[Hejes-devel] [1109] refiting page layouts for ads

Wed Feb 26 18:01:43 CET 2014

Revision: 1109
Author:   root
Date:     2014-02-26 18:01:43 +0100 (Wed, 26 Feb 2014)
Log Message:
-----------
refiting page layouts for ads
added placeholders for ads to all possible adzones
akh content include: adzone included at all vissza az oldal tetejere points
fb likebox resized (2 rows of pics)
blog/show fonts sizes increased

Modified Paths:
--------------
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/databases/storage.sqlite
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/progress.log
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/css/main.css
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/layout.html
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html

Added Paths:
-----------
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/backtotop_block.html
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_bg.png
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_top.png
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_bg.png
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top.png
    trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top2.png

Modified: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/databases/storage.sqlite
===================================================================
(Binary files differ)

Modified: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/progress.log
===================================================================

--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/progress.log	2014-02-26 11:14:20 UTC (rev 1108)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/progress.log	2014-02-26 17:01:43 UTC (rev 1109)
@@ -1044,3 +1044,85 @@
 [2014-01-21 17:18:18] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/zsiroskenyer.jpg: 922
 [2014-01-22 10:43:32] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/offshore.jpg: 1391
 [2014-01-23 09:34:55] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/lemon.jpg: 697
+[2014-02-10 12:52:02] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/tv.jpg: 1509
+[2014-02-10 12:59:41] DELETE helyesiras_webdev/static/blog/tv.jpg: -1509
+[2014-02-10 13:00:30] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/tv.jpg: 1397
+[2014-02-10 17:07:13] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/sorakozo.jpg: 1554
+[2014-02-13 14:58:38] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 4
+[2014-02-13 14:58:50] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 0
+[2014-02-13 14:59:12] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 1
+[2014-02-13 15:00:00] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 4
+[2014-02-13 15:00:28] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 0
+[2014-02-13 15:01:39] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 4
+[2014-02-13 15:01:52] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 15:02:09] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 15:04:08] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 3
+[2014-02-13 15:07:01] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 4
+[2014-02-13 15:08:52] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 0
+[2014-02-13 15:10:03] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: -1
+[2014-02-13 15:10:32] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 0
+[2014-02-13 15:13:01] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 3
+[2014-02-13 15:19:14] EDIT helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html: 4
+[2014-02-13 15:22:09] EDIT helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html: 0
+[2014-02-13 15:22:41] EDIT helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html: 0
+[2014-02-13 15:23:44] EDIT helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html: 0
+[2014-02-13 15:23:52] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 15:24:18] EDIT helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html: 4
+[2014-02-13 15:31:08] EDIT helyesiras_webdev/views/layout.html: 0
+[2014-02-13 15:42:15] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 4
+[2014-02-13 15:42:47] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 3
+[2014-02-13 15:43:20] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-13 15:50:25] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 4
+[2014-02-13 15:52:29] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 15:53:24] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 16:02:35] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_bg.png: 3
+[2014-02-13 16:03:00] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_top.png: 4
+[2014-02-13 16:03:16] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_bg.png: 3
+[2014-02-13 16:03:32] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top.png: 5
+[2014-02-13 16:03:46] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top2.png: 7
+[2014-02-13 16:04:35] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-13 16:04:49] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 16:05:01] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 16:07:02] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 16:12:57] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 3
+[2014-02-13 16:13:31] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-13 16:13:32] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-13 16:13:52] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-17 11:38:31] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:39:09] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:39:20] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:41:56] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:42:06] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:43:40] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:43:44] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 11:44:30] EDIT helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html: 0
+[2014-02-17 14:23:05] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/iskolas.jpg: 683
+[2014-02-17 15:24:17] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/kutycic.jpg: 1076
+[2014-02-17 16:16:32] EDIT helyesiras_webdev/models/db.py: -1
+[2014-02-17 16:18:08] EDIT helyesiras_webdev/models/db.py: 1
+[2014-02-18 16:18:15] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/kuty.jpg: 16
+[2014-02-21 12:42:47] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/kotes.jpg: 873
+[2014-02-21 12:43:36] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/matyo.jpg: 89
+[2014-02-25 15:17:18] UPLOAD /usr/local/opt/web2py.2.4.6-stable/applications/helyesiras_webdev/static/blog/koktel.jpg: 2072
+[2014-02-26 09:36:21] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:36:46] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:37:05] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:37:50] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 1
+[2014-02-26 09:38:39] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:39:24] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:40:50] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 4
+[2014-02-26 09:45:12] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 1
+[2014-02-26 09:45:37] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 1
+[2014-02-26 09:45:49] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:48:14] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 1
+[2014-02-26 09:48:34] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:49:17] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:50:05] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:50:17] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:50:50] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 09:52:33] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 1
+[2014-02-26 10:03:19] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 2
+[2014-02-26 10:04:07] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 4
+[2014-02-26 10:04:57] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 0
+[2014-02-26 10:06:51] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 6
+[2014-02-26 10:07:34] EDIT helyesiras_webdev/static/css/main.css: 2

Modified: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html	2014-02-26 11:14:20 UTC (rev 1108)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/akh_content.html	2014-02-26 17:01:43 UTC (rev 1109)
@@ -3,8 +3,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="1"/><span class="szid">1. </span>Az ÃrÃ¡s kÃ¶zlendÅ‘ink rÃ¶gzÃtÃ©se lÃ¡thatÃ³ jelekkel. A helyesÃrÃ¡s valamely nyelv ÃrÃ¡sÃ¡nak kÃ¶zmegÃ¡llapodÃ¡son alapulÃ³ Ã©s kÃ¶zÃ©rdekbÅ‘l szabÃ¡lyozott eljÃ¡rÃ¡smÃ³dja, illetÅ‘leg az ezt tÃ¼krÃ¶zÅ‘, rÃ¶gzÃtÅ‘ Ã©s irÃ¡nyÃtÃ³ szabÃ¡lyrendszer.</p>
 <a name="F1_2"/><p class="cim_fejezet1">A magyar helyesÃrÃ¡s</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="2"/><span class="szid">2. </span>HelyesÃrÃ¡sunk betÅ±ÃrÃ³, latin betÅ±s, hangjelÃ¶lÅ‘ Ã©s Ã©rtelemtÃ¼krÃ¶zÅ‘ ÃrÃ¡srendszer.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2a"/><span class="szalid">a) </span>ÃrÃ¡sunk betÅ±ÃrÃ³ rendszerÅ±, mert legkisebb egysÃ©gei nem szÃ³t vagy szÃ³tagot rÃ¶gzÃtÅ‘ ÃrÃ¡sjegyek, hanem hangokat jelÃ¶lÅ‘ betÅ±k.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2b"/><span class="szalid">b) </span>HelyesÃrÃ¡sunk a latin betÅ±s ÃrÃ¡sok kÃ¶zÃ© tartozik, mert a sajÃ¡tos magyar betÅ±sor a latin betÅ±kÃ©szletbÅ‘l alakult ki.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2c"/><span class="szalid">c) </span>A magyar ÃrÃ¡s hangjelÃ¶lÅ‘, mert betÅ±i legtÃ¶bbszÃ¶r a szÃ³elemekben valÃ³ban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan ÃrÃ¡sokkal, amelyekben a leÃrt forma jelentÅ‘s mÃ©rtÃ©kben eltÃ©rhet a kiejtÃ©stÅ‘l.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="2d"/><span class="szalid">d) </span>ÃrÃ¡sunk sokat tÃ¼krÃ¶z a magyar nyelv rendszerÃ©bÅ‘!
 l: a szÃ³alakokban Ã¡ltalÃ¡ban ragaszkodunk a szÃ³elemek feltÃ¼ntetÃ©sÃ©hez; az ÃrÃ¡smÃ³ddal Ã©rzÃ©keltetjÃ¼k a tulajdonnevek kÃ¼lÃ¶nfÃ©le fajtÃ¡it; a kÃ¼lÃ¶nÃrÃ¡s Ã©s az egybeÃrÃ¡s rÃ©vÃ©n megkÃ¼lÃ¶nbÃ¶ztetjÃ¼k egymÃ¡stÃ³l a szÃ³kapcsolatokat Ã©s az Ã¶sszetÃ©teleket; az Ã¶sszetett szavak elvÃ¡lasztÃ¡sakor tekintettel vagyunk a szÃ³hatÃ¡rokra; stb. Ez hozzÃ¡segÃt a kÃ¶zÃ¶lnivalÃ³k pontos kifejezÃ©sÃ©hez Ã©s gyors felfogÃ¡sÃ¡hoz. HelyesÃrÃ¡sunkat ezÃ©rt nevezhetjÃ¼k Ã©rtelemtÃ¼krÃ¶zÅ‘nek is.</p>
-
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F2"/><p class="cim_fofejezet">A BETÅ°K</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="3"/><span class="szid">3. </span>NyelvÃ¼nk hangjainak (pontosabban hangtÃpusainak, azaz fonÃ©mÃ¡inak) Ãrott vagy nyomtatott jeleit betÅ±knek nevezzÃ¼k. A magyar betÅ± vagy egyjegyÅ±, azaz egyetlen ÃrÃ¡sjegy; <span class="tipodolt">e, Ã, Ã¡, Ã¼; b, r, s, v;</span> stb.; vagy tÃ¶bbjegyÅ±, azaz ÃrÃ¡sjegyek kapcsolatÃ¡bÃ³l Ã¡ll: <span class="tipodolt">cs, sz, ty, zs; dzs;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Mind kÃ©zÃrÃ¡sban, mind nyomtatÃ¡sban vannak kisbetÅ±ink: <span class="tipodolt">a, Å‘; c, r, gy, zs, dzs;</span> Ã©s vannak nagybetÅ±ink: <span class="tipodolt">A, Å; C, R, Gy, Zs, Dzs;</span> stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#5">5.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#8">8.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#10">10.</a></span>)</p>
 <a name="F2_1"/><p class="cim_fejezet1">A magÃ¡nhangzÃ³k ÃrÃ¡sa</p>
@@ -24,8 +23,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="14"/><span class="szid">14. </span>A betÅ±rendbe sorolÃ¡s az az eljÃ¡rÃ¡s, amellyel a szavakat â€“ Ã¡ltalÃ¡ban a magyar Ã¡bÃ©cÃ© alapjÃ¡n â€“ sorrendbe szedjÃ¼k. Az egysÃ©ges mÃ³don valÃ³ elrendezÃ©s teszi lehetÅ‘vÃ©, hogy a szavak rengetegÃ©ben tÃ¡jÃ©kozÃ³dni lehessen. A fontosabb Ã¡ltalÃ¡nos szabÃ¡lyok, amelyek a szÃ³tÃ¡rakban, lexikonokban, nÃ©vsorokban stb. valÃ³ eligazodÃ¡st segÃtik, a kÃ¶vetkezÅ‘k:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="14a"/><span class="szalid">a) </span>A kÃ¼lÃ¶nbÃ¶zÅ‘ betÅ±vel kezdÅ‘dÅ‘ szavakat â€“ a d) pontban jelzett kivÃ©telekkel â€“ az elsÅ‘ betÅ±k Ã¡bÃ©cÃ©beli helye szerint Ã¡llÃtjuk rendbe, illetÅ‘leg keressÃ¼k meg:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><!
 td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">acÃ©l</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kettÅ‘</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">remÃ©ny</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Nagy</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">sokÃ¡ig</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csÃ³k</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nyÃºl</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szabad</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gÃ©p</span>!
 </span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span cl
ass="tipodolt">olasz</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">TamÃ¡s</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">hideg</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ã¶rÃ¶m</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">vÃ¡sÃ¡rol</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">A betÅ±rendbe sorolÃ¡s szempontjÃ¡bÃ³l nem teszÃ¼nk kÃ¼lÃ¶nbsÃ©get a kis- Ã©s a nagybetÅ±k kÃ¶zÃ¶tt.</p><p class="bekezdes">Az egyjegyÅ± betÅ±t teljesen elkÃ¼lÃ¶nÃtjÃ¼k az azonos ÃrÃ¡sjeggyel kezdÅ‘dÅ‘, de kÃ¼lÃ¶n mÃ¡ssalhangzÃ³t jelÃ¶lÅ‘ kÃ©tjegyÅ± (ill. hÃ¡romjegyÅ±) betÅ±tÅ‘l. Mindig az egyjegyÅ± betÅ± van elÅ‘bb:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt !
 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cudar</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dac</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ZoltÃ¡n</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">domb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zongora</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cuppant</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">duzzog</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span!
  class="normal"><span class="tipodolt">zÃºdul</span></span></td></tr><
tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csalit</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dzsem</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zsalu</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csata</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dzsibuti</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">zseni</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Csepel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">dzsungel</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zsigmond</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid">!
 <a name="14b"/><span class="szalid">b) </span>Ha a szavak azonos betÅ±vel vagy betÅ±kkel kezdÅ‘dnek, a sorrendet az elsÅ‘ nem azonos betÅ± Ã¡bÃ©cÃ©beli helye hatÃ¡rozza meg:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lom</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinkÃ³</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tÃ¼kÃ¶r</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lomb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirinyÃ³</span></span></td><td valign="top" wid!
 th="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">TÃ¼nde</span></sp
an></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lombik</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirÃt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tÃ¼nemÃ©ny</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Lontay</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">pirkad</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tÃ¼ntet</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">lovagol</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Piroska</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tÃ¼zÃ©r</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p cla!
 ss="bekezdesszalid"><a name="14c"/><span class="szalid">c) </span>A szavakat a szÃ³ belsejÃ©ben Ã©s a szÃ³ vÃ©gÃ©n lÃ©vÅ‘ betÅ±k tekintetÃ©ben a kÃ¶vetkezÅ‘kÃ©ppen szedjÃ¼k betÅ±rendbe. â€“ Az egyjegyÅ± betÅ±t (mikÃ©nt a szÃ³ elejÃ©n is) teljesen elkÃ¼lÃ¶nÃtjÃ¼k az azonos elemmel kezdÅ‘dÅ‘, de kÃ¼lÃ¶n mÃ¡ssalhangzÃ³t jelÃ¶lÅ‘ kÃ©tjegyÅ± (ill. hÃ¡romjegyÅ±) betÅ±tÅ‘l, tehÃ¡t az egyjegyÅ± mindig megelÅ‘zi az utÃ³bbiakat. â€“ Az egyjegyÅ± betÅ±k sorrendjÃ©ben a kettÅ‘zÃ¶tt betÅ±k elsÅ‘ Ã©s mÃ¡sodik ÃrÃ¡sjegye kÃ¼lÃ¶n-kÃ¼lÃ¶n betÅ±nek szÃ¡mÃt. (Vagyis: <span class="tipodolt">bb</span> = <span class="tipodolt">b + b; rr</span> = <span class="tipodolt">r + r;</span> stb.) â€“ A tÃ¶bbjegyÅ± betÅ±k kettÅ‘zÃ¶tt vÃ¡ltozatait sohasem az egyszerÅ±sÃtett alakok szerint soroljuk be a betÅ±rendbe, hanem a megkettÅ‘zÃ¶tt betÅ±t mindig kÃ©t kÃ¼lÃ¶n betÅ±re bontjuk, s Ãgy soroljuk a szÃ³t a megfelelÅ‘ helyre. (Vagyis: <span class="tipodolt">ccs</span> = <span class="tipodolt">cs + cs; g!
 gy</span> = <span class="tipodolt">gy + gy; ddzs</span> = <span class=
"tipodolt">dzs + dzs;</span> stb.)</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kas</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagy</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">KasmÃr</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennÃ©nek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyÃ¡</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">KassÃ¡k</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menÃ¼</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagygyakorlat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kastÃ©ly</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">menza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">naggyal</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kasza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">meny</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyÃt</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszinÃ³</span></span></td><td valign="top" width="3!
 3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">MenyhÃ©rt</span></span
></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyobb</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kassza</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennybolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyol</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kaszt</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mennyi</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">nagyoll</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14d"/><span class="szalid">d) </span>A magÃ¡nhangzÃ³k rÃ¶vid Ã©s hosszÃº vÃ¡ltozatÃ¡t jelÃ¶lÅ‘ betÅ±k <span class="tipodolt">(a</span> â€“ <span class="tipodolt">Ã¡, e</span> â€“ <sp!
 an class="tipodolt">Ã©, i</span> â€“ <span class="tipodolt">Ã, o</span> â€“ <span class="tipodolt">Ã³, Ã¶</span> â€“ <span class="tipodolt">Å‘, u</span> â€“ <span class="tipodolt">Ãº, Ã¼</span> â€“ <span class="tipodolt">Å±)</span> a kialakult szokÃ¡s szerint mind a szavak elejÃ©n, mind pedig a szavak belsejÃ©ben azonos Ã©rtÃ©kÅ±nek szÃ¡mÃtanak a betÅ±rendbe sorolÃ¡s szempontjÃ¡bÃ³l. A magÃ¡nhangzÃ³ hosszÃº vÃ¡ltozatÃ¡t tartalmazÃ³ szÃ³ tehÃ¡t meg is elÅ‘zheti a rÃ¶vid vÃ¡ltozatÃºt:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ãr</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">IrÃ¡n</span></span></td><td valign=!
 "top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ÃrÃ³</s
pan></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Irak</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ÃrandÃ³</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iroda</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">iram</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irÃ¡nt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">irÃ³nia</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A rÃ¶vid magÃ¡nhangzÃ³s szÃ³ kerÃ¼l viszont elÅ‘bbre olyankor, ha kÃ©t szÃ³ betÅ±sora csak az azonos magÃ¡nhangzÃ³k hosszÃºsÃ¡ga tekintetÃ©ben kÃ¼lÃ¶nbÃ¶zik:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm !
 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ã©gbolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerek</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szel</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ã‰gei-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kerÃ©k</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szÃ©l</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Eger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">keres</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span!
  class="normal"><span class="tipodolt">szelel</span></span></td></tr><
tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egÃ©r</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kÃ©rÃ©s</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szeles</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ã©ger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">koros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szelÃ©s</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Ã©gÃ©s</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kÃ³ros</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szÃ©les</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egÃ©!
 sz</span> stb<span class="tipodolt">.</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kÃ³rÃ³s</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szelet</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14e"/><span class="szalid">e) </span>A kÃ¼lÃ¶nÃrt elemekbÅ‘l Ã¡llÃ³ szÃ³kapcsolatokat Ã©s az egybeÃrt vagy kÃ¶tÅ‘jellel kapcsolt Ã¶sszetÃ©teleket minden tekintetben olyan szabÃ¡lyok szerint soroljuk betÅ±rendbe, mint az egyszerÅ± szavakat. A szÃ³hatÃ¡rokat tehÃ¡t nem vesszÃ¼k figyelembe. â€“ Ugyanez a szabÃ¡ly Ã©rvÃ©nyes a kÃ¶zszavak kÃ¶zÃ© besorolt tulajdonnevekre is.</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/>!
 </colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal
"><span class="tipodolt">kis rÃ©szben</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mÃ¡rvÃ¡ny</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszafa</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissÃ©</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mÃ¡rvÃ¡nykÅ‘</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">TiszahÃ¡t</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kiss ErnÅ‘</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mÃ¡rvÃ¡ny sÃrkÅ‘</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza KÃ¡lmÃ¡n</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis sorozat</!
 span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">MÃ¡rvÃ¡ny-tenger</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza menti</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kissorozat-gyÃ¡rtÃ¡s</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mÃ¡rvÃ¡nytÃ¶mb</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">TiszÃ¡ntÃºl</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis szÃ¡mban</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">MÃ¡rvÃ¡ny Zsolt</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tisza-part</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kistÃ¡nyÃ©r</span></span><!
 /td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tip
odolt">mÃ¡sfÃ©le</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszavirÃ¡g</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">kis virÃ¡g</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mÃ¡sol</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">tiszt</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdesszalid"><a name="14f"/><span class="szalid">f) </span>KÃ¼lÃ¶nleges cÃ©lt szolgÃ¡lÃ³ nÃ©vsorokban, tÃ¡rgymutatÃ³kban, kartotÃ©kokban stb. a tÃ¶bb szÃ³bÃ³l Ã¡llÃ³ egysÃ©geket vagy az egÃ©sz kapcsolat, vagy csak az elsÅ‘ elem alapjÃ¡n szokÃ¡s besorolni, ahogyan a kÃ¶nnyebben kezelhetÅ‘sÃ©g Ã©rdeke vagy egyÃ©b szempont kÃvÃ¡nja. â€“ A kÃ¶nyvtÃ¡rÃ¼gy Ã©s a szakirodalmi tÃ¡jÃ©koztatÃ¡s (dokumentÃ¡ciÃ³) terÃ¼letÃ©n kÃ¶vetendÅ‘ eljÃ¡rÃ¡st hazai Ã©s nemzetkÃ¶zi szabvÃ¡nyok!
  ÃrjÃ¡k elÅ‘.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="15"/><span class="szid">15. </span>A betÅ±rendbe sorolÃ¡skor a szokÃ¡sostÃ³l nÃ©mikÃ©pp eltÃ©rÅ‘en kezeljÃ¼k a rÃ©gies ÃrÃ¡sÃº magyar csalÃ¡dnevekben, valamint az idegen szavakban Ã©s tulajdonnevekben elÅ‘fordulÃ³ rÃ©gi magyar, illetÅ‘leg idegen betÅ±ket.</p><p class="bekezdes">A rÃ©gies ÃrÃ¡sÃº magyar csalÃ¡dnevekben levÅ‘ kÃ©tjegyÅ± betÅ±ket elemeikre bontva soroljuk be (<span class="tipodolt">ew</span> = <span class="tipodolt">e + w; ch</span> = <span class="tipodolt">c + h; cz</span> = <span class="tipodolt">c + z;</span> stb.). â€“ Az idegen Ã¡bÃ©cÃ©kben hasznÃ¡lt kapcsolatokat szintÃ©n kÃ¼lÃ¶n betÅ±k egymÃ¡sutÃ¡njÃ¡nak tekintjÃ¼k (<span class="tipodolt">ch</span> = <span class="tipodolt">c + h; oe</span> = <span class="tipodolt">o + e; sch</span> = <span class="tipodolt">s + c + h;</span> stb.). â€“ Az idegen betÅ±k kÃ¶zÃ¼l azok, amelyek valamelyik magyar betÅ±tÅ‘l csak mellÃ©kjelÃ¼kben kÃ¼lÃ¶nbÃ¶znek, az Ã¡bÃ©cÃ©be sorolÃ¡skor nem t!
 ekintendÅ‘k Ã¶nÃ¡llÃ³ betÅ±knek. â€“ Az idegen mellÃ©kjelet csak akkor vesszÃ¼k figyelembe, ha az idegen mellÃ©kjeles betÅ±t tartalmazÃ³ szÃ³ betÅ±inek sorÃ¡ban nincs mÃ¡s kÃ¼lÃ¶nbsÃ©g. Ilyenkor az idegen mellÃ©kjeles szÃ³ kerÃ¼l hÃ¡trÃ¡bb:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cÃ©rna</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Gaal</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">moshat</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">CernÃ½</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><sp!
 an class="tipodolt">galamb</span></span></td><td valign="top" width="3
3%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosna</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Champagne</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">GÃ¤rtner</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">MoÅ¡na</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Cholnoky</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gÃ¡z</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mosÃ³por</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cÃmez</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">geodÃ©zia</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">MÃ¸sstrand</span></span!
 ></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">cukor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georges</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">mostan</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czuczor</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gÃ³c</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">munka</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">csapat</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Goethe</span> stb.</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">MuÃ±oz</span> stb.</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="16"/><span class="szid">16. </span>Az olyan sajÃ¡tos cÃ©lÃº munkÃ¡k (lexikonok, enciklopÃ©diÃ¡k, atlaszok Ã©s tÃ©rkÃ©pek nÃ©vmutatÃ³i stb.), amelyekben magyar Ã©s idegen nyelvÅ± szÃ³anyag erÅ‘sen keveredik egymÃ¡ssal, rendszerint az Ãºgynevezett Ã¡ltalÃ¡nos latin betÅ±s Ã¡bÃ©cÃ©t kÃ¶vetik: <span class="tipodolt">a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.</span> Ebben a rendszerben mind a magyar, mind az idegen tÃ¶bbjegyÅ± betÅ±knek minden egyes eleme kÃ¼lÃ¶n, Ã¶nÃ¡llÃ³ egysÃ©gnek szÃ¡mÃt, Ã©s a besorolÃ¡s nincs tekintettel sem a magyar Ã©kezetekre, sem az idegen betÅ±k mellÃ©kjeleire.</p><p class="bekezdes">Az ilyenfajta munkÃ¡k szavainak betÅ±rendbe sorolÃ¡sa bonyolult feladat. A kÃ¶vetendÅ‘ eljÃ¡rÃ¡st a kÃ¶nyvtÃ¡rÃ¼gy Ã©s a szakirodalmi tÃ¡jÃ©koztatÃ¡s (dokumentÃ¡ciÃ³) terÃ¼letÃ©n hazai Ã©s nemzetkÃ¶zi szabvÃ¡nyok ÃrjÃ¡k elÅ‘, illetÅ‘leg belsÅ‘ szakmai ÃºtmutatÃ³k szabÃ¡lyozzÃ¡k. Ezek hatÃ¡lya azonban n!
 em terjeszthetÅ‘ ki ÃrÃ¡sbelisÃ©gÃ¼nk Ã¡ltalÃ¡nos gyakorlatÃ¡ra.</p>
-
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F3"/><p class="cim_fofejezet">A KIEJTÃ‰S SZERINTI ÃRÃSMÃ“D</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="17"/><span class="szid">17. </span>A szÃ³elemek leÃrÃ¡sÃ¡nak alapja a tÃ¶rtÃ©neti hagyomÃ¡nyban kialakult, a helyesÃrÃ¡s Ã¡ltal is Å‘rzÃ¶tt mai kÃ¶znyelvi kiejtÃ©s.</p><p class="bekezdes">Szavaink legnagyobb rÃ©szÃ©nek kÃ¶znyelvi kiejtÃ©se hatÃ¡rozottan megÃ¡llapÃthatÃ³; pÃ©ldÃ¡ul a <span class="tipodolt">kÃsÃ©r, kell, szalma, akÃ¡c, zÃ¶ld, nÃ©gy</span> stb. kÃ¶znyelvi alakok, szemben a nyelvjÃ¡rÃ¡si (ill. rÃ©gies) â€žkÃ©sÃ©râ€, â€žkÅ‘â€, â€žszÃ³maâ€, â€žÃ¡kÃ¡câ€, â€žzÅ‘dâ€, â€žnÃgyâ€ stb. formÃ¡kkal. Ãgy van ez a toldalÃ©kok esetÃ©ben is: a <span class="tipodolt">lÃ¡tni, hÃ¡zbÃ³l</span> stb. kÃ¶znyelvi alakokkal szemben a â€žlÃ¡tnyiâ€, â€žhÃ¡zbulâ€ stb. formÃ¡k nyelvjÃ¡rÃ¡si (ill. rÃ©gies) kiejtÃ©sÅ±ek, ezÃ©rt az ÃrÃ¡sban kerÃ¼lendÅ‘k. A beszÃ©lt nyelvben mutatkozÃ³ ingadozÃ¡sokat (pl. az â€žerÅ‘ssenâ€, â€žszÃ¶llÅ‘â€ stb.), esetleg nyilvÃ¡nvalÃ³ helytelensÃ©geket (pl. a â€žkÅ‘rutâ€, â€žkÃ¶ppenyâ€, â€žellemezâ€ stb. ejtÃ©!
 smÃ³dot) helyesÃrÃ¡sunk nem veszi figyelembe, hanem az ÃrÃ¡sgyakorlat alapjÃ¡n a kikristÃ¡lyosodott kÃ¶znyelvi formÃ¡kat rÃ¶gzÃti, hogy Ã¡ltalÃ¡nossÃ¡ vÃ¡lÃ¡sukat segÃtse.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">MÅ±vÃ©szi vagy tudomÃ¡nyos cÃ©lbÃ³l azonban nyelvjÃ¡rÃ¡si, rÃ©gies vagy mÃ¡s nem kÃ¶znyelvi alakok hasznÃ¡latÃ¡ra is szÃ¼ksÃ©g lehet.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="18"/><span class="szid">18. </span>A kiejtÃ©s szerinti ÃrÃ¡s elve azt jelenti, hogy a szÃ³elemek (szÃ³tÃ¶vek, kÃ©pzÅ‘k, jelek, ragok) ÃrÃ¡sformÃ¡jÃ¡t kÃ¶znyelvi kiejtÃ©sÃ¼k szerint rÃ¶gzÃtjÃ¼k: <span class="tipodolt">lÃ¡z, fÃ©ny, Ãr, vÃ©d, tÃz, hÃºsz; -s, -talan, -telen, -va, -ve; -bb, -t, -j; -n, -tÃ³l, -tÅ‘l, -kor;</span> stb. Legnagyobb rÃ©szÃ¼k ezt az ÃrÃ¡sformÃ¡jÃ¡t tartja meg akkor is, ha tÃ¶bb szÃ³elembÅ‘l Ã¡llÃ³ szÃ³alakokba kerÃ¼l. Bizonyos tÃpusokban azonban a szÃ³elemek kiejtÃ©sbeli mÃ³dosulÃ¡sÃ¡t az ÃrÃ¡s is feltÃ¼nteti.</p>
@@ -73,7 +71,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="47"/><span class="szid">47. </span>BÃ¡r a <span class="tipodolt">benn, fenn</span> vagy <span class="tipodolt">fÃ¶nn, kinn, lenn</span> szavakkal fÃ¼ggenek Ã¶ssze, egy <span class="tipodolt">n</span>-nel Ãrjuk ezeket a szavakat: <span class="tipodolt">bensÅ‘, fensÃ©ges; bent, fent</span> vagy <span class="tipodolt">fÃ¶nt, kint, lent.</span> â€“ Ugyanezek a szavak azonban az Ã¶sszetÃ©telekben Ã¡ltalÃ¡ban a kÃ©t <span class="tipodolt">n</span>-es formÃ¡jukban szerepelnek: <span class="tipodolt">bennlakÃ¡s, bennszÃ¼lÃ¶tt, fenntart</span> vagy <span class="tipodolt">fÃ¶nntart, kinnlevÅ‘sÃ©g</span> stb. â€“ Ha az Ã¶sszetÃ©telnek a <span class="tipodolt">t</span> vÃ©gÅ± alak az elÅ‘tagja, termÃ©szetesen csak egy <span class="tipodolt">n</span>-et Ãrunk: <span class="tipodolt">bentlakÃ³</span> stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#49">49.</a></span>)</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="48"/><span class="szid">48. </span>A <span class="tipodolt">be, fel</span> vagy <span class="tipodolt">fÃ¶l, ki</span> Ã©s <span class="tipodolt">le</span> hatÃ¡rozÃ³szÃ³k kÃ¶zÃ©pfokÃ¡t rÃ©szben vagy egÃ©szen a kiejtÃ©st kÃ¶vetve Ãrjuk: <span class="tipodolt">beljebb, feljebb</span> vagy <span class="tipodolt">fÃ¶ljebb; kijjebb, lejjebb.</span></p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F4"/><p class="cim_fofejezet">A SZÃ“ELEMZÅ ÃRÃSMÃ“D</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="49"/><span class="szid">49. </span>HelyesÃrÃ¡sunk a szÃ³elemzÅ‘ ÃrÃ¡smÃ³d elvÃ©nek Ã©rvÃ©nyesÃtÃ©sÃ©vel biztosÃtja azt, hogy a toldalÃ©kos szavakban mind a szÃ³tÅ‘, mind a toldalÃ©k, az Ã¶sszetett szavakban pedig minden tag vilÃ¡gosan felismerhetÅ‘ legyen. EzÃ©rt a toldalÃ©kos Ã©s az Ã¶sszetett szavak legnagyobb rÃ©szÃ©ben a szÃ³elemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymÃ¡s mellÃ©, ahogyan kÃ¼lÃ¶n-kÃ¼lÃ¶n ejtve hangzanak: <span class="tipodolt">barÃ¡tsÃ¡g</span> (<span class="tipodolt">= barÃ¡t + sÃ¡g</span>), <span class="tipodolt">barÃ¡taival</span> (<span class="tipodolt">= barÃ¡t + ai + val</span>) stb.; <span class="tipodolt">barÃ¡tfÃ¼le</span> (<span class="tipodolt">= barÃ¡t + fÃ¼l + e</span>), <span class="tipodolt">Ã¡llatbarÃ¡t</span> (<span class="tipodolt">= Ã¡llat + barÃ¡t</span>) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Az egynÃ©l tÃ¶bb szÃ³elembÅ‘l Ã¡llÃ³ szÃ³alakokat Ã¡ltalÃ¡ban a szÃ³elemzÅ‘ ÃrÃ¡s elve alapjÃ¡n Ãrju!
 k le. TermÃ©szetesen ezt gyakran Ã©szre sem lehet venni, hiszen pl. a <span class="tipodolt">hÃ¡zban, kertnek, lÃ³val</span> stb. szÃ³alak a kiejtÃ©s alapjÃ¡n is Ãgy ÃrÃ³dnÃ©k.</p><p class="bekezdesmegjegyzesutan">A szÃ³elemzÅ‘ ÃrÃ¡smÃ³d elvÃ©nek Ã©rvÃ©nyesÃtÃ©se akkor vÃ¡lik kÃ¼lÃ¶nÃ¶sen fontossÃ¡, ha a szÃ³ egÃ©szÃ©t mÃ¡skÃ©pp mondjuk ki, mint a szÃ³elemeket kÃ¼lÃ¶n-kÃ¼lÃ¶n: <span class="tipodolt">kertje</span> (<span class="tipodolt">= kert + je;</span> e.: kertye), <span class="tipodolt">nÃ©ztÃ¼k</span> (= <span class="tipodolt">nÃ©z + t + Ã¼k;</span> e.: nÃ©sztÃ¼k), <span class="tipodolt">nyolcban</span> (= <span class="tipodolt">nyolc + ban;</span> e.: nyoldzban), kÃ¶zsÃ©g (<span class="tipodolt">= kÃ¶z + sÃ©g;</span> e.: kÃ¶ssÃ©g), szÃ¡llnak (<span class="tipodolt">= szÃ¡ll + nak,</span> e.: szÃ¡lnak); stb.</p><p class="bekezdes">A szÃ³elemzÅ‘ ÃrÃ¡s fÅ‘ szabÃ¡lya nem Ã©rvÃ©nyesÃ¼l minden toldalÃ©kos szÃ³ leÃrÃ¡sakor. A toldalÃ©kos szavak egy rÃ©szÃ©ben ugyanis !
 a szÃ³elemeket nem eredeti alakjukban, hanem â€“ a hangtani kÃ¶rnyezet
nek Ã©s a szÃ³elemek tÃ¶rtÃ©neti alakulÃ¡sÃ¡nak megfelelÅ‘en â€“ mÃ³dosult vÃ¡ltozatukban tÃ¼ntetjÃ¼k fel: <span class="tipodolt">hÃ¡zzal</span> (= <span class="tipodolt">hÃ¡z + zal</span>), <span class="tipodolt">fusson</span> (= <span class="tipodolt">fus + s + on</span>) stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">A <span class="tipodolt">hÃ¡zzal, fusson</span> esetÃ©ben pl. a <span class="tipodolt">hÃ¡z</span> tÅ‘hÃ¶z a <span class="tipodolt">-val</span> rag mÃ³dosult <span class="tipodolt">-zal</span> formÃ¡ban jÃ¡rul, illetÅ‘leg a <span class="tipodolt">fut</span> igÃ©nek <span class="tipodolt">fus-</span> a felszÃ³lÃtÃ³ mÃ³dban hasznÃ¡latos tÃ¶ve, s ehhez a <span class="tipodolt">-j</span> mÃ³djelet <span class="tipodolt">s</span> vÃ¡ltozatban tesszÃ¼k hozzÃ¡.</p><p class="bekezdes">A szÃ³alakok szÃ³elemzÅ‘ ÃrÃ¡sÃ¡nak tÃ¡rgyalÃ¡sakor meg kell tehÃ¡t kÃ¼lÃ¶nbÃ¶ztetnÃ¼nk egyrÃ©szt azt az ÃrÃ¡smÃ³dot, amely a szÃ³elemek mai Ã¡llandÃ³ alakjÃ¡t tÃ¼krÃ¶zteti, mÃ¡srÃ©s!
 zt pedig azt, amely a szÃ³elemek mÃ³dosult alakvÃ¡ltozatait tÃ¼nteti fÃ¶l.</p>
 <a name="F4_1"/><p class="cim_fejezet1">A szÃ³elemek mai alakjÃ¡t tÃ¼krÃ¶ztetÅ‘ ÃrÃ¡smÃ³d</p>
@@ -141,7 +139,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="84"/><span class="szid">84. </span>Az <span class="tipodolt">az, ez</span> mutatÃ³ nÃ©vmÃ¡s <span class="tipodolt">z</span>-je teljesen hasonul a mÃ¡ssalhangzÃ³val kezdÅ‘dÅ‘ hatÃ¡rozÃ³rag elsÅ‘ hangjÃ¡hoz. Ezt a mÃ³dosulÃ¡st betÅ±kettÅ‘zÃ©ssel jelÃ¶ljÃ¼k: <span class="tipodolt">abba, ebbe, ahhoz, ehhez, akkÃ©pp, ekkÃ©pp, arra, erre, akkor, ekkor</span> stb. â€“ HasonlÃ³kÃ©ppen: <span class="tipodolt">amannak, mindettÅ‘l, ugyanahhoz</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselottutan">Az <span class="tipodolt">avval</span> Ã©s <span class="tipodolt">azzal,</span> az <span class="tipodolt">evvel</span> Ã©s <span class="tipodolt">ezzel</span> alakvÃ¡ltozatok egyarÃ¡nt helyesek. Ãm csak: <span class="tipodolt">azzÃ¡, ezzÃ©.</span></p><p class="bekezdes">A mutatÃ³ nÃ©vmÃ¡s <span class="tipodolt">a, e</span> alakjÃ¡bÃ³l Ã©s valamelyik nÃ©vutÃ³ kapcsolatÃ¡bÃ³l keletkezett Ã¶sszetÃ©teleket az elÅ‘- Ã©s utÃ³tag hatÃ¡rÃ¡n egy mÃ¡ssalhangzÃ³val Ãrju!
 k: <span class="tipodolt">afelÃ©, afÃ¶lÃ¶tt, amiatt, emellett, eszerint, evÃ©gett</span> stb.  [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#130">130.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#130c">c)</a></span>]</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="85"/><span class="szid">85. </span>Mindig hosszÃº mÃ¡ssalhangzÃ³t jelÃ¶lÃ¼nk azokban a szavakban, amelyek az <span class="tipodolt">az, ez</span> nÃ©vmÃ¡snak Ã©s a <span class="tipodolt">-beli</span> kÃ©pzÅ‘nek, valamint a <span class="tipodolt">-fajta, -fÃ©le, -kora</span> kÃ©pzÅ‘szerÅ± utÃ³tagoknak a kapcsolatÃ¡bÃ³l alakultak: <span class="tipodolt">abbeli, affajta, affÃ©le, akkora; ebbeli, effajta, effÃ©le, ekkora.</span></p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F5"/><p class="cim_fofejezet">A HAGYOMÃNYOS ÃRÃSMÃ“D</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="86"/><span class="szid">86. </span>HelyesÃrÃ¡sunk bizonyos meghatÃ¡rozott esetekben a hagyomÃ¡nyt kÃ¶veti a mai hangjelÃ¶lÃ©si rendszer, a mai kiejtÃ©s, illetÅ‘leg a szÃ³elemzÃ©s rovÃ¡sÃ¡ra.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A hagyomÃ¡ny Ã©rvÃ©nyesÃ¼lÃ©se ennÃ©l termÃ©szetesen jÃ³val szÃ©lesebb kÃ¶rÅ± helyesÃrÃ¡sunkban. A hagyomÃ¡ny alakÃtotta ki Ã©s Å‘rzi betÅ±ink alakjÃ¡t, kÃ¼lÃ¶n- Ã©s egybeÃrÃ¡si szokÃ¡sainkat, sÅ‘t a kiejtÃ©s Ã©s a szÃ³elemzÃ©s elvÃ©nek Ã©rvÃ©nyesÃ¼lÃ©sÃ©t is. HagyomÃ¡nyos ÃrÃ¡smÃ³drÃ³l, azaz a hagyomÃ¡ny elvÃ©nek Ã©rvÃ©nyesÃ¼lÃ©sÃ©rÅ‘l â€“ a szÃ³nak szÅ±kebb Ã©rtelmÃ©ben â€“ mÃ©gis csak akkor beszÃ©lÃ¼nk, ha a mÃ¡ig megÅ‘rzÃ¶tt ÃrÃ¡smÃ³d sem a kiejtÃ©s, sem a szÃ³elemzÃ©s elvÃ©vel nem magyarÃ¡zhatÃ³.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="87"/><span class="szid">87. </span>A csalÃ¡dnevekben Ã¡ltalÃ¡ban ugyanazokkal a betÅ±kkel jelÃ¶ljÃ¼k a hangokat, mint mÃ¡s szavainkban (pl. <span class="tipodolt">CsÃ¡nyi, DÃ³zsa, Hunyadi, Kis, Meggyesi, TÃ¶rÃ¶k</span> stb.), de vannak olyan csalÃ¡dneveinek is, amelyekben megtartjuk a ma mÃ¡r egyÃ©bkÃ©nt nem hasznÃ¡latos, rÃ©gies ÃrÃ¡smÃ³dot  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#12">12.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#157">157.</a></span>):</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipo!
 dolt">BatthyÃ¡ny</span> [e.: battyÃ¡nyi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">JÃ³sika</span> [e.: jÃ³zsika]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ChÃ¡zÃ¡r</span> [e.: csÃ¡szÃ¡r]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Kossuth</span> [e.: kosut]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Czetz</span> [e.: cec]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">SzÃ©chenyi</span> [e.: szÃ©csÃ©nyi]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" widt!
 h="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%
"><span class="normal"><span class="tipodolt">Dessewffy</span> [e.: dezsÅ‘fi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Tartsay</span> [e.: tarcsai]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Egressy</span> [e.: egresi]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ThÃ¶kÃ¶ly</span> [e.: tÃ¶kÃ¶li]</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Georch</span> [e.: gÃ¶rcs]</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">Zichy</span> [e.: zicsi] stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span><!
 /td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
@@ -150,13 +148,13 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="90"/><span class="szid">90. </span>BÃ¡r tÃ¶bb nyelvjÃ¡rÃ¡sunkban Ã©s a kÃ¶znyelvben is Ã©l az Ãºn. zÃ¡rt <span class="tipodolt">e</span> hang (jelÃ¶lÃ©se Ã«), ezt helyesÃrÃ¡sunk nem jelÃ¶li kÃ¼lÃ¶n betÅ±vel, hanem hagyomÃ¡nyosan szintÃ©n <span class="tipodolt">e</span>-vel:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">ejtÃ©s:</div></span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><div class="fejlec">ÃrÃ¡s:</div></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â!
  </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Ã«gyÃ©l</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyÃ©l</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Ã«gyetÃ«m</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">egyetem</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">embÃ«r</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">ember</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">lÃ«het</span!
 ></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="t
ipodolt">lehet</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">szerelÃ«m</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">szerelem</span></span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">gyerÃ«kÃ«ket</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="tipodolt">gyerekeket</span> stb.</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="91"/><span class="szid">91. </span>NÃ©hÃ¡ny szÃ³ban a hagyomÃ¡ny megÅ‘rizte a ma mÃ¡r nem Ã©rzett eredetet, illetÅ‘leg a rÃ©gebbi ÃrÃ¡sformÃ¡t: <span class="tipodolt">esd, hÃ¡gcsÃ³, hagyjÃ¡n, kapzsi, jÃ¡tszik, metsz, tetszik, mindjÃ¡rt, mindnyÃ¡jan, Ã³sdi, rÃ¶gtÃ¶n, pÃ¼nkÃ¶sd</span> stb.</p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F6"/><p class="cim_fofejezet">AZ EGYSZERÅ°SÃTÅ ÃRÃSMÃ“D</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="92"/><span class="szid">92. </span>HelyesÃrÃ¡sunk nÃ©hÃ¡ny esetben Ã©sszerÅ± egyszerÅ±sÃtÃ©st alkalmaz; Ãgy a tÃ¶bbjegyÅ± betÅ±k kettÅ‘zÃ©sekor Ã©s hÃ¡rom azonos mÃ¡ssalhangzÃ³t jelÃ¶lÅ‘ betÅ± talÃ¡lkozÃ¡sakor.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="93"/><span class="szid">93. </span>A tÃ¶bbjegyÅ± betÅ±k (pl. <span class="tipodolt">cs, sz, ty, dzs</span> stb.) kettÅ‘zÃ¶tt alakjÃ¡t a tÅ‘szÃ³kban Ã©s a toldalÃ©kos alakokban csonkÃtottan Ãrjuk, vagyis a betÅ±nek csak az elsÅ‘ jegyÃ©t ismÃ©teljÃ¼k meg  [vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#7">7.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#7b">b)</a></span>]: <span class="tipodolt">loccsan, hosszÃº, meggy, fÃ¼tty</span> stb.; illetÅ‘leg: <span class="tipodolt">jeggyel, mÃ©sszel, rosszal, briddzsel, eddzÃ©k, eljÃ¡tsszuk</span> stb. (e helyett: jegygyel stb.). â€“ ÃltalÃ¡ban ez a szabÃ¡ly Ã©rvÃ©nyes a tulajdonnevekre is: <span class="tipodolt">HosszÃº, Meggyes; Arannyal, KodÃ¡llyal;</span> stb.</p><p class="bekezdes">Nem egyszerÅ±sÃtjÃ¼k azonban az Ã¶sszetett szavak tagjainak hatÃ¡rÃ¡n talÃ¡lkozÃ³ azonos kÃ©tjegyÅ± betÅ±ket: <span class="tipodolt">kulcscsomÃ³, jegygyÅ±rÅ±, nagygyÅ±lÃ©s, fÃ©nynyalÃ¡b, dÃ!
 szszÃ¡zad</span> stb.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="94"/><span class="szid">94. </span>A toldalÃ©kolÃ¡s kÃ¶vetkeztÃ©ben egymÃ¡s mellÃ© kerÃ¼lÅ‘ hÃ¡rom azonos mÃ¡ssalhangzÃ³t jelÃ¶lÅ‘ betÅ±t kettÅ‘zÃ¶ttre egyszerÅ±sÃtjÃ¼k: <span class="tipodolt">orra</span> (<span class="tipodolt">= orr + ra</span>); <span class="tipodolt">fedd meg</span> (<span class="tipodolt">= fedd + d meg</span>), <span class="tipodolt">tollal</span> (<span class="tipodolt">= toll + lal</span>), <span class="tipodolt">vÃ¡dlottÃ³l</span> (<span class="tipodolt">= vÃ¡dlott + tÃ³l</span>), <span class="tipodolt">fÃ¼ttyel</span> (<span class="tipodolt">= fÃ¼tty + tyel</span>), <span class="tipodolt">kÃ¶nnyÃ©</span> (<span class="tipodolt">= kÃ¶nny + nyÃ©</span>), <span class="tipodolt">nagyobban</span> (<span class="tipodolt">= nagyobb + ban</span>), <span class="tipodolt">hallak</span> (<span class="tipodolt">= hall + lak</span>); <span class="tipodolt">BernadettÅ‘l (Bernadett + tÅ‘l), Mariannal (Mariann + nal);</span> stb.!
   [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A szabÃ¡ly nem Ã©rvÃ©nyesÃthetÅ‘ a magyar csalÃ¡dnevekre, az idegen tulajdonnevekre Ã©s a szÃ³Ã¶sszetÃ©telekre. Ezekben a hosszÃº mÃ¡ssalhangzÃ³s betÅ±hÃ¶z a vele azonos Ãºjabbat kÃ¶tÅ‘jellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">SzÃ©ll-lel, Tarr-rÃ³l, Hermann-nÃ¡l, Wittmann-nÃ©</span> stb.  [vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163">163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#163c">c)</a></span>]; illetÅ‘leg: <span class="tipodolt">sakk-kÃ¶r, balett-tÃ¡ncos, rossz-szÃvÅ±</span> (= gonosz) stb.  [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#163"!
 >163.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#1
63c">c)</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzes">A <span class="tipodolt">-szerÅ±</span> utÃ³tag <span class="tipodolt">sz</span>-Ã©t Ã¡ltalÃ¡ban csonkÃtva (azaz toldalÃ©k mÃ³djÃ¡ra; vÃ¶. <span class="tipodolt">hÃºsszor)</span> kapcsoljuk az <span class="tipodolt">sz</span> vÃ©gÅ± szavakhoz: <span class="tipodolt">Ã©sszerÅ±, mÃ©sszerÅ±</span> stb. â€“ Nem egyszerÅ±sÃtÃ¼nk viszont akkor, ha a <span class="tipodolt">-szerÅ±</span>-t kettÅ‘zÃ¶tt <span class="tipodolt">sz</span>-re (<span class="tipodolt">ssz</span>-re) vÃ©gzÅ‘dÅ‘ szavakhoz kapcsoljuk: <span class="tipodolt">dzsessz-szerÅ±, expressz-szerÅ±</span> stb. â€“ HasonlÃ³kÃ©ppen: <span class="tipodolt">puff-fÃ©le</span> (Ã¼lÅ‘ke) stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#62">62.</a></span>)</p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F7"/><p class="cim_fofejezet">A KÃœLÃ–NÃRÃS Ã‰S AZ EGYBEÃRÃS</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="95"/><span class="szid">95. </span>Az Ã¶sszefÃ¼ggÅ‘ szÃ¶vegben egymÃ¡s utÃ¡n kÃ¶vetkezÅ‘ szavakat Ã¡ltalÃ¡ban egymÃ¡stÃ³l kÃ¼lÃ¶n Ãrjuk le, hogy az Ãrott szÃ¶veg vilÃ¡gosan Ã¡ttekinthetÅ‘ legyen. Ezt az alapszabÃ¡lyt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor, ha kÃ©t vagy tÃ¶bb szÃ³ Ã¶sszekapcsolÃ³dÃ¡sÃ¡val keletkezett (azaz Ã¶sszetett) szavakat Ãrunk le. Ezeknek szoros egysÃ©gÃ©t ugyanis egybeÃrÃ¡ssal vagy (ennek egyik megoldÃ¡si formÃ¡jakÃ©nt) olykor kÃ¶tÅ‘jeles kapcsolÃ¡ssal fejezzÃ¼k ki. (A kÃ¶tÅ‘jelnek itt egyszersmind tagolÃ³ szerepe is van.)</p><p class="bekezdes">A kÃ¼lÃ¶nÃrÃ¡s Ã©s az egybeÃrÃ¡s fontos kifejezÅ‘eszkÃ¶ze helyesÃrÃ¡sunknak.</p><p class="bekezdes">Mondatainkban a szavak nagy tÃ¶bbsÃ©gÃ¼kben alkalmi szÃ³kapcsolatok tagjaikÃ©nt kerÃ¼lnek egymÃ¡s mellÃ©. Ilyenkor kÃ¼lÃ¶nÃrjuk Å‘ket: <span class="tipodolt">szilÃ¡rd jellem, sok lehetÅ‘sÃ©g, nagyon Ã¼gyes, rÃ¡diÃ³t javÃt</span> stb. KÃ¼lÃ¶nÃrjuk szÃ¡mos, mindig egyÃ¼tt ha!
 sznÃ¡lt, egysÃ©get alkotÃ³ szÃ³kapcsolat (szÃ³lÃ¡s, szakkifejezÃ©s stb.) elemeit is: <span class="tipodolt">dugÃ¡ba dÅ‘l, lÃ©pre csal; fÅ‘nÃ©vi igenÃ©v, villamos gÃ©p;</span> stb.</p><p class="bekezdes">EgybeÃrjuk viszont az Ã¶sszetett szavakat. Ezek tÃ¶bbfÃ©lekÃ©ppen keletkezhetnek. â€“ Az egyik gyakori ok az, hogy kÃ©t szÃ³ kapcsolatÃ¡nak jelentÃ©se tÃ¶bb vagy mÃ¡s, mint a tagok jelentÃ©sÃ©nek Ã¶sszege. Ezt Ã©rzÃ©keltetjÃ¼k az alkotÃ³elemek egybeÃrÃ¡sÃ¡val. PÃ©ldÃ¡ul a <span class="tipodolt">vÃzilÃ³ vÃzi</span> Ã¡llat ugyan, de nem <span class="tipodolt">lÃ³;</span> a <span class="tipodolt">tÃzÃ³rai-</span>t nemcsak <span class="tipodolt">tÃz Ã³rakor</span> fogyaszthatjuk el; a <span class="tipodolt">tÅ±zrÅ‘lpattant</span> menyecske vagy leÃ¡ny nem a <span class="tipodolt">tÅ±zrÅ‘l pattant.</span> A <span class="tipodolt">szÃ³beszÃ©d</span> is mÃ¡s, mint a <span class="tipodolt">szÃ³</span> Ã©s <span class="tipodolt">beszÃ©d:</span> â€˜alaptalan hÃresztelÃ©sâ€™-t j!
 elent. â€“ Ha egy raggal jelÃ¶lhetÅ‘, kÃ¼lÃ¶nÃrt szÃ³kapcsolat elemei
 (pl. <span class="tipodolt">kÃ©mÃ©nyt seprÅ‘, fÃ©lig kÃ©sz, a nap sugara</span> stb.) rag nÃ©lkÃ¼l Ã¡llnak egyÃ¼tt, szintÃ©n egybeÃrt Ã¶sszetett szÃ³t alkotnak: <span class="tipodolt">kÃ©mÃ©nyseprÅ‘, fÃ©lkÃ©sz, napsugÃ¡r</span> stb. â€“ A meggyÃ¶keresedett szokÃ¡st megtartva, nemegyszer jelentÃ©svÃ¡ltozÃ¡s nÃ©lkÃ¼li szÃ³kapcsolatokat is egybeÃrunk; ezÃ©rt pÃ©ldÃ¡ul a <span class="tipodolt">jÃ³kedv, egyhavi, mÃ¡rvÃ¡nytÃ¡bla, vÃzbefÃºlÃ¡s</span> stb. szÃ³t is Ã¶sszetÃ©telnek tekintjÃ¼k.</p><p class="bekezdes">A jelentÃ©svÃ¡ltozÃ¡s miatt egybeÃrt Ã¶sszetÃ©tel alkotÃ³ tagjai termÃ©szetesen alkalmi kapcsolatban is kerÃ¼lhetnek egymÃ¡s mellÃ©. Ilyen elÅ‘fordulÃ¡sukban kÃ¼lÃ¶n kell Ãrnunk Å‘ket. A kÃ©tfÃ©le ÃrÃ¡smÃ³d jÃ³l szemlÃ©lteti a kÃ©tfÃ©le alakulat kÃ¶zÃ¶tti jelentÃ©skÃ¼lÃ¶nbsÃ©get; <span class="tipodolt">gyors ÃrÃ¡s</span> (= sebes ÃrÃ¡s), de: <span class="tipodolt">gyorsÃrÃ¡s</span> (= sztenogrÃ¡fia); (veszÃ©lyt) <span class="tipodolt">jelzÅ‘ lÃ¡mpa,</span> de: <!
 span class="tipodolt">jelzÅ‘lÃ¡mpa</span> (pl. a kÃ¶zlekedÃ©sben); <span class="tipodolt">sok szÃ¶g</span> (= szÃ¡mos szÃ¶g), de: <span class="tipodolt">sokszÃ¶g</span> (a mÃ©rtanban); a <span class="tipodolt">fÃ¶ldÃ¶n futÃ³</span> (bogÃ¡r), de: <span class="tipodolt">fÃ¶ldÃ¶nfutÃ³</span> (= hontalan); stb.</p><p class="bekezdes">A kÃ¼lÃ¶nÃrÃ¡s Ã©s az egybeÃrÃ¡s szabÃ¡lyai a szavak Ã¶sszekapcsolÃ¡sÃ¡nak, illetÅ‘leg az Ã¶sszetett szavak alkotÃ¡sÃ¡nak tÃ¶rvÃ©nyszerÅ±sÃ©gein alapulnak. HelyesÃrÃ¡sunk e terÃ¼letÃ©n mÃ©gis meglehetÅ‘sen nagy szÃ¡mban vannak ingadozÃ¡sok, tÃ¶bbfÃ©lekÃ©ppen is megÃtÃ©lhetÅ‘ esetek. Ennek legfÅ‘bb oka az, hogy a szÃ³kapcsolatok Ã©s az Ã¶sszetÃ©telek kÃ¶zÃ¶tt nincs Ã©les hatÃ¡r: sok olyan szÃ³kapcsolat van, amely mÃ©g nem igazi Ã¶sszetÃ©tel ugyan, de tagjai mÃ¡r alig tekinthetÅ‘k egymÃ¡shoz kÃ©pest Ã¶nÃ¡llÃ³ szavaknak. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvÃ©rzÃ©kÃ©re, illetÅ‘leg sajÃ¡t ÃrÃ¡sgyakorlatÃ¡ra hagyatkozni, ami viszont nem biztos alap, soks!
 zor egyÃ©nenkÃ©nt eltÃ©rÅ‘ megoldÃ¡st sugall. SzÃ©pirodalmi alkotÃ¡sok
ban stilisztikai szÃ¡ndÃ©k is indokolttÃ¡ teheti az Ã¡ltalÃ¡nos szabÃ¡lyoktÃ³l eltÃ©rÅ‘ kÃ¼lÃ¶nÃrÃ¡st vagy egybeÃrÃ¡st, illetÅ‘leg kÃ¶tÅ‘jel alkalmazÃ¡sÃ¡t. EzekbÅ‘l a kÃ¶rÃ¼lmÃ©nyekbÅ‘l kÃ¶vetkezik az, hogy a kÃ¼lÃ¶nÃrÃ¡s Ã©s egybeÃrÃ¡s szabÃ¡lyainak megfogalmazÃ¡sa mÃ¡s szabÃ¡lypontokhoz kÃ©pest olykor hatÃ¡rozatlannak lÃ¡tszik, bÃ¡r valÃ³jÃ¡ban csak a hangos nyelv Ã©s az ÃrÃ¡s termÃ©szetÃ©hez alkalmazkodik.</p>
 <a name="F7_1"/><p class="cim_fejezet1">A szÃ³ismÃ©tlÃ©sek ÃrÃ¡sa</p>
@@ -220,7 +218,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="141"/><span class="szid">141. </span>A <span class="tipodolt">-fajta, -fÃ©le, -nemÅ±, -rÃ©t, -rÃ©tÅ±</span> Ã©s <span class="tipodolt">-szerÅ±</span> kÃ©pzÅ‘szerÅ± utÃ³tagot a kÃ¶zszÃ³kkal egybeÃrjuk: <span class="tipodolt">mÃ¡sfajta, tÃ¶bbfÃ©le, egynemÅ±, negyedrÃ©t, sokrÃ©tÅ±, Ã©sszerÅ±</span> stb. â€“ A tulajdonnevekhez a <span class="tipodolt">-fÃ©le</span> Ã©s a <span class="tipodolt">-szerÅ±</span> szÃ³elemeket kÃ¶tÅ‘jellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">EÃ¶tvÃ¶s-fÃ©le, PetÅ‘fi-szerÅ±; Jedlik Ãnyos-fÃ©le;</span> stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#171">171.</a></span>)</p><p class="bekezdes">FelsorolÃ¡sban az elmaradÃ³ kÃ¶zÃ¶s, csak az utolsÃ³ taghoz hozzÃ¡fÅ±zÃ¶tt kÃ©pzÅ‘szerÅ± utÃ³tagra kÃ¶tÅ‘jellel utalunk: <span class="tipodolt">bÃ¼kk-, mogyorÃ³- Ã©s nyÃrfafÃ©lÃ©k; TÃ¶mÃ¶rkÃ©ny- Ã©s GÃ¡rdonyi-szerÅ±;</span> stb.  [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262">262.</a></span> <span clas!
 s="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#262c">c)</a></span>]</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="142"/><span class="szid">142. </span>Az Ã¶sszetett szÃ¡mneveknek Ã©s a szÃ¡moknak tÃ¶bb vonatkozÃ¡sban sajÃ¡tos ÃrÃ¡smÃ³djÃ¡val a kÃ¶vetkezÅ‘ pontok foglalkoznak: a betÅ±ÃrÃ¡ssal Ã©s a szÃ¡mjegyÃrÃ¡ssal a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#288">288.</a></span>, az Ã¶sszetett szÃ¡mnevek Ã©s a szÃ¡mok tagolÃ¡sÃ¡val a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span>, a sorszÃ¡mnevekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#267">267.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#267a">a)</a></span> Ã©s a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span>, a tÃ¶rtszÃ¡mnevekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>, a tizedes tÃ¶rtekkel a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274">274.</a></span> Ã©s a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span> pont.</p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F8"/><p class="cim_fofejezet">A KIS Ã‰S A NAGY KEZDÅBETÅ°K</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="143"/><span class="szid">143. </span>A magyar kÃ¶zszavakat Ã¡ltalÃ¡ban kis kezdÅ‘betÅ±vel Ãrjuk, de egyes meghatÃ¡rozott esetekben naggyal is. Mindig nagybetÅ±vel kezdjÃ¼k a tulajdonneveket. Mivel azonban a tulajdonnevek sajÃ¡t rÃ©szrendszert alkotnak helyesÃrÃ¡sunkban, kÃ¼lÃ¶n fejezetben tÃ¡rgyaljuk Å‘ket.</p>
 <a name="F8_1"/><p class="cim_fejezet1">A kis kezdÅ‘betÅ±k</p>
@@ -237,7 +235,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="152"/><span class="szid">152. </span>Az ÃºtbaigazÃtÃ³ feliratokat, a tÃ¡blÃ¡zatok, grafikonok, Ã¡brÃ¡k stb. alatti szÃ¶vegeket nagybetÅ±vel kezdjÃ¼k: <span class="tipodolt">BejÃ¡rat, HÃ¡zfelÃ¼gyelÅ‘, IgazgatÃ³, PÃ©nztÃ¡r; LÃ¡zgÃ¶rbe;</span> stb. â€“ Ha egy ilyen szÃ¶veg tÃ¶bb szÃ³bÃ³l Ã¡ll, akkor csak az elsÅ‘ szÃ³ nagy kezdÅ‘betÅ±s: <span class="tipodolt">KettÅ‘s megÃ¡llÃ³hely, NyilvÃ¡nos telefon, B porta; A lÃ©gfÃ©k vÃ¡zlatos rajza;</span> stb. â€“ Ha a szÃ¶veg elsÅ‘ szava szÃ¡mnÃ©v, s ezt szÃ¡mjeggyel Ãrjuk, az utÃ¡na kÃ¶vetkezÅ‘ szÃ³ kis kezdÅ‘betÅ±s: <span class="tipodolt">2. metrÃ³vonal, 5. ajtÃ³, III. vÃ¡gÃ¡ny</span> stb.</p><p class="bekezdes">KisbetÅ±vel kezdjÃ¼k az Ã¼gyiratok, igazolvÃ¡nyok, oklevelek stb. vÃ©gÃ©n az alÃ¡ÃrÃ¡s alatti megjelÃ¶lÃ©st: <span class="tipodolt">elnÃ¶k, titkÃ¡r, igazgatÃ³, rektor, miniszter; a bizottsÃ¡g titkÃ¡ra, a tÃ¡rstulajdonosok kÃ¶zÃ¶s kÃ©pviselÅ‘je;</span> stb.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="153"/><span class="szid">153. </span>A csalÃ¡dnevek elÅ‘tti <span class="tipodolt">doktor, idÅ‘sb, ifjabb, Ã¶zvegy</span> stb. szÃ³t, illetÅ‘leg rÃ¶vidÃtÃ©sÃ¼ket csak kiemelt helyzetben (alÃ¡ÃrÃ¡sban, levÃ©lcÃmzÃ©sben, oszlopba rendezett nÃ©vsorban stb.) Ã©s mondat elejÃ©n kezdjÃ¼k nagybetÅ±vel: <span class="tipodolt">Dr. MÃ©szÃ¡ros MihÃ¡ly, Id. Kelemen LÃ¡szlÃ³, Ifj. Jakab ImrÃ©nÃ©; Ã–zvegy LukÃ¡cs PÃ©ternÃ© azzal a kÃ©rÃ©ssel fordult a bizottsÃ¡ghoz, hogyâ€¦;</span> stb. â€“ Mondat belsejÃ©ben ugyanezek kisbetÅ±vel ÃrandÃ³k: <span class="tipodolt">Ott volt dr. MÃ©szÃ¡ros MihÃ¡ly is. SzÃ©p Gergely Ã©s ifj. LukÃ¡cs PÃ©ter panaszt tettek Ã¶zvegy Jakab ImrÃ©nÃ© ellen.</span> â€“ HasonlÃ³an a tÃ¶rtÃ©nelmi nevek esetÃ©ben, kiemelt helyzetben: <span class="tipodolt">GrÃ³f SzÃ©chenyi IstvÃ¡n,</span> de szÃ¶vegben: <span class="tipodolt">Miniszteri tÃ¡rcÃ¡t vÃ¡llalt grÃ³f SzÃ©chenyi IstvÃ¡n is.</span></p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F9"/><p class="cim_fofejezet">A TULAJDONNEVEK ÃRÃSA</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="154"/><span class="szid">154. </span>A tulajdonnevek tÃ¶bb tÃpusÃ¡t kÃ¼lÃ¶nbÃ¶ztethetjÃ¼k meg: a szemÃ©lyneveket, az Ã¡llatneveket, a fÃ¶ldrajzi neveket, a csillagneveket, az intÃ©zmÃ©nyneveket, a mÃ¡rkaneveket, a cÃmeket stb. BÃ¡r az egyes tÃpusok ÃrÃ¡smÃ³dja nem egyetlen elvhez igazodik, hÃ¡rom szempontbÃ³l mÃ©gis egyformÃ¡n viselkednek.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154a"/><span class="szalid">a) </span>Mindegyik csoport ÃrÃ¡sÃ¡ban Ã©rvÃ©nyesÃ¼l helyesÃrÃ¡sunknak az a rÃ©gi tÃ¶rekvÃ©se, hogy a tulajdonneveket megkÃ¼lÃ¶nbÃ¶ztesse a kÃ¶znevektÅ‘l, ezÃ©rt minden tulajdonnevet nagybetÅ±vel kezdÃ¼nk: <span class="tipodolt">SzÅ‘ke</span> (csalÃ¡dnÃ©v), de: <span class="tipodolt">szÅ‘ke</span> (hajszÃn); <span class="tipodolt">FakÃ³</span> (lÃ³nÃ©v)<span class="tipodolt">,</span> de: <span class="tipodolt">fakÃ³</span> (szÃnnÃ©v); <span class="tipodolt">MÃ³r</span> (helysÃ©gnÃ©v, szemÃ©lynÃ©v), de: <span class="tipodolt">mÃ³r</sp!
 an> (nÃ©pnÃ©v); <span class="tipodolt">HollÃ³fÃ©szek</span> (hegy neve), de: <span class="tipodolt">hollÃ³fÃ©szek</span> (a hollÃ³ fÃ©szke); <span class="tipodolt">RÃ¡k</span> (csillagkÃ©p neve), de: <span class="tipodolt">rÃ¡k</span> (Ã¡llat neve); <span class="tipodolt">Patyolat</span> (vÃ¡llalat neve), de: <span class="tipodolt">patyolat</span> (fehÃ©r, hÃ³fehÃ©r); <span class="tipodolt">KortÃ¡rs</span> (folyÃ³irat cÃme), de: <span class="tipodolt">kortÃ¡rs</span> (valakivel egy idÅ‘ben Ã©lÅ‘); <span class="tipodolt">ParÃ¡zs</span> (tÅ±zhelymÃ¡rka neve), de: <span class="tipodolt">parÃ¡zs</span> (izzÃ³ tÃ¼zelÅ‘anyag); stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154b"/><span class="szalid">b) </span>A nagy kezdÅ‘betÅ± mutatja ugyan, hogy tulajdonnÃ©vvel van dolgunk, de a tÃ¶bb elembÅ‘l Ã¡llÃ³ nevek esetÃ©ben Ã©rzÃ©keltetni kell a tulajdonnevek terjedelmÃ©t is, hogy vilÃ¡gosan elhatÃ¡rolÃ³djanak a kÃ¶rnyezÅ‘ szÃ¶vegtÅ‘l. A tÃ¶bbelemÅ± nevek tagjainak Ã¶sszetartozÃ¡sÃ¡t tÃ¶!
 bbfÃ©lekÃ©ppen jelezhetjÃ¼k.</p><p class="bekezdes">EgybeÃrjuk az alk
otÃ³ tagokat: <span class="tipodolt">Kispista, TÃ³thpÃ¡l, AnnamÃ¡ria, NagykÅ‘rÃ¶s, Hegyalja, OlaszorszÃ¡g</span> stb.</p><p class="bekezdes">KÃ¶tÅ‘jellel kapcsoljuk egymÃ¡shoz az alkotÃ³ tagokat: <span class="tipodolt">NemeskÃ©ri-Kiss, Velencei-tÃ³, Ã‰szak-Afrika</span> stb.</p><p class="bekezdes">NagybetÅ±vel kezdjÃ¼k a tagok mindegyikÃ©t: <span class="tipodolt">KÅ‘rÃ¶si Csoma SÃ¡ndor, Budapesti MÅ±szaki Ã©s GazdasÃ¡gtudomÃ¡nyi Egyetem, Magyar NyelvÅ‘r</span> stb.</p><p class="bekezdes">A nÃ©v nyelvi felÃ©pÃtÃ©se is jelezheti, meddig tart a tulajdonnÃ©v. Ãgy pl. az <span class="tipodolt">utca</span> <span class="tipodolt">(u.)</span> szÃ³ a nÃ©v utolsÃ³ eleme, a <span class="tipodolt">cÃmÅ±</span> <span class="tipodolt">(c.)</span> szÃ³ pedig kÃ¶zvetlenÃ¼l kÃ¶veti a nÃ©v utolsÃ³ elemÃ©t: <span class="tipodolt">Kiss JÃ¡nos altÃ¡bornagy utca, az Ã‰nek a pesti ligetrÅ‘l cÃmÅ± vers</span> stb.</p><p class="bekezdes">A cÃmek esetÃ©ben az alakulat sajÃ¡tos (kiemelt) helyzete!
  teszi vilÃ¡gossÃ¡ a tulajdonnÃ©v terjedelmÃ©t: <span class="tipodolt">Egri csillagok, A vÃ¡ros peremÃ©n, HelyesÃrÃ¡si kÃ©ziszÃ³tÃ¡r</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="154c"/><span class="szalid">c) </span>A tulajdonnevek ÃrÃ¡sÃ¡nak jellemzÅ‘ vonÃ¡sa az Ã¡llandÃ³sÃ¡g. Ez egyrÃ©szt azt jelenti, hogy a tulajdonnevek egyes tÃpusaiban ragaszkodunk a tÃ¶rtÃ©nelmileg kialakult vagy a mai helyesÃrÃ¡si szabÃ¡lyok szerinti formÃ¡khoz: <span class="tipodolt">ThÃ¶kÃ¶ly, WerbÅ‘czy, KÃ¶zponti Fizikai KutatÃ³intÃ©zet; Pepsi-Cola, Rutascorbin;</span> stb. MÃ¡srÃ©szt arra kell tÃ¶rekednÃ¼nk, hogy a toldalÃ©kos alakok leÃrÃ¡sÃ¡ra olyan megoldÃ¡st talÃ¡ljunk, amely biztosÃtja az alapforma visszaÃ¡llÃthatÃ³sÃ¡gÃ¡t: <span class="tipodolt">Kiss-sel, Wittmann-nÃ©, New York-i</span> stb. (Nem pedig: Kissel, WittmannÃ©, newyorki stb.)</p>
 <a name="F9_1"/><p class="cim_fejezet1">A szemÃ©lynevek</p>
@@ -302,7 +300,7 @@
 <a name="F9_9"/><p class="cim_fejezet1">Tulajdonnevek kÃ¶znevesÃ¼lÃ©se</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="201"/><span class="szid">201. </span>Tulajdonnevek gyakran vÃ¡lnak kÃ¶znevekkÃ©. Ilyenkor mÃ¡r termÃ©szetesen kis kezdÅ‘betÅ±vel Ãrjuk Å‘ket, s az egykori tulajdonnÃ©v ÃrÃ¡smÃ³djÃ¡tÃ³l esetleg mÃ¡s tekintetben is eltÃ©rÃ¼nk: <span class="tipodolt">rÃ¶ntgen, pecsovics, havanna; ferencjÃ³ska, hÃ¡ryjÃ¡nos;</span> stb. Az idegen ÃrÃ¡smÃ³dot is magyarossal cserÃ©ljÃ¼k fel: <span class="tipodolt">aszpirin, szendvics, konyak, priznic, termosz</span> stb.</p><p class="bekezdes">A tulajdonnevek Ã©s a kÃ¶zszÃ³k Ã¶sszeforrÃ¡sÃ¡bÃ³l keletkezett Ã¶sszetett szavakat is kisbetÅ±vel kezdjÃ¼k, Ã©s az alkotÃ³elemeket egybeÃrjuk: <span class="tipodolt">Ã¡dÃ¡mcsutka, pÃ¡lfordulÃ¡s; pullmankocsi, wertheimkassza;</span> stb. Az idegen ÃrÃ¡smÃ³dot is gyakran magyarossal vÃ¡ltjuk fÃ¶l: <span class="tipodolt">pasztÅ‘roltÃ¡s, makadÃ¡mÃºt, dÃzelmotor, dÃzelolaj</span> stb.  [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#140">140.</a></span> <span class!
 ="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#140b">b)</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#168">168.</a></span>]</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A kÃ¶znevesÃ¼lÃ©s lassÃº folyamat. Ennek sorÃ¡n az ÃrÃ¡sformÃ¡k egy ideig ingadoznak a nagy kezdÅ‘betÅ±s, idegenesen Ãrt tulajdonnÃ©vi Ã©s a kis kezdÅ‘betÅ±s, magyarosan Ãrt kÃ¶zszÃ³i formÃ¡k kÃ¶zÃ¶tt. Az ÃrÃ¡smÃ³dvÃ¡ltozÃ¡sra csak akkor kerÃ¼lhet sor, ha a tÃ¡rsadalmi tudatban a kÃ¶znÃ©vvÃ© vÃ¡lÃ¡s mÃ¡r elÃ©g szÃ©les kÃ¶rben vÃ©gbement.</p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F10"/><p class="cim_fofejezet">AZ IDEGEN KÃ–ZSZAVAK Ã‰S TULAJDONNEVEK ÃRÃSA</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="202"/><span class="szid">202. </span>Az egymÃ¡ssal Ã©rintkezÅ‘ nyelvek mindig adnak Ã¡t egymÃ¡snak, Ã©s vesznek Ã¡t egymÃ¡stÃ³l kÃ¶zszavakat is, tulajdonneveket is.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202a"/><span class="szalid">a) </span>Az idegen eredetÅ± kÃ¶zszavak idÅ‘ mÃºltÃ¡val jÃ¶vevÃ©nyszavakkÃ¡ vÃ¡lhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy mÃ¡s nyelvbÅ‘l valÃ³ szÃ¡rmazÃ¡suk feledÃ©sbe merÃ¼l. A jÃ¶vevÃ©nyszavakat ezÃ©rt mindig magyarosan Ãrjuk.</p><p class="bekezdes">Az olyan szavakat, amelyeknek mÃ¡s nyelvi eredete mÃ©g tÃ¶bbÃ©-kevÃ©sbÃ© nyilvÃ¡nvalÃ³, idegen szavakkÃ©nt tartjuk szÃ¡mon. Ha egy latin betÅ±s ÃrÃ¡sÃº nyelvbÅ‘l Ã¡tvett, Ã¡ltalÃ¡nos fogalmat jelÃ¶lÅ‘ idegen szÃ³ kÃ¶zkeletÅ±vÃ© vÃ¡lik, eredeti ÃrÃ¡smÃ³djÃ¡t a magyar kiejtÃ©st tÃ¼krÃ¶zÅ‘ formÃ¡val vÃ¡ltjuk fel. Az idegen szavakat tehÃ¡t aszerint Ãrjuk mÃ¡r magyar vagy mÃ©g idegen ÃrÃ¡smÃ³d szerint, hogy mennyire haladtak elÅ‘re a jÃ¶vevÃ©nyszÃ³vÃ¡ vÃ¡lÃ¡s Ãºt!
 jÃ¡n.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202b"/><span class="szalid">b) </span>Az idegen eredetÅ± tulajdonnevek egy rÃ©szÃ©t mÃ¡r teljesen magyarnak tekintjÃ¼k, szemben azokkal az idegen nevekkel, amelyeknek mÃ¡s nyelvekbÅ‘l valÃ³ szÃ¡rmazÃ¡sÃ¡t mÃ©g felismerjÃ¼k.</p><p class="bekezdes">A tulajdonneveknek azonosÃtÃ³, egyedet jelÃ¶lÅ‘ nyelvi szerepÃ©bÅ‘l kÃ¶vetkezik, hogy a latin betÅ±s ÃrÃ¡sÃº nyelvekbÅ‘l Ã¡tkerÃ¼lt idegen neveket Ã¡ltalÃ¡ban minden vÃ¡ltoztatÃ¡s nÃ©lkÃ¼l, eredeti formÃ¡jukban hasznÃ¡ljuk, mÃ©g akkor is, ha kÃ¶zkeletÅ±ek. Csak kisebb rÃ©szÃ¼knek van magyar alakja.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="202c"/><span class="szalid">c) </span>A nem latin betÅ±s ÃrÃ¡sÃº nyelvek kÃ¶zszavait Ã©s tulajdonneveit Ã¡ltalÃ¡ban a magyar Ã¡bÃ©cÃ© betÅ±ivel, lehetÅ‘leg a forrÃ¡snyelvbÅ‘l Ãrjuk Ã¡t. Bizonyos meghatÃ¡rozott esetekben azonban mÃ¡s Ã¡tÃrÃ¡si rendszerek is alkalmazhatÃ³k.</p>
 <a name="F10_1"/><p class="cim_fejezet1">A magyar ÃrÃ¡smÃ³d szerinti ÃrÃ¡s</p>
@@ -337,7 +335,7 @@
 <a name="F10_3_0_2"/><p class="cim_fejezet3">A toldalÃ©kok kapcsolÃ¡sa</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="222"/><span class="szid">222. </span>A nem latin betÅ±s ÃrÃ¡sÃº nyelvekbÅ‘l Ã¡tÃrt nevekhez Ã©s szavakhoz ugyanazon szabÃ¡lyok szerint tapasztjuk a toldalÃ©kokat, mint a magyar nevekhez Ã©s szavakhoz: <span class="tipodolt">CsehovtÃ³l, Plutarkhosszal, Csajkovszkijjal, SzÃ¶ulnÃ¡l, Tobrukig, szÃ¡riban, tatamin; SzapphÃ³Ã©, kamikadzÃ©k; arisztotelÃ©szi, kuvaiti, alma-atai, Hriszto Botev-i, Velikije Luki-i; dzsÃºdÃ³zik;</span> stb.</p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F11"/><p class="cim_fofejezet">AZ ELVÃLASZTÃS</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="223"/><span class="szid">223. </span>ElÃ©g gyakori, hogy helyszÅ±ke miatt (vagy mÃ¡s okokbÃ³l) a szÃ³nak vagy szÃ³alaknak egy rÃ©szÃ©t a sor vÃ©gÃ©rÅ‘l Ã¡t kell vinni a kÃ¶vetkezÅ‘ sorba. Az ÃrÃ¡snak ez a megszakÃtÃ¡sa az elvÃ¡lasztÃ¡s.</p><p class="bekezdes">Az elvÃ¡lasztÃ¡snak â€“ alapformÃ¡kban Ã©s toldalÃ©kos alakokban egyarÃ¡nt â€“ a szÃ³tagolÃ¡s az alapja. Csak Ã¶sszetett szavak elvÃ¡lasztÃ¡sakor veendÅ‘ figyelembe az alkotÃ³elemek (az Ã¶sszetÃ©teli tagok) hatÃ¡ra.</p>
 <a name="F11_1"/><p class="cim_fejezet1">A szÃ³tagolÃ¡s szerinti elvÃ¡lasztÃ¡s</p>
@@ -358,7 +356,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="237"/><span class="szid">237. </span>Sok olyan idegen szavunk van, amelynek egyik eleme (legtÃ¶bbszÃ¶r az utÃ³tagja) a magyarban is Ã¶nÃ¡llÃ³ szÃ³, a mÃ¡sik eleme (legtÃ¶bbszÃ¶r az elÅ‘tagja) viszont csak nÃ©hÃ¡ny esetben kÃ¼lÃ¶n szÃ³ Ã©rtÃ©kÅ±. Ha a sor vÃ©gi elvÃ¡lasztÃ¡s ezeknek talÃ¡lkozÃ¡si helyÃ©n vÃ¡lik szÃ¼ksÃ©gessÃ©, az alakulat Ã¶sszetett voltÃ¡ra Ã¡ltalÃ¡ban tekintettel vagyunk, Ã©s a szÃ³t vagy szÃ³alakot itt szakÃtjuk meg: <span class="tipodolt">centi-gramm, extra-kromoszomÃ¡lis, kilo-gramm, milli-gramm, ultra-projektomÃ©ter; anti-proton, inter-akciÃ³, infra-struktÃºra, melo-drÃ¡ma, mikro-klÃma, pre-klasszikus, proto-plazma, transz-urÃ¡n;</span> stb. â€“ HasonlÃ³kÃ©ppen: <span class="tipodolt">Jugo-szlÃ¡via</span> stb.</p><p class="bekezdes">Ha az ilyen alakulatok Ã¶sszetettsÃ©ge a mai Ã¡tlagos magyar nyelvÃ©rzÃ©k szÃ¡mÃ¡ra kevÃ©sbÃ© nyilvÃ¡nvalÃ³, a szÃ³tagolÃ¡s szerinti elvÃ¡lasztÃ¡s is helyes: <span class="tipodolt">de-pres!
 sziÃ³</span> vagy <span class="tipodolt">dep-ressziÃ³, dez-informÃ¡l</span> vagy <span class="tipodolt">de-zinformÃ¡l, im-produktÃv</span> vagy <span class="tipodolt">imp-roduktÃv, in-tranzitÃv</span> vagy <span class="tipodolt">int-ranzitÃv, para-frÃ¡zis</span> vagy <span class="tipodolt">paraf-rÃ¡zis, tranz-akciÃ³</span> vagy <span class="tipodolt">tran-zakciÃ³; Ant-arktisz</span> vagy <span class="tipodolt">An-tarktisz;</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">Mivel a szavakat sor vÃ©gÃ©n mÃ¡shol is meg lehet szakÃtani, nemcsak a problÃ©mÃ¡t okozÃ³ helyen, kÃ©tsÃ©g esetÃ©n tanÃ¡csos ezzel a lehetÅ‘sÃ©ggel Ã©lni: <span class="tipodolt">in-terakciÃ³</span> vagy <span class="tipodolt">interak-ciÃ³, preklasz-szikus, Antark-tisz</span> stb.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="238"/><span class="szid">238. </span>Ha a kÃ¶tÅ‘jellel Ãrt szÃ³Ã¶sszetÃ©telt vagy tulajdonnevet a szÃ³hatÃ¡ron szakÃtjuk meg, a kÃ¶tÅ‘jelet csak a sor vÃ©gÃ©n tesszÃ¼k ki. Ennek a sor elejÃ©n valÃ³ megismÃ©tlÃ©se csak szakmunkÃ¡kban szokÃ¡s, kivÃ©telesen, a kÃ¶tÅ‘jeles alapformÃ¡ra valÃ³ figyelmeztetÃ©s vÃ©gett:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="80%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">â€¦ fÃ¶ldrajzinÃ©v-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">SziklÃ¡s-</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">â€¦ nÃ¡trium-</span></span></td></tr><tr><td valign="top" w!
 idth="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-tÃ¡r â€¦</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-hegysÃ©g â€¦</span></span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal"><span class="tipodolt">-klorid â€¦</span></span></td></tr><tr><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(helyesÃrÃ¡si szÃ³tÃ¡rban)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(helyesÃrÃ¡si szÃ³tÃ¡rban)</span></td><td valign="top" width="33%"><span class="normal">(kÃ©miai szakkÃ¶nyvben)</span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F12"/><p class="cim_fofejezet">AZ ÃRÃSJELEK</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="239"/><span class="szid">239. </span>Az ÃrÃ¡sjelek szerepe kettÅ‘s. RÃ©szben a mondatok szerkezetÃ©t, tagolÃ³dÃ¡sÃ¡t, rÃ©szeik-rÃ©szleteik egymÃ¡shoz kapcsolÃ³dÃ¡sÃ¡t tÃ¼krÃ¶zik, rÃ©szben nÃ©mikÃ©ppen a beszÃ©dnek betÅ±kkel ki nem fejezhetÅ‘ sajÃ¡tsÃ¡gaira, a hanglejtÃ©sre Ã©s a beszÃ©dbeli szÃ¼netekre utalnak.</p><p class="bekezdes">Az ÃrÃ¡sjelek hasznÃ¡latÃ¡nak szabÃ¡lyai Ã¡ltalÃ¡ban a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Ezeknek a keretein belÃ¼l egyazon esetre sokszor tÃ¶bb, egyarÃ¡nt helyes megoldÃ¡s kÃnÃ¡lkozik. Ilyenkor azt az ÃrÃ¡sjelet kell vÃ¡lasztani, amelyikkel mondanivalÃ³nkat a lehetÅ‘ legteljesebben tudjuk Ã©rzÃ©keltetni. Az ÃrÃ¡sjelek vÃ¡ltozatos Ã©s kifejezÅ‘ hasznÃ¡lata fontos eszkÃ¶ze az Ã©rtelmileg Ã©s Ã©rzelmileg egyarÃ¡nt Ã¡rnyalt kÃ¶zlÃ©smÃ³dnak, ezÃ©rt csak szÃ©pÃrÃ³ktÃ³l fogadhatÃ³ el â€“ egyes esetekben, tudatos eljÃ¡rÃ¡skÃ©nt â€“ az ÃrÃ¡sjelek rÃ©szleges vagy teljes mellÅ‘zÃ©se.</p><p class="bekezdes">Az ÃrÃ¡s!
 gyakorlatban hasznÃ¡lt sok ÃrÃ¡sjel kÃ¶zÃ¼l a legfontosabbak: a pont  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#264">264.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#267">267.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#278">278.</a></span><span class="utalas">, </span><span class!
 ="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#290">290.</a></span><span class
="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#293">293.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#294">294.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#295">295.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299">299.</a></span>), a kÃ©rdÅ‘jel  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span c!
 lass="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span>), a felkiÃ¡ltÃ³jel  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#240">240.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#241">241.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#242">242.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#266">266.</a></span>), a vesszÅ‘  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#96">96.</a></span><span clas!
 s="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#
100">100.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#243">243.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#247">247.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#249">249.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#253">253.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#254">254.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"!
 ><a href="#255">255.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#260">260.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#261">261.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#274">274.</a></span>), a kettÅ‘spont  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#245">245.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#268">268.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#269">269.</a></span>), a pontosvesszÅ‘  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#244">244.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyza!
 t"><a href="#247">247.</a></span>), a gondolatjel  (vÃ¶. <span class="
ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#246">246.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#258">258.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#259">259.</a></span>), a zÃ¡rÃ³jel  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#248">248.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#250">250.</a></span><span class="utalas">, </span><span clas!
 s="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#251">251.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#252">252.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#271">271.</a></span>), az idÃ©zÅ‘jel  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#256">256.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#257">257.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#272">272.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#273">273.</a></span>), a kÃ¶tÅ‘jel  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#262">262.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#270">270.</a></span><span class="utalas">, </span><span class=!
 "ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275">275.</a></span><span class=
"utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#281">281.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#296">296.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#297">297.</a></span><span class="utalas">, </span><span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#299">299.</a></span>), a nagykÃ¶tÅ‘jel  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#263">263.</a></span>). Az egyÃ©b ÃrÃ¡sjelek kÃ¶zÃ¼l a leggyakoribbakat egy Ã¶sszefoglalÃ³ pont tartalmazza  (vÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#275">275.</a></span>).</p><p class="bekezdes">Az ÃrÃ¡s tagolÃ¡sÃ¡ban fontos szerep jut a szÃ³kÃ¶znek is. SzÃ³kÃ¶zt hagyunk a szavak, valamint az ÃrÃ¡sjellel lezÃ¡rt mondatok Ã©s tagmondatok kÃ¶zÃ¶tt, a zÃ¡rÃ³jelek Ã©s az idÃ©zÅ‘jelek kÃ¶zÃ© foglalt kÃ¶zlÃ©si egysÃ©gek elÅ‘tt Ã©s utÃ¡n, a gondolatjel elÅ‘tt Ã©s utÃ¡n stb. Nincs viszont szÃ³kÃ¶z a pont, a kÃ!
 ©rdÅ‘jel, a felkiÃ¡ltÃ³jel, a vesszÅ‘, a kettÅ‘spont, a pontosvesszÅ‘ elÅ‘tt, tovÃ¡bbÃ¡ a kÃ¶tÅ‘jel Ã©s a nagykÃ¶tÅ‘jel kÃ©t oldalÃ¡n; a kezdÅ‘ zÃ¡rÃ³jel Ã©s idÃ©zÅ‘jel hozzÃ¡tapad az utÃ¡na kÃ¶vetkezÅ‘, a berekesztÅ‘ zÃ¡rÃ³jel Ã©s idÃ©zÅ‘jel pedig az elÅ‘tte Ã¡llÃ³ szÃ³hoz stb. (Hogy mikor kell szÃ³kÃ¶zÃ¶ket hagyni, annak rÃ©szletkÃ©rdÃ©seit gÃ©pÃrÃ¡si szabvÃ¡nyok Ã©s tipogrÃ¡fiai elÅ‘ÃrÃ¡sok tartalmazzÃ¡k.)</p>
 <a name="F12_1"/><p class="cim_fejezet1">A mondatokat zÃ¡rÃ³ ÃrÃ¡sjelek</p>
@@ -408,7 +406,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="274"/><span class="szid">274. </span>A szÃ¡mok ÃrÃ¡sÃ¡ban a tizedes tÃ¶rtek kezdetÃ©t vesszÅ‘vel jelÃ¶ljÃ¼k: <span class="tipodolt">38,6</span> (harmincnyolc egÃ©sz hat tized); <span class="tipodolt">1,23</span> (egy egÃ©sz huszonhÃ¡rom szÃ¡zad); stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#291">291.</a></span>) â€“ Az Ã¶t- Ã©s tÃ¶bbjegyÅ± szÃ¡mokat Ã¡ltalÃ¡ban kÃ¶zzel tagoljuk a hÃ¡tulrÃ³l szÃ¡molt hÃ¡rmas csoportok szerint: <span class="tipodolt">23 816</span> stb.  [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#289">289.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#289b">b)</a></span>]</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="275"/><span class="szid">275. </span>Gyakrabban hasznÃ¡ljuk mÃ©g a kÃ¶vetkezÅ‘ ÃrÃ¡sjeleket is:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">+ az Ã¶sszeadÃ¡s jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Â§ a paragrafus jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">â€“ a kivonÃ¡s jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal"><span class="akk_mhsz_milei">1</span> fordÃts!</span></td><!
 td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Â· a szorzÃ¡s jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">* vagy Â¹ a jegyzet jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">: az osztÃ¡s jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">â€ az ismÃ©tlÃ©s jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">= az egyenlÅ‘sÃ©g jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">â€™ a hiÃ¡ny jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="t!
 op" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" wi
dth="40%"><span class="normal">% a szÃ¡zalÃ©k jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Â° a fok jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">/ a vagylagossÃ¡g, a tÃ¶rtszÃ¡m stb. jele</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">~ az ismÃ©tlÅ‘dÃ©s, illetÅ‘leg a megfelelÃ©s jele</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A szÃ¡zalÃ©k, a paragrafus Ã©s a fok jelÃ©hez kÃ¶tÅ‘jellel kapcsoljuk a toldalÃ©kot. Ilyenkor a toldalÃ©k mindig olyan alakjÃ¡ban jÃ¡rul az ÃrÃ¡sjelhez, amilyenben a kimondott formÃ¡hoz kapcsolÃ³dnÃ©k, tehÃ¡t tekintetbe vesszÃ¼k az illeszkedÃ©s Ã©s a hasonulÃ¡s tÃ¶rvÃ©nyeit, valamint kiÃrjuk az esetleges kÃ¶tÅ‘hangzÃ³t is: <span class="tipodolt">10%-os, a 6. Â§-ban, 3Â°!
 -kal</span> stb.  [VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#265">265.</a></span> <span class="ut-szabalyalpont_szabalyzat"><a href="#265e">e)</a></span>]</p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F13"/><p class="cim_fofejezet">A RÃ–VIDÃTÃ‰SEK Ã‰S A MOZAIKSZÃ“K</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="276"/><span class="szid">276. </span>KÃ¶zszavak Ã©s tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran hasznÃ¡ljuk rÃ¶vidÃtett formÃ¡jukat.</p><p class="bekezdes">A rÃ¶vidÃtÃ©sek (Ã©s hozzÃ¡juk hasonlÃ³an a rÃ¶vidÃtÃ©skÃ©nt hasznÃ¡lt jelek Ã©s kÃ³dok is) leginkÃ¡bb csak az ÃrÃ¡sban Ã©lnek, a beszÃ©dben teljes alakjukban ejtjÃ¼k ki Å‘ket: <span class="tipodolt">u.</span> kiejtve <span class="tipodolt">utca; km</span> kiejtve <span class="tipodolt">kilomÃ©ter; Bp.</span> kiejtve <span class="tipodolt">Budapest;</span> stb. â€“ Ennek megfelelÅ‘en a magÃ¡nhangzÃ³val kezdÅ‘dÅ‘ rÃ¶vidÃtÃ©sek elÅ‘tt <span class="tipodolt">az,</span> mÃ¡ssalhangzÃ³val kezdÅ‘dÅ‘ rÃ¶vidÃtÃ©sek elÅ‘tt <span class="tipodolt">a</span> hatÃ¡rozott nÃ©velÅ‘t hasznÃ¡lunk: <span class="tipodolt">az igh.</span> (= az igazgatÃ³helyettes), <span class="tipodolt">az i. m.</span> (= az idÃ©zett mÅ±)<span class="tipodolt">, a szerk.</span> (= a szerkesztÅ‘, <span class="tipodolt">a!
  f. k.</span> (= a felelÅ‘s kiadÃ³); stb.</p><p class="bekezdes">A mozaikszÃ³k kÃ¼lÃ¶nfÃ©le fajtÃ¡it (a betÅ±szÃ³kat Ã©s a szÃ³Ã¶sszevonÃ¡sokat) ÃrÃ¡sformÃ¡juk alapjÃ¡n ejtjÃ¼k ki. Vagy a betÅ±k nevÃ©t mondjuk ki egymÃ¡s utÃ¡n: <span class="tipodolt">OTP</span> (= OrszÃ¡gos TakarÃ©kpÃ©nztÃ¡r) kiejtve <span class="tipodolt">Ã³-tÃ©-pÃ©</span> stb., vagy Ã¶sszeolvassuk a betÅ±ket: <span class="tipodolt">MÃV</span> (= Magyar Ãllamvasutak) kiejtve <span class="tipodolt">mÃ¡v, Mahart</span> (= Magyar HajÃ³zÃ¡si RÃ©szvÃ©nytÃ¡rsasÃ¡g), <span class="tipodolt">gyes</span> (= gyermekgondozÃ¡si segÃ©ly) stb. â€“ A mozaikszÃ³k elÅ‘tti hatÃ¡rozott nÃ©velÅ‘ a kiejtett alakhoz igazodik: <span class="tipodolt">a MÃV, a Mahart, a tb; az OTP, az MTA, az Iposz, az Ã¡fa;</span> stb.</p>
 <a name="F13_1"/><p class="cim_fejezet1">A rÃ¶vidÃtÃ©sek</p>
@@ -425,7 +423,7 @@
 <p class="bekezdesszid"><a name="286"/><span class="szid">286. </span>A mozaikszÃ³khoz a toldalÃ©kokat olyan formÃ¡ban fÅ±zzÃ¼k, amilyet kiejtett hangalakjuk kÃvÃ¡n; tehÃ¡t ennek alapjÃ¡n vesszÃ¼k tekintetbe az illeszkedÃ©s Ã©s a hasonulÃ¡s tÃ¶rvÃ©nyeit, tovÃ¡bbÃ¡ kiÃrjuk az esetleges elÅ‘hangzÃ³t.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286a"/><span class="szalid">a) </span>A betÅ±szÃ³khoz a toldalÃ©kokat kÃ¶tÅ‘jellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">a BKV-nÃ¡l, a MÃV-ot, az ENSZ-szel; a tsz-szel, tbc-s, tv-zik</span> (v. <span class="tipodolt">tÃ©vÃ©zik</span>), <span class="tipodolt">DNS-sel;</span> stb. â€“ A csupa nagybetÅ±vel Ãrt betÅ±szÃ³k alapalakjukat mellÃ©knÃ©vkÃ©pzÅ‘s formÃ¡jukban is megtartjÃ¡k: <span class="tipodolt">ENSZ-beli, MAFC-os, TDK-s</span> stb. â€“ A csupa nagybetÅ±vel Ãrt tulajdonnÃ©vi betÅ±szÃ³k vÃ©gÃ©n toldalÃ©kolÃ¡skor ÃrÃ¡sban nem nyÃºjtjuk az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t: <span class="tipodolt">az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz!
 </span> stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#29">29.</a></span>)</p><p class="bekezdesszalid"><a name="286b"/><span class="szalid">b) </span>A szÃ³Ã¶sszevonÃ¡sokhoz a toldalÃ©kot kÃ¶tÅ‘jel nÃ©lkÃ¼l kapcsoljuk: <span class="tipodolt">a RÃ¶ltexszel, az AlitaliÃ¡nÃ¡l; gyesen</span> (van), (a) <span class="tipodolt">trafÃ³ja, telexszel, telexezÃ¼nk;</span> stb. De Ã©rtelemszerÅ±en: <span class="tipodolt">a Keravill-lal, az Elzett-tÅ‘l</span> stb.  (VÃ¶. <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#94">94.</a></span>) HasonlÃ³kÃ©ppen a betÅ±k nevÃ©vel kiÃrt kÃ¶zszÃ³i betÅ±szÃ³khoz: <span class="tipodolt">tÃ©bÃ©cÃ©s, tÃ©vÃ©zik</span> stb. â€“ Ha a tulajdonnÃ©vi szÃ³Ã¶sszevonÃ¡sokhoz mellÃ©knÃ©vkÃ©pzÅ‘t kapcsolunk, a lÃ©trejÃ¶tt szÃ³t kisbetÅ±vel kezdjÃ¼k: <span class="tipodolt">mavados, helirbeli</span> stb. â€“ A kisbetÅ±s testÅ± szÃ³Ã¶sszevonÃ¡sokban megnyÃºjtjuk a toldalÃ©kok elÅ‘tt az <span class="tipodolt">a, e, o</span>-t: <span class="tipodol!
 t">stukÃ¡k, a HungexpÃ³nÃ¡l</span> stb.</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="287"/><span class="szid">287. </span>A mozaikszÃ³khoz az Ã¶sszetÃ©teli utÃ³tagokat a kÃ¶vetkezÅ‘kÃ©ppen kapcsoljuk:</p><p class="bekezdesszalid"><a name="287a"/><span class="szalid">a) </span>A betÅ±szÃ³khoz Ã©s a tulajdonnÃ©vi szÃ³Ã¶sszevonÃ¡sokhoz kÃ¶tÅ‘jellel fÅ±zzÃ¼k az utÃ³tagokat: <span class="tipodolt">MTI-hÃr, OTP-kÃ¶lcsÃ¶n, UEFA-torna, tv-kÃ¶zvetÃtÃ©s; URH-adÃ¡s, TDK-dolgozat; OfotÃ©rt-Ã¼zlet, Alitalia-iroda;</span> stb.</p><p class="bekezdesszalid"><a name="287b"/><span class="szalid">b) </span>A kÃ¶zszÃ³i szÃ³Ã¶sszevonÃ¡sokkal az Ã¶sszetÃ©teli utÃ³tagokat egybeÃrjuk: <span class="tipodolt">telexgÃ©p, trafÃ³tekercselÃ©s</span> stb. HasonlÃ³kÃ©ppen: <span class="tipodolt">tÃ©bÃ©cÃ©szakorvos, tÃ©esztag, tÃ©vÃ©kÃ¶zvetÃtÃ©s</span> stb.</p><p class="bekezdesmegjegyzeselott">A mozaikszÃ³k alapformÃ¡inak Ã©s toldalÃ©kos alakjainak elvÃ¡lasztÃ¡sÃ¡rÃ³l a  <span class="ut-szabalypont_szabalyzat"><a href="#232">232.</a></span> pont szÃ³l.!
 </p>
 
-<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>
+{{include '../static/content/backtotop_block.html'}}
 <a name="F14"/><p class="cim_fofejezet">EGYÃ‰B TUDNIVALÃ“K</p>
 <a name="F14_0_0_1"/><p class="cim_fejezet3">A szÃ¡mok</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="288"/><span class="szid">288. </span>A szÃ¡mokat Ãrhatjuk betÅ±kkel is, szÃ¡mjegyekkel is. Hogy mikor hasznÃ¡lunk betÅ±ÃrÃ¡st, mikor szÃ¡mjegyÃrÃ¡st, arra nincsenek hatÃ¡rozott szabÃ¡lyok. A kialakult gyakorlat szerint inkÃ¡bb betÅ±ÃrÃ¡st hasznÃ¡lunk egyrÃ©szt a folyamatos, fÅ‘kÃ©ppen irodalmi jellegÅ± szÃ¶vegben a rÃ¶vid szÃ³val kimondhatÃ³ szÃ¡mok lejegyzÃ©sekor: <span class="tipodolt">Ã¶t, hÃºsz, ezer, szÃ¡zezer, tÃzmilliÃ³</span> stb.; mÃ¡srÃ©szt akkor, ha a szÃ¡m toldalÃ©kos alakban, nÃ©vutÃ³s szÃ³kapcsolatban vagy mÃ¡s szÃ³val Ã¶sszetÃ©ve szerepel: <span class="tipodolt">huszonÃ¶tÃ¶t, ezernek, tÃzfÃ©le, hatvan utÃ¡n, harmadmagÃ¡val, kÃ©thetenkÃ©nt</span> stb. SzÃ¡mjegyÃrÃ¡st hasznÃ¡lunk egyrÃ©szt a hosszabb szÃ³val kimondhatÃ³, nagyobb szÃ¡mok ÃrÃ¡sÃ¡ban: <span class="tipodolt">388 szemÃ©ly rÃ©szÃ©re, 65 tÃ©glÃ¡t</span> stb.; mÃ¡srÃ©szt az idÅ‘pont, pÃ©nzÃ¶sszeg, mÃ©rtÃ©k, statisztikai adat Ã©s hasonlÃ³k lejegyzÃ©sÃ©ben: <span !
 class="tipodolt">du. 5 Ã³rakor, 3 Ft 50 f, 15 mÃ©ter szÃ¶vet</span> stb.</p>
@@ -442,4 +440,3 @@
 <a name="F14_0_0_3"/><p class="cim_fejezet3">MÃ¡s esetek</p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="298"/><span class="szid">298. </span>Leveleket Ã©s mÃ¡s kÃ¼ldemÃ©nyeket a posta cÃmzÃ©smintÃ¡i szerint kell megcÃmezni:</p><p class="bekezdestablazat"><table width="85%"><tr><td align="center" border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><table width="100%" align="left" cellspacing="0" cellpadding="0" style="padding:0cm 0pt 0cm 0pt"><colgroup><col/><col/><col/><col/></colgroup><tbody><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">MÃ¡tyÃ¡s Antal</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Kis JÃ¡nos</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Debrecen</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Miskolc</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="no!
 rmal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">CsapÃ³ u. 6â€“8. II. 10.</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">Pf. 20</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr><tr><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">4024</span></td><td valign="top" width="40%"><span class="normal">3500</span></td><td valign="top" width="10%"><span class="normal">Â </span></td></tr></tbody></table></td></tr></table></p><p class="bekezdes">A folyamatosan, egy sorba Ãrt lakÃ¡scÃmeket, rendeltetÃ©si helyeket a kÃ¶vetkezÅ‘kÃ©ppen Ãrjuk:</p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Budapest VII. kerÃ¼let, RÃ¡kÃ³czi Ãºt 28. II. em.</span></p><p class="bekezdes"><span class="tipodolt">Budapest VII. ker., RÃ¡kÃ³czi Ãºt 28/A II. em. 10/B</span></p><p class="bekezdes"><span class="ti!
 podolt">Budapest VII., RÃ¡kÃ³czi Ãºt 28/A II. 10/B 1072</span></p><p c
lass="bekezdes"><span class="tipodolt">SzekszÃ¡rd, Kadarka u. 4</span>â€“<span class="tipodolt">6. 2700</span></p>
 <p class="bekezdesszid"><a name="299"/><span class="szid">299. </span>Az <span class="tipodolt">Ã³ra</span> Ã©s a <span class="tipodolt">perc</span> szÃ³t folyÃ³ szÃ¶vegben Ã¡ltalÃ¡ban kiÃrjuk: <span class="tipodolt">10 Ã³ra 25 perckor</span> stb. â€“ Ha az idÅ‘pontot szÃ¡mjegyekkel adjuk meg, az Ã³ra Ã©s a perc kÃ¶zÃ© (szÃ³kÃ¶z nÃ©lkÃ¼l) pontot teszÃ¼nk: <span class="tipodolt">10.35</span> stb. Ehhez a formÃ¡hoz a toldalÃ©kokat kÃ¶tÅ‘jellel kapcsoljuk: <span class="tipodolt">10.35-kor, 10.35-ig, 10.35-Ã¶s</span> stb.</p>
-

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/backtotop_block.html
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/backtotop_block.html	                        (rev 0)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/content/backtotop_block.html	2014-02-26 17:01:43 UTC (rev 1109)
@@ -0,0 +1,5 @@
+<div id="ad-zone-2" class="ad-zone ad-zone-935">
+    <span>hirdetÃ©s</span>
+    <img src="http://placehold.it/640x360/00d900/ffffff">
+</div>
+<div class="backtotop"><a href="#">▲ Vissza az oldal tetejÃ©re</a></div>

Modified: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/css/main.css
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/css/main.css	2014-02-26 11:14:20 UTC (rev 1108)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/css/main.css	2014-02-26 17:01:43 UTC (rev 1109)
@@ -257,7 +257,7 @@
 #statusbar
 {
     background: #fff;
-    border-bottom: 1px #c71d1d solid;
+/*    border-bottom: 1px #c71d1d solid;*/
     border-top: 0;
 }
 #statusbar .wrapper
@@ -1823,19 +1823,19 @@
 }
 	.blog-head h1 {
 		border-top: 1px solid #fcfcfc;
-		font-size: 24px;
+		font-size: 26px;
 		font-weight: normal;
 		font-family: 'maven_pro_light_300';
 		padding-bottom: 6px;
 	}
 	.blog-head .blog-cat-name {
 		color: #c61b1c;
-		font-size: 14px;
+		font-size: 16px;
 		height: 24px;
 	}
 	.blog-head div.blog-date {
 		color: #aaaaaa;
-		font-size: 14px;
+		font-size: 15px;
 		height: 24px;
 		border-bottom: 1px solid #d3d3d3;
 	}
@@ -1849,7 +1849,21 @@
 
 .blog-lead {
     font-weight: bold;
+    font-size: 15px;
+    line-height: 24px;
 }
+.blog-body {
+    font-size: 15px;
+    line-height: 24px;
+}
+.blog-body ul,
+.blog-body ol,
+.blog-body p {
+	margin-bottom: 20px;
+}
+.blog-body ul ul {
+	margin-bottom: 0;
+}
 
 .blog-body blockquote {
     margin: 5px 0;
@@ -1933,7 +1947,7 @@
             position: relative;
             right: -240px;
             top: 0;
-            width: 222px;
+            width: 300px;
             margin: 0;
             padding: 0;
             font-family: "Helvetica";   
@@ -1945,7 +1959,7 @@
             display: block;
         }       
         #helyesiras-widget-2 dl dt h2 {
-            background: url('http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_head_bg.png');
+            background: url('http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_bg.png');
             text-align: center;
             font-size: 22px;
 			font-family: 'maven_pro_light_300';
@@ -1957,10 +1971,10 @@
         #helyesiras-widget-2 dl dd {
         }
         .helyesiras-widget-2-dd-inner {
-            background: url('http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_content_bg.png');
+            background: url('http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_bg.png');
         }
         .helyesiras-widget-2-dd-inner-top {
-            background: url('http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_content_top.png') no-repeat left top;
+            background: url('http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_top.png') no-repeat left top;
             padding: 9px 10px;
         }
 #helyesiras-widget-2 dl dd {display: none;}
@@ -2115,7 +2129,19 @@
 @media only screen and (min-width: 960px) {
     #header .wrapper,
     #statusbar .wrapper,
-    #page .wrapper {width: 1180px; max-width: 1180px;}
+    #footer .wrapper,
+    #page .wrapper {width: 1258px; max-width: 1258px;}
+    #page {padding: 0}
+    #footer {}
+    #footer {background: #eee; min-width: 1268px;}
+    #page > .wrapper {
+    	background: #eee;
+    	padding: 24px 10px 30px 10px;
+    }
+    
+    #header .wrapper {margin: 0 10px;}
+
+    
 /*    #page .wrapper {width: 940px; max-width: 940px; margin-left: 0;}*/
 /*    #page #helyesiras-widget-2 {right: -240px;;}*/
     #page #helyesiras-widget-2 {
@@ -2123,10 +2149,10 @@
     	float: right;
     }
 }
- at media only screen and (min-width: 1220px) {
+ at media only screen and (min-width: 1298px) {
     #header .wrapper,
     #statusbar .wrapper,
-    #page .wrapper {width: 1180px; max-width: 1180px; margin-left: auto;}
+    #page .wrapper {width: 1258px; max-width: 1258px; margin-left: auto;}
     #page #helyesiras-widget-2 {right: 0;}
 }
 
