0
ŋulʲiʔ βeβajeda. tarʦʲ xaraxana xada βeβaxamʔ. - nʲe sarʲoŋe mundβaxanʔ nʲidamzʲ namdʔ. tad tʲikaxad naronʲi ŋɨlad tɨnzʲamʲi tʲuxulŋaβ, nʲaxarʔ juʔ tʲibʲa. tarʦʲa tʲormʔ namdasʲ nultaβʔ. manʲ nʲedko-papamʲi pumna nʲedanda mʲumŋʲa, serʔ jansaβej ŋaβka xabtmʲi ŋartʲiʔ inʲada tʲet ŋenda pomna nʲuxulʲimbʲida. xannʲi xeβuβna pɨnʲdʲena xai. - xej, tʲuku tɨd ŋarka ŋeβɨʔ, tʲuku xanonaʔ ŋarka ŋeβɨ, xanʲa tarʦʲa ŋa, pe tɨ, pe xan nʲim ŋa! tʲikɨ βadamʔ namda nʲe-tasʲinʲaŋɨ-nʲabaβ-nʲeja tarʲem ma, pʲinʲaku paŋgabtʲej: - xej, meβnanda nʲeβaʔ xɨnʲaʔ xuntambʲir? manʲ tarpʔmaxadanʲi madmʔ: tanʲad jada to. nʲaβ-nʲakaβ pɨda tarʲem ma: - xej, meβandaβaʔ nʲeβaʔ xunʲaʔ xuntambʲir? xanʲaʔ tarʦʲa ŋaʔ - pej tɨnzʲa βunʲiβ ŋaʔ! nʲedko-papaβ irmnʲanʲi to, nultada. nʲabaβ nʲe-tasʲinʲaŋɨ. - xurʦada ŋeβɨ, nʲudʲa ŋa nʲisʲ ŋa. pʲendlʲa βaranʔ sʲidnʲiʔ ta joʔoʔ. tad tʲikaxad ŋajbarʦʲ ŋamdɨdʔ. ser tʲundɨmʔ jeraβ, xobamʔ xabarŋaβ, tad tʲikaxad tʲiβnda xaʔaβraβ, ŋajabadduʔ βejanduʔ mʲuʔ matorjjan. tʲikɨna malʲesʲ mʲatʔ tʲunʲiʔ, orŋanʲiʔ. marʦonʲi nʲimnʲa pu nʲaʔ sɨlɨβʔ - juʔ-ŋedalʲoda. nʲaxarʔ juʔ tʲibʲaβnanʲi nʲanʲi nexedaβ, nʲanʲi teβraβ, serʔ tʲundɨmʔ tasku sujudarʲeβ, nʲabʲi sʲalŋganʲi moβ. suju ŋebnandu namna xora ŋar, suju sɨrej nʲenzadɨ ŋar, tʲikaxad namda nʲermnandu sʲidʲa sʲije ŋar, sʲidʲa sʲi ŋebnandu sʲiʔiβ sʲii mʲenaruj ŋar! - juʔ-tasʲinʲaŋɨ, nʲe sarɨŋe pʲirmʲi nʲidʲa ŋaʔ. imʲi jadelɨ: "xad ŋod ŋedakɨ juʔ-tasʲinʲaŋɨ mʲadʔ". nʲaβ-nʲekaβ, nʲabaβ-nʲeja ŋedalʲodʲi pumna xajaxaʔ. tʲikɨmʔ namda jurkad βata samlʲang juʔ temʲi ŋobtʔ sanajadʔ. manʲ jembɨβʔ, pʲinʔ tarpɨβʔ, nʲekanʲi xeβanʔ xanʔ nʲiʔ ŋamdɨβʔ. juʔ-tasʲinʲaŋɨ xano pɨjaxaʔ ŋopojlad labʦejdʔ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ pʲendʔmʲanda nʲaβanʔ xebʲaŋoda. nʲaxaramdej jalʲa peβsʲumʲa xonejnʲiʔ. tadʲkad nʲaβ-nʲekaβ pʲinʲakuʔ panamjʔ, ikanda ŋesonda lakadaβanonda. - ŋaʦekɨjeʔ, xananʲi mʲuj tɨbkaβaʔ xodaʔ, tʲurmʔ madaraʔ, narʲe xajoja. mʲatʔ tanejnʔ, nʲaxarʔ juʔ tʲibʲamʲi, pad nʲu letmʲi sanʲuβ. xanonaʔ, mʲudnaʔ podʲerjjanaʔ. tarʲemʔ manʲijebʔnanʲi: nʲanʲi-nʲekanʲi taβada xanʲimʲa nʲoʔ sɨran. xanamda jaxaʔ tʲaxanʲaