class="tipodolt">Rama Gold</span> (margarin), <span class="tipodolt">Toyota Corolla</span> (gépkocsi).</p><p class="bekezdes">A nem márkanévként használt, többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">meggylé, narancsital; szegedi paprika.</span></p><p class="bekezdes">A márkaneveket az általános helyesírási szabályok szerint toldalékoljuk.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="194"/><span class="szid">194. </span>Ha a márkanév után tájékoztatásképpen megadjuk a típus vagy a dolog jelölésére szolgáló közszót, a kettőt különírjuk, például: <span class="tipodolt">Audi gépkocsi, Omnia kávé, Panangin tabletta; Algoflex Forte fájdalomcsillapító, Tomi Kristály mosópor.</span>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182" class="ut-szabalypont_szabalyzat">182.</a></span>]</p>
+<a name="F6_8"/><p class="cim_fejezet1">A kitüntetések és a díjak neve</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="195"/><span class="szid">195. </span>A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a név előtagja tulajdonnév, akkor a <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. szót a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">Kossuth-díj, Nobel-díj; Erkel Ferenc-díj, Forbáth Imre-díj, Eötvös Loránd-emlékérem; Grammy-díj, ICOMOS-díj, NOB-érdemérem.</span> Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-s</span> képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk, például: <span class="tipodolt">Kossuth-díjas, Nobel-díjas; Erkel Ferenc-díjas, Eötvös Loránd-emlékérmes; Grammy-díjas, ICOMOS-díjas, NOB-érdemérmes.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="195b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. szó jelzővel bő!
 vülve kapcsolódik egy tulajdonnévhez, akkor elhagyjuk a kötÅ‘jelet, a jelzÅ‘t és a <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. szót pedig kis kezdÅ‘betűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">Gundel művészeti díj, Ybl építészeti díj.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="195c"/><span class="szalid">c) </span><span class="tipodolt">A díj, érem, emlékérem</span> stb. az elnevezés szerves részeként birtokos vagy minÅ‘ségjelzÅ‘s szerkezetet alkothat egy elÅ‘taggal, ilyenkor minden tag nagy kezdÅ‘betűvel írandó, például: <span class="tipodolt">Akadémiai Aranyérem, a Francia Köztársaság Becsületrendje; Magyar Érdemrend.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="195d"/><span class="szalid">d) </span>A <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. köznevek olyan elÅ‘taghoz is járulhatnak, amely önmagában nem tulajdonnév, de az elnevezésben tulajdonnévi értéket kap. A tulajdonnévi értékű elÅ!
 ‘tag állhat egy vagy több szóból. Ezeknek minden elemét nagy kezd
őbetűvel írjuk. A <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. köznevek azonban kis kezdőbetűsek, és kötőjel nélkül kapcsolódnak, például: <span class="tipodolt">Életfa díj, Korona érdemrend, Közép-európai Örökség díj, Pro Urbe díj, Pro Universitate díj.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="195e"/><span class="szalid">e) </span>A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket kis kezdőbetűvel írjuk, például: <span class="tipodolt">a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="195f"/><span class="szalid">f) </span>Néha névvé válhat a díjtípus összetett szóból álló megnevezése is, például: <span class="tipodolt">Citromdíj, Sajtódíj, Toleranciadíj.</span></p>
+<a name="F6_9"/><p class="cim_fejezet1">A címek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="196"/><span class="szid">196. </span>A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Állandó cím az újságoké, a hetilapoké, a folyóiratoké és a könyvsorozatoké. Ezeket az jellemzi, hogy több szám címeként használatosak. Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek, a műsorszámoknak stb. A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="197"/><span class="szid">197. </span>Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenÅ‘ évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok címét nagy kezdÅ‘betűvel írjuk. A többelemű címekben – a címben levÅ‘ <span class="tipodolt">és</span> kötÅ‘szó kivételével – minden szót nagy kezdÅ‘betűvel írunk, például: <span class="tipodolt">Búvár, KincskeresÅ‘, Népszabadság, Nyugat, Valóság; Az Est, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, NÅ‘k Lapja, Élet és Tudomány, Prágai Tükör, Magyar Remekírók, Nyelvtudományi Értekezések</span>. A mondatszerű állandó címeknek csak az elsÅ‘ szava nagy kezdÅ‘betűs, például: <span class="tipodolt">Ne láss, ne hallj, ne szólj!</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az elsÅ!
 ‘ elemet kezdik nagybetűvel.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="198"/><span class="szid">198. </span>Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többelemű címekben csak az első szót és a tulajdonnevet kezdjük nagybetűvel, például: <span class="tipodolt">Hazám, Szózat, Napraforgók, Álarcosbál, Kívánságkosár; Ember az embertelenségben, A kőszívű ember fiai, Képes politikai és gazdasági világatlasz, Magyar értelmező kéziszótár, Tanulmányok Arany János költészetéről, Hajóvontatók a Volgán, Kis éji zene, Jó éjszakát, gyerekek!, Önök kérték</span>. Továbbá: <span class="tipodolt">1916 őszén, IX. szimfónia</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="199"/><span class="szid">199. </span>Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni, például: <span class="tipodolt">Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja. Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg.</span></p><p class="bekezdes">Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűváltozattal való írása is, például: <span class="tipodolt">József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát megleltem hazámat” is. Hosszan gyönyörködött a</span> Majális <span class="tipodolt">színeiben.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="200"/><span class="szid">200. </span>A címekhez a toldalékokat és az egyéb szóelemeket a következőképpen kapcsoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="200a"/><span class="szalid">a) </span>A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">az Autóséleté, a Kritikában, a Geodézia és Kartográfiát, a Számadásnak, a Nemzeti dalt, Arany Toldijában</span>. A ragra végződő és a valamilyen írásjellel lezárt címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">a Légy jó mindhalálig-ot; a Szülőföldemen-ben; Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek,</span> illetve <span class="tipodolt">Jókainak „Az arany ember”-e</span>. Hasonlóan járunk el az internetcímek esetében is, például: <span class="tipodolt">a hvg.hu-n, az index.hu-t</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ragos címek további toldalékolását célszerű !
 elkerülni, például így: <span class="tipodolt">Petőfinek a Szülőföldemen című versében.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="200b"/><span class="szalid">b) </span>Az utótagokat és a <span class="tipodolt">-beli</span> toldalékot a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">a Kritika-féle</span> (folyóiratok), <span class="tipodolt">Élet és Tudomány-szerű</span> (lap), <span class="tipodolt">Magyar Nyelvőr-évfolyam;</span> <span class="tipodolt">Valóság-beli</span> (vita), <span class="tipodolt">Orvosi Hetilap-beli</span> (cikk), <span class="tipodolt">Odüsszeia-beli</span> (világ), <span class="tipodolt">a Kincskereső kisködmön-beli</span> (alakok).</p>
+<a name="F6_10"/><p class="cim_fejezet1">Tulajdonnevek köznevesülése</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="201"/><span class="szid">201. </span>Tulajdonnevek gyakran válnak köznévvé. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket, s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk, például: <span class="tipodolt">havanna, pecsovics, röntgen; ferencjóska, háryjános</span>. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel, például: <span class="tipodolt">aszpirin, konyak, priznic, szendvics, termosz</span>.</p><p class="bekezdes">A tulajdonnevek és a közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük, és az alkotóelemeket egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">ádámcsutka, pálfordulás, pullmankocsi, wertheimzár</span>. Az idegen írásmódot ez esetben is gyakran magyarossal váltjuk fel, például: <span class="tipodolt">dízelmotor, dízelolaj, makadámút, pasztőroltás</span>.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="!
 #166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs, idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs, magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor, ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F7"/><p class="cim_fofejezet">Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="202"/><span class="szid">202. </span>Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202a"/><span class="szalid">a) </span>Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.</p><p class="bekezdes">Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát attól függően írjuk már magyaros vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá v!
 álás útján.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202b"/><span class="szalid">b) </span>Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük, szemben azokkal az idegen nevekkel, amelyeknek más nyelvekből való származását még világosan felismerjük.</p><p class="bekezdes">A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk, még akkor is, ha közkeletűek. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202c"/><span class="szalid">c) </span>A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.</p>
+<a name="F7_1"/><p class="cim_fejezet1">A magyaros írásmód szerinti írás</p>
+<a name="F7_1_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közszavak írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="203"/><span class="szid">203. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, közkeletűvé vált köznyelvi és szaknyelvi idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük, például: <span class="tipodolt">antracén, digitális, diktafon, dzsúsz, fájl, hisztamin, izotóp, kapucsínó, karbamid, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, mikroszkopikus, szelektív, televízió</span>. Előfordul, hogy az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződik az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme, például: <span class="tipodolt">bonbon, futball, millió</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="204"/><span class="szid">204. </span>Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában <span class="tipodolt">ch, x</span> vagy <span class="tipodolt">q</span> betű van, a következőképpen járunk el.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">ch</span>-t, ha [h]<span class="tipodolt">-</span>nak ejtjük, megtartjuk, például: <span class="tipodolt">jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus</span>.</p><p class="bekezdes">A [ksz]-nek ejtett <span class="tipodolt">x</span>-et általában meghagyjuk, például: <span class="tipodolt">expressz, fix, oxigén, szexuális, taxi, textil,</span> s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette <span class="tipodolt">ksz</span>-et: <span class="tipodolt">bokszol</span> stb. A [gz] ejtésű <span class="tipodolt">x</span>-et többnyire átírjuk, például: <span class="tipodolt">egzakt, egzotikus, egzisztencia,</span> s csak néha tartjuk meg:!
  <span class="tipodolt">exegézis, exogámia, hexameter</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#209" class="ut-szabalypont_szabalyzat">209.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Az eredeti <span class="tipodolt">qu</span> betűegyüttes helyett közszavakban <span class="tipodolt">kv</span> betűkapcsolatot írunk, például: <span class="tipodolt">akvárium, antikvárium, kvartett, kvint.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="205"/><span class="szid">205. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk, például: <span class="tipodolt">dzsunka, gésa, karate, láma, mecset, minaret, pagoda, szamovár, számum,</span> <span class="tipodolt">szamuráj, tájfun, tajga.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="206"/><span class="szid">206. </span>A közkeletű idegen szavak egy részében egyes idegen eredetű képzők (<span class="tipodolt">-ikus, -ista, -itás, -izál, -izmus</span> stb.) előtt a tő belseji hosszú magánhangzó röviddel váltakozik, például: <span class="tipodolt">passzív</span> – <span class="tipodolt">passzivitás; periódus</span> – <span class="tipodolt">periodikus; reális</span> – <span class="tipodolt">realista, realizál, realizmus; típus</span> – <span class="tipodolt">tipikus, tipizál</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#28" class="ut-szabalypont_szabalyzat">28.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szónak a származékaiban is megőrződik: <span class="tipodolt">akadémia</span> – <span class="tipodolt">akadémikus, akadémizmus, akadémista; esztéta</span> – <span class="tipodolt">esztétika, esztét!
 ikum, esztétikus;</span> stb.</p>
+<a name="F7_1_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A tulajdonnevek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="207"/><span class="szid">207. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú, például: <span class="tipodolt">Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz Kristóf</span> (Đorđe Branković, Jan Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo helyett). Más nevekben a sorrend és az utónév magyaros, a családnév írása azonban megmaradt, például: <span class="tipodolt">Luther Márton, Marx Károly</span> (Martin Luther, Karl Marx helyett).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="208"/><span class="szid">208. </span>Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk, például: <span class="tipodolt">Ausztrália, Franciaország, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Alpok, Kordillerák, Sziklás-hegység, Vezúv; Csendes-óceán, Elba, Odera, Rajna, Szent Lőrinc-folyó, Temze; Bécs, Eperjes, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nagyvárad, Nápoly, Párizs, Szabadka.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az idegen nyelvbeli név is használható a földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében, például: <span class="tipodolt">İstanbul, København, Kraków,!
  Napoli, Oradea, Paris, Prešov, Subotica, Wien.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="209"/><span class="szid">209. </span>Az idegen eredetű utónevekben és földrajzi nevekben a <span class="tipodolt">ch</span>-t és az <span class="tipodolt">x</span>-et megtartjuk, például: <span class="tipodolt">Albrecht, Richárd, Beatrix, Félix, Maximilián; Lech-mező, Luxemburg, Mexikó</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#204" class="ut-szabalypont_szabalyzat">204.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="210"/><span class="szid">210. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek a magyar nyelvbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyaros alakjukban írjuk, például: <span class="tipodolt">Anyegin, Herkules, Krőzus; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen hagyományos nevek közül több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él, például: <span class="tipodolt">valóságos Krőzus,</span> de görögösen: <span class="tipodolt">Kroiszosz; Potemkin-falvak, Patyomkin cirkáló,</span> de: <span class="tipodolt">Potyomkin</span>.</p>
+<a name="F7_1_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok és az összetételi utótagok
+kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="211"/><span class="szid">211. </span>A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat és az összetételi utótagokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez, például: <span class="tipodolt">frontálisan, koktélt, menedzsertől, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, hobbija, Huszé; kálvini, krómoz, löncsöl, nikotinos</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#159" class="ut-szabalypont_szabalyzat">159.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161" class="ut-szabalypont_szabalyzat">161.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#162" class="ut-szabalypont_szabalyzat">162.</a></span><span class="utalas">, </span><spa!
 n class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#173" class="ut-szabalypont_szabalyzat">173.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174" class="ut-szabalypont_szabalyzat">174.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176" class="ut-szabalypont_szabalyzat">176.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177" class="ut-szabalypont_szabalyzat">177.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178" class="ut-szabalypont_szabalyzat">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179" class="ut-szabalypont_szabalyzat">179.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#180"!
  class="ut-szabalypont_szabalyzat">180.</a></span><span class="utalas"
>, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181" class="ut-szabalypont_szabalyzat">181.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182" class="ut-szabalypont_szabalyzat">182.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183" class="ut-szabalypont_szabalyzat">183.</a></span>]; <span class="tipodolt">hobbibolt, menedzserképzés, riportalany; Itália-szerte, Temze-part.</span></p>
+<a name="F7_2"/><p class="cim_fejezet1">Az idegen írásmód szerinti írás</p>
+<a name="F7_2_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közszavak írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="212"/><span class="szid">212. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, egyes (jórészt ritkábban használt) közszavakat kis kezdőbetűvel, de egyéb tekintetben a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írunk, például: <span class="tipodolt">bestseller, couchette, crescendo, kapitälchen, lady, myocarditis, rinascimento, señor, whisky, złoty</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#214" class="ut-szabalypont_szabalyzat">214.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="213"/><span class="szid">213. </span>Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat, például: <span class="tipodolt">all right, park and ride; eppur si muove, sine qua non; tête-à-tête</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó, például: <span class="tipodolt">bacilus,</span> de: <span class="tipodolt">Bacillus anthracis; dózis,</span> de: <span class="tipodolt">dosis effectiva minima; professzor,</span> de: <span class="tipodolt">professor emeritus; státus</span> vagy <span class="tipodolt">státusz,</span> de: <span class="tipodolt">status quo; szaltó,</span> de: <span class="tipodolt">salto mortale; technikus,</span> de: <span class="tipodolt">terminus technicus; tuberkulózis,</span> de: <span !
 class="tipodolt">tuberculosis bronchialis</span>.</p>
+<a name="F7_2_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A tulajdonnevek írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="214"/><span class="szid">214. </span>A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot, például: <span class="tipodolt">Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Quasimodo, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Aquincum, Bologna, Buenos Aires, Hawaii, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal</span>.</p><p class="bekezdes">Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak, például: <span class="tipodolt">Čapek, François, Kästner, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón,  Njegoš, Plzeň.</span> Az ilyen mellékjeles betűket tartalmazó családneveket hivatalos okmányokban (pl. anyakönyvekben, útlevelekben) az érintett névviselő kérésére – magyar állampolgárságú személyek esetében is – a megfelelő mellékjeles betűv!
 el kell írni.</p><p class="bekezdes"><span class="kiemeles_uj">Az idegen nevek névkiegészítÅ‘jét (<span class="tipodolt">bin, d’, de, ten, van, von</span> stb.) nagy kezdÅ‘betűvel írjuk, ha a családnév címszóként szerepel, illetve kiemelten, szöveg élén áll (címben, aláírásban), például: <span class="tipodolt">De Gaulle, Van Dyck</span> (flamand festÅ‘), <span class="tipodolt">Von Dyck</span> (német matematikus). A teljes névben azonban általában a kis kezdÅ‘betűs írás a helyes, például: <span class="tipodolt">Charles de Gaulle, Sir Anthonis van Dyck, Walther von Dyck.</span></span></p><p class="bekezdes">A tulajdonnévbÅ‘l keletkezett mértékegységek nevében a tulajdonnév írásmódjától eltérve csak az úgynevezett latin betűs ábécét [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#16" class="ut-szabalypont_szabalyzat">16.</a></span>] használjuk, tehát ékezetes vagy mellékjeles betűt nem. A mértékegység nevének Ã!
 ­rásmódja egyes betűk elhagyásában és kisbetűs írásában is k
ülönbözhet az eredeti tulajdonnév írásmódjától, például: <span class="tipodolt">Ampère – amper, Joule – joule, Henry – henry, Newton – newton, Pascal – pascal, Volta – volt.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#201" class="ut-szabalypont_szabalyzat">201.</a></span>]</p>
+<a name="F7_2_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok és az összetételi utótagok
+kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="215"/><span class="szid">215. </span>Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez, például: <span class="tipodolt">cowboynak, fairül, shillingért, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#159" class="ut-szabalypont_szabalyzat">159.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161" class="ut-szabalypont_szabalyzat">161.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#162" class="ut-szabalypont_sza!
 balyzat">162.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#173" class="ut-szabalypont_szabalyzat">173.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174" class="ut-szabalypont_szabalyzat">174.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176" class="ut-szabalypont_szabalyzat">176.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177" class="ut-szabalypont_szabalyzat">177.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178" class="ut-szabalypont_szabalyzat">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179" class="ut-szabalypont_szabalyzat">179.</a></span><span class="utalas">, </s!
 pan><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#180" class="ut-s
zabalypont_szabalyzat">180.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181" class="ut-szabalypont_szabalyzat">181.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182" class="ut-szabalypont_szabalyzat">182.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183" class="ut-szabalypont_szabalyzat">183.</a></span>]</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">i</span>-re végződő idegen helységnevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékának végén (a magyar <span class="tipodolt">i</span> végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy <span class="tipodolt">i-</span>t írunk, például: (a) <span class="tipodolt">helsinki</span> (olimpia), (a) <span class="tipodolt">pompeji</span> (ásatások) [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174" class="ut-szabalypont_szabalyzat">174.</a></span> <span class="ut-szabalyalpo!
 nt_szabalyzat"><a href="#174b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]. De természetesen <span class="tipodolt">hawaii</span> (nyaralás).</p><p class="bekezdes">Ha az -<span class="tipodolt">i</span> képző egyelemű, <span class="tipodolt">y</span>-ra végződő idegen helységnévhez járul, az <span class="tipodolt">-i</span>-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">coventryi, vichyi</span>. <span class="kiemeles_valtozas">De: <span class="tipodolt">sydney-i</span> (mivel a szó végi <span class="tipodolt">i</span>-t nem <span class="tipodolt">y,</span> hanem kétjegyű betű: <span class="tipodolt">ey</span> jelöli).</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="216"/><span class="szid">216. </span>Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két szabály megtartására kell ügyelni.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="216a"/><span class="szalid">a) </span>Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső <span class="tipodolt">a</span>-ja, <span class="tipodolt">e</span>-je, <span class="tipodolt">o</span>-ja és <span class="tipodolt">ö</span>-je helyett <span class="tipodolt">á</span>-t, <span class="tipodolt">é</span>-t, <span class="tipodolt">ó</span>-t, illetve <span class="tipodolt">ő</span>-t írunk az olyan toldalékos vagy utótaggal ellátott alakokban, amelyekben ezek a szó végi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő, például: <span class="tipodolt">signorina, signorinák; Sinaia, Sinaiában,</span> de: <span class="tipodolt">sinaiai; Coca-Cola, Coca-Colát,</span> de: <span class!
 ="tipodolt">Coca-Cola-szerű; campanile, campanilén,</span> de: <span class="tipodolt">campanileszerű; Cicero, Cicerót;</span> <span class="tipodolt">Goethe, Goethének, goethés,</span> de: <span class="tipodolt">goethei</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29" class="ut-szabalypont_szabalyzat">29.</a></span>]; <span class="tipodolt">allegro, allegróban, allegrós;</span> <span class="tipodolt">Oslo, Oslóban, oslói; Malmö, Malmőből, malmői; Victor Hugó-i</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="216b"/><span class="szalid">b) </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közsza!
 vakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy <span class="tipodolt">v
</span>-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz, például: <span class="tipodolt">Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#160b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="217"/><span class="szid">217. </span>Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat és az összetételi utótagokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékokat mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez, például: <span class="tipodolt">guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é</span>. – Kivétel: <span class="tipodolt">Anjouk.</span> A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v-</span>je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonu!
 l, például: <span class="tipodolt">guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel</span>.</p><p class="bekezdes">Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) <span class="tipodolt">-i (-s, -ista, -izmus)</span> képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs, például: <span class="tipodolt">shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus; bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i, châlons-en-champagne-i</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161" class="ut-szabalypont_szabalyzat">161.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az <span class="tipodolt">-i, -s</span> stb. képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk, például: <span cl!
 ass="tipodolt">Anatole France-i, Victor Hugó-i; Leonardo da Vinci-s, 
Walter Scott-os; Karlovy Vary-i, New York-i.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161" class="ut-szabalypont_szabalyzat">161.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217c"/><span class="szalid">c) </span>A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjön, például: <span class="tipodolt">Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#160c" class=!
 "ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217d"/><span class="szalid">d) </span>Ha az idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: <span class="tipodolt">couchette-rendelés, lime-likőr, ragtime-koncert.</span> Tulajdonnévi előtagú összetételek esetén mindig a tulajdonneves összetételek általános szabálya szerint járunk el: <span class="tipodolt">Baudelaire-vers, Loire-part, Shakespeare-dráma</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#112" class="ut-szabalypont_szabalyzat">112.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span><span class="utalas">, </span><span cl!
 ass="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263" class="ut-szabalypont_s
zabalyzat">263.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#263b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p>
+<a name="F7_3"/><p class="cim_fejezet1">Az átírás</p>
+<a name="F7_3_0_1"/><p class="cim_fejezet3">Az átírás elvei</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="218"/><span class="szid">218. </span>A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10" class="ut-szabalypont_szabalyzat">10.</a></span>], lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (pl. az orosz, az arab, a görög esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.</p><p class="bekezdes">A magyaros átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ.</p><p class="bekezdes">Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg, hagyomán!
 yos formájában használjuk. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#205" class="ut-szabalypont_szabalyzat">205.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#210" class="ut-szabalypont_szabalyzat">210.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="219"/><span class="szid">219. </span>A magyaros átírású tulajdonneveket és közszavakat a bennük szereplő betűk magyar hangértéke szerint kell olvasni, például: <span class="tipodolt">Hérakleitosz, Odüsszeusz, Periklész, Platón, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="220"/><span class="szid">220. </span>Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="221"/><span class="szid">221. </span>A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást is szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol.</p><p class="bekezdes">A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) mindenkor a saját érvényes szabályait követi.</p>
+<a name="F7_3_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="222"/><span class="szid">222. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből átírt tulajdonnevekhez és közszavakhoz ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar tulajdonnevekhez és közszavakhoz, például: <span class="tipodolt">Tobrukig, Szöulnál, Csehovtól, Csajkovszkijjal, Plutarkhosszal, száriban, tatamin; Szapphóé, kamikazék; arisztotelészi, kuvaiti, tel-avivi, Hriszto Botev-i, Velikije Luki-i; dzsúdózna</span>.</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F8"/><p class="cim_fofejezet">Az elválasztás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="223"/><span class="szid">223. </span>Elég gyakori, hogy helyszűke miatt (vagy más okból) a szóalak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás.</p><p class="bekezdes">Az elválasztásnak a szótagolás az alapja. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa.</p>
+<a name="F8_1"/><p class="cim_fejezet1">A szótagolás szerinti elválasztás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="224"/><span class="szid">224. </span>Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős, ragos, jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el.</p><p class="bekezdes">A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne, például: <span class="tipodolt">bál, font, György, Pest; asz-tal, há-zig, ka-to-na, ma-gá-nyos, me-ta-fo-ra, te-ker-vé-nyes, Csil-la, De-zső, Be-rety-tyó, Ke-re-csend</span>. A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot, például: <span class="tipodolt">di-ó-nyi, e-u-ró, fi-a-i-é, te-a, É-va, Le-ó</span> [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226" class="ut-szabalypont_szabalyzat">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]. A szótag magánhangzóval vagy – legalábbis szó belsejében –!
  egyetlen rövid mássalhangzóval kezdődik, például: <span class="tipodolt">le-ány; asz-tal, bugy-gyos, lajst-rom, pró-ba, vá-szon</span>. A több szótagú szavakat és szóalakokat a sor végén bármelyik szótag határán meg lehet szakítani, például: <span class="tipodolt">ren-dületlenül, rendü-letlenül, rendület-lenül, rendületle-nül; fi-atal, fia-tal</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="225"/><span class="szid">225. </span>Azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak, nem választjuk el, például: <span class="tipodolt">föld, hajt, nyolc, part, strand, sztrájk; Bánk, Sásd, Zsolt; Brahms, Schmidt, York</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#224" class="ut-szabalypont_szabalyzat">224.</a></span>]. Ez a szabály olyankor is érvényes, ha az eredeti helyesírással átvett, de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásképében a betűcsoport egyetlen magánhangzót jelöl, például: <span class="tipodolt">air, blues, street, team; Maugham; Gaal, Soós, Georch</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#229" class="ut-szabalypont_szabalyzat">229.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#230" class="ut-szabalypont_szabalyzat">230.</a></span> <span!
  class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#230a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="226"/><span class="szid">226. </span>A több szótagú, illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban, vagy vihetők át a következőbe, például: <span class="tipodolt">dia-dal</span> vagy <span class="tipodolt">di-adal, ideá-lis</span> vagy <span class="tipodolt">ide-ális; Leo-nóra</span> vagy <span class="tipodolt">Le-onóra</span>. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: <span class="tipodolt">árui-nak</span> vagy <span class="tipodolt">áru-inak, könyvei-tek</span> vagy <span class="tipodolt">könyve-itek, Annáé-ké</span> vagy <span class="tipodolt">Anná-éké, tolnai-ak</span> vagy <span class="tipodolt">tolna-iak</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyze!
 selott">Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szó végi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben nem lehet elvitatni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni; tehát az „a-lap”, „e-móció”, „Á-ron”, illetve a „haza-i”, „emóci-ó”, „Le-a” stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Hasonlóképpen nem ajánlott elválasztási forma: „bale-set”, „fela-dat”.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az <span class="tipodolt">au, eu</span> betűkapcsolat, mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak, szükség esetén elválasztható, például: <span class="tipodolt">ba-uxit, fe-udális, kala-uz, la-udáció</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226b"/><span class="szalid">b) </span>A szótagkezdő magánhangzókat átvihetjük a következő sorba, például: <span class="tipodolt">fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik; Mari-etta, Tr!
 i-eszt</span>. A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szét
választhatjuk, például: <span class="tipodolt">ko-ordinál, váku-um</span>. A toldalékos alakok elválasztásakor is így járunk el, például: <span class="tipodolt">ablaká-ig, háza-ik; pesti-es, Vajdá-ék</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226c"/><span class="szalid">c) </span>A két magánhangzó között levő egyetlen rövid mássalhangzót – akár egy-, akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át, például: <span class="tipodolt">be-tű, ko-sár; ba-tyu, ka-sza, ró-zsa; Gyu-la, Me-csek</span>. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: <span class="tipodolt">holna-pig, maga-san, né-gyet, pa-don; apá-mé, ki-sebb; freu-dizmus, tiha-nyi; Kecskemé-ten; Mikló-sék</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226d"/><span class="szalid">d) </span>A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-, akár többjegyűek – az elsőt!
  az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe, például: <span class="tipodolt">am-per, ás-vány, fosz-fát, mor-zsa, tarisz-nya, tal-palatnyi; Bar-tók, Bony-hád, Er-zsi</span>. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: <span class="tipodolt">bron-zot, ker-tig, pén-zért; recs-ki, töl-gyes; Heren-dig; Szabol-csé</span>. Így járunk el akkor is, ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli, például: <span class="tipodolt">bizott-ság, hall-gat, több-let, könny-től, meggy-ből, rossz-kor; Kiss-nek, Papp-tól</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226e"/><span class="szalid">e) </span>Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött egyjegyű betű jelöli, (kiejtésbeli hosszúságától függetlenül) ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, másik jegyét pedig átvisszük, például: <span class="tipodolt">ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na; B!
 oz-zai, Job-bágy, Car-rara, Maupas-sant</span>. A toldalékos alakok 
elválasztásakor is így kell eljárni, például: <span class="tipodolt">ember-rel, hal-lak, hit-tem, job-ban, tet-tel, víz-zé; Szél-lért, Tallin-nig</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226f"/><span class="szalid">f) </span>Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítve kettÅ‘zött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következÅ‘ sor elején ki kell írni a teljes rövid mássalhangzót, például: <span class="tipodolt">meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés</span>. A toldalékos alakokat is így kell elválasztani, például: <span class="tipodolt">ágy-gyal, fodrász-szal, megy-gyel; galy-lyak; köny-nyes; Arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226g"/><span class="szalid">g) </span>Ha két magánhangzó között kettÅ‘nél több mássalhangzót jelölÅ‘ betű van, csak az utolsó kerül a következÅ‘ sorba, pÃ!
 ©ldául: <span class="tipodolt">cent-rum, ost-rom, temp-lom, tink-túra, lajst-rom; Dosztojevsz-kij, Ing-rid, Ojszt-rah, Veszp-rém, Würt-temberg</span>. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: <span class="tipodolt">batiszt-ból, kilenc-kor; Hamburg-ban; bratsz-ki</span>. Ha a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettÅ‘zött betű jelöli, akkor úgy választjuk el a szót, hogy a kettÅ‘zött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén, a másikat átvisszük az új sorba, például: <span class="tipodolt">bors-sal, csoport-tól, karszt-tá, tömb-ben, vonz-za, kulcs-csal, rongy-gyá; Ford-dal, Gellért-tÅ‘l, Szabolcs-csal</span>. Ugyanígy: <span class="tipodolt">játsz-szál, metsz-szük</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is, például: <span class="tipodol!
 t">adós-ság, adóssá-gok, adósságo-kat; há-zunk, házun-kat</spa
n>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="227"/><span class="szid">227. </span>A <span class="tipodolt">dz</span> és a <span class="tipodolt">dzs</span> többjegyű betű, ezért elválasztáskor (a kiejtett mássalhangzó időtartamától függetlenül) ugyanúgy kezeljük, mint általában a többjegyű betűket. A <span class="tipodolt">dz</span>-t és a <span class="tipodolt">dzs</span>-t tartalmazó szavak ennek megfelelően nem a kiejtett, hanem a leírt szóalakot alapul véve, az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg, például: <span class="tipodolt">bo-dza, gyűrű-dzik, lopó-dzott, ma-dzag, pe-dzi; bri-dzset, mahara-dzsa, mene-dzser, tá-dzsik; brin-dza; halan-dzsázik, lán-dzsás; edz-het, ódz-kodik; Fu-dzsi, Ma-dzsar, Kiliman-dzsáró; edz-dze, lopódz-dzanak; bridzs-dzsel</span> (ragos főnév). [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226" class="ut-szabalypont_szabalyzat">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabal!
 yzat"><a href="#226c)–d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)–d)</a>, </span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226f" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">f)</a></span>.]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="228"/><span class="szid">228. </span>A <span class="tipodolt">ch</span> kétjegyű betű, amely egyetlen hangot jelöl, az <span class="tipodolt">x</span> pedig két hang <span class="tipodolt">(k + sz)</span> jele, de egyetlen jegyű, s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy kezeljük őket, mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket, például: <span class="tipodolt">ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó</span>. Ha a <span class="tipodolt">ch</span> és az <span class="tipodolt">x</span> végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezésénél kell elválasztanunk, a <span class="tipodolt">ch</span>-t és az <span class="tipodolt">x</span>-et a következő sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó következik, például: <span class="tipodolt">almana-chot, ce-chem, pe-ch!
 es, bóra-xos, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé</span>. A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> ragos alakulatok elválasztása, például: <span class="tipodolt">pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Beatrix-szal</span> vagy <span class="tipodolt">Beatrix-szel</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#216" class="ut-szabalypont_szabalyzat">216.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#216b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]. A hosszú <span class="tipodolt">cch</span> elválasztása: <span class="tipodolt">Bac-chus, Pinoc-chio.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="229"/><span class="szid">229. </span>A családnevekben előforduló többjegyű (egyetlen magánhangzót vagy mássalhangzót jelölő) régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők, például: <span class="tipodolt">Beö-thy</span> [bő-ti], <span class="tipodolt">De-seö</span> [de-zső], <span class="tipodolt">Thew-rewk</span> [tö-rök], <span class="tipodolt">Ben-czúr</span> [ben-cúr], <span class="tipodolt">Fara-ghó</span> [fara-gó], <span class="tipodolt">Szé-chy</span> [szé-csi], <span class="tipodolt">War-gha</span> [var-ga]. A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk esetében, ha nem követi őket további kiejtett mássalhangzó, (hangértéküktől függetlenül) az egyiket az előző sorban hagyjuk, a másikat pedig átvisszük a következő sorba, például: <span class="tipodolt">Bat-thyány, Kos-suth</span>. A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egység!
 ét megőrizzük, például: <span class="tipodolt">Thewrew-köt, Cze-tzet; Babi-tsé, Balo-ghék; kossu-thi, móri-czos,</span> kivéve a kettőzött betűkét, például: <span class="tipodolt">Pap-pot, Szél-lért; Kis-sék</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="230"/><span class="szid">230. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően, azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. A fontosabb szempontok a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230a"/><span class="szalid">a) </span>Az egy szótagba kerülő, egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el, például: <span class="tipodolt">cou-chette, cou-lomb; Baude-laire, Coo-per, Mon-taigne</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230b"/><span class="szalid">b) </span>Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét, például: <span class="tipodolt">bron-chi-tis, ce-pha-lal-gi-a, com-pa-gnie, ery-the-ma; Bo-lo-gna, Chur-chill, Fi-scher, Gi-gli, Gior-gio, Wa-shing-ton</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="231"/><span class="szid">231. </span>Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket, amelyek a forrásnyelvben két (vagy több), a magyarban önállóan nem létező elemből keletkeztek, nem tekintjük összetételeknek, ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket, például: <span class="tipodolt">abszt-rakt, as-piráns, demok-rata, diszk-rét, fi-lantróp, inf-láció, inst-ruktor, kataszt-rófa, komp-resszor, konk-rét, obst-rukció, parag-rafus, prog-nózis, prog-ram, rek-lám, szind-róma; Miche-langelo, Belg-rád, Zág-ráb</span>.</p><p class="bekezdes">Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon, az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás – kivált szaktudományi munkákban – szintén elfogadható, például: <span class="tipodolt">fotog-ráfia</span> vagy <span class="tipodolt">foto-gr!
 áfia, mikrosz-kóp</span> vagy <span class="tipodolt">mikro-szkóp, termosz-tát</span> vagy <span class="tipodolt">termo-sztát</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat a sor végén nemcsak a problémát okozó helyen lehet megszakítani, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni, például: <span class="tipodolt">pa-ragrafus</span> vagy <span class="tipodolt">paragra-fus, Mi-chelangelo</span> vagy <span class="tipodolt">Michelan-gelo</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="232"/><span class="szid">232. </span>A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következő lehetőségei vannak:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="232a"/><span class="szalid">a) </span>Az olyan betűszó, amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van, nem választható el, például: <span class="tipodolt">BVSC, MLSZ, NOB, SZTK; MTESZ, ORFK</span>. A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg, például: <span class="tipodolt">NA-TO, OR-FI</span>. Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is, ha a kötőjel nem szótaghatáron áll, de a toldalék tartalmaz magánhangzót, például: <span class="tipodolt">ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="232b"/><span class="szalid">b) </span>A szóösszevonásokat, ha elválas!
 ztásukra kényszerülünk, mind alap-, mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg, például: <span class="tipodolt">Ag-ro-co-op, Int-ransz-mas, Ma-hart, Ma-lév; Ma-va-dé; Röl-te-xig</span>.</p>
+<a name="F8_2"/><p class="cim_fejezet1">Az összetett szavak elemeik szerinti elválasztása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="233"/><span class="szid">233. </span>Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha a határuk nem esik egybe a szótaghatárral.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az összetett szavakat alkotó tagok (alap- és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el, ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az azonos alakú szavak között több olyan van, amelynek elválasztása kétféle, például: <span class="tipodolt">me-gint</span> (= újra), de: <span class="tipodolt">meg-int</span> (= figyelmeztet); <span class="tipodolt">gé-pelem</span> (ige), de: <span class="tipodolt">gép-elem</span!
 > (főnév).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="234"/><span class="szid">234. </span>A két egy szótagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el, hogy az egyik szó az első, a másik szó pedig a következő sorba jusson, például: <span class="tipodolt">csak-is, épp-úgy, hón-alj, ing-ujj, kül-ügy, még-is, mind-egy, rend-őr, vagy-is, vas-út; Kis-ar</span> (helységnév), <span class="tipodolt">Pál-ffy</span>. Ugyanígy járunk el az igekötős igék elválasztásakor is, például: <span class="tipodolt">fel-ad, meg-öl, szét-üt.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="235"/><span class="szid">235. </span>A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket az összetétel tagjainak határán célszerű elválasztani, például: <span class="tipodolt">csal-étek, dél-után, egy-előre, egyszer-egy, elektron-optika, ion-stabilitás, kar-öltve, kis-asszony, külön-élés, szak-avatott, tölgy-erdő, ugyan-is, vírus-interferencia, viszont-eladó, zápor-eső; Dessew-ffy, Kis-oroszi, Magyar-atád, Nyír-egyháza</span> vagy <span class="tipodolt">Nyíregy-háza, Zala-egerszeg</span> vagy <span class="tipodolt">Zalaeger-szeg.</span></p><p class="bekezdes"><span class="kiemeles_uj">A <span class="tipodolt">leg-</span> felsőfokjelet elválasztáskor úgy kezeljük, mintha összetételi tag lenne, tehát – elsőként – a <span class="tipodolt">leg-</span> után választjuk el a szóalakot, például: <span class="tipodolt">leg-alább, leg-alul, leg-előre, leg-erősebb.</span>!
 </span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ez azonban nem jelenti azt, hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Helyes elválasztások ezek is: <span class="tipodolt">alez-redes</span> vagy <span class="tipodolt">alezre-des;</span> <span class="tipodolt">elekt-ronoptika</span> vagy <span class="tipodolt">elektronop-tika; legszeren-csésebb; Za-laegerszeg.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="236"/><span class="szid">236. </span>Ha az összetett szó egészéhez járul képző, az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el, például: <span class="tipodolt">rend-őri, vas-utas, víg-operai; fel-adat, meg-állás; nagy-atádi</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: <span class="tipodolt">rendő-ri, vasu-tas, vígope-rai; fela-dat, megál-lás; nagya-tádi;</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="237"/><span class="szid">237. </span>Sok olyan idegen szó van, amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló, a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé, az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk, és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg, például: <span class="tipodolt">centi-gramm, extra-kromoszomális, kilo-gramm, milli-gramm; anti-proton, infra-struktúra, inter-akció, melo-dráma, mikro-klíma, pre-klasszikus, proto-plazma, transz-urán</span>. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Jugo-szlávia</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló, a szótagolás szerinti elválasztás is helyes, például: <span class="tipodolt">de-presszió</span> vagy!
  <span class="tipodolt">dep-resszió, im-produktív</span> vagy <span class="tipodolt">imp-roduktív,</span> <span class="tipodolt"> para-frázis</span> vagy <span class="tipodolt">paraf-rázis, tranz-akció</span> vagy <span class="tipodolt">tran-zakció; Ant-arktisz</span> vagy <span class="tipodolt">An-tarktisz</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: <span class="tipodolt">in-terakció</span> vagy <span class="tipodolt">interak-ció, preklasz-szikus, Antark-tisz</span> stb.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="238"/><span class="szid">238. </span>Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg, a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás, kivételesen, a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240" class="ut-szabalypont_szabalyzat">240.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#240k" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">k)</a></span>]:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">…földrajzinév-</span></span></td><td valign="to!
 p" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sziklás-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">…nátrium-</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-tár…</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-hegység…</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-klorid…</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(helyesírási</span></span> <span class="tipodolt"><span class="tiponormal">szótárban)</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt"><span class="tiponormal">(helyesírási</span></span> <span class="tipodolt"><span class="tiponormal">szótárban)</span></span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="norma!
 l">(kémiai szakkönyvben)</span></td></tr></tbody></table></td></tr><
/table></p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F9"/><p class="cim_fofejezet">Az írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="239"/><span class="szid">239. </span>Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét, tagolódását, részeik vagy részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik, részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira, a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.</p><p class="bekezdes">Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több, egyaránt helyes megoldás kínálkozik. Ilyenkor – a világos fogalmazás érdekében – azt az írásjelet célszerű választani, amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak.</p>
+<a name="F9_1"/><p class="cim_fejezet1">Az írásjelek rendszere és formai sajátosságai</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="240"/><span class="szid">240. </span>Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241" class="ut-szabalypont_szabalyzat">241.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#241a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242" class="ut-szabalypont_szabalyzat">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243" class="ut-szabalypont_szabalyzat">243.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266" class="ut-szabalypont_szabalyzat">266.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabal!
 yzat"><a href="#267" class="ut-szabalypont_szabalyzat">267.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271" class="ut-szabalypont_szabalyzat">271.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278" class="ut-szabalypont_szabalyzat">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#292" class="ut-szabalypont_szabalyzat">292.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295" class="ut-szabalypont_szabalyzat">295.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296" class="ut-szabalypont_szabalyzat">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299" class="ut-szabalypont_szabalyzat">299.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#300" class="ut-szabalypont_szabaly!
 zat">300.</a></span>]; de: [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyza
t"><a href="#297" class="ut-szabalypont_szabalyzat">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#298" class="ut-szabalypont_szabalyzat">298.</a></span>], a három pont  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241" class="ut-szabalypont_szabalyzat">241.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#241b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>], a kérdőjel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241" class="ut-szabalypont_szabalyzat">241.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#241c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242" class="ut-szabalypont_szabalyzat">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243" class="ut-szabalypont_szabalyzat">243.</a></span><span class="utalas">, </span!
 ><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251" class="ut-szabalypont_szabalyzat">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266" class="ut-szabalypont_szabalyzat">266.</a></span>], a felkiáltójel  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241" class="ut-szabalypont_szabalyzat">241.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#241d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242" class="ut-szabalypont_szabalyzat">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243" class="ut-szabalypont_szabalyzat">243.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251" cl!
 ass="ut-szabalypont_szabalyzat">251.</a></span><span class="utalas">, 
</span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#254" class="ut-szabalypont_szabalyzat">254.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#257b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266" class="ut-szabalypont_szabalyzat">266.</a></span>], a vessző [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#96" class="ut-szabalypont_szabalyzat">96.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#101" class="ut-szabalypont_szabalyzat">101.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#101a)–b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)–b)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#244" cl!
 ass="ut-szabalypont_szabalyzat">244.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248" class="ut-szabalypont_szabalyzat">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249" class="ut-szabalypont_szabalyzat">249.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250" class="ut-szabalypont_szabalyzat">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251" class="ut-szabalypont_szabalyzat">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252" class="ut-szabalypont_szabalyzat">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253" class="ut-szabalypont_szabalyzat">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#254" class="ut-szabalypont_szabalyzat">254.</a></span><sp!
 an class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a 
href="#255" class="ut-szabalypont_szabalyzat">255.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256" class="ut-szabalypont_szabalyzat">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#261" class="ut-szabalypont_szabalyzat">261.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262" class="ut-szabalypont_szabalyzat">262.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274" class="ut-szabalypont_szabalyzat">274.</a></span>], a kettőspont  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#246" class="ut-szabalypont_szabalyzat">246.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249" class="ut-szabalypont_szabalyzat">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span><span class="ut-szabal!
 yalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#257a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#268" class="ut-szabalypont_szabalyzat">268.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#269" class="ut-szabalypont_szabalyzat">269.</a></span>], a gondolatjel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#247" class="ut-szabalypont_szabalyzat">247.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249" class="ut-szabalypont_szabalyzat">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat!
 "><a href="#251" class="ut-szabalypont_szabalyzat">251.</a></span><spa
n class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252" class="ut-szabalypont_szabalyzat">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253" class="ut-szabalypont_szabalyzat">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#257b)–c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)–c)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#259" class="ut-szabalypont_szabalyzat">259.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#260" class="ut-szabalypont_szabalyzat">260.</a></span>], a pontosvessző [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#245" class="ut-szabalypont_szabalyzat">245.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypo!
 nt_szabalyzat"><a href="#248" class="ut-szabalypont_szabalyzat">248.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#248b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>], a zárójel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249" class="ut-szabalypont_szabalyzat">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251" class="ut-szabalypont_szabalyzat">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252" class="ut-szabalypont_szabalyzat">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253" class="ut-szabalypont_szabalyzat">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271" class="ut-szabalypont_szabalyzat">271.</a></span>], az idéz!
 őjel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" cla
ss="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#258" class="ut-szabalypont_szabalyzat">258.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#272" class="ut-szabalypont_szabalyzat">272.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#273" class="ut-szabalypont_szabalyzat">273.</a></span>], a kötőjel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263" class="ut-szabalypont_szabalyzat">263.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265" class="ut-szabalypont_szabalyzat">265.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#270" class="ut-szabalypont_szabalyzat">270.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275" class="ut-szabalypont_szabalyzat">275.</a></span><span class="u!
 talas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#283" class="ut-szabalypont_szabalyzat">283.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#298" class="ut-szabalypont_szabalyzat">298.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299" class="ut-szabalypont_szabalyzat">299.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#300" class="ut-szabalypont_szabalyzat">300.</a></span>], a nagykötőjel  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264" class="ut-szabalypont_szabalyzat">264.</a></span>]. Az egyéb jelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló szabálypont tartalmazza [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275" class="ut-szabalypont_szabalyzat">275.</a></span>].</p><p class="bekezdes">Az írás tagolásában a legfontosabb szerep ugyanakkor a szóköznek jut. Szóközt hagyunk a szavak, valamint !
 az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójel
ek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző előtt, továbbá (általában) a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.</p><p class="bekezdes">Bár mindez nem helyesírási, hanem tipográfiai kérdés, érdemes tudni az írásjelekről a következőket:</p><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240a"/><span class="szalid">a) </span>A pont alsó helyzetű, mindig szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez (de szóköz választja el a következő szó első betűjétől). Szóköz nélkül kell a pontot a számjegyekhez is kapcsolni: <span class="tipodolt">2014. február 14.</span> A!
  pont után nincs szóköz, ha olyan másik írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik: <span class="tipodolt">stb.,</span> vagy ha az időpont feltüntetésében van szerepe: <span class="tipodolt">az érkezés időpontja: 10.35.</span> Nem teszünk szóközt az internetes címekben használt pont elé és után sem: <span class="tipodolt">balogh at gmail.com, www.mta.hu</span> stb.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240b"/><span class="szalid">b) </span>Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének, egy szövegrész elmaradásának jeléül: <span class="tipodolt">Nem értem, hogy…</span></p><p class="bekezdes">A kihagyást, a gondolat félbeszakítását jelölő három pont szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szóhoz. Ha a mondat elejét hagyjuk el, akkor a megelőző mondat utolsó betűje (írásjele) után van köz, a három pont pedig tapad a csonka mondat szövegrészének elejéhez.</p><p cl!
 ass="bekezdes">Az idézett szövegből elhagyott rész jelölésére h
asznált három pontot szögletes zárójelbe szokás tenni (pl. <span class="tipodolt">Előre hát mind […], a néppel tűzön vízen át</span>), ezzel különböztetve meg a saját szövegből való kihagyástól.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240c"/><span class="szalid">c) </span>A kérdőjel előtt nincs szóköz, tehát tapad az őt megelőző szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez: <span class="tipodolt">Hol voltál?; Elutazott már Fleischerné (a falu egyetlen nyaralója)?</span> A kérdőjel után azonban mindig található szóköz, leszámítva azt a néhány esetet, amikor a kérdőjelet olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, például ha a kérdő mondat zárójelben áll: <span class="tipodolt">(Ki tudja, miért?).</span></p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240d"/><span class="szalid">d) </span>A felkiáltójel szóköz nélkül követi az előt!
 te álló szó utolsó betűjét vagy más írásjelet, utána azonban szóközt kell hagyni: <span class="tipodolt">Kati! Szaladj el a boltba!; Kati nagyon „kedves”!</span> A felkiáltójel után azonban nem áll szóköz, ha olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, például a felkiáltó mondat zárójelben áll: <span class="tipodolt">(Nagy kár pedig!)</span>.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240e"/><span class="szalid">e) </span>A vesszÅ‘ szóköz nélkül tapad az elÅ‘tte lévÅ‘ szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez: <span class="tipodolt">Nesze semmi, fogd meg jól! Kérte (és sürgette), hogy…</span> A vesszÅ‘ után azonban mindig szóközt kell tenni, kivéve a tizedesvesszÅ‘t: <span class="tipodolt">316,26.</span></p></span><span class="kiemeles_uj"><p class="bekezdesszalid"><a name="240f"/><span class="szalid">f) </span>A kettÅ‘spont elÅ‘tt nincs szóköz, akár egy szó utolsó betÅ!
 ±je, akár más írásjel után áll. Tagoló írásjelként a kettÅ‘s
pontot szóköz követi. Ez alól kivételnek számít az időpont írása, ilyenkor sem a kettőspont előtt, sem utána nem kell szóközt hagyni: <span class="tipodolt">az indulás időpontja: 10:35.</span> A sporteredmények jelzésekor – amennyiben kettőspontot használunk – a kettőspont egyik irányban sem tapad, például: <span class="tipodolt">Az évszázad mérkőzésének eredménye 6:3</span>.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240g"/><span class="szalid">g) </span>A gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez (vagy az előtte álló számjegyhez), ritkábban más írásjelhez, s a gondolatjel után is szóközt kell tenni, nem tapad tehát a következő szó első betűjéhez (vagy az utána álló számjegyhez): <span class="tipodolt">Hihetetlen kemény munka – különösen tűző napon.</span> A gondolatjel a közbevetések jelölőjeként páros használatú. Ha a másod!
 ik gondolatjel után vessző (vagy esetleg más írásjel) következik, a két írásjel között nincs szóköz: <span class="tipodolt">Az sem bizonyos – csak igen valószínű –, hogy beteg.</span> Bár az idézet szokványos írásjele az idézőjel, szépirodalmi művekben az idézést gondolatjellel szokás jelölni: <span class="tipodolt">– Tulajdonképpen a bőrönd van neked utadban, vagy inkább én?</span> Ha az idézet után idéző mondat áll, újabb gondolatjelet teszünk: <span class="tipodolt">– Vidd innét – röffent rá ingerülten.</span> – Felsorolások külön sorba írt tételeit is kezdhetjük gondolatjellel.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240h"/><span class="szalid">h) </span>A pontosvessző előtt soha nincs szóköz, tehát mindig tapad az előtte álló szó utolsó betűjéhez vagy ritkábban más írásjelhez. A pontosvesszőt mindig szóköz követi.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><!
 p class="bekezdesszalid"><a name="240i"/><span class="szalid">i) </spa
n>A zárójel lehet kerek ( ), szögletes [ ], csúcsos 〈 〉, ritkábban kapcsos { } vagy ferde / /. Leggyakoribb a kerek zárójel használata, a többi zárójelfajtát leginkább a zárójelezésen belüli elkülönítésre szokás alkalmazni.</p><p class="bekezdes">A szögletes zárójel jelölheti azt is, hogy a benne foglalt szavak nem részei az eredeti szövegnek <span class="tipodolt">(Jobb nekünk a Vértes vadonában… [ti. élni, maradni]).</span> Ezzel összefügg a szögletes zárójelnek olyanféle használata is, amikor a zárójelen belül valamilyen értelmezést vagy rokon értelmű megfogalmazást adnak meg <span class="tipodolt">(S homlokán az ifjú megcsókolván [= miután megcsókolta], útnak indult a hold éjjelén).</span></p><p class="bekezdes">A zárójel páros írásjel: van egy nyitó és egy berekesztő tagja. A nyitó zárójelet szóköz választja el az előtte álló szó utolsó betűjétől (vagy az előtte álló számjegytő!
 l vagy írásjeltől), utána azonban nincs szóköz. A berekesztő zárójel előtt sincs szóköz, vagyis tapad az előtte levő szó utolsó betűjéhez (vagy az előtte álló számjegyhez) vagy más írásjelhez, akárcsak az utána álló írásjelhez, kivéve a gondolatjelet. A berekesztő zárójel után következő szó első betűjét szóközzel kell elhatárolni. Tapad azonban a zárójel az előtte (és esetleg az utána) levő betűhöz is, ha egy szón belül használjuk a kettős közlés eszközeként, például: <span class="tipodolt">Hara(n)g-völgy, Hasz(on)talan ragaszkodás, írásjel(ek).</span> Felsorolások betűjelei után berekesztő zárójelet használunk: <span class="tipodolt">a), γ)</span> stb.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240j"/><span class="szalid">j) </span>Az idézőjel lehet: „ ” (macskaköröm) vagy » « (lúdlábidézőjel). Az első idézőjel az alapforma, a második általában idé!
 zeten belüli idézőjel, például: <span class="tipodolt">Jókai ír
ja: „Ahogy a halászok mondják: »beszél a víz«”.</span> Az idézőjel páros írásjel. Alapformájában a kezdő idézőjel mindig alsó, a berekesztő idézőjel felső helyzetű. A kezdő idézőjelet szóközzel kell elválasztani az előtte álló szó utolsó betűjétől vagy számjegyétől, az utána álló szó (vagy számjegy, írásjel) azonban mindig szóköz nélkül kapcsolódik az idézőjelhez. A berekesztő idézőjelhez az előtte álló szó utolsó betűje (vagy az előtte álló számjegy), valamint más írásjel mindig tapad, míg utána szóközt kell tenni. Például: <span class="tipodolt">Eltöprengve áll a gépe mellett, s nézi, hogyan omlik ki a dagasztógép „hurkatöltőjéből” a végtelen kenyérfolyam</span>.</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240k"/><span class="szalid">k) </span>A kötőjel középső helyzetű, és általában tapad az előtte és az utána álló szó(rész) utolsó,!
  illetve első betűjéhez: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, egy-egy, két-három, le-föl sétál, A-dúr, a TIT-ben, könyvritkaság-gyűjtemény, sakk-kör, az eredmény 24-17.</span> A kötőjel a sor végén elválasztójel szerepét is betölti. Ha kötőjellel írt szavakat a kötőjelnél kell elválasztani, a kötőjelet a sor elején nem ismételjük meg. Ritkábban, kizárólag szakmunkában azonban, ha kötőjellel írt szavakat a kötőjelnél kell elválasztani, a kötőjel megismétlődhet a sor elején is [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#238" class="ut-szabalypont_szabalyzat">238.</a></span>]:</p><p class="bekezdestablazat"><span class="kiemeles_nincs"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" w!
 idth="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mássalhangzó-
 </span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">földrajzinév-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szén-</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-torlódás</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-bizottság</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-dioxid</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></span></p><p class="bekezdes">Nem tapad a kötőjel az előtte levő szóhoz vagy más írásjelhez akkor, ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az előtagja, és az előtag nem ismétlődik meg minden összetétel esetében, tehát csak az első összetett szóban írjuk ki: <span class="tipodolt">gépgyártó, -szerelő és -javító üzem.</span> Nem tapad a kötőjel az!
  utána következő szó első betűjéhez akkor, ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja, és ez az utótag nem ismétlődik meg minden szóban: <span class="tipodolt">tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263" class="ut-szabalypont_szabalyzat">263.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#263c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>].</p></span><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="240l"/><span class="szalid">l) </span>A nagykötőjel középső helyzetű, és hosszúsága megegyezik a gondolatjel hosszúságával. A nagykötőjel tapad az előtte és az utána következő szóhoz vagy számjegyhez: <span class="tipodolt">Osztrák–Magyar Monarchia, a 128–9. lapon, a büntetése nyolc–tizenöt év szabadságvesztés lehet, kelet–nyugati irányban.</span> Nem tapad a nagykötőjel, ha több szóból!
  álló, bonyolultabb írásmódú szerkezeteket kapcsol össze: <span
 class="tipodolt">f. hó 5. – f. hó 25.; Kéki Béla – Köpeczi Bócz István</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264" class="ut-szabalypont_szabalyzat">264.</a></span>]. Ha a nagykötőjel a sor végére kerül, az elválasztójel funkcióját is betölti:</p><p class="bekezdestablazat"><span class="kiemeles_nincs"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">matematika–</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hadrovics–</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fizika tanár</span> </span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span !
 class="tipodolt">Gáldi</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></span></p></span>
+<a name="F9_2"/><p class="cim_fejezet1">A mondatokat záró írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="241"/><span class="szid">241. </span>Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="241a"/><span class="szalid">a) </span>Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: <span class="tipodolt">Jóból is megárt a sok.</span></p><span class="kiemeles_nincs"><p class="bekezdesszalid"><a name="241b"/><span class="szalid">b) </span>Mondat végi írásjel lehet a három pont is. A három pont a megszakadt, félbemaradt mondatok viszonylagos lezárására alkalmas, például: <span class="tipodolt">Említsd meg neki, hogy…</span></p></span><p class="bekezdesszalid"><a name="241c"/><span class="szalid">c) </span>Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: <span class="tipodolt">Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét?</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="241d"/><span class="szalid">d) </span>Az egyszerű felkiáltó, óhajtó!
  és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: <span class="tipodolt">Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Tilos az átjárás! A fűre lépni tilos!</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójelet is tehetünk: <span class="tipodolt">Nem viszed el mindjárt?! Miért ver engem a sors!</span> Közvetett felszólítást, utasítást kifejező, bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: <span class="tipodolt">Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke, haza, kenyér, család.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát az írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: <span class="tipodolt">Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="242"/><span class="szid">242. </span>A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: <span class="tipodolt">Esik a hó, mégis fekete az utca. Ne várjunk rá tovább, hiszen nem jön már.</span> (A második tagmondat kijelentő.) <span class="tipodolt">Az apja is Miska, legyen ő is Miska! Sokat késik, ne várjunk rá tovább!</span> (A második tagmondat felszólító.) <span class="tipodolt">A többieknek egy takaró is elég, minek neked kettő? Induljunk már, miért várnánk rá tovább?</span> (A második tagmondat kérdő.)</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="243"/><span class="szid">243. </span>Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyet a főmondat kíván: <span class="tipodolt">Szeretném tudni, mi a baja. Kértem, hogy azonnal menjen haza.</span> (A főmondat kijelentő.) <span class="tipodolt">Érzed-e, mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki, hogy máskor jöjjön? Nem felejted el, amire megkértelek?</span> (A főmondat kérdő.) <span class="tipodolt">Folytasd ott, ahol abbahagytad! Mondd meg neki, holnap indulhat! Figyeljétek, ki lesz az első!</span> (A főmondat felszólító.)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet, amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem felkeltésére szolgál: <span class="tipodolt">Kérdem, olyan nagy hibát követtem el? Javasolom, ne üsse bele az orrát!</span></p>!
 <p class="bekezdesmegjegyzes">A mondatzáró írásjelet olyankor is a mellékmondathoz igazíthatjuk, amikor az voltaképpen idézet: <span class="tipodolt">Hiába mondtam neki, hogy nem szabad bejönni!</span></p>
+<a name="F9_3"/><p class="cim_fejezet1">A tagmondatok közötti írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="244"/><span class="szid">244. </span>Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="244a"/><span class="szalid">a) </span>A tagmondatok határán a vesszőt mindig ki kell tenni, akár van kötőszó, akár nincs: <span class="tipodolt">Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="244b"/><span class="szalid">b) </span>A tagmondatokat bevezető <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: <span class="tipodolt">Gyorsan beszaladtam a boltba, és megvettem a könyvet.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az írásjelhasználat azonban – a tartalomtól függően – változhat: <span class="tipodolt">Egész éjjel táncoltam, és szórakoztam a pincérekkel</span> (a táncolás nem a pincérekkel történt), de: <span class="tipodolt"!
 >Egész éjjel táncoltam és szórakoztam a pincérekkel</span> (a táncolás is a pincérekkel történt).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="244c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">mint</span> kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít, ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: <span class="tipodolt">Fehér lett, mint a fal</span> [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250" class="ut-szabalypont_szabalyzat">250.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#250b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hasonlító <span class="tipodolt">több, mint</span> szerkezetben vessző van a <span class="tipodolt">mint</span> előtt: <span class="tipodolt">Ez sokkal több, mint a tavalyi. Hat több, mint öt.</span> (Ilyenkor a <span class="tipodolt">több</span> ragozható: <span class="tipodolt">többet, m!
 int ötöt</span> stb.)</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Nem kell azon
ban vesszÅ‘t tenni a <span class="tipodolt">több mint</span> alakulatban a <span class="tipodolt">mint</span> elé, ha a <span class="tipodolt">több mint</span> (a <span class="tipodolt">majdnem</span> ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erÅ‘sítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: <span class="tipodolt">Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön.</span> (Ilyenkor a <span class="tipodolt">több</span> nem ragozható s nem állítmányi értékű.) Ugyanez érvényes a <span class="tipodolt">kevesebb mint</span> írásmódjára is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="244d"/><span class="szalid">d) </span>Az <span class="tipodolt">anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy</span> stb. szókapcsolatok elé rendszerint vesszÅ‘t teszünk. Ilyenkor a <span class="tipodolt">hogy</span> elÅ‘tt nincs vesszÅ‘. Nem hibás azonban az sem, ha a kiejtésbeli tagolást követve akár csupán a <span class="tipodolt">hogy</span> elé, akÃ!
 ¡r a kapcsolat mindkét tagja elé vesszÅ‘t teszünk. Például: <span class="tipodolt">Felrohant a lépcsÅ‘n, anélkül hogy pihent volna. Felrohant a lépcsÅ‘n anélkül, hogy pihent volna. Felrohant a lépcsÅ‘n, anélkül, hogy pihent volna. – Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol! Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol! Cselekedj, ahelyett, hogy tétovázol!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="245"/><span class="szid">245. </span>A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: <span class="tipodolt">Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.</span></p><p class="bekezdes">Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza: <span class="tipodolt">Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta.</span> A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: <span class="tipodolt">Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel; égesd el!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="246"/><span class="szid">246. </span>Az összetett mondatok tagmondatai közé kettőspontot teszünk, ha az előző tagmondattal egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet, vagy ha jelezni óhajtjuk, hogy a következő tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: <span class="tipodolt">Közös a célunk: mindig többet, egyre jobbat akarunk.</span></p><p class="bekezdes">Ha a kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik, mindegyiket (már az elsőt is) nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="247"/><span class="szid">247. </span>Ha azt akarjuk jelezni, hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik, pont, felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk, például: <span class="tipodolt">Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségünkre gyakorol, megmarad.</span></p>
+<a name="F9_4"/><p class="cim_fejezet1">A mondatrészek közötti írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="248"/><span class="szid">248. </span>A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott, azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: <span class="tipodolt">Szeretett volna valami újat, szépet, nagyot alkotni</span> [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250" class="ut-szabalypont_szabalyzat">250.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#250a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248b"/><span class="szalid">b) </span>A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másfélékből álló!
  sorozattól: <span class="tipodolt">Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél, ír, olvas; ceruza, könyv, tinta; becsületes, lelkes, szorgalmas; stb.</span> Az ilyen jellegű felsorolások végén a <span class="tipodolt">stb.</span> elé is pontosvesszőt kell tenni [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248" class="ut-szabalypont_szabalyzat">248.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#248d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248c"/><span class="szalid">c) </span>Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk (kivéve az <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszókat): <span class="tipodolt">Tetszetős, de helytelen elméletet agyalt ki. Kétszer, illetőleg háromszor kezdtük újra. Elhibázott, sőt veszedelmes vállalkozásba fogott.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="248d"/><span class="szalid">d) </spa!
 n>Ha azonos mondatrészek között <span class="tipodolt">és, s, meg,
 vagy</span> kötÅ‘szó áll, eléjük nem teszünk vesszÅ‘t: <span class="tipodolt">A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Ég és föld között lebegett. A rózsának, a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted?</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a felsorolások végére tett <span class="tipodolt">stb.</span> rövidítésben a <span class="tipodolt">s</span> kötÅ‘szó rejlik <span class="tipodolt">(= s a többi),</span> a csupa vesszÅ‘s felsorolás végén nem kell eléje vesszÅ‘: <span class="tipodolt">Gyakorító igék például ezek: járkál, kapdos, álldogál, beszélget stb.</span> [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248" class="ut-szabalypont_szabalyzat">248.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#248b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248e"/><span class="szalid">e) </span>Ha az <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kÃ!
 ¶tÅ‘szó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötÅ‘szók elé vesszÅ‘t teszünk: <span class="tipodolt">A szüleire gondolt, és szegény nÅ‘vérére. Aztán elÅ‘vette a szendvicset, meg a mobilját. ErnyÅ‘t hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="248f"/><span class="szalid">f) </span>A páros kötÅ‘szóval alakult mellérendelÅ‘ szerkezetekben a második kötÅ‘szó elé mindig vesszÅ‘t teszünk (a páros <span class="tipodolt">vagy</span> második tagja elé is): <span class="tipodolt">Vagy ezt, vagy azt választhatod. Hol ehhez, hol ahhoz kapott. Se pénz, se posztó. Sem testem, sem lelkem nem kívánja.</span> Hasonlóan járunk el a következÅ‘ esetekben is: <span class="tipodolt">Lehet jó is, rossz is. Lehet jó is, meg rossz is.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="249"/><span class="szid">249. </span>Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjelhasználati esetek a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249a"/><span class="szalid">a) </span>Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik, és a beszédben szünet van közöttük. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: <span class="tipodolt">Németh Pétert, a szomszédomat kereste. A polgármesternek, Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek.</span></p><p class="bekezdes">Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől, a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: <span class="tipodolt">Csak neki szóltam, a barátomnak.</span></p><p class="bekezdes">A vessző helyére kettőspont is kerülhet, főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz, vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: <span class="tipodolt">Három dolgot írjál be a noteszedbe: a nevet!
 , a lakcímet és a telefonszámot!</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="249b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is tehetünk vesszőt: <span class="tipodolt">Anna, a leánya, varrni tanult. Kertjük díszét, egy öreg diófát, az éjszakai vihar kidöntötte.</span> Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszőpárral, hanem gondolatjelpárral (esetleg zárójelpárral) különítjük el: <span class="tipodolt">A baleset sérültjét</span> – <span class="tipodolt">a motorkerékpárost</span> – <span class="tipodolt">kórházba szállították.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="249c"/><span class="szalid">c) </span>Ha a kitüntetést, fokozatot, minősítést, rangot jelentő, gyakran határozott névelőt is tartalmazó szerkezet mindkét főtagja ragozható, akkor a közszói kifejezés az előtte álló szó értelmezője. A személynév után ilyenkor vesszőt teszünk, p!
 éldául: <span class="tipodolt">Balla Erzsébetnek, Kossuth-díjas í
rónőnknek; Dömötör Béla, az irodalomtudomány doktora; Elek Ilonának, a többszörös olimpiai bajnoknak; Kovács Tiborral, az állami díjas mérnökkel; Mózes Pált, hazánk nagykövetét; Nagy Elemér, városunk díszpolgára</span>.</p><p class="bekezdes">Ha csak a végén ragozható a szerkezet, az ilyen kifejezés nem értelmező, és a személynév után nincs vessző, például: <span class="tipodolt">Kállay Imre kandidátusé, Mózes Pál nagykövetet, Szép Izabella PEN-emlékérmessel, Zsigmond Elek Kossuth-díjastól.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="249d"/><span class="szalid">d) </span>Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a <span class="tipodolt">maga</span> vagy a <span class="tipodolt">mind</span> névmás, nincs szükség vesszőre: <span class="tipodolt">Te magad mondtad. János maga is ott lesz. Maga János is ott lesz. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. A sok pásztor mind muzsikál.</span></p><p class="bekezdesszalid"!
 ><a name="249e"/><span class="szalid">e) </span>A szünettel elkülönülő értelmezőszerű, valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">A könyvet az íróasztalára, a lámpa mellé tette. Nagybátyám szombaton érkezett meg, a feleségével együtt. Egész nap az erdőt járta, felszabadultan, nagyokat lélegezve.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="250"/><span class="szid">250. </span>Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="250a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor, ha alárendelő viszonyban vannak egymással: <span class="tipodolt">Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Ma reggel nagy eső esett. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik</span> [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248" class="ut-szabalypont_szabalyzat">248.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#248a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="250b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a <span class="tipodolt">mint</span> szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcs!
 olat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: <span class="tipodolt">Bátyámat mint tanút</span> (= tanúként) <span class="tipodolt">hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért</span> [de vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#244" class="ut-szabalypont_szabalyzat">244.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#244c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251" class="ut-szabalypont_szabalyzat">251.</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="250c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">-va, -ve</span> és a <span class="tipodolt">-ván, -vén</span> képzős igeneves szerkezeteket többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: <span class="tipodolt">Munkaruhát húzva fogott!
  neki a motor szerelésének. A rádió zenéjét hallgatva is jól tu
dok tanulni.</span> Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik, vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik, célszerű vesszővel elkülöníteni: <span class="tipodolt">Gondolván egy merészet, áteveztünk a túlsó partra. Kiszaladt az udvarra, kabátját magára kapva.</span></p>
+<a name="F9_5"/><p class="cim_fejezet1">A szövegbe ékelődést jelző írásjelek</p>
+<a name="F9_5_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közbevetés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="251"/><span class="szid">251. </span>Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet közbevetésként ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: <span class="tipodolt">István, sajnos, nem tud eljönni. Bátyámat, a baleset tanújaként, többször is kihallgatták. Új találmányát</span> – <span class="tipodolt">természetesen</span> – <span class="tipodolt">azonnal szabadalmaztatta. Bátyámat – mint tanút</span> – <span class="tipodolt">többször is kihallgatták. Nyáron (különösen júliusban) nagy meleg volt.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">mint</span> kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: <span class="tipodolt">Ádám barátomat, mint mérnököt, a műszakiakhoz osztották be. Ádám barátomnak</span> – <span class="tipodolt">mint kiválóan képzett mérnöknek</span> – <span class="tipodolt">az átlago!
 snál magasabb a fizetése. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Péter, mint említettem, beteg lett.</span> [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250" class="ut-szabalypont_szabalyzat">250.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#250b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>.]</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: <span class="tipodolt">Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott / Jankóm…? Most veszem észre, hohó! mind, amit mondtam, hazugság, / Csúnya hazugság volt.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="252"/><span class="szid">252. </span>Ha egy tagmondatba beékelődik egy másik tagmondat, ezt vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: <span class="tipodolt">Éva, bár nehezére esett, elvállalta a feladatot. Holnap – ha esik, ha fúj – elmegyünk kirándulni. Ez (valljuk meg őszintén!) kissé váratlan ajánlat.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="253"/><span class="szid">253. </span>Ha a közbevetett szó, szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után, vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: <span class="tipodolt">Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –, de író lett. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt), s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Sok megszokott holmiját becsomagolta, hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –; csak még a telefonja hiányzott, amelyet javíttatni vitt. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért.</span></p><p class="bekezdes">Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik, a mondat végi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: <span class="tipodolt">Biz!
 onyos szavak igék is, névszók is (pl. fagy, les, nyom). Ne felejts el felébreszteni holnap reggel (6-kor)!</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271" class="ut-szabalypont_szabalyzat">271.</a></span>] A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: <span class="tipodolt">A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre.)</span> [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271" class="ut-szabalypont_szabalyzat">271.</a></span>]</p>
+<a name="F9_5_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A megszólítás</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="254"/><span class="szid">254. </span>Az olyan önálló, mondatértékű megszólítások után, amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be, általában felkiáltójelet teszünk: <span class="tipodolt">Igen tisztelt Főorvos Úr! Tisztelt Kovács Béla! Kedves Péter! Egyetlen Ilonám!</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#147" class="ut-szabalypont_szabalyzat">147.</a></span>] – Az ilyen megszólítások után vesszőt is lehet tenni.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="255"/><span class="szid">255. </span>A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: <span class="tipodolt">Gyerekek, nézzétek csak! Nagyon vártalak már, édes fiam.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="256"/><span class="szid">256. </span>Ha a megszólítás beékelődik a mondatba, eléje is, mögéje is vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">Most pedig, barátaim, rátérünk a dolog lényegére. Tudod-e, Sándor, a kötelességedet?</span></p>
+<a name="F9_5_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Az idézés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="257"/><span class="szid">257. </span>A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre. Az idézőjelet az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig felül tesszük ki: <span class="tipodolt">„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.</span></p><p class="bekezdes">Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség, lúdlábidézőjelet használunk: <span class="tipodolt">Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még.”</span></p><p class="bekezdes">Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti, követheti vagy megszakíthatja az idézetet.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="257a"/><span class="szalid">a) </span>Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. Az idézet végére, a berekesztő!
  idézőjel elé olyan írásjel kerül, amilyent az idézett mondat tartalma kíván: <span class="tipodolt">Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!”</span> – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: <span class="tipodolt">Madách szavait: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük.</span></p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük az idézetet, ha úgy emeltük ki, hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: <span class="tipodolt">A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok, / ha süvít a böjti szél.”</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="257b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az id!
 éző mondat követi az idézetet, gondolatjellel kapcsoljuk, és kisb
etűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük, a pontot azonban nem: <span class="tipodolt">„Ismerni a jót könnyebb, mint követni”</span> – <span class="tipodolt">írta unokaöccsének Kölcsey. „Ó, megvan-e még az az otthon?”</span> – <span class="tipodolt">sóhajt fel Radnóti. „Még kér a nép, most adjatok neki!”</span> – <span class="tipodolt">figyelmeztette Petőfi az urakat.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="257c"/><span class="szalid">c) </span>Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít, tehát gondolatjelek közé tesszük, és kisbetűvel kezdjük. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: <span class="tipodolt">„A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –, melynek nincs virága?”</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="258"/><span class="szid">258. </span>Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe, az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk, és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Aranynak a „nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét” gondolata okkal lett híressé. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett.</span> – Ha a mondat az idézett résszel végződik, a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki (akkor is, ha az idézet egyébként maga is pontra végződik): <span class="tipodolt">Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja, amely „a szabadság útjára visz gyász és romok felett”.</span></p><p class="bekezdes">Mások szavainak némiképp megváltoztatott, vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: <span class="tipodolt">Az alaps!
 zabály kimondja, hogy az egyesület minden tagja köteles tagdíjat fizetni.</span> Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: <span class="tipodolt">Mondtam neki, hogy nincs az az áldozat, amelyre ne lennék képes a gyerekeimért.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="259"/><span class="szid">259. </span>Szépirodalmi művekben a párbeszéd jelölésére nem idézőjelet, hanem gondolatjelet szokás használni. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257" class="ut-szabalypont_szabalyzat">257.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="259a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont nincs.</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Határozatlanul mondta:</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Nem is tudom.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Reménykedve kérdezte:</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Ugye, hiszel nekem?</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Türelmetlenül szólt rá:</span></p><p class="beke!
 zdes"><span class="tipodolt">– Add már ide!</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="259b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a szereplő szavai megelőzik az író idéző mondatát, az idézet és az idéző mondat közé is teszünk gondolatjelet.</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Nem is tudom – mondta határozatlanul.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Ugye, hiszel nekem? – kérdezte reménykedve.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Add már ide! – szólt rá türelmetlenül.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="259c"/><span class="szalid">c) </span>Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Sok a teendőnk.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Kik jártak itt? – faggatta tovább. – Nem lát!
 ta véletlenül?</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">
– Ne higgy neki! – támadt rá. – Annyiszor becsapott!</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Gyere ide – kiáltott rá –, és segíts már egy kicsit!</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –, hogy kisemmiztek.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="259d"/><span class="szalid">d) </span>Az idéző mondatok nélküli párbeszédben a megszólalások külön sorokban kezdődnek, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Kapitány uram, vagy kétszázan kimennénk az éjjel.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Hova a pokolba?</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Maklárra.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Maklárra?</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">– Jó estét mondani a töröknek.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="260"/><span class="szid">260. </span>Ha közmondásokhoz, szállóigékhez, jelszókhoz stb. magyarázó, kiegészítő megjegyzést fűzünk, nem használunk idézőjeleket, de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: <span class="tipodolt">Ki korán kel, aranyat lel</span> – <span class="tipodolt">tartja a közmondás. Hová merült el szép szemed világa?</span> – <span class="tipodolt">szoktuk tréfásan kérdezni.</span></p>
+<a name="F9_6"/><p class="cim_fejezet1">Szavak és szórészek közötti írásjelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="261"/><span class="szid">261. </span>Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után, illetőleg elé.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="261a"/><span class="szalid">a) </span>Az indulatszókat vesszővel különítjük el: <span class="tipodolt">Hej, csak itt lenne már! Jaj, eszem a lelked! Hova megy, hé? Fiatalságunk évei, haj, messze szálltak!</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="261b"/><span class="szalid">b) </span>Ha valamely indulatszó után a <span class="tipodolt">be</span> vagy a <span class="tipodolt">de</span> nyomósító szó következik, az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt, ha a mondat hangsúly- és szünetviszonyai ezt megkívánják: <span class="tipodolt">Ejnye be megjártam!</span> és <span class="tipodolt">Ejnye, be megjártam! – Jaj de elfáradtam!</span> és <span class="tipodolt">Jaj, de elfáradtam!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="262"/><span class="szid">262. </span>Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt: <span class="tipodolt">A hegymászásban elfáradt, s mikor egy forráshoz ért, rövid pihenőt tartott. Hívták, de mert hideg volt, nem indult útnak.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="263"/><span class="szid">263. </span>Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263a"/><span class="szalid">a) </span>Az olyan összetett vagy toldalékkal ellátott szavakat, amelyekben a tagok, illetőleg a szóelemek határán három azonos, mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé, kötőjellel tagoljuk, például: <span class="tipodolt">hossz-szelvény, ott-tartózkodás, sakk-kör; Mann-né, Széll-lel</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#61" class="ut-szabalypont_szabalyzat">61.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265" class="ut-szabalypont_szabalyzat">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265a" class="ut-szabalya!
 lpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263b"/><span class="szalid">b) </span> A szóismétléseknek, a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak, valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz, például: <span class="tipodolt">egy-egy, néha-néha</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#97" class="ut-szabalypont_szabalyzat">97.</a></span>]; <span class="tipodolt">réges-régi, unos-untalan</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#99" class="ut-szabalypont_szabalyzat">99.</a></span>]; <span class="tipodolt">süt-főz, orrán-száján, sírva-nevetve</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#101" class="ut-szabalypont_szabalyzat">101.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#101b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>];  <span class="tipodolt">édes-bús, szoba-k!
 onyhás</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="
#102" class="ut-szabalypont_szabalyzat">102.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#102a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">dimbes-dombos, irul-pirul</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#103" class="ut-szabalypont_szabalyzat">103.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#103a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">csihi-puhi, Anna-Panna</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#104" class="ut-szabalypont_szabalyzat">104.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#104a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">gizes-gazos</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#104" class="ut-szabalypont_szabalyzat">104.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#104b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]; <span cla!
 ss="tipodolt">meg-megállt, ki-be ugrál, vissza-visszatérés, le-föl sétálás</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141" class="ut-szabalypont_szabalyzat">141.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#141c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">anyagcserevizsgálat-kérés</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141" class="ut-szabalypont_szabalyzat">141.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#141a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">hidegvíz-csap</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141" class="ut-szabalypont_szabalyzat">141.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#141b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">szövő-fonó ipar</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141" class="ut-szabalypont!
 _szabalyzat">141.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"
><a href="#141c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">barbecue-szósz, lime-likőr</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>]; <span class="tipodolt">Petőfi-vers, Flaubert-mű</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#112" class="ut-szabalypont_szabalyzat">112.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont_szabalyzat">166.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>].</p><p class="bekezdes">A szokatlan, alkalmi szóösszetételek kötőjeles írása főként a !
 költői nyelvre jellemző, például: <span class="tipodolt">bogáncs-szívem, gyémánt-hitemet, köd-gubában, kő-iszonyatját, rokon-őrtüzek, rőzse-dalok</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263c"/><span class="szalid">c) </span>Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra, illetőleg előtagra kötőjellel utalunk, például: <span class="tipodolt">bel- és külkereskedelem; tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal; bortermelő és -értékesítő bt.; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240" class="ut-szabalypont_szabalyzat">240.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#240k" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">k)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263d!
 "/><span class="szalid">d) </span>Kétezren felül az összetett szám
nevek írásában kötőjelet használunk az ezres csoportok elhatárolására, például: <span class="tipodolt">ötezer-nyolcszáztíz, tizenegyezer-huszonnyolc, hárommillió-ötszáznegyvenezer-kétszázharmincnyolc</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291" class="ut-szabalypont_szabalyzat">291.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#291a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263e"/><span class="szalid">e) </span>Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk, például: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, Kazinczy-verseny, József Attila-díj; Balassi-strófás, József Attila-díjas</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#112" class="ut-szabalypont_szabalyzat">112.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#166" class="ut-szabalypont!
 _szabalyzat">166.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#167" class="ut-szabalypont_szabalyzat">167.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#195" class="ut-szabalypont_szabalyzat">195.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#195a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263f"/><span class="szalid">f) </span>A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltethetjük, például: <span class="tipodolt">Endrődy-Somogyi, Konkoly-Thege</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#156" class="ut-szabalypont_szabalyzat">156.</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263g"/><span class="szalid">g) </span>A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását, például: <span class="tipodolt">Arany-patak!
 , Csepel-sziget, Vas Mihály-hegy</span>  [vö. <span class="ut-szabal
ypont_szabalyzat"><a href="#175" class="ut-szabalypont_szabalyzat">175.</a></span>]; <span class="tipodolt">Holt-Tisza, Nagy-New York, Kál-Kápolna, Érd-Ófalu</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176" class="ut-szabalypont_szabalyzat">176.</a></span>]; <span class="tipodolt">Rohonci-Arany-patak, Arany-patak-völgy</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177" class="ut-szabalypont_szabalyzat">177.</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263h"/><span class="szalid">h) </span>Az <span class="tipodolt">-e</span> kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz, például: <span class="tipodolt">Nem tudom, hogy írjunk-e ide példát.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="263i"/><span class="szalid">i) </span>Mind a betűkkel, mind a számjegyekkel írt számkapcsolatok elemei közé kötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki, például: <span class=!
 "tipodolt">egy-két</span> (ember), <span class="tipodolt">nyolc-tíz</span> (napra); <span class="tipodolt">5-6</span> (darab), <span class="tipodolt">10-12</span> (éves). Kötőjeles a szóismétlés osztó jelentésben is, például: (adtam mindenkinek) <span class="tipodolt">2-2</span> (almát), (vásároltam a gyerekeknek) <span class="tipodolt">húsz-húsz</span> (deka drazsét).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="264"/><span class="szid">264. </span>Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="264a"/><span class="szalid">a) </span>Két vagy több nép (nyelv, szak stb.) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük, például: <span class="tipodolt">angol–magyar</span> (szótár), <span class="tipodolt">francia–spanyol</span> (határ), <span class="tipodolt">német–magyar</span> (szak), <span class="tipodolt">biológia–kémia</span> (tanár), <span class="tipodolt">olasz–német</span> (mérkőzés); <span class="tipodolt">Cseh–Morva-dombság, Osztrák–Magyar Monarchia, Magyar–Finn Társaság</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178" class="ut-szabalypont_szabalyzat">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240" class="ut-szabalypont_szabalyzat">240.</a></span> <span class="ut-s!
 zabalyalpont_szabalyzat"><a href="#240l" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">l)</a></span>].</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat, például: az <span class="tipodolt">angol–brazilt</span> (ti. mérkőzést), a <span class="tipodolt">magyar–angolban</span> (ti. szótárban), <span class="tipodolt">német–franciás</span> (ti. szakos).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="264b"/><span class="szalid">b) </span>Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük, például: <span class="tipodolt">Hadrovics–Gáldi</span> (szótár), <span class="tipodolt">Újpest–Ferencváros</span> (rangadó).</p><p class="bekezdes">Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel nem tapadva is illeszkedhet, például: <span class="tipodolt">Rácz Endre – Szemere Gyula: Mondattani elemzések.</span></p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragoka!
 t, például: a <span class="tipodolt">Hadrovics–Gáldiban</span> (t
i. szótárban), a <span class="tipodolt">Honvéd–Haladáson</span> (ti. mérkőzésen).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="264c"/><span class="szalid">c) </span>Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek, például: <span class="tipodolt">Budapest–Bécs, Rajna–Majna–Duna-csatorna; 1983–1984. évi, a 128–9. lapon, az 1–4. osztályban, Ménesi út 11–13.; az első–negyedik osztályban, kelet–nyugat irányban, június–augusztus hónapban.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel nem tapadva is illeszkedhet a tagok közé, például: <span class="tipodolt">2011. április 25. – 2012. május 13.; f. hó 5. – f. hó 25.;</span> illetve <span class="tipodolt">Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.</span></p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához közvetlenül kapcsoljuk a toldalékokat, például: <s!
 pan class="tipodolt">Budapest–Bécsen át, az első–negyedikben, tavasszal–nyáron; budapest–bécsi, kelet–nyugati, tavaszi–nyári, június–júliusi</span>. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178" class="ut-szabalypont_szabalyzat">178.</a></span>] – De például: <span class="tipodolt">a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1914–18-as.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265" class="ut-szabalypont_szabalyzat">265.</a></span>]</p>
+<a name="F9_7"/><p class="cim_fejezet1">A toldalékok kapcsolása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="265"/><span class="szid">265. </span>A ragokat, a jeleket, a képzőket általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265a"/><span class="szalid">a) </span>Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható, például: <span class="tipodolt">Széll-lel, Wittmann-né; Mariann-nal</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#160" class="ut-szabalypont_szabalyzat">160.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#160c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">Bonn-nal, Bonn-nál</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_!
 szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265b"/><span class="szalid">b) </span>A több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez kötőjellel kapcsoljuk a képzőket, például: <span class="tipodolt">Arany János-i, Leonardo da Vinci-s</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#159" class="ut-szabalypont_szabalyzat">159.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161" class="ut-szabalypont_szabalyzat">161.</a></span>]; <span class="tipodolt">New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#152" class="ut-szabalypont_szabalyzat">152.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#152c" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">c)<!
 /a></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">, </span><span cla
ss="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>]. – Hasonlóképpen:  <span class="tipodolt">Magyar Nemzet-beli</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#200" class="ut-szabalypont_szabalyzat">200.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#200b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>.]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265c"/><span class="szalid">c) </span>A hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz kötőjellel fűzzük a toldalékokat, például: <span class="tipodolt">guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217" class="ut-szabalypont_szabalyzat">217.</a></span> <span cl!
 ass="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265d"/><span class="szalid">d) </span>A számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat, például: <span class="tipodolt">4-et, 12-t, 19-szer, 32-en</span> (= harmincketten), de: <span class="tipodolt">32-n</span> (= harminckettőn), <span class="tipodolt">67-es, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282" class="ut-szabalypont_szabalyzat">282.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#288" class="ut-szabalypont_szabalyzat">288.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#288a" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">a)</a></span>].</p>
+<a name="F9_8"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb írásjelhasználati tudnivalók</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="266"/><span class="szid">266. </span>A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után nem teszünk pontot akkor, ha kiemelt címsorként vagy önmagukban szerepelnek, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jelenkor</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Puszták népe</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nemzeti dal</span></span></t!
 d></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Előszó</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kettős megállóhely</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Európa Könyvkiadó</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Ha azonban a cím folyamatos szövegben fordul elő, s utána új mondat kezdődik, a végére pontot (esetleg más tagoló jelet) teszünk: <span class="tipodolt">A személyes névmások. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… –</span> A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" alig!
 n="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0p
t"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Minek nevezzelek?</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Készülj, hazám!</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="267"/><span class="szid">267. </span>Pontot használunk a következő esetekben:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267a"/><span class="szalid">a) </span>A sorszámneveket jelölő számok után általában pontot szoktunk tenni, például: <span class="tipodolt">10. versszak, 1983. évi, IX. kerület</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#292" class="ut-szabalypont_szabalyzat">292.</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267b"/><span class="szalid">b) </span>Pontot teszünk a rövidítések egy része után, például: <span class="tipodolt">aug., du., kb., özv.; Bp.</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278" class="ut-szabalypont_szabalyzat">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#284" class="ut-szabalypont_szabalyzat">284.</a></span>].</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267c"/><span class="szalid">c) </span>Pontot tesz!
 ünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után, például: <span class="tipodolt">1848. III. 15.</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295" class="ut-szabalypont_szabalyzat">295.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="268"/><span class="szid">268. </span>Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra, például: <span class="tipodolt">Nyelvünkben folyton keletkeznek összetételek: műhold, számítástechnika, távirányító, üzenetrögzítő stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="269"/><span class="szid">269. </span>Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.), például: <span class="tipodolt">Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi</span>. Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk kettőspontot, például: <span class="tipodolt">Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek.</span> [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#199" class="ut-szabalypont_szabalyzat">199.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="270"/><span class="szid">270. </span>Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk, például: <span class="tipodolt">asz-tal, te-kint</span>.</p><p class="bekezdes">Ha a szó már tartalmaz kötőjelet vagy nagykötőjelet, ezeknél az írásjeleknél is elválaszthatjuk a szót, például: <span class="tipodolt">tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a MÁV- / ot</span>. Ugyanígy nagykötőjelnél, például: <span class="tipodolt">magyar– / angol szótár</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="271"/><span class="szid">271. </span>Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondat végi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki, például: <span class="tipodolt">A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Magyar nyelvtan).</span> Ha ilyenkor a zárójelbe tett rész ponttal jelölt rövidítés, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondat végi írásjelet, például: <span class="tipodolt">A levegőt erősen szennyezik az utakon és az utcákon nyüzsgő járművek (személygépkocsik, autóbuszok, teherautók, kamionok stb.).</span> [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253" class="ut-szabalypont_szabalyzat">253.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="272"/><span class="szid">272. </span>Idézőjelek közé tehetünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni, például: <span class="tipodolt">Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”!</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="273"/><span class="szid">273. </span>A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük, például: <span class="tipodolt">Több évszázad nyelvi kincseit tartalmazza a „Magyar szólások és közmondások” című gyűjtemény.</span> Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak, például: <span class="tipodolt">Ez is benne van a „Magyar szólások és közmondások”-ban.</span>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#199" class="ut-szabalypont_szabalyzat">199.</a></span>]</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="274"/><span class="szid">274. </span>A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük, például: <span class="tipodolt">38,6</span> (= harmincnyolc egész hat tized); <span class="tipodolt">1,23</span> (= egy egész huszonhárom század). [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#293" class="ut-szabalypont_szabalyzat">293.</a></span>] Az öt- vagy többjegyű számokat általában közzel (esetleg ponttal) tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint, például: <span class="tipodolt">23 816</span> (vagy <span class="tipodolt">23.816</span>) [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291" class="ut-szabalypont_szabalyzat">291.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#291b" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">b)</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="275"/><span class="szid">275. </span>Gyakrabban használjuk még a következő jeleket és szimbólumokat is:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">+</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Az összeadás jele. Például: <span class="tipodolt">(2+3), ő + ő = ők</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">−</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">A kivonás jele. Például: <span class="tipodolt">4−2</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">/</span></td><td val!
 ign="top" width="50%"><span class="normal">A törtszám és a vagylagosság jele. Például: <span class="tipodolt">1/2, és/vagy</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">/ <span class="tipodolt">és</span> //</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Folyó szövegben idézett versekben sor- és versszaktörésekre utaló jelek. Például: <span class="tipodolt">Már csak a betű / virágzik, / eredő könnytől / elázik. // Puszta világra / jön a tél…</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">=</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Az egyenlőség jele. Például: <span class="tipodolt">2+2 = 4, ő + ő = ők</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">%</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">A százalék jele. Például: <span class="tipodolt">48%</span></!
 span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span c
lass="normal">°</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Fokjel. Például: <span class="tipodolt">45°; 23 °C</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">’</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Hiányjel vagy aposztróf. Például: <span class="tipodolt">hál’ istennek!; ’95</span> (= 1995)</span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">§</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">A paragrafus jele. Például: <span class="tipodolt">4. §</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="50%"><span class="normal">*</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">A lábjegyzet jele. Például: <span class="tipodolt">Galenus*;</span> a lábjegyzetben: <span class="tipodolt">* ókori orvos</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A százalék, a paragrafus!
  és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul a jelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódna, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás szabályait, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is, például: <span class="tipodolt">10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265" class="ut-szabalypont_szabalyzat">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265d" class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">d)</a></span>].</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F10"/><p class="cim_fofejezet">A rövidítések, a jelek és a mozaikszók</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="276"/><span class="szid">276. </span>Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.</p><p class="bekezdes">A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak írásban élnek, beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket, például: <span class="tipodolt">u.</span> kiejtve [utca]; <span class="tipodolt">km</span> kiejtve [kilométer]; <span class="tipodolt">Bp.</span> kiejtve [budapest]. Ennek megfelelően magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt <span class="tipodolt">az,</span> mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt <span class="tipodolt">a</span> határozott névelőt használunk, például: <span class="tipodolt">az igh.</span> (= az igazgatóhelyettes), <span class="tipodolt">az i. m.</span> (= az idézett mű), <span class="tipodolt">a szerk.</span> (= a szerkesztő), <span class="tipodolt">a f. k.</span> (= !
 a felelős kiadó), <span class="tipodolt">a mb. ea.</span> (= a megbízott előadó).</p><p class="bekezdes">A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írott alakjuk alapján ejtjük ki. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után, például: <span class="tipodolt">OTP</span> (= Országos Takarékpénztár), kiejtve [ó-té-pé]; vagy összeolvassuk a betűket: <span class="tipodolt">MÁV</span> (= Magyar Államvasutak), kiejtve [máv], <span class="tipodolt">Mahart</span> (= Magyar Hajózási Részvénytársaság), kiejtve [mahart], <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozási segély), kiejtve [gyes]. A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik, például: <span class="tipodolt">a MÁV, a Mahart, a tb; az OTP, az FTC, az MTA, az Iposz, az áfa</span>.</p>
+<a name="F10_1"/><p class="cim_fejezet1">A rövidítések és a rövidítésszerű
+jelek</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="277"/><span class="szid">277. </span>A rövidítések alakja kisebb-nagyobb mértékben emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="277a"/><span class="szalid">a) </span>Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot, például: <span class="tipodolt">ált.</span> (= általános), <span class="tipodolt">gk.</span> (= gépkocsi), <span class="tipodolt">rkp.</span> (= rakpart); <span class="tipodolt">Szfv.</span> (= Székesfehérvár).</p><p class="bekezdes">A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat, például: <span class="tipodolt">a. m.</span> (= annyi mint), <span class="tipodolt">i. sz.</span> (= időszámításunk szerint), <span class="tipodolt">Kr. e.</span> (= Krisztus előtt), <span class!
 ="tipodolt">s. k.</span> (= saját kezűleg). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem, például: <span class="tipodolt">stb.</span> (= s a többi), <span class="tipodolt">vö.</span> (= vesd össze!), <span class="tipodolt">NB.</span> (= nota bene!). [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#284" class="ut-szabalypont_szabalyzat">284.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="277b"/><span class="szalid">b) </span>A rövidített szó vagy szavak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk, például: <span class="tipodolt">c.</span> (= című), <span class="tipodolt">m.</span> (= magyar), <span class="tipodolt">kb.</span> (= körülbelül), <span class="tipodolt">mfszt.</span> (= magasföldszint), <span class="tipodolt">m. v.</span> (= mint vendég), <span class="tipodolt">r. k.</span> (= római katolikus); <span class="tipodolt">D.</span> (= Debrecen), <span class="tipodolt">Mo.</span> (= Magyaror!
 szág).</p><p class="bekezdes">Sok rövidítés azonban a kis- és nag
ybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját, például: <span class="tipodolt">Ft</span> (= forint), <span class="tipodolt">ÉNy</span> (= északnyugat), <span class="tipodolt">ÉKsz.</span> (= Magyar értelmező kéziszótár).</p><p class="bekezdes">Ha egy önmagában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül, első betűje természetesen nagyra cserélődik, például: <span class="tipodolt">Csüt. délben érkezünk. Kb. húszan leszünk.</span> A speciális, rendszerint szabványokban előírt formákat azonban csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni, például: <span class="tipodolt">A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 150 Ft; ALAPTERÜLET: 100 m²</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="278"/><span class="szid">278. </span>A rövidítések többsége után pontot szokás tenni, például: <span class="tipodolt">a.</span> (= alatt, alsó), <span class="tipodolt">dec.</span> (= december), <span class="tipodolt">é. n.</span> (= év nélkül), <span class="tipodolt">Salg.</span> (= Salgótarján). [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#284" class="ut-szabalypont_szabalyzat">284.</a></span>]</p>
+<span class="kiemeles_uj"><p class="bekezdesszid"><a name="279"/><span class="szid">279. </span>A mértékegységek nevének, illetve jelének egy részét a nemzetközi SI (Système International d’Unités) mértékrendszer határozza meg. A mértékegységek neve az alapegység nevéből, valamint az alapegység többszörösét vagy törtrészét kifejező előtagból áll.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="279a"/><span class="szalid">a) </span>Mind az alapegységeknek, mind az előtagoknak van egy vagy több betűből álló jelük. Ez lehet kis- és nagybetű, illetve néhány esetben görög vagy egyéb különleges betű, illetve jel. A mértékegységek jele után nem teszünk pontot, az előtag és az alapegység jele közé pedig sem szóköz, sem írásjel nem kerülhet. Latin betűvel jelölt mértékegységek, például: <span class="tipodolt">cm</span> (= centiméter v. centi), <span class="tipodolt">m</span> (= méter), <span class="tipodolt">km</span> !
 (= kilométer); <span class="tipodolt">dl</span> (= deciliter v. deci), <span class="tipodolt">l</span> v. <span class="tipodolt">L</span> (= liter); <span class="tipodolt">dkg</span> v. <span class="tipodolt">dag</span> (= dekagramm v. deka), <span class="tipodolt">kg </span> (= kilogramm v. kiló); <span class="tipodolt">min</span> (= perc); <span class="tipodolt">GHz</span> (= gigahertz); <span class="tipodolt">kB</span> (= kilobyte), <span class="tipodolt">MB</span> (= megabyte). Részben görög betűvel jelölt mértékegység például: <span class="tipodolt">μm</span> (= mikrométer), <span class="tipodolt">kΩ</span> (= kiloohm).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="279b"/><span class="szalid">b) </span>Egyes mértékegységeknek különleges jelük van, például: <span class="tipodolt">ºC</span> (= Celsius-fok), <span class="tipodolt">47º 13′ 5″</span> (47 fok 13 perc 5 másodperc). Egyes terület- és térfogatmértékek jelében kitevő van, péld!
 ául: <span class="tipodolt">m²</span> (= négyzetméter), <span clas
s="tipodolt">km²</span> (= négyzetkilométer), <span class="tipodolt">m³</span> (= köbméter), <span class="tipodolt">cm³</span> (= köbcentiméter).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="279c"/><span class="szalid">c) </span>A mértékegységnek a jelét szóköz választja el az előtte levő számtól, például: <span class="tipodolt">100 km, 1 kg, 10 kWh, 120 km/h, 220 W</span>. Kivétel a fok jele a geometriában, például: <span class="tipodolt">45º, 90º</span>.</p></span>
+<span class="kiemeles_uj"><p class="bekezdesszid"><a name="280"/><span class="szid">280. </span>A pénzegységnevek lényegében szintén mértékegységnevek, és az előtagot kivéve ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mint az egyéb mértékegységekre. Az idegen pénzegységeknek többnyire a magyar nevét használjuk, például: <span class="tipodolt">dollár, font, frank, euró, jen, korona, rubel</span>. A jelük lehet a rövidítésük, például: <span class="tipodolt">Kr</span> (= korona), <span class="tipodolt">Fr</span> (= frank), vagy valamilyen különleges jel, például: <span class="tipodolt">$</span> (= dollár), <span class="tipodolt">₤</span> (= angol font), <span class="tipodolt">€</span> (= euró), <span class="tipodolt">¥</span> (= japán jen).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A pénzforgalomban a belföldi utalások alkalmával, a valutaárfolyamok közzétételekor és a gazdasági tárgyú írásokban világszerte a pénzegységek s!
 zabványban előírt hárombetűs rövidítését (valutakódját) használják, például: <span class="tipodolt">HUF</span> (= magyar forint), <span class="tipodolt">GBP</span> (= angol font), <span class="tipodolt">USD</span> (= USA-dollár), <span class="tipodolt">AUD</span> (= ausztrál dollár), <span class="tipodolt">EUR</span> (= euró).</p></span>
+<p class="bekezdesszid"><a name="281"/><span class="szid">281. </span>Pont nélkül írjuk (a magyar szabványokhoz és a nemzetközi szokáshoz is igazodva) az égtájak rövidítését: <span class="tipodolt">D</span> (= dél), <span class="tipodolt">ÉK</span> (= északkelet); a gépkocsik országjelzését: <span class="tipodolt">H </span>(= Magyarország); a vegyjeleket: <span class="tipodolt">S</span> (= kén), <span class="tipodolt">Cl</span> (= klór); a fizikai mennyiségek jelét: <span class="tipodolt">a</span> (= gyorsulás), <span class="tipodolt">v</span> (= sebesség); a matematikai jelöléseket: <span class="tipodolt">log</span> (= logaritmus), <span class="tipodolt">sin </span>(= szinusz); stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#284" class="ut-szabalypont_szabalyzat">284.</a></span>] Nincs pont az olyan rövidítések után sem, amelyeknek a vége teljes összetételi tag, például: <span class="tipodolt">uő</span> (= ugyanő), <!
 span class="tipodolt">Bföldvár</span> (= Balatonföldvár), <span class="tipodolt">Bpest</span> (= Budapest), <span class="tipodolt">Szfvár</span> (= Székesfehérvár).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Elhagyható a pont a ponttal írt rövidítések (pl. <span class="tipodolt">rég., ol.</span>) mellől is, ha szótárakban, lexikonokban stb. nagy tömegben fordulnak elő. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni, például: <span class="tipodolt">nm</span> (= névmás), <span class="tipodolt">rég</span> (= régies forma), <span class="tipodolt">ol</span> (= olasz).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="282"/><span class="szid">282. </span>A rövidítésekhez és a jelekhez a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor a toldalékok mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez és a jelekhez, amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás szabályait, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is, például: <span class="tipodolt">u.-ban</span> (= utcában); <span class="tipodolt">Ft-ot, Ft-tal</span> (= forintot, forinttal); <span class="tipodolt">ker.-nek</span> (= kerületnek); <span class="tipodolt">ÉK-en</span> (= északkeleten); <span class="tipodolt">K-ot, K-mal</span> (= káliumot, káliummal); <span class="tipodolt">m²-enként, m²-es</span> (= négyzetméterenként, négyzetméteres); <span class="tipodolt">°C-on, °C-kal, °C-os</span> (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="283"/><span class="szid">283. </span>Ha a rövidítés vagy a jel valamely teljes szóval alkot összetételt, az elő- és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">mm-beosztás, fszla.-kivonat</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="284"/><span class="szid">284. </span>A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">áll.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">állami</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ált.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">általános</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">a. m.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">annyi mint</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span!
  class="normal">a. n.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">anyja neve</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ápr.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">április</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">aug.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">augusztus</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">bek.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">bekezdés</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Bp.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Budapest</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">br.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">báró</span></td></tr><tr><td ali!
 gn="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">bt.</span></td
><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">betéti társaság</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">c.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">című</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">csüt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">csütörtök</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">D</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">dél</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">db</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">darab</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">de.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">délelőtt</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%!
 "><span class="normal">dec.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">december</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">DK</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">délkelet</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">DNy</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">délnyugat</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">dr.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">doktor</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">du.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">délután</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">É</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">észak</span></td></tr><tr><td align!
 ="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ÉK</span></td><
td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">északkelet</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">em.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">emelet</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ÉNy</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">északnyugat</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">eü.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">egészségügyi</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ev.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">evangélikus</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">évf.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">évfolyam</span></td></tr><tr><td align="left" valign="to!
 p" width="50%"><span class="normal">febr.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">február</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">felv.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">felvonás</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">f. év</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">folyó év</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ffi</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">férfi</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">f. hó</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">folyó hó</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ford.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">fordítot!
 ta</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span
 class="normal">fszla.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">folyószámla</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">fszt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">földszint</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Ft</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">forint</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">gimn.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">gimnázium(i)</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">gk.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">gépkocsi</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">gr.</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">gróf</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top!
 " width="50%"><span class="normal">h.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">helyett(es)</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">hg.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">hegység</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">hg.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">herceg</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">honv.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">honvéd</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">id.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">idősb, idősebb</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">i. e.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">időszámítá!
 sunk előtt(i)</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width
="50%"><span class="normal">ifj.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ifjabb</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ig.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">igazgató</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">igh.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">igazgatóhelyettes</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ill.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">illetőleg, illetve</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">isk.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">iskola(i)</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">i. sz.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">idős!
 zámításunk szerint(i)</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">jan.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">január</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">júl.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">július</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">jún.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">június</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">K</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">kelet</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">kb.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">körülbelül</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ker.</span></td><td align="l!
 eft" valign="top" width="50%"><span class="normal">kerület(i)</span><
/td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">kft.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">korlátolt felelősségű társaság</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">kkt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">közkereseti társaság</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">köv.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">következő</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Kr. e.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Krisztus előtt</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Kr. u.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Krisztus után</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="no!
 rmal">krt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">körút</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">l.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">lap</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">l. <span class="tipodolt">vagy</span> ld.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">lásd</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">m.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">magyar</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">m.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">megye</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">máj.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">május</span></td></tr><tr><td!
  align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">márc.</sp
an></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">március</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">max.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">maximális, maximum</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">mb.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">megbízott</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">mfszt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">magasföldszint</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">min.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">minimum</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">min.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">miniszter(i)</span></td></tr><tr><td align=!
 "left" valign="top" width="50%"><span class="normal">NB.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">nota bene</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">nov.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">november</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Ny</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">nyugat</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">nyrt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">nyilvánosan működő részvénytársaság</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">o. <span class="tipodolt">vagy</span> old.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">oldal</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">okl.</span></!
 td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">okle
veles</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">okt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">október</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">olv.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">olvasd</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ov.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">osztályvezető</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">özv.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">özvegy</span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">Pf.</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal">postafiók</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">(P. H.)</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span!
  class="normal">pecsét helye</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">pl.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">például</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">prof.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">professzor</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">pu.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">pályaudvar</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">pü.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">pénzügyi</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ref.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">református</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">r. k.</spa!
 n></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">
római katolikus</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">rt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">részvénytársaság</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">rtg.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">röntgen</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">s. k.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">saját kezével</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">stb.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">s a többi</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">sz.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szám(ú)</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">sz.</span></t!
 d><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">század</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szept.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szeptember</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szerk.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szerkesztette, szerkesztő</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szla.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">számla</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Szt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szent</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">szül.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">született</span></td></tr><tr><td align="left!
 " valign="top" width="50%"><span class="normal">t.</span></td><td alig
n="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tisztelt</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tc.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">törvénycikk</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tel.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">telefon</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ti.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tudniillik</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tkp.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tulajdonképpen</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">tvr.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">törvényerejű rendelet</span></td></tr><tr><td align="left" valign!
 ="top" width="50%"><span class="normal">u.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">utca</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ua.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ugyanaz</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ui.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ugyanis</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">Ui.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">utóirat</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">úm.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">úgymint</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ún.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">úgynevezett</span></td><!
 /tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal"
>uo.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ugyanott</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">uő</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ugyanő</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">üi.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ügyintéző</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">üi.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">ügyirat</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">v.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">vagy</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">vki</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">valaki</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" wid!
 th="50%"><span class="normal">vmi</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">valami</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">vö.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">vesd össze</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">vsz.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">versszak</span></td></tr><tr><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">zrt.</span></td><td align="left" valign="top" width="50%"><span class="normal">zártkörűen működő részvénytársaság</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F10_2"/><p class="cim_fejezet1">A mozaikszók</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="285"/><span class="szid">285. </span>A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (a magyarban, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="285a"/><span class="szalid">a) </span>A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek, például: <span class="tipodolt">BKK</span> (= Budapesti Közlekedési Központ), <span class="tipodolt">DE</span> (= Debreceni Egyetem), <span class="tipodolt">KSH</span> (= Központi Statisztikai Hivatal), <span class="tipodolt">ELTE</span> (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), <span class="tipodolt">EMKE</span> (= Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), <span class="tipodolt">KMKSZ</sp!
 an> (= Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), <span class="tipodolt">TESZ</span> (= Társadalmi Egyesülések Szövetsége), <span class="tipodolt">UNESCO</span> (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="285b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek, például: <span class="tipodolt">tbc</span> (= tuberkulózis), <span class="tipodolt">tv</span> (= televízió).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is szokás nagybetűkkel írt betűszókkal helyettesíteni, például: <span class="tipodolt">CB</span> (= citizen band), <span class="tipodolt">DNS </span>(= dezoxiribonukleinsav), <span class="tipodolt">EKG</span> (= elektrokardiogram), <span class="tipodolt">PVC</span> [= poli(vinil-klorid)], <span class="tipodolt">URH</span> (= ultrarövidhullá!
 m).</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Nem helytelenek az ilyen köznyel
vi, nagybetűkkel írt betűszók sem, például: <span class="tipodolt">BÚÉK</span> (= boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk), <span class="tipodolt">TDK </span>(= tudományos diákkör), <span class="tipodolt">TKM </span>(= tájak, korok, múzeumok).</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben teljesen, a kiejtést tükrözve is írhatjuk, például: <span class="tipodolt">pévécé, tébécé, tévé</span>.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#232" class="ut-szabalypont_szabalyzat">232.</a></span> pont szól.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="286"/><span class="szid">286. </span>A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286a"/><span class="szalid">a) </span>A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket általában, például: <span class="tipodolt">Helir</span> (= Hírlap-előfizetési Iroda), <span class="tipodolt">Mavad</span> (= Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság), <span class="tipodolt">Műpa</span> (= Művészetek Palotája).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átve!
 tt ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat, például: <span class="tipodolt">belker</span> (= belkereskedelem), <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozási segély), <span class="tipodolt">kisker</span> (= kiskereskedelem), <span class="tipodolt">radar</span> (= radio detection and ranging), <span class="tipodolt">trafó</span> (= transzformátor), de: <span class="tipodolt">Trafó</span> (= Trafó Kortárs Művészetek Háza).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült, élelmiszerüzletet jelentő <span class="tipodolt">közért</span> szót kisbetűvel kezdjük.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="287"/><span class="szid">287. </span>A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot, például: <span class="tipodolt">MTI</span> (= Magyar Távirati Iroda), <span class="tipodolt">ENSZ</span> (= Egyesült Nemzetek Szervezete), <span class="tipodolt">NATO</span> (= North Atlantic Treaty Organization), <span class="tipodolt">LSD</span> (= lizergsav-dietil-amid), <span class="tipodolt">tbc</span> (= tuberkulózis), <span class="tipodolt">Magyosz</span> (= Magyar Gyógyszergyártók és -nagykereskedők Országos Szövetsége).</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="288"/><span class="szid">288. </span>A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás szabályait, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="288a"/><span class="szalid">a) </span>A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">a BKK-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; tbc-s, tv-zik</span> (v. <span class="tipodolt">tévézik</span>), <span class="tipodolt">DNS-sel.</span> A nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják, például: <span class="tipodolt">ENSZ-beli, MAFC-os, TDK-s.</span> A nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk meg az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t, például: <span class="tipodolt">az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz.</sp!
 an>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29" class="ut-szabalypont_szabalyzat">29.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="288b"/><span class="szalid">b) </span>A szóösszevonásokhoz és a szószerűen (nem betűzve) kiejtett köznévi betűszókhoz a toldalékot egybeírjuk a kiejtett alakkal, például: <span class="tipodolt">Orexszel, az Alitaliánál; gyesen</span> (van), (a) <span class="tipodolt">trafója, áfát, áfáról</span>. De értelemszerűen: <span class="tipodolt">a Keravill-lal</span> stb. [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#93" class="ut-szabalypont_szabalyzat">93.</a></span>] Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: <span class="tipodolt">tébécés, tévézik</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük, például: <span class="tipodolt">mavados, helirbeli.</span> A nem csupa!
  nagybetűből álló szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok
 előtt az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t, például: <span class="tipodolt">stukák, a Hungexpónál</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="289"/><span class="szid">289. </span>A mozaikszókhoz az összetételi utótagot a következőképpen kapcsoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="289a"/><span class="szalid">a) </span>A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagot, például: <span class="tipodolt">MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet</span>.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="289b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">radarállomás, trafótekercselés</span>. Hasonlóképpen, például: <span class="tipodolt">tébécészakorvos, tévéközvetítés</span>.</p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}
+<a name="F11"/><p class="cim_fofejezet">A számok és a keltezés</p>
+<a name="F11_0_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A számok</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="290"/><span class="szid">290. </span>A számokat írhatjuk betűvel is, számjeggyel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincs általános szabály. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor, például: <span class="tipodolt">öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió;</span> másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, összetételben vagy névutós szókapcsolatban szerepel, például: <span class="tipodolt">huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként</span>. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában, például: <span class="tipodolt">388 személy részére, 65 téglát;</span> másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében, péld!
 ául: <span class="tipodolt">du. 5 órakor, 2890 Ft, 15 méter szövet.</span> S végül számjeggyel írhatjuk a háromjegyűnél nagyobb kerek számok előtagját, például: <span class="tipodolt">107 ezer, 6 millió</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="291"/><span class="szid">291. </span>A számokat a következőképpen tagoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="291a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a tő- és sorszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat, például: <span class="tipodolt">tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió,</span> illetve: <span class="tipodolt">nyolcszázkilencvenhatodik, hatmilliomodik.</span> Kétezren felül (kivéve az évszámokat), ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cells!
 pacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"> </td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kétezer-egy</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">háromezer-tizenhat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="nor!
 mal"><span class="tipodolt"> </span></span></td><td valign="top" widt
h="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">négyezer-hatszázötödik</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal">de:</span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kétezertizennégy májusában</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="291b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a számokat számjeggyel írjuk, az öt vagy ennél több számjegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, s az egyes csoportokat közzel (esetleg ponttal) választjuk el egymástól, például: <span class="tipodolt">20 611</span> vagy <span class="tipodolt">20.611,</span> <span class="tipodolt">357 864</span> vagy <span class="tipodolt">357.864,</span> <span class="tipodolt">5 602 164</span> vagy <span class="tipodolt">5.602.164.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Ha öt vagy t!
 öbb számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba, ezeket is közzel (esetleg ponttal) tagoljuk, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">21 126</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">4 210</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">112 305</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">9 258</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="292"/><span class="szid">292. </span>A sorszámnevek után – ha számjeggyel írjuk őket – pontot teszünk, például: <span class="tipodolt">1. osztály, 3. sor, 1978. évi, a 10–12. oldalon</span>. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk, például: <span class="tipodolt">3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel</span>. A keltezés e tekintetben kivétel [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295" class="ut-szabalypont_szabalyzat">295.</a></span>].</p><p class="bekezdes">Az utcanevet követő házszám után is kitesszük a pontot, noha azt tőszámnévként ejtjük, például: <span class="tipodolt">a Tutaj u. 4.-ben</span> (kiejtve [négyben]). De: <span class="tipodolt">a Tutaj u. 4/B-ben</span> vagy <span class="tipodolt">4/b-ben</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#298" class="ut-szabalypont_szabalyzat">298.</a></span>].</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="293"/><span class="szid">293. </span>Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, s a jelzett szó főnévi értékű, a kapcsolat két tagját különírjuk, például: <span class="tipodolt">egy negyed, két harmad, harmincnyolc egész egy tized</span>. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű, a két számnevet egybeírjuk, például: <span class="tipodolt">az ország kétharmad része, háromnegyed óra múlva</span>.</p><p class="bekezdes">Az órát jelölő kapcsolatokat is hasonlóképpen írjuk, például: <span class="tipodolt">negyed kilenckor, fél tizenkettőig, háromnegyed négyre</span>.</p><p class="bekezdes">A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk, például: <span class="tipodolt">3,16; 37,5; 20 611,413</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="294"/><span class="szid">294. </span>A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: <span class="tipodolt">25 mm, 38 tanuló, 365 nap, 2500 Ft, Pf. 3301, Budapest 1810</span> stb.</p><p class="bekezdes">Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk, például: <span class="tipodolt">IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, VII. Gergely.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A római számok visszaszorulóban vannak. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható, ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet, például: <span class="tipodolt">2013. IX. 12.; Petőfi u. 8. III. 2.; IV/3-as tábla</span>. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók, például: <span class="tipodolt">X. agyideg, IV. ágyéki csigolya</span>. Egyébként egyaránt helyes: <span class="tipodolt">3. kötet</span> vagy <span class="tipodolt">III. köt!
 et; 6. nyelvészkongresszus</span> vagy <span class="tipodolt">VI. nyelvészkongresszus;</span> <span class="tipodolt">16. század</span> vagy <span class="tipodolt">XVI. század; XIX. kerület</span> vagy <span class="tipodolt">19. kerület.</span> Az iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni, például: <span class="tipodolt">2. osztály, 4. a</span> vagy <span class="tipodolt">4/a osztály, 10. osztály.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzes"><span class="kiemeles_uj">A számok és betűk kapcsolatát többféleképpen szokás írni, például: <span class="tipodolt">B<sub>12</sub></span>-vitamin, <span class="tipodolt">123456HA</span> (okmányazonosító), <span class="tipodolt">M7</span>-es autópálya, <span class="tipodolt">M2</span> metróvonal, <span class="tipodolt">H1N1</span> (vírus); <span class="tipodolt">ABC-123</span> (rendszám); <span class="tipodolt">TU–154, Apollo–11, Forma–1; 123456 KL</span> (lakcímkártya száma), <span class="tipod!
 olt">Yamaha XQ125; Kovács II. Béla; NB I</span>. Az egyes írásmó
dok között érdemi különbség nincs. – Az egyedi rendszerek eltérhetnek az általános helyesírási gyakorlattól.</span></p>
+<a name="F11_0_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A keltezés</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="295"/><span class="szid">295. </span>Az évszámot arab számmal írjuk, s a teljes keltezésben utána pontot teszünk. A hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is. A napot arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, vagy a számjegyhez (pont nélkül) kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. február 28.</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. II. 28.</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="!
 tipodolt">2014. febr. 28.</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. 02. 28.</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. febr. 28-a</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. 02. 28-án</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="296"/><span class="szid">296. </span>Pontot teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs nyelvtani viszonyban, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848. március 9.</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848. márciusban; <span class="tiponormal">de:</span> 1848 márciusában</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297" class="ut-szabalypont_szabalyzat">297.</a></span>]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class=!
 "tipodolt">1848. áprilisi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. évi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1944. őszi; <span class="tiponormal">de:</span> 1944 őszén</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297" class="ut-szabalypont_szabalyzat">297.</a></span>]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1945. március–áprilisban</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849. tavaszi–nyári</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1956. október havában</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1956. október folyamán; <span class="tiponormal">de:</span> 1956 folyamán</span> [vö. <spa!
 n class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297" class="ut-szabalypo
nt_szabalyzat">297.</a></span>]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1956. október végén; <span class="tiponormal">de:</span> 1956 októberének végén</span> [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297" class="ut-szabalypont_szabalyzat">297.</a></span>]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2013–2014. <span class="tiponormal">vagy</span> 2013/2014. <span class="tiponormal">vagy</span> 2013–14. <span class="tipon!
 ormal">vagy</span> 2013/14. évi</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">20–21. század <span class="tiponormal">vagy</span> XX–XXI. század</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2014. április 28–30.</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A valamettől valameddig tartamot néha két teljes vagy majdnem teljes dátum összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy a két keltezés jól elkülönüljön egymástól, és a nagykötőjel előtti dátum végére pontot kell tenni, például: <span class="tipodolt">2014. április 11. – 2014. október 10.; 2014. I. 15. – VIII. 23</span>.</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="297"/><span class="szid">297. </span>Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="297a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 előtt</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 mártírjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipod!
 olt">1848 előtti</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1703–1711 szabadságharca</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 után</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1914 késő őszén</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1867 és 1896 között</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 első felében</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1526 augusztusában</span></span></td><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 tavaszi hónapjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="50%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 hősei</span></span></td><td valign="top" width="50%"><s!
 pan class="normal"><span class="tipodolt">1944/45 nehéz telén</span>
</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="297b"/><span class="szalid">b) </span>Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét tölti be, például: <span class="tipodolt">1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="297c"/><span class="szalid">c) </span>Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján, zárójelbe tett évszámok mellől stb., például: <span class="tipodolt">A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes történelmi esemény.</span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="298"/><span class="szid">298. </span>Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak, például: <span class="tipodolt">az 1838-as árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig</span> vagy <span class="tipodolt">6-áig; 12-től</span> vagy <span class="tipodolt">12-étől; december 25-től január 27-ig</span>.</p><p class="bekezdes"><span class="kiemeles_uj">Az <span class="tipodolt">elseje, elsején, elsejéig</span> stb. szóalakok számjegyes írása: <span class="tipodolt">1.</span> vagy <span class="tipodolt">1-je, 1-én</span> vagy <span class="tipodolt">1-jén, 1-ig</span> vagy <span class="tipodolt">1-jéig</span> stb. Az <span class="tipodolt">elseji</span> vagy <span class="tipodolt">elsejei</span> szóalak számjeggyel írva: <span class="tipodolt">1-i</span> vagy <span class="tipodolt">1-ji</span> vagy <span class="tipodolt">1-jei.</span></span></p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="299"/><span class="szid">299. </span>Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2013. december 20. és 31. között <span class="tiponormal">vagy</span> 2013. december 20-a és 31-e között</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">2013. december 10. óta <span class="tiponormal">vagy</span> 2013. december 10-e óta</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
+<a name="F11_0_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Az óra és a perc írása</p>
+<p class="bekezdesszid"><a name="300"/><span class="szid">300. </span>Az <span class="tipodolt">óra</span> és a <span class="tipodolt">perc</span> szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: <span class="tipodolt">10 óra 25 perckor</span>. Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettőspontot teszünk, például: <span class="tipodolt">10.35, 10:35</span>. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: <span class="tipodolt">10.35-kor</span> vagy <span class="tipodolt"> 10:35-kor, 10.35-ig</span> vagy <span class="tipodolt">10:35-ig, 10.35-ös</span> vagy <span class="tipodolt">10:35-ös.</span></p>
+
+{{include "../static/content/backtotop_block.html"}}

Deleted: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html	2015-09-01 13:12:36 UTC (rev 1444)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html	2015-09-01 14:49:26 UTC (rev 1445)
@@ -1,442 +0,0 @@
-<a name="F1"/><p class="cim_fofejezet">ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK</p>
-<a name="F1_1"/><p class="cim_fejezet1">Írás és helyesírás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="1"/><span class="szid">1. </span>Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.</p>
-<a name="F1_2"/><p class="cim_fejezet1">A magyar helyesírás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="2"/><span class="szid">2. </span>Helyesírásunk betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2a"/><span class="szalid">a) </span>Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2b"/><span class="szalid">b) </span>Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik, mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2c"/><span class="szalid">c) </span>A magyar írás hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2d"/><span class="szalid">d) </span>Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszerébő!
 l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.</p>
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F2"/><p class="cim_fofejezet">A BETÅ°K</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="3"/><span class="szid">3. </span>Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak, azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. A magyar betű vagy egyjegyű, azaz egyetlen írásjegy; <span class="tipodolt">e, í, á, ü; b, r, s, v;</span> stb.; vagy többjegyű, azaz írásjegyek kapcsolatából áll: <span class="tipodolt">cs, sz, ty, zs; dzs;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Mind kézírásban, mind nyomtatásban vannak kisbetűink: <span class="tipodolt">a, ő; c, r, gy, zs, dzs;</span> és vannak nagybetűink: <span class="tipodolt">A, Ő; C, R, Gy, Zs, Dzs;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8">8.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10">10.</a></span>)</p>
-<a name="F2_1"/><p class="cim_fejezet1">A magánhangzók írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="4"/><span class="szid">4. </span>Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük; egy részük ékezet nélküli, más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva).</p><p class="bekezdesszalid"><a name="4a"/><span class="szalid">a) </span>A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül, illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: <span class="tipodolt">a, e, o, u; i, ö, ü: ceruza, nyolc, közül, szikes, iparkodik</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="4b"/><span class="szalid">b) </span>A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: <span class="tipodolt">á, é, í, ó, ú; ő, ű: játék, lódít, húr, hős, űr</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="5"/><span class="szid">5. </span>A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban, mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket, mint a kisbetűkre: <span class="tipodolt">Ödön, Ürményi, Ázsia, Óbuda, Őze</span> stb. – Csak a rövid <span class="tipodolt">i</span> nagybetűs alakján nincs pont: <span class="tipodolt">Ilona, Izland</span> stb. A hosszú nagy <span class="tipodolt">Í</span>-re azonban ki kell tenni az ékezetet: <span class="tipodolt">Írország, Írott-kő</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="6"/><span class="szid">6. </span>A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">akar</span> – <span class="tipodolt">akár</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kemény – kémény</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><s!
 pan class="tipodolt">bal</span> – <span class="tipodolt">bál</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öt – őt</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">oda</span> – <span class="tipodolt">óda</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irt – írt</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">áru</span> – <span class="tipodolt">árú</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzért – tűzért</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="!
 normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span clas
s="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros</span> – <span class="tipodolt">kóros</span> – <span class="tipodolt">kórós</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vereb – veréb – véreb</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: <span class="tipodolt">Één? Góóól! Neeem.</span> Stb.</p>
-<a name="F2_2"/><p class="cim_fejezet1">A mássalhangzók írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="7"/><span class="szid">7. </span>Mássalhangzóinkat egy- vagy többjegyű, mellékjel nélküli betűkkel jelöljük.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="7a"/><span class="szalid">a) </span>A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: <span class="tipodolt">b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z: pálma, fejtegetés, kér</span> stb. Nyolc betűnk kétjegyű: <span class="tipodolt">cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs: batyu, csökönyös</span> stb.; egy betűnk pedig háromjegyű: <span class="tipodolt">dzs: lándzsa</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="7b"/><span class="szalid">b) </span>A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: <span class="tipodolt">bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz: add, aggot, kellett</span> stb. – A többjegyűeket csak az összetett szavak tagjainak határán kettőzzük teljesen!
 : <span class="tipodolt">jegygyűrű, fénynyaláb, díszszemle</span> stb.; egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket, vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: <span class="tipodolt">ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs: loccsan, eddzük, asszonnyal</span> stb. [De elválasztáskor: <span class="tipodolt">locs-csan, edz-dzük, asz-szony-nyal</span> stb.; vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226f">f)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#227">227.</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="8"/><span class="szid">8. </span>A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: <span class="tipodolt">Csoma, Dzsingisz, Szolnok, Zsolt</span> stb. Ugyanígy: <span class="tipodolt">Ssz!</span> (indulatszó); <span class="tipodolt">Nyár van.</span> (mondat); stb.</p><p class="bekezdes">A csupa nagybetűvel írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: <span class="tipodolt">ENSZ, GYSEV</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#283">283.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#283a">a)</a></span>] – Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: <span class="tipodolt">CSOMAGMEGŐRZŐ; TILOS A DOHÁNYZÁS!;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="9"/><span class="szid">9. </span>A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hal – hall</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hason</span> – <span class="tipodolt">hasson</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span !
 class="tipodolt">len – lenn</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">feje</span> – <span class="tipodolt">fejje</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eset – esett</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">orom</span> – <span class="tipodolt">orrom</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">megy – meggy</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza</span> – <span class="tipodolt">kassza</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span!
  class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table><
/p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: <span class="tipodolt">Nnem! Terringettét! Pssszt!</span> Stb.</p>
-<a name="F2_3"/><p class="cim_fejezet1">Az ábécé</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="10"/><span class="szid">10. </span>Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): <span class="tipodolt">a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz, alakjuk a következő: <span class="tipodolt">A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs.</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#3">3.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8">8.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="11"/><span class="szid">11. </span>A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló <span class="tipodolt">q</span>-t, <span class="tipodolt">w</span>-t, <span class="tipodolt">x</span>-et és <span class="tipodolt">y</span>-t így soroljuk be ábécénkbe: … <span class="tipodolt">p, q, r … v, w, x, y, z, zs; … P, Q, R … V, W, X, Y, Z, Zs.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">ch</span>-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) <span class="tipodolt">c + h</span> kapcsolatnak tekintjük.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15">15.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="12"/><span class="szid">12. </span>Régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#87">87.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#157">157.</a></span>) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">aa</span> = á: <span class="tipodolt">Gaal</span> [e.: gál]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class!
 ="normal"><span class="tipodolt">ch</span> = cs: <span class="tipodolt">Madách</span> [e.: madács]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eé</span> = é: <span class="tipodolt">Veér</span> [e.: vér]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cz</span> = c: <span class="tipodolt">Czuczor</span> [e.: cucor]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eö</span> = ö: <span class="tipodolt">Eötvös</span> [e.: ötvös]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">s</span> = zs: <span class="tipodolt">Jósika</span> [e.: józsika]</span></td!
 ><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr>
<tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ew</span> = ö: <span class="tipodolt">Thewrewk</span> [e.: török]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">th</span> = t: <span class="tipodolt">Csáth</span> [e.: csát]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">oó</span> = ó: <span class="tipodolt">Soós</span> [e.: sós]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ts</span> = cs: <span class="tipodolt">Takáts</span> [e.: takács]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="norm!
 al"><span class="tipodolt">y</span> = i: <span class="tipodolt">Kölcsey</span> [e.: kölcsei]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">w</span> = v: <span class="tipodolt">Wesselényi</span> [e.: veselényi]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15">15.</a></span> pont szól.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="13"/><span class="szid">13. </span>Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók, mind mássalhangzók jelölésére:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">angol: <span class="tipodolt">Greenwich</span> [e.: grinics], <span class="tipodolt">joule</span> [e.: dzsúl]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">cseh: <span class="tipodolt">Dvořák</span> [e.: dvorzsák], <span class="tipodolt">Škoda</span> [e.: skoda]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">francia: <span class="tipodolt">Eugène</span> [e.: özse!
 n], <span class="tipodolt">Nîmes</span> [e.: nim]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">német: <span class="tipodolt">Schäfer</span> [e.: séfer], <span class="tipodolt">Werther</span> [e.: verter]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">olasz: <span class="tipodolt">Bologna</span> [e.: bolonya], <span class="tipodolt">quattrocento</span> [e.: kvatrocsentó]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">portugál: <span class="tipodolt">Guimarães</span> [e.: gimarajs], <span class="tipodolt">piranha</span> [e.: piránya]</span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal">román: <span class="tipodolt">TîrgoviÅŸte</span> [e.: tirgoviste], <span class="tipodolt">piaÅ£a</span> [e.: piaca]</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolÃ!
 ¡sának elveit a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#15
">15.</a></span> pont tartalmazza.</p>
-<a name="F2_4"/><p class="cim_fejezet1">A betűrendbe sorolás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="14"/><span class="szid">14. </span>A betűrendbe sorolás az az eljárás, amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé, hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. A fontosabb általános szabályok, amelyek a szótárakban, lexikonokban, névsorokban stb. való eligazodást segítik, a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="14a"/><span class="szalid">a) </span>A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe, illetőleg keressük meg:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><!
 td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">acél</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kettő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">remény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sokáig</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csók</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyúl</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szabad</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gép</span>!
 </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span cl
ass="tipodolt">olasz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tamás</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öröm</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vásárol</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között.</p><p class="bekezdes">Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt !
 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cudar</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dac</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zoltán</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">domb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zongora</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cuppant</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">duzzog</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span!
  class="normal"><span class="tipodolt">zúdul</span></span></td></tr><
tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csalit</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dzsem</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zsalu</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csata</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dzsibuti</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zseni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dzsungel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zsigmond</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid">!
 <a name="14b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lom</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinkó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tükör</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lomb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinyó</span></span></td><td valign="top" wid!
 th="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tünde</span></sp
an></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lombik</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirít</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tünemény</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Lontay</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirkad</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüntet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lovagol</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Piroska</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzér</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p cla!
 ss="bekezdesszalid"><a name="14c"/><span class="szalid">c) </span>A szavakat a szó belsejében és a szó végén lévő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. háromjegyű) betűtől, tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. (Vagyis: <span class="tipodolt">bb</span> = <span class="tipodolt">b + b; rr</span> = <span class="tipodolt">r + r;</span> stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk, s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. (Vagyis: <span class="tipodolt">ccs</span> = <span class="tipodolt">cs + cs; g!
 gy</span> = <span class="tipodolt">gy + gy; ddzs</span> = <span class=
"tipodolt">dzs + dzs;</span> stb.)</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kas</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kasmír</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennének</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyá</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">Kassák</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menü</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagygyakorlat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kastély</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">meny</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyít</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszinó</span></span></td><td valign="top" width="3!
 3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Menyhért</span></span
></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyobb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kassza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennybolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyol</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszt</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennyi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyoll</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14d"/><span class="szalid">d) </span>A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk <span class="tipodolt">(a</span> – <span class="tipodolt">á, e</span> – <sp!
 an class="tipodolt">é, i</span> – <span class="tipodolt">í, o</span> – <span class="tipodolt">ó, ö</span> – <span class="tipodolt">ő, u</span> – <span class="tipodolt">ú, ü</span> – <span class="tipodolt">ű)</span> a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ír</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irán</span></span></td><td valign=!
 "top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">író</s
pan></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irak</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">írandó</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iroda</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iram</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iránt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irónia</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm !
 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">égbolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Égei-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerék</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szél</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Eger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">keres</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span!
  class="normal"><span class="tipodolt">szelel</span></span></td></tr><
tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egér</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kérés</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">éger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szelés</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">égés</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kóros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">széles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egé!
 sz</span> stb<span class="tipodolt">.</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kórós</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szelet</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14e"/><span class="szalid">e) </span>A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/>!
 </colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal
"><span class="tipodolt">kis részben</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márvány</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszafa</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissé</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márványkő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tiszahát</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kiss Ernő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márvány sírkő</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza Kálmán</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis sorozat</!
 span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Márvány-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza menti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissorozat-gyártás</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">márványtömb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tiszántúl</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis számban</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Márvány Zsolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza-part</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kistányér</span></span><!
 /td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tip
odolt">másféle</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszavirág</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis virág</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">másol</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszt</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14f"/><span class="szalid">f) </span>Különleges célt szolgáló névsorokban, tárgymutatókban, kartotékokban stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat, vagy csak az első elem alapján szokás besorolni, ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást hazai és nemzetközi szabványok!
  írják elő.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="15"/><span class="szid">15. </span>A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben, valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar, illetőleg idegen betűket.</p><p class="bekezdes">A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (<span class="tipodolt">ew</span> = <span class="tipodolt">e + w; ch</span> = <span class="tipodolt">c + h; cz</span> = <span class="tipodolt">c + z;</span> stb.). – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük (<span class="tipodolt">ch</span> = <span class="tipodolt">c + h; oe</span> = <span class="tipodolt">o + e; sch</span> = <span class="tipodolt">s + c + h;</span> stb.). – Az idegen betűk közül azok, amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek, az ábécébe soroláskor nem t!
 ekintendők önálló betűknek. – Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cérna</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gaal</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moshat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cerný</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">galamb</span></span></td><td valign="top" width="3
3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Champagne</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gärtner</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mošna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cholnoky</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gáz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosópor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">címez</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">geodézia</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Møsstrand</span></span!
 ></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georges</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mostan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czuczor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">góc</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">munka</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csapat</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Goethe</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Muñoz</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="16"/><span class="szid">16. </span>Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok, enciklopédiák, atlaszok és térképek névmutatói stb.), amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással, rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: <span class="tipodolt">a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.</span> Ebben a rendszerben mind a magyar, mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön, önálló egységnek számít, és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre, sem az idegen betűk mellékjeleire.</p><p class="bekezdes">Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén hazai és nemzetközi szabványok írják elő, illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. Ezek hatálya azonban n!
 em terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.</p>
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F3"/><p class="cim_fofejezet">A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="17"/><span class="szid">17. </span>A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult, a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés.</p><p class="bekezdes">Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható; például a <span class="tipodolt">kísér, kell, szalma, akác, zöld, négy</span> stb. köznyelvi alakok, szemben a nyelvjárási (ill. régies) „késér”, „kő”, „szóma”, „ákác”, „ződ”, „nígy” stb. formákkal. Így van ez a toldalékok esetében is: a <span class="tipodolt">látni, házból</span> stb. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”, „házbul” stb. formák nyelvjárási (ill. régies) kiejtésűek, ezért az írásban kerülendők. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. az „erőssen”, „szöllő” stb.), esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. a „kőrut”, „köppeny”, „ellemez” stb. ejté!
 smódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe, hanem az írásgyakorlat alapján a kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási, régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="18"/><span class="szid">18. </span>A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti, hogy a szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: <span class="tipodolt">láz, fény, ír, véd, tíz, húsz; -s, -talan, -telen, -va, -ve; -bb, -t, -j; -n, -tól, -től, -kor;</span> stb. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is, ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti.</p>
-<a name="F3_1"/><p class="cim_fejezet1">A szótövek írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="19"/><span class="szid">19. </span>Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen, az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot.</p>
-<a name="F3_1_0_1"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">i, u, ü</span> és az <span class="tipodolt">í,
-ú, ű</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="20"/><span class="szid">20. </span>Szavaink többségében az <span class="tipodolt">i, u, ü</span> az egész magyar nyelvterületen rövid: <span class="tipodolt">igaz, fizet; ugat, fut; ürge, füst;</span> stb. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés, helyesírásunkban már általában kialakult, hogy mely esetekben írunk <span class="tipodolt">i, u, ü</span>-t, illetőleg <span class="tipodolt">í, ú, ű</span>-t.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="21"/><span class="szid">21. </span>Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő, illetőleg a szóbelseji <span class="tipodolt">í, ú, ű: íz, ízes, íznek; szín, színes, színész; szív, szíves, szívből; hús, húsok, húsból; súly, súlyos, súlya; új, újság, újra, újabb; gyűjt, gyűjtemény, gyűjtjük; hűs, hűsít, hűsek; tű, tűk, tűvel;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#27">27.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="22"/><span class="szid">22. </span>A szavak végén legtöbbször rövid <span class="tipodolt">i</span> van: <span class="tipodolt">kocsi, kifli, bácsi, néni, kicsi, nini; Peti, Mari;</span> stb. – Van azonban néhány hosszú <span class="tipodolt">í</span>-re végződő szavunk is: <span class="tipodolt">sí, nyí, rí, csicsí, gyí, kikirikí</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="23"/><span class="szid">23. </span>Hosszú <span class="tipodolt">ú, ű</span> van a legtöbb főnév végén: <span class="tipodolt">ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Vannak azonban olyan főneveink is, amelyeknek a végén az <span class="tipodolt">u, ü</span> rövid: <span class="tipodolt">adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü;</span> stb. <span class="tipodolt">–</span> Rövid <span class="tipodolt">u</span>-val írjuk a becézett alakokat is: <span class="tipodolt">anyu, apu; Icu;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="24"/><span class="szid">24. </span>A melléknevek végén mindig hosszú <span class="tipodolt">ú, ű</span> van: <span class="tipodolt">domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#34">34.</a></span>)</p>
-<a name="F3_1_0_2"/><p class="cim_fejezet3">Az alakváltozatok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="25"/><span class="szid">25. </span>Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="25a"/><span class="szalid">a) </span>Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">fel</span> – <span class="tipodolt">föl, csepeg</span> – <span class="tipodolt">csöpög, fedél</span> – <span class="tipodolt">födél, seprű</span> – <span class="tipodolt">söprű;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">csoda</span> – <span class="tipodolt">csuda, csorog</span> – <span class="tipodolt">csurog;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">dől</span> – <span class="tipodolt">dűl;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">hova</span> – <span class="tipodolt">hová;</span></p><p class=!
 "bekezdes"><span class="tipodolt">levő</span> – <span class="tipodolt">lévő, tied</span> – <span class="tipodolt">tiéd, mienk</span> – <span class="tipodolt">miénk, föveny</span> – <span class="tipodolt">fövény;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">lábas</span> – <span class="tipodolt">lábos;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">lány</span> – <span class="tipodolt">leány, mért</span> – <span class="tipodolt">miért, rá</span> – <span class="tipodolt">reá;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="25b"/><span class="szalid">b) </span>Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">lenn</span> – <span class="tipodolt">lent, fenn</span> – <span class="tipodolt">fent, kinn</span> – <span class="tipodolt">kint;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">gyerek</span> – <span class="tipodolt">gyermek;</span></p><p!
  class="bekezdes"><span class="tipodolt">foltoz</span> – <span class
="tipodolt">foldoz;</span> stb.</p><p class="bekezdes"></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. A <span class="tipodolt">hova</span> és a <span class="tipodolt">hová,</span> a <span class="tipodolt">lenn</span> és a <span class="tipodolt">lent</span> stb. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. A <span class="tipodolt">lány, rá</span> stb. általános használatú, a <span class="tipodolt">leány, reá</span> stb. választékos hangulatú. A <span class="tipodolt">csepp</span> és a <span class="tipodolt">csöpp,</span> a <span class="tipodolt">csend</span> és a <span class="tipodolt">csönd</span> stb. önálló szóként egymással váltogatható, de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: <span class="tipodolt">cseppkő, cseppfertőzés, csendháborítás</span> stb.</p>
-<a name="F3_1_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A tőváltozatok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="26"/><span class="szid">26. </span>Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják, más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="27"/><span class="szid">27. </span>Hosszú <span class="tipodolt">í, ú, ű</span> hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#21">21.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="27a"/><span class="szalid">a) </span>Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát, s csak néhány származékban váltja rövidre: <span class="tipodolt">zsír, zsírt, zsíros,</span> de: <span class="tipodolt">zsiradék;</span> – <span class="tipodolt">húsz, húszat, húszas,</span> de: <span class="tipodolt">huszadik, huszad, huszon-;</span> – <span class="tipodolt">tíz, tízen, tízes,</span> de: <span class="tipodolt">tized, tizen-;</span> stb. – <span class="tipodolt">ír, írok, írás, írat</span> (ige); de: <span class="tipodolt">irat</span> (főnév), <span class="tipodolt">iroda, irodalom;</span> stb. – <span class="t!
 ipodolt">bújik, bújjon, bújócska, bújtat,</span> de: <span class="tipodolt">bujkál, bujdosó;</span> stb. – <span class="tipodolt">dűl, dűlt, dűlve, dűlő,</span> de: <span class="tipodolt">düledezik, dülöngél, dülleszt;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="27b"/><span class="szalid">b) </span>Vannak viszont szabályos <span class="tipodolt">í</span> – <span class="tipodolt">i, ú</span> – <span class="tipodolt">u, ű</span> – <span class="tipodolt">ü</span> váltakozást mutató főnevek. Írásukat megkönnyíti a <span class="tipodolt">nyár</span> – <span class="tipodolt">nyarat, kéz</span> – <span class="tipodolt">kezet</span> típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az <span class="tipodolt">í, ú, ű,</span> mint a <span class="tipodolt">nyár</span> vagy a <span class="tipodolt">kéz</span> magánhangzója. Például:</p><p class="bekezdestablazat"><table width=!
 "85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0
" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kéz</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">víz</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">út</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézben</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízben</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">útban</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span c!
 lass="normal"><span class="tipodolt">tűzben</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézre</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízre</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">útra</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzre</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kézi</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízi</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">úti</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzi</span></span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="20%"><span!
  class="normal">de:  </span></td><td valign="top" width="20%"><span 
class="normal"><span class="tipodolt">kezet</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizet</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utat</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezek</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizek</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utak</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzek</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezes</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class!
 ="tipodolt">vizes</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utas</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzes</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="20%"> </td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kezünk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vizünk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">utunk</span></span></td><td valign="top" width="20%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tüzünk</span></span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="28"/><span class="szid">28. </span>A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: <span class="tipodolt">szláv</span> – <span class="tipodolt">szlavista, szlavisztika; szociális</span> – <span class="tipodolt">szocialista, szocializmus; hérosz</span> – <span class="tipodolt">heroikus, heroizmus; hipnózis</span> – <span class="tipodolt">hipnotikus, hipnotizál, hipnotizmus; szuverén</span> – <span class="tipodolt">szuverenitás; irónia</span> – <span class="tipodolt">ironikus, ironizál;</span> stb. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül: <span class="tipodolt">kolléga</span> – <span class="tipodolt">kollegiális – kollegialitás</span> stb. – De: <span class="tipodolt">akadémia</span> – <span class="tipodolt">akadémikus, akadémizmus, akadémista;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_sza!
 balyzat"><a href="#206">206.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="29"/><span class="szid">29. </span>A szóvégi <span class="tipodolt">a</span> és <span class="tipodolt">e</span> csak néhány toldalék előtt marad rövid, a legtöbb toldalék előtt <span class="tipodolt">á</span>-ra, illetőleg <span class="tipodolt">é</span>-re változik: <span class="tipodolt">apa, apai,</span> de: <span class="tipodolt">apát, apátlan;</span> stb. – <span class="tipodolt">lencse, lencseféle,</span> de: <span class="tipodolt">lencsét, lencsével, lencsék;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Tompa,</span> de: <span class="tipodolt">Tompát, Tompával; Ráckeve, ráckevei,</span> de: <span class="tipodolt">Ráckevén, Ráckevéig;</span> stb. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: <span class="tipodolt">MTA, az MTA-t, az MTA-nak; ELTE, az ELTE-re;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#286">286.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat!
 "><a href="#286a">a)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="30"/><span class="szid">30. </span>A <span class="tipodolt">borjúk</span> – <span class="tipodolt">borjak, borjút</span> – <span class="tipodolt">borjat, varjúk</span> – <span class="tipodolt">varjak, zászlója</span> – <span class="tipodolt">zászlaja, erdője</span> – <span class="tipodolt">erdeje</span> stb. ma is élő kettős alakok, bár az <span class="tipodolt">a, e</span> váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. Ugyanígy egyes <span class="tipodolt">v</span> tövű névszóknak mind magánhangzós, mind pedig <span class="tipodolt">v</span> hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma, például: <span class="tipodolt">lét</span> – <span class="tipodolt">levet, szók</span> – <span class="tipodolt">szavak, faluk</span> – <span class="tipodolt">falvak, tetűk</span> – <span class="tipodolt">tetvek; (halas)tót</span> – <span class="t!
 ipodolt">(halas)tavat;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="31"/><span class="szid">31. </span>A <span class="tipodolt">ború, bosszú, csepű, derű, fésű, hegedű, köpű, köszörű</span> szó végén levő hosszú <span class="tipodolt">ú</span>-val, ill. <span class="tipodolt">ű-</span>vel szemben az <span class="tipodolt">-l</span> képzős formában rövid <span class="tipodolt">u,</span> ill. <span class="tipodolt">ü</span> van: <span class="tipodolt">borul, bosszul, csepül, derül, fésül, hegedül, köpül, köszörül.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="32"/><span class="szid">32. </span>A <span class="tipodolt">metsz,</span> a <span class="tipodolt">látszik</span> és a <span class="tipodolt">tetszik</span> ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy <span class="tipodolt">tssz,</span> vagy <span class="tipodolt">ss</span> betűkapcsolattal írjuk: <span class="tipodolt">metssze</span> és <span class="tipodolt">messe, látsszék</span> és <span class="tipodolt">lássék, tetsszem</span> és <span class="tipodolt">tessem</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span>)</p>
-<a name="F3_2"/><p class="cim_fejezet1">A toldalékok írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="33"/><span class="szid">33. </span>A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott, egyöntetű formájuk. A helyesírás ezeket rögzíti, s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is.</p>
-<a name="F3_2_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A magánhangzók a toldalékokban</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="34"/><span class="szid">34. </span>Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek:</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ít,</span> a <span class="tipodolt">-dít</span> és a <span class="tipodolt">-sít</span> igeképzőnek: <span class="tipodolt">épít, építmény, tanít, tanító, buzdít, buzdítás, mozdít, mozdítva, állandósít, állandósítani</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ú, -ű, -jú, -jű</span> melléknévképzőnek:  <span class="tipodolt">négylábú, egyenáramú, fehér falú, mérsékelt árú, bőkezű, jószívű, nagy kiterjedésű, tiszta vizű; hosszú szempillájú, erős rugójú, éles elméjű, lapos tetejű;</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#24">24.</a></span>);</p><p class="bekezdes">a főnevek <span class="tipodolt">-tyú, -tyű</span> és <span class="tipodolt">-ttyú, -ttyű</span> képzőféle végződésének:!
  <span class="tipodolt">fogantyú, sarkantyú, billentyű, töpörtyű, dugattyú, szivattyú, csengettyű, pörgettyű</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#23">23.</a></span>);</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-ból, -ből,</span> a <span class="tipodolt">-ról, -ről</span> és a <span class="tipodolt">-tól, -től</span> határozóragnak:  <span class="tipodolt">szobából, erdőből, házról, tetőről, fától, víztől</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű <span class="tipodolt">-ól, -ől</span> végződésének: <span class="tipodolt">alól, elől, felől, mellől</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="35"/><span class="szid">35. </span>Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek:</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> és a <span class="tipodolt">-dul, -dül</span> igeképzÅ‘nek: <span class="tipodolt">gyógyul, gyógyulás, kerül, kerület, fordul, fordulva, pezsdül, pezsdülÅ‘</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> és a <span class="tipodolt">-stul, -stül</span> határozóragnak: <span class="tipodolt">magyarul, például, feleségül, végül, ruhástul, családostul, cipÅ‘stül, csÅ‘stül</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a névutók és a határozószók <span class="tipodolt">-ul, -ül</span> végzÅ‘désének:  <span class="tipodolt">alul, hátul, belül, felül és fölül, közül, mögül, keresztül, nélkül</span> stb. (kivéve: <span class="tipodolt">túl</span>);</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-szor, -ször</span> határozÃ!
 ³ragnak: <span class="tipodolt">háromszor, hússzor, ötször, többször</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az idÅ‘határozó <span class="tipodolt">-kor</span> ragjának: <span class="tipodolt">éjfélkor, hatkor, szürkületkor, nyolc órakor</span> stb.;</p><p class="bekezdes">az <span class="tipodolt">-ig</span> határozóragnak: <span class="tipodolt">városig, hazáig, holnapig, négyig, mindig</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a toldalékos szóalakok végén levÅ‘ <span class="tipodolt">i-</span>nek: <span class="tipodolt">esti, kecskeméti, házai, kertjei, kérdi, nézi, dalolni, írni, öklömnyi</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="36"/><span class="szid">36. </span>Néhány igeképzőnk különbségét az <span class="tipodolt">o, ö</span> és az <span class="tipodolt">ó, ő</span> közti eltérés mutatja:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-odik, -ödik: alkonyodik, gömbölyödik; -ódik, -ődik: oldódik, kezdődik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-ozik, -özik: fáradozik, öltözik; -ózik, -őzik: hallgatózik, kergetőzik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-kodik, -ködik: árulkodik, fésülködik; -kódik, -kődik: rázkódik, veszkődik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">-kozik, -közik: kínálkozik, törülközik; -kózik, -kőzik: zárkózik, mérkőzik;</span> stb.</p>
-<a name="F3_2_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzók a toldalékokban</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="37"/><span class="szid">37. </span>A tárgy ragját, a <span class="tipodolt">t-</span>t mindig röviden ejtjük, ezért egy <span class="tipodolt">t-</span>vel írjuk: <span class="tipodolt">hajót, könyvet, sast, sárgát, nyolcat, valakit</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="38"/><span class="szid">38. </span>A <span class="tipodolt">-képp, -képpen</span> határozóragot két <span class="tipodolt">p</span>-vel írjuk: <span class="tipodolt">ekképp, másképp; tulajdonképpen, voltaképpen;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="39"/><span class="szid">39. </span>Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettÅ‘zzük, mássalhangzó után nem. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következÅ‘k:</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> idÅ‘jel: <span class="tipodolt">folyt, kente, varrtuk; csengetett, dobott, hatott, hallottuk, megrótták;</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> igenévképzÅ‘: <span class="tipodolt">bérelt</span> (lakás), <span class="tipodolt">felforrt</span> (víz), <span class="tipodolt">kitalált</span> (történet); <span class="tipodolt">mosott</span> (ruha), <span class="tipodolt">kitűzött</span> (cél), <span class="tipodolt">elvégzett</span> (munka); stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> helyhatározórag: <span class="tipodolt">Vásárhelyt; GyÅ‘rött, Pécsett, Vácott; Kaposvárt</span> v<span class="tipodolt">. KaposvÃ!
 ¡rott;</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-t, -tt</span> a névutók végén: <span class="tipodolt">iránt, közt, szerint; alatt, fölött, között, mögött</span> stb.; (kivéve: <span class="tipodolt">át</span> és <span class="tipodolt">hosszat</span>);</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-b, -bb</span> középfokjel: <span class="tipodolt">idÅ‘sb, kevésbé, helyesbít; idÅ‘sebb, kevesebb, helyesebb, jobb, szebb, távolabb;</span> stb.;</p><p class="bekezdes">a <span class="tipodolt">-d, -dd</span> személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyű rövidebb formában: <span class="tipodolt">írd, nézd; szÅ‘dd, edd, idd;</span> stb.; a hosszabb formában azonban mindig csak egy <span class="tipodolt">-d</span> a személyrag: <span class="tipodolt">írjad, szÅ‘jed</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45">45.</a></span>);</p><p class="bekezdes">a ‘valamilyennek l!
 átszik’, ‘valamilyennek tart’ jelentésű <span class="tipodolt
">-l, -ll</span> képző: <span class="tipodolt">fehérlik, piroslik, sötétlik; zöldell, barnállik, nagyollom; keveslem</span> v<span class="tipodolt">. kevesellem, kéklett</span> v<span class="tipodolt">. kékellett, kicsinyli</span> v. <span class="tipodolt">kicsinyelli;</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45">45.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#66">66.</a></span>). De: <span class="tipodolt">helyesel.</span></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen viselkedik a <span class="tipodolt">-tyú, -tyű</span> és a <span class="tipodolt">-ttyú, -ttyű</span> képzőféle végződés: <span class="tipodolt">fogantyú, kösöntyű; tolattyú, csengettyű;</span> stb.</p>
-<a name="F3_2_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet
-váltakoztató toldalékok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="40"/><span class="szid">40. </span>A fosztóképző a <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez <span class="tipodolt">-atlan, -etlen</span>, a <span class="tipodolt">t</span> végű névszókhoz pedig <span class="tipodolt">-talan, -telen</span> változatban járul: <span class="tipodolt">csorbítatlan, osztatlan, fűtetlen, vetetlen; úttalan, parttalan, élettelen;</span> stb., de: <span class="tipodolt">észrevétlen,</span> ill. <span class="tipodolt">hitetlen</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">-atlan, -etlen</span> képző van a <span class="tipodolt">befejezetlen, éretlen, fedetlen, fegyelmezetlen, képzetlen, sértetlen</span> stb. fosztóképzős származékokban is, ezért (bár jelentésük alapján a <span class="tipodolt">befejezett, érett</span> stb. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző <span class="tipodolt">t</span>-jét.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="41"/><span class="szid">41. </span>A műveltető képző a <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez vagy <span class="tipodolt">-at, -et,</span> vagy <span class="tipodolt">-tat, -tet</span> formában járul. Ha a szóvégi <span class="tipodolt">t-</span>t mássalhangzó előzi meg (pl. <span class="tipodolt">bont</span>), akkor <span class="tipodolt">-at, -et,</span> ha a <span class="tipodolt">t</span>-t magánhangzó előzi meg (pl. <span class="tipodolt">arat</span>), akkor <span class="tipodolt">-tat, -tet</span> a képző. Tehát: (új üveget) <span class="tipodolt">bontat,</span> (vasat) <span class="tipodolt">gyűjtet,</span> (szobát) <span class="tipodolt">festet, sejteti</span> (vele), (erdőt) <span class="tipodolt">irtat;</span> de: (búzát) <span class="tipodolt">arattat, taníttatja</span> (a lányát), (kenyeret) <span class="tipodolt">süttet,</span> (könyvet) <span class="tipodolt">köttet,</span> (ablakot) <span!
  class="tipodolt">nyittat;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ugyanez a szabálya a ma már ritka <span class="tipodolt">-atik, -etik, -tatik, -tetik</span> szenvedő igeképző írásának is:  <span class="tipodolt">oltatik, gyűjtetik; kinyittatik, kihirdettetik;</span> stb. – És természetesen: <span class="tipodolt">megadatik, kéretik; foglaltatik, viseltetik;</span> stb.</p>
-<a name="F3_2_0_4"/><p class="cim_fejezet3">Sajátos viselkedésű toldalékok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="42"/><span class="szid">42. </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik, például: <span class="tipodolt">babával, kővé; csehvel, pléhvé;</span> stb. (A <span class="tipodolt">h</span> végű szavak egy részét – mivel bennük a <span class="tipodolt">h</span>-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v</span> eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik; ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például: <span class="tipodolt">dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal;</span> stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a <span class="tipodolt">!
 h</span>-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.)  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75">75.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#84">84.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="43"/><span class="szid">43. </span>A felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele a szótövek nagyobb részéhez <span class="tipodolt">-j</span> (a rendhagyó ragozású <span class="tipodolt">jön</span> ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig <span class="tipodolt">-jj</span>) alakban kapcsolódik: <span class="tipodolt">lépjen, fújjon; szőjön, lőjön; jöjjön;</span> stb. – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: <span class="tipodolt">ásson, vesszen, öntözzön, lopóddzék</span> stb. – A <span class="tipodolt">t</span> végű igékhez sajátos szabályok szerint járul.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#77">77.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#78">78.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#79">79.</a></span>) – Az <span class="tipodolt"!
 >eszik, iszik, lesz, tesz, vesz, visz</span> igék magánhangzós tövéhez <span class="tipodolt">-gy</span> alakban járul: <span class="tipodolt">egyem, igyál, legyen, tegyek, vegye, vigyed.</span> A <span class="tipodolt">hisz</span> ige felszólító alakjaiban ez a <span class="tipodolt">-gy</span> megnyúlt: <span class="tipodolt">higgyem, higgyen, higgyünk</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#55">55.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#56">56.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#57">57.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#58">58.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#68">68.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#82">82.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="44"/><span class="szid">44. </span>A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak <span class="tipodolt">-j</span> eleme az <span class="tipodolt">s, sz, z, dz</span> végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik, mint a <span class="tipodolt">-j</span> módjel, azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: <span class="tipodolt">mossuk, visszük, nézzük, peddzük</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#43">43.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span>)</p>
-<a name="F3_2_0_5"/><p class="cim_fejezet3">Toldalékolásbeli kettősségek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="45"/><span class="szid">45. </span>Mind az igék, mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok, amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. Írásban is helyes tehát mindkét forma.</p><p class="bekezdes">Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">hallgatódzik</span> – <span class="tipodolt">hallgatózik, lopódzik</span> – <span class="tipodolt">lopózik, rugdalódzik</span> – <span class="tipodolt">rugdalózik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">dobj</span> – <span class="tipodolt">dobjál, kérj</span> – <span class="tipodolt">kérjél, vágj</span> – <span class="tipodolt">vágjál, higgy</span> – <span class="tipodolt">higgyél, írj</span> – <span class="tipodolt">írjál, moss</span> – <span class="tipodolt">mossál, nézz</span> – <span class="tipodolt">nézzél, dolgozz</span> – <span class=!
 "tipodolt">dolgozzál;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">dobd</span> – <span class="tipodolt">dobjad, vágd</span> – <span class="tipodolt">vágjad, kérd</span> – <span class="tipodolt">kérjed, hidd</span> – <span class="tipodolt">higgyed, írd</span> – <span class="tipodolt">írjad, mosd</span> – <span class="tipodolt">mossad, nézd</span> – <span class="tipodolt">nézzed, vájd</span> – <span class="tipodolt">vájjad</span> (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>);</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">állsz</span> – <span class="tipodolt">állasz, hullt</span> – <span class="tipodolt">hullott, rosszallnám</span> – <span class="tipodolt">rosszallanám, szégyellni</span> – <span class="tipodolt">szégyelleni;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">keveslem</span> – <span class="tipodolt">kevesellem, kicsinyli</span> – <span class="tipodolt">kicsinyelli</span> (vö. !
 <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#66">66.</a></span>);
</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">öregedik</span> – <span class="tipodolt">öregszik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">igyekezik</span> – <span class="tipodolt">igyekszik;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">küldte</span> – <span class="tipodolt">küldötte, kezdték</span> – <span class="tipodolt">kezdették, mondta</span> – <span class="tipodolt">mondotta, toldták</span> – <span class="tipodolt">toldották</span> (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>);</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">értem</span> – <span class="tipodolt">érettem, érted</span> – <span class="tipodolt">éretted;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">ezzel</span> – <span class="tipodolt">evvel, azzal</span> – <span class="tipodolt">avval;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">látniuk</span> – <span class="tipodolt">látniok, várniuk</span> – <span c!
 lass="tipodolt">várniok, tűrniük</span> – <span class="tipodolt">tűrniök, szeretniük</span> – <span class="tipodolt">szeretniök;</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">rég</span> – <span class="tipodolt">régen, most</span> – <span class="tipodolt">mostan, épp</span> – <span class="tipodolt">éppen, nincs</span> – <span class="tipodolt">nincsen, oly</span> – <span class="tipodolt">olyan, hogy</span> – <span class="tipodolt">hogyan, itt</span> – <span class="tipodolt">itten;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. A <span class="tipodolt">hallgatódzik</span> és <span class="tipodolt">hallgatózik,</span> az <span class="tipodolt">evvel</span> és <span class="tipodolt">ezzel</span> stb. között nemigen van különbség. Viszont az <span class="tipodolt">írj, moss, add, hidd</span> stb. nyomatékosabb felszólítás, mint az <span class="tipodolt">írjál, mossál, adjad, !
 higgyed</span> stb. Az <span class="tipodolt">állsz, keveslem, küldt
e, érte</span> stb. hétköznapi használatú, az <span class="tipodolt">állasz, kevesellem, küldötte, érette</span> stb. ünnepélyesebb, régiesebb. A <span class="tipodolt">látniok, szeretniök</span> stb. elavuló formák.</p>
-<a name="F3_3"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemek elhomályosulása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="46"/><span class="szid">46. </span>Több szavunk összetett, illetőleg képzett volta annyira elhomályosult, hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe, hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. Így járunk el például a <span class="tipodolt">kesztyű</span> vagy a <span class="tipodolt">lélegzik</span> esetében, bár az első a <span class="tipodolt">kéz,</span> a második a <span class="tipodolt">lélek</span> szóból származik. Nem tartjuk már számon a <span class="tipodolt">aggat, faggat, szaggat</span> összefüggését sem az <span class="tipodolt">akaszt, akad, fakaszt, fakad, szakít, szakad</span> igék tövével.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="47"/><span class="szid">47. </span>Bár a <span class="tipodolt">benn, fenn</span> vagy <span class="tipodolt">fönn, kinn, lenn</span> szavakkal függenek össze, egy <span class="tipodolt">n</span>-nel írjuk ezeket a szavakat: <span class="tipodolt">benső, fenséges; bent, fent</span> vagy <span class="tipodolt">fönt, kint, lent.</span> – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két <span class="tipodolt">n</span>-es formájukban szerepelnek: <span class="tipodolt">bennlakás, bennszülött, fenntart</span> vagy <span class="tipodolt">fönntart, kinnlevőség</span> stb. – Ha az összetételnek a <span class="tipodolt">t</span> végű alak az előtagja, természetesen csak egy <span class="tipodolt">n</span>-et írunk: <span class="tipodolt">bentlakó</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#49">49.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="48"/><span class="szid">48. </span>A <span class="tipodolt">be, fel</span> vagy <span class="tipodolt">föl, ki</span> és <span class="tipodolt">le</span> határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: <span class="tipodolt">beljebb, feljebb</span> vagy <span class="tipodolt">följebb; kijjebb, lejjebb.</span></p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F4"/><p class="cim_fofejezet">A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="49"/><span class="szid">49. </span>Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: <span class="tipodolt">barátság</span> (<span class="tipodolt">= barát + ság</span>), <span class="tipodolt">barátaival</span> (<span class="tipodolt">= barát + ai + val</span>) stb.; <span class="tipodolt">barátfüle</span> (<span class="tipodolt">= barát + fül + e</span>), <span class="tipodolt">állatbarát</span> (<span class="tipodolt">= állat + barát</span>) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írju!
 k le. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni, hiszen pl. a <span class="tipodolt">házban, kertnek, lóval</span> stb. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék.</p><p class="bekezdesmegjegyzesutan">A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá, ha a szó egészét másképp mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön: <span class="tipodolt">kertje</span> (<span class="tipodolt">= kert + je;</span> e.: kertye), <span class="tipodolt">néztük</span> (= <span class="tipodolt">néz + t + ük;</span> e.: nésztük), <span class="tipodolt">nyolcban</span> (= <span class="tipodolt">nyolc + ban;</span> e.: nyoldzban), község (<span class="tipodolt">= köz + ség;</span> e.: kösség), szállnak (<span class="tipodolt">= száll + nak,</span> e.: szálnak); stb.</p><p class="bekezdes">A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A toldalékos szavak egy részében ugyanis !
 a szóelemeket nem eredeti alakjukban, hanem – a hangtani környezet
nek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: <span class="tipodolt">házzal</span> (= <span class="tipodolt">ház + zal</span>), <span class="tipodolt">fusson</span> (= <span class="tipodolt">fus + s + on</span>) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">A <span class="tipodolt">házzal, fusson</span> esetében pl. a <span class="tipodolt">ház</span> tőhöz a <span class="tipodolt">-val</span> rag módosult <span class="tipodolt">-zal</span> formában járul, illetőleg a <span class="tipodolt">fut</span> igének <span class="tipodolt">fus-</span> a felszólító módban használatos töve, s ehhez a <span class="tipodolt">-j</span> módjelet <span class="tipodolt">s</span> változatban tesszük hozzá.</p><p class="bekezdes">A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot, amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti, másrés!
 zt pedig azt, amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl.</p>
-<a name="F4_1"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="50"/><span class="szid">50. </span>A ragos, a jeles és a képzős szavak, az összetételek, valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le.</p>
-<a name="F4_1_1"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók minőségi változásainak
-jelöletlensége</p>
-<a name="F4_1_1_1"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-hasonulás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="51"/><span class="szid">51. </span>Vannak olyan mássalhangzópárok, amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük, csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül, tehát zöngétlenül, a másikat a hangszalagok rezgésével, tehát zöngésen. Ilyen párok: <span class="tipodolt">p</span>–<span class="tipodolt">b, t</span>–<span class="tipodolt">d, k</span>–<span class="tipodolt">g, f</span>–<span class="tipodolt">v, sz</span>–<span class="tipodolt">z, s</span>–<span class="tipodolt">zs, ty</span>–<span class="tipodolt">gy, c</span>–<span class="tipodolt">dz, cs</span>–<span class="tipodolt">dzs.</span> Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. A <span class="tipodolt">h</span>-nak nincs zöngés párja, így zöngétlenít ugyan, de maga !
 nem zöngésülhet. A <span class="tipodolt">v</span> – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül, de nem zöngésít. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: </p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ablak + ban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ablagban</span></td><td valign="top" width="33%"><!
 span class="normal"><span class="tipodolt">ablakban</span></span></td>
</tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tűz + höz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tűszhöz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tűzhöz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + hat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">athat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adhat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lök + dös</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lögdös</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lökdös</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nép + dal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nébdal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">népdal</span></sp!
 an></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">víz + szint</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">víszszint</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vízszint</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eszik + belőle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eszig belőle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">eszik belőle</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hideg + tél</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hidek tél</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg tél</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="52"/><span class="szid">52. </span>A beszédben az <span class="tipodolt">n</span> hangot <span class="tipodolt">p, b</span> és <span class="tipodolt">m</span> előtt <span class="tipodolt">m</span>-nek (vagy az <span class="tipodolt">m-</span>hez közel álló hangnak); <span class="tipodolt">gy, ty</span> és <span class="tipodolt">ny</span> előtt <span class="tipodolt">ny</span>-nek (vagy az <span class="tipodolt">ny</span>-hez közel álló hangnak) ejtjük. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td!
 ><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szén + por</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szémpor</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szénpor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azon + ban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azomban</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">azonban</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tan + menet</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tammenet</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanmenet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span !
 class="normal">van + még</span></td><td valign="top" width="33%"><spa
n class="normal">vam még</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">van még</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ön + gyújtó</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">önygyújtó</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öngyújtó</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">negyven + tyúk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">negyveny tyúk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">negyven tyúk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szín + nyomat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">színynyomat</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">színnyomat</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="53"/><span class="szid">53. </span>Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye, hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: <span class="tipodolt">t + cs, d + cs</span> és <span class="tipodolt">gy + cs = ccs;</span> — <span class="tipodolt">t + gy</span> és <span class="tipodolt">d + gy = ggy;</span> — <span class="tipodolt">t + c, d + c</span> és <span class="tipodolt">gy + c = cc;</span> — <span class="tipodolt">sz + s</span> és <span class="tipodolt">z + s = ss;</span> — <span class="tipodolt">sz + zs</span> és <span class="tipodolt">z + zs = zzs;</span> — <span class="tipodolt">s + sz</span> és <span class="tipodolt">zs + sz = ssz;</span> — <span class="tipodolt">s + z</span> és <span class="tipodolt">zs + z = zz.</span> A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban, hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: </p><p!
  class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">át + csap</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">áccsap</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">átcsap</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jegy + csalás</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jeccsalás (v. jetycsa!
 lás)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp
an class="tipodolt">jegycsalás</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">át + cipel</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">áccipel</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">átcipel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nád + cukor</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">náccukor (v. nátcukor)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nádcukor</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">köz + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kösség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">község</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egész + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egésség</span></td><td valign!
 ="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egészség</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">száraz + zsömle</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szárazs zsömle (v. száraz zsömle)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">száraz zsömle</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kis + szerű</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kisszerű (v. kis-szerű)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kisszerű</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes"> (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.!
 </a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_s
zabalyzat"><a href="#84">84.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#85">85.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="54"/><span class="szid">54. </span>Ha az <span class="tipodolt">anya, atya</span> és <span class="tipodolt">bátya</span> névszók csonka tövéhez, valamint a <span class="tipodolt">nagy</span> névszóhoz <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel), vagyis <span class="tipodolt">-ja, -juk, -jai, -jaik</span> járul, a kiejtésben a <span class="tipodolt">j</span> teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli, hanem megtartja a szavak eredeti <span class="tipodolt">ny, ty</span> és <span class="tipodolt">gy</span> hangjának, illetőleg a toldalék eredeti <span class="tipodolt">j</span> hangjának jelét:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col!
 /><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">any + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">annya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">anyja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">any + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">annyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">anyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aty + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">attya</span></td><td valign="top" width="3!
 3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">atyja</span></span></t
d></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aty + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">attyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">atyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báty + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báttyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bátyjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báty + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">báttyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bátyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">naggya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyja</span></s!
 pan></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + jaik</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">naggyaik</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyjaik</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="55"/><span class="szid">55. </span>Ha a <span class="tipodolt">gy</span> és az <span class="tipodolt">ny</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő tárgyas igerag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -játok, -ják)</span> vagy a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben a <span class="tipodolt">j</span> teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli, hanem megtartja az igék eredeti <span class="tipodolt">gy</span> és <span class="tipodolt">ny</span> hangjának, illetőleg a toldalékok eredeti <span class="tipodolt">j</span> hangjának jelét:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><!
 tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hagy + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">haggyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hagyjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hagy + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">haggyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hagyjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hány + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hánnya</span></td><td valign="top" width="33%"><span c!
 lass="normal"><span class="tipodolt">hányja</span></span></td></tr><t
r><td valign="top" width="33%"><span class="normal">huny + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hunnyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hunyjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fagy + j + on</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">faggyon</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fagyjon</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="56"/><span class="szid">56. </span>Ha az <span class="tipodolt">l</span> és az <span class="tipodolt">ll</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő tárgyas személyrag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják)</span> vagy pedig a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli, s így az igék eredeti <span class="tipodolt">l,</span> illetőleg <span class="tipodolt">ll</span> hangjának, valamint a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><co!
 l/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ítél + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ítéjjük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ítéljük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kapál + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kapájják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kapálják</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanul + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanujja</span></td><td v!
 align="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ta
nulja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">áll + j</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ájj</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">állj</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">beszél + j + etek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">beszéjjetek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">beszéljetek</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F4_1_1_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-összeolvadás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="57"/><span class="szid">57. </span>Ha a <span class="tipodolt">t,</span> a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű névszókhoz <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel), vagyis <span class="tipodolt">-ja, -je, -juk, -jük, -jai, -jei, -jaik, -jeik</span> járul, a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli, hanem mind a névszó végső mássalhangzóját, mind pedig a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jét változatlanul hagyja:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tago!
 k:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kert + je</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kertye</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kertje</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kürt + jei</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kürtyei</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kürtjei</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">part + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">partyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">partjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width!
 ="33%"><span class="normal">bot + ja</span></td><td valign="top" width
="33%"><span class="normal">bottya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">botja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">híd + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">híggyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hídjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kard + juk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kargyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kardjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vad + jai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vaggyai</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vadjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kín + juk</span></td><td valign="top" wi!
 dth="33%"><span class="normal">kínnyuk</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kínjuk</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">turbán + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">turbánnya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">turbánja</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="58"/><span class="szid">58. </span>Ha a <span class="tipodolt">t,</span> a <span class="tipodolt">d</span> és az <span class="tipodolt">n</span> végű igékhez <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő tárgyas személyrag <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják),</span> illetőleg – a <span class="tipodolt">t</span> végű igék kivételével – a felszólító mód <span class="tipodolt">-j</span> jele járul, a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli, s így mind az ige végső mássalhangzóját, mind pedig a toldalék <span class="tipodolt">j</span>-jét változatlanul hagyva írjuk:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col!
 /></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">tanít + ja</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">taníttya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tanítja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">félt + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">féltyük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">féltjük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">lát + ják</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">láttyák</span></td><td valign=!
 "top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">látják
</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">márt + játok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mártyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mártjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szeret + jük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">szerettyük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeretjük</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + j + a</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">aggya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hord + j + a</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">horgya</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span!
  class="tipodolt">hordja</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">marad + j + anak</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">maraggyanak</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">maradjanak</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fon + j + átok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">fonnyátok</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">fonjátok</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ken + j + ük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kennyük</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kenjük</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="59"/><span class="szid">59. </span>A <span class="tipodolt">t + sz, d + sz, gy + sz</span> hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú <span class="tipodolt">c</span> hanggá, a <span class="tipodolt">t + s, d + s, gy + s</span> hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú <span class="tipodolt">cs</span> hanggá olvad össze. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli, hanem az eredeti <span class="tipodolt">tsz, dsz, gysz, ts, ds, gys</span> betűkapcsolatot használja:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="norm!
 al"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">met + sz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mecc</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">metsz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ad + sz</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">acc</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">adsz</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">egy + szer</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">eccer (v. etyszer)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyszer</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">barát + ság</span></td><td valign="top" wi!
 dth="33%"><span class="normal">baráccság</span></td><td valign="top"
 width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">barátság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">költ + ség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">kölcség</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">költség</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">bolond + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">boloncság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bolondság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vad + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vaccság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vadság</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">nagy + ság</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">naccság!
  (v. natyság)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyság</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F4_1_2"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók mennyiségi változásainak
-jelöletlensége</p>
-<a name="F4_1_2_1"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-rövidülés</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="60"/><span class="szid">60. </span>Ha a toldalékos szó belsejében, az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe, hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><s!
 pan class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jobb + ra</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">jobra</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">jobbra</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">varr + t</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vart</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">varrt</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vidd + be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vid be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vidd be</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ott + hon</span></td><td valign="top!
 " width="33%"><span class="normal">othon</span></td><td valign="top" w
idth="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">otthon</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">vissz + hang</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">viszhang</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">visszhang</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">küld + d</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">küld</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">küldd</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">arc + cal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">arcal</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arccal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">part + talan</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">partalan</span></td><td valign="!
 top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">parttalan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ing + gomb</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">ingomb</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">inggomb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hozzánk + képest</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">hozzán képest</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hozzánk képest</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F4_1_2_2"/><p class="cim_fejezet3">A mássalhangzó-kiesés</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="61"/><span class="szid">61. </span>Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">alkotó tagok:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">azt + hiszem</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">!
 asz hiszem (v. aszt hiszem)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">azt hiszem</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">most + sincs</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mos sincs</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">most sincs</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mind + nek</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">minnek (v. mindnek)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mindnek</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">csukd + be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">csug be</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csukd be</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mind + nyájan</span>!
 </td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">minnyájan</spa
n></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mindnyájan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mondd + meg</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">mom meg (v. mond meg)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mondd meg</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F4_1_2_3"/><p class="cim_fejezet3">Azonos hosszú és rövid mássalhangzó
-találkozása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="62"/><span class="szid">62. </span>Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. <span class="tipodolt">sakk</span>), utótagja pedig ugyanolyan magánhangzóval kezdődik (pl. <span class="tipodolt">kör</span>), a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">sakk-kör, balett-táncos, váll-lövés, dzsessz-szerzemény</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">dzsessz-szerű, expressz-szerű, puff-féle</span> stb., mert a <span class="tipodolt">-szerű,</span> ill. a <span class="tipodolt">-féle</span> képzőszerű utótagot <span class="tipodolt">ssz</span>-re, ill. <span class="tipodolt">ff</span>-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p><p!
  class="bekezdes">Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. <span class="tipodolt">több</span>) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. <span class="tipodolt">-be</span>), a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: <span class="tipodolt">többe</span> (kerül), (a) <span class="tipodolt">szebből</span> (kérek), <span class="tipodolt">orra</span> (bukott), (megkérdezték a) <span class="tipodolt">vádlottól,</span> (nem jól) <span class="tipodolt">hallak, fedd meg</span> stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p>
-<a name="F4_1_2_4"/><p class="cim_fejezet3">A <span class="tipodolt">d</span> végű igék</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="63"/><span class="szid">63. </span>A <span class="tipodolt">d</span> végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú <span class="tipodolt">d</span>-vel, mássalhangzó után rövid <span class="tipodolt">d</span>-vel ejtjük. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi <span class="tipodolt">d</span>-t, mind a <span class="tipodolt">-d</span> személyragot, így tehát két <span class="tipodolt">d</span>-t írunk nemcsak az <span class="tipodolt">add, fedd be, szedd, szidd, tudd, védd</span> stb. alakokban, hanem az <span class="tipodolt">áldd, hordd, kezdd, küldd, mondd, oldd</span> stb. formákban is.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#49">49.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60">60.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">kezdd</sp!
 an>-féle írásmód is az általános szabályt követi: <span class="tipodolt">ír + d = írd; hagyd, nyomd, mosd, játszd, nézd, edzd, tépd, hívd, fújd;</span> stb.; tehát: <span class="tipodolt">kezd + d = kezdd;</span> stb.</p>
-<a name="F4_1_2_5"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">l</span> és <span class="tipodolt">ll</span> végű
-igék</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="64"/><span class="szid">64. </span>A <span class="tipodolt">l</span>-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy <span class="tipodolt">l</span>-es írást, bár egyes alakok kiejtésekor hosszú <span class="tipodolt">l</span> is hallható: <span class="tipodolt">szól, szólás; múlik, múló; legel, legelő, legelik;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A szabály alól csak néhány származékige kivétel: <span class="tipodolt">dűl,</span> de: <span class="tipodolt">dülled, dülleszt; fúl,</span> de: <span class="tipodolt">fullad, fullaszt; gyúl,</span> de: <span class="tipodolt">gyullad, gyullaszt.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="65"/><span class="szid">65. </span>Az <span class="tipodolt">ll-</span>re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két <span class="tipodolt">l</span>-es írást, noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú <span class="tipodolt">l</span> mindig megrövidül: <span class="tipodolt">áll, állomás, állt; mállik, mállottak, málló, málljanak; száll, szálloda, szállna; rosszall, rosszallás, rosszallhatjuk; zöldell</span> v. <span class="tipodolt">zöldellik, zöldellő, zöldellt</span> v. <span class="tipodolt">zöldellett; szégyell, szégyellem, szégyellheti, szégyellni;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60">60.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Néhány <span class="tipodolt">ll</span>-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid <span class="tipodolt">l</span>-et írunk: <span class="tipodolt">torkollik,<!
 /span> de: <span class="tipodolt">torkolat; sarkallik,</span> de: <span class="tipodolt">sarkalatos;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Egyes szavaknak mind <span class="tipodolt">ll</span>-es, mind pedig <span class="tipodolt">l-</span>es származéka él, de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: <span class="tipodolt">torkollik</span> (= beleömlik) és <span class="tipodolt">letorkol</span> (= szavába vágva elnémít); <span class="tipodolt">sarkall</span> (= ösztönöz) és <span class="tipodolt">sarkal</span> (= sarokkal lát el, pl. cipőt); <span class="tipodolt">nagyoll</span> (= a szükségesnél nagyobbnak tart) és <span class="tipodolt">nagyol</span> (= valamit csak nagyjából csinál meg); stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="66"/><span class="szid">66. </span>Néhány <span class="tipodolt">ll</span> végű igének két alakja van, egy magánhangzó utáni <span class="tipodolt">ll</span>-es hosszabb meg egy mássalhangzó utáni <span class="tipodolt">l-</span>es, rövidebb változat: <span class="tipodolt">kevesell, kevesellte</span> v. <span class="tipodolt">kevesellette,</span> de: <span class="tipodolt">kevesellem</span> és <span class="tipodolt">keveslem, keveselli</span> és <span class="tipodolt">kevesli; kicsinyell, kicsinyellné</span> v. <span class="tipodolt">kicsinyellené,</span> de: <span class="tipodolt">kicsinyelli</span> és <span class="tipodolt">kicsinyli, kicsinyellő</span> és <span class="tipodolt">kicsinylő, kicsinyellés</span> és <span class="tipodolt">kicsinylés; kékellik</span> és <span class="tipodolt">kéklik, kékellő</span> és <span class="tipodolt">kéklő;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a hr!
 ef="#39">39.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#45">45.</a></span>)</p>
-<a name="F4_1_2_6"/><p class="cim_fejezet3">A hosszú magánhangzóra végződő
-igék</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="67"/><span class="szid">67. </span>A hosszú magánhangzóra végződő igéknek <span class="tipodolt">-sz</span> és <span class="tipodolt">-tok, -tök</span> személyragos alakjait, valamint <span class="tipodolt">j</span> hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a <span class="tipodolt">t,</span> az <span class="tipodolt">sz</span> és a <span class="tipodolt">j</span> betű megkettőzése nélkül írjuk: <span class="tipodolt">ró, rósz, rótok, rója, rójuk; nő, nősz, nőtök, nőj; rí, rísz, rítok, ríjon;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Múlt idejű alakjaikban, valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két <span class="tipodolt">t</span>-t írunk: <span class="tipodolt">rótt, róttak, nőtt, nőttek;</span> (fába) <span class="tipodolt">rótt</span> (betűk), (nagyra) <span class="tipodolt">nőtt</span> (fa); stb. !