@@ -2134,6 +2160,10 @@
 
 
 
+#flashContent {
+	margin: 0 auto;
+	width: 200px;
+}
 
 
 
@@ -2141,7 +2171,6 @@
 
 
 
-
 @media only screen and (max-width: 960px) {
     #header .wrapper {margin: 0 10px;}
     
@@ -2323,3 +2352,26 @@
     .gyik-page #sidebar-first {display: none;}
 
 }
+
+
+.ad-zone {
+	color: #acacac;
+	font-size: 9px;
+}
+.ad-zone-sidebar {
+	width: 300px;
+	
+}
+
+#ad-zone-1 {
+	width: 970px;
+	height: auto;
+	margin: 8px auto 0;
+}
+ at media screen and (max-width: 969px) {
+    #ad-zone-1 { display: none; }
+}
+
+ at media screen and (max-width: 934px) {
+    .ad-zone-935 { display: none; }
+}

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_bg.png
===================================================================
(Binary files differ)


Property changes on: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_bg.png
___________________________________________________________________
Added: svn:mime-type
   + application/octet-stream

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_top.png
===================================================================
(Binary files differ)


Property changes on: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_content_top.png
___________________________________________________________________
Added: svn:mime-type
   + application/octet-stream

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_bg.png
===================================================================
(Binary files differ)


Property changes on: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_bg.png
___________________________________________________________________
Added: svn:mime-type
   + application/octet-stream

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top.png
===================================================================
(Binary files differ)


Property changes on: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top.png
___________________________________________________________________
Added: svn:mime-type
   + application/octet-stream

Added: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top2.png
===================================================================
(Binary files differ)


Property changes on: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top2.png
___________________________________________________________________
Added: svn:mime-type
   + application/octet-stream

Modified: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/layout.html
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/layout.html	2014-02-26 11:14:20 UTC (rev 1108)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/layout.html	2014-02-26 17:01:43 UTC (rev 1109)
@@ -121,10 +121,13 @@
   fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);
 }(document, 'script', 'facebook-jssdk'));</script>
     
+      <div id="ad-zone-1" class="ad-zone">
+          <img src="http://placehold.it/970x90/00d900/ffffff">
+          <span>hirdetÃ©s</span>
+      </div>
+    
     <div class="flash">{{=response.flash or ''}}</div> <!-- notification div -->
 
-        
-
     <div id="container" {{if request.function in ["gyik", "hqa"]:}} class="gyik-page" {{pass}} >                        
       
       <div id="wrapper">        
@@ -419,7 +422,12 @@
 {{pass}}
 
 {{if request.function in ['kulegy','suggest','predict','hyph','numerals','dates','akhsort']:}}
-  <div id="footer-icons">
+          <div id="ad-zone-2" class="ad-zone ad-zone-935">
+              <span>hirdetÃ©s</span>
+              <img src="http://placehold.it/640x360/00d900/ffffff">
+          </div>
+    
+    <div id="footer-icons">
   {{if  request.function!='kulegy':}}
     <div class="footer-icon" id="footer-icon1">
       {{=A(IMG(_src=URL('static','images/icon_test1.png')), _href=URL(c="default", f="kulegy"))}}
@@ -487,7 +495,7 @@
     <div id="footer">
     <div class="wrapper">
       {{block footer}} <!-- this is default footer -->
-      <div style="float: left;"> © 2013 MTA NyelvtudomÃ¡nyi IntÃ©zet</div>
+      <div style="float: left;"> © 2013-2014 MTA NyelvtudomÃ¡nyi IntÃ©zet</div>
       <div style="float: right;">
       {{from VERSION import HELYES_APP_VERSION, HELYES_APP_DATE}}
       v{{=HELYES_APP_VERSION}} ({{=A(HELYES_APP_DATE, _href=URL(c='blog', f='index', vars={'tag': 'verziÃ³k'}))}})

Modified: trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html
===================================================================
--- trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html	2014-02-26 11:14:20 UTC (rev 1108)
+++ trunk/web2py/applications/helyesiras_webdev/views/right_sidebar.html	2014-02-26 17:01:43 UTC (rev 1109)
@@ -1,15 +1,19 @@
 {{from blogutil import get_feed}}
 
 <div id="helyesiras-widget-2">
-	<dl>
+<div class="ad-zone ad-zone-sidebar">
+	<span>hirdetÃ©s</span>
+    <img src="http://placehold.it/300x250/00d900/ffffff">
+</div>
+		<dl>
 
 	    <dt>
-		    <img src="http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_head_top.png">
+		    <img src="http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top.png">
             <h2>Facebook</h2></dt>
-        <dd class="init-open active"><div class="helyesiras-widget-2-dd-inner"><div class="helyesiras-widget-2-dd-inner-top"><iframe src="//www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fhelyesiras.hu&width=210&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&show_border=false&header=false&appId=1395313737350712" scrolling="no" frameborder="0" style="border:none; overflow:hidden; width:210px; height:258px;" allowTransparency="true"></iframe></div></div></dd>
+        <dd class="init-open active"><div class="helyesiras-widget-2-dd-inner"><div class="helyesiras-widget-2-dd-inner-top"><iframe src="//www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fhelyesiras.hu&width=285&height=221&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&show_border=false&header=false&appId=1395313737350712" scrolling="no" frameborder="0" style="border:none; overflow:hidden; width:285px; height:205px;" allowTransparency="true"></iframe></div></div></dd>
 
 	    <dt>
-		    <img src="http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_head_top2.png">
+		    <img src="http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top2.png">
 		    <h2>Blog</h2>
 		</dt>
 		 <dd class="init-open active">
@@ -28,12 +32,12 @@
      </div></div></dd>
 
 	    <dt>
-        	<img src="http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_head_top2.png">
+        	<img src="http://htp-devel.nytud.hu/helyesiras_webdev/static/widget/w2_300_head_top2.png">
         	<h2>Webmestereknek</h2>
       	</dt>
         <dd class="init-open active"><div class="helyesiras-widget-2-dd-inner"><div class="helyesiras-widget-2-dd-inner-top">
           <p><a href="{{=URL('default', 'embed')}}">HelyesÃrÃ¡s.mta.hu az Ã–n oldalÃ¡ra!</a></p>
-          <div id="flashContent" style="{ width:100%; height:100%; }">
+            <div id="flashContent" style="">
             <object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" width="200" height="275" id="hirdetes" align="middle">
                 <param name="movie" value="{{=URL('static', 'media/embed_banner.swf')}}" />
 				<param name="quality" value="high" />
@@ -73,4 +77,8 @@
         </div></div></dd>
         
 	</dl>
+	<div class="ad-zone ad-zone-sidebar">
+	<span>hirdetÃ©s</span>
+    <img src="http://placehold.it/300x600/00d900/ffffff">
 </div>
+</div>


