0
sʲandʔ mʲusʲebtuʔ, tʲindʔ mʲusʲebtuʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xebʦʲandada ŋeβɨ mʲadoʔ ŋadʲi jaβna. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako inʲamʔ pʲinabta, ŋanʲiʔ mʲusʲelʲjjaxaʔ. pʲalsʲiʔ-nʲabakomʔ, nʲabakomʔ maneʔmanda sʲerʔ ŋeda xaʔaβra, pɨda jadaljʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako inʲamʔ pʲinabta, ŋanʲiʔ mʲusʲelʲjjaxaʔ. tʲikɨ ŋedakɨʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲar. tʲikɨnda ŋedalejʔ nʲudʲa-pʲalʲsʲa. - tʲend nʲernʲa xaŋglaβa pʲar, pʲar jaŋgoja! sʲidʲa malanʔ, xarβʔ malanʔ jesʲa-jebʦʔja sanaβanda sʲerʔ, jebʦ xudada. xonʲoβaxanduʔ xara βunʲi tanʲaʔ. manʲaʔ nʲe-jerββaʔ. xaŋglabʲiʔ -jerβ pɨda tarʲemʔ ma: sʲanʔmana ŋoʔ ilʲeŋguʔ nʲidʲiʔ. - sʲidʲa jamb mʲudmʔ, mʲudmʔ nʲidmʔ jotʔ. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa pɨdoʔ tarʲemʔ maʔ: sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa tarʦʲamʔ maneʔrʲisʲ mʲadʲikutuʔ jedʔ jabtokodarʲaβʔ mʲadʲikotu ŋanʲelabtaduʔ. ŋarka-jaβʔ nʲaʔ salʲa jenjja. nʲisʲanaʔ ŋeβaʔ lɨmʔ pʲurʦʲ nʲiβʔ taraʔ. - judʔ poʔ tʲaxana nʲisʲaβaʔ xajasʲ, xaŋglaβʲiʔ janʔ. sʲimʔ pʲisʲedan. mʲadoʔ sʲiʔnʲana sʲerkta jamboxona sʲidʲa xarβ, xarβ tanʲeβɨ. salʲaʔ malxana sʲertuʔ jamboxona sʲiʔiβ jurʔ mʲaʔ. manʲ panɨn pɨdar sʲerŋgun. βesako tujoʦʲ moŋga, pɨda tarʲemʔ ma: xʲibʲarʲiʔ xaʔma, nʲeβxeβɨ xaʔβɨ sebʲerʔ pʲaraxaʔ, jedej xaβɨʔ βesoduʔ tambarŋaʔ. pɨdaraʔ sʲoβdaʔ manʲ merβɨn. tʲikɨ xojʔ nʲinʲa ŋobʔ ŋedalʲoda tanʲa nurʲiβɨ, sʲidʲamʔ meʔmɨ, sʲidʲa lad serʔ. tʲaxanda nʲamna βɨŋe xanʔŋa. pɨda tarʲemʔ ma: ŋeda xaʔaβra, pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ nʲajuβʔ pɨda jadaljʔ. lad-serʔ-teta inʲamʔ nʲaʔ mada, tɨʔ sʲoʔ jomana. ŋoka saβo xʲibʲamʔ xadarʲiβeken. pɨdar mandan: tarʲemʔ ilʲeʔ. pɨda tarʲemʔ ma: tɨnʲiʔ pʲelʲamʔ, pʲe lʲamʔ tabʦakemʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tʲuʔuʔ sanaʔ nʲimʔ. tʲikɨ jamdaβanda pʲilʲiʔ mʲusʲe. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, tend pɨja βenʲaʔ ŋeβɨ. maxanʲij xeβuβna nultaŋgodakemʔ." pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲatanʲij xeβuβna nultaʔ nʲidʲaβʔ. sʲiʔiβ xunʔmana, jalʲaʔ xunʔmana pʲisʲaʔ ŋuta jaŋgu. - nʲudʲa-pʲalʲsʲa, metʲid panɨd jekanʔ, manʲ sʲerŋgun. sʲanad tʲinad mʲusʲeβɨ ŋebtʲiʔ nʲerndʲiʔ nʲana paŋgarka xojʔ nʲinʲa ŋobʔ ŋedalʲoda tanʲa nurʲiβɨ. xadrʲiʔ ŋesʲ ŋoʔ lad-serʔtega ŋeŋgudanakɨ. "xujumʔ xeβuβna nultaŋgobʔnan? βeβa tobʔ ŋodʔ jermʲeŋguʔ βunʲimʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako nultaʔ βunʲida. xantanakemʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: - manʲaʔ sʲermaʔ jaŋgu. jesʲa-jebʦʔ jarʔ tarʔ madaŋga, puʦʲ madaŋga. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xarta panɨda sʲera. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋanʲiʔ mʲusʲeljʔ. sʲiʔiβ jalʲaʔ jamban pʲalʲsʲiʔ-nʲabako βeja jaxaŋe loxolabtada. xadrʲiʔ ŋedakɨ pʲaʔ jaʔ xaŋgalaβa, ta xaŋganakɨʔ sʲiʔiβ jandʲer, xaŋglaβɨʔ pʲaʔ tʲikɨ ŋedakɨ. tarʲemʔ ilʲeʔ. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, sʲit ŋatʲemʔ ponʔ ŋatʲemʔ. nultadanʲoʔ. βadumdabtuβ nʲiŋgodabtuβʔ? tʲikaβaxana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako mʲakanda xajanʲoʔ. tujoʦʲ moŋgaxaʔ, pɨdʲiʔ tarʲemʔ maxaʔ: nʲabʲi xeβxad sʲiʔiβ βetanaʔ, nʲabʲi xeβxad sʲiʔiβ saltanaʔ. jaʔ sʲidʔ jan saŋoda xeβɨ. tamna tatamʔ sʲidʲa jamb mʲudmʔ. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, xaŋglaβʲiʔ-jebʦanʔ tʲeβʔ teββen. mʲadoʔ sʲiŋganʲa sʲiʔlʲerako-teta xanʲeʔjanda nʲinʲa xasaβadʲoβɨ. mʲadoʔ sʲiŋganʲa xanʲeʔjanda nʲinʲa jalʲinzʲe-teta pɨda xasaβadʲoβɨ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: tajna xunanda itʲa ŋabtʲenʲa jaβʔ salʲaxana sʲiʔiβ jurʔ mʲaʔ. 11. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲatanʲij xeβuβna nultaŋgobʔnan sʲiʔiβ jandʲer sʲiʔim pʲisʲedaŋgu. sʲiʔlʲeroko-teta tanʲa nusʲ xai. xarta nʲe-jerβ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako (matʔ-pʲalʲsʲiʔ-nʲabako) ŋudamʔ sʲekadta, pʲinʔ sanejʔ, βesakomʔ numdʔ labpʲida, janʔ labpʲida. lad-serʔ-teta pujo tʲondʲerkad xarʦarʲobtʲoβɨ. sʲimʔ jolʲʦebʲin, nʲenʔ jelʲʦebʲinʔ? pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xasaβadʲoda xasaβaʔ xeβanʔ ta nultada. - sʲiʔiβ-pʲalʲsʲaβ! pɨdar tʲaxanand sʲiʔiβ janaʔ tʲerʔ sʲobʲiʔ metaʔ puj ŋuʔumnanduʔ nʲisʲetɨʔ tuʔ. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xʲibʲar ŋebta? tajna xunanda jaʔ xojʔ nʲinʲa judmʲanʔ mʲadʔ, mʲadʔ tanʲeβɨʔ. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xʲibʲar ŋebta? sʲidʲanda jalʲako, seβnda jalʲako xaŋglaβʲiʔ janʔ jalomjjaxaʔ, xanʲa mandakɨ: pʲalʲsʲiʔ-nʲabako mʲudʔ nʲerad pɨda tarpɨʔ. pɨda tarʲemʔ ma: manʲ xantamʔ, ŋoka mʲadon maneʦʲ tara, xad ilʲeβamduʔ. mʲadoʔ sʲiŋganʲa xanʲeʔjatoʔ nʲinʲa sʲiʔiβ-pʲalʲsʲar xasaβadʲoβɨʔ. sʲidʲanda jalʲako, seβnda jalʲakoʔ xaŋglabʲiʔ janʔ jalomjjaxaʔ. sʲiʔ iβ xaŋglaβʲiʔ janʔ permerʔ. pɨda tarʲemʔ ma: lad-serʔ-tetaʔ mʲaduda ŋadʲimʲaʔ. - xart ŋarkanβa, xart jerβanβaʔ. tʲikaβaxana sʲiʔlʲerako-teta nʲabʲi sʲata xeβ pʲidrʲeβʔ xaja. lad-serʔ-teta ŋodʔ, pɨda ŋod sʲiʔiβ jaxananda sʲitʲa pʲirʔ jaŋgu. βada-sʲudbabʦ labta βaŋgʔ sʲerʔ xɨlβona mʲiŋa. tʲikad tʲaxana sʲidʲa jamb mʲudmʔ mʲinrʲeβan. jaʔ sʲidkad ŋedalʲodaβej taŋumɨ jaraxaʔ βeta βɨjeŋga. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: xaŋglaβʲiʔ-nʲe-nʲu sʲit jadtaŋgu. ŋanʲiʔ mʲusʲelʲjjaxaʔ. nʲabʲi ŋedakɨ nʲe-papakonduʔ mʲud ŋedakɨ, nʲabʲi ŋedakɨ pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ xarta mʲudda. sʲidʲa xarβxad ŋɨxɨ malxadanda sʲidʲa jentʲoβɨ jesʲa inʲa. - sʲiʔiβ-pʲalʲsʲaβ, tʲedaʔ βunʲi tanʲaʔ, βeβa βunʲi tanʲaʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako nojdʲo xanda mʲud jaŋgʦʲaʔ xun ŋɨnmda nekalŋa. - tarʲemgaβadaʔ jan jaŋguβedaʔ! sʲidʲa meʔlʲiβɨ, sʲidʲa sʲiʔlʲerʲeʔemʔ. xaŋglaβʲiʔ-jebʦʔ mʲud βadumdabtuβʔ, nʲiŋodabtuβʔ? pɨda ŋoʔ nʲi jermʲeŋguʔ. nʲarujʔ tulɨdʔ. xaŋglaβʲiʔ-nʲedko pʲalʲsʲiʔ-nʲabakonʔ sɨlasʲetɨ, nʲudʲa-pʲalʲsʲanʔ sɨlasʲetɨ. - ŋesɨʔ-ŋaʦekɨʔ, mʲadonda-xasaβamʔ nʲurktaxarŋaraʔ, sʲanakultarŋaraʔ! - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, tʲeβʔ teββen xaŋglaβʲiʔ-jebʦʔ mʲuʔ. lad-serʔ-teta pɨda tarʲemʔ ma: tʲikaβaxana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tamna saŋoda xeβɨ sʲiʔiβ xunʔmana, jalʲaʔ xunʔmana. jan jaŋguβedaʔ. jun jaxaβaxana junraʔ lʲadpʲi, sʲiʔiβ jamʔ lʲadpʲi. maxanʲij xeβuβna ixʲirʲibtʲeda. - nʲexeʔ, mʲusʲedʲiʔ, xartʲiʔ mʲusʲedʲiʔ! pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ nʲajuβʔ pɨda jadaljʔ. mʲaxanʲij xeβuβna xerʲidabʔnan lad-serʔ-teta sʲonzʲeda βeβasʲ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako irʲida jadarŋa, pɨda tarʲemʔ ma: toβndaduʔ jaŋgu, xeβndaduʔ jaŋgu. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: tarʦʲa saβa sʲat, sʲat xadaŋgun. nʲabakoβaʔ tanʲa. sʲeŋgβaxanandʲiʔ xara βunʲi tanʲaʔ. sʲandʔ ilʲebtuʔ, tʲindʔ, ilʲebtuʔ, sʲaʔnɨ ŋebta jaʔ sʲidkad ŋobʔ ŋedlʲoda, sʲidʲa meʔmɨ, sʲidʲa jalʲinzʲeʔemʔ. sʲatanʲij xeβuβna nultaŋgodakɨβʔ." sʲand mʲusʲebtoʔ ŋodʔ, tarʲemʔ menaxanda ŋodʔ. jan jaʔaβlɨn! sʲand mʲusʲebta, tʲind mʲusʲebta sʲaʔnɨ ŋebta mʲadoʔ ŋadʲi jaʔamna xebʦʲandada ŋeβɨ, juʔ ŋarka mʲaʔ. lad-serʔ-teta ponʔ ŋatʲena, sʲimʔ ŋatʲe. tajna xunanda itʲa ŋabtʲenʲa jamʔ nʲarxaljʔ. "ŋamge sɨrŋan? sʲiʔiβ xunʔmana, jalʲaʔ xunʔmana junraʔ xanʔŋa. lad-serʔ-teta tanʲa nusʲ xai. tʲikaβaxana joʔ lʲida tʲeklɨʔ. sʲiʔiβ-saltanaʔ, sʲiʔiβ-βɨtanaʔ sʲiʔiβ-parŋe ŋeβɨ, sʲiʔiβ-sʲesaβej ŋeβɨ. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa pɨduʔ tarʲemʔ maʔ: ŋobkart poʔ ilʲereβedʲiʔma. muŋgta pʲamna nʲelnajaβɨ. tʲikɨnda mʲusʲeljjadʔ. pɨda tarʲemʔ ma: sʲiʔiβ jalʲaʔ jambanʔ jenrʲiʔ xajerŋaʔ. tarʦʲa saβa sʲat, sʲat xadaŋgun. sʲidʲamʔ meʔemɨ, sʲidʲa sʲilʲerʲeʔemʔ. ŋaʦekedrʲeβʔ xanʔ βenʲaʔ tʲi xanzabtejʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: - xʲibʲan ŋebat? pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ saŋoda xeβʲi sʲiʔiβ xunʔmana, jalʲaʔ xunʔmana. sʲaʔnɨ ŋebta nʲerndʲiʔ nʲana sʲiʔiβ jurʔ mʲaʔ, mʲadʔ ŋadʲimʲaʔ. ŋɨlnda meʔŋa tʲet serʔ xabt. metada sʲoβdaʔ manʲ melβɨn. pɨdar sʲit βunʲsʲamʔ xorpʲuʔ, nʲedkoβ-nʲuβ xorpʲimanzʲ. jalʲinzʲe-teta pɨda tarʲemʔ ma: xaŋglaβʲiʔ-nʲedko nʲudʲa-pʲalʲsʲanʔ pʲilʲiʔ sɨrŋa. sʲit manʲijeŋgu, tumdodoŋgu. ŋulʲiʔ pʲirʦʲaxaʔ ŋeβexeʔ, puʔlʲu tʲirʔ jermnʲandʲiʔ xajenaʔ. sʲidʲa jamb mʲudmʔ, mʲudamda jotan. - toxoβo turtamʔ pɨdar jaxand! pʲalʲsʲiʔ-nʲabako nultaʔ βunʲida. tʲuʔuʔ mʲirna, jebʦ mʲirna. mʲadoʔ sʲiŋganʲa, sʲiŋgɨ xanxana jalʲinzʲe-teta xasaβadʲoβɨ. ŋerʲoj numgana taŋana peβdʲaxana pʲiʔ jerʦʲunʲa manʲ tutamʔ, tanʲa xortaβ. - xaβajexeβanʔ nʲanaʔ nʲimʔ xarβaʔ. jalʲinzʲeʔe-teta jolʲida tʲeklɨʔ. jan jaʔaβlɨn! sʲidʲa jamd mʲudmʔ, mʲudmʔ nʲimʔ jotʔ. - manʲaʔ jekaβaβnanaʔ tanʲa ŋoʔ xabʦu. nʲadand namdaβ. xaβajeβanʔ nʲanaʔ nʲinʲiʔ xarβaʔ. manʲ panɨn jekan! sʲidʲa jamb mʲud, mʲudod jotan. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, turkuβa tutamʔ pɨdar jaxand! toʔma mʲinanda pʲalʲsʲiʔ-nʲabakomʔ ŋeβtolaβɨ. sʲidʲa jamb lʲiodmʔ, mʲudmʔ nʲidmʔ jotʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ta ŋeβadajʔ. pɨdar mandan: tarʦʲa saβa sʲat, sʲat xadaʦgun. tʲi mʲusʲelʲjjaxaʔ. tʲikaβaxana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: nʲudʲa-pʲalʲsʲa panɨda jekejda. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲidʲamʔ xamadaβɨ, sʲidʲa jamb mʲudmʔ. - ŋamgeβaʔ xadkedaʔ? pʲalʲsʲiʔ-nʲabako inʲamʔ pʲinabta. tʲikaβaxana sʲand ilʲebtuʔ ŋodʔ, tʲindʔ ilʲebtuʔ ŋodʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xarta mʲakananda pʲinʔ tarpβɨʔ. manʲ panɨn pɨdar sʲeranʔ. xaŋglaβʲiʔ-jerβ, nʲudʲa-xaŋglaβa nʲudʲa nʲundʲa nʲaʔ pɨdʲiʔ xajuβexeʔ. "mʲadod xurkaβna ilʲeʔ?" pɨda tarʲemʔ ma: sʲandʔ mʲusʲebtuʔ, tʲind mʲusʲebtuʔ mʲadoʔ ŋadʲi jaβna ŋanʲiʔ mʲusʲeβɨʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ saŋoda xeβɨ sʲiʔiβ xunʔmana, jalʲaʔ xunʔmana. nʲe-papakomd nʲiβen josʔ. ŋobʔ ŋedabta sajuβʔ nʲajuβʔ sʲexeredrʲeβʔ lɨrʲelabtasʲetɨda. jabtan ta ŋeja! juʔ ŋarka mʲaʔ, mʲadoʔ sʲiŋganʲa xanʲeʔjada nʲinʲa lad-serʔ-teta xasaβadʲoβɨ. sʲiʔiβ jamʔ lʲadpʲi, junraʔ lʲadpʲi. mʲadoʔ sʲiŋganʲa xanʲeʔjanda nʲinʲa sʲiʔlʲeroko-teta xasaβadʲoβɨ. sʲiʔiβ jurʔ mʲadmʔ sʲidʲa xarβxana sʲidʲa xeβanʔ xudɨlaŋaxajuda, sʲiʔiβ jurʔ mʲadmʔ sʲidʲa xarβxana nʲaʔjaljjada. nʲudʲa-pʲalʲsʲa xarta panɨda sʲera. tʲikaβaxana jalʲinzʲeʔe-teta nʲabʲi sʲata xeβ pedrʲeβʔ xaja. - tʲedaʔ manʲ ŋedalʲoβaβnan xantan. sʲiʔlʲerako-teta jolʲida tʲeklɨʔ. xuna ja xadkebʔ manʲjenaʔ indkanaʔ βeβoβaʔ. ŋɨnsʲalmaxaʔ, pʲinʲaʔ sʲurbjjaxaʔ. pʲalʲsʲiʔ-papako sʲidʲa jamb mʲudmʔ βada. tʲikaβaxana tʲun sʲertaʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pʲinʔ tarpβɨʔ, pɨda tarʲemʔ ma: jaʔ xojʔ nʲinʲa juʔ ŋarka mʲaʔ. - saβond sʲermnʲa nʲibʔnand xarβaʔ, βeβaʔ tutamʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: sʲanad tʲinad mʲusʲebʔnandʲiʔ ŋodʔ sʲaʔnɨ ŋebta nʲerndʲiʔ nʲana ja xojʔ nʲinʲa ŋobʔ ŋedalʲoda nulmɨʔ. tʲikaβana tʲuntaŋurŋaʔ. pɨda jundarta: jesʲa-jebʦʔja tasʲiʔ pʲada. tʲikɨ jesʲa inʲaʔ malxana jesʲa-jebʦʔ tanʲeβɨ. tamna tatamʔ sʲidʲa jamb mʲudmʔ. jalʲinzʲeʔe-teta tanʲa nusʲ xai. xaŋglaβʲiʔ janʔ, janʔ permer. tʲikɨ jebʦxad βadumdabtuβʔ, nʲiŋgodabtuβʔ? ŋedalʲoda to. xadrʲiʔ ŋesʲ ŋoʔ jalʲinzʲeʔe-teta ŋeŋgudanakɨ. muŋguda jolʲʦembʲi tuʔutana tʲuxunda. xuβɨʔ nʲana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋoka mʲadoʔ nʲajuʔ ŋedalaʔ nʲiʔimʔ. nʲudʲa-pʲalʲsʲa pɨda tarʲemʔ ma: sʲidʲa nʲe tamna mʲusʲeβexeʔ. sʲanad, tʲinad mʲusʲebʔnanda ŋoʔ nʲernda nʲana ja xojʔ nʲinʲa juʔ ŋarka mʲaʔ. malʲe poxoben! sʲiʔiβ ŋesoŋgana, jalʲaʔ ŋesoŋgana sʲidʲarʲi xaiβɨ, xasaβa xaiβɨ: sʲiʔlʲerako-teta, jalʲinzʲe-teta. sʲaʔnɨ ŋebta pʲalʲsʲiʔ-nʲabako jamdanaljʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋeβadalada sʲidʲanda jalʲako, seβnda jalʲako xaŋglaβʲiʔ janʔ jalomjjaxaʔ. tad ŋoʔ ŋesʲ ŋoʔ sʲiʔiβ xanglaβaʔ janʔ xenʲa pujduʔ ŋudʲiduʔ nʲiʔ ŋuduʦetu. sʲand mʲusʲebtoʔ, tʲind mʲusʲebtoʔ sʲiʔiβ jurʔ mʲaʔ, mʲadʔ ŋadʲimʲaʔ. - saβond sʲermnʲa nʲibʔnand xarβaʔ, βeβaʔ tutamʔ. manʲ mʲudan xoŋgun. - ŋamge sɨrŋan? tanʲa ilʲeʔ. muŋgta pʲamna nʲelnajaβɨ, muŋgudoʔ jolʲʦebʲi tʲutna tʲuxunda. - namdsʲadbataʔ, nʲisʲtabtaʔ manʲ ŋedakemʔ nʲudʲa-pʲalʲsʲamʔ. "xujumʔ xeβuβnanda xantabaʔan? mʲakta teβɨʔ, pɨda tarʲemʔ ma: pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: sʲiʔlʲerako-teta sʲitʲiʔ maneʦʲ ŋeda xaʔaβra. tʲikaβaxana xaŋglaβʲiʔ-jerβ pɨda tarʲemʔ ma: sʲidʲa jamb mʲudmʔ, mʲudmʔ jotan. nʲisʲaβaʔ nʲisʲetuʔ puj ŋuʔumnanda. jan tʲanʲomboβna nʲabʲi jonda βak tʲeklɨ tʲejʔ. xonʲorabʔ nandʲiʔ nʲon parumbʲuʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋedalaʔ nʲiʔm. - tʲebtad nʲana tʲun sʲertaŋguβaʔ. nʲaxarʔ poʔ jamban sʲiʔmʲi nʲisʲan manesʔ? manʲ sʲidʲa ŋesɨ lebtʲimʔ. - manʲ nʲidmʔ tutʔ. - nʲudʲa-pʲalʲsʲa, jabtanʔ ta ŋeja! sʲanad, tʲinad ilʲeβɨʔ ŋebtuʔ, sʲaʔnɨ ŋebta pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲiʔiβ-pʲalʲsʲanda mʲakʔ xaja. xart panɨ, panɨd sʲerʔ! xonaβaxandoʔ xara βunʲiʔ tanʲaʔ. jaʔ sʲidkad ŋobʔ ŋedalʲoda. tandai namdaβ, nʲadand namdaβ. pɨda nʲadanda ŋeβtadaʔ. nʲedkoda-nʲudʲa pɨda tarʲemʔ ma: - sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa! - ŋamgendaʔ jeʔemnʲa sʲiʔiβ jaxanandaʔ junraʔ xanʔŋa. sʲidʲa paxaŋgana, xarβʔ paxaŋgana sʲiʔiβ jesʲa paŋg, paŋg tanʲeβɨ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabakomʔ jesʲa-jebʦʔ mʲuʔ ŋamdtaʔ nʲiduʔumʔ. - xebtʲiʔ xajadʲiʔ, xananarʲiʔ jaŋgu. jesʲa-jebʦʔja numʔ jadrʲinʔ pʲilʲiʔ sanejʔ. tamna sʲidʲa jamb mʲudmʔ, mʲudmʔ tatamʔ. tʲikɨ mʲinda xaja. xejβa jaxana tarʦʲa xasaβamʔ nʲiβeβaʔ manesʔ. sʲidʲa meʔmɨ, sʲidʲa jalʲakomʔ. sabtana sʲiʔiβrʲi-xasaβa palɨ nʲaʔambʲi. xaŋglaβʲiʔ janʔ, janʔ permerʔ. jesʲa paŋg jarʔ tarʔ madaŋga, puŋʲ madaŋga. ŋanʲi jambxaʔ mʲudtamd podʲertamʔ. manʲ jaxan sʲana nʲodʲiʔ tuʔ. nʲaxarʔ poʔ jambanʔ sʲiʔmʲi nʲisʲan manesʔ?" - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, tend pɨja βenʲaʔ ŋeβɨ. pɨdmboxoβaraʔ idʲaʔ nʲisʲ ŋaʔ, xasaβadɨdaʔ. sʲanad, tʲinadʔ ilʲeβɨʔ ŋebtuʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲiʔiβ-pʲalʲsʲamda-papanata mʲakaʔna meβɨ. sʲiʔlʲerako-teta tanʲa nusʲ xai. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲand jadoʔ ŋedakɨ ŋulʲiʔ mejojaʔ. - nʲaxarʔ poʔ ilʲedʲiʔ xartʲiʔ ŋanʲiʔ ŋaʦeker jaŋgunʲuʔ. xaŋglaβɨʔ-jerβʔ-nʲudʲa ŋeβtolβɨ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲiʔ-papakomʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: pʲalʲsʲiʔ-nʲabakonʔ neβtolβɨ. ŋulʲiʔ nʲaŋomexeʔ, letdadʲiʔ sʲiʔiβ xasaβaʔ sʲeβubtʲaβ let. xaŋglaβaʔ-βesako-nʲisʲada masʲnʲoʔ: pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ irʲida jadarŋa, ixʲinʲanda ma: mʲadoʔ sʲiʦganʲa, sʲiŋgɨ xanaxana lad-serʔ-teta xasaβadʲoβɨ. mʲakʔ teβɨdʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲidʲa xarβʔjamʔ malxatatʲiʔ tasʲiʔ βɨjarjjada, sʲidʲa xarβjjamʔ βanosaβejʔ βerdaŋaxajuda. xuβɨʔ nʲana ŋanʲiʔ jamdejadʔ. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, tʲexe jaxadand, ja xaŋglaβa, xaŋglaβa jaxad sʲurxadmennʲuʔ. tʲeβʔ jolʲʦŋgana xanglaβʲiʔ pʲamʔ sexembodakɨ, ŋeβanda lɨ. - xarβabta xasaβa nʲinʲakɨ ŋaʔ. tʲikɨ jaxad sʲanad tʲinad mʲusʲebʔnandʲiʔ ŋodʔ, sʲaʔnɨ ŋebta nʲerndʲiʔ nʲana paŋgraxa xoj, xoj nʲarxaljʔ. tamna nʲibʔan xanʔ, sʲonzʲada βeβasʲ. pɨda tarʲemʔ ma: pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tanʲa ilʲe, nʲaxarʔ poʔ ilʲe. pɨda tarʲemʔ ma: judmʲan mʲad, mʲadʔ ŋeβɨʔ. muŋgta pʲaβna nʲelnajaβɨ. - nʲudʲa-pʲalʲsʲa nʲaxarʔ poʔ jamban idan βakaʦʲamʔ nʲidasʲ manzabtaʔ. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲanda xeβanʔ xaja. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: jesʲa inʲaʔ jarʔ tarʔ madaŋga, puʦʲ madaŋga. "mʲadon saβaβna ilʲeβɨʔ." pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ irʲida jadarŋa, pɨda tarʲemʔ ma: jesʲa pʲalʲsʲeduʔ xajeradʔ jedʔ salnartaʔ. mʲudmʔ ŋedʔna, pujko jamdʲiko janʔ nʲisʲ xaʔamʔ. tʲikaβaxana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako mʲakata xaja. nʲudʲa-pʲalʲsʲaʔ nʲabakonda panɨ ŋarkarkaʔ ŋeβɨʔ. nʲisʲanaʔ ŋeβaʔ lɨmʔ pʲurmanzʲ xeŋgumʔ. - saβondaʔ sʲermnʲa turʦʲ perŋadaʔ, xesʲ perŋadaʔ! xanʲeʔjatoʔ nʲinʲa xasaβadʲoβɨʔ. pɨda tarʲemʔ ma: tʲikɨ βadʲida mesoʔ maxadanda ŋanʲiʔ punʲaʔ xaja. muŋgda jolʲʦebʲi tʲutna tʲuxunda. xadrʲiʔ ŋesʲ ŋoʔ sʲiʔlʲerako-teta ŋeŋgudanakɨ. nʲedkoβ-nʲuβ, nʲuβ tabʦakemʔ xurka mʲirʦɨpojʔ. sʲand ilʲebtuʔ, tʲind ilʲebtuʔ jaʔ sʲidkad mʲudʔ ŋadʲimʲaʔ. xadrʲiʔ ŋedakɨʔ xaŋglaβɨʔ mʲadʔ. - manʲ nʲimʔ tutʔ. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa pɨduʔ tarʲemʔ maʔ: pʲalʲsʲiŋ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: sʲidʲa nʲanda βar tambamjjaxaʔ, xanʲa mandakɨ: ŋanʲiʔ mʲusʲeʔ. sʲidʲa xarβʔjamʔ ŋoka mʲadʔ nʲaʔ mʲinalŋaxajuda. jalʲinzʲeʔe-teta nultadanʲoʔ. sʲiʔiβ-parner jesʲa inʲamʔ pʲinʲaʔ nekalŋaduʔ, sʲiʔiβ-sʲesaβej salŋaduʔ. sʲaʔnɨʔ ŋebtuʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pʲinʔ tarpβɨʔ. xaŋglaβʲiʔ-jerβ-βesako sʲidʲa jamb mʲudmʔ, mʲudmʔ xamadaβɨ. ŋedalejnʲuʔ. sʲiʔiβ-βɨtanʲi, sʲiʔiβ-saltanʲi, sʲiʔiβ-sabtanʲi jesʲa pɨŋgaʔ jarʔ, jesʲa-jebʦʔ jarʔ tʲukuʔ matorjjada. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako seβrʲida meʔe. sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa pɨdoʔ tarʲemʔ maʔ: sʲand mʲusʲebtʲiʔ, tʲindʔ mʲusʲebtʲiʔ, xaŋglaβʲiʔ ja xubta ŋoʔ ŋeβɨ. salʲa paŋgxana tasʔ jurʔ mʲaʔ. ŋodʔ nʲon jurʔ, sʲidnaʔ nʲon jurʔ! ta nultada. sʲimʔ jolʲʦebʲin, sʲimʔ pʲisʲedan. xaŋglaβɨʔ-jerβ pɨda tarʲemʔ ma: sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa nʲinʲekɨʔ manʔ: pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: sʲatanʲij xeβuβnanda xebaʔn sʲiʔiβ jandʲer sʲiʔmʔ pʲisʲedaŋguʔ." "xujumʔ xeβuβna nultaŋgobʔnan? pʲalʲsʲiʔ-nʲabako nʲe-papakomda tʲi mʲiʔŋada. pɨda tarʲemʔ ma: sʲidʲa ŋesɨʔ jerβŋe manʲ taramʔ. sʲaʔnɨ ŋebta xaŋglaβʲiʔ-jerβ-βesako masʲnʲuʔ nʲedkonda-nʲuxunda: tʲedaʔ xarβamʔ, xeβanʔ xarβamʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabakomʔ ŋesɨʔ-ŋaʦekɨʔ sʲidʲa xarβʔ, xarβʔ xeβan βadladunʲuʔ. sʲiʔlʲeroko-teta ŋobkaβa ma: - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, tʲeβʔ ŋamdβen. pʲiʔ jerʦʲuna pʲixʲij pʲixʲid xanzoʔ nʲamna jejaʔ panʔ ŋɨlmna xaŋglaβɨ-βesako ŋudaʔ xajna. - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako, tend pɨja βenʲaʔ ŋeβɨ. jesʲaʔ pʲalʲsʲaduʔ xajeradʔ jedʔ salmgartaʔ. tʲukon tobta, saβo nʲi ŋeŋguʔ. sʲidʲa nʲanda βar tambamjjaxaʔ, xanʲa mandakɨ: toʔma mʲinxanduʔ mʲiβɨʔ sajuβʔ, jarxad sajuβʔ ŋɨnu βerdaʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda tarʲemʔ ma: mʲadoʔ sʲiʔnʲana sʲiʔiɨ-xaŋglaβa ŋedakɨ, pɨduʔ ŋamdʲoβɨʔ. pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoda sʲerɨda. xaʦʲa nʲudʲelʲerɨ panɨ. "nʲabakoβaʔ xaŋglabʲiʔ-jebʦʔ mʲuʔ tʲi ŋamdʲoβɨ." pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ta nultada. - nʲudʲa-pʲalʲsʲa! mʲaduʔ ŋadʲi janʔ ta ŋesoβɨʔ. tajna xunanda jaʔ xojʔ nʲinʲa judmʲanʔ mʲadʔ, mʲadʔ tanʲeβɨʔ. jaʔ sʲidʔ janʔ saŋoda xeβɨ. mʲadoʔ ŋadʲi janʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋesosʲ pʲada. ŋedalejnʲuʔ. pɨdʔexeβaraʔ terʲi meʔmedaʔ, sʲobʲerʲiʔ meʔmanadaʔ! mʲudmʔ ŋedʔŋaʔ. mʲusʲebʔnandʲiʔ - meʔmɨ . . tʲukon ŋarka jadarŋa ŋeβɨ ŋɨnu xaŋglaβa jamdʲiko ŋanʲiʔ mʲinanda : nʲe-jerβ . pʲalʲsʲiʔ-nʲabako - jotʔ jamb pʲixʲid xarta ŋebta ŋedalʲodaβej pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xasaβadʲoβɨ pɨdmboxoβaraʔ manʲ ŋarka xanglaβaʔ . , jesʲa xeβɨ poʔ ŋeβexeʔ jejaʔ jurʔ ŋoka pʲalʲsʲiʔ-nʲabakonʔ . ŋedakɨ nultadanʲoʔ . xaŋglaβʲiʔ-jerβ-βesako mʲudmʔ . . ŋoʔ mʲusʲebtuʔ jaʔ jamb , nʲarxaljʔ xarβ xanʲa xanzabtejʔ jaŋgu ŋebtuʔ . jalʲinzʲe-teta tʲerʔ βeβasʲ tʲeβʔ sʲanad nʲana salŋaduʔ : xaja ŋesʲ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa perŋadaʔ . pʲaʔ , ma nʲidʲiʔ mʲakanda xanʔ , jamb jaxand pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xeβɨ xaiβɨ nultada permer panɨ saltanaʔ ŋeβɨ xanʲeʔjanda toxoβo nʲidasʲ malxana jadaljʔ ŋedʔna : . mʲudmʔ sʲiʔlʲerako-teta pɨduʔ pɨdar , joʔ tarʦʲamʔ . mʲinda tanʲaʔ ŋesoŋgana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲurxadmennʲuʔ , : mʲadoʔ . . , xanʔŋa xanʲeʔjatoʔ . nʲerndʲiʔ xunʔmana sʲiʔiβ-saltanʲi xonaβaxandoʔ inʲaʔ xarβʔjamʔ maxanʲij mʲadoʔ puʦʲ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa ŋoka tʲun . sʲerŋgun jurʔ . jarʔ . . . . sʲana ŋanʲiʔ - nʲadanda tʲindʔ : xeβɨ . pɨda βeβaʔ irʲida xai saβond ŋabtʲenʲa sʲertaŋguβaʔ jaxan pʲiʔ , tarʲemʔ ŋeβaʔ sʲertaʔ . nʲaxarʔ jekejda ŋebta ta janʔ poʔ idʲaʔ xeβuβna nʲerndʲiʔ manʲ saβa mʲadʔ jambanʔ , nʲiʔ βanosaβejʔ seβnda janʔ nʲelnajaβɨ xaʔaβra tarʲemʔ : tɨnʲiʔ ŋadʲi jotʔ mejojaʔ , ŋodʔ xʲibʲamʔ sʲiʔiβ sʲidʲamʔ josʔ tasʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . - . ŋeβadalada jalʲaʔ . mesoʔ jaʔ xaja mʲud pʲada . podʲertamʔ pujo . . jurʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa tarʲemʔ . tatamʔ nʲedkoβ-nʲuβ tanʲaʔ pʲinʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa xeβuβna : jan pɨda ŋesʲ . . xarβamʔ pʲamna ŋodʔ sʲidʲa βunʲi pɨda manʲaʔ tanʲa tutamʔ ilʲeβɨʔ sʲiʔiβ nʲaxarʔ xubta , , ŋodʔ βetanaʔ ! jaŋgu namdaβ , . tʲi ŋaʔ tarpɨʔ sʲidkad , - panɨ tʲinad ŋebtʲiʔ saβa tutʔ nʲanaʔ pɨda . nʲisʲetuʔ nʲadand . xunanda manʲ tʲikɨ ma ŋabtʲenʲa mʲusʲebtuʔ ŋanʲi xasaβaʔ saβo xart . seβrʲida pujko - nʲimʔ ŋoʔ ŋodʔ . . . pɨdar tend nʲexeʔ tʲend nʲarujʔ ŋanʲiʔ ma tanʲeβɨ ŋanʲiʔ toʔma sʲermaʔ manʲ ŋedalʲoda ! xajanʲoʔ . , pʲalsʲiʔ-nʲabakomʔ xuna . meʔmedaʔ ta tarʲemʔ pɨdar jalʲinzʲeʔe-teta xanʲeʔjatoʔ jerβanβaʔ nusʲ jaŋguβedaʔ . " . jerβŋe ilʲeʔ xeβuβna . nʲabʲi , pʲisʲaʔ mʲadoʔ mʲudmʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako jesʲa-jebʦʔja jaxaŋe " saŋoda xuβɨʔ jaŋgunʲuʔ , ŋobʔ tʲikaβana - sɨrŋan ŋamge paŋgraxa xanʔ nʲudʲelʲerɨ mʲudmʔ jan xad tad loxolabtada mʲusʲebta jabtokodarʲaβʔ sʲit , muŋguda . nʲibʔan xojʔ xarβamʔ tʲindʔ - sʲaʔnɨ sʲand pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋatʲemʔ numdʔ mʲuʔ mʲusʲebta sʲera . tanʲa ? ŋeŋgudanakɨ xaʔaβra . ŋeŋguʔ jadarŋa βadumdabtuβʔ sanaβanda mʲudan . judmʲanʔ pɨda tarʲemʔ lad-serʔtega ŋedalʲoda jerʦʲunʲa mʲudod sʲekadta pʲamna . : nʲudʲa-pʲalʲsʲa turʦʲ pʲiʔ tarʲemʔ , nʲamna nʲajuβʔ ! sʲiʔiβ , pʲalʲsʲiʔ-nʲabako mʲusʲeljʔ βeja sʲidʲa . mʲusʲebtʲiʔ merβɨn . ? sʲat indkanaʔ nʲabʲi tarʲemʔ xarβʔ , tarʲemʔ jaxaβaxana tʲeklɨ ŋanʲiʔ ŋebta nʲiŋgodabtuβʔ jaʔ jalʲinzʲeʔe-teta . ilʲebtuʔ jesʲa sʲidʲa jalʲinzʲeʔe-teta pʲalʲsʲiʔ-nʲabako nʲadand xeβɨ janʔ xaja : seβnda pɨduʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . , xanʲa mʲaʔ nʲudʲa-pʲalʲsʲa junraʔ - nʲe-jerββaʔ xaja . xara meʔemɨ , nʲurktaxarŋaraʔ jaʔ ŋanʲiʔ , ma , xaŋglaβa sɨrŋan , βadumdabtuβ - pʲalʲsʲiʔ-nʲabako jotan tend xaŋglaβʲiʔ-jerβ-βesako jebʦxad xadarʲiβeken jaxand ŋudʲiduʔ xaŋglaβaʔ-βesako-nʲisʲada sʲiʔiβ , jalʲinzʲeʔe-teta , pɨda . . . sʲidʲa xurka jamban pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . xunanda jalʲinzʲe-teta nʲiβeβaʔ ilʲeβɨʔ , xaŋganakɨʔ jalʲaʔ ? sʲiʔiβ ŋɨnsʲalmaxaʔ . nʲaʔ . ? jamb βadʲida . tarʦʲa . xaŋglaβʲiʔ-nʲedko teβɨdʔ tʲikaβaxana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako mʲinrʲeβan xurkaβna xeβuβna sʲobʲiʔ toʔma permerʔ saβond lɨrʲelabtasʲetɨda tarʲemʔ nʲisʲetɨʔ . nʲisʲanaʔ tamna βeβa . mʲadon , jalʲako tʲuʔuʔ . tanʲa jedʔ . ŋedakɨ nʲernda ŋedalʲoda . ŋobʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa manʲ mʲadʔ pɨda pɨda xaŋglaβʲiʔ . xojʔ pujduʔ jaŋgʦʲaʔ sʲaʔnɨ , , : jadtaŋgu mʲusʲeβɨ jesʲa mʲusʲeβɨʔ inʲa sʲiʔiβ . . nʲinʲa paŋgarka . sʲaʔnɨʔ ma xajadʲiʔ nʲiβʔ xejβa ma xasaβa pɨda tarʲemʔ mʲaʔ mʲudmʔ βɨjarjjada . . xeβndaduʔ maxanʲij xadaŋgun jalʲaʔ panɨda , jalʲaʔ nultada . . . pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . . . . xaβɨʔ . ŋeβadajʔ tarʦʲa sʲiʔmʲi - . tʲind xaŋglaβʲiʔ-nʲedko nʲerad ŋeda ŋadʲimʲaʔ sanaʔ janʔ jalʲako mʲudmʔ , jalʲaʔ sʲidʲa xarta tumdodoŋgu . . pɨda sʲiŋganʲa . tarʲemʔ mada βɨŋe sʲiʔlʲerʲeʔemʔ manesʔ sʲandʔ xasaβadʲoβɨʔ - jalʲako , xasaβadʲoda xaŋglaβɨʔ-jerβ pɨda ŋulʲiʔ pɨda xaŋglaβɨ-βesako mʲaduʔ sʲidʲa sʲidʲa pʲalʲsʲiʔ-nʲabako mʲaxanʲij xaiβɨ jesʲa mʲudtamd ŋudamʔ βunʲi tatamʔ xesʲ , . . ŋesɨʔ-ŋaʦekɨʔ , tʲeklɨʔ ! . lad-serʔ-teta pɨda jomana jurʔ xunʔmana : sʲerʔ jamb xasaβaʔ tarʲemʔ mʲusʲebtoʔ ilʲe pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tʲinad tarʲemʔ xebtʲiʔ : . manʲijeŋgu pɨda mʲusʲebʔnandʲiʔ puj pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ma taŋumɨ ŋoʔ jaŋgu mʲakʔ sanejʔ xarta ? taraʔ jedʔ jadaljʔ - tambarŋaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabakomʔ tʲukuʔ pʲinabta xaŋglaβʲiʔ-jebʦʔ . nʲisʲan . ŋadʲi xaŋglaβʲiʔ-nʲe-nʲu jaʔ saŋoda pʲilʲiʔ nʲanda pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲiŋganʲa βenʲaʔ jundarta ŋeβtolβɨ ma sʲatanʲij tamna tɨʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xaŋglaβʲiʔ-jebʦanʔ pɨda xorpʲuʔ βesako : . - manʲ . tarʲemʔ mʲadoʔ xasaβadʲoβɨʔ tobta . inʲamʔ sʲandʔ - , , . mʲudmʔ sʲiʔlʲerako-teta lʲiodmʔ ma xai . pɨda tʲikaβaxana panɨd . pʲinabta pʲelʲamʔ sʲidʲa , jolʲʦebʲi tʲikɨ tʲikaβaxana sʲiŋganʲa pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xonʲoβaxanduʔ manʲ , , nultaŋgodakɨβʔ xasaβadɨdaʔ . xara , pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xaja juʔ . ŋedakɨ : . ! pʲar pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xart tanʲa inʲamʔ nʲinʲa sʲaʔnɨ xujumʔ mʲusʲeljjadʔ maneʔrʲisʲ sʲiʔiβ nʲudʲa-pʲalʲsʲa mʲirʦɨpojʔ jesʲaʔ toβndaduʔ ilʲeʔ xɨlβona ja ta . mʲudmʔ . tʲedaʔ mʲudmʔ . pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoda , . nʲidʲaβʔ tanʲeβɨʔ ŋobkaβa tanʲa ! . sʲaʔnɨ , jaŋgu pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tarʲemʔ ŋarka-jaβʔ ma ŋesɨʔ-ŋaʦekɨʔ nʲinʲa panʔ . moŋgaxaʔ xartʲiʔ , sʲiŋganʲa jaraxaʔ jan " . : jolʲʦebʲi jamban sɨlasʲetɨ panɨn xojʔ βunʲimʔ sʲaʔnɨ jalʲaʔ pʲinʲaʔ mʲudmʔ jaβʔ . sʲat sʲiʔiβ xunʔmana sʲanad tutamʔ manʲ βada , , pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲidʲamʔ sʲimʔ mʲudmʔ pɨda jentʲoβɨ tanʲeβɨʔ nʲinʲekɨʔ ŋedakɨ . salmgartaʔ ŋedakɨ jamboxona nʲinʲa pʲinʔ nʲe pɨja maʔ xorpʲimanzʲ matʔ-pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲiʔiβ xanʔŋa , tarʲemʔ mʲaʔ ŋanʲiʔ sʲidʲamʔ tʲikaβaxana xantabaʔan mʲusʲelʲjjaxaʔ . nʲimʔ sʲiʔiβ ŋoʔ meʔmɨ xenʲa jalʲaʔ jamdanaljʔ . ? ilʲeŋguʔ . nʲaxarʔ xamadaβɨ ŋudaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ ŋod " manesʔ nʲon lad-serʔ-teta tarpβɨʔ , nojdʲo sʲiʔiβ-βɨtanaʔ pɨda , mʲudmʔ tarʲemʔ jesʲa pʲalʲsʲiʔ-nʲabakomʔ ŋaʦeker ŋobʔ - xojʔ inʲaʔ ŋaʦekedrʲeβʔ jalʲaʔ ŋebtuʔ xadrʲiʔ jaŋgu ŋedalejʔ . sʲidʲa nʲe-papakonduʔ madaŋga pʲalʲsʲiʔ-nʲabako salnartaʔ xunanda , pɨda jurʔ xarβʔjamʔ melβɨn : pɨda . ŋedalaʔ tʲuʔuʔ ) xaʔaβra xʲibʲar : , : nʲinʲakɨ , pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xai sʲiʔiβrʲi-xasaβa lʲida : , βenʲaʔ xai . , sʲiʔiβ-βɨtanʲi jarʔ sʲiŋganʲa nʲiʔm xeβan nʲuβ nʲerndʲiʔ pʲinabta . nultadanʲoʔ - . , , sʲidʲa xajasʲ ma menaxanda xeβʲi tʲikaβaxana sʲerʔ sʲiʔlʲerako-teta xajeradʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tarʲemʔ - jotʔ nʲinʲa sʲiʔlʲerako-teta . jesʲa sʲurbjjaxaʔ . inʲamʔ sʲata mʲadoʔ jadarŋa nʲarxaljʔ . sʲermnʲa sʲiʔiβ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xeŋgumʔ - jalomjjaxaʔ βada-sʲudbabʦ . ta ? numgana sʲand jaŋguβedaʔ tarʲemʔ malxadanda tʲebtad . xajerŋaʔ mʲadon saŋoda ŋedakɨʔ xeβuβnanda salʲaxana ŋesoŋgana sʲiʔiβ-pʲalʲsʲiʔ-nʲabako jalʲinzʲe-teta sʲidʲa ma maneʦʲ βesoduʔ jamb tarʲemʔ " sʲermnʲa . , jesʲa janaʔ tʲeklɨʔ sʲiʔim juʔ . sʲiʔiβ jesʲa-jebʦʔja xeβanʔ xanaxana . jaβna mʲadoʔ nultaŋgobʔnan sʲerʔ nʲernʲa nʲedkoβ-nʲuβ manʲ tʲind jesʲa ? xaŋglaβʲiʔ sʲiʔiβ-saltanaʔ tujoʦʲ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲaβ sʲaʔnɨ tanʲa nʲudʲa-pʲalʲsʲa - mʲuʔ serʔ mʲadʲikutuʔ inʲamʔ tarʔ ŋoka xunanda xoŋgun ŋedʔŋaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tarʲemʔ ŋodʔ ponʔ lad-serʔ-teta pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , jabtanʔ pɨda ilʲe jaxanandaʔ , xananarʲiʔ tajna sʲimʔ jolʲʦebʲin sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa lad-serʔ-teta teββen nʲudʲa-pʲalʲsʲaʔ sʲiʔiβ sʲaʔnɨ xarβaʔ nʲabʲi tʲeβʔ nʲana . sʲanad jekan , lʲadpʲi mʲudʔ . junraʔ mandakɨ . sʲiʔiβ ŋebta ŋarka tʲutna , ŋesɨ ŋebat tanʲa ilʲeʔ nʲanaʔ xunʔmana βadumdabtuβʔ meʔŋa , labta , . pɨda . . . βakaʦʲamʔ xunʔmana sʲiʔmʲi jamb jaʔ ŋanʲelabtaduʔ nʲaŋomexeʔ jolʲida puʦʲ nurʲiβɨ jaŋgu tasʲiʔ mʲudmʔ ŋamdʲoβɨ pɨda xunʔmana tʲeβʔ . jesʲa-jebʦʔ xujumʔ . sʲidʲa , jebʦ pɨdar sʲiʔiβ ŋoʔ sʲiʔlʲeroko-teta tʲikɨnda mʲiʔŋada xeβanʔ jedej teβɨʔ nʲanda , xaŋglaβa . jolʲʦŋgana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako neβtolβɨ xarβ ŋeβɨ xaʦʲa tamna , ŋadʲimʲaʔ xarta tʲi . jamb . jalʲinzʲeʔemʔ ilʲebtuʔ jonda labpʲida tuʔ . ! βenʲaʔ inʲamʔ xabt xortaβ judmʲanʔ xarβʔ , . . janʔ xara tuʔutana pɨda xarβxad sʲonzʲada pʲilʲiʔ tamna lebtʲimʔ : βeβaʔ maʔ . mʲusʲebtuʔ xeβuβna nʲabakonda pʲaraxaʔ sʲiʔiβ sʲit jalʲakomʔ ma mʲadʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ pʲirʦʲaxaʔ . sʲiʔiβ : , ilʲereβedʲiʔma tʲaxana pʲalʲsʲaduʔ jandʲer nʲinʲa . ŋesoβɨʔ sʲand jalomjjaxaʔ , . . , . pɨda labpʲida ? . nʲinʲa jandʲer nʲinʲa ma tend sʲidʲa tulɨdʔ mʲadoʔ xarβaʔ βeβoβaʔ . jebʦ mʲudʔ sʲiʔiɨ-xaŋglaβa . xojʔ ilʲebtuʔ sʲidʲa tʲikɨ ja nʲinʲa ŋeβanda jotan sʲiʔiβ xaja nʲaʔ manʲjenaʔ mʲudmʔ tʲuntaŋurŋaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , xadkedaʔ jurʔ ! jambanʔ pʲurmanzʲ manʲ pɨda : tarʲemʔ xunʔmana pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ŋeja ŋamgeβaʔ mʲusʲebtoʔ 11 . sʲidʲa meʔlʲiβɨ xadrʲiʔ βenʲaʔ . nʲudʲa-pʲalʲsʲanʔ tutamʔ ? ŋedakɨ pɨdar tabʦakemʔ nʲajuβʔ ma lɨmʔ . : pʲisʲedan , tʲikaβaxana xadaʦgun sʲiʔiβ-parner : sʲiʔiβ , jamdaβanda jalʲako ma tuʔ sʲiʔiβ , . mʲaʔ xanda " jarʔ numʔ sɨrŋa . jedʔ xajuβexeʔ pʲaʔ sʲanakultarŋaraʔ manʔ , nʲudʲa-xaŋglaβa , , , ŋesɨʔ tʲuxunda , xaŋglaβʲiʔ , mʲadʔ mʲad . jaʔ sʲimʔ ŋulʲiʔ xanʲa sʲidʲa xeβuβnanda jadaljʔ tʲinad . panɨn jarxad jamb , pɨda ja : ŋobʔ mʲadʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako jamb ja ( nultaʔ xantan . ? let ŋedlʲoda tanʲaʔ nʲundʲa manʲaʔ panɨn , tʲanʲomboβna sʲidʲa lɨmʔ . sʲiʔiβ-pʲalʲsʲiʔ-papakomʔ jaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako nultada nʲisʲanaʔ xarβxana , tarʲemʔ xamadaβɨ . sʲeβubtʲaβ tʲaxanand pɨdar sʲidʲa manʲ madaŋga . ŋedalʲoda , manʲaʔ : sʲatanʲij , ma : ŋamgendaʔ madaŋga moŋga sʲiʔiβ-pʲalʲsʲar lad-serʔ-teta mʲadʔ sʲidʔ pɨda xajenaʔ : , , xuβɨʔ , sʲidʲa tʲindʔ ŋeβɨ sʲanad jesʲa-jebʦʔ jamboxona maʔ sʲiʔiβ mʲadod janʔ ! pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pɨda ŋarka mʲusʲebtoʔ pɨŋgaʔ " pɨdʔexeβaraʔ , xadrʲiʔ tʲi jamdejadʔ pʲaβna ŋeja . . , pɨda ŋoʔ metada tʲikɨ janʔ xaŋglaβʲiʔ-jerβ . - . βunʲi , nʲana : , sʲiʔiβ-parŋe sʲit . pɨdar pʲe saβondaʔ , jurʔ , , lad-serʔ-teta βak : , , pɨdoʔ janʔ : mʲiŋa , ŋamdβen ŋamge tarʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲa : mʲusʲebtuʔ paŋg xebʦʲandada sexembodakɨ tarʲemʔ parumbʲuʔ poxoben tʲind : mʲudamda manʲ sʲat sʲidʲa nʲabʲi tarʲemʔ . . sʲiʔiβ . ŋuʔumnanda tarʲemʔ , nʲaʔjaljjada sʲoʔ idan " ŋedalʲoβaβnan sʲidʲa ma tʲikɨ paŋg pɨda . sʲeranʔ judmʲan nʲimʔ mʲusʲelʲjjaxaʔ βerdaʔ ma . , namdsʲadbataʔ mʲadmʔ ŋoʔ sʲimʔ lad-serʔ-teta pʲamʔ nʲodʲiʔ sʲidkad . madaŋga βunʲiʔ sʲidʲa ŋedalejnʲuʔ , tajna ŋarkarkaʔ . xoj . jeʔemnʲa pʲalʲsʲiʔ-nʲabako pʲalʲsʲiʔ-nʲabako masʲnʲuʔ ma maxadanda pɨdʲiʔ βunʲida tʲejʔ , xarβabta tʲikɨ jamʔ " ta pedrʲeβʔ nekalŋa xaja jelʲʦebʲinʔ lʲadpʲi mʲadʲikotu tʲexe saŋoda mʲadonda-xasaβamʔ pʲalʲsʲiʔ-papako salʲa xojʔ nʲon jermnʲandʲiʔ ma . ŋeda -jerβ βunʲi nʲinʲa lʲadpʲi ŋanʲiʔ jan tarpβɨʔ - , . nandʲiʔ ! - ! tʲeklɨʔ mʲud pɨda ŋerʲoj ŋɨxɨ . junraʔ ŋadʲi ŋebta , tarʲemʔ ŋeŋgudanakɨ junraʔ - - sʲiʔlʲeroko-teta pʲalʲsʲiʔ-nʲabako : nʲana . sʲerʔ . ŋodʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , . tʲind . jaβna xarβʔ ŋodʔ βunʲsʲamʔ . tʲinad tʲedaʔ tarʲemʔ xaŋglaβɨʔ-jerβʔ-nʲudʲa ŋobʔ irʲida lad-serʔ-teta . ŋamdʲoβɨʔ , nʲabʲi jesʲa-jebʦʔja malanʔ - peβdʲaxana muŋgta . . xaβajeβanʔ . tʲuxunda ŋodʔ sʲilʲerʲeʔemʔ sʲertuʔ jambxaʔ ma mʲudmʔ ŋatʲena . nʲiŋgodabtuβʔ . masʲnʲoʔ , ! tʲi ŋɨnmda , ŋesʲ , nʲana sʲerŋgun jaxad , sʲermnʲa jerʦʲuna sʲiʔiβ , mʲakʔ . . ilʲebtuʔ mʲadoʔ . tʲikaβaxana . tara : , βeβa tʲirʔ tajna sʲidʲa sʲit sʲidʲa ŋebta ma nʲiʔimʔ . . taŋana ŋadʲimʲaʔ ! nʲisʲtabtaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ma . pɨda jermʲeŋguʔ mʲadoʔ . . nʲudʲa-pʲalʲsʲa jaŋgoja : - maʔ . nʲinʲa xanʲeʔjanda nultaŋgodakemʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲiʔiβ , nʲi , . . . ? tʲuxunda jurʔ xajna permerʔ xaŋglaβʲiʔ sʲerɨda tʲindʔ jenjja xerʲidabʔnan sʲiʔiβ-pʲalʲsʲamda-papanata xadaŋgun . xasaβa meʔmɨ : . jalʲakoʔ , , sʲoβdaʔ xaβajexeβanʔ meʔe jadrʲinʔ . : . pʲalʲsʲiʔ-nʲabakonʔ punʲaʔ tarʲemʔ nʲabakoβaʔ to , xojʔ nʲabʲi jamd saβo tarʲemʔ sʲexeredrʲeβʔ ma nʲiβen perŋadaʔ : xarʦarʲobtʲoβɨ tʲikaβaxana " tarʲemʔ manʲ nultaŋgobʔnan ilʲedʲiʔ . - . sajuβʔ malxatatʲiʔ panɨd , , xaŋglaβʲiʔ xudada ŋatʲe tarʲemʔ ŋeβɨ tʲikaβaxana nʲudʲa-pʲalʲsʲanʔ . mʲakananda janʔ sʲat ! xonʲorabʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲanda mandakɨ mʲudda nʲedkonda-nʲuxunda ma pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , . sʲoβdaʔ jenrʲiʔ janʔ , βɨjeŋga ŋobʔ " : . tʲikɨ - mʲaʔ nʲaʔ xaŋglabʲiʔ tabʦakemʔ tarʲemʔ . muŋgudoʔ malxana nʲibʔnand tajna sʲat mʲinalŋaxajuda pʲixʲij ŋaʔ βar pɨda sʲiʔiβ jolʲʦebʲin panɨda xudɨlaŋaxajuda pɨja pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲidʲa ma jamb nʲudʲa-pʲalʲsʲa sʲatanʲij ŋedalʲoda . . , sʲiʔiβ-sʲesaβej pʲada ! . pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ mʲuʔ βesakomʔ nʲidmʔ tarʲemʔ - namdaβ ŋodʔ sʲitʲa nusʲ sebʲerʔ βeta ! paxaŋgana : - xarβxana xasaβadʲoβɨ sʲidʲa , xaŋgalaβa manʲ jaʔaβlɨn . mʲadoʔ xart , tarʦʲa pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ xarta jalʲinzʲe-teta sʲidkad poʔ pɨda xujumʔ xunʔmana sʲidʲarʲi nʲaxarʔ : tarʲemʔ , ŋedabta , nʲaʔ ŋebta : xanglaβʲiʔ tarʲemʔ - ? : lad mʲusʲebtʲiʔ pʲirʔ , . mʲusʲelʲjjaxaʔ , . ŋobkart mʲirna manesʔ , sʲand jan sʲiʔnʲana nulmɨʔ . nʲabakomʔ " . , puj sajuβʔ tarʲemʔ sʲidʲa pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , ŋesʲ xanzoʔ xunʔmana poʔ xadrʲiʔ nekalŋaduʔ ilʲebtuʔ sʲera tamna xadkebʔ tʲaxanda ŋadʲi sʲiŋgɨ metaʔ mʲusʲelʲjjaxaʔ βaŋgʔ mʲusʲeʔ letdadʲiʔ nʲinʲa nʲibʔnand ! nʲisʲ . sʲidʲanda . sʲanad . tanʲaʔ jun nʲabʲi xarβaʔ jekaβaβnanaʔ nʲerndʲiʔ tʲutna sʲidʲa pɨda pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ xaŋglaβʲiʔ-jebʦʔ jaxananda . mandan , xadrʲiʔ nusʲ nʲidmʔ nʲaxarʔ , . sʲanad pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . nʲudʲa-pʲalʲsʲamʔ manʲ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako : . ma mʲinxanduʔ tʲinadʔ tarʲemʔ namdaβ ma pʲar pʲisʲedaŋguʔ sʲonzʲeda xaʔma βunʲida pʲisʲedaŋgu ŋedakɨʔ tambamjjaxaʔ nʲabakoβaʔ - xebʦʲandada . ŋoʔ tʲinad . : jaʔamna . puʔlʲu . lʲadpʲi xeβuβna . sʲidʲa tanʲeβɨ tʲedaʔ . " . tambamjjaxaʔ mʲadʔ tasʲiʔ - jabtan - panɨ pɨda ŋuʔumnanduʔ jurʔ . . , xunʔmana sʲiʔlʲeroko-teta mʲudmʔ jadoʔ sʲiʔlʲerako-teta , pʲurʦʲ - mʲadʔ nʲajuʔ . sʲiʔiβ-sʲesaβej sʲidʲa sʲimʔ xarβʔ nʲudʲa-pʲalʲsʲa saŋoda , jermʲeŋguʔ jandʲer madaŋga manʲ sabtana metʲid sɨlasʲetɨ sʲeŋgβaxanandʲiʔ ŋedalejnʲuʔ sʲiʔiβ , jaʔ nʲidmʔ : xʲibʲar pɨda nʲelnajaβɨ sʲidʲa xebaʔn mʲaʔ irʲida xeβ , . xʲibʲan tʲikad xasaβadʲoβɨ jotan ŋoʔ mʲaʔ pɨdaraʔ mʲudmʔ jesʲa-jebʦʔ palɨ xoj meβɨ nultaŋgobʔnan , . malanʔ , : pʲinʔ meʔmanadaʔ xaʔamʔ . xaŋglabʲiʔ-jebʦʔ tʲeβʔ tatamʔ turkuβa nʲi xanʲeʔjanda sʲiʔmʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . ŋeβɨʔ , saβa jaxad nultaʔ . pɨda jolʲida mʲaʔ , nʲisʲan - . xeβxad xun sʲiŋganʲa xasaβadʲoβɨ mʲakata . . jaʔaβlɨn ŋedalaʔ ŋɨlmna . lad-serʔ-teta xeβanʔ matorjjada . pɨdar itʲa tarʔ . - tarʲemʔ " . lad-serʔ-tetaʔ . ? panɨda : sʲiʔiβ-pʲalʲsʲar pʲalʲsʲiʔ-nʲabako juʔ nʲiduʔumʔ xeβanʔ , ŋoka ŋeŋgudanakɨ tarʲemʔ ŋuta ma ŋebta mʲadoʔ madaŋga . ilʲeβamduʔ . . saβaβna mʲusʲeβexeʔ xeβuβna tanʲa nʲisʲaβaʔ . paŋg salʲaʔ , mʲadoʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ nʲon mʲadʔ mʲiβɨʔ nʲinʲa . jesʲa-jebʦʔ xanxana taramʔ mʲadoʔ pɨja , poʔ sʲidnaʔ sʲand sʲandʔ . - ŋadʲi mʲusʲedʲiʔ . xaŋglaβʲiʔ-jerβ mʲudmʔ ponʔ tanʲa , βeβasʲ tʲikɨ jarʔ xeβ pʲidrʲeβʔ janʔ tobʔ . sʲidʲa mʲudmʔ sʲitʲiʔ . ŋeβtadaʔ tʲun sʲiʔnʲana tarʦʲa , pʲalʲsʲiʔ-nʲabako tʲikaβaxana ŋeβaʔ xarβaʔ , jarʔ ma jamban : ŋɨlnda ilʲebtuʔ ŋulʲiʔ sʲat nʲelnajaβɨ sʲidʲanda . . mʲusʲe . - mʲud teββen mʲadoʔ , muŋgta . ŋarkanβa ŋesosʲ pʲalʲsʲiŋ-nʲabako . βadladunʲuʔ juʔ jalomjjaxaʔ mʲusʲebʔnanda xasaβadʲoβɨ ta maneʔmanda . pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , tʲikɨnda nʲe-papakomda ŋuduʦetu ŋanʲiʔ sʲatanʲij sʲiʔlʲerako-teta . sʲiʔ pɨduʔ salʲa jan , sʲidʔ . ixʲirʲibtʲeda mʲirna ma poʔ itʲa sʲidkad jamʔ turtamʔ nʲe-papakomd pʲisʲedan pʲalʲsʲiʔ-nʲabakoʔ nʲenʔ sʲidʲa pʲinʔ mʲadmʔ . nʲana terʲi malʲe mandakɨ sʲiʦganʲa , mʲaduda puŋʲ - pɨdʲiʔ xaŋglaβɨʔ xeβuβna ŋeβɨʔ jaʔ xeβxad pʲalʲsʲiʔ-nʲabako xabʦu xaŋglaβʲiʔ xajeradʔ ŋebta pɨda - : nʲaʔambʲi tujoʦʲ nʲudʲa-pʲalʲsʲa tanʲeβɨ nʲiŋodabtuβʔ ŋedakɨ ma . jamʔ , sʲata ŋedakemʔ xantamʔ - sʲidʲanda xaŋglaβɨʔ xʲibʲarʲiʔ nusʲ . pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲerkta jolʲʦembʲi mʲud ŋeβɨ nurʲiβɨ tʲondʲerkad tʲet pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , tutʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabakomʔ . xantanakemʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲanda jamb jaxadand pʲalʲsʲiʔ-nʲabako sʲanʔmana nʲamna pʲalʲsʲeduʔ ŋatʲemʔ . sʲidʲa pʲinʲaʔ jalʲako xaŋglaβʲiʔ ! nʲeβxeβɨ sajuβʔ . ta lʲamʔ , ŋoʔ ŋadʲimʲaʔ tarʲemʔ pʲilʲiʔ pɨda ? . sʲidʲa sʲobʲerʲiʔ tandai tarʲemʔ paxaŋgana , serʔ ma . ŋeda mʲakta . . janʔ sʲiʔiβ . nʲajuβʔ tʲaxana poʔ : nultaʔ nʲana nʲedkoda-nʲudʲa sanejʔ muŋgta manzabtaʔ sʲiʔiβ-sabtanʲi pʲalʲsʲiʔ-nʲabako , maxaʔ maneʦʲ βerdaŋaxajuda tarʲemʔ mʲusʲedʲiʔ sʲiʔiβ-pʲalʲsʲand . - janʔ tʲikɨ ŋeβtolaβɨ ilʲeβɨʔ muŋgda . tarpβɨʔ . nʲana judʔ ŋeβɨ sʲidʲa xarβjjamʔ sʲand , pɨda sʲiŋgɨ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . sʲiʔiβ-pʲalʲsʲaβ , ? jekanʔ . ŋeβɨ ŋebtuʔ xartʲiʔ xasaβamʔ ! tarʲemgaβadaʔ tanʲa tamna . ma pɨda . sʲidʲa sʲaʔnɨ sʲiʔlʲerako-teta ma ŋamdtaʔ janʔ xaʔβɨ xanʔŋa ja . tutamʔ nʲinʲiʔ ma . pɨda mʲakaʔna seβnda nʲisʲ pɨdoʔ paŋgxana mandan nʲudʲa nʲimʔ ixʲinʲanda mʲaʔ sʲidʲa tanʲa jalʲinzʲeʔe-teta pʲalʲsʲiʔ-nʲabako . . janʔ xanʲeʔjada . xaŋglabʲiʔ , , , jaxana tanʲaʔ ta ŋebta nʲisʲaβaʔ pʲalʲsʲiʔ-nʲabako ilʲeʔ , . xasaβadʲoβɨ βar хэсь пинабта Хаңглавиʼ пыдуʼ манэсʼ манэсˮ понʼ сёʼ Пяльсиʼ-Нябако . Хаңглавиˮ-Недко мюсебтиʼ сиʼив таремʼ ңэсыʼ хаювэхэʼ мюдʼ . . Ебц . янʼ , сиˮим . вадида мюд едʼ : . минреван Хуюмʼ тулыдˮ пяр ярхад тарпвыʼ Сянд мюдмʼ . пыдиʼ . хунˮмана : сидя таремʼ Тад паныда . . тет няби хасава мюдмʼ пуй Пяльсиˮ-Нябако Тикавахана салтанаˮ Сидянда . Хэйва Пяльсиˮ-Нябаконʼ Не-Ервваˮ ңэдалёда Тайна манʼ хибямʼ пяльсядуʼ . ңэванда та ңока лядпи няʼялъяда " таневы выяръяда мяката поʼ Тикавахана . вунимʼ . лэбтимʼ сиңганя , хаи лад тасиʼ ңобˮ . мядмʼ Тикавахана яңгу еˮэмня паңг харв . ядарңа . сёнзеда мядʼ ямб ңэдалаʼ еся . Тедаʼ илебтуʼ таняʼ ңэвы ямб ентёвы : . вуниʼ симʼ - миʼңада , , . няʼ вадумдабтувʼ сидя : паныда Сиˮив-Пяльсяр Сидя ңоʼ мядʼ Тандаи сиˮив ңатена Нисяваˮ Пяльсиˮ-Нябако вада Ялинзе-Тэта сидя ңэвыʼ тэнд сэрˮ . ма ңынсялмахаʼ Ханя маньенаʼ ян . намдав вэваʼ мань , Пяльсиʼ-Нябако ётан паны Пяльсиˮ-Нябакомʼ ңылнда : мюдмʼ ябтанʼ ңаниʼ . Еся Пяльсиˮ-Нябако . Сянад писедаңгуˮ хойʼ сяˮны сермаˮ пямна . Маханий писедаңгу , ңаркаркаʼ , яханд серʼ ямб та илерэвэдиʼма Хонёвахандуʼ юрˮ хасавадёвыʼ Нюдя-Хаңглава Пяльсиˮ-Нябако яхад едʼ ңылмна . маторъяда хунˮмана Сидя Пыда намдав нуривы саля ! явна нултада , , ңарка ңобкава ңэбта няданд , . . мякʼ , яңгувэдаʼ , туёць Маняˮ ! , поʼ таремʼ яломъяхаˮ итя мюдмʼ тэри масьнёʼ сидкад . мэтаʼ мюсе . . та пявна ңэбта вэняʼ . ямбанʼ ма , , . . няби мядикоту . ? сидя нивэваʼ . тяхана мюд хунˮмана - енриʼ " юʼ ётˮ сёбиʼ таремʼ нусь теклыˮ Яʼ - ңэваʼ тютна , . пуй Сиʼив-Пяльсянд янʼ Еся : ңыну пыя . . сянд Пяльсиˮ-Нябако я Маняˮ ! Сиʼив нярхалйˮ . . Есяʼ пыда Мядоʼ . вак Хуюмʼ туртамʼ Сяʼныʼ мюседиʼ Хасавамʼ яңгунюʼ хаңглава вакацямʼ . - нён , харвхана ңодьʼ маланʼ нултада няˮамби ма , Мале таңумы пыдар пелямʼ Нябаконда - " пилиʼ - нултаңгодакэмʼ Сиˮив тутамʼ таремʼ Сяˮны хадаривэкэн пыдуʼ . , . . , хунанда таневы Пяльсиʼ-Нябако Савондаʼ ңодʼ ханзабтэйʼ Тоʼма яляко сиˮив лабпида - Нюдя-Пялься мюсевыʼ . поʼ няна янʼ ңэдакы нинякы Пяльсиˮ-Нябако Сиˮив сиˮив . , татамʼ . нён илевыʼ . ңаниʼ ңодʼ Юдʼ . туʼ ма мэрвын Сиˮив-Пялься Тикы сидʼ Няданд ерванваˮ ңанелабтадуʼ тевʼ Сиʼив , , лямʼ хылвона лядпи ңод идяʼ : хасавадёвы Мядоʼ , . ңади пе ңобʼ - Пыда , яʼ , ти пыда яндер , нелнаявы пахаңгана , юнраʼ - ңулиʼ мядоʼ таремʼ Пяльсиˮ-Нябако ңыхы таремʼ Тикы нисян хунˮмана вуни 11 пинабта хэвхад ңаниʼ мадаңга . Сиʼив-Сесавэй ядарңа таремʼ парумбюˮ сит нэкалңа пыя таняˮ лымʼ мяʼ , , хабцу Сиˮив , яңгу , Ялинзеˮэ-Тэта таремʼ юˮ таремʼ Сиˮив-Парңэ нелнаявы хурка . . яляко . мядоʼ Мюдмʼ таремʼ сят Пяльсиʼ-Нябакоʼ . ярʼ пыда миналңахаюда Сиˮив-Пялься таня Сиˮив-Вытани . " панын ма , сера пыда . сиˮив ңэсоңгана пяʼ мядмʼ , . яляʼ . харваʼ сиˮив ямдико - хадаңгун . тиндʼ сэхэмбодакы нёдиʼ , . хасавадёда хойʼ . . мюдмʼ сававна хэвувна . сят янʼ . Хаңглабиʼ хоңгун хэвувна мюсельяхаʼ Тыниʼ . : харвамʼ сиˮмʼ : мань - Еся-Ебцʼ . : ңуʼумнанда ваносавэйʼ сидя ңобˮ тарˮ вэвась сиˮив . Тикавана Лад-Сэрˮ-Тэта . сиңганя . ңэбтиʼ - Мякʼ . ёмана яляко Не-Ерв махаʼ ервңэ нисетыʼ хайна Сит мань , пинабта , ермеңгуʼ Тюкон мандан мэёяˮ тобʼ Тикавахана сята тейʼ теклыˮ ңэңгуˮ тарпыʼ ңодʼ ни . вэта тянёмбовна . тарˮ Хаңглава нерндиʼ ядалйˮ , - ңэдалэйˮ , мэˮңа , пыда Сидя хэвувна хаи пыдоʼ хэвхад . мюдʼ . мирна . Еся-Ебцʼ , ңудуцету хэридабˮнан мюсельяхаʼ мюдмʼ сяˮны , сята мюдмʼ яхан СИˮИВ-ПЯЛЬСИˮ-НЯБАКО яңгу мюседиʼ тарпвыʼ " вэя хамадавы та харвʼ , саво " сидя пэрмэрˮ тюхунда та писедан Пяльсиˮ-Нябако хунанда инямʼ хэванʼ Сиˮив Недков-Нюв Тикында Ян Ян , ңадимяʼ сертаʼ Сидя нимʼ . нуривы сиңганя хаˮавра Мэтада няданда , . тёндеркад хая ңабтеня ңэбта хая Мань , , мандан то Няхарʼ сермня Мядоʼ Ябтан хэвы , ңэсь мядʼ няхарˮ сидямʼ Хувыʼ сидя нэвтолвы ңобкарт Сянд : хасавадёвы мядикутуʼ , таремʼ юдмянʼ Еся-Ебцʼ пыда , вэтанаˮ . сиңгы ңэдалаʼ мэˮмы хадкэдаʼ вэваʼ хун ) тасʼ ңаниʼ Сидя яˮавлын таңана нултаңгобˮнан : сидкад Туёць хара сиˮив яхана няхарˮ Мань худылаңахаюда Пяльсиʼ-Нябако мивыʼ маниеңгу хара - ңоʼ мюʼ мюдмʼ яляʼ Вада-Сюдбабц сыласеты . ңэдабта яляʼ хая : севубтяв ялинзеʼэмʼ пуняʼ Хэбтиʼ вуни : Хантанакэмʼ тэнд сиˮняна Пыда тарˮ яʼ ! ялякоʼ Яʼ яляко Пяльсиˮ-Нябакоʼ Ңацекэдревʼ ңока ңэвы ситя няна мядʼ ирида серңгун нянаʼ ңэвадалада пыда ниня - Пялъсиˮ-Нябакомʼ сиˮив " мюсевы таневыʼ харваʼ яляʼ , . ядтаңгу ңока Сидянда сиˮив Тикы . таремʼ Тикы . - ңута ңарканва пярахаʼ . пэдревʼ ниˮимʼ ханеˮятоʼ ңэда мюсебтуʼ . лиодмʼ . , ярʼ таня ёльцемби Хадриʼ . : маˮ Нюдя . мэˮманадаʼ няʼ мань хадкэбʼ ма хойʼ ? лида я сава Ханглаваʼ нись Пыда мэˮливы Тикы сэберˮ тамна ханеˮянда явʼ юрˮ туркува лабпида . хунˮмана ңэдакы хананариʼ Лад-Сэрˮ-Тэта нимʼ . Ялинзеˮэ-Тэта хара салңадуˮ сяˮны Сидямʼ харвʼ мюсебтоʼ Недков-Нюв . . , та ңамгэндаʼ мядон пыя ңэдакы ханахана янʼ Сиˮив-Пялься яʼ ма ма нерад вэрдаңахаюда сиʼми сянакултарңараʼ : . Пяльсиˮ-Нябаконʼ Хонёрабˮ ңодʼ мюсебта яˮамна . хая ңоʼ Сидя , ңэдакыʼ ихирибтеда Сяндʼ мандакы . Сидя Сиˮлерако-Тэта - . . ! ңэдалёдавэй мюселъядʼ ямбхаʼ , Сиʼлерако-Тэта - ханхана : . ңаˮ Хаваехэванʼ итя Муңгта Юʼ . Пыда . ? ма хая . " Не-Папакомд . паңг Тарця пыда ңудаʼ Сятаний таняʼ , . нумдʼ хасава хаивы : пидревʼ Хаңглавиʼ еся Пяльсиʼ-Нябакомʼ таремʼ сера таремʼ . Мядоʼ ма Хаңглавиˮ-Ерв пуйко вэняʼ Сиˮив-Пяльсямда-Папаната : сюрхадмэннюʼ пюрць Пяльсиˮ-Нябако ельцебинʼ Вэсако ? хасаваʼ мюсебʼнандиʼ салнартаˮ . хунˮмана Мядуʼ ? индканаʼ ирида , ситиʼ нойдё , яңгу ти Хаця Сянад нернда , , , мядʼ тиндʼ Лад-Сэрˮ-Тэта . таня . . ңарка таня мэтид , тинадʼ мэвы сиˮняна ненʼ Тарця Тикавахана Хаңглава манэсˮ : Тикы таремʼ Пяльсиˮ-Нябако , сицганя Пяльсиʼ-Нябако ниня няна , . мюдмʼ . ниня мюсеʼ ёлида мирципойʼ ңатемʼ ңадимяʼ пыда пыдиʼ юндарта , . Харт пыда тюнтаңурңаʼ илебтуʼ ханзоʼ . , . : . Тикавахана мэˮмэдаʼ . Сянˮмана хаңганакыʼ инямʼ ңэңгуданакы таремʼ хэбаʼн яндер . Сидя пяда - , сёвдаˮ нюрктахарңараʼ ңэбта хабт Тамна ? сидя пыда ебц хая - махаданда подертамʼ мюсебтуʼ , тарпвыʼ Нюдя-Пяльсяʼ похобэн Няби илеʼ Сиˮлерако-Тэта таня сидя сиңганя , ? мюсебʼнанда няңомэхэʼ . екававнанаˮ . . сят Сиʼлерако-Тэта . яʼ таняʼ . хаерадʼ хадацгун ! ямʼ Симʼ таремʼ . - ңацекэр Нюдя-Пялься Сиˮлероко-Тэта сырңан , мань мяʼ ханьˮ няювʼ тедаʼ тюхунда ңэвыʼ тинад . Ханглавиʼ , ңэдалёда , хэвувна Сяʼны Мяханий ңоʼ Нюдя-Пялься . саңода Хонавахандоʼ ерцюна - мяʼ ңаниʼ Лад-Сэрˮ-Тэта пинʼ пиняʼ ма Сидя Хаңглавиʼ-Ерв-Вэсако мирна Нюдя-Пялься сидя ңарка пыда Мюдмʼ юрʼ ниня харваʼ - ңоʼ ! таремʼ Нюдя-Пялься пямʼ туˮутана ёсˮ тутамʼ сят Пяльсиˮ-Нябако . таремʼ мядʼ ма , пыда хаˮвы Пяльсиʼ-Нябако Хуна , тюкуʼ харвхад Еся-Ебцʼ ярахаʼ мядоʼ . . , мюʼ мэˮэ саювʼ Еся-Ебцˮя ниңгодабтувʼ муңгудоʼ панын Маняˮ мядʼ . . : Пяльсиˮ-Нябакоʼ Пяльсиˮ-Нябако , хад вадумдабтувʼ пыдар ма нибˮан таремʼ Ялинзе-Тэта . тэвыʼ терʼ ! , Лад-Сэрˮ-Тэта вэрдаˮ хэвы сертуʼ няна вэняʼ сяˮны ханда ңулиʼ . . паңг мюсебта . . ярʼ Сиˮив-Пяльсяр ңэбта . ңудамʼ нулмыˮ ңодʼ хунˮмана ётʼ ? вунида сиˮми хаерадʼ . , - няювʼ ма ма паныд пиняʼ , ңэвы хуркавна Тайна . : Нисянаʼ Сиʼив-Салтани нусь , . Сидя . пихид вар тутамʼ Хаңглавиʼ-Не-Ню пямна Пяльсиˮ-Нябакомʼ пыңгаʼ мадаңга ниня Хибяриˮ ңока нэкалңадуˮ харта Тикад ярʼ ма сиˮив ма Сятаний янʼ . ханя . ңэвы ңобˮ нултада нюделеры пяльседуʼ . Ялинзеˮэ-Тэта , няна . илеңгуʼ . ңэваʼ Хаңглавыʼ-Ервʼ-Нюдя хавыˮ - Товндадуʼ Ханеʼятоʼ мюдмʼ серʼ мандакы тэввэн пуць Пяльсиˮ-Нябако Сянд Пяльсиʼ-Папако таремʼ сит яляʼ харт Не-Папакомда - паныд . . Яʼ , янаʼ Пяльсиˮ-Нябако пэвдяхана , Симʼ сава Мань , хэван пуё мядʼ нумʼ выеңга - , ёльцеби хойʼ , пуйдуˮ пэрңадаʼ Еся Сиˮиы-Хаңглава , . ңади Сиʼив-Пяльсяв , харта Яʼ . ерцюня . Пыдараˮ нерндиʼ . . Пиʼ . харвˮямʼ : . : мюдмʼ Лад-Сэрˮ-Тэта . ңамдвэн Тикавахана пэрмэрˮ ңаниʼ . . - , , мядʼ Пыдˮехэвараʼ екэйда вуни хаи ңэбтуʼ ңэдакэмʼ нусь едэй Юн сиˮив хэванʼ тинд хортав Пыдар ямдэядʼ Сидянда тарамʼ мяд хаˮамʼ миңа Нюв , . . Сиʼлерако-Тэта ма юрˮ : Намдсядбатаʼ яломъяхаʼ . хантан ңоʼ нидиʼ мюдмʼ яңгцяʼ ян : Тюˮуʼ Еся-Ебцˮя мяканда Недкода-Нюдя нултаʼ : . , . Ти пыда - хунˮмана ямб , мэʼмы таремʼ няна . Тедаʼ ямб вар Ңамгэ . едʼ , Мань тараˮ . мюселйʼ сидя няна яңгу . малхана поʼ , манэць ңэдакы мюдод пыдоʼ таремʼ илебтуʼ лымʼ хасавадыдаˮ ңани пыда таняʼ . ңэсоңгана сидяри ңэвы . мадаңга сидя мяˮ ңэбта иняʼ хадаңгун ңэя нултаʼ , : ( сидя сехэрэдревʼ няби Няхарˮ ма таремʼ нидась сертаңгуваʼ Ңаниʼ Еся-Ебцˮя мюд тевʼ Пяльсиˮ-Нябако пяʼ секадта мадаңга хунˮмана минхандуʼ ярʼ санэйʼ санаванда янʼ . нянаʼ мюдтамд . ңади пилиʼ яхад иле ядарңа хэванʼ ялякомʼ Няруйˮ моңгахаʼ ңоʼ тяхана Хаңглавиʼ илебтуʼ Пыда Сиˮив-Пяльсиʼ-Папакомʼ хэвувна татамʼ ямдаванда паныда Пяльсиˮ-Нябако вэняʼ ниня ңаˮ мюсебтуʼ Ян . мюсебтиʼ вадладунюʼ , сянад пыдар ! . тинад маˮ . Хуюмʼ Сятаний панʼ писедан . таремʼ : хантамʼ вэвоваʼ " ңамдтаʼ илеʼ . , пыда яхаңэ Пяльсиˮ-Нябако Сиˮив-Пялься нисян ёльцьңгана намдав харвʼ . " . . Тамна . ханеˮянда ңодʼ хаңглавыʼ ниня . , нивэн Сиˮив-Пяльсянда хэня мюсельяхаʼ ! Хадриʼ Пяльсиʼ-Нябакоʼ . ниня пыдар юдмянʼ : сиднаʼ ! , ма хаˮма тарцямʼ масьнюʼ хэв Ңэдалэйнюʼ пинʼ Нехэʼ хаядиʼ Тикавахана харта . Сиˮив-Пяльсяв теклы , , Муңгуда хэңгумʼ тыʼ , . . . , мань : , Сиˮив-Пялься писяʼ Тамна : нерндиʼ хантабаʼан хая ңамдёвы пинʼ ңэбта маланʼ . серкта . пыда янʼ , Саля нултаңгобˮнан харвʼ Сидя Вадумдабтув : ямʼ поʼ . : няна , ёнда тэвыдʼ , харцарёбтёвы Тикы . пюрманзь мэʼмы тюхунда ңудидуˮ Сянад сюрбъяхаʼ . . . хасаваʼ табцакэмʼ ниня Лад-Сэрˮ-Тэта ниңодабтувʼ : . ермняндиʼ нандиʼ , Симʼ сидʼ Пяльсиˮ-Нябако Пяльсиˮ-Нябако Сидя , . . , Пяльсиˮ-Нябако илеʼ таремʼ ирида мэсоʼ сэвнда хойʼ малхаданда ямбохона хойʼ таневы Таня . . иня Вэва ёлида пинʼ Сиˮив хартиʼ Нябаковаʼ ңэсь ? , тамна Савонд ма нисьтабтаʼ : яʼ нисетуʼ Мядоʼ пирʼ . Пяльсиˮ-Нябако Пяльсиʼ-Нябако , яңгувэдаˮ таремʼ нярхалйˮ мяʼ Муңгта ңоʼ ядалйˮ Сянд юнраʼ мада мюдмʼ лэт Пяльсиʼ-Нябакода паңграха яляʼ таремʼ яломъяхаʼ нерня ңэбтуʼ , , Ңэдалёда ңэсовыʼ . ңэвтолавы . хаˮавра Пяльсиʼ-Нябако Сянад Сиˮив саювʼ ёльцебин сит , Тяханда лабта нидмʼ Хадриʼ лырелабтасетыда саво ңобˮ илебтуʼ ңэвы Хаңглавиʼ . Мань . мюсебтуʼ хойʼ Пяльсиʼ-Нябако ямб ңэңгуданакы Муңгта ңэңгуданакы паңгарка таремʼ Мядон . Мань ңэдалёвавнан ңэдʼңаʼ ниʼ . ңэдлёда Пыдмбоховараʼ сэвнда турць Пяльсиˮ-Нябако . Пяльсиʼ-Нябако илевыˮ ңэбта . Таремгавадаˮ минанда ңамдёвыʼ мюдда , - таремʼ Сянд - няюʼ харвамʼ Сиˮив-Пяльсянда ямб яхавахана ңэсыʼ-ңацекыˮ хэвы ямб Пяльсиʼ-Нябакоʼ . ңэвтолвы " - саляхана мэлвын иле пуʼлю " явна Пяльсиˮ-Нябако ңэбта . Пяльсиˮ-Нябако пыда пилиʼ худада . пыда хасавадёвы Пяльсиʼ-Нябако ңодʼ ма ив Мань Лад-Сэрʼ-Тэта ёʼ . Сиˮив санэйʼ . ңэвы ядринʼ Сиʼив-Салтанаʼ ямб ямб таремʼ харвъямʼ пирцяхаʼ Сидя пыда ! таня мядоʼ тасиʼ серанʼ Нисяваˮ ! екан ! ямд Сиʼив-Сабтани - Пяльсиˮ-Нябако ма поʼ хорпюʼ серʼ хэвувнанда хой , паңгхана Лад-СэрˮТэга . ма Юдмян нибʼнанд Хаңглавиʼ-Ерв юрˮ мюдмʼ мюд хасавадёвы мюсевэхэʼ малхататиʼ Мядод ма илевамдуʼ та ма поʼ янʼ тинд : . Мядоʼ . Нюдя-Пяльсянʼ Хаңглавиʼ -Ерв хибяр пыда мякананда . Пяльсиˮ-Нябако хамадавы яляко иледиʼ ниня техэ ханˮңа Матˮ-Пяльсиˮ-Нябако Хаңглавы-Вэсако . ма мядоʼ Муңгда я - ңодʼ табцакэмʼ . хаи яханд тамбарңаˮ , , ! ңаниʼ ңэбта ңамгэваˮ . паны ! , - ңарка-Явʼ хэвувна юрʼ ңэвэхэʼ , тинд : Еся . яляʼ - . ңэсь нён , нидмʼ , . хэвувна Ялинзеˮэ-Тэта ниниʼ Ялинзе-Тэта сэврида нултаңгодакывˮ ңэдакы ңэбтуʼ Хадриʼ . , таремʼ ңэдˮна Сяʼны Пыда Таремʼ тинад таня Лэтдадиʼ ханˮңа вуньсямʼ мякаʼна мюсебтоʼ , сермня : Сиˮлероко-Тэта ңоʼ Савонд яндер . ма Хаңглавиʼ Пяльсиˮ-Нябако сидя . Пяльсиˮ-Нябако ңэвадайʼ Нюндя Хаңглавиʼ-Ебцʼ ңарка . Сиʼиври-Хасава ма . мюсебтоʼ пэрмэр сэрʼ Пыдар ямб пыдуʼ , пыда Тикында . сиˮлереˮэмʼ ниня . - тэнд Сеңгваханандиʼ яляʼ , хой Пяльсиˮ-Нябако , сяна хэвувнанда , ! таня Пяльсиʼ-Нябако Сяндʼ : - пыда Нюдя-Пяльсямʼ ма . Пыда иняʼ хэбцяндада : манэʼманда . Хаңглавыˮ-Ерв ётан ти Пыдар Пяльсиˮ-Нябако пыда : . Сиˮлерако-Тэта Мякта салмгартаˮ мяʼ нямна Сиˮив-Пялься малхана Хаңглавиˮ-Ерв-Вэсако ? нусь . пыда юнраʼ ниˮм ётан . Мядоʼ мэнаханда нинекыʼ харвхана хаенаʼ ма Пяльсиˮ-Нябако ңынмда Сидя хэви , хаясь Пяльсиˮ-Нябако янʼ , . пыда , ямбан : тютна ңэдалёда ңэсь хаерңаʼ сидямʼ . Сидя , . невхэвы нянда Хаңглавиʼ-Ебцанʼ ңади Харвабта ямʼ , . таня . ма ётˮ ёльцеби Саляʼ ма тамбамъяхаʼ сидкад сидя , янʼ силереʼэмʼ хэбцяндада сидя еся Мядонда-Хасавамʼ ниня Тевʼ нямна . пыда вэвась тумдодоңгу . : Тикавахана . янʼ Маханий ямбан ядалйʼ няби Недконда-Нюхунда нидмʼ . ханеʼяда : пыда Пыдар ? , минда Хаңглавиˮ-Недко сидя таремʼ Тайна Нюдя-Пяльсянʼ саңода . тирʼ сиˮив . нултаʼ ниня . Пяльсиˮ-Нябакоʼ . хасавадёвы тарця пыда хаˮавра тинд Лад-Сэрˮ-Тэтаʼ ермеңгуʼ нумгана мюʼ еканʼ ни сава - хаивы Мань Тебтад . лядпи - сэвнда Тайна . Пяльсиˮ-Нябако мадаңга . Пяльсиˮ-Нябако , таремʼ таня хэвы юрʼ тевʼ " - . . Нултаданёʼ вэсодуʼ инямʼ илеʼ Пяльсиˮ-Нябако сёвдаʼ сидя Хаңглабиʼ-Ебцʼ харвˮямʼ сидя . ңэя Пяльсиˮ-Нябако мадаңга , . ңадимяʼ манэˮрись тамбамъяхаʼ пыда симʼ я ңате , сырңан Мань таремʼ серʼ Няби хунˮмана моңга Пяльсиˮ-Нябако саңода Пяльсиˮ-Нябако еяʼ ? Пяльсиʼ-Нябако нибˮнанд , юнраʼ , Хаңглавыʼ серңгун няювʼ , ? саңода . хасавадёвыˮ ңэрёй тобта теклыʼ енъя еся яңгоя ёльцебин манзабтаˮ Та ма : ңаниʼ хаянёʼ Ялинзе-Тэта , . ңадимяˮ нись ниңгодабтувʼ ңэдалэйнюʼ нултаданёʼ хунанда ңэда тутˮ Тенд ямданалйʼ понʼ Тохово , . . вэва . Пяльсиˮ-Нябако мюдмʼ яңгу Хибян Нисянаʼ , , ? сиˮив . паны . пэрңадаʼ ? : вунида , татамʼ , сиˮив Пыда Хаңглаваʼ-Вэсако-Нисяда Не-Папакондуʼ Нюдя-Пялься тэввэн нултаңгобˮнан мюдмʼ мядуда Няхарˮ ? Хадриʼ . ! Нюдя-Пялься Сидя , манэць ңэбат Сиˮлероко-Тэта , , ңади Пяльсиˮ-Нябако таневыʼ ңэвтадаʼ сиңганя . нелнаявы пяда ңэдакыʼ мюдмʼ Пяльсиң-Нябако Хаңглавиʼ тутамʼ ваңгʼ таремʼ ханеˮянда . яˮавлын Тамна таремʼ мюдамда Харт илебтуʼ ңэдакы хорпиманзь сиʼив харта , . ңэдалёда Сиˮлерако-Тэта сиңганя Сиʼив-Вытанаʼ сиңгы тюн . юрˮ . . инямʼ пиʼ Пяльсиʼ-Нябако . нидявʼ нидуʼумʼ хибяр Ян : Таремʼ ябтокодарявʼ . . Хувыʼ ма ямб Сяндʼ Пяльсиˮ-Нябако маʼ Тикавахана Пяльсиˮ-Нябако няʼ мяˮ таремʼ Тикы Тоˮма : лядпи ма Хаваеванʼ . нерндиʼ . мюсельяхаʼ мяˮ , санаʼ , . тиндʼ - мандакы таремʼ , . идан . сят харваʼ ңэдакы сидя няби ңулиʼ юрʼ яхаданд янʼ сяˮны ядоʼ , тюн . . хунанда хубта . пихий пуць ңэвы саңода ңуˮумнандуʼ яханандаʼ ңобˮ тикы . Пяльсиˮ-Нябакоʼ хэвувна сиˮив ханʼ Сиˮив-Парнэр тутʼ Хаңглавиʼ-Ебцʼ сятаний ханя Сянад Вэсакомʼ хаңгалава Ңэда , " . Лад-Сэрˮ-Тэта Харта , выңэ лы харв янʼ - ханʼңа тюˮуʼ пыда янʼ палы ңэсось хэвндадуʼ няʼ , хэванʼ , саювʼ маˮ , . ! сырңа Мядоʼ Ялинзеˮэ-Тэта сидя : . таремʼ ңатемʼ мань . яхананда тяхананд , Мядоʼ . мюдан сыласеты туˮ ихинянда инямʼ Сиˮив-Сесавэй сят Пыда . , нимʼ хасавадёвы : тинад хэв ямбан Сиˮив-Пялься сёнзяда ңэсы ямбанʼ сидкад мяˮ Хаңглабиʼ вуни Пыда Сиʼ ма ңоʼ - лохолабтада Нябаковаʼ панын пахаңгана я Тарця Сабтана Яʼ Ңамгэ Пыда . . сиˮив Пяльсиˮ-Нябако юˮ . Пыда мюсебˮнандиʼ не сёбериʼ тиндʼ нянда ңэсыʼ-ңацекыˮ Нябакомʼ нивʼ мэˮэмы пуңь серыда Пяльсиˮ-Нябако Ебцхад сидя тара тинад хартиʼ Пяльсиˮ-Нябако нимʼ илевыʼ сермня пяр ямбохона Нюдя-Пялься , ңабтеня Nekem kellene hordanom a kapucnitokat. Ha tovább habozok, dühös lesz. Amint csak megérkezett, megkérte Hét-Pjalszja-Nővére kezét. Ott megállt. Legifjabb-Leánykája azt mondta: "Melyik oldalról álljak meg? Amíg ott éjszakáztak, nem történt semmi. Kijössz-e abból? Bal oldalról állok hát meg." - Tíz évvel ezelőtt Atyánk elment Hanglavi földjére. Ezek bizonyára a Hét-Pjalszja [sátrai]. - Én-Hét-Pjalszjám! Egyszer Hét-Pjalszja-Nővére készülődni kezdett az útra [haza]. Bár élnétek itt egy évet [velünk együtt]. Hét-Pjalszja-Nővére előhúzott egy szőnyegverő hosszúságú nyílvesszőt. Nem akarunk meghalni. Nagyon ügyes! A hegyen tíz nagy sátor. Szilerako-Rénszarvaspásztor szája sarkai mosolyognak. Sok jó embert megöltél. Nyílvesszőket készít fából. Még két ilyen karavánt vezetek majd vissza magammal. Bocsáss meg, kérlek! A nyílvesszők akkorák, mint az ő [Jalinze] karja. A közelükben a Hét-Hanglavi, ők ültek. A nyílvesszők alkarnyi szélesek. Szilerako-Rénszarvaspásztor csak annyit tudott mondani: Öreg-Hanglavi-Atya azt mondta: Odament az ő Hét-Pjalszjájához [bátyjaihoz]. Szilerako-Rénszarvaspásztor, meglátván őket, leeresztette a lábát [a szánról]. Hét-Pjalszja azt mondja: És akkor el is kezdtek vándorolni. Ki tudsz-e jönni ebből a Bölcsőből? A két hosszú karavánt, a karavánokat nem veszítem el. - Gyerekek, szórakoztassátok a Vendéget, játsszatok vele! A Tábor-Emberei odavitték Hét-Pjalszja-Nővérét a két vörösfenyőhöz. Egy utazó odajött utazószánon. A szeme fehérje Hanglavi földje felé villant. Bizonyára azt mondja: Amíg aludtak, nem történt semmi. Lad-Szer-Rénszarvaspásztor ottmaradt. Mindkét vörösfenyőt odavitte a sátrakhoz. Így hát Hét-Pjalszja-Nővére bal oldalról állt meg. Felfelé repül. Csak ne felejts el minket! - Hét-Pjalszja-Nővére már biztosan beleült. Elmegyek megkeresni Atyánk koponyáját. Hét-Pjalszja-Nővére ment tovább. Előttük nagy szánján Szilerako-Rénszarvaspásztor pihent. Mennem kell. Elmegyek [Hanglavi] földjére. Hét-Pjalszja-Nővére két hosszú karavánt készített elő. A szeme fehérje Hanglavi földje felé villant. Hét-Pjalszja-Nővére újra vándorolni kezdett. "Melyik oldalról menjek oda? Inkább nekem kellene hordanom a férfiruhátokat. - Hét-Pjalszja-Nővére, tervezek a te földedre menni! Látható helyen megálltak. Ezeket a szavakat mondván ment tovább. Hosszan vándorol, röviden vándorol-e, egyszer az útján sátrak tűntek elő, tíz nagy sátor. - Mi történt nálunk? Két tábort kell őriznem. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: - Ha elmentek, hát menjetek el, de nem visztek magatokkal semmit. - Akár hallottatok [rólam], akár nem, én lennék Legifjabb-Pjalszja. A Vas-Bölcső az égbe emelkedik. E láncok végén Vas-Bölcső függött. Hét-Pjalszja-Nővére az ülő férfiak közelében megállította a rénszarvasait. Megint vándoroltak tovább [a húgával]. Hanglavi földjére, földjére indulsz. Hanglavi-Főnök és Legifjabb-Hanglavi maradtak meg a gyerekekkel és unokákkal. Amikor aludtak, nem történt semmi. Lad-Szer-Rénszarvaspásztor azt mondta: Többet vissza hozzám ne gyertek. Azt mondta: Tíz nagy sátor, előttük nagy szánján Lad-Szer-Rénszarvaspásztor pihent. Ha kitör a baj, azt tudni fogom. Bizonyára ő volt Szilerako-Rénszarvaspásztor. A sátrába érkezett, azt mondta: Nagyon szélesek voltak, a széltük hét férfi ölelés. Hét-Pjalszja-Nővére felvette a maga ruháját. Hét-Pjalszja-Nővére a távolba nézett, [még] hét napos útnyi, hét napos útnyi messzeségbe. A Hét-Pjalszja földje nagyon erős. Engem asszonynak vélsz? Vada-Szjudbabc [az ének] megy a síkságon, hol leereszkedve, hol felemelkedve. Hét-Pjalszja-Nővére megrántotta a gyeplőt. Hét-Pjalszja-Nővére ott is maradt, három évet él. Hét-Pjalszja-Nővére meg sem állt. Ha bal oldalról megyek oda - hét föld lakói rajtam nevetnek majd." A távolból egy utazó utazószánon érkezik. - Ha jó szándékra nem jössz, rossz szándékkal jövök. Hosszan vándoroltak, röviden vándoroltak-e, Hét-Pjalszja-Nővérének útján sátrak tűntek elő. - Legifjabb-Pjalszja, kérünk, hagyd abba! Hét-Pjalszja-Nővére leereszkedett a fák tetejéről, a két óriási vörösfenyőt kihúzta gyökerestül. A két hosszú karavánt, a karavánokat nem veszítem el. Ha idejön, [abból] semmi jó nem lesz. A Hanglavi-Bölcsőből kijössz-e, tudsz-e? Vas mellvértjeik ragyognak a napon. A földfok végén, oldalt hétszáz sátor állt. Hét-Pjalszja-Nővére még azt mondta: Nevetsz rajtam. Aztán Hét-Pjalszja-Nővérének tekintete hét napos útnyi, hét napos útnyi messzeségbe tévedt. "Ott minden jól van!" Három év múlva Hanglavi-Főnök-Öreg azt mondja a Legifjabb-Lányának: Hosszan élnek, röviden élnek-e, a távolban karavánok jelentek meg. Nagy szánjaikon ülve beszélgetnek. "Hogy élnek a sátraidban?" Lent, a vörösfenyők gyökerénél hét vastábla volt. Hanglavi-Legifjabb-Lánya találkozik veled. A sátraknál, szánakon az ő Hét-Pjalszjája beszélget. - Ki vagy te? Hanglavi-Főnök azt mondta: Felszerszámozott négy fehér [rénszarvas]bikát. Ezek persze Hanglavi sátrai voltak. Lad-Szer-Rénszarvaspásztor elterült a szánján. Egyik oldalról Heten hátrafelé húzzák, másik oldalról Heten előre tolják. A szája széle kiszélesedett, bizonyára azt mondja: Csak mosolyog. Nem néztél engem eleget három éven át? Valamennyit vándoroltak, megjelent előttük egy domb, fatuskóhoz hasonló, amelyen még egy utazó állt meg. Hét napnyi útra egérnyom sincs. Lad-Szer-Rénszarvaspásztor régóta vár rám. Mindkét hosszú karavánt, a karavánokat elveszíted. Hét-Pjalszja azt mondta: Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: - Nem akarok meghalni. Így élnek. "Mit nézel? Hosszan éltek, röviden éltek-e, egyszer a távolból feltűnt egy utazó utazószánon, két világos rénszarvasa van. Csak most hallottam tőled. Hét-Pjalszja-Nővére kiment az utcára, azt mondta: A magad ruháját, a ruhát vedd fel! A hétszáz sátrat ezekkel a vörösfenyőkkel két oldalról lesöpörte, a hétszáz sátrat a két vörösfenyővel szétgyúrta, szétnyomta. Szilerako-Rénszarvaspásztor ottmaradt. Két hosszú karavánt felszerszámozok! Azt mondta: Hosszan vándorolnak, röviden vándorolnak-e, hétszáz sátor, sátor jelent meg. Hiszen mindenki, aki Hanglavi földjére indul, vissza már nem fordul. Két fehér alapon fekete foltos rénszarvason utazott. Hét-Pjalszja-Nővérét, a Nővért látva leeresztette a lábait, odament [hozzá]. A hírnevetek hét földön mindenhová elér. Ő a Főnökasszony. Ilyen szép arc, arc elpusztul. 11. Hét-Pjalszja-Nővére [pjalszja = olyan szövet- vagy bőrdarab, amelyet a női nadrágok elejére varrnak] Hét-Pjalszja-Nővére eleresztette őt. Röpülni kezdtek a nyílvesszők. Hét napig csak úgy pengenek a húrok. - Már három éve éltek [együtt], de gyermeketek nincs. A két hosszú karavánt, a karavánokat nem veszítem el. Elnézett a távolba. - Mit nézel? - A te földedre tervezek menni. - Hét-Pjalszja-Nővére, a rénszarvasod orra jobbra állt. - Hét-Pjalszja! Leszerszámozták a rénszarvasokat. Hosszan, röviden vándorolt-e, elől a hegyen tíz nagy sátor áll. Egyet [nyilat] sok harcos közé ereszt úgy, hogy út keletkezik. Ha bármi történik, mi csak gyenge férfiak vagyunk. Akkor Jalinze-Rénszarvaspásztor arcának egyik fele olyan lett, mint az éjszaka. Elment mellette. Atyánk nem tért vissza. A távolban utazók tűntek fel, [hosszú farokként] kígyóztak, mint az olvadt, égett föld. A nyílvesszők alkarnyi szélesek. Úgy egy tucat sátor állt ott. Akkor Szilerako-Rénszarvaspásztor arcának egyik fele olyan lett, mint az éjszaka. Nem gondolkodtok, folyton pihentek. Előtted sokan mentek oda, soha nem tértek vissza. Hét-Pjalszja-Nővére (Hatodik-Pjalszja-Nővér) elkapta a kezét, kirángatta az utcára, az Öreget fel-le rázza. - Te magad vagy a legidősebb, te vagy a főnökasszony. - Jöjjetek jó időre vendégségbe! Akkor nem maradtok életben. Fából nyílvesszőket készít. - Hét-Pjalszja-Nővére, mostanra már a Hanglavi-Bölcsőben ülsz. Az azt mondja: Azt mondta: Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Ezen felül két hosszú karavánt vezetsz. A Nővérünké. - Most utazz az én utamon [a szán nyomain]. Hét-Pjalszja-Nővére ott megállt. Két világos rénszarvason utazott. Bizonyára ő volt Jalinze-Rénszarvaspásztor. Azt mondta: Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Azt mondta: Hét-Pjalszja azt mondta: Lad-Szer-Rénszarvaspásztor megragadta a rénszarvas nyakán a szőrt. - Ez nem a mi dolgunk. Senki nem jön hozzájuk, senki nem megy el. Hét-Pjalszja-Nővérének tekintete [még] hét napos útnyi, hét napos útnyi messzeségbe tévedt. A két asszony még vándorol. Megállok hát jobb oldalról." Hanglavi-Főnök-Öreg a Leányának két karavánt, két hosszú karavánt készített elő. Mint egy kisfiú, a szán oldalához dőlt. Ha bal oldalról állok meg - hét föld lakói rajtam nevetnek majd." Úgy leszerszámozta a karavánt, hogy a szán díszeinek egy darabkája sem súrolta a földet. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: A Hét-Előre-Toló és a Hét-Hátrafelé-Húzó Hét-Parnge-[Boszorkány] és Hét-Szeszavej-[Ördög] volt. A hétszáz sátor láttán Hét-Pjalszja-Nővére elkezdte felállítani a saját sátrát. Hosszan éltek, röviden éltek-e, Hét-Pjalszja-Nővére Hét-Pjalszja-Bátyjaknál volt a sátorban. Hanglavi-Főnök-Legifjabb-Fia jött kérőbe Hét-Pjalszja-Húgáért. Akkor Hét-Pjalszja-Nővére a sátrába ment. Ha jobb oldalról állok meg, Lad-Szer-Rénszarvaspásztornak rossz a természete. Sok harcos volt, a megérkező sok harcos jöttében kihúzta a nyílvesszőket. Úgy kellett lennie, hogy ezek a fák azon a helyen álltak, ahol hét föld lakóit megölték, halálosak voltak ezek a fák. Közeli helyeken ilyen Férfit nem láttunk. - Nem tudok [menni]. Erről a helyről ahogy elkezdett vándorolni, egyre csak vándorol. Lad-Szer-Rénszarvaspásztor, ő hét földön a legerősebb, nincs vele egyenlő. Ott messze, a keserűvizű tengernél, a tengeri földfokon hétszáz sátor áll. A sátrak előtt nagy szánján Jalinze-Rénszarvaspásztor pihent. Hét-Pjalszja-Nővére akkor abbahagyta az öldöklést. - Hét-Pjalszja-Nővére, mostanra már a Hanglavi-Bölcsőben ülsz. Nem néztél engem eleget három éven át?" Azt mondta: Valamennyi ideig vándoroltak, Hanglavi földje messze volt. Jalinze-Rénszarvaspásztor szája sarkai mosolyognak. Hét-Pjalszja-Nővéréhez ment. Legifjabb-Pjalszja ruhája a nővérnek kicsit nagy. Élnek tovább. - Hét-Pjalszja-Nővére, a rénszarvasod orra jobbra állt. Mindkét hosszú karavánt, a karavánokat elveszíted. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Hét-Pjalszja-Nővére elgondolkodott és azt mondta: - Én-Hét-Pjalszjám, most már nincs baj, nincs semmi rossz dolog. A rénszarvasaim felét odaadom. Hét-Pjalszja-Nővére csak néz. Hét nap alatt Hét-Pjalszja-Nővére mindent véres folyóvá változtatott. Megkérte Hét-Pjalszja-Nővére kezét. Két tábort őrzök. Egyszer Hét-Pjalszja-Nővére kiment az utcára. A kezdetétől végig a part mentén száz sátor állt. Így élnek. Hosszan vándorolnak, röviden vándorolnak-e, megint sátrak tűnnek elő. Hét nap múlva csak ketten maradtak: Szilerako-Rénszarvaspásztor és Jalinze-Rénszarvaspásztor. Ilyen szép arc, arc elpusztul. Megállt. - Hét-Pjalszja-Nővére, a rénszarvasod orra jobbra állt. Hét-Pjalszja-Nővére meg sem állt. Hét-Pjalszja-Nővére megrántotta a gyeplőt, és [a húgával] vándoroltak tovább. Hét-Parnge-[Boszorkány] a vasláncot hátrafelé húzza, Hét-Szeszavej-[Ördög] előre tolja. A szeme fehérje Hanglavi földje felé villant. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Hét-Pjalszja-Nővérét beültették a Vas-Bölcsőbe. Te felveszed az én ruhámat. - Talán nem Férfi. - Asszonyok, vándoroljatok tovább, magatok vándoroljatok! - Felőlünk elveszhet. A vaslánc éles széle [is] a szőrt elvágja, elvágja [úgy, hogy a szőr lerepül]. - Ki az a Hét-Pjalszja-Nővére? Hét-Pjalszja-Nővére elgondolkodott és azt mondta: A rég megölt emberek csontvázai fehérlenek, mint a száraz ágak, a nemrég megöltek még mozognak. Hanglavi-Leány hol Hét-Pjalszja-Nővérére, hol Legifjabb-Pjalszjára néz. Jobb oldalról ment közel. A nagy tengerbe egy földfok nyúlt ki. Nagyon magasak voltak, a könnyű felhők közepéig értek. - Hét-Pjalszja-Nővére, téged várlak, régóta várlak. "Melyik oldalról kellene megállni? - Legifjabb-Pjalszja! A vastáblák éles széle a szőrt elvágja, elvágja [úgy, hogy a szőr lerepül]. Még két ilyen karavánt vezetek majd vissza magammal. Ő is [mindent] tudni fog. Reggel Hét-Pjalszja-Nővére utazószánnal elment a sátrakhoz. Hét-Pjalszják azt mondták: - Nem megyek. - Ha jó szándékra nem jössz, rossz szándékkal jövök. - Ki az a Hét-Pjalszja-Nővére? E vörösfenyők tetejéről vasláncok csüngtek le. A sátrakkal szemben, elülső szánján Lad-Szer-Rénszarvaspásztor ül. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondja: Megint vándorolnak. A Legifjabb-Leánykámat, Leánykát odaadom [neked] fizetség nélkül. Most már bizonyos, a koponyája forgolódva csiszolja a fát Hanglavi földjén. - Hét-Pjalszja-Nővére, Hanglavi földjéről, Hanglavi földjéről visszatértél. Meg kell keresni Atyánk koponyáját. Hét-Hátrafelé-Húzót, Hét-Előre-Tolót, Hét-Szablyást a Vas-Bölcső mind lekaszabolta [a vas-széleivel]. Jalinze-Rénszarvaspásztor azt szólta [utána]: Az egyik a Húga karavánja volt, a másik Hét-Pjalszja-Nővérének a saját karavánja. Hanglavi-Főnök azt mondta: Utána megünnepelték az esküvőt. Amikor felugrott a vörösfenyők tetejéig, a Vas-Bölcső megingott, a Vas-[Bölcső] felborult. Elment. Jalinze-Rénszarvaspásztor megállt. Akkor Hét-Pjalszja-Nővére kiment a maga sátrába. Pjalszja-Húga [és ő] két hosszú karavánt vezetnek. Húgodat nem vesztetted el. A szája széle kiszélesedett, bizonyára azt mondja: Jalinze-Rénszarvaspásztor ottmaradt. Akkor Hanglavi-Főnök azt mondta: Letérdelve és könyörögve azt mondták: Hét-Pjalszja ezt látván, mint a vedlő ludak, görnyedten elkezdtek futni sátraikhoz. Nem megyek [előre az utazószánon], rá kell néznem a sátraimra, hogy mennek ott a dolgok. Hét-Pjalszja-Nővére a Húgát oda is adta. A vezérünké. Ennek a híre hét napnyi messzeségre terjed el. Leeresztette a lábait, Hét-Pjalszja-Nővéréhez ment. Az óriási Vas-Bölcső lefelé ereszkedett. A szája egyik sarka éppenhogy elmosolyodott. Még két ilyen karavánt vezetek majd vissza magammal. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Hosszan, röviden vándoroltak-e, egyszer megállt előttük a dombon egy utazó. Akkor Legifjabb-Pjalszja elment. A sátrakkal szemben, a szánakon Jalinze-Rénszarvaspásztor ült, fából nyílvesszőket faragott. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: - Így semmire se vagytok jók! Ott, a távolban útjába akadt a keserűvizű tenger. Amint látható, ő volt Lad-Szer-Rénszarvaspásztor. - Holnap megtartjuk az esküvőt. És a távolban minden pusztaság lesz. Azt mondta: Megérkeztek hozzájuk. Legifjabb-Pjalszja felvette a maga ruháját. Ne siess aludni [vele]. Éjfélkor Öreg-Hanglavi keze az utcáról besiklott a rénszarvasszőr-takaró alá, a fej környékén. Hosszan, röviden éltek-e, egyszer Hét-Pjalszja-Nővére bement a Hét-Pjalszja sátrába. Hét-Pjalszja-Nővére elgondolkodott és azt mondta: Vas mellvértjeik ragyognak a napon. Mindkét hosszú karavánt, a karavánokat elveszíted. - Azért, hogy ezentúl nálad halálos fa, fa ne legyen! Attól a helytől hosszan, röviden vándoroltak-e; egyszer előttük állt egy hegygerinc, farönkhöz hasonló. Íme vándorolni kezdtek. - Legifjabb-Pjalszja, vesd le a ruhádat, én veszem fel. Azt mondta: Nézni fog téged, próbál felismerni. Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Azután Hét-Pjalszja-Nővére azt mondta: Az Ifjabb-Leánykámat vizsgáltam, nem téged. Aztán hosszan, röviden éltek-e, Hét-Pjalszja-Nővére a sátrából kijött az utcára. Legifjabb-Pjalszja levetette a ruháját. Hosszan vándorolnak-e, nem-e, nem mondom meg. Engem [asszonynak] vélsz, nevetsz rajtam. "Nővérünk bizonyára a Hanglavi-Bölcsőben ül." Elment. Utána megtartották az esküvőt. Kicsit kicsiny volt [a ruha]. Ott a távolban, a dombon egy tucat sátrat látni. Nagyon bátor vagy! Szilerako-Rénszarvaspásztor ottmaradt. A Hanglavi-Leány egyre csak nézi Legifjabb-Pjalszját. Ügyes vagy! Őszi időben, a sötétben éjfélkor odamegyek, ott majd megtudom. - Miről vagytok hát híresek hét földön? A Vas-Bölcső éles széle a szőrt elvágja, elvágja [úgy, hogy a szőr lerepül]. Hét-Férfi, sapkában, szablyát tartanak [készenlétben]. Az Öreg letérdel, könyörögni kezd és azt mondja: A sátrakkal szemben Szilerako-Rénszarvaspásztor pihen a nagy szánján. Ott a távolban, a dombon egy tucat sátrat látni. Hét-Pjalszja-Nővére felugrott. Hét-Pjalszják azt mondták: Minek hordtok férfiruhát, ha nem vagytok jók semmire! Azt kérdi: A híretek hét földre elér. Azt mondd neki: És most el akarok menni. - Legifjabb-Pjalszja e három év alatt a ruhám szegélyét sem rebbentette meg. A sátrak mögött, kicsivel távolabb két vörösfenyő állt. Lad-Szer-Rénszarvaspásztor sátrai jelentek meg. Egyszer hétszáz sátor jelent meg előttük. Hanglavi földjére, földjére indulsz. Azt mondta: Nyíl nélkül maradtak, oldalra futottak. Nála kérjétek meg a [Húgunk] kezét. Reggel megint vándorolni kezdtek. Hét-Pjalszja-Nővére kijött fogadni a karavánt. Csak most hallottam tőled. Ilyen szép arc, arc elpusztul. Két rénszarvason jött, két szürkén. Hét-Pjalszja-Nővére megrántotta a gyeplőt, és [a húgával] vándoroltak tovább. Azon a hegygerincen egy utazó állt meg, két fehérhomlokú rénszarvason utazott. Megtalálod a karavánomat. A tekintete a távolba tévedt. Azt mondta: Azt mondod: Hét-Hanglavi földjére indulsz. Vedd le a ruhámat! Felvette a Nővére ruháját. Долго кочует, недолго ли кочует, однажды на ее пути чумы показались, десять больших чумов. - Умирать совсем не хочу. Ваши капюшоны лучше бы я носила. Пока ночевали, ничего не случилось. Он деревянные стрелы делает. Один - Младшей-Сестры аргиш был, другой - собственный аргиш Старшей-Сестры-Пялься. Старшая-Сестра-Пялься вот и остановилась с левой стороны. Уйдешь ли из нее? Старшая-Сестра-Пялься подумала и так сказала: 11. СЕСТРА-СЕМИ-ПЯЛЬСЯ Так и живут. Стрелы - в рукав толщиной. Она так сказала: А теперь я уйти хочу. В конце мыса, в стороне, семьсот чумов. Как мальчик, сбоку на сани присел. - Старшая-Сестра-Пялься теперь уже села. - Старшая-Сестра-Пялься, у оленя твоего нос направо был. Два длинных аргиша, аргиши не потеряю. Если он сюда придет, хорошего не будет. - Старшая-Сестра-Пялься, собираюсь в твою землю прийти! Семеро-Мужчин в шапках сабли [наготове] держат. Два стойбища мне караулить надо. Старшая-Сестра-Пялься с вершин деревьев спустилась, две огромные лиственницы с корнями выдернула. Долго жили, недолго ли жили, издали аргиши показались. Старшая-Сестра-Пялься так сказала: Меня считаешь, женщиной считаешь? Наутро опять стали кочевать. - Если уходите, то уходите, ничего не уносите. Лад-Сэр-Оленщик сказал: На своих больших санях [сидя], они беседуют. Старшая-Сестра-Пялься там и осталась, три года живет. За семь дней Старшая-Сестра-Пялься все в кровавую реку превратила. Половину оленей моих отдам. В полночь с улицы около изголовья под краем нюка Старик-Ханглавы руку просунул. Старик-Ханглавы-Отец сказал: Ханглавы-Хозяин так сказал: Уехал. На конце тех цепей висела Железная-Колыбель. Как только подъехал, стал сватать Старшую-Сестру-Пялься. Очень толстые они были, толщина их - семь мужских обхватов. Старшая-Сестра-Пялься вверх прыгнула. - По-хорошему не хочешь - по-худому приду. Тут Младший-Пялься поехал. Лад-Сэр-Оленщик давно меня ждет. Ты в землю Семи-Ханглавы направилась. Надо мной смеешься. Хозяин-Ханглавы и Младший-Ханглавы с детьми и внуками остались. Если остановлюсь с правой стороны, у Лад-Сэр-Оленщика характер плохой. В ближних местах такого Мужчины мы не видели. Взгляд ее вдаль ушел. [Он] на двух белых в черную крапинку оленях ехал. Тут и остановилась. Младшая-Дочка его сказала: Люди-Стойбища повели Старшую-Сестру-Пялься к двум лиственницам. Скажешь: Сказав такие слова, назад пошел. Она спросит: Старшую-Сестру-Пялься, Старшую-Сестру увидев, ноги спустил, [к ней] пошел. Очень высокие, до середины легких облаков доходили. Оба длинных аргиша, аргиши свои потеряешь. - Ребята, Гостящего-Мужчину позабавьте-ка, поиграйте с ним! Только нас не забывай! - Кто это - Старшая-Сестра-Пялься? Старшая-Сестра-Пялься сказала: Оленей распрягли. В Ханглавы землю, в землю направляешься. Около них - Семеро-Ханглавы, они сидели. «С какой стороны остановиться? Запрягла она четырех белых [оленей]-быков. Еще два таких же аргиша с собой приведу. Края губ его зашевелились, он говорит, наверное: Только сейчас от тебя услышал. Я поеду искать череп нашего Отца. Как видно, это был Лад-Сэр-Оленщик. Он сказал: - Два длинных аргиша, аргиши не потеряю. Тут у Оленщика-Ялинзе одна сторона лица как ночь стала. Из этой Колыбели сможешь ли уйти? На двух [оленях] едет, на двух серых [оленях]. Из Колыбели-Ханглавы уйдешь ли, сможешь ли? Семеро-Пялься так сказали: - Старшая-Сестра-Пялься, к этому времени ты уже в Колыбели-Ханглавы. Снова кочуют. Он так сказал: Старшая-Сестра-Пялься на улицу вышла, она сказала: Пока спали, ничего не случилось. Вашу мужскую одежду лучше бы я носила. Вы совсем не думаете, все отдыхаете! Старшая-Сестра-Пялься только смотрит. Еще два таких же аргиша с собой приведу. Однажды Старшая-Сестра-Пялься стала готовиться к кочевке [домой]. Старшая-Сестра-Пялься сказала: Старшая-Сестра-Пялься свою одежду надела. В свой чум приехала, сказала: - Три года уж вы живете, а у самих ребенка нет. Долго, недолго ли кочевала, впереди на горе десять больших чумов стоят. Молодец! Сколько-то они кочевали, впереди них [появилась] сопка, похожая на пень, на которой остановился еще один ездок. Перед чумами на своих больших санях Ялинзе-Оленщик отдыхал. Семеро-Пялься, увидев это, как линяющие гуси, согнувшись, прятаться побежали к своим чумам. Опять живут. У Старшей-Сестры. Я же поеду [вперед налегке], надо на чумы мои посмотреть, как там дела. Силерако-Оленщик так и остался стоять. Старшую-Сестру-Пялься стал сватать. Младший-Сын-Хозяина-Ханглавы стал сватать Младшую-Сестру-Семи-Пялься. Если беда грянет, я ведь знать буду. Так и живут. За чумами, немного поодаль, две лиственницы стояли. Через семь дней только двое остались: Силерако-Оленщик и Ялинзе-Оленщик. Старик кланяется, умоляет и говорит: Старшая-Сестра-Пялься его отпустила. Старшая-Сестра-Пялься сказала: Оба длинных аргиша, аргиши потеряешь. Старшая-Сестра-Пялься Младшую-Сестру вот и отдала. Слава ваша по семи землям везде ходит. Тут Старшая-Сестра-Пялься в чум свой пошла. Издали один ездок налегке едет. - Младший-Пялься, сними свою одежду, я [ее] надену. Без луков остались, в сторону побежали. Старшая-Сестра-Пялься говорит: Старшая-Сестра-Пялься сказала: Внизу у корней лиственниц - семь железных плах. Старшая-Сестра-Пялься сказала: - Кто ты? Тот говорит: Снова [с сестрой] стали кочевать. Младшая-Дочь-Ханглавы тебя встретит. Пожалуйста, прости! В осеннюю пору в темноте, в полночь, я приду, там и узнаю. До тебя многие [туда] ходили, назад никто не возвращался. Весть о вас пойдет по семи землям. Младшую-Сестру не потеряла. Вверх летит. Ноги спустил, к Старшей-Сестре-Пялься пошел. Семь-Парнгэ-[Ведьм] железную цепь назад тянут, Семь-Сесавэй-[Чертей] вперед толкают. На том хребте один ездок остановился, на двух белолобых оленях он ехал. Железные нагрудники их на солнце сверкают. Старшая-Сестра-Пялься сказала: Такое красивое лицо, лицо погибнет. У Ялинзе-Оленщика углы губ улыбаются. Наверное, с левой стороны остановлюсь». Лад-Сэр-Оленщик, он ведь тоже на семи землях самый сильный, равного ему нет. Что-то случится, мы ведь люди слабые. Семеро-Пялься говорят: Вдаль посмотрела. Однажды Старшая-Сестра-Пялься на улицу вышла. Вада-Сюдбабц по равнине, в низинах опускаясь, то поднимаясь, идет. - Так вы никуда не годитесь! Это, наверное, [чумы] Семи-Пялься. Стрелы - толщиной с рукава. Я не тебя - я Младшую-Дочку испытывал. Хозяин-Ханглавы-Старик [Дочке] своей два аргиша, два длинных аргиша приготовил. Долго, недолго ли жили, однажды Старшая-Сестра-Пялься пошла к чумам Семи-Пялься. Ведь все, кто отправляется в землю Ханглавы, обратно не возвращаются. - Старшая-Сестра-Пялься, из земли Ханглавы, из земли Ханглавы ты вернулась. Старшая-Сестра-Пялься вдаль посмотрела, еще на расстояние семи [дней] пути, дней пути. А дальше все равниной становится. Одежду Старшей-Сестры надел. Хоть бы один год вы прожили здесь [вместе с нами]. Вот и кочевать стали. С того места долго, недолго ли кочевали они; однажды впереди них встал хребет, похожий на колоду. К ним подъехали. Свою одежду, одежду надень! Потом Старшая-Сестра-Пялься сказала: На горе десять больших чумов. Чуть-чуть, одним уголком рта улыбнулся. Старшая-Сестра-Пялься навстречу аргишу вышла. Там, вдали, на холме с десяток чумов виднеется. Долго жили, недолго ли жили, Старшая-Сестра-Пялься у Семи-Пялься-Братьев в чумах была. Он так сказал: К [Братьям] своим Семи-Пялься подошла. Старшая-Сестра-Пялься вожжи дернула. - Ты сама у нас старшая, ты сама - хозяйка. Умирать-то мы совсем не хотим. - В гости по-хорошему приезжайте! У чумов на санях своих Семеро-Пялься беседуют. Семеро-Пялься сказали: Ялинзе-Оленщик там и остался стоять. Там, вдали, на холме с десяток чумов виднеется. Силерако-Оленщик только [успел] сказать: Два длинных аргиша запрягу! Ялинзе-Оленщик остановился. Старшая-Сестра-Пялься снова стала кочевать. Десять больших чумов, перед ними на своих больших санях Лад-Сэр-Оленщик отдыхал. Семь дней только тетивы стучат. На виду у семисот чумов Старшая-Сестра-Пялься свой чум начала ставить. Пошел к Старшей-Сестре-Пялься. - Женщины, вы кочуйте дальше, одни кочуйте! Перед ними на своих больших санях Силерако-Оленщик отдыхал. - Слыхали вы или не слыхали, а я буду Младший-Пялься. Железная-Колыбель в небо поднимается. Старшая-Сестра-Пялься даже не остановилась. Она - Хозяйка. - Кто это - Старшая-Сестра-Пялься? Старшая-Сестра-Пялься (Шестая-Сестра-Пялься) руку схватила, на улицу выскочила, Старика вверх и вниз треплет. Белки его глаз в сторону земли Ханглавы блеснули. - Чтобы впредь у тебя гибельного дерева, дерева не было! Лад-Сэр-Оленщик волоку под шеей оленя схватил. - Младший-Пялься! Против чумов на санях Ялинзе-Оленщик сидел, строгал деревянные стрелы. - Собираюсь прийти на твою землю! Надо поискать череп Отца. У его начала по берегу - целых сто чумов. Хозяин-Ханглавы сказал: Мой аргиш найдешь. «С какой стороны мне остановиться? С правой стороны близко проехала. «Как живут в твоих чумах?» Старшая-Сестра-Семи-Пялься, она так сказала: Еще два таких же аргиша с собой приведу. Остановился. Однажды впереди них семьсот чумов показались. Только сейчас от тебя услышал. Мне надо идти. Старшая-Сестра-Пялься тут убивать [перестала]. Издали показались ездоки, [хвостом] извиваясь, как талая обожженная земля. - Что у нас случилось? В землю [Ханглавы] я поеду. За три года ты меня не разглядела? Я два стойбища охраняю. Скелеты давно убитых людей, как высохший хворост, белеют, недавно убитые еще шевелятся. Там, вдали, у горьководного моря на морском мысе семьсот чумов. Тут у Силерако-Оленщика одна сторона лица как ночь стала. С одной стороны Семеро назад тянут, с другой стороны Семеро вперед толкают. У нашей предводительницы. - Может быть, он не мужчина. Старшая-Сестра-Пялься уехала налегке. Если еще промедлю, он рассердится. Оба длинных аргиша, аргиши потеряешь. «Что ты смотришь? Много хороших людей ты загубил. С вершин этих лиственниц свисали железные цепи. - Младший-Пялься, пожалуйста, перестань! То были многочисленные воины, прибывшие многочисленные воины с ходу луки выдернули. Старшая-Сестра-Пялься сказала: - Старшая-Сестра-Пялься, у твоего оленя нос направо был. Старшая-Сестра-Пялься даже не остановилась. - Младший-Пялься за эти три года край моей полы не пошевелил. Огромная Железная-Колыбель вниз пошла. Долго кочевали, недолго ли кочевали, у Старшей-Сестры-Пялься путь ее на виду у чумов оказался. Мою одежду ты надень. Старшую-Сестру-Пялься в Железную-Колыбель посадили. Старшая-Сестра-Пялься вожжи дернула, и они [с сестрой] стали кочевать. «С какой стороны поеду? - Завтра свадьбу справим. Тогда Старшая-Сестра-Пялься в свой чум ушла. Один ездок налегке подъехал. Потом Старшей-Сестры-Пялься взгляд ушел вдаль на расстояние семи [дней] пути, дней пути. Если с левой стороны остановлюсь, жители семи земель меня засмеют. «Там все хорошо!» Обе лиственницы к чумам понесла. Против чумов на передних санях Лад-Сэр-Оленщик сидит. Потом долго жили, недолго ли жили, Старшая-Сестра-Пялься из своего чума на улицу вышла. Долго кочуют, недолго ли кочуют, семьсот чумов, чумов показались. Старшая-Сестра-Пялься вожжи дернула, они [с сестрой] стали кочевать. За три года ты меня не разглядела?» Тут Хозяин-Ханглавы сказал: - Я не могу. Меня [женщиной] считаешь, надо мной смеешься. - Десять лет назад Отец наш ушел в землю Ханглавы. Семеро-Пялься сказали: Долго кочуют, недолго ли кочуют, опять на виду у чумов едут. Старшая-Сестра-Пялься лук с выбивалку длиной вытащила. Потом свадьбу справили. Какое-то время кочевали, земля Ханглавы далеко была. Вероятно, это был Силерако-Оленщик. Наш Отец не вернулся. Одну [стрелу] пустит в многочисленных воинов - как дорога образуется. Край железной цепи [тоже] шерсть [на лету] разрезает, разрезает. - Для нас пускай пропадает. У нее и сватайте. Силерако-Оленщик, увидев их, ноги спустил [с саней]. На тебя смотреть будет, узнавать. В Ханглавы землю, в землю направляешься. - Старшая-Сестра-Пялься, у твоего оленя нос направо был. - По-хорошему не хочешь - по-худому приду. Такое красивое лицо, лицо погибнет. Такое красивое лицо, лицо погибнет. - Старшая-Сестра-Пялься, к этому времени ты уже в Колыбели-Ханглавы. Семеро-Пялься сказали: Ко мне никогда не приходите. Младшая-Сестра-Пялься оба длинных аргиша ведет. Старшая-Сестра-Пялься еще сказала: У Силерако-Оленщика углы губ улыбаются. Должно быть, эти деревья стояли на месте, где убивали жителей семи земель, гибельные это были деревья. Девушка-Ханглавы [то] на Старшую-Сестру-Пялься смотрит, [то] на Младшего-Пялься. Старшая-Сестра-Пялься около сидящих мужчин оленей остановила. Если с левой стороны поеду - жители семи земель меня засмеют». В большое море мыс вытянулся. Старшая-Сестра-Пялься приготовила два длинных аргиша. «Наша Старшая-Сестра в Колыбели-Ханглавы сидит, наверное». Она сказала так: - Теперь поезжай по моей дороге [по следам от нарты]. Ты ей скажи: Потом свадьбу отпраздновали. Против чумов Силерако-Оленщик на своих больших санях отдыхает. Там, вдали, ему на пути горьководное море встало. Сними мою одежду! Он сказал: Уехал. Старшая-Сестра-Семи-Пялься тут остановилась. На двух светлых оленях он ехал. Вероятно, это был Ялинзе-Оленщик. Два длинных аргиша, аргиша не потеряю. Она чуть маловата оказалась. Белки его глаз в сторону земли Ханглавы блеснули. Наутро Старшая-Сестра-Пялься к чумам налегке поехала. Из дерева стрелы выстругивает. Края губ его зашевелились, он говорит, наверное: Младший-Пялься одежду свою снял. Она сказала: Спать [с ней] не спеши. Около десяти чумов тут стояло. Лад-Сэр-Оленщик там и остался стоять. - Это не наше дело. Кланяясь и умоляя, они говорили: Ялинзе-Оленщик ей [вдогонку] сказал: Старшая-Сестра-Пялься подумала и так сказала: Он только улыбается. Он так сказал: Никто к ним не приходит, никто не уходит. Силерако-Оленщик там и остался стоять. На расстоянии семидневной езды мышиного следа нет. - Старшая-Сестра-Пялься, тебя жду, давно уж жду. Он сказал: Ты очень храбрая! Стали долетать стрелы. Чумы Лад-Сэр-Оленщика показались. Остановлюсь, наверное, с правой стороны». Семеро-Вперед-Толкающих и Семеро-Назад-Тянущих оказались Семью-Парнгэ-[Ведьмами] и Семью-Сесавэй-[Чертями]. - За что же вы славитесь в семи землях? Кроме того, два длинных аргиша ты ведешь. Когда спали, ничего не случилось. Лад-Сэр-Оленщик на санях развалился. Стрелы меряет в толщину своего рукава. На видном месте тут и остановились. Совсем молодец! Теперь уже, наверное, в земле Ханглавы его череп, поворачиваясь, точит дерево. Напрасно вы носите мужскую одежду, никуда вы не годитесь! Аргиш распряг так, что ни одна кисточка из украшений на санях земли не коснулась. Все равно живыми не будете. Одежда Младшего-Пялься сестре чуть великовата. Края железных плах шерсть на лету разрезают. Весть эта на расстоянии семи дней разойдется. Мимо проехала. Долго кочуют, нет ли - не скажу. С этого места как стала кочевать, так все время и кочует. Девушка-Ханглавы на Младшего-Пялься все смотрит. Семьсот чумов этими лиственницами по двум сторонам разметала, семьсот чумов двумя деревьями смяла и раздавила. У Семи-Пялься их земля очень сильная. Она сказала: Когда она допрыгнула до вершин лиственниц, Железная-Колыбель закачалась, Железная всколыхнулась. Младший-Пялься свою одежду надел. - Что смотришь? Долго, коротко ли кочевали, однажды впереди них на холме ездок остановился. Старшая-Сестра-Пялься подумала и так сказала: - Семеро-Пялься! Старшей-Сестры-Пялься взгляд ушел вдаль на расстояние [еще] семи [дней] пути, дней пути. Он ведь тоже [все] будет знать. Железные нагрудники их на солнце сверкают. Конечно, это были чумы Ханглавы. Через три года Хозяин-Ханглавы-Старик сказал своей Младшей-Дочери: Две женщины еще кочуют. И тут же кочевать стали. - Я не пойду. Старшая-Сестра-Пялься сказала: Белки его глаз в сторону земли Ханглавы блеснули. Он говорит, наверное: - Семеро-Мои-Пялься! Долго жили, недолго ли жили, однажды издалека ездок на легковой нарте показался, двух светлых [оленей] держит. Семерых-Назад-Тянущих, Семерых-Вперед-Толкающих, Семерых-с-Саблями Железная-Колыбель [своими железными краями] всех поперерезала. Острый край Железной-Колыбели шерсть [на лету] разрезает, разрезает. - Семеро-Моих-Пялься, теперь ведь беды нет, плохого ничего [тоже] нет. Младшую-Дочку мою, Дочку отдам [тебе] без всякого выкупа.