  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: <span class="tipodolt">ródd, sződd, lődd, nyűdd.</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>) – A hosszú magánhangzó a <span class="tipodolt">v</span>-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: <span class="tipodolt">fövetlen, lövő, növendék, rovok</span> stb. – De: <span class="tipodolt">rívok, rívás</span> stb.</p>
-<a name="F4_1_2_7"/><p class="cim_fejezet3">Egyéb esetek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="68"/><span class="szid">68. </span>A rendhagyó ragozású <span class="tipodolt">jön</span> ige toldalékos alakjaiban (a <span class="tipodolt">jődögél</span> és a <span class="tipodolt">jőve</span> alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid <span class="tipodolt">ö</span>-vel írjuk: <span class="tipodolt">jön, jövök, jöhet, jövedelem</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">jö-</span> tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: <span class="tipodolt">jössz, jöttél, jöjj, jöjjön, jöjjenek</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#43">43.</a></span>) – Hosszú az <span class="tipodolt">n</span> is ezekben: <span class="tipodolt">jönni, jönne</span> stb. – De: <span class="tipodolt">jöszte.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="69"/><span class="szid">69. </span>A <span class="tipodolt">lesz</span> igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú <span class="tipodolt">sz</span>-szel ejtjük, de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon, azaz mindig egy <span class="tipodolt">sz</span>-szel írjuk: <span class="tipodolt">lesz;</span> úgy, mint a többiben: <span class="tipodolt">leszek, leszel, leszünk, lesztek, lesznek.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="70"/><span class="szid">70. </span>Az <span class="tipodolt">egy</span> számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában, valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: <span class="tipodolt">egyet, egyért, egyes, egyezik, együtt</span> stb., más részében viszont röviden: <span class="tipodolt">egyed, egyedül, egyén, egyetem</span> stb. Ha mássalhangzó következik a <span class="tipodolt">gy</span> után, akkor is rövid a <span class="tipodolt">gy: egyben, egynek, egyre</span> stb. Írásunk a szókép állandóságára, valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy <span class="tipodolt">gy</span>-vel jelöli: <span class="tipodolt">egy, egyé</span> (= egy + é), <span class="tipodolt">egyek, egyel</span> (ige), <span class="tipodolt">egyik, egyetlen, együvé, együtt; egyéb, egyed, egyenlő; egybe, egyre, egység;</span> stb. – De természet!
 esen: <span class="tipodolt">eggyel</span> és <span class="tipodolt">eggyé;</span> ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag <span class="tipodolt">v-</span>jének hasonulását.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="71"/><span class="szid">71. </span>A <span class="tipodolt">kis</span> szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú <span class="tipodolt">s</span>-sel ejtjük, de egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk: <span class="tipodolt">kisebb, legkisebbnek, kisebbedik, kisebbít, kisebbség</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="72"/><span class="szid">72. </span>Az <span class="tipodolt">-s</span> végű melléknevek tárgyragos és <span class="tipodolt">-n</span> határozóragos alakját, továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú <span class="tipodolt">s-</span>sel ejtik, de csak egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk őket: <span class="tipodolt">erőset, magasat; erősen, magasan; erősek, magasak; erősebb, magasabb;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="73"/><span class="szid">73. </span>A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban, azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy <span class="tipodolt">l</span>-et vagy egy <span class="tipodolt">n</span>-et írunk: <span class="tipodolt">belőlem, nálad, róla, tőlünk; előled, utánunk;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">benne, bennünket.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="74"/><span class="szid">74. </span>Az <span class="tipodolt">új</span> melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik; írásunkban ennek ellenére csak egy <span class="tipodolt">j-</span>t tüntetünk fel: <span class="tipodolt">új, újat, újabb, újra</span> stb. (A testrész nevének írása viszont: <span class="tipodolt">ujj, ujjak, ujjat, ujjra</span> stb.)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="75"/><span class="szid">75. </span>A <span class="tipodolt">céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh</span> stb. névszóban a <span class="tipodolt">h-</span>t csak akkor ejtjük, ha a toldalék magánhangzóval kezdődik, vagy magánhangzóval járul a tőhöz. A kiejtésben tehát néma a <span class="tipodolt">h</span> ezekben: <span class="tipodolt">cseh, csehnek, csehvel, csehtől; méh, méhnek, méhvel; juh, juhval;</span> stb. – Hangzik a <span class="tipodolt">h</span> ezekben: <span class="tipodolt">csehek, csehet, csehül; méhek, méhes; juhok, juhász;</span> stb. – Az írásban azonban, mint a példák is mutatják, a szavak minden alakjában jelen van a <span class="tipodolt">h.</span></p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah</span> stb. minden alakjában ejteni szoktuk a <span class="tipodolt">h</span>-t, és mindig írjuk is. – A <span !
 class="tipodolt">ch</span> végű szavak (pl. <span class="tipodolt">almanach, pech</span> stb.) végén is mindig ejtjük a <span class="tipodolt">h</span>-t.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#42">42.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#83e">e)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">h</span> végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. Így például az <span class="tipodolt">áh, eh, hah, heh</span> indulatszó ejtésében váltakozik a <span class="tipodolt">h</span>-s alak a <span class="tipodolt">h</span>-tlannal. – Akárhogyan ejtsük is azonban a <span class="tipodolt">h</span> végű névszókat, a <span class="tipodolt">h</span> betűt írásban mindig feltüntetjük.</p>
-<a name="F4_2"/><p class="cim_fejezet1">A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="76"/><span class="szid">76. </span>A szóalakok egy részének leírásakor azért sem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése, hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját, mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék, akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától, s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától, a szóelemek módosult változatait tünteti fel.</p>
-<a name="F4_2_1"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók minőségi változásainak
-jelöltsége az igealakokban</p>
-<a name="F4_2_1_1"/><p class="cim_fejezet3">A <span class="tipodolt">t</span> végű igék</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="77"/><span class="szid">77. </span>Azoknak a <span class="tipodolt">t</span> végű igéknek a felszólító alakjaiban, amelyekben a tővégi <span class="tipodolt">t</span>-t mássalhangzó (de nem <span class="tipodolt">s, sz</span>) vagy hosszú magánhangzó előzi meg  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#78">78.</a></span>), megtartjuk az igető végső <span class="tipodolt">t</span>-jét, de a módjel mai leggyakoribb <span class="tipodolt">-j</span> alakja helyett annak <span class="tipodolt">s</span> változatát írjuk le: <span class="tipodolt">ejtse, féltsétek, márts; fűts, szítsa, taníts;</span> stb. – Ennek a <span class="tipodolt">ts</span>-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú <span class="tipodolt">cs</span> hang felel meg.</p><p class="bekezdes">A felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyének rövidebb alakjában <span class="tipodolt">ts</span>-et írunk a <span class="ti!
 podolt">-d</span> személyrag előtt: <span class="tipodolt">ejtsd, mártsd, tanítsd</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="78"/><span class="szid">78. </span>A rövid magánhangzó + <span class="tipodolt">t</span> kapcsolatra végződő igék, valamint a <span class="tipodolt">lát</span> és a <span class="tipodolt">bocsát</span> ige (továbbá a <span class="tipodolt">lót-fut</span> összetételbeli <span class="tipodolt">lót</span> előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját, sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában, hanem mind a tővégi <span class="tipodolt">t</span>-nek, mind pedig a <span class="tipodolt">-j</span> módjelnek <span class="tipodolt">s</span>-sé módosult változatát írjuk le: <span class="tipodolt">alkoss, hallgassák, kössétek, nevesse, nyissátok; lássuk, bocsássa; lósson-fusson;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyű rövidebb alakjában a tővégi <span class="tipodolt">t</span> helyén <span cla!
 ss="tipodolt">s</span> van, s a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag ehhez kapcsolódik; ezért ezeket az igealakokat csak egy <span class="tipodolt">s-</span>sel írjuk: <span class="tipodolt">bocsásd, hallgasd, kösd, nyisd</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="79"/><span class="szid">79. </span>Az <span class="tipodolt">st</span> és az <span class="tipodolt">szt</span> végű igék felszólító alakjait a <span class="tipodolt">t</span> nélküli csonka tÅ‘bÅ‘l <span class="tipodolt">(fes-, fürösz-, illesz-</span> stb.) képezzük, éppen úgy, mint az <span class="tipodolt">s</span> és az <span class="tipodolt">sz</span> végű igék felszólító alakjait.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span>) Ezekben az igealakokban tehát kettÅ‘zött <span class="tipodolt">s-</span>et, illetÅ‘leg kettÅ‘zött <span class="tipodolt">sz</span>-et (<span class="tipodolt">ssz</span>-et) írunk, mert a <span class="tipodolt">-j</span> módjelnek a módosult (a csonka tÅ‘ <span class="tipodolt">s,</span> illetÅ‘leg <span class="tipodolt">sz</span> mássalhangzójához hasonult) <span class="tipodolt">s, sz</span> változatát tüntetjük fel: <span class="tipodolt">fess, fÃ!
 ¼rösszétek, illesszük, rekessze, válassza</span> stb.</p><p class="bekezdes">A felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti <span class="tipodolt">d</span> formájában a módjel nélküli csonka tÅ‘höz kapcsolódik, ezért ezeket az alakokat egy <span class="tipodolt">s-</span>sel, illetÅ‘leg egy <span class="tipodolt">sz</span>-szel írjuk: <span class="tipodolt">fesd, illeszd, füröszd, rekeszd, válaszd</span> stb.</p>
-<a name="F4_2_1_2"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span>
-végű igék</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="80"/><span class="szid">80. </span>Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> végű igék kijelentő módú, tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a <span class="tipodolt">j</span>-vel kezdődő személyragok <span class="tipodolt">(-ja, -juk, -jük, -játok, -ják) j</span> elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött <span class="tipodolt">s</span>-sel, kettőzött <span class="tipodolt">sz</span>-szel (<span class="tipodolt">ssz</span>-szel), kettőzött <span class="tipodolt">z</span>-vel és kettőzött <span class="tipodolt">dz</span>-vel (<span class="tipodolt">ddz</span>-vel) írjuk: <span class="tipodolt">keressük, mossa, elolvassák; vadásszátok; hozzák, végezzük; eddzük;</s!
 pan> stb. – Természetesen a <span class="tipodolt">játszik</span> és a <span class="tipodolt">metsz</span> típusú igék is ezt a szabályt követik: <span class="tipodolt">játssza, játsszuk, játsszátok, játsszák, metsszük</span> stb. (A többi, <span class="tipodolt">j</span>-t nem tartalmazó alakban csak egy <span class="tipodolt">sz</span>-et írunk: <span class="tipodolt">játszom, játszod, metszi</span> stb.)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="81"/><span class="szid">81. </span>Az <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a <span class="tipodolt">-j</span> módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) <span class="tipodolt">s, sz, z</span> és <span class="tipodolt">dz</span> változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti <span class="tipodolt">s + j, sz + j, z + j, dz + j</span> helyett) általában kettőzött <span class="tipodolt">s-</span>sel, kettőzött <span class="tipodolt">sz-</span>szel (<span class="tipodolt">ssz-</span>szel), kettőzött <span class="tipodolt">z-</span>vel és kettőzött <span class="tipodolt">dz</span>-vel (<span class="tipodolt">ddz</span>-vel) írjuk: <span class="tipodolt">késsen, mossam; vesszenek, vadásszatok; végezzünk, hozzad; eddzétek, lopóddz(ál);</span> stb. –!
  Természetesen a <span class="tipodolt">hallatszik, játszik, látszik, tetszik</span> és <span class="tipodolt">metsz</span> ige is ezt a szabályt követi: <span class="tipodolt">hallatsszatok, játsszál, látsszam, tetsszél, metssze</span> stb.</p><p class="bekezdes">A felszólító mód tárgyas ragozású, egyes szám 2. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag: <span class="tipodolt">nyesd, olvasd; mászd, úszd; végezd, húzd; edzd;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">játszd, metszd</span> (vagy <span class="tipodolt">mesd</span>).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A <span class="tipodolt">tessem, tessél, tessék, lássék</span> stb. alakváltozatok használata is helyes.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#32">32.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">hallatszik, játszik, látszik, tetszik, me!
 tsz</span> ige több kijelentő és felszólító módú formájának 
azonos a kiejtése; pl. <span class="tipodolt">játszunk</span> és <span class="tipodolt">játsszunk</span> (e.: jáccunk). E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: <span class="tipodolt">Látom, hogy csak játszanak velünk. Kértem őket, hogy játsszanak velünk.</span> – <span class="tipodolt">Kilátszanak. Betakarom, nehogy kilátsszanak.</span> – <span class="tipodolt">Jó érzés lesz, ha tetszünk neki. Azt akarjuk, hogy tetsszünk neki.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="82"/><span class="szid">82. </span>A <span class="tipodolt">lesz, tesz, vesz, visz, eszik, iszik</span> ige felszólító alakjaiban a módjel <span class="tipodolt">gy</span> alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: <span class="tipodolt">legyek (= le + gy + ek), tegyen, vegyük, vigyétek, egyél, igyanak</span> stb. – A <span class="tipodolt">hisz</span> ige felszólító alakjaiban hosszú <span class="tipodolt">gy</span>-t ejtünk, és kettőzött <span class="tipodolt">gy</span>-t írunk: <span class="tipodolt">higgy, higgye, higgyük, higgyétek</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#43">43.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">tesz, vesz, visz, eszik, iszik, hisz</span> ige tárgyas ragozású egyes szám 2. személyének rövidebb felszólító formáiban a <span class="tipodolt">-d</span> személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul!
 : <span class="tipodolt">tedd</span> (<span class="tipodolt">= te + dd</span>), <span class="tipodolt">vedd, vidd, edd, idd, hidd.</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#39">39.</a></span>)</p>
-<a name="F4_2_2"/><p class="cim_fejezet2">A mássalhangzók minőségi változásainak
-jelöltsége a névszóalakokban</p>
-<a name="F4_2_2_1"/><p class="cim_fejezet3">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá,
--vé</span> alakmódosulásai</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="83"/><span class="szid">83. </span>Megváltozott, a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> határozórag <span class="tipodolt">v</span>-je (bizonyos <span class="tipodolt">h</span> végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi, és betűkettőzéssel jelöli. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83a"/><span class="szalid">a) </span>Egy rövid mássalhangzós szóvég + -<span class="tipodolt">val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal, rozzsal, néggyel; tudóssá, !
 szénné, vízzé; királlyá, özveggyé;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83b"/><span class="szalid">b) </span>Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -<span class="tipodolt">val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá, tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83c"/><span class="szalid">c) </span>Két mássalhangzós szóvég + <span class="tipodolt">-val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal, szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#60">60.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83d"/><span class="szalid">d) </span>Ha a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v</span> szóvégzÅ‘dÃ!
 ©ssel találkozik, a két <span class="tipodolt">v</span>-t mindig jel
öljük az írásban: <span class="tipodolt">hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos például a <span class="tipodolt">szívvel</span> és a <span class="tipodolt">szível</span> (= szeret, tűr); a <span class="tipodolt">tervvel</span> és a <span class="tipodolt">tervel</span> (= tervez); a <span class="tipodolt">bölccsé</span> (válik) és a <span class="tipodolt">bölcsé</span> (= a bölcs tulajdona); a <span class="tipodolt">briddzsel</span> (= a bridzs kártyajátékkal) és a <span class="tipodolt">bridzsel</span> (= bridzsezik); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="83e"/><span class="szalid">e) </span>Azokban a névszókban, amelyeknek végső <span class="tipodolt">h</span>-ját nem ejtjük ki  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75">75.</a></span>), a <span class="t!
 ipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v-</span>jének hasonulása nem következhet be: <span class="tipodolt">méhvel; pléhvé, juhvá;</span> stb. – A <span class="tipodolt">doh, potroh, sah, Allah</span> stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a <span class="tipodolt">h</span>-t, ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: <span class="tipodolt">dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#75">75.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> ragnak a személynevekhez kapcsolásával a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span>, az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#211">211.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabal!
 yzat"><a href="#216">216.</a></span><span class="utalas">, </span><spa
n class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#222">222.</a></span> pont foglalkozik.</p>
-<a name="F4_2_2_2"/><p class="cim_fejezet3">Az <span class="tipodolt">az, ez</span> névmás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="84"/><span class="szid">84. </span>Az <span class="tipodolt">az, ez</span> mutató névmás <span class="tipodolt">z</span>-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: <span class="tipodolt">abba, ebbe, ahhoz, ehhez, akképp, ekképp, arra, erre, akkor, ekkor</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">amannak, mindettől, ugyanahhoz</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Az <span class="tipodolt">avval</span> és <span class="tipodolt">azzal,</span> az <span class="tipodolt">evvel</span> és <span class="tipodolt">ezzel</span> alakváltozatok egyaránt helyesek. Ám csak: <span class="tipodolt">azzá, ezzé.</span></p><p class="bekezdes">A mutató névmás <span class="tipodolt">a, e</span> alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő- és utótag határán egy mássalhangzóval írju!
 k: <span class="tipodolt">afelé, afölött, amiatt, emellett, eszerint, evégett</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#130">130.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#130c">c)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="85"/><span class="szid">85. </span>Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban, amelyek az <span class="tipodolt">az, ez</span> névmásnak és a <span class="tipodolt">-beli</span> képzőnek, valamint a <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -kora</span> képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: <span class="tipodolt">abbeli, affajta, afféle, akkora; ebbeli, effajta, efféle, ekkora.</span></p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F5"/><p class="cim_fofejezet">A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="86"/><span class="szid">86. </span>Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés, illetőleg a szóelemzés rovására.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját, külön- és egybeírási szokásainkat, sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. Hagyományos írásmódról, azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk, ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem magyarázható.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="87"/><span class="szid">87. </span>A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat, mint más szavainkban (pl. <span class="tipodolt">Csányi, Dózsa, Hunyadi, Kis, Meggyesi, Török</span> stb.), de vannak olyan családneveinek is, amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos, régies írásmódot  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#157">157.</a></span>):</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipo!
 dolt">Batthyány</span> [e.: battyányi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jósika</span> [e.: józsika]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cházár</span> [e.: császár]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kossuth</span> [e.: kosut]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czetz</span> [e.: cec]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Széchenyi</span> [e.: szécsényi]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" widt!
 h="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%
"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dessewffy</span> [e.: dezsőfi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tartsay</span> [e.: tarcsai]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Egressy</span> [e.: egresi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Thököly</span> [e.: tököli]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georch</span> [e.: görcs]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zichy</span> [e.: zicsi] stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span><!
 /td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="88"/><span class="szid">88. </span>A <span class="tipodolt">dz</span>-t és a <span class="tipodolt">dzs</span>-t általában akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek: <span class="tipodolt">bodza, madzag, edz, edző, pedz, pedzi; maharadzsa, bridzs;</span> stb. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: <span class="tipodolt">eddzük, peddze; briddzsel</span> (= a bridzs kártyajátékkal); stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#80">80.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#81">81.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="89"/><span class="szid">89. </span>Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi <span class="tipodolt">ly</span> hang, írásunk azonban megtartotta az <span class="tipodolt">ly</span> [e.: ellipszilon] betűt, ezért számos szóban hagyományosan <span class="tipodolt">ly</span> a <span class="tipodolt">j</span> hang jele.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az <span class="tipodolt">ly</span> írására pontos szabályaink nincsenek, mert azok a szavak, amelyek <span class="tipodolt">ly</span>-nal írandók, nagyon sokféle eredetűek, különböző jellegűek. Kétség esetén szótárban kell megnézni, mely szavakban írunk <span class="tipodolt">ly-</span>t, melyekben <span class="tipodolt">j-</span>t. Bizonyos fogódzóink mégis vannak; ezeket tartalmazzák a következő alpontok.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="89a"/><span class="szalid">a) </span>Szó kezdetén csak a <span class="tipodolt">lyuk</span> szóban é!
 s toldalékos alakjaiban írunk <span class="tipodolt">ly</span>-t: <span class="tipodolt">lyuk, lyukban, lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="89b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a <span class="tipodolt">j</span> hang a szó végén fordul elő, a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.</p><p class="bekezdes">Az egy szótagú szavak közül a következők írandók <span class="tipodolt">ly-</span>nal: <span class="tipodolt">boly, foly(ik), hely</span> (főnév), <span class="tipodolt">mély, moly, súly, süly; gally.</span></p><p class="bekezdes">A névmásokban <span class="tipodolt">ly-</span>nal jelöljük a <span class="tipodolt">j</span> hangot: <span class="tipodolt">ily, ilyen, mely, amely, mily, milyen, oly, olyan, amelyik</span> stb.</p><p class="bekezdes">A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében <span c!
 lass="tipodolt">ly</span>-nal jelöljük a szó végén ejtett <span c
lass="tipodolt">j-</span>t: <span class="tipodolt">bagoly, csekély, fogoly, harkály, kevély, kristály, mosoly, pehely, tavaly, zsindely; akadály, osztály, ragály, tartály; Gergely, Mihály, Ipoly;</span> stb. De: <span class="tipodolt">lakáj, papagáj</span> stb. – A szó végén <span class="tipodolt">j</span>-vel írandó szavak között többségben vannak az <span class="tipodolt">aj, ej</span> végűek: <span class="tipodolt">duhaj, karaj</span> (és <span class="tipodolt">karéj</span>), <span class="tipodolt">óhaj, olaj, robaj, sóhaj, talaj, tolvaj, zsivaj, dörej, zörej</span> stb. De: <span class="tipodolt">karvaly, tavaly</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="89c"/><span class="szalid">c) </span>Jellegzetes szócsoportot alkotnak a <span class="tipodolt">lya, lye</span> végződésű szavak: <span class="tipodolt">boglya, csigolya, gereblye, hülye, ibolya, korcsolya, nyavalya, pocsolya, pólya, skatulya, zsöllye</span> stb. De: <span cla!
 ss="tipodolt">bója</span> (vízi jelzőeszköz), <span class="tipodolt">cserje, héja</span> (madár), <span class="tipodolt">perje</span> (fű) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="90"/><span class="szid">90. </span>Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. zárt <span class="tipodolt">e</span> hang (jelölése ë), ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel, hanem hagyományosan szintén <span class="tipodolt">e</span>-vel:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtés:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">írás:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â!
  </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">ëgyél</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyél</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">ëgyetëm</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyetem</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">embër</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ember</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">lëhet</span!
 ></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="t
ipodolt">lehet</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">szerelëm</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szerelem</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">gyerëkëket</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gyerekeket</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="91"/><span class="szid">91. </span>Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet, illetőleg a régebbi írásformát: <span class="tipodolt">esd, hágcsó, hagyján, kapzsi, játszik, metsz, tetszik, mindjárt, mindnyájan, ósdi, rögtön, pünkösd</span> stb.</p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F6"/><p class="cim_fofejezet">AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="92"/><span class="szid">92. </span>Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz; így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="93"/><span class="szid">93. </span>A többjegyű betűk (pl. <span class="tipodolt">cs, sz, ty, dzs</span> stb.) kettÅ‘zött alakját a tÅ‘szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az elsÅ‘ jegyét ismételjük meg  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b">b)</a></span>]: <span class="tipodolt">loccsan, hosszú, meggy, fütty</span> stb.; illetÅ‘leg: <span class="tipodolt">jeggyel, mésszel, rosszal, briddzsel, eddzék, eljátsszuk</span> stb. (e helyett: jegygyel stb.). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: <span class="tipodolt">Hosszú, Meggyes; Arannyal, Kodállyal;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: <span class="tipodolt">kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, dÃ!
 ­szszázad</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="94"/><span class="szid">94. </span>A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: <span class="tipodolt">orra</span> (<span class="tipodolt">= orr + ra</span>); <span class="tipodolt">fedd meg</span> (<span class="tipodolt">= fedd + d meg</span>), <span class="tipodolt">tollal</span> (<span class="tipodolt">= toll + lal</span>), <span class="tipodolt">vádlottól</span> (<span class="tipodolt">= vádlott + tól</span>), <span class="tipodolt">füttyel</span> (<span class="tipodolt">= fütty + tyel</span>), <span class="tipodolt">könnyé</span> (<span class="tipodolt">= könny + nyé</span>), <span class="tipodolt">nagyobban</span> (<span class="tipodolt">= nagyobb + ban</span>), <span class="tipodolt">hallak</span> (<span class="tipodolt">= hall + lak</span>); <span class="tipodolt">Bernadettől (Bernadett + től), Mariannal (Mariann + nal);</span> stb.!
   [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Széll-lel, Tarr-ról, Hermann-nál, Wittmann-né</span> stb.  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]; illetőleg: <span class="tipodolt">sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű</span> (= gonosz) stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163"!
 >163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#1
63c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">-szerű</span> utótag <span class="tipodolt">sz</span>-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára; vö. <span class="tipodolt">hússzor)</span> kapcsoljuk az <span class="tipodolt">sz</span> végű szavakhoz: <span class="tipodolt">ésszerű, mésszerű</span> stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor, ha a <span class="tipodolt">-szerű</span>-t kettőzött <span class="tipodolt">sz</span>-re (<span class="tipodolt">ssz</span>-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: <span class="tipodolt">dzsessz-szerű, expressz-szerű</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">puff-féle</span> (ülőke) stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span>)</p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F7"/><p class="cim_fofejezet">A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="95"/><span class="szid">95. </span>Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le, hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor, ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van.)</p><p class="bekezdes">A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak.</p><p class="bekezdes">Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ilyenkor különírjuk őket: <span class="tipodolt">szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, rádiót javít</span> stb. Különírjuk számos, mindig együtt ha!
 sznált, egységet alkotó szókapcsolat (szólás, szakkifejezés stb.) elemeit is: <span class="tipodolt">dugába dől, lépre csal; főnévi igenév, villamos gép;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. – Az egyik gyakori ok az, hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének összege. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Például a <span class="tipodolt">víziló vízi</span> állat ugyan, de nem <span class="tipodolt">ló;</span> a <span class="tipodolt">tízórai-</span>t nemcsak <span class="tipodolt">tíz órakor</span> fogyaszthatjuk el; a <span class="tipodolt">tűzrőlpattant</span> menyecske vagy leány nem a <span class="tipodolt">tűzről pattant.</span> A <span class="tipodolt">szóbeszéd</span> is más, mint a <span class="tipodolt">szó</span> és <span class="tipodolt">beszéd:</span> ‘alaptalan híresztelés’-t j!
 elent. – Ha egy raggal jelölhető, különírt szókapcsolat elemei
 (pl. <span class="tipodolt">kéményt seprő, félig kész, a nap sugara</span> stb.) rag nélkül állnak együtt, szintén egybeírt összetett szót alkotnak: <span class="tipodolt">kéményseprő, félkész, napsugár</span> stb. – A meggyökeresedett szokást megtartva, nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk; ezért például a <span class="tipodolt">jókedv, egyhavi, márványtábla, vízbefúlás</span> stb. szót is összetételnek tekintjük.</p><p class="bekezdes">A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget; <span class="tipodolt">gyors írás</span> (= sebes írás), de: <span class="tipodolt">gyorsírás</span> (= sztenográfia); (veszélyt) <span class="tipodolt">jelző lámpa,</span> de: <!
 span class="tipodolt">jelzőlámpa</span> (pl. a közlekedésben); <span class="tipodolt">sok szög</span> (= számos szög), de: <span class="tipodolt">sokszög</span> (a mértanban); a <span class="tipodolt">földön futó</span> (bogár), de: <span class="tipodolt">földönfutó</span> (= hontalan); stb.</p><p class="bekezdes">A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának, illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások, többféleképpen is megítélhető esetek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van, amely még nem igazi összetétel ugyan, de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére, illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni, ami viszont nem biztos alap, soks!
 zor egyénenként eltérő megoldást sugall. Szépirodalmi alkotások
ban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást, illetőleg kötőjel alkalmazását. Ezekből a körülményekből következik az, hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik, bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik.</p>
-<a name="F7_1"/><p class="cim_fejezet1">A szóismétlések írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="96"/><span class="szid">96. </span>Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">fiam, fiam; várt, várt; gyorsan, gyorsan;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="97"/><span class="szid">97. </span>A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: <span class="tipodolt">más-más</span> (= mindig más és más), <span class="tipodolt">egy-egy</span> (= néhány), <span class="tipodolt">sok-sok</span> (= nagyon sok, tömérdek), <span class="tipodolt">ki-ki</span> (= mindenki), <span class="tipodolt">alig-alig</span> (= nehezen), <span class="tipodolt">már-már</span> (= majdnem, szinte), <span class="tipodolt">néha-néha</span> (= nagy ritkán), <span class="tipodolt">messze-messze</span> (= nagyon messze) stb. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az <span class="tipodolt">azaz</span> kötőszót és a <span class="tipodolt">nana, nini, nono, hehe, dádá</span> típusú indulatszókat.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="98"/><span class="szid">98. </span>Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: <span class="tipodolt">szemtől szembe, háztól házig, napról napra, jobbnál jobb, szebbnél szebb, tudván tudta, kérve kéri, várva várt</span> stb.; továbbá a névutós szóismétlések tagjait: <span class="tipodolt">fej fej mellett, nap nap után</span> stb.; hasonlóképpen: <span class="tipodolt">ember ember hátán</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket, melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: <span class="tipodolt">örökkön-örökké, réges-régi, körös-körül, unos-untalan, végestelen-végig, nőttön-nő</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="99"/><span class="szid">99. </span>A túlzófok kifejezésére használt <span class="tipodolt">leges-</span> előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: <span class="tipodolt">legeslegjobb, legeslegnagyobb, legeslegszebb</span> stb.</p>
-<a name="F7_2"/><p class="cim_fejezet1">A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek,
-valamint az ikerszók írása</p>
-<a name="F7_2_1"/><p class="cim_fejezet2">A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="100"/><span class="szid">100. </span>A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ, hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="100a"/><span class="szalid">a) </span>A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: <span class="tipodolt">apja, anyja</span> (eljött); <span class="tipodolt">fűrészelt, gyalult</span> (egész nap), <span class="tipodolt">tejet, vajat, kenyeret</span> (vásárolt); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="100b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent, mint azok külön-külön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel még laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: <span class="tipodolt">süt-főz, sütnek!
 -fÅ‘znek, sütött-fÅ‘zött, sütni-fÅ‘zni, sütés-fÅ‘zés; ég-föld, eget-földet; ide-oda, idébb-odább; több-kevesebb, többé-kevésbé;</span> stb.</p><p class="bekezdes">KötÅ‘jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelÅ‘ összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: <span class="tipodolt">apraja-nagyja, apraját-nagyját, keze-lába, kezét-lábát, orrán-száján, testi-lelki, írás-olvasás, oktató-nevelÅ‘</span> stb.</p><p class="bekezdes">Két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötÅ‘jeles összefűzésükkel: <span class="tipodolt">kínos-fájdalmas</span> (búcsú), <span class="tipodolt">gazdasági-társadalmi</span> (változások), <span class="tipodolt">nyelvi-stilisztikai</span> (elemzés), <span class="tipodolt">kérÅ‘-esdeklÅ‘</span> (szavakkal), <span class="tipodolt">sírva-nevetve</span> (ölelte Ã!
 ¡t) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ezzel a lehetÅ‘séggel 
azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: <span class="tipodolt">nyelvtani, stilisztikai és helyesírási</span> (gyakorlatok), nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="100c"/><span class="szalid">c) </span>A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: <span class="tipodolt">rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat, búbánata, búbánatos; árvíz, árvíztől; hadsereg, hadseregben, hadseregek; hányaveti, hányavetiek;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="101"/><span class="szid">101. </span>A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101a"/><span class="szalid">a) </span>Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van, amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: <span class="tipodolt">édes-bús, sík-domború</span> (lencse), <span class="tipodolt">rabló-pandúr, szoba-konyha, sakk-matt; piros-fehér-zöld;</span> stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: <span class="tipodolt">édes-búsan, sík-domborúra</span> (csiszolt), <span class="tipodolt">rabló-pandúrt</span> (játszottak), <span class="tipodolt">szoba-konyhás</span> (lakás), <span class="tipodolt">sakk-mattot</span> (mondott);!
  <span class="tipodolt">piros-fehér-zöldet, piros-fehér zöldre;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="101b"/><span class="szalid">b) </span>Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: <span class="tipodolt">hírnév: hírneve,</span> de: <span class="tipodolt">híre-neve; hírneves,</span> de: <span class="tipodolt">híres-neves;</span> stb. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) <span class="tipodolt">szántó-vető</span> (emberek), de: a <span class="tipodolt">szántóvetők</span> (= földművesek); (a padlón) <span class="tipodolt">csúszó-mászó</span> (kisgyerek), de: a <span class="tipodolt">csúszómászók</span> (= hüllők); stb.</p>
-<a name="F7_2_2"/><p class="cim_fejezet2">Az ikerszók</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="102"/><span class="szid">102. </span>Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="102a"/><span class="szalid">a) </span>A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható, illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: <span class="tipodolt">irul-pirul, irult-pirult; izeg-mozog, izegnek-mozognak, izgő-mozgó; hébe-hóba, ímmel-ámmal; tyúkom-búkom, dimbes-dombos, fidres-fodros;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="102b"/><span class="szalid">b) </span>A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: <span class="tipodolt">mendemonda, mendemondák; csigabiga, csigabigák; limlom, limlomot, limlomos; terefere, tereferél; hercehurca, ugribugri;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="103"/><span class="szid">103. </span>A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="103a"/><span class="szalid">a) </span>Vannak olyan ikerszavaink is, amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: <span class="tipodolt">csihi-puhi, piff-puff, csinn-bumm</span> stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) <span class="tipodolt">csihi-puhit</span> (rendezett), (a zenekar) <span class="tipodolt">csinn-bummja</span> stb. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: <span class="tipodolt">Ista-Pista, Ista-Pistát; Anna-Panna, Anna-Pannával;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="103b"/><span class="szalid">b) </span>Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk,!
  más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: <span class="tipodolt">gizgaz, gizgazok, gizgazos,</span> de: <span class="tipodolt">gizes-gazos; icipici, icipicit,</span> de: <span class="tipodolt">icit-picit;</span> stb.</p>
-<a name="F7_3"/><p class="cim_fejezet1">Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek
-írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="104"/><span class="szid">104. </span>Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van, amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető, tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. – Így például: <span class="tipodolt">szavahihető:</span> mi hihető? – a <span class="tipodolt">szava</span> hihető (az előtag az utótagnak alanya); <span class="tipodolt">drágakő:</span> milyen kő? – <span class="tipodolt">drága</span> kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője); <span class="tipodolt">háromszög:</span> hány szög? – <span class="tipodolt">három</span> szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője); <span class="tipodolt">favágó:</span> mit vágó? – <span class="tipodolt">fát</span> vágó (az előtag az utótagnak tárgya); <span class="tipodolt">életképes:</span> mire képes? – <span class="tipodolt">életre</span> ké!
 pes (az előtag az utótagnak határozója); <span class="tipodolt">hegygerinc:</span> minek a gerince? – a <span class="tipodolt">hegynek</span> a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője).</p>
-<a name="F7_3_1"/><p class="cim_fejezet2">Az alanyos, a minőség- és a mennyiségjelzős
-kapcsolatok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="105"/><span class="szid">105. </span>Alanyos, minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek, mert az alanynak, valamint a minőség- és mennyiségjelzőnek nincs ragja; ezért: <span class="tipodolt">aszály sújtotta</span> (vidék) és <span class="tipodolt">farkasordító</span> (tél); <span class="tipodolt">meleg nyár</span> és <span class="tipodolt">színesfém; tíz forint</span> és <span class="tipodolt">öttusa;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="106"/><span class="szid">106. </span>Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="106a"/><span class="szalid">a) </span>Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">gondatlanság okozta</span> (baleset), <span class="tipodolt">traktor szántotta</span> (föld), (a) <span class="tipodolt">munkások szervezte</span> (gyűlés), <span class="tipodolt">anyja nevelte</span> (gyermek) stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">árvíz mosta</span> (töltés), <span class="tipodolt">porhó borította</span> (lejtő); (a) <span class="tipodolt">barátom kölcsönadta</span> (pénz); (a) <span class="tipodolt">számítógép ellenőrizte</span> (adatok); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="106b"/><span class="szalid">b) </span>Az alanyos összetételeket egybeírjuk. Ezek tagj!
 ainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">agyafúrt</span> (= ravasz), <span class="tipodolt">eszeveszett</span> (= őrült), <span class="tipodolt">ügyefogyott</span> (= gyámoltalan, félszeg), <span class="tipodolt">nyakatekert</span> (= bonyolult), <span class="tipodolt">lélekszakadva</span> (= nagy sietve) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="106c"/><span class="szalid">c) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">dércsípte</span> (levelek), <span class="tipodolt">napsütötte</span> (táj), <span class="tipodolt">molyrágta</span> (szőnyeg), <span class="tipodolt">szúette</span> (bútor), <span class="tipodolt">magvaváló</span> (szilva) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="107"/><span class="szid">107. </span>A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="107a"/><span class="szalid">a) </span>A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">jobb kéz, általános iskola, ipari ország, olvasó lány, érett gyümölcs</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">egyetértő mosoly; orvosi titoktartás, baráti kézfogás; mezőgazdasági árutermelés;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="107b"/><span class="szalid">b) </span>A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege; <span class="tipodolt">gyorsvonat</span> (vonatfajta), <span class="tipodolt">hidegvérű</span> (= nyugodt), <span class="tipodolt">mel!
 egágy</span> (a kertészetben), <span class="tipodolt">kispárna</span> (párnafajta), <span class="tipodolt">söröspohár</span> (= sörnek való pohár), <span class="tipodolt">forgószél</span> (szélfajta), <span class="tipodolt">holtág</span> (folyóé) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="107c"/><span class="szalid">c) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">nagyfokú, fiatalkorú, haditerv, légiposta, útitárs, vízinövény, jótett</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="108"/><span class="szid">108. </span>Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához <span class="tipodolt">-i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű, -nyi</span> képző járul, a különírást általában megtartjuk: <span class="tipodolt">bal parti, szomszéd falubeli, piros tetős, fehér virágú, apró szemű, erős bordájú, nagy erejű, kis hordónyi</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">halványlila színű, iskolaköteles korú; hosszú szempillájú, szürke télikabátos; öntelt magatartású;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="109"/><span class="szid">109. </span>A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: <span class="tipodolt">szép piros, szép kövér, jó nagy, jó erős, borzasztó rossz, szörnyű hideg</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">nagy néha, jó néhányszor</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="110"/><span class="szid">110. </span>A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: <span class="tipodolt">halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros;</span> stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: <span class="tipodolt">sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="111"/><span class="szid">111. </span>Az olyan összetételeket, amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (<span class="tipodolt">al-, bel-, köz-, kül-, szak-</span> stb.), mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">alelnök, belföld, élmezőny, előtag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="112"/><span class="szid">112. </span>Az <span class="tipodolt">-ó, -ő</span> képzős igenevet, ha csak alkalmi minőségjelző, általában különírjuk jelzett szavától: <span class="tipodolt">dolgozó nő, izzó fém, közvetítő javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, eltérő vélemény, kiváló termék,</span> (az újoncokat) <span class="tipodolt">kiképző tiszt</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">mutató névmás, szélező körfűrész; növényvédő szer, rakétaindító állvány; földrengésjelző műszer; összekötő híd, ellenőrző leltár, előadó körút;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésn!
 ek valamilyen határozója), a két egyszerű szót egybeírjuk: <span class="tipodolt">cséplőgép, izzólámpa, desztillálótorony, védőnő, ivóvíz, költőpénz, eladólány</span> (üzletben), <span class="tipodolt">kiképzőtiszt</span> (beosztás), <span class="tipodolt">felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihenőnap, evezőlapát, átütőpapír, belépőjegy;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: <span class="tipodolt">forgószínpad, javítóműhely, mozgókórház, mérőműszer, előhívótank, vendéglátóipar</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="113"/><span class="szid">113. </span>A <span class="tipodolt">-t, -tt</span> képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: <span class="tipodolt">csapolt sör, dőlt betű, sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép</span> stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: <span class="tipodolt">aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="114"/><span class="szid">114. </span>Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat, hanem főnév is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="114a"/><span class="szalid">a) </span>A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: <span class="tipodolt">mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, közgazdász szakértő, gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár főhadnagy, rendőr százados; csuda jó, kutya hideg;</span> stb. Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: <span class="tipodolt">tanár úr, tanító néni, mérnök kolléga</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="114b"/><span class="szalid">b) </span>Egybeírjuk viszont az <span class="tipodolt">akácerdő, csiperkegomba, diáklány, fenyőfa, fiúgyermek, fűszeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolg!
 a, vendégművész</span> stb. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="115"/><span class="szid">115. </span>Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az előtag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: <span class="tipodolt">aranygyűrű, alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, kőfal, platinatégely</span> stb. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: <span class="tipodolt">acél mérőszalag, bőr pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; műanyag padlóburkolat;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="116"/><span class="szid">116. </span>A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: <span class="tipodolt">január hónapban, hétfő reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="117"/><span class="szid">117. </span>A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="117a"/><span class="szalid">a) </span>A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">öt ujj, száz forint, ezer esztendő, sok munka, több energia</span> stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">negyvenöt perces; két négyzetméternyi; huszonegy köbméteres;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#119">119.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="117b"/><span class="szalid">b) </span>A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">háromszög</span> (mértani idom), <span class="tipodolt">tízperc</span>!
  (iskolában), <span class="tipodolt">öttusa</span> (sportban), <span class="tipodolt">hatökör</span> (= buta), <span class="tipodolt">ezermester</span> (= sok mindenhez értő), <span class="tipodolt">tizenkétszög</span> (mértani idom) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="117c"/><span class="szalid">c) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">egynapi, nyolcoldalú, kétnyelvű, ötéves, tízpercnyi, húsznaponként</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#119">119.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="118"/><span class="szid">118. </span>Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelentő) főnév is. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: <span class="tipodolt">egy csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="119"/><span class="szid">119. </span>Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. a <span class="tipodolt">sok, több, fél</span> számnévnek), valamint egy <span class="tipodolt">-i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, -nyi</span> képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: <span class="tipodolt">harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi</span> stb. De számjegyekkel írva: <span class="tipodolt">9 havi, 20 főnyi</span> stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: <span class="tipodolt">hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi;</span> stb. Számjegyekkel írva is: <span!
  class="tipodolt">40 köbcentiméteres, 116 napi</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#117">117.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#117a">a)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#117c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen írjuk az ilyen <span class="tipodolt">-nként</span> ragos alakulatokat is: <span class="tipodolt">kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#117">117.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#117c">c)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="120"/><span class="szid">120. </span>A <span class="tipodolt">-dik</span> képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint <span class="tipodolt">-i, -s, -ú, -ű</span> képzős) melléknévvel: <span class="tipodolt">ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi;</span> stb. – A <span class="tipodolt">-d</span> képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: <span class="tipodolt">ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="121"/><span class="szid">121. </span>A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott <span class="tipodolt">-d</span> sorszámnévképzős jelzőket egybeírjuk: <span class="tipodolt">másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagukkal, huszonötödmagunkkal;</span> stb.</p>
-<a name="F7_3_2"/><p class="cim_fejezet2">A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős
-kapcsolatok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="122"/><span class="szid">122. </span>Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja; tehát: <span class="tipodolt">fát vágó</span> és <span class="tipodolt">egyetért; százszor mond</span> és <span class="tipodolt">százszorszép;</span> (az) <span class="tipodolt">asztal lapja</span> és <span class="tipodolt">vásárfia;</span> stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen; tehát: <span class="tipodolt">kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar =</span> (az) <span class="tipodolt">iskola udvar(a);</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="123"/><span class="szid">123. </span>A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="123a"/><span class="szalid">a) </span>A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál; kéziratokat összerendez;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="123b"/><span class="szalid">b) </span>A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">egyetért</span> (= azonos véleményen van), <span class="tipodolt">helytáll</span> (= derekasan viselkedik), <span class="tipodolt">jótáll</span> (= szavatol), <span class="tipodolt">semmittevő!
 </span> (= lusta, dologtalan), <span class="tipodolt">számottevő</span> (= jelentős, tekintélyes) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="123c"/><span class="szalid">c) </span>A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve</span> stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: <span class="tipodolt">alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző</span> stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="124"/><span class="szid">124. </span>Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. <span class="tipodolt">-ó, -ő, -ás, -és</span> stb.) járul, a különírást megtartjuk: <span class="tipodolt">nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="125"/><span class="szid">125. </span>A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125a"/><span class="szalid">a) </span>A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes</span> stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: <span class="tipodolt">készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125b"/><span class="szalid">b) </span>A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">észrevesz</s!
 pan> (= észlel, megfigyel), <span class="tipodolt">véghezvisz</span> (= befejez), <span class="tipodolt">ágrólszakadt</span> (= szegény), <span class="tipodolt">napraforgó</span> (növény), <span class="tipodolt">semmirekellő</span> (= haszontalan), <span class="tipodolt">tagbaszakadt</span> (= jól megtermett), <span class="tipodolt">tökkelütött</span> (= buta) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125c"/><span class="szalid">c) </span>A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett</span> stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: <span class="tipodolt">atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény</span> stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel t!
 agoljuk: <span class="tipodolt">adóbevallás-köteles, előítélet-m
entes</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="125d"/><span class="szalid">d) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="126"/><span class="szid">126. </span>Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. <span class="tipodolt">-ó, -ő, -ás, -és</span> stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: <span class="tipodolt">hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor;</span> stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#125">125.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#125d">d)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="127"/><span class="szid">127. </span>Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: <span class="tipodolt">általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="128"/><span class="szid">128. </span>A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128a"/><span class="szalid">a) </span>A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a választmány tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128b"/><span class="szalid">b) </span>A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: <span class="tipodolt">barátfüle</span> (tésztaféle), <span class="tipodolt">bolondokháza</span> (= felfordulás, zűrzavar), <span class="tipodolt">istenn!
 yila</span> (= villám), <span class="tipodolt">vásárfia</span> (= ajándék) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128c"/><span class="szalid">c) </span>A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró;</span> stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="128d"/><span class="szalid">d) </span>A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: <span class="tipodolt">napkelte, hol!
 dtölte, tojásfehérje, városháza</span> stb.</p>
-<a name="F7_3_3"/><p class="cim_fejezet2">A jelentéstömörítő összetételek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="129"/><span class="szid">129. </span>Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: <span class="tipodolt">vámvizsgálat</span> = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat?: <span class="tipodolt">vám</span>nál történő, <span class="tipodolt">vám</span>mal kapcsolatos <span class="tipodolt">vizsgálat; csigalépcső</span> = mihez hasonló lépcső?: a <span class="tipodolt">csiga</span> házához hasonló <span class="tipodolt">lépcső;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: <span class="tipodolt">barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinké!
 k;</span> stb.</p>
-<a name="F7_4"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="130"/><span class="szid">130. </span>A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="130a"/><span class="szalid">a) </span>A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: <span class="tipodolt">idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között</span> stb. – Ha a névutóhoz <span class="tipodolt">-i</span> képző járul, a különírást megtartjuk: <span class="tipodolt">idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti</span> (üreg), <span class="tipodolt">munka nélküli</span> (jövedelem), <span class="tipodolt">szó szerinti</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="130b"/><span class="szalid">b) </span>Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: <span class="tipodolt">délelőtt, délelőtti, délután, délutáni, holnaputá!
 n, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti</span> (= 1. metró; 2. illegális), <span class="tipodolt">munkanélküli</span> (főnév), <span class="tipodolt">könyvnélküli</span> (= szóról szóra megtanulandó lecke), <span class="tipodolt">pártonkívüli</span> (főnév), <span class="tipodolt">mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="130c"/><span class="szalid">c) </span>Az <span class="tipodolt">a, e, az, ez</span> mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: <span class="tipodolt">Ezelőtt</span> másképp hívták. <span class="tipodolt">Ezután</span> mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, <span class="tipodolt">eszerint</span> cselekedj! Nincs kétségem <span class="tipodolt">afelől,</span> hogy ő tette. <span cla!
 ss="tipodolt">Azalatt,</span> míg nyaraltok, kifestetem a lakást. El
ment <span class="tipodolt">anélkül,</span> hogy köszönt volna. Dolgozz, <span class="tipodolt">ahelyett</span> hogy heverészel! Stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#84">84.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#243d">d)</a></span>] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: <span class="tipodolt">a köré</span> a ház köré; <span class="tipodolt">a szerint</span> kell eljárni, nem <span class="tipodolt">e szerint; a nélkül</span> a könyv nélkül; Itt a hiba, <span class="tipodolt">e miatt</span> nem működik a gép. Mindene a zene, csak <span class="tipodolt">az iránt</span> érdeklődik. Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="131"/><span class="szid">131. </span>Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: <span class="tipodolt">átad, benéz, felnyit</span> v. <span class="tipodolt">fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeszállva;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">megtartás, szembeszállás</span> stb. – Igekötők lehetnek a következők: <span class="tipodolt">abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel-</span> v. <span class="tipodolt">föl-, félbe-, félre-, felül-</span> v. <span class="tipodolt">fölül-, fenn-</span> v. <span class="tipodolt">fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, n!
 eki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza-</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: <span class="tipodolt">pihend ki</span> (magad), <span class="tipodolt">hagyj fel</span> (ezzel), <span class="tipodolt">üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda,</span> (akkor) <span class="tipodolt">ültünk le,</span> (ti már) <span class="tipodolt">mehettek vissza</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131c"/><span class="szalid">c) </span>Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: <span class="tipodolt">el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">be!
  nem avatkozás, meg nem értés</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az
 igekötÅ‘k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölÅ‘je, hogy az igekötÅ‘ a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követÅ‘höz. Más és más tehát: <span class="tipodolt">megvan húszéves,</span> de: <span class="tipodolt">meg van töltve; megfogom a lepkét,</span> de: <span class="tipodolt">meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról,</span> de: <span class="tipodolt">le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba,</span> de: <span class="tipodolt">bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle,</span> de: <span class="tipodolt">el leszek fáradva; megtudták a hírt,</span> de: <span class="tipodolt">meg tudták javítani;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131d"/><span class="szalid">d) </span>A megismételt igekötÅ‘k közé kötÅ‘jelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): <span class="tipodolt">ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-Ã!
 ¶sszevesznek; elÅ‘-elÅ‘tűnÅ‘, vissza-visszatérve;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">vissza-visszatérés</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ellentétes jelentésű igekötÅ‘ket kötÅ‘jellel kapcsoljuk össze, és különírjuk Å‘ket az igétÅ‘l (vagy igenévtÅ‘l): <span class="tipodolt">ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, elÅ‘re-hátra pillantva;</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">le-föl sétálás</span> stb.</p><p class="bekezdes">Különírjuk az igétÅ‘l (vagy igenévtÅ‘l) az <span class="tipodolt">összevissza, szerteszéjjel, szerteszét</span> határozószókat is: <span class="tipodolt">összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">szerteszét szórás</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="131e"/><span class="szalid">e) </span>Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószÃ!
 ³i szerepét hangsúlyozzuk: <span class="tipodolt">abba tette</span> 
(amiben eredetileg volt), de: <span class="tipodolt">abbahagy; fenn</span> v. <span class="tipodolt">fönn maradt</span> (a padláson), de: <span class="tipodolt">fennmarad</span> v. <span class="tipodolt">fönnmarad</span> (a neve); (nem) <span class="tipodolt">félre állt</span> (hanem középre), de: (tapintatból) <span class="tipodolt">félreállt; ide jött</span> (nem a szomszédba), de: <span class="tipodolt">idejött hozzám;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az igekötÅ‘vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétÅ‘l (vagy igenévtÅ‘l), ha világosan személyes névmási szerepű: <span class="tipodolt">hozzá</span> (= Å‘hozzá) <span class="tipodolt">ment feleségül</span> (nem hozzád), de: <span class="tipodolt">hozzájárul</span> (valamihez); <span class="tipodolt">neki</span> (= Å‘neki) <span class="tipodolt">megy a levél,</span> de: <span class="tipodolt">nekimegy</span> (a szekrénynek); (csak) <span class="tipodolt">rá</span> (= Å‘rÃ!
 ¡) <span class="tipodolt">gondolok,</span> de: (rossz) <span class="tipodolt">rágondolni</span> is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: <span class="tipodolt">hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="132"/><span class="szid">132. </span>A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egymagam, egymagad, egymagatok;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">önmagam, önmagad, önmagunk;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi;</span></span></td></tr><tr><td v!
 align="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szintolyan, szintakkora, szintannyi;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csakolyan, csakannyi, csakennyi;</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">éppolyan, éppakkora, éppannyi;</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: <span class="tipodolt">énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük;</span> stb.</p><p class="bekezdes">De: <span class="tipodolt">én magam megyek oda</span> (a hangsúly a <span class="tipodolt">magam</span> szón); <span class="tipodolt">csak annyi szükséges</span> (a hangsúly az <span class="tipodolt">anny!
 i</span> szón), <span class="tipodolt">épp olyan esetben</span> (a h
angsúly az <span class="tipodolt">olyan</span> szón); stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="133"/><span class="szid">133. </span>Tagadó névmások előtagjaként a <span class="tipodolt">se, sem, semmi</span> szót egybeírjuk az utána következő szóelemmel: <span class="tipodolt">semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle</span> stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a <span class="tipodolt">se</span> és a <span class="tipodolt">sem</span> szót az utótaggal: <span class="tipodolt">sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor</span> stb.</p><p class="bekezdes">Különírjuk viszont a <span class="tipodolt">se</span> és a <span class="tipodolt">sem</span> szót, ha névmások és határozószók után állnak: <span class="tipodolt">semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">sohase, sohasem, sose, sosem.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="134"/><span class="szid">134. </span>Az <span class="tipodolt">akár-, bár-, mind-, minden-</span> és <span class="tipodolt">vala-</span> előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: <span class="tipodolt">akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="135"/><span class="szid">135. </span>Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: <span class="tipodolt">kétségkívül</span> (= biztosan), <span class="tipodolt">nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: <span class="tipodolt">úgy tett, mintha szeretné,</span> de: <span class="tipodolt">szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt</span> (kötőszó), de: <span class="tipodolt">egy részt kapott belőle; dehogyis!</span> (= nem), <span class="tipodolt">de hogy is gondolod?;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="136"/><span class="szid">136. </span>Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: <span class="tipodolt">csúszómászó, járókelő, földalatti, munkanélküli, ennivaló, hártyásszárnyúak</span> stb. (melléknévből főnév); <span class="tipodolt">tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban</span> stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); <span class="tipodolt">ennélfogva, mindazonáltal, miután</span> stb. (határozószóból kötőszó); <span class="tipodolt">nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd, nemtörődöm</span> (ember), <span class="tipodolt">nemszeretem</span> (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: <span class="tipodolt">az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="137"/><span class="szid">137. </span>Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: <span class="tipodolt">egymás mellett</span> és <span class="tipodolt">egymás melletti,</span> de: <span class="tipodolt">egymásmellettiség;</span> hasonlóképpen: <span class="tipodolt">egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási</span> (szerződés), <span class="tipodolt">szeretetreméltóság</span> stb.</p><p class="bekezdes">Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: <span class="tipodolt">szívhez szóló</span> és <span class="tipodolt">szívhez szólóbb,</span> de: <span class="tipodolt">legszívhezszólóbb;</span> hasonlóképpen: <span class="tipodolt">legharcrakészebb, leghasznothajtóbb</span> stb.</p><p cla!
 ss="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: <span class="tipodolt">harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="138"/><span class="szid">138. </span>Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek.</p><p class="bekezdes">A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: <span class="tipodolt">asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés</span> stb. De: <span class="tipodolt">sakk-kör</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: <span class="tipodolt">cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, írógépműszerész, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegy!
 ségrendszer</span> stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötÅ‘jellel tagoljuk a két fÅ‘ összetételi tag határán: <span class="tipodolt">csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerÅ‘-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetÅ‘k: <span class="tipodolt">tervezÅ‘iroda-vezetÅ‘ = a tervezÅ‘iroda vezetÅ‘je, gépkocsivezetÅ‘-tanfolyam = gépkocsi-vezetÅ‘i tanfolyam</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következÅ‘k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: <span class="tipodolt">cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékmÅ!
 ±veink;</span> stb. – A származékszók képzÅ‘eleme azonban belesz
ámít a szótagszámba: <span class="tipodolt">kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletünknek;</span> de <span class="tipodolt">kerékpár-javítási,</span> (bőséges) <span class="tipodolt">élelmiszer-készletű</span> stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: <span class="tipodolt">előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés</span> stb., de: <span class="tipodolt">befogadóképesség, állománykiegészítés</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. <span class="tipodolt">centi-, deci-, deka-, extra-)</span> tekintjük külön szónak: <span class="tipodolt">centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="139"/><span class="szid">139. </span>A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="139a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: <span class="tipodolt">anyagcsere-vizsgálat,</span> de: <span class="tipodolt">anyagcserevizsgálat-kérés; békeszerződés-tervezet,</span> de: <span class="tipodolt">békeszerződéstervezet-kidolgozás; kerekasztal-konferencia,</span> de: <span class="tipodolt">kerekasztalkonferencia-rendezés;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: <span cl!
 ass="tipodolt">anyagcsere-vizsgálat kérése, a békeszerződés tervezetének kidolgozása, kerekasztal-konferencia rendezése</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="139b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy különírt szókapcsolat (pl. <span class="tipodolt">hajlított bútor)</span> olyan utótagot kap (pl. <span class="tipodolt">gyár</span>), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">hajlítottbútor-gyár.</span> Hasonló esetek: <span class="tipodolt">hideg víz,</span> de: <span class="tipodolt">hidegvíz-csap; házi feladat,</span> de: <span class="tipodolt">házifeladat-készítés; légi fénykép,</span> de: <span class="tipodolt">légifénykép-montázs; szabad vezeték,</span> de: <span class="tipodolt">szabadvezeték-hálózat;</span> stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járu!
 lhat szókapcsolathoz: <span class="tipodolt">házi feladat,</span> de
: <span class="tipodolt">számtan-házifeladat;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: <span class="tipodolt">lőtt vadak árusítása</span> (nem <span class="tipodolt">lőttvad-árusítás</span>), <span class="tipodolt">hőre lágyuló műanyagok feldolgozása</span> (nem <span class="tipodolt">hőrelágyulóműanyag-feldolgozás</span>) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="139c"/><span class="szalid">c) </span>Két azonos utótagú összetétel (pl. <span class="tipodolt">nyomásdiagram, térfogatdiagram)</span> különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba <span class="tipodolt">(nyomás-térfogat).</span> Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: <span class="tipodolt">nyomás-térfogat diagram.</span> Hasonlóképpen: <span cla!
 ss="tipodolt">szövőipar, fonóipar,</span> de: <span class="tipodolt">szövő-fonó ipar; ajakhang, foghang,</span> de: <span class="tipodolt">ajak-fog hang; fényjáték, árnyjáték,</span> de: <span class="tipodolt">fény-árny játék; rézötvözet, aranyötvözet,</span> de: <span class="tipodolt">réz-arany ötvözet;</span> továbbá <span class="tipodolt">kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta</span> stb.</p><p class="bekezdes">A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják!</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="140"/><span class="szid">140. </span>FÅ‘neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következÅ‘képpen kapcsolunk össze:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="140a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minÅ‘ségjelzÅ‘je, a két szót különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">Mariska néni, DezsÅ‘ bácsi, Fazekas úr, Kovács mérnök; a Nagy család, a Kalmár fiú; Volkswagen gépkocsi, Fabulon arckrém;</span> stb. – Hasonló esetek: <span class="tipodolt">Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#167">167.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#170">170.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="140b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint <span class="tipodolt">-i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű</span> képzÅ‘s) melléknÃ!
 ©vvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötÅ‘jellel kapcsoljuk Å‘ket össze: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169">169.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: <span class="tipodolt">ádámcsutka, pálfordulás, röntgensugár</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#201">201.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="141"/><span class="szid">141. </span>A <span class="tipodolt">-fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű</span> és <span class="tipodolt">-szerű</span> képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: <span class="tipodolt">másfajta, többféle, egynemű, negyedrét, sokrétű, ésszerű</span> stb. – A tulajdonnevekhez a <span class="tipodolt">-féle</span> és a <span class="tipodolt">-szerű</span> szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Petőfi-szerű; Jedlik Ányos-féle;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#171">171.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Felsorolásban az elmaradó közös, csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: <span class="tipodolt">bükk-, mogyoró- és nyírfafélék; Tömörkény- és Gárdonyi-szerű;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262">262.</a></span> <span clas!
 s="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#262c">c)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="142"/><span class="szid">142. </span>Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#288">288.</a></span>, az összetett számnevek és a számok tagolásával a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span>, a sorszámnevekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#267">267.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#267a">a)</a></span> és a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span>, a törtszámnevekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>, a tizedes törtekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274">274.</a></span> és a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span> pont.</p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F8"/><p class="cim_fofejezet">A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="143"/><span class="szid">143. </span>A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk, de egyes meghatározott esetekben naggyal is. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban, külön fejezetben tárgyaljuk őket.</p>
-<a name="F8_1"/><p class="cim_fejezet1">A kis kezdőbetűk</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="144"/><span class="szid">144. </span>Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">szeret, virágzik; elnök, ország, polgár; drága, fenséges; három, kevés; ami, bármennyi; itt, most; ejha, nahát, ugye, és, jóllehet;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú, kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: <span class="tipodolt">béke, szabadság, szerelem, haza, élet, tavasz, édesanya, család</span> stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#149">149.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#150">150.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="145"/><span class="szid">145. </span>Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): <span class="tipodolt">március tizenötödike, anyák napja, május elseje, mindenszentek, karácsony, húsvét, nemzeti ünnep; a honfoglalás, a mohácsi vész, a bécsi kongresszus, a szabadságharc, az ónodi országgyűlés, a francia forradalom;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="146"/><span class="szid">146. </span>A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. nevét általában kisbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, légkörkutatási szimpózium, termoanalitikai tudományos ülésszak, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, fásítási hónap, a népművészet mestere, országos középiskolai tanulmányi verseny</span> stb. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: <span class="tipodolt">Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#191">191.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="147"/><span class="szid">147. </span>Kisbetűvel kezdjük a népek, népelemek, népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: <span class="tipodolt">észt, kínai, magyar, orosz, szlovák, palóc, sváb, szász, székely, indián, néger; finnugor, germán, román, urál-altaji, nyugati szláv</span>; stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz, felekezetekhez tartozást jelentő szavak: <span class="tipodolt">buddhista, katolikus, mohamedán, református</span> stb.</p>
-<a name="F8_2"/><p class="cim_fejezet1">A nagy kezdőbetűk</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="148"/><span class="szid">148. </span>Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg, valamint – pont, kérdőjel, felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: <span class="tipodolt">Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak, hogy motyóikat összeszedjék … Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra, hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul, törökül, perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Az iskola szeme fényeit!</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="149"/><span class="szid">149. </span>Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem): <span class="tipodolt">Drága Ilonka Néni! Tisztelt Osztályvezető Úr! Kedves Kovács Bácsi! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: <span class="tipodolt">Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám!</span></p><p class="bekezdes">Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Légy szíves, barátom, látogass meg minket! Arra kérem a p!
 olgármester urat, szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Melegen érdeklődött irántatok.</span> Stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: <span class="tipodolt">Szeretném, Apám, ha nem értene félre. A legfőbb érdem az Önöké. Szeretnék mindig Veled lenni.</span> Stb. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: <span class="tipodolt">Bocsássa meg, Igazgató úr, hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár asszonyt arra, hogy…</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Felkérem Horváth akadémikust vitaindító előadásának megtartására. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja.</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"!
 ><a href="#144">144.</a></span><span class="utalas">, </span><span cla
ss="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="150"/><span class="szid">150. </span>Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen, elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze, erősítheti a szavak hangulatát, felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra, sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: <span class="tipodolt">a Szerelem, a Végzet, a Hatalom; Mi vagyunk: Jövő és Igazság,</span> | <span class="tipodolt">Engesztelés és nagy Ítélet;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#144">144.</a></span>)</p>
-<a name="F8_3"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb esetek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="151"/><span class="szid">151. </span>Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-, illetőleg kisbetűvel: <span class="tipodolt">„Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.”; „Légy fegyelmezett!”</span> stb.; illetőleg: <span class="tipodolt">„a földre sütöttük szemünk. Kinyílt</span> | <span class="tipodolt">a földbe zárt titok.”</span> (Vagy: <span class="tipodolt">„… a földre sütöttük”</span> stb.)  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256a">a)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264">264.</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="152"/><span class="szid">152. </span>Az útbaigazító feliratokat, a táblázatok, grafikonok, ábrák stb. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Bejárat, Házfelügyelő, Igazgató, Pénztár; Lázgörbe;</span> stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll, akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: <span class="tipodolt">Kettős megállóhely, Nyilvános telefon, B porta; A légfék vázlatos rajza;</span> stb. – Ha a szöveg első szava számnév, s ezt számjeggyel írjuk, az utána következő szó kis kezdőbetűs: <span class="tipodolt">2. metróvonal, 5. ajtó, III. vágány</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok, igazolványok, oklevelek stb. végén az aláírás alatti megjelölést: <span class="tipodolt">elnök, titkár, igazgató, rektor, miniszter; a bizottság titkára, a társtulajdonosok közös képviselője;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="153"/><span class="szid">153. </span>A családnevek előtti <span class="tipodolt">doktor, idősb, ifjabb, özvegy</span> stb. szót, illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: <span class="tipodolt">Dr. Mészáros Mihály, Id. Kelemen László, Ifj. Jakab Imréné; Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy…;</span> stb. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: <span class="tipodolt">Ott volt dr. Mészáros Mihály is. Szép Gergely és ifj. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen.</span> – Hasonlóan a történelmi nevek esetében, kiemelt helyzetben: <span class="tipodolt">Gróf Széchenyi István,</span> de szövegben: <span class="tipodolt">Miniszteri tárcát vállalt gróf Széchenyi István is.</span></p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F9"/><p class="cim_fofejezet">A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="154"/><span class="szid">154. </span>A tulajdonnevek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagneveket, az intézményneveket, a márkaneveket, a címeket stb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik, három szempontból mégis egyformán viselkednek.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154a"/><span class="szalid">a) </span>Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: <span class="tipodolt">Szőke</span> (családnév), de: <span class="tipodolt">szőke</span> (hajszín); <span class="tipodolt">Fakó</span> (lónév)<span class="tipodolt">,</span> de: <span class="tipodolt">fakó</span> (színnév); <span class="tipodolt">Mór</span> (helységnév, személynév), de: <span class="tipodolt">mór</sp!
 an> (népnév); <span class="tipodolt">Hollófészek</span> (hegy neve), de: <span class="tipodolt">hollófészek</span> (a holló fészke); <span class="tipodolt">Rák</span> (csillagkép neve), de: <span class="tipodolt">rák</span> (állat neve); <span class="tipodolt">Patyolat</span> (vállalat neve), de: <span class="tipodolt">patyolat</span> (fehér, hófehér); <span class="tipodolt">Kortárs</span> (folyóirat címe), de: <span class="tipodolt">kortárs</span> (valakivel egy időben élő); <span class="tipodolt">Parázs</span> (tűzhelymárka neve), de: <span class="tipodolt">parázs</span> (izzó tüzelőanyag); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154b"/><span class="szalid">b) </span>A nagy kezdőbetű mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. A többelemű nevek tagjainak összetartozását tö!
 bbféleképpen jelezhetjük.</p><p class="bekezdes">Egybeírjuk az alk
otó tagokat: <span class="tipodolt">Kispista, Tóthpál, Annamária, Nagykőrös, Hegyalja, Olaszország</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: <span class="tipodolt">Nemeskéri-Kiss, Velencei-tó, Észak-Afrika</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: <span class="tipodolt">Kőrösi Csoma Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyar Nyelvőr</span> stb.</p><p class="bekezdes">A név nyelvi felépítése is jelezheti, meddig tart a tulajdonnév. Így pl. az <span class="tipodolt">utca</span> <span class="tipodolt">(u.)</span> szó a név utolsó eleme, a <span class="tipodolt">című</span> <span class="tipodolt">(c.)</span> szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: <span class="tipodolt">Kiss János altábornagy utca, az Ének a pesti ligetről című vers</span> stb.</p><p class="bekezdes">A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete!
  teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: <span class="tipodolt">Egri csillagok, A város peremén, Helyesírási kéziszótár</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154c"/><span class="szalid">c) </span>A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: <span class="tipodolt">Thököly, Werbőczy, Központi Fizikai Kutatóintézet; Pepsi-Cola, Rutascorbin;</span> stb. Másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Wittmann-né, New York-i</span> stb. (Nem pedig: Kissel, Wittmanné, newyorki stb.)</p>
-<a name="F9_1"/><p class="cim_fejezet1">A személynevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="155"/><span class="szid">155. </span>Mind a családneveket (vezetékneveket), mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Bakos, Deli, Körmendi, Szántó; Éva, Zsuzsa, György, Pál; Szerencsés András, Szeremlei-Szabó Zsolt;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmány kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="156"/><span class="szid">156. </span>Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: <span class="tipodolt">Asztalos, Bíró, Hajdú, Kis, Takács</span> stb. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: <span class="tipodolt">Biró, Buday, Eördögh, Gaál, Gombocz, Hajdu, Kiss, Kultsár, Pais</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#87">87.</a></span>) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: <span class="tipodolt">Baradlay, Maszlaczky, Keöcherepy</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="157"/><span class="szid">157. </span>A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="157a"/><span class="szalid">a) </span>A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: <span class="tipodolt">Beythe, Kemechey, Orczy, Sigray, Thewrewk, Vay</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#87">87.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="157b"/><span class="szalid">b) </span>A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki, ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. <span class="tipodolt">Batsányi</span> – <span class="tipodolt">Bacsányi</span>). Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a csalá!
 d vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített, korunkhoz legközelebb eső formát kell használni, s azt kell következetesen érvényesíteni: <span class="tipodolt">Apafi, Batsányi, Kazinczy, Lorántffy, Verseghy</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók, ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: <span class="tipodolt">Dezsőfi, Rákóczy, Teleky</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="157c"/><span class="szalid">c) </span>Az olyan névformák, melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól, de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban, ebben a formában használandók: <span class="tipodolt">Bocskai, Rákóczi, Zrínyi; Apáczai Csere, Tsétsi János;</span> stb. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Zrini), sem pedi!
 g korszerűsíteni (pl. Csécsi).</p><p class="bekezdesszalid"><a name
="157d"/><span class="szalid">d) </span>Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani, amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja, de egyszersmind lehetővé teszi, hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: <span class="tipodolt">Komjáthy, Pesthi, Werbőczy, Wathay</span> stb. (nem Komjáti, Pesti, Verbőci, Vatai stb.); illetőleg <span class="tipodolt">Kakas, Csombor, Csulyak</span> stb. (nem Cacas, Czombor, Chuliak stb.).</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="158"/><span class="szid">158. </span>Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: <span class="tipodolt">Györgyjakab, Kispéter, Nagygyörgy, Tóthmátyás, Vörösbaranyi</span> stb.</p><p class="bekezdes">A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: <span class="tipodolt">Bajcsy-Zsilinszky, Endrődy-Somogyi, Kerpel-Fronius, Konkoly-Thege</span> stb.</p><p class="bekezdes">A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: <span class="tipodolt">Baróti Szabó, Csokonai Vitéz, Kőrösi Csoma, Tótfalusi Kis</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak, ezért a két névelem általában együtt használandó, és sorrendjük nem cserélhető fel. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedv!
 éért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: <span class="tipodolt">Csokonai, Tótfalusi</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="159"/><span class="szid">159. </span>Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: <span class="tipodolt">Nagy Jánosné, Nagy Jánosné Kovács Anna, Nagyné Kovács Anna, Nagy Anna</span> és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) <span class="tipodolt">Kovács Anna.</span> – Bár nem hivatalos, használatos az <span class="tipodolt">N. Kovács Anna</span> forma is.</p><p class="bekezdes">A férj nevének <span class="tipodolt">-né</span> képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt, s a <span class="tipodolt">szül.</span> rövidítés beiktatása is fölösleges: <span class="tipodolt">Szabó Lászlóné Nagy Katalin</span> vagy <span class="tipodolt">Szabóné Nagy Katalin</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="160"/><span class="szid">160. </span>A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó, személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: <span class="tipodolt">Allah, Boldogasszony, Hadúr, Isten, Jupiter, Ozirisz, Zeusz</span> stb. – Az <span class="tipodolt">isten</span> szót gyakran használjuk köznévi értelemben is, illetőleg olyan szövegösszefüggésben, amelyben kisbetűs kezdése a helyes: <span class="tipodolt">a görög istenek; Tudja isten, mi lett vele. Az isten szerelmére!</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="161"/><span class="szid">161. </span>Mind régi (eredeti és jövevény), mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: <span class="tipodolt">Csilla, Piroska, Jolán, Vilma, Árpád, Zsolt, Bálint, László; Betti, Klaudia, Zsanett, Artúr, Márió, Raul;</span> stb. – A <span class="tipodolt">ch-</span>t és az <span class="tipodolt">x-</span>et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: <span class="tipodolt">Richárd, Alexandra, Félix, Lexi</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#209">209.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="162"/><span class="szid">162. </span>A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül, azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat, jeleket, képzőket), mint a közszavakhoz: <span class="tipodolt">Dózsát, Kossuthhoz, Szemeréről, Táncsics Mihálynak, Ilosvai Selymes Péternél, Vörösmartyé, a Hunyadiak; jókais, madáchi, petőfieskedők;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">Táncsics Mihály-i, Ilosvai Selymes Péter-es</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#165">165.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="163"/><span class="szid">163. </span>A mássalhangzóra végződő személynevek <span class="tipodolt">-val, -vel</span> (és néha <span class="tipodolt">-vá, -vé</span>) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="163a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük: <span class="tipodolt">Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#83">83.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="163b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt változatlanul hagyjuk, a rag <span class="tipodolt">v</span>-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: <span class="tipodolt">Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, B!
 abitscsal, Paiszsal; Madáchcsá;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="163c"/><span class="szalid">c) </span>Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik, a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> (és néha a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span>) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: <span class="tipodolt">Bernadettel, Marcellal</span> v. <span class="tipodolt">Marcellel, Mariannal</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="164"/><span class="szid">164. </span>Az <span class="tipodolt">-i</span> és az <span class="tipodolt">-s</span> melléknévképzővel, az <span class="tipodolt">-ista</span> és az <span class="tipodolt">-izmus</span> főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt), illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: <span class="tipodolt">móriczi, mikszáthos, buddhista, jozefinizmus; tóthpáli, kispéteres; schöpf-mereis, rippl-rónais;</span> stb. – De ha a személynév két vagy több elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: <span class="tipodolt">Széchenyi István-i</span> (elképzelések), <span class="tipodolt">Eötvös József-i</span> (iskolareform), <span class="tipodolt">Csokonai Vitéz Mihály-os</span> (verselés) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="165"/><span class="szid">165. </span>A <span class="tipodolt">-k</span> többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan, nagy kezdőbetűs formájához: <span class="tipodolt">az Árpádok, a Kisfaludyak; a Kossuthok, Petőfik, Táncsicsok kora; az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#162">162.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire <span class="tipodolt">-k</span> többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést, haragot stb. érzékeltetheti.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="166"/><span class="szid">166. </span>A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">a nagy Napóleon, a nyelvújító Kazinczy, az ifjú Ady, a szép Csapóné</span> stb. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Könyves Kálmán, Nagy Péter, Oroszlánszívű Richárd, Rettegett Iván, Rőtszakállú Frigyes, Szent Erzsébet</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="167"/><span class="szid">167. </span>Személynév – akár egy-, akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: <span class="tipodolt">István király, Bánk bán, Kovács államtitkár, Dobay szakaszvezető, Polgár doktor, Németh mérnök, Moharos kisasszony, Inotai úr, Zsófi néni, Noszty fiú; Vajda Elemér akadémikus, Somogyi Béláné főelőadó, Sárosi János marós, Erdélyi Ilona tudományos kutató, Szalay Tamás vasdiplomás orvos;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdes">Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől, sőt fantázianevektől), amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek, különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: <s!
 pan class="tipodolt">Benedek család, Csák nemzetség, Kaláka együttes, Nyék törzs; Kölcsey Ferenc olvasókör;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="168"/><span class="szid">168. </span>Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. <span class="tipodolt">Kossuth-szobor</span> = Kossuth szobra, <span class="tipodolt">Kossuth-nóta</span> = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger</span>–<span class="tipodolt">Müller-számlálócső, Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b"!
 >b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169">169.</a></span>]</p><p class="bekezdes">A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: <span class="tipodolt">Deák-párt, Forrai-kórus, Lenkey-század, Szemere-kormány; Szent Benedek-rend;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az uralkodóházat jelentő <span class="tipodolt">ház, család</span> és <span class="tipodolt">dinasztia</span> szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: <span class="tipodolt">Árpád-ház, Anjou-ház, Habsburg-ház, Jagelló-ház; Bourbon-család; Tudor-dinasztia;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: <span class="tipodolt">katicabogár, krisztustövis, martinkemence</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a !
 href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">
<a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#201">201.</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="169"/><span class="szid">169. </span>Az egy- vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire <span class="tipodolt">-i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű</span> képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: <span class="tipodolt">Árpád-kori, Mátyás-templomi, Jókai-regénybeli, Kossuth-díjas, Zrínyi-soros, Mária-arcú, Kodály-módszerű, Herkules-erejű; Konkoly-Thege-érmes, Jászai Mari-díjas; Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldi-szótárbeli;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="170"/><span class="szid">170. </span>Ha egymástól különírt, személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez <span class="tipodolt">(Julianus barát)</span> egy újabb főnév (pl. <span class="tipodolt">szobor</span>) kapcsolódik, ez elé nem teszünk kötőjelet: <span class="tipodolt">Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, Szent István vértanú plébániatemplom, Jeremiás próféta kolostor</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#167">167.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Tanácsos feloldani őket: <span class="tipodolt">Julianus barát szobra</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="171"/><span class="szid">171. </span>A <span class="tipodolt">-féle</span> és a <span class="tipodolt">-szerű</span> képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Wesselényi-féle, Munkácsy-szerű, Szent-Györgyi-féle; Paál László-szerű, Szinyei Merse Pál-szerű;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141">141.</a></span>)</p>
-<a name="F9_2"/><p class="cim_fejezet1">Az állatnevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="172"/><span class="szid">172. </span>Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Bodri, Cirmos, Csákó, Ráró, Villám, Bagira, Vuk</span> stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: <span class="tipodolt">Bodri kutya, Ráró lovam</span> stb.</p>
-<a name="F9_3"/><p class="cim_fejezet1">A földrajzi nevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="173"/><span class="szid">173. </span>A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek (pl. <span class="tipodolt">Szeged</span> stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. <span class="tipodolt">Tiszántúl, Szombathely</span> stb.); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. <span class="tipodolt">Zsivány-patak, Apáthy-szikla, Dél-Amerika</span> stb.); a különírt tagokból álló nevek (pl. <span class="tipodolt">Olasz Köztársaság, Villányi út</span> stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos!
 ), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: <span class="tipodolt">Hűvös-völgy</span> (domborzati név), de: <span class="tipodolt">Hűvösvölgy</span> (városrésznév); <span class="tipodolt">Ferenc-hegy</span> (domborzati név), de: <span class="tipodolt">Ferenc körút</span> (utcanév); <span class="tipodolt">Sáros-patak</span> (víznév), de: <span class="tipodolt">Sárospatak</span> (helységnév); stb.</p><p class="bekezdes">Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást, mégpedig az <span class="tipodolt">-i</span> (olykor <span class="tipodolt">-beli</span>) képzős származékokkal együtt. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Magyarország fontosabb hivatalos fö!
 ldrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a
 földrajzinév-tár tartalmazza.</p>
-<a name="F9_3_1"/><p class="cim_fejezet2">Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="174"/><span class="szid">174. </span>Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó), az alapformát természetesen nagybetűvel, az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az <span class="tipodolt">-i</span>-re végződő ilyen szavak <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div c!
 lass="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Európa</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">európai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Itália</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">itáliai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erdély</span></span></td>!
 <td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodol
t">erdélyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mátrai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Debrecen</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span cl!
 ass="tipodolt">debreceni</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Krakkó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">krakkói</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tamási</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tamási</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="175"/><span class="szid">175. </span>Alapformájukban nagy, <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="175a"/><span class="szalid">a) </span>a több elemből álló, <span class="tipodolt">ország, föld, alföld, part</span> utótagú országneveket, az országrészneveket, valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><spa!
 n class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyarország</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magyarországi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Franciaország</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">franciaországi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Palócföld</span>!
 </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span cl
ass="tipodolt">palócföldi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Németalföld</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">németalföldi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Elefántcsontpart</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">elefáncsontparti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kisalföld</span></span></td><!
 td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kisalföldi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hegyalja</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hegyaljai</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza</p><p class="bekezdesszalid"><a name="175b"/><span class="szalid">b) </span>a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width!
 ="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0c
m 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapest</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budapesti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balatonalmádi</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span clas!
 s="normal"><span class="tipodolt">balatonalmádi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hódmezővásárhely</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hódmezővásárhelyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökkanizsa</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">törökkanizsai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt"!
 >Fokváros</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class=
"normal"><span class="tipodolt">fokvárosi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Békásmegyer</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">békásmegyeri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Újszeged</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">újszegedi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsóbélatelep</span></span><!
 /td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">alsóbélatelepi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dénesmajor</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dénesmajori</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csehipuszta</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csehipusztai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><!
 span class="tipodolt">Rétitanya</span> stb.</span></td><td valign="to
p" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">rétitanyai</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az <span class="tipodolt">i</span>-re végződő ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékának végén csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk.</p>
-<a name="F9_3_2"/><p class="cim_fejezet2">A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló
-földrajzi nevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="176"/><span class="szid">176. </span>Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="176a"/><span class="szalid">a) </span>Közszói előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </s!
 pan></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Arany-patak</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">arany-pataki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Velencei-tó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">velencei-tói</span> v. <span class="tipodolt">-tavi</span></span></td><td valign="top"!
  width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="t
op" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sólyom-sziget</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sólyom-szigeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sváb-hegy</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sváb-hegyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kőszikla</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis-kősziklai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span !
 class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holdvilág-árok</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holdvilág-ároki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunántúli-középhegység</span> stb.<span class="tipodolt"></span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dunántúli-középhegységi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="176b"/><span class="szalid">b) </span>Tulajdonnévi előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%!
 "><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" st
yle="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width=!
 "40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel-sziget</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel-szigeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna-part</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna-parti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balaton-felvidék</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Balaton-felvidéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><s!
 pan class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span cl
ass="normal"><span class="tipodolt">Kaszpi-tenger</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kaszpi-tengeri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kab-hegy</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kab-hegyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huron-tó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Huron-tói</span> v. <span class="tipodolt">-tavi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="1!
 0%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szandaváralja-patak</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szandaváralja-pataki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunazug-hegység</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dunazug-hegységi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm !
 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadd
ing="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vas Mihály-hegy</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vas Mihály-hegyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila-lakótelep</span!
 ></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila-lakótelepi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Buen Tiempo-fok</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Buen Tiempo-foki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: <span class="tipodolt">óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag</span> stb.; összetett szavak is: <span class="tipodolt">félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó</span!
 > stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az olyan nevek, ill. névrész
ek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így pl. a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176b">b)</a></span> pontban: <span class="tipodolt">Huron, Kab, Kaszpi;</span> a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#177a">a)</a></span> pontban: <span class="tipodolt">Cselőte, Zéland.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="177"/><span class="szid">177. </span>Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="177a"/><span class="szalid">a) </span>Közszói előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma!
 :</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Tisza</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-tiszai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-Kína</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-kínai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="!
 top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Öreg-Cse
lőte</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">öreg-cselőtei</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Új-Zéland</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">új-zélandi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nyugat-Dunántúl</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyugat-dunántúli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" widt!
 h="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Délkelet-Magyarország</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">délkelet-magyarországi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll, ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="!
 top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</
div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keleti-Sierra Madre</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keleti-Sierra Madre-i</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy-New York</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy-New York-i</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdessz!
 alid"><a name="177b"/><span class="szalid">b) </span>Tulajdonnévi előtaggal</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kál-Kápolna</span> (vasútállomás)</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><!
 span class="tipodolt">kál-kápolnai</span></span></td><td valign="top
" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr-Moson-Sopron</span> (megye)</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr-moson-soproni</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bödd-Bakod</span> (terület)</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bödd-bakodi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csörnöc-Herpenyő</span> (vízfolyás)</span></td><td valign="top" widt!
 h="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csörnöc-herpenyői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><!
 td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt
">Érd-Ófalu</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">érd-ófalui</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr-Ménfőcsanak</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr-ménfőcsanaki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="178"/><span class="szid">178. </span>Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="178a"/><span class="szalid">a) </span>Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név [<span class="tipodolt">Arany-patak,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">Holt-Tisza,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#177a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">János-dűlő,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176b">b)</a></span>] elé egy közszói előtag (<span class="tipodolt">rohonci, belső, nagy</span> stb.) kerül, az alakulatot nagyb!
 etűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><spa!
 n class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span clas
s="normal"><span class="tipodolt">Rohonci-Arany-patak</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">rohonci-arany-pataki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy-Ausztráliai-öböl</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy-ausztráliai-öböli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alcsi-Holt-Tisza</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">alcsi-holt-tiszai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td vali!
 gn="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Új-Dél-Wales</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">új-dél-walesi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Belső-János-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">belső-János-dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Déli-Shetland-szigetek</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">déli-Shetland-szigeteki</s!
 pan> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"
> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="178b"/><span class="szalid">b) </span>Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név [<span class="tipodolt">Arany-patak,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">Holt-Tisza,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#177a">a)</a></span>; <span class="tipodolt">János-dűlő,</span>  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#176b">b)</a></span>] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékokban megtartjuk az alapul!
  szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Arany-patak-völgy</span></span></td><td val!
 ign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">aran
y-patak-völgyi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Két-bükkfa-nyereg</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">két-bükkfa-nyeregi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-kínai-tenger</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-kínai-tengeri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Észak-borsodi-karszt</span!
 ></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">észak-borsodi karszti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Holt-Tisza-berek</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">holt-Tisza-bereki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sebes-Körös-dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sebes-Körös-dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td vali!
 gn="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jáno
s-dűlő-oldalas</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">János-dűlő-oldalasi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Misa-réti-patak</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Misa-réti-pataki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="179"/><span class="szid">179. </span>Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor, ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. – Az ilyen alakulatok <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span clas!
 s="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapest</span>–<span class="tipodolt">Bécs</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budapest</span>–<span class="tipodolt">bécsi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Moszkva</span>–<span class="tipodolt">Párizs</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moszkva</span>–<span class="tipodolt">párizsi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></!
 td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span
></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Győr</span>–<span class="tipodolt">Sopron</span>–<span class="tipodolt">Ebenfurt</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">győr</span>–<span class="tipodolt">sopron</span>–<span class="tipodolt">ebenfurti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td!
  valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Volga</span>–<span class="tipodolt">Don-csatorna</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Volga</span>–<span class="tipodolt">Don-csatornai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rajna</span>–<span class="tipodolt">Majna</span>–<span cl!
 ass="tipodolt">Duna-csatorna</span> stb.</span></td><td valign="top" w
idth="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rajna</span>–<span class="tipodolt">Majna</span>–<span class="tipodolt">Duna-csatornai</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Alapformájukban hasonlóképpen, <span class="tipodolt">-i</span> képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cseh</span>–<span class="tipodolt">Morva-dombság</span></span></td><td valign="top" wi!
 dth="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cseh</span>–<span class="tipodolt">morva-dombsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zala</span>–<span class="tipodolt">Somogyi-határárok</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zala–somogyi-határároki</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F9_3_3"/><p class="cim_fejezet2">A különírt elemekből álló földrajzi
-nevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="180"/><span class="szid">180. </span>Minden tagot külön szóba írunk, és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót), továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign=!
 "top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">magyar köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Német Szövetségi Köztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">német szövetségi köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal!
 "><span class="tipodolt">Egyesült Királyság</span></span></td><td v
align="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyesült királysági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ománi Szultánság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ománi szultánsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Amerikai Egyesült Államok</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">amerikai egyesült államokbeli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-afrikai KÃ!
 ¶ztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-afrikai köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Római Birodalom</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">római birodalmi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kijevi Nagyfejedelemség</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kijevi nagyfejedelemségi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="10%"><span class="normal">de:  </span></td><td valign="to!
 p" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Suriname KÃ
¶ztársaság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Suriname köztársasági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">San Marino Köztársaság</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">San Marino köztársasági</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="181"/><span class="szid">181. </span>A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs <span class="tipodolt">megye, járás, városkörnyék, bánság, grófság, terület</span> stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class!
 ="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budai járás</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">budai járási</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Veszprémi városkörnyék</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">veszprémi városkörnyéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Voronyezsi terület</span></span></t!
 d><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipod
olt">voronyezsi területi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szörényi bánság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szörényi bánsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="10%"><span class="normal">de:  </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baranya megye</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Baranya megyei</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabolcs-Szatmár-Bereg megye</span></span></td><td valign="top"!
  width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kent grófság</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kent grófsági</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"> </td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">New York állam</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">New York állami</span> v. <span class="tipodolt">állambeli</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="182"/><span class="szid">182. </span>A közterületek nevében a kis kezdőbetűs <span class="tipodolt">utca, út, tér, köz, híd</span> stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"!
 > </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Váci utca</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Váci utcai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gutenberg körút</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gutenberg körúti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabó Ilonka lépcső</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szabó Ilonka l!
 épcsői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="n
ormal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tas vezér utca</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tas vezér utcai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Március 15. tér</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Március 15. téri</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Táborhegyi út</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Táborh!
 egyi úti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szemlőhegy utca</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szemlőhegy utcai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet híd</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet hídi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha a <span class="tipodolt">híd</span> szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van, k!
 ötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Tisza-híd</span> (= a 
Tisza hídja), <span class="tipodolt">a Duna-hidak</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="183"/><span class="szid">183. </span>Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. – Az ilyen kapcsolatok <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős!
  forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyöngyös város</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gyöngyös városi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra hegység</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mátra hegységi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna folyam</span></span></td><td valign="top!
 " width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna folyami
</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szahara sivatag</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szahara sivatagi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">(Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#194">194.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><!
 td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) olasz Alpok</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) olasz alpokbeli</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) erdős Bükk</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(az) er!
 dős bükki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class
="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) lengyel Magas-Tátra</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) lengyel magas-tátrai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) második Baku</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">(a) második bakui</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="184"/><span class="szid">184. </span>Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-i</span> képzős származékában megtartjuk az alapformát, s ehhez fűzzük hozzá a képzőt.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" widt!
 h="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keveset érő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Keveset érői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Székre járó</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Székre járói</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span cla!
 ss="normal"><span class="tipodolt">Tilos alja</span></span></td><td va
lign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tilos aljai</span> (v. <span class="tipodolt">alji</span>)</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna mente</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna menti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szekszárd vidéke</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szekszárd vidéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" !
 width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vác környéke</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Vác környéki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétek alatt</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Rétek alatti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Marcal melléke</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Felső-Marcal melléki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td val!
 ign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="t
op" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kút feletti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis-kút feletti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span>–<span class="tipodolt">Tisza köze</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Duna</span>–<span class="tipodolt">Tisza közi</span!
 ></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Maros</span>–<span class="tipodolt">Körös köze</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Maros</span>–<span class="tipodolt">Körös közi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk, az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. – Az <span class="tipodolt">-i</span> képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table wi!
 dth="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding
:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hosszú Csobod alja</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Hosszú Csobod aljai</span> (v. <span class="tipodolt">alji</span>)</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis Bot!
  foka</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kis Bot foki</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsó Dunára dűlő</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Alsó Dunára dűlői</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">Hasonlóképpen:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="n!
 ormal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"
><span class="tipodolt">Mária asszony sziget</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Mária asszony szigeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pál varga dűlő</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pál varga dűlői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Külső Pesti út</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Külső Pesti úti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10!
 %"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Régi Fóti út</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Régi Fóti úti</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F9_4"/><p class="cim_fejezet1">A csillagnevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="185"/><span class="szid">185. </span>A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Ikrek, Fiastyúk, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha a <span class="tipodolt">föld,</span> a <span class="tipodolt">hold</span> és a <span class="tipodolt">nap</span> szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">a Hold távolsága a Földtől</span> stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát: <span class="tipodolt">föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai</span> stb.</p>
-<a name="F9_5"/><p class="cim_fejezet1">Az intézménynevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="186"/><span class="szid">186. </span>Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.</p><p class="bekezdes">A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="187"/><span class="szid">187. </span>A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az <span class="tipodolt">és</span> kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. – Az <span class="tipodolt">-i</span> (néha <span class="tipodolt">-beli</span>) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class!
 ="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">alapforma:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec"><span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős forma:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Honvédelmi Minisztérium</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">honvédelmi minisztériumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Tudományos</span> <span class="tipodolt">Akadémia</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="!
 tipodolt">magyar tudományos</span> <span class="tipodolt">akadémiai<
/span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Madách Színház</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Madách színházi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökbálint Nagyközségi</span> <span class="tipodolt">Önkormányzat</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Törökbálint nagyközségi</span> <span class="tipodolt">önkormányzati</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign!
 ="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Géza Király Téri Egészség</span><span class="tipodolt">ügyi Szakközépiskola</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Géza király téri egészség</span><span class="tipodolt">ügyi szakközépiskolai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szilas Menti Mezőgazdasági</span> <span class="tipodolt">Termelőszövetkezet</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Szilas menti mezőgazdasági</span> <span class="tipodolt">termelőszövetkezeti</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><!
 span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila Gimnázium</
span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">József Attila gimnáziumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyány Lajos Alapítvány</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Batthyány Lajos alapítványi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ganz Danubius Hajó- és</span> <span class="tipodolt">Darugyár</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ganz Danubius hajó- és</span> <span class="tipodolt">darugyári</span></span></td><td valign="top" width="!
 10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Országos Széchényi Könyvtár</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">országos Széchényi könyvtári</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dél-budai Vendéglátó Vállalat</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dél-budai vendéglátó vállalati</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">138. Sz. Ipari Szakközép!
 iskola és Szakmunkásképző</span></span></td><td valign="top" width
="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">138. sz. ipari szakközépiskolai és szakmunkásképzői</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet Szálloda</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Erzsébet szállodai</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fórum Hotel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Fórum hoteli</span> (v. <span class="tipodolt">hotelbeli)</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></tabl!
 e></p><p class="bekezdes">Egyszavas intézménynevek is vannak:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Belügyminisztérium</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">belügyminisztériumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Pénzügyminisztérium</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pénzügym!
 inisztériumi</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span cla
ss="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Bélyegmúzeum</span> stb.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">bélyegmúzeumi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="188"/><span class="szid">188. </span>A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188a"/><span class="szalid">a) </span>Sok olyan intézménynevünk van, amely megegyezik azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Említésben: <span class="tipodolt">a pécsi nevelőintézet, a tolmácsi általános iskola</span> stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188b"/><span class="szalid">b) </span>Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat, amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: <span class="tipodolt">Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Sopron; Nemzeti Színház, Szeged;</span> stb.</p><p class="b!
 ekezdes">Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme <span class="tipodolt">-i</span> képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül, az intézménynév részének tekintjük, s ezért nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Szegedi Nemzeti Színház</span> stb.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló <span class="tipodolt">-i</span> képzős melléknévi jelzőket, ha nyilvánvalóan alkalmiak, tehát a névnek nem részei: <span class="tipodolt">a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188c"/><span class="szalid">c) </span>A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyedítő elemét használjuk, s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövidült n!
 évben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: <span cla
ss="tipodolt">a Lombiknál dolgozik</span> (ti. <span class="tipodolt">a Lombik Üvegipari Kisszövetkezetnél</span>). Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">a Gondolat jelentette meg; a Nemzetiben játsszák; az Eötvösön</span> v. <span class="tipodolt">az Eötvös Lorándon végzett;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="188d"/><span class="szalid">d) </span>Az intézménytípusokat jelentő szavakat <span class="tipodolt">(minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság</span> stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: <span class="tipodolt">Földrajztudományi Kutatóintézet,</span> de: <span class="tipodolt">a kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság,</span> de: <span class="tipodolt">a bizottság véleménye szerint;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">bement a minisztériumba, segélyt kapott a vállala!
 ttól, az egyetem intézkedett, a tanárképző főiskolán</span> stb. – Csak néhány kivétel van: <span class="tipodolt">az Akadémia</span> (= <span class="tipodolt">Magyar Tudományos Akadémia</span>), <span class="tipodolt">az Opera</span> (= <span class="tipodolt">Magyar Állami Operaház</span>) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="189"/><span class="szid">189. </span>Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189a"/><span class="szalid">a) </span>Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Műszaki Kémiai Kutatóintézet</span> (az MTA intézete), <span class="tipodolt">Állam- és Jogtudományi Kar</span> (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen), <span class="tipodolt">Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal</span> (a Földművelési Minisztérium szerve), <span class="tipodolt">MH Térképészeti Hivatal</span> (a Magyar Honvédség intézménye) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189b"/><span class="szalid">b) </span>Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen, ha az egyediség érzéke!
 ltetésére szükség van: <span class="tipodolt">a Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya</span> (az MTA testülete), <span class="tipodolt">Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék</span> (az Állatorvos-tudományi Egyetemen) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="189c"/><span class="szalid">c) </span>Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">a Kossuth Nyomda kereskedelmi osztálya, a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága</span> stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: <span class="tipodolt">emlékeztető a műszaki osztály részére, feljegyzés a jogi csoportnak, kérelem a felügyelő bizottsághoz</span> stb.</p><p class="bekezdes">A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: <span class="tipodolt">a két vállalat koordináló bizottságot alakított; egy karbantartó !
 csoportot szerveztek;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name
="189d"/><span class="szalid">d) </span>Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: <span class="tipodolt">A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete; A (a) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Cégtáblán, levélpapíron, bélyegzőn stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is lehet:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Magyar Tudományos Akadémia</span> <br/><span!
  class="tipodolt">Nyelvtudományi Intézet</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem</span> <br/><span class="tipodolt">Építészmérnöki Kar</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="190"/><span class="szid">190. </span>A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: <span class="tipodolt">Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Tabán mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető</span> stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): <span class="tipodolt">a Keletiből indul, a Lukácsba jár úszni, a Kis Rablóban vacsoráztak</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az intézménynévszerű megjel!
 ölések <span class="tipodolt">-i (-beli)</span> képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is, a különírást is: <span class="tipodolt">Keleti pályaudvari, Tabán mozibeli, Kis Rabló éttermi</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="191"/><span class="szid">191. </span>Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények, kiállítások, vásárok stb. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: <span class="tipodolt">Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás</span> stb. – De: <span class="tipodolt">jövőkutatási konferencia</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#146">146.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="192"/><span class="szid">192. </span>Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket: <span class="tipodolt">az Egyesült Nemzetek Szervezete, Nemzetközi Valutaalap, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: <span class="tipodolt">a francia külügyminisztérium jegyzéke, az olasz fémipari szakszervezetek, a lengyel hadsereg, az osztrák légitársaság</span> stb.</p>
-<a name="F9_6"/><p class="cim_fejezet1">A márkanevek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="193"/><span class="szid">193. </span>Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">Persil</span> (mosópor), <span class="tipodolt">Doxa</span> (óra), <span class="tipodolt">Fabulon</span> (arckrém), <span class="tipodolt">Trental</span> (gyógyszer); <span class="tipodolt">Alfa Romeo</span> (gépkocsi), <span class="tipodolt">Coca-Cola</span> (üdítőital); stb.</p><p class="bekezdes">A nem márkanévként használt, többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">narancsital, meggylé; kecskeméti barack, tokaji bor;</span> stb. – Címkén, hirdetésen stb., alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Kecskeméti barack</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="194"/><span class="szid">194. </span>Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust, a dolgot jelölő szót is, a kettő közé nem teszünk kötőjelet: <span class="tipodolt">Omnia kávé, Panangin tabletta, Odol fogkrém, Tomi Kristály mosópor</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183">183.</a></span>)</p>
-<a name="F9_7"/><p class="cim_fejezet1">A kitüntetések és a díjak neve</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="195"/><span class="szid">195. </span>A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195a"/><span class="szalid">a) </span>A <span class="tipodolt">díj, érem, emlékérem</span> stb. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Kossuth-díj, Nobel-díj, Erkel Ferenc-díj, Eötvös Loránd-emlékérem</span> stb. – Az ilyen nevek <span class="tipodolt">-s</span> képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: <span class="tipodolt">Kossuth-díjas, Nobel-díjas, Erkel Ferenc-díjas, Eötvös Loránd-emlékérmes</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195b"/><span class="szalid">b) </span>A több különírt közszóból álló kitüntetés- és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Állami Díj, Akadémiai Aranyérem, Pedagógus Szolgálati Emlékérem</span> s!
 tb. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban, továbbá ha csupán címként szerepelnek, vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: <span class="tipodolt">Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. A tanácskozáson Nagy Józsefnek, a népművészet mesterének kiállítása sikeres volt.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="195c"/><span class="szalid">c) </span>A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket kisbetűvel írjuk: <span class="tipodolt">a Magyar Köztársasági Érdemérem középkeresztje a csillaggal</span> stb.</p>
-<a name="F9_8"/><p class="cim_fejezet1">A címek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="196"/><span class="szid">196. </span>A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. – Állandó cím az újságoké, hetilapoké, folyóiratoké. Ezeket az jellemzi, hogy több, sőt sok szám címeként használatosak. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést, egyediségre és egyszeriségre törekszik. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="197"/><span class="szid">197. </span>Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. A többelemű címekben – a címben levő <span class="tipodolt">és</span> kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: <span class="tipodolt">Búvár, Valóság, Nyugat, Kincskereső, Népszabadság; Magyar Nemzet, Az Est, Nők Lapja, Nemzeti Sport; Élet és Tudomány;</span> stb. – Egyes hosszabb állandó, főleg mondatszerű címekben csak az első szó nagybetűs: <span class="tipodolt">Ne láss, ne hallj, ne szólj!</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabályt akkor is követni kell, ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel!
 .</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="198"/><span class="szid">198. </span>Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét a következőképpen írjuk. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Szózat, Hazám, Pályamunkások, Napraforgók, Álarcosbál, Zenedélelőtt</span> stb. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: <span class="tipodolt">Magyar értelmező kéziszótár, Képes politikai és gazdasági világatlasz, Ember az embertelenségben, A kőszívű ember fiai, Tanulmányok Arany János költészetéről, Hajóvontatók a Volgán, Kis éji zene, Örökzöld dallamok, Esti mese</span> stb. Továbbá: <span class="tipodolt">1916 őszén, IX. szimfónia</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="199"/><span class="szid">199. </span>Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: <span class="tipodolt">Móricznak egyik híres regénye a Rokonok.</span> – <span class="tipodolt">Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja.</span> – <span class="tipodolt">Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást.</span> – <span class="tipodolt">Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg.</span> – <span class="tipodolt">Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast.</span> – Stb.</p><p class="bekezdes">Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: <span class="tipodolt">József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát meglelt!
 em hazámat” is.</span> – Hosszan gyönyörködött a <span class="tipodolt">Majális</span> színeiben. – Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="200"/><span class="szid">200. </span>A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: <span class="tipodolt">a Kritikában, a Geodézia és Kartográfiát, az Autóséleté; a Számadásnak, a Nemzeti dalt, Arany Toldijában;</span> stb. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek…; Jókainak „Az arany ember”-e…; Petőfi a Szülőföldemen-ben…;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével; pl. így: <span class="tipodolt">Petőfi a Szülőföldemen című versében…;</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">-beli</span> képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">Valós!
 ág-beli</span> (vita), <span class="tipodolt">Népszava-beli</span> (hirdetés), <span class="tipodolt">Magyar Hírlap-beli</span> (közlemény), <span class="tipodolt">Orvosi Hetilap-beli</span> (cikk); <span class="tipodolt">Odüsszeia-beli</span> (világ), <span class="tipodolt">a Kincskereső kisködmön-beli</span> (alakok), <span class="tipodolt">a Kritika-féle folyóiratok, Élet és Tudomány-szerű lap;</span> stb.</p>
-<a name="F9_9"/><p class="cim_fejezet1">Tulajdonnevek köznevesülése</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="201"/><span class="szid">201. </span>Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket, s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: <span class="tipodolt">röntgen, pecsovics, havanna; ferencjóska, háryjános;</span> stb. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: <span class="tipodolt">aszpirin, szendvics, konyak, priznic, termosz</span> stb.</p><p class="bekezdes">A tulajdonnevek és a közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük, és az alkotóelemeket egybeírjuk: <span class="tipodolt">ádámcsutka, pálfordulás; pullmankocsi, wertheimkassza;</span> stb. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: <span class="tipodolt">pasztőroltás, makadámút, dízelmotor, dízelolaj</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class!
 ="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs, idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs, magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor, ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.</p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F10"/><p class="cim_fofejezet">AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="202"/><span class="szid">202. </span>Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202a"/><span class="szalid">a) </span>Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.</p><p class="bekezdes">Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás út!
 ján.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202b"/><span class="szalid">b) </span>Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük, szemben azokkal az idegen nevekkel, amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük.</p><p class="bekezdes">A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk, még akkor is, ha közkeletűek. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202c"/><span class="szalid">c) </span>A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.</p>
-<a name="F10_1"/><p class="cim_fejezet1">A magyar írásmód szerinti írás</p>
-<a name="F10_1_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közszavak írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="203"/><span class="szid">203. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: <span class="tipodolt">antracén, hisztamin, izotóp, karbamid, kemping, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, televízió, digitális, mikroszkopikus, szelektív</span> stb. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: <span class="tipodolt">bonbon, futball, millió</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="204"/><span class="szid">204. </span>Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában <span class="tipodolt">ch, x</span> vagy <span class="tipodolt">q</span> betű van, a következőképpen járunk el:</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">ch</span>-t, ha <span class="tipodolt">h-</span>nak ejtjük, megtartjuk: <span class="tipodolt">jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus</span> stb.</p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">ksz</span>-nek ejtett <span class="tipodolt">x</span>-et általában meghagyjuk: <span class="tipodolt">expressz, oxigén, szexuális, taxi, textil, fix</span> stb., s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette <span class="tipodolt">ksz</span>-et: <span class="tipodolt">bokszol</span> stb. – A <span class="tipodolt">gz</span> ejtésű <span class="tipodolt">x</span>-et többnyire átírjuk: <span class="tipodolt">egzakt, egzotikus, egzisztencia!
 </span> stb., s csak néha tartjuk meg: <span class="tipodolt">exegézis, exogámia</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#209">209.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az eredeti <span class="tipodolt">qu</span> betűegyüttes helyett mindig <span class="tipodolt">kv</span> betűkapcsolatot írunk: <span class="tipodolt">akvárium, antikvárium</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="205"/><span class="szid">205. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: <span class="tipodolt">szamovár, tajga, gésa, pagoda, karate, szamuráj, tájfun, dzsunka, láma, mecset, minaret, számum</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="206"/><span class="szid">206. </span>A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők <span class="tipodolt">(-ikus, -ista, -itás, -izál, -izmus</span> stb.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: <span class="tipodolt">passzív</span> – <span class="tipodolt">passzivitás, periódus</span> – <span class="tipodolt">periodikus; reális</span> – <span class="tipodolt">realista, realizál, realizmus; típus</span> – <span class="tipodolt">tipikus, tipizál;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#28">28.</a></span>)</p><p class="bekezdes">A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: <span class="tipodolt">akadémia</span> – <span class="tipodolt">akadémikus, akadémizmus, akadémista; esztéta</span> – <span class="tipodolt">esztétika, esztétikum, esztétikus;</span> stb.</p>
-<a name="F10_1_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A tulajdonnevek írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="207"/><span class="szid">207. </span>A latin betűs írású nyelvekbÅ‘l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: <span class="tipodolt">Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz</span> v. <span class="tipodolt">Kolumbus Kristóf</span> stb. (Đorde Branković, Jan Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: <span class="tipodolt">Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd</span> stb. (Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett).</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekbÅ!
 ‘l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: <span class="tipodolt">Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#161">161.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="208"/><span class="szid">208. </span>Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: <span class="tipodolt">Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: <span class="tipodolt">Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, !
 København, Kraków, Napoli, Paris</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="209"/><span class="szid">209. </span>A <span class="tipodolt">ch</span>-t és az <span class="tipodolt">x</span>-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: <span class="tipodolt">Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#204">204.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="210"/><span class="szid">210. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: <span class="tipodolt">Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: <span class="tipodolt">valóságos Krőzus,</span> de görögösen: <span class="tipodolt">Kroiszosz; Potemkin-falvak,</span> de: <span class="tipodolt">Potyomkin;</span> stb.</p>
-<a name="F10_1_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="211"/><span class="szid">211. </span>A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: <span class="tipodolt">frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#165">165.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174">174.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175">175.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></s!
 pan><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#180">180.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181">181.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182">182.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183">183.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#184">184.</a></span>)</p>
-<a name="F10_2"/><p class="cim_fejezet1">Az idegen írásmód szerinti írás</p>
-<a name="F10_2_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közszavak írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="212"/><span class="szid">212. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: <span class="tipodolt">bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#214">214.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="213"/><span class="szid">213. </span>Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat: <span class="tipodolt">all right, conditio sine qua non, eppur si muove, park and ride, tête-à-tête</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben, annak tagjaként fordul elő, eredeti helyesírással írandó: <span class="tipodolt">bacilus,</span> de: <span class="tipodolt">Bacillus anthracis; dózis,</span> de: <span class="tipodolt">dosis effectiva minima; tuberkulózis,</span> de: <span class="tipodolt">tuberculosis bronchialis;</span> stb.</p>
-<a name="F10_2_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A tulajdonnevek írása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="214"/><span class="szid">214. </span>A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: <span class="tipodolt">Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen szavak a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: <span class="tipodolt">Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk: <span class="tipodolt">Capek, Francois, Moliere, Chatelet, Gdansk, L!
 iepaja, Lódz, Marasesti, Maranón, Plzen;</span> stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás, de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása, azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. <span class="tipodolt">Françoise</span> helyett Franszoáz v. Franszoise, <span class="tipodolt">Bălcescu</span> helyett Bölcseszku) teljességgel helytelen.</p>
-<a name="F10_2_0_3"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="215"/><span class="szid">215. </span>Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: <span class="tipodolt">businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#165">165.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#174">174.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175"!
 >175.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178">178.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#180">180.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#181">181.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#182">182.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#183">183.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#184">184.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az <span class="tipodolt">i</span>-re végzÅ‘dÅ!
 ‘ idegen helységnevek <span class="tipodolt">-i</span> képzÅ‘s szár
mazékának végén (a magyar <span class="tipodolt">i</span> végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy <span class="tipodolt">i</span>-t írunk: (a) <span class="tipodolt">helsinki</span> (olimpia), (a) <span class="tipodolt">pompeji</span> (ásatások) stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#175">175.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#175b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdes">Ha az <span class="tipodolt">i</span> képző egyelemű, <span class="tipodolt">y</span>-ra végződő idegen helységnévhez járul, az <span class="tipodolt">-i</span>-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: <span class="tipodolt">coventryi, vichyi</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="216"/><span class="szid">216. </span>Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="216a"/><span class="szalid">a) </span>Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső <span class="tipodolt">a</span>-ja, <span class="tipodolt">e</span>-je, <span class="tipodolt">o</span>-ja és <span class="tipodolt">ö</span>-je helyett <span class="tipodolt">á</span>-t, <span class="tipodolt">é</span>-t, <span class="tipodolt">ó</span>-t, ill. <span class="tipodolt">ő</span>-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: <span class="tipodolt">signorina,</span> de: <span class="tipodolt">signorinák;</span> – <span class="tipodolt">Coca-Cola, Coca-Cola-szerű,</span> de: <span class="tipodolt">Coca-Colát!
 ;</span> – <span class="tipodolt">Sinaia, sinaiai,</span> de: <span class="tipodolt">Sinaiában; – campanile, campanileszerű,</span> de: <span class="tipodolt">campanilén; – Goethe, goethei,</span> de: <span class="tipodolt">Goethének, goethés</span>  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29">29.</a></span>); – <span class="tipodolt">allegro, allegroszerű,</span> de: <span class="tipodolt">allegróban, allegrós; – Oslo,</span> de: <span class="tipodolt">Oslóban, oslói;</span> – <span class="tipodolt">Malmö,</span> de: <span class="tipodolt">Malmőből, malmői;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="216b"/><span class="szalid">b) </span>A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy <span class="tipodolt">v</span>-je teljesen hasonul az utols!
 ó kiejtett mássalhangzóhoz: <span class="tipodolt">Andrićtyal, Bal
zackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163b">b)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="217"/><span class="szid">217. </span>Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékokat mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: <span class="tipodolt">guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é;</span> stb. – De: <span class="tipodolt">Anjouk.</span></p><p class="bekezdes">A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag <span class="tipodolt">v-</span>je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: <span c!
 lass="tipodolt">guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) <span class="tipodolt">-i (-s, -ista, -izmus)</span> képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: <span class="tipodolt">shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; châlons-sur-marne-i;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az <span class="tipodolt">-i (-s, -ista, -izmus)</span> képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: <span class="tipodolt">Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i;</!
 span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#16
4">164.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="217c"/><span class="szalid">c) </span>A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: <span class="tipodolt">Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]</p>
-<a name="F10_3"/><p class="cim_fejezet1">Az átírás</p>
-<a name="F10_3_0_1"/><p class="cim_fejezet3">Az átírás elvei</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="218"/><span class="szid">218. </span>A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10">10.</a></span>), lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.</p><p class="bekezdes">A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest).</p><p class="bekezdes">Ha egy tulajd!
 onnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben, hagyományos formájában használjuk.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#205">205.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#210">210.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="219"/><span class="szid">219. </span>A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: <span class="tipodolt">Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="220"/><span class="szid">220. </span>Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="221"/><span class="szid">221. </span>A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, az egyetemi és főiskolai oktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható.</p><p class="bekezdes">A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi.</p>
-<a name="F10_3_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A toldalékok kapcsolása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="222"/><span class="szid">222. </span>A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat, mint a magyar nevekhez és szavakhoz: <span class="tipodolt">Csehovtól, Plutarkhosszal, Csajkovszkijjal, Szöulnál, Tobrukig, száriban, tatamin; Szapphóé, kamikadzék; arisztotelészi, kuvaiti, alma-atai, Hriszto Botev-i, Velikije Luki-i; dzsúdózik;</span> stb.</p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F11"/><p class="cim_fofejezet">AZ ELVÁLASZTÁS</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="223"/><span class="szid">223. </span>Elég gyakori, hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás.</p><p class="bekezdes">Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa.</p>
-<a name="F11_1"/><p class="cim_fejezet1">A szótagolás szerinti elválasztás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="224"/><span class="szid">224. </span>Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős, ragos, jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el.</p><p class="bekezdes">A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. – Minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van benne: <span class="tipodolt">bál, font, György, Pest; asz-tal, há-zig, ka-to-na, ma-gá-nyos, me-ta-fo-ra, te-ker-vé-nyes, Csil-la, De-zső, Be-rety-tyó, Ke-re-csend;</span> stb. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: <span class="tipodolt">di-ó-nyi, fi-a-i-é, É-va, Le-ó</span> stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226a">a)</a></span>] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik, vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: <span class="tipodolt">le-ány; vá-szon, b!
 ugy-gyos, asz-tal, lajst-rom, pró-ba;</span> stb. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: <span class="tipodolt">ren-dületlenül, rendü-letlenül, rendületle-nül; fia-tal, fi-atal;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="225"/><span class="szid">225. </span>Azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak, nem választjuk el: <span class="tipodolt">föld, hajt, nyolc, part, strand, sztrájk; Bánk, Sásd, Zsolt; Brahms, Schmidt, York;</span> stb. – Ez a szabály olyankor is érvényes, ha az eredeti helyesírással átvett, de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: <span class="tipodolt">air, blues, street, team; Chartres, Hume, Maugham, Nîmes; Gaal, Soós, Georch;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#224">224.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#229">229.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#230">230.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#230a">a)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="226"/><span class="szid">226. </span>A több szótagú, illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban, vagy vihetők át a következőbe: <span class="tipodolt">dia-dal</span> vagy <span class="tipodolt">di-adal, ideá-lis</span> vagy <span class="tipodolt">ide-ális; Leo-nóra</span> vagy <span class="tipodolt">Le-onóra;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">árui-nak</span> vagy <span class="tipodolt">áru-inak, könyvei-tek</span> vagy <span class="tipodolt">könyve-itek, Annáé-ké</span> vagy <span class="tipodolt">Anná-éké, tolnai-ak</span> vagy <span class="tipodolt">tolna-iak</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A!
 z egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni; tehát az „a-lap”, „e-móció”, „Á-ron”, ill. a „haza-i”, „emóci-ó”, „Le-a” stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az <span class="tipodolt">au, eu</span> betűkapcsolat, mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak, szükség esetén elválasztható: <span class="tipodolt">kala-uz, fe-udális</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226b"/><span class="szalid">b) </span>Azokat a magánhangzókat, amelyek szótagot kezdenek, átvisszük a következő sorba: <span class="tipodolt">fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik; Mari-etta, Tri-eszt;</span> stb. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: <span class="tipodolt">ko!
 -ordinál, váku-um</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztás
akor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">ablaká-ig, háza-ik; pesti-es, Vajdá-ék;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226c"/><span class="szalid">c) </span>A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-, akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: <span class="tipodolt">be-tű, ko-sár; ba-tyu, ka-sza, ró-zsa; Gyu-la, Me-csek;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">apá-mé, ki-sebb, maga-san, pa-don, né-gyet; Kecskemé-ten, Mikló-sék, freu-dizmus, tiha-nyi;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226d"/><span class="szalid">d) </span>A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-, akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe: <span class="tipodolt">am-per, ás-vány, fosz-fát, mor-zsa, taris!
 z-nya, tal-palatnyi; Bar-tók, Bony-hád, Er-zsi;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">bron-zot, ker-tig, pén-zért, töl-gyes; Ecse-ren, Heren-dig, Szabol-csé, recs-ki;</span> stb. – Így járunk el akkor is, ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: <span class="tipodolt">hall-gat, több-let, bizott-ság, rossz-kor, könny-től, meggy-ből; Kiss-nek, Papp-tól;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226e"/><span class="szalid">e) </span>Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli, ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, másik jegyét pedig átvisszük: <span class="tipodolt">ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na, al-lons; Boz-zai, Job-bágy, Car-rara, Maupas-sant;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">ember-rel, hal-lak, hit-tem, job-ban, tet-tel, víz-zé; Sz!
 él-lért, Tallin-nig;</span> stb. De: <span class="tipodolt">Széll-l
el, Tallinn-nak</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#168c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226f"/><span class="szalid">f) </span>Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettÅ‘zött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következÅ‘ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelÅ‘jét: <span class="tipodolt">meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés;</span> stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: <span class="tipodolt">ágy-gyal, ész-szerű, galy-lyak, húsz-szor, köny-nyes, megy-gyel; Arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="226g"/><span class="szalid">g) </span>Ha két magánhangzó között kettÅ‘nél több mássalhangzót jelölÅ‘ betű van, csak az utolsó kerül a kÃ!
 ¶vetkezÅ‘ sorba: <span class="tipodolt">cent-rum, ost-rom, temp-lom, tink-túra, lajst-rom; Dosztojevsz-kij, Ing-rid, Veszp-rém, Ojszt-rah;</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: <span class="tipodolt">batiszt-ból, kilenc-kor; Hamburg-ban, bratsz-ki;</span> stb. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettÅ‘zött betű jelöli, akkor úgy választjuk el a szót, hogy a kettÅ‘zött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén, a másikat átvisszük az új sorba: <span class="tipodolt">bors-sal, vonz-za, karszt-tá, kulcs-csal, rongy-gyá, csoport-tól, tömb-ben; Ford-dal, Gellért-tÅ‘l, Szabolcs-csal;</span> stb. Ugyanígy: <span class="tipodolt">játsz-szál, metsz-szük</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: <span class="!
 tipodolt">adós-ság, adóssá-gok, adósságo-kat; há-zunk, házun-k
at;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="227"/><span class="szid">227. </span>A <span class="tipodolt">dz</span> és a <span class="tipodolt">dzs</span> többjegyű betű, azaz nem hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket. A <span class="tipodolt">dz</span>-t és a <span class="tipodolt">dzs</span>-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével, az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: <span class="tipodolt">bo-dza, gyűrű-dzik, kamika-dzék, lopó-dzott, ma-dzag, pe-dzi; bri-dzset, mahara-dzsa, mene-dzser, tá-dzsik, brin-dza, halan-dzsázik, lán-dzsás, edz-het, ódz-kodik; Fuku-dzava, Fu-dzsi, Ma-dzsar, Kiliman-dzsáró; edz-dze, lopódz-dzanak, bridzs-dzsel</span> (ragos főnév); stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#226">226.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#2!
 26c">c)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226d">d)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#226f">f)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="228"/><span class="szid">228. </span>A <span class="tipodolt">ch</span> kétjegyű ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az <span class="tipodolt">x</span> pedig két hang <span class="tipodolt">(k + sz)</span> jele, de egyetlen jegyű, s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük őket, mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: <span class="tipodolt">ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó;</span> stb. – Ha a <span class="tipodolt">ch</span> és az <span class="tipodolt">x</span> végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk, a <span class="tipodolt">ch</span>-t és az <span class="tipodolt">x</span>-et a következő sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó következik: <span class="tipodolt">almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xo!
 s, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé;</span> stb. – A <span class="tipodolt">-val, -vel</span> és a <span class="tipodolt">-vá, -vé</span> ragos alakulatok elválasztása: <span class="tipodolt">pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Beatrix-szal;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#216">216.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#216b">b)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="229"/><span class="szid">229. </span>A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: <span class="tipodolt">De-seö</span> [e.: de-zső], <span class="tipodolt">Thew-rewk</span> [e.: tö-rök], <span class="tipodolt">Beö-thy</span> [e.: bő-ti], <span class="tipodolt">Ben-czúr</span> [e.: ben-cúr], <span class="tipodolt">Fara-ghó</span> [e.: fara-gó], <span class="tipodolt">Szé-chy</span> [e.: szé-csi], <span class="tipodolt">War-gha</span> [e.: var-ga] stb. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk, a másikat pedig átvisszük a következő sorba: <span class="tipodolt">Bes-senyei, Kos-suth</span> stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük, kivéve a kettőzött betűkét: <span class="tipodolt">Deseö-nek, Thewrew-köt, Ba!
 lo-ghék, Babi-tsé, Cze-tzet; kossu-thi, móri-czos;</span> stb., illetőleg: <span class="tipodolt">Szél-lért, Pap-pot, Kis-sék</span> stb. – Kivételes elválasztású név: <span class="tipodolt">Bat-thyá-ny.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="230"/><span class="szid">230. </span>A latin betűs írású nyelvekből átvett, idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően, azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. A fontosabb szempontok a következők.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230a"/><span class="szalid">a) </span>Az egy szótagba kerülő, egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: <span class="tipodolt">cou-chette, cou-lomb; Baude-laire, Coo-per, Mah-ler, Mon-taigne;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#224">224.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230b"/><span class="szalid">b) </span>Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: <span class="tipodolt">bron-chi-tis, ce-pha-lal-gia, com-pa-gnie, ery-the-ma; Bo-lo-gna, Chur-chill, Fi-scher, Gi-gli,!
  Gior-gio, Ljub-lja-na, Wa-shing-ton;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="230c"/><span class="szalid">c) </span>A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok, amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók, de nem egy hangot jelölnek, magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: <span class="tipodolt">cas-co, esp-la-nade, ma-est-ro; Chris-tie, Fab-ri-zio, Gas-cogne, Ped-ro;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha magyar szövegbe idegen (pl. latin, angol, francia, lengyel stb.) nyelvű többszavas kifejezés, mondat, bekezdés stb. van betoldva, elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="231"/><span class="szid">231. </span>Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket, amelyek a forrásnyelvben két (vagy több), a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek, nem tekintjük összetételeknek, ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: <span class="tipodolt">abszt-rakt, as-piráns, demok-rata, diszk-rét, fi-lantróp, inf-láció, inst-ruktor, kataszt-rófa, komp-resszor, konk-rét, obst-rukció, parag-rafus, prog-nózis, prog-ram, rek-lám, szind-róma; Belg-rád, Zág-ráb, Miche-langelo, Shakes-peare;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon, az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás, kivált szaktudományi munkákban, szintén elfogadható: <span class="tipodolt">fotog-ráfia</span> vagy <span class="tipodolt">foto-gráfia, mikros!
 z-kóp</span> vagy <span class="tipodolt">mikro-szkóp, termosz-tát</span> vagy <span class="tipodolt">termo-sztát</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: <span class="tipodolt">aspi-ráns, pa-ragrafus</span> vagy <span class="tipodolt">paragra-fus, Mi-chelangelo</span> vagy <span class="tipodolt">Michelan-gelo</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="232"/><span class="szid">232. </span>A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="232a"/><span class="szalid">a) </span>Az olyan betűszó, amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van, nem választható el: <span class="tipodolt">BVSC, MLSZ, SZTK; MTESZ, NOB, ORFK;</span> stb. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: <span class="tipodolt">NA-TO, OR-FI</span> stb. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is, ha a kötőjel nem szótaghatáron áll, de a toldalék tartalmaz magánhangzót: <span class="tipodolt">ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="232b"/><span class="szalid">b) </span>A szóösszevonásokat, ha elválasztásukra kénys!
 zerülünk, mind alap-, mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: <span class="tipodolt">Ag-ro-co-op, Int-ransz-mas, Ke-ra-vill, Ofo-tért, Röl-tex; Kö-zér-tig, Ma-va-dé;</span> stb.</p>
-<a name="F11_2"/><p class="cim_fejezet1">Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="233"/><span class="szid">233. </span>Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az összetett szavakat alkotó tagok (alap- és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el, ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az azonos alakú szavak között több olyan van, amelynek elválasztása kétféle, mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak, a másik összetett szó: <span class="tipodolt">me-gint</span> (= újra), de: <span class="tipodolt">meg-int</span> (= figyelmeztet); !
 <span class="tipodolt">gépe-lem</span> (ige), de: <span class="tipodolt">gép-elem</span> (főnév); stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="234"/><span class="szid">234. </span>A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el, hogy az egyik szó az első, a másik szó pedig a következő sorba jusson: <span class="tipodolt">csak-is, épp-úgy, hol-ott, hón-alj, ing-ujj, kül-ügy, még-is, mind-egy, rend-őr, vagy-is, vas-út; Kis-ar</span> (helységnév), <span class="tipodolt">Pál-ffy;</span> stb. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: <span class="tipodolt">fel-ad, meg-öl, szét-üt</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="235"/><span class="szid">235. </span>A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: <span class="tipodolt">csal-étek, dél-után, egy-előre, egyszer-egy, elektron-optika, ion-stabilitás, kar-öltve, kis-asszony, külön-élés, leg-alább, leg-erősebb, szak-avatott, tölgy-erdő, ugyan-is, vírus-interferencia, viszont-eladó, zápor-eső; Dessew-ffy, Kis-oroszi, Magyar-atád, Nyír-egyháza</span> vagy <span class="tipodolt">Nyíregy-háza, Zala-egerszeg</span> vagy <span class="tipodolt">Zalaeger-szeg;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Helyes elválasztások ezek is: <span class="tipodolt">elekt-ronoptika</span> vagy <span class="tipodolt">elektronop-tika; Za-laegerszeg;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="236"/><span class="szid">236. </span>Ha az összetett szó egészéhez járul képző, az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: <span class="tipodolt">rend-őri, vas-utas, víg-operai; fel-adat, meg-állás; nagy-atádi;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: <span class="tipodolt">rendő-ri, vasu-tas, vígope-rai; fela-dat, megál-lás; nagyatá-di; stb.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="237"/><span class="szid">237. </span>Sok olyan idegen szavunk van, amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó, a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé, az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk, és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: <span class="tipodolt">centi-gramm, extra-kromoszomális, kilo-gramm, milli-gramm, ultra-projektométer; anti-proton, inter-akció, infra-struktúra, melo-dráma, mikro-klíma, pre-klasszikus, proto-plazma, transz-urán;</span> stb. – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Jugo-szlávia</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló, a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: <span class="tipodolt">de-pres!
 szió</span> vagy <span class="tipodolt">dep-resszió, dez-informál</span> vagy <span class="tipodolt">de-zinformál, im-produktív</span> vagy <span class="tipodolt">imp-roduktív, in-tranzitív</span> vagy <span class="tipodolt">int-ranzitív, para-frázis</span> vagy <span class="tipodolt">paraf-rázis, tranz-akció</span> vagy <span class="tipodolt">tran-zakció; Ant-arktisz</span> vagy <span class="tipodolt">An-tarktisz;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: <span class="tipodolt">in-terakció</span> vagy <span class="tipodolt">interak-ció, preklasz-szikus, Antark-tisz</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="238"/><span class="szid">238. </span>Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg, a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás, kivételesen, a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">… földrajzinév-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Sziklás-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">… nátrium-</span></span></td></tr><tr><td valign="top" w!
 idth="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-tár …</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-hegység …</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-klorid …</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(helyesírási szótárban)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(helyesírási szótárban)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(kémiai szakkönyvben)</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F12"/><p class="cim_fofejezet">AZ ÍRÁSJELEK</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="239"/><span class="szid">239. </span>Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét, tagolódását, részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik, részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira, a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.</p><p class="bekezdes">Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több, egyaránt helyes megoldás kínálkozik. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani, amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak, ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben, tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.</p><p class="bekezdes">Az írás!
 gyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264">264.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#267">267.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class!
 ="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span><span class
="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#293">293.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#294">294.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299">299.</a></span>), a kérdőjel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span c!
 lass="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span>), a felkiáltójel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span>), a vessző  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#96">96.</a></span><span clas!
 s="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#
100">100.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#247">247.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#254">254.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"!
 ><a href="#255">255.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#260">260.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#261">261.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274">274.</a></span>), a kettőspont  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#245">245.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#268">268.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#269">269.</a></span>), a pontosvessző  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#244">244.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyza!
 t"><a href="#247">247.</a></span>), a gondolatjel  (vö. <span class="
ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#246">246.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#258">258.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#259">259.</a></span>), a zárójel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span clas!
 s="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>), az idézőjel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#272">272.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#273">273.</a></span>), a kötőjel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262">262.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#270">270.</a></span><span class="utalas">, </span><span class=!
 "ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275">275.</a></span><span class=
"utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#281">281.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299">299.</a></span>), a nagykötÅ‘jel  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263">263.</a></span>). Az egyéb írásjelek közül a leggyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275">275.</a></span>).</p><p class="bekezdes">Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézÅ‘jelek közé foglalt közlési egységek elÅ‘tt és után, a gondolatjel elÅ‘tt és után stb. Nincs viszont szóköz a pont, a kÃ!
 ©rdÅ‘jel, a felkiáltójel, a vesszÅ‘, a kettÅ‘spont, a pontosvesszÅ‘ elÅ‘tt, továbbá a kötÅ‘jel és a nagykötÅ‘jel két oldalán; a kezdÅ‘ zárójel és idézÅ‘jel hozzátapad az utána következÅ‘, a berekesztÅ‘ zárójel és idézÅ‘jel pedig az elÅ‘tte álló szóhoz stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni, annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák.)</p>
-<a name="F12_1"/><p class="cim_fejezet1">A mondatokat záró írásjelek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="240"/><span class="szid">240. </span>Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="240a"/><span class="szalid">a) </span>Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: <span class="tipodolt">Jóból is megárt a sok. Pipacsot éget a kövér határra | A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="240b"/><span class="szalid">b) </span>Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: <span class="tipodolt">Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét?</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="240c"/><span class="szalid">c) </span>Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: <span class="tipodolt">Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Lég!
 y jó mindhalálig!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: <span class="tipodolt">Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors!</span> Stb. – Közvetett felszólítást, utasítást kifejező, bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: <span class="tipodolt">Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke, haza, kenyér, család.</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: <span class="tipodolt">Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!!</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="241"/><span class="szid">241. </span>A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: <span class="tipodolt">Esik a hó, mégis fekete az utca. Ne várjunk rá tovább, hiszen nem jön már.</span> (A második tagmondat kijelentő.) <span class="tipodolt">Az apja is Miska, legyen ő is Miska! Sokat késik, ne várjunk rá tovább!</span> (A második tagmondat felszólító.) <span class="tipodolt">A többieknek egy takaró is elég, minek neked kettő? Induljunk már, miért várnánk rá tovább?</span> (A második tagmondat kérdő.)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="242"/><span class="szid">242. </span>Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a főmondat kíván: <span class="tipodolt">Ki mint vet, úgy arat. Szeretném tudni, mi a baja. Kértem, hogy azonnal menjen haza.</span> (A főmondat kijelentő.) <span class="tipodolt">Érzed-e, mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki, hogy máskor jöjjön? Nem felejted el, amire megkértelek?</span> (A főmondat kérdő.) <span class="tipodolt">Folytasd ott, ahol abbahagytad! Mondd meg neki, holnap indulhat! Figyeljétek, ki lesz az első!</span> (A főmondat felszólító.)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet, amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: <span class="tipodolt">Kérdem, olyan nagy hibát követtem el? Javasolom, ne üsse !
 bele az orrát!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk, ha az voltaképpen idézet: <span class="tipodolt">Hiába mondtam neki, hogy nem szabad bejönni!</span></p>
-<a name="F12_2"/><p class="cim_fejezet1">A tagmondatok közötti írásjelek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="243"/><span class="szid">243. </span>Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243a"/><span class="szalid">a) </span>A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő, akár van kötőszó, akár nincs: <span class="tipodolt">Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud. A rakodópart alsó kövén ültem, / néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243b"/><span class="szalid">b) </span>A tagmondatokat bevezető <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: <span class="tipodolt">Az ebédre nem kell senkit is megvárnom, / És mindnyájan várnak énrám, hogyha késem. Éj van-e, vagy szemem világa veszett ki?</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az <span class="tipodolt">és!
 , s, meg, vagy</span> kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: <span class="tipodolt">Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant.</span> De: <span class="tipodolt">Hirtelen fölugrott és elrohant.</span> Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">mint</span> kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít, ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: <span class="tipodolt">Tündöklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka. Fehér lett, mint a fal.</span>  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hasonlító <span class="tipodolt">több, mint</span> szerkezetben vessző van a <span class="tipodolt">mint</span> előtt: <span class="tipodolt">Ez sokkal több, !
 mint a tavalyi. Hat több, mint öt.</span> Stb. (Ilyenkor a <span cla
ss="tipodolt">több</span> ragozható: <span class="tipodolt">többet, mint ötöt</span> stb.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a <span class="tipodolt">több mint</span> alakulatban a <span class="tipodolt">mint</span> elé, ha a <span class="tipodolt">több mint</span> (a <span class="tipodolt">majdnem</span> ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: <span class="tipodolt">Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön.</span> Stb. (Ilyenkor a <span class="tipodolt">több</span> nem ragozható.)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="243d"/><span class="szalid">d) </span>Az <span class="tipodolt">anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy</span> stb. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. Ilyenkor a <span class="tipodolt">hogy</span> előtt nincs vessző: <span class="tipodolt">Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna. Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol!</sp!
 an> Stb. – Ha azonban az <span class="tipodolt">anélkül, aszerint, ahelyett</span> stb. elemek az első tagmondathoz tapadnak, eléjük nem teszünk vesszőt, utánuk (a <span class="tipodolt">hogy</span> elé) azonban igen: <span class="tipodolt">Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna. Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol!</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="244"/><span class="szid">244. </span>A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: <span class="tipodolt">Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza: <span class="tipodolt">Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta.</span> A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: <span class="tipodolt">Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel; égesd el!</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="245"/><span class="szid">245. </span>Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk, ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet, vagy ha jelezni óhajtjuk, hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: <span class="tipodolt">Közös a célunk: mindig többet, egyre jobbat akarunk. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül…</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Ha a kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik, mindegyiket (már az elsőt is) nagybetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="246"/><span class="szid">246. </span>Ha azt akarjuk jelezni, hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik, pont, felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: <span class="tipodolt">Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!</span> – <span class="tipodolt">/ A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!</span> Stb.</p>
-<a name="F12_3"/><p class="cim_fejezet1">A mondatrészek közötti írásjelek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="247"/><span class="szid">247. </span>A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: <span class="tipodolt">Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, / Pocsolyás víz, sás, káka lakják. Szeretett volna valami újat, szépet, nagyot alkotni.</span> Stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247b"/><span class="szalid">b) </span>A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekb!
 ől álló sorozattól: <span class="tipodolt">Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél, ír, olvas; ceruza, könyv, tinta; becsületes, lelkes, szorgalmas; stb.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az ilyen jellegű felsorolások végén a <span class="tipodolt">stb.</span> elé is pontosvesszőt kell tenni.  [De vö. <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#247d">d)</a></span> alpont.]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247c"/><span class="szalid">c) </span>Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk (kivéve az <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszókat): <span class="tipodolt">Tetszetős, de helytelen elméletet agyalt ki. Kétszer, illetőleg háromszor kezdtük újra. Elhibázott, sőt veszedelmes vállalkozásba fogott.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247d"/><span class="szalid">d) </span>Ha azonos mondatrészek között <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</sp!
 an> kötőszó áll, eléjük nem teszünk vesszőt: <span class="tipo
dolt">A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Ég és föld között lebegett. A rózsának, a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted?</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a felsorolások végére tett <span class="tipodolt">stb.</span> rövidítésben az <span class="tipodolt">s</span> kötőszó rejlik (= <span class="tipodolt">s a többi</span>), a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: <span class="tipodolt">Gyakorító igék például ezek: járkál, kapdos, álldogál, beszélget stb.</span>  [De vö. <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#247b">b)</a></span> alpont.]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247e"/><span class="szalid">e) </span>Ha az <span class="tipodolt">és, s, meg, vagy</span> kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">A szüleire gondolt, és szegény nővérére. Aztán elővette !
 a bicskát, meg a kenyeret, meg a szalonnát, meg a zöldpaprikát, majd jóízűen falatozni kezdett. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="247f"/><span class="szalid">f) </span>A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros <span class="tipodolt">vagy</span> második tagja elé is): <span class="tipodolt">Vagy ezt, vagy azt választhatod. Hol ehhez, hol ahhoz kapott. Se pénz, se posztó. Sem testem, sem lelkem nem kívánja. Lehet jó is, rossz is.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="248"/><span class="szid">248. </span>Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248a"/><span class="szalid">a) </span>Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik, és a beszédben szünet van közöttük. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: <span class="tipodolt">Németh Pétert, a tőszomszédomat kereste. A község jegyzőjének, Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">A vessző helyére kettőspont is kerülhet, főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz, vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: <span class="tipodolt">S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek, furcsák, búsak, bíborak…</span></p><p class="bekezdes">Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől, a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: <span cl!
 ass="tipodolt">Én őt dicsérem csak, az élet anyját…</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is vesszőt tehetünk: <span class="tipodolt">Anna, a leánya, varrni tanult. Kertjük díszét, egy öreg diófát, az éjszakai vihar kidöntötte.</span> Stb. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel, hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: <span class="tipodolt">A baleset sérültjét</span> – <span class="tipodolt">a motorkerékpárost</span> – <span class="tipodolt">kórházba szállították.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248c"/><span class="szalid">c) </span>Ha a kitüntetést, fokozatot, minősítést, rangot jelentő, gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet, akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít, és az értelmezős szerkezetnek mindk!
 ét fő tagja ragozódik. A személynév után ebben a típusban vessz
őt teszünk: <span class="tipodolt">Nagy Elemér, városunk díszpolgára; Mózes Pált, köztársaságunk nagykövetét; Dömötör Béla, az irodalomtudomány doktora; Elek Ilonának, a többszörös olimpiai bajnoknak;</span> stb. – Ugyanígy: <span class="tipodolt">Balla Erzsébetnek, Kossuth-díjas írónőnknek;</span> illetőleg: <span class="tipodolt">Kovács Tiborral, az állami díjas mérnökkel;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők, a szerkezetet csak a végén ragozzuk, és a személynév után nincs vessző: <span class="tipodolt">Mózes Pál nagykövetet, Kállay Imre kandidátusé, Szép Izabella PEN-emlékérmessel, Zsigmond Elek Kossuth-díjastól</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248d"/><span class="szalid">d) </span>Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a <span class="tipodolt">maga</span> vagy a <span class="tipodolt">mind</span> névmás, nincs szükség vesszőre: <span class="tip!
 odolt">Te magad mondtad. János maga is ott lesz. Maga János is ott lesz. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. A sok pásztor mind muzsikál.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="248e"/><span class="szalid">e) </span>A szünettel elkülönülő értelmezőszerű, valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">A könyvet az íróasztalára, a lámpa mellé tette. Nagybátyám szombaton érkezett meg, a feleségével együtt. Egész nap az erdőt járta, felszabadultan, nagyokat lélegezve.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="249"/><span class="szid">249. </span>Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249a"/><span class="szalid">a) </span>Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor, ha alárendelő viszonyban vannak egymással: <span class="tipodolt">Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Ma reggel nagy eső esett. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik.</span> Stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#247">247.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#247a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a <span class="tipodolt">mint</span> szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: <span class="tip!
 odolt">Bátyámat mint tanút</span> (= tanúként) <span class="tipodolt">hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért.</span> Stb.  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#243c">c)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="249c"/><span class="szalid">c) </span>A <span class="tipodolt">-va, -ve</span> és a <span class="tipodolt">-ván, -vén</span> képzős igeneves szerkezet csak mondatrész, ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: <span class="tipodolt">Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni.</span> Stb. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatna!
 k érződik, vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik, célsze
rű vesszővel elkülöníteni: <span class="tipodolt">Gondolván egy merészet, áteveztünk a túlsó partra. Kiszaladt az udvarra, kabátját magára kapva.</span> Stb.</p>
-<a name="F12_4"/><p class="cim_fejezet1">A szövegbe ékelődést jelző írásjelek</p>
-<a name="F12_4_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A közbevetés</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="250"/><span class="szid">250. </span>Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: <span class="tipodolt">A vonat, persze, megint késett. István, sajnos, nem tud eljönni. Bátyámat, a baleset tanújaként, többször is kihallgatták. Új találmányát</span> – <span class="tipodolt">természetesen</span> – <span class="tipodolt">azonnal szabadalmaztatta. Bátyámat</span> – <span class="tipodolt">a baleset tanújaként</span> – <span class="tipodolt">többször is kihallgatták. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták.</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi, a fenti szabály al!
 kalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Akár le is mondhat a beékelésről: <span class="tipodolt">A vonat persze megint késett.</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">mint</span> kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: <span class="tipodolt">Ádám barátomat, mint mérnököt, a műszakiakhoz osztották be. Ádám barátomnak</span> – <span class="tipodolt">mint kiválóan képzett mérnöknek</span> – <span class="tipodolt">az átlagosnál magasabb a fizetése. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Péter, mint említettem, beteg lett.</span>  [De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#249b">b)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba f!
 elkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Az ilyen közbevetett 
felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: <span class="tipodolt">Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott / Jankóm…? Most veszem észre, hohó! mind, amit mondtam, hazugság, / Csúnya hazugság volt.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="251"/><span class="szid">251. </span>Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat, ezt a közbevetett mondatot vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: <span class="tipodolt">Évi, bár még át tudott volna szaladni az úttesten, előbb hagyta elmenni a teherautót. Évi</span> – <span class="tipodolt">bár még át tudott volna szaladni az úttesten</span> – <span class="tipodolt">előbb hagyta elmenni a teherautót. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="252"/><span class="szid">252. </span>Ha a közbevetett szó, szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után, vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpár második tagja után ki kell tenni: <span class="tipodolt">Műszaki egyetemen szerzett diplomát</span> – <span class="tipodolt">vegyészmérnökit</span> –<span class="tipodolt">, de író lett. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt), s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Sok megszokott holmiját becsomagolta, hogy minél kényelmesebben érezze magát</span> – <span class="tipodolt">ez mindig fontos volt neki</span> –<span class="tipodolt">; csak még a magnója hiányzott, amit javíttatni vitt. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Ha a zárójelbe tett megjegyzés!
  a mondat végére esik, a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: <span class="tipodolt">Bizonyos szavak igék is, névszók is (pl. fagy, les, nyom). Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)!</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: <span class="tipodolt">A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre.)</span> Stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>)</p>
-<a name="F12_4_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A megszólítás</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="253"/><span class="szid">253. </span>Az olyan önálló, mondat értékű kiemelt megszólítások után, amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be, általában felkiáltójelet teszünk: <span class="tipodolt">Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám!</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#149">149.</a></span>)</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="254"/><span class="szid">254. </span>A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: <span class="tipodolt">Gyerekek, nézzétek csak! Nagyon vártalak már, édes fiam.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="255"/><span class="szid">255. </span>Ha a megszólítás beékelődik a mondatba, eléje is, mögéje is vesszőt teszünk: <span class="tipodolt">Most pedig, barátaim, rátérünk a dolog lényegére. Tudod-e, Sándor, a kötelességedet?</span> Stb.</p>
-<a name="F12_4_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Az idézés</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="256"/><span class="szid">256. </span>A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki: <span class="tipodolt">„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség, hegyével befelé forduló jelpárt használunk: <span class="tipodolt">Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti, követheti vagy megszakíthatja az idézetet.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="256a"/><span class="szalid">a) </span>Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Az első idéz!
 Å‘jel után az idézet elsÅ‘ szavát általában nagybetűvel kezdjük. Az idézet végére, a berekesztÅ‘ idézÅ‘jel elé olyan írásjel kerül, amilyent az idézett mondat tartalma kíván: <span class="tipodolt">Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” PetÅ‘fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!”</span> Stb. – A megszakított idézÅ‘ mondat kisbetűvel folytatódik: <span class="tipodolt">Madách szavait: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Kisbetűvel kezdjük az idézetet, ha úgy emeltük ki, hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: <span class="tipodolt">A közeledÅ‘ Å‘szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok, / ha sÃ!
 ¼vít a böjti szél.”</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a n
ame="256b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az idéző mondat követi az idézetet, gondolatjellel kapcsoljuk, és kisbetűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük, a pontot azonban nem: <span class="tipodolt">„Ismerni a jót könnyebb, mint követni”</span> – <span class="tipodolt">írta unokaöccsének Kölcsey. „Ó, megvan-e még az az otthon?”</span> – <span class="tipodolt">sóhajt fel Radnóti. „Még kér a nép, most adjatok neki!”</span> – <span class="tipodolt">figyelmeztette Petőfi az urakat.</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="256c"/><span class="szalid">c) </span>Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít, tehát gondolatjelek közé tesszük, és kisbetűvel kezdjük. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: <span class="tipodolt">„A tudományos felfogás szerint</span> – <span class="tipodolt">írja Kosztolányi</span> – <span !
 class="tipodolt">nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.” „Lesz-e gyümölcs a fán</span> – <span class="tipodolt">kérdi Petőfi</span> –<span class="tipodolt">, melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál</span> – <span class="tipodolt">vallja Madách.</span> – <span class="tipodolt">Ezt ledöntheti / Erőszak, az örökre élni fog.”</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="257"/><span class="szid">257. </span>Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe, az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk, és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">Aranynak a „nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét” gondolata okkal lett híressé. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett.</span> Stb. – Ha a mondat az idézett résszel végződik, a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: <span class="tipodolt">Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja, amely „a szabadság útjára visz gyász és romok felett”.</span> Stb.</p><p class="bekezdes">Mások szavainak némiképp megváltoztatott, vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: <span class="tipodolt">Az alapszabály kimondja, hogy az egyesület minden tagja köt!
 eles tagdíjat fizetni.</span> Stb. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: <span class="tipodolt">Mondtam neki, hogy nincs az az áldozat, amire ne lennék képes a gyerekeimért.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="258"/><span class="szid">258. </span>Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait, de ennek jelzésére nem idézőjeleket, hanem gondolatjeleket szokás használni. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256a">a)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256b">b)</a><span class="utalas">, </span></span><span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#256c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="258a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont nincs.</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Határozatlanul mondta:</span></p><p class="bekezdes">– <span class=!
 "tipodolt">Nem is tudom.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Reménykedve kérdezte:</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Ugye, hiszel nekem?</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Türelmetlenül szólt rá:</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Add már ide!</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Nem adom!</span></p><p class="bekezdesszalid"><a name="258b"/><span class="szalid">b) </span>Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait, ezeket gondolatjelpár fogja közre.</p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Nem is tudom</span> – <span class="tipodolt">mondta határozatlanul.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Ugye, hiszel nekem?</span> – <span class="tipodolt">kérdezte reménykedve.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Add már ide!</span> – <span class="tipodolt">szólt rá türelmetlenül.</span></p><p class="beke!
 zdesszalid"><a name="258c"/><span class="szalid">c) </span>Ha az író
 idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.</p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Nagyon vártalak már</span> – <span class="tipodolt">fogadta a barátját.</span> – <span class="tipodolt">Sok a teendőnk.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Kik jártak itt?</span> – <span class="tipodolt">faggatta tovább.</span> – <span class="tipodolt">Maga itt volt, láthatta.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Ne higgy neki!</span> – <span class="tipodolt">támadt rá.</span> – <span class="tipodolt">Annyiszor becsapott!</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Gyere ide</span> – <span class="tipodolt">kiáltott rá</span> –<span class="tipodolt">, és segíts már egy kicsit!</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Sehogy sem tudok belenyugodni abba</span> – <span class="tipodolt">folytatta</span> –<span class="ti!
 podolt">, hogy kisemmiztek.</span></p><p class="bekezdes">Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.</p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Kapitány uram, vagy kétszázan kimennénk az éjjel.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Hova a pokolba?</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Maklárra.</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Maklárra?</span></p><p class="bekezdes">– <span class="tipodolt">Jó estét mondani a töröknek.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="259"/><span class="szid">259. </span>Ha közmondásokhoz, szállóigékhez, sarkigazságokhoz, jelszókhoz stb. magyarázó, kiegészítő megjegyzést fűzünk, nem használunk idézőjeleket, de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: <span class="tipodolt">Ki korán kel, aranyat lel</span> – <span class="tipodolt">tartja a közmondás. Hová merült el szép szemed világa?</span> – <span class="tipodolt">szoktuk tréfásan kérdezni. Ember: küzdj és bízva bízzál! – írja Madách.</span> Stb.</p>
-<a name="F12_5"/><p class="cim_fejezet1">Szavak és szórészek közötti írásjelek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="260"/><span class="szid">260. </span>Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után, illetőleg elé.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="260a"/><span class="szalid">a) </span>Az indulatszókat vesszővel különítjük el: <span class="tipodolt">Hej, csak itt lenne már! Jaj, eszem a lelked! Hova megy, hé? Fiatalságunk évei, haj, messze szálltak!</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="260b"/><span class="szalid">b) </span>Ha valamely indulatszó után a <span class="tipodolt">be</span> vagy a <span class="tipodolt">de</span> nyomósító szócska következik, az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt, ha a mondat hangsúly- és szünetviszonyai ezt megkívánják: <span class="tipodolt">Ejnye be megjártam!</span> vagy: <span class="tipodolt">Ejnye, be megjártam! Jaj de elfáradtam!</span> vagy: <span class="tipodolt">Jaj, de elfáradtam!</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="261"/><span class="szid">261. </span>Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt: <span class="tipodolt">A hegymászásban elfáradt, s mikor egy forráshoz ért, rövid pihenőt tartott. Hívták, de mert hideg volt, nem indult útnak.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="262"/><span class="szid">262. </span>Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262a"/><span class="szalid">a) </span>Az olyan összetett szavakat, illetőleg tulajdonnévi szóalakokat, amelyekben a tagok, illetőleg a szóelemek határán három azonos, mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé, kötőjellel tagoljuk: <span class="tipodolt">sakk-kör, ott-tartózkodás, hossz-szelvény; Széll-lel, Mann-né;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262b"/><span class="szalid">b) </span>A szóismétléseknek,!
  a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak, valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: <span class="tipodolt">egy-egy, néha-néha</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#97">97.</a></span>); <span class="tipodolt">örökkön-örökké, unos-untalan</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#98">98.</a></span>); <span class="tipodolt">süt-főz, orrán-száján, sírva-nevetve</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#100">100.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#100b">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">édes-bús, szoba-konyhás</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#101">101.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#101a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">dimbes-dombos, irul-pirul</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a !
 href="#102">102.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat">
<a href="#102a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">csihi-puhi, Anna-Panna</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#103">103.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#103a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">gizes-gazos</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#103">103.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#103b">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">meg-megállt, vissza-visszatérés, ki-be ugrál, le-föl sétálás</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#138">138.</a></span>); <span class="tipodolt">anyagcserevizsgálat-kérés</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139">139.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#139a">a)</a></span>]; <span class="tipodolt">hidegvíz-csap</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139">139.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a !
 href="#139b">b)</a></span>]; <span class="tipodolt">szövő-fonó ipar</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#139">139.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#139c">c)</a></span>]; stb.</p><p class="bekezdes">Szokatlan, alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: <span class="tipodolt">rőzse-dalok, gyémánt-hitemet, köd-gubában, bogáncs-szívem, kő-iszonyatját, rokon-őrtüzek</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262c"/><span class="szalid">c) </span>Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra, illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: <span class="tipodolt">gép- és gyorsíró, bel- és külkereskedelem; tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal;</span> stb., illető!
 leg: <span class="tipodolt">bortermelő és -értékesítő szövetkez
et; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262d"/><span class="szalid">d) </span>Kétezren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: <span class="tipodolt">ötezer-nyolcszáztíz, tizenegyezer-huszonnyolc</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#289a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262e"/><span class="szalid">e) </span>Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: <span class="tipodolt">Afrika-kutató, Kazinczy-verseny, József Attila-díj; Balassi-strófás, József Attila-díjas;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class=!
 "utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#169">169.</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262f"/><span class="szalid">f) </span>A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">Endrődy-Somogyi, Konkoly-Thege</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#158">158.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262g"/><span class="szalid">g) </span>A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: <span class="tipodolt">Arany-patak, Csepel-sziget, Vas Mihály-hegy</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#176">176.</a></span>); <span class="tipodolt">Holt-Tisza, Nagy-New York, Kál-Kápolna, Érd-Ófalu</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#177">177.!
 </a></span>); <span class="tipodolt">Rohonci-Arany-patak, Arany-patak-
völgy</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#178">178.</a></span>); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262h"/><span class="szalid">h) </span>Az <span class="tipodolt">-e</span> kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: <span class="tipodolt">Tudod-e, merre menjünk? Jobbra-e vagy balra?</span> Stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="262i"/><span class="szalid">i) </span>Mind a betűkkel, mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki: <span class="tipodolt">egy-két</span> (ember), <span class="tipodolt">nyolc-tíz</span> (napra); <span class="tipodolt">5-6</span> (darab), <span class="tipodolt">10-12</span> (éves); stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="263"/><span class="szid">263. </span>Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263a"/><span class="szalid">a) </span>Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">angol</span>–<span class="tipodolt">magyar</span> (szótár), <span class="tipodolt">francia</span>–<span class="tipodolt">spanyol</span> (határ), <span class="tipodolt">olasz</span>–<span class="tipodolt">német</span> (mérkőzés); <span class="tipodolt">Cseh</span>–<span class="tipodolt">Morva-dombság, Osztrák</span>–<span class="tipodolt">Magyar Monarchia, Magyar</span>–<span class="tipodolt">Finn Társaság;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) <span class="tipodolt!
 ">magyar</span>–<span class="tipodolt">angolban</span> (ti. szótárban), (láttam az) <span class="tipodolt">angol</span>–<span class="tipodolt">brazilt</span> (ti. mérkőzést), <span class="tipodolt">német</span>–<span class="tipodolt">franciás</span> (ti. szakos) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263b"/><span class="szalid">b) </span>Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: <span class="tipodolt">Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldi: Orosz</span>–<span class="tipodolt">magyar szótár, Újpest</span>–<span class="tipodolt">Ferencváros</span> (rangadó) stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) <span class="tipodolt">Hadrovics</span>–<span class="tipodolt">Gáldiban</span> (ti. szótárban), (a) <span class="tipodolt">Honvéd</span>–<span class="tipodolt">Haladáson</span> (ti. mérkőzésen) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a !
 name="263c"/><span class="szalid">c) </span>Nagykötőjellel fűzzük 
egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: <span class="tipodolt">Budapest</span>–<span class="tipodolt">Bécs, Rajna</span>–<span class="tipodolt">Majna</span>–<span class="tipodolt">Duna-csatorna; 1983</span>–<span class="tipodolt">1984. évi, a 128</span>–<span class="tipodolt">9. lapon, az I</span>–<span class="tipodolt">IV. osztályban, Ménesi út 11</span>–<span class="tipodolt">13.; az első</span>–<span class="tipodolt">negyedik osztályban, kelet</span>–<span class="tipodolt">nyugat irányban, a tavasz</span>–<span class="tipodolt">nyár folyamán, június</span>–<span class="tipodolt">július hónapban;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: <span class="tipodolt">f. hó 5.</span> – <span class="tipodolt">f. hó 25.;</span> illetőleg: <span class="tipodolt">a Szojuz</span>–<span class="!
 tipodolt">24</span> – <span class="tipodolt">Szaljut</span>–<span class="tipodolt">5 űrkomplexum;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: <span class="tipodolt">Budapest</span>–<span class="tipodolt">Bécsen át, az első</span>–<span class="tipodolt">negyedikben, tavasszal</span>–<span class="tipodolt">nyáron; budapest</span>–<span class="tipodolt">bécsi, kelet</span>–<span class="tipodolt">nyugati, tavaszi</span>–<span class="tipodolt">nyári, június</span>–<span class="tipodolt">júliusi;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#179">179.</a></span>) – De: a <span class="tipodolt">128</span>–<span class="tipodolt">9.-en, az I</span>–<span class="tipodolt">IV.-ben, 1848</span>–<span class="tipodolt">49-ben; 1981</span>–<span class="tipodolt">1985-i, 1914</span>–<span class="tipodolt">18-as;</span> stb.  [Vö. <spa!
 n class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <sp
an class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="263d"/><span class="szalid">d) </span>Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: <span class="tipodolt">T</span>–<span class="tipodolt">34, TU</span>–<span class="tipodolt">154; Szojuz</span>–<span class="tipodolt">14, Apollo</span>–<span class="tipodolt">11;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: <span class="tipodolt">T</span>–<span class="tipodolt">34-et, TU</span>–<span class="tipodolt">154-gyel, T</span>–<span class="tipodolt">34-es; Szojuz</span>–<span class="tipodolt">14-ben, Apollo</span>–<span class="tipodolt">11-es;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="264"/><span class="szid">264. </span>Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: <span class="tipodolt">De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van…</span> stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: <span class="tipodolt">…s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre!</span> Stb.</p>
-<a name="F12_6"/><p class="cim_fejezet1">Toldalékok kapcsolása</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="265"/><span class="szid">265. </span>A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265a"/><span class="szalid">a) </span>Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: <span class="tipodolt">Széll-lel, Wittmann-né</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">Bonn-nal, Bonn-nál</span>  [vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="!
 #217c">c)</a></span>]; <span class="tipodolt">dzsessz-szerű, puff-féle</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265b"/><span class="szalid">b) </span>Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: <span class="tipodolt">Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle;</span> stb.  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141">141.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span>); <span class="tipodolt">New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű;</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#164">164.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabaly!
 pont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span> <span class="ut-szabal
yalpont_szabalyzat"><a href="#217b">b)</a></span>] – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Magyar Nemzet-beli</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#200">200.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265c"/><span class="szalid">c) </span>Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: <span class="tipodolt">Eötvös-féle, Petőfi-szerű</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#141">141.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#171">171.</a></span>) – Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">Vág-szerű</span> (folyó), <span class="tipodolt">Omega-féle</span> (időmérők), <span class="tipodolt">Helikon-beli</span> (cikk) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265d"/><span class="szalid">d) </span>Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokat!
 lan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: <span class="tipodolt">guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#217">217.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#217a">a)</a></span>]</p><p class="bekezdesszalid"><a name="265e"/><span class="szalid">e) </span>Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: <span class="tipodolt">4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor.</span>  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#280">280.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#286">286.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#286a">a)</a></span>]</p>
-<a name="F12_7"/><p class="cim_fejezet1">Egyéb írásjel-használati tudnivalók</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="266"/><span class="szid">266. </span>A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Jelenkor</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Puszták népe</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nemzeti dal</span><!
 /span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Előszó</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kettős megállóhely</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Európa Könyvkiadó</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">– Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: <span class="tipodolt">A személyes névmások. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat…</span> – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: </p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" sty!
 le="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/></colgroup><tbody><tr><td
 align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Minek nevezzelek?</span></span></td></tr><tr><td align="center" valign="top" width="100%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Készülj, hazám!</span> Stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="267"/><span class="szid">267. </span>Pontot használunk viszont a következő esetekben:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267a"/><span class="szalid">a) </span>A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: <span class="tipodolt">10. versszak, 1983. évi, IX. kerület</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267b"/><span class="szalid">b) </span>Pontot teszünk a rövidítések egy része után: <span class="tipodolt">aug., du., kb., özv.; Bp.;</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282">282.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="267c"/><span class="szalid">c) </span>Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: <span class="tipodolt">1848. III. 15.</span!
 >  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#293">293.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="268"/><span class="szid">268. </span>Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: <span class="tipodolt">Nyelvünkben folyton keletkeznek új összetételek: magnószalag, műhold, számítástechnika, távkapcsoló, üzenetrögzítő stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton.</span> Stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="269"/><span class="szid">269. </span>Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): <span class="tipodolt">Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi;</span> stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: <span class="tipodolt">Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek.</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#199">199.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="270"/><span class="szid">270. </span>Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: <span class="tipodolt">asz-tal, te-kint</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: <span class="tipodolt">tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a MÁV- / ot</span> stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: <span class="tipodolt">Egy TU</span>– <span class="tipodolt">/ 154-esen</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="271"/><span class="szid">271. </span>Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: <span class="tipodolt">A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Magyar nyelvtan).</span> Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: <span class="tipodolt">A levegőt erősen szennyezik az utakon és az utcákon nyüzsgő járművek (személygépkocsik, autóbuszok, teherautók, kamionok stb.).</span> Stb.  (De vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="272"/><span class="szid">272. </span>Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: <span class="tipodolt">Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”!</span> Stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza!</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="273"/><span class="szid">273. </span>A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: <span class="tipodolt">Több évszázad nyelvi kincseit tartalmazza a „Magyar szólások és közmondások” című gyűjtemény.</span> Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: <span class="tipodolt">Ez is benne van a „Magyar szólások és közmondások”-ban…</span> Stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#199">199.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="274"/><span class="szid">274. </span>A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: <span class="tipodolt">38,6</span> (harmincnyolc egész hat tized); <span class="tipodolt">1,23</span> (egy egész huszonhárom század); stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: <span class="tipodolt">23 816</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#289b">b)</a></span>]</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="275"/><span class="szid">275. </span>Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">+ az összeadás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">§ a paragrafus jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">– a kivonás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="akk_mhsz_milei">1</span> fordíts!</span></td><!
 td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">· a szorzás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">* vagy ¹ a jegyzet jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">: az osztás jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">” az ismétlés jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">= az egyenlőség jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">’ a hiány jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="t!
 op" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" wi
dth="40%"><span class="normal">% a százalék jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">° a fok jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">/ a vagylagosság, a törtszám stb. jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">~ az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: <span class="tipodolt">10%-os, a 6. §-ban, 3°!
 -kal</span> stb.  [Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265e">e)</a></span>]</p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F13"/><p class="cim_fofejezet">A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="276"/><span class="szid">276. </span>Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.</p><p class="bekezdes">A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek, a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: <span class="tipodolt">u.</span> kiejtve <span class="tipodolt">utca; km</span> kiejtve <span class="tipodolt">kilométer; Bp.</span> kiejtve <span class="tipodolt">Budapest;</span> stb. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt <span class="tipodolt">az,</span> mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt <span class="tipodolt">a</span> határozott névelőt használunk: <span class="tipodolt">az igh.</span> (= az igazgatóhelyettes), <span class="tipodolt">az i. m.</span> (= az idézett mű)<span class="tipodolt">, a szerk.</span> (= a szerkesztő, <span class="tipodolt">a!
  f. k.</span> (= a felelős kiadó); stb.</p><p class="bekezdes">A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: <span class="tipodolt">OTP</span> (= Országos Takarékpénztár) kiejtve <span class="tipodolt">ó-té-pé</span> stb., vagy összeolvassuk a betűket: <span class="tipodolt">MÁV</span> (= Magyar Államvasutak) kiejtve <span class="tipodolt">máv, Mahart</span> (= Magyar Hajózási Részvénytársaság), <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozási segély) stb. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: <span class="tipodolt">a MÁV, a Mahart, a tb; az OTP, az MTA, az Iposz, az áfa;</span> stb.</p>
-<a name="F13_1"/><p class="cim_fejezet1">A rövidítések</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="277"/><span class="szid">277. </span>A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="277a"/><span class="szalid">a) </span>Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: <span class="tipodolt">ált.</span> (= általános), <span class="tipodolt">cm</span> (= centiméter), <span class="tipodolt">gk.</span> (= gépkocsi), <span class="tipodolt">pság.</span> (= parancsnokság), <span class="tipodolt">rkp.</span> (= rakpart); <span class="tipodolt">Szfv.</span> (= Székesfehérvár); stb.</p><p class="bekezdes">A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: <span class="tipodolt">a. m.</span> (= annyi mint), <span class="tipodolt">i. sz.</span> (= időszámításunk szerin!
 t), <span class="tipodolt">s. k.</span> (= saját kezével), <span class="tipodolt">B. ú. é. k.</span> (= Boldog új évet kíván), <span class="tipodolt">N. Y.</span> (= New York) stb. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: <span class="tipodolt">stb.</span> (= s a többi), <span class="tipodolt">vö.</span> (= vesd össze!), <span class="tipodolt">NB.</span> (= nota bene!) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="277b"/><span class="szalid">b) </span>A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: <span class="tipodolt">c.</span> (= című), <span class="tipodolt">m.</span> (= magyar), <span class="tipodolt">kb.</span> (= körülbelül), <span class="tipodolt">mfszt.</span> (= magasföldszint), <span class="tipodolt">m. v.</span> (= mint vendég), <span class="tipodolt">r. k.</span> (= római katolikus); <span class="tipodolt">D.</span> (= Debrecen), <span class="tipodolt">Mo.<!
 /span> (= Magyarország); stb.</p><p class="bekezdes">Sok rövidítés
 azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: <span class="tipodolt">Ft</span> (= forint), <span class="tipodolt">ÉNy</span> (= északnyugat), <span class="tipodolt">HKsz.</span> (Helyesírási kéziszótár) stb.</p><p class="bekezdes">A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdÅ‘betűvel írjuk az elfogadott szabványok szerint: <span class="tipodolt">m</span> (= méter), <span class="tipodolt">km</span> (= kilométer); <span class="tipodolt">N</span> (= newton), <span class="tipodolt">K</span> (= kelvin); stb.</p><p class="bekezdes">Mindig nagy kezdÅ‘betűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: <span class="tipodolt">O</span> (= oxigén), <span class="tipodolt">Na</span> (= nátrium) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdÅ‘ helyzetbe kerül, elsÅ‘ betűje természetesen nagyra cserélÅ‘dik: <span class="tipodolt">Csüt. délben érkezünk. Kb. húszan leszünk.</span> Stb. â€!
 “ Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: <span class="tipodolt">A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 150 Ft; ALAPTERÃœLET: 100 m²;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="278"/><span class="szid">278. </span>A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: <span class="tipodolt">a.</span> (= alatt, alsó), <span class="tipodolt">dec.</span> (= december), <span class="tipodolt">é. n.</span> (= év nélkül), <span class="tipodolt">Salg.</span> (= Salgótarján) stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282">282.</a></span>)</p><p class="bekezdes">Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: <span class="tipodolt">f</span> (= fillér), <span class="tipodolt">Rbl</span> (= rubel); az égtájak rövidítését: <span class="tipodolt">D</span> (= dél), <span class="tipodolt">ÉK</span> (= északkelet); a gépkocsik országjelzését: <span class="tipodolt">H</span> (= Magyarország); a vegyjeleket: <span class="tipodolt">S</span> (= kén), <span class="tipodolt">Cl</span> (= klór); a fizikai mennyiségek jelét: !
 <span class="tipodolt">a</span> (= gyorsulás), <span class="tipodolt">v</span> (= sebesség); a mértékegységek jelét: <span class="tipodolt">g</span> (= gramm), <span class="tipodolt">hl</span> (= hektoliter), <span class="tipodolt">MW</span> (= megawatt); a matematikai jelöléseket: <span class="tipodolt">lg</span> (= logaritmus), <span class="tipodolt">sin</span> (= szinusz); stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#279">279.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#282">282.</a></span>) – Egyébként ponttal írt rövidítések <span class="tipodolt">(nm., rég., ol.</span> stb.) mellől is elhagyható a pont, ha szótárakban, lexikonokban stb. nagy tömegben fordulnak elő. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: <span class="tipodolt">nm</span> (= névmás), <span class="tipodolt">rég</span> (= régies forma), <span class="tipodolt">ol</span> (= olasz) stb. – Nincs pont az !
 olyan rövidítések után sem, amelyeknek a vége teljes szó: <span 
class="tipodolt">uő</span> (= ugyanő), <span class="tipodolt">uaz</span> (= ugyanaz) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="279"/><span class="szid">279. </span>A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span>) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját külön rendelet szabályozza.</p><p class="bekezdes">A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket, jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="280"/><span class="szid">280. </span>A rövidítésekhez, jelekhez stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez, jelekhez stb., amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: <span class="tipodolt">u.-ban</span> (= utcában), <span class="tipodolt">Ft-ot, Ft-tal</span> (= forintot, forinttal), <span class="tipodolt">ker.-nek</span> (= kerületnek), <span class="tipodolt">ÉK-en</span> (= északkeleten), <span class="tipodolt">K-ot, K-mal</span> (= káliumot, káliummal), <span class="tipodolt">m²-enként, m²-es</span> (= négyzetméterenként, négyzetméteres), <span class="tipodolt">°C-on, °C-kal, °C-os</span> (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="281"/><span class="szid">281. </span>Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt, az elő- és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: <span class="tipodolt">mm-beosztás, fszla.-kivonat</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="282"/><span class="szid">282. </span>A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="12%"><span class="normal">a.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">alatt, alsó</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">K</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kelvin</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">A</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">amper</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kötet</span></td></tr><tr><td va!
 lign="top" width="11%"><span class="normal">á. é.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">átvitt értelemben</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">kb.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">körülbelül</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">áll.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">állami</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ker.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kerület</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ált.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">általános</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">kft.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">korlátolt felelősségű társaság</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">a. m.</span></td><td valign="top" width="38%"><span!
  class="normal">annyi mint</span></td><td valign="top" width="11%"><sp
an class="normal">kg</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kilogramm</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ápr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">április</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">kk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">következők (lapszám után)</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">aug.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">augusztus</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">km</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kilométer</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">bar</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">bar</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">km²</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">négyzetkilométer</span></td></tr><tr><td vali!
 gn="top" width="11%"><span class="normal">Bp.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Budapest</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">K. m. f.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kelt, mint fent</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">bp.-i</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">budapesti</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">köv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">következÅ‘</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">br.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">báró</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Kr. e.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Krisztus elÅ‘tt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">bt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">betéti társasÃ!
 ¡g</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Kr. u.
</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Krisztus után</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">B. ú. é. k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Boldog új évet kíván</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">krt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">körút</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">°C</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">Celsius-fok</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">l <span class="tipodolt">v</span>. L</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">liter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">c.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">című</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">l.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">lap</span></td></tr><tr><td v!
 align="top" width="11%"><span class="normal">cm</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">centiméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">l.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">lásd!</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">cm²</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">négyzetcentiméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">méter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">cm³</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">köbcentiméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">magyar</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">csüt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">csütörtök</span></td><t!
 d valign="top" width="11%"><span class="normal">m.</span></td><td vali
gn="top" width="38%"><span class="normal">megye</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">D</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">dél</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">M Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">millió forint</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">db</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">darab</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m²</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">négyzetméter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">de.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">délelőtt</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">m³</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">köbméter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dec.</span></td><td valign=!
 "top" width="38%"><span class="normal">december</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">máj.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">május</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">DK</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">délkelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">márc.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">március</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dkg <span class="tipodolt">v</span>. dag</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">dekagramm</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">mb.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">megbízott</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dl</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">deciliter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal"!
 >m. é.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">m
últ évi</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">dm</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">deciméter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">megh.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">meghalt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">DNy</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">délnyugat</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">min</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">perc</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Dr. <span class="tipodolt">v</span>. dr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">doktor</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">min.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">miniszteri</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">du.</span></td><td valign="top" wi!
 dth="38%"><span class="normal">délután</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">mm</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">milliméter</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">E Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ezer forint</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Mrd Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">milliárd forint</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">É</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">észak</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">N</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">newton</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ÉK</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">északkelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">NB.</span></td><td valign="top" widt!
 h="38%"><span class="normal">nota bene! (a figyelmeztetés jele)</span
></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">em.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">emelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">N. N.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">az ismeretlen név pótlásául</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ÉNy</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">északnyugat</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">nov.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">november</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">érk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">érkezik</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ny.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">nyugalmazott</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ev.</span></td><td valign="top" width="38%"><span cl!
 ass="normal">evangélikus</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ny</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">nyugat</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">évf.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">évfolyam</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">o.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">oldal</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">fillér</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">okl.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">okleveles</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">fent</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">okt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">október!
 </span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal"
>f. é.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó évi</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">olv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">olvasd!</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">febr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">február</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Özv. <span class="tipodolt">v.</span> özv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">özvegy</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">fej.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">fejezet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">p.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pont</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">felv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">felvonás</span></td><td valign="top" wid!
 th="11%"><span class="normal">Pa</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pascal</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f. év</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó év</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">(P. H.)</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pecsét helye</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f. h.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó havi</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">pl.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">például</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">f. hó</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyó hó</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">pu.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">pályaudvar</span></td></tr><tr><t!
 d valign="top" width="11%"><span class="normal">ford.</span></td><td v
align="top" width="38%"><span class="normal">fordította</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">r.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">rész</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">fszla.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">folyószámla</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ref.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">református</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">fszt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">földszint</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">r. k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">római katolikus</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ft</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">forint</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">rt.</span></td>!
 <td valign="top" width="38%"><span class="normal">részvénytársaság</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">g</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">gramm</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">s</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">másodperc</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">gimn.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">gimnázium(i)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">s. k.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">saját kezével</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">gr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">gróf</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">stb.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">s a többi</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal"!
 >h</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">óra</
span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">sz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szám(ú)</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">h.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">helyett(es)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">sz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">század</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">hg.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">herceg</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">szept.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szeptember</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">hiv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">hivatalos</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">szerk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szerkesztette, sz!
 erkesztő(ség)</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">hl</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">hektoliter</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Szt.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">szent</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">honv.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">honvéd</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">szül.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">született</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Id. <span class="tipodolt">v.</span> id.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">idősb</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">t</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">tonna</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. e.</span></td><td valign="t!
 op" width="38%"><span class="normal">időszámításunk előtt(i)</spa
n></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">t.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">tisztelt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ifj. <span class="tipodolt">v</span>. ifj.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ifjabb</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">tc.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">törvénycikk</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ig.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">igazgató</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ti.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">tudniillik</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">igh.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">igazgatóhelyettes</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">tvr.</span></td><td valign="top" width="!
 38%"><span class="normal">törvényerejű rendelet</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. h.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">idézett helyen</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">u.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">utca</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ill.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">illetőleg, illetve</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ua.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ugyanaz</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. m.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">idézett mű</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ui.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">ugyanis</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ind.</span!
 ></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">indul(ás)</sp
an></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">Ui.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">utóirat</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">isk.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">iskola(i)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">úm.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">úgymint</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">i. sz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">időszámításunk szerint(i)</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">ún.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">úgynevezett</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">izr.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">izraelita</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">uo.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="nor!
 mal">ugyanott</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">J</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">joule</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">v.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">vagy</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">jan.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">január</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">V</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">volt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">jegyz.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">jegyzet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">vö.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">vesd össze!</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">júl.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">július</!
 span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">vsz.</span
></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">versszak</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">jún.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">június</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">W</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">watt</span></td></tr><tr><td valign="top" width="11%"><span class="normal">K</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">kelet</span></td><td valign="top" width="11%"><span class="normal">X. Y.</span></td><td valign="top" width="38%"><span class="normal">az ismeretlen név pótlásául</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<a name="F13_2"/><p class="cim_fejezet1">A mozaikszók</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="283"/><span class="szid">283. </span>A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="283a"/><span class="szalid">a) </span>A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: <span class="tipodolt">BKV</span> (= Budapesti Közlekedési Vállalat), <span class="tipodolt">KSH</span> (= Központi Statisztikai Hivatal), <span class="tipodolt">ELTE</span> (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), <span class="tipodolt">TESZ</span> (= Társadalmi Egyesülések Szövetsége), <span class="tipodolt">UNESCO</span> (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organizatio!
 n) stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="283b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: <span class="tipodolt">áfa</span> (= általános forgalmi adó), <span class="tipodolt">tbc</span> (= tuberkulózis), <span class="tipodolt">tsz</span> (= termelőszövetkezet), <span class="tipodolt">tv</span> (= televízió) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: <span class="tipodolt">CB</span> (= citizen band), <span class="tipodolt">DNS</span> (= dezoxiribonukleinsav), <span class="tipodolt">EKG</span> (= elektrokardiogram), <span class="tipodolt">NE</span> (= nemzetközi egység), <span class="tipodolt">PVC</span> [= poli(vinil-klorid)], <span class="tipodolt">URH</span> (= ultrarövidhullám) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">Nem helytelenek az il!
 yen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: <span class="tipodo
lt">TKM</span> (= tájak, korok, múzeumok), <span class="tipodolt">TDK</span> (= tudományos diákkör) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: <span class="tipodolt">pévécé, tébécé, téesz, tévé</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="284"/><span class="szid">284. </span>A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="284a"/><span class="szalid">a) </span>A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: <span class="tipodolt">Helir</span> (= Hírlap-előfizetési Iroda), <span class="tipodolt">Kermi</span> (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), <span class="tipodolt">Mavad</span> (= Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaság), <span class="tipodolt">Ofotért</span> (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), <span class="tipodolt">Alitalia</span!
 > (= ala italiana) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: <span class="tipodolt">MAVAD, ALITALIA</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="284b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: <span class="tipodolt">belker</span> (= belkereskedelem), <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozási segély), <span class="tipodolt">kisker</span> (= kiskereskedelem), <span class="tipodolt">radar</span> (= radio detection and ranging), <span class="tipodolt">telex</span> (= teletype exchange), <span class="tipodolt">trafó</span> (transzformátor) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült <span class="tipodolt">közért</span> (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="285"/><span class="szid">285. </span>A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: <span class="tipodolt">MTI</span> (= Magyar Távirati Iroda), <span class="tipodolt">ENSZ</span> (= Egyesült Nemzetek Szervezete), <span class="tipodolt">NATO</span> (= North Atlantic Treaty Organization), <span class="tipodolt">LSD</span> (= lizergsav-dietil-amid), <span class="tipodolt">tbc</span> (= tuberkulózis), <span class="tipodolt">Magyosz</span> (= Magyar Gyógyszergyártók és -nagykereskedők Országos Szövetsége) stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="286"/><span class="szid">286. </span>A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286a"/><span class="szalid">a) </span>A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tsz-szel, tbc-s, tv-zik</span> (v. <span class="tipodolt">tévézik</span>), <span class="tipodolt">DNS-sel;</span> stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: <span class="tipodolt">ENSZ-beli, MAFC-os, TDK-s</span> stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t: <span class="tipodolt">az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz!
 </span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29">29.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286b"/><span class="szalid">b) </span>A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: <span class="tipodolt">a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen</span> (van), (a) <span class="tipodolt">trafója, telexszel, telexezünk;</span> stb. De értelemszerűen: <span class="tipodolt">a Keravill-lal, az Elzett-től</span> stb.  (Vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: <span class="tipodolt">tébécés, tévézik</span> stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: <span class="tipodolt">mavados, helirbeli</span> stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t: <span class="tipodol!
 t">stukák, a Hungexpónál</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="287"/><span class="szid">287. </span>A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="287a"/><span class="szalid">a) </span>A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: <span class="tipodolt">MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; URH-adás, TDK-dolgozat; Ofotért-üzlet, Alitalia-iroda;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="287b"/><span class="szalid">b) </span>A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: <span class="tipodolt">telexgép, trafótekercselés</span> stb. Hasonlóképpen: <span class="tipodolt">tébécészakorvos, téesztag, tévéközvetítés</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#232">232.</a></span> pont szól.!
 </p>
-
-{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
-<a name="F14"/><p class="cim_fofejezet">EGYÉB TUDNIVALÓK</p>
-<a name="F14_0_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A számok</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="288"/><span class="szid">288. </span>A számokat írhatjuk betűkkel is, számjegyekkel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincsenek határozott szabályok. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: <span class="tipodolt">öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió</span> stb.; másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: <span class="tipodolt">huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként</span> stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában: <span class="tipodolt">388 személy részére, 65 téglát</span> stb.; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: <span !
 class="tipodolt">du. 5 órakor, 3 Ft 50 f, 15 méter szövet</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="289"/><span class="szid">289. </span>A számokat a következőképpen tagoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="289a"/><span class="szalid">a) </span>Ha a tőszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat; <span class="tipodolt">tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió</span> stb. – Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: <span class="tipodolt">háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom, hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="289b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a számokat számjeggyel írjuk, az öt- vagy ennél több jegyű számok írásában a szám!
 jegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: <span class="tipodolt">1552, 5286, 9710;</span> de: <span class="tipodolt">20 611, 357 864, 5 602 164;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba, ezeket is közzel tagoljuk:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">   </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">21 126</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span !
 class="normal">  </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top"
 width="25%"><span class="normal">  </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal"> 4 210</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">12 305</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td></tr><tr><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td align="right" valign="top" width="25%"><span class="normal"> 9 258</span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td><td valign="top" width="25%"><span class="normal">  </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="290"/><span class="szid">290. </span>A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: <span class="tipodolt">1. osztály, 3. sor, 1978. évi, a 10</span>–<span class="tipodolt">12. oldalon</span> stb. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: <span class="tipodolt">3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-ben</span> stb. (A keltezés e tekintetben kivétel;  vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span>)</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="291"/><span class="szid">291. </span>Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, s a jelzett szó főnévi értékű, a kapcsolat két tagját különírjuk: <span class="tipodolt">egy negyed, két harmad, harmincnyolc egész egy tized</span> stb. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű, a két számnevet egybeírjuk: <span class="tipodolt">az ország kétharmad része, háromnegyed óra múlva</span> stb.</p><p class="bekezdes">Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: <span class="tipodolt">negyed kilenckor, fél tizenkettőig, háromnegyed négyre</span> stb.</p><p class="bekezdes">A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: <span class="tipodolt">3,16; 37,5; 20 611,413;</span> stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="292"/><span class="szid">292. </span>A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: <span class="tipodolt">25 mm, 38 tanuló, 365 nap, 2500 Ft</span> stb.</p><p class="bekezdes">Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: <span class="tipodolt">IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, VII. Gergely, XIX. kerület, NB I., VI. nyelvészkongresszus</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A római számok visszaszorulóban vannak. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható, ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: <span class="tipodolt">1983. IX. 12.; Petőfi u. 8. III. 2.; IV/3-as tábla;</span> stb. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: <span class="tipodolt">X. agyideg, IV. ágyéki csigolya</span> stb. Egyébként egyaránt helyes: <span class="tip!
 odolt">3. kötet</span> v<span class="tipodolt">. III. kötet; 16. század</span> v<span class="tipodolt">. XVI. század;</span> stb. Az iskolai osztályokat újabban arab számmal szokás jelölni: <span class="tipodolt">2. osztály, 4. a</span> v<span class="tipodolt">. 4/a osztály, 10. osztály.</span></p>
-<a name="F14_0_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A keltezés</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="293"/><span class="szid">293. </span>Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. november 28.</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. XI. 28.</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" !
 width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. nov. 28.</span></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1983. 11. 28.</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Terjedőben van a pontok nélküli, kötőjelekkel tagolt forma is: <span class="tipodolt">1994-02-05; 1983-11-28</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="294"/><span class="szid">294. </span>Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1848. március 9.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1848. márciusban;</span> de: <span class="tipodolt">1848 márciusában</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span>)</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1848. áprilisi</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. évi</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983</span>–<span class="tipodolt">1984.</span> v. <span class="tipodolt">1983/1984.</span> v. <span class="tipodolt">1983</span>–<span class="tipodolt">84.</span> v. <span class="tipodolt">1983/84. évi</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">19</span>–<span class="tipodolt">20. század!
 </span> v<span class="tipodolt">. XIX</span>–<span class="tipodolt">XX. század</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1944. őszi;</span> de: <span class="tipodolt">1944 őszén</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span>)</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1945. március</span>–<span class="tipodolt">áprilisban</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1849. tavaszi</span>–<span class="tipodolt">nyári</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1956. október havában</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1956. október folyamán;</span> de: <span class="tipodolt">1956 folyamán</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span>)</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1956. október végén;</span> de: <span class="tipodolt">1956 októberének végén</span>  (vö. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.<!
 /a></span>)</p><p class="bekezdes">stb.</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="295"/><span class="szid">295. </span>Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="295a"/><span class="szalid">a) </span>Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 előtt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1526 augusztusában</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1914 k!
 éső őszén</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 előtti</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 hősei</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1848 első felében</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 után</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 mártírjai</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1849 tavaszi hónapjai</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1867 és 1896 között</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1703</span>–<span class="tipodolt">1711 szabadságharca</span> stb.</span></td><td valign="to!
 p" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">1944/45 neh
éz telén</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="295b"/><span class="szalid">b) </span>Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban ez az alany: <span class="tipodolt">1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941</span>–<span class="tipodolt">1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.</span></p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: <span class="tipodolt">Az elmúlt év (1993) rendkívül aszályos volt.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="296"/><span class="szid">296. </span>Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: <span class="tipodolt">az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig</span> vagy <span class="tipodolt">6-áig; 12-től</span> vagy <span class="tipodolt">12-étől;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az <span class="tipodolt">elseje, elsején, elsejéig</span> stb. szóalakok számjegyes írása: <span class="tipodolt">1-je, 1-jén, 1-jéig</span> stb. Az <span class="tipodolt">elseji</span> v<span class="tipodolt">. elsejei</span> szóalakok számjeggyel írva: <span class="tipodolt">1-ji</span> v. <span class="tipodolt">1-jei.</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="297"/><span class="szid">297. </span>Ha a napok sorszáma után névutó következik, a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 20. és 31. között;</span> de:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 20-a és 31-e között;</span> vagy:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 10. óta;</span> de:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">1983. december 10-e óta</span></p><p class="bekezdes">stb.</p>
-<a name="F14_0_0_3"/><p class="cim_fejezet3">Más esetek</p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="298"/><span class="szid">298. </span>Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Mátyás Antal</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Kis János</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Debrecen</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Miskolc</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="no!
 rmal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Csapó u. 6–8. II. 10.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Pf. 20</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">4024</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">3500</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal"> </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A folyamatosan, egy sorba írt lakáscímeket, rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Budapest VII. kerület, Rákóczi út 28. II. em.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Budapest VII. ker., Rákóczi út 28/A II. em. 10/B</span></p><p class="bekezdes"><span class="ti!
 podolt">Budapest VII., Rákóczi út 28/A II. 10/B 1072</span></p><p c
lass="bekezdes"><span class="tipodolt">Szekszárd, Kadarka u. 4</span>–<span class="tipodolt">6. 2700</span></p>
-<p class="bekezdesszid"><a name="299"/><span class="szid">299. </span>Az <span class="tipodolt">óra</span> és a <span class="tipodolt">perc</span> szót folyó szövegben általában kiírjuk: <span class="tipodolt">10 óra 25 perckor</span> stb. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: <span class="tipodolt">10.35</span> stb. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">10.35-kor, 10.35-ig, 10.35-ös</span> stb.</p>

More information about the Hejes-devel mailing list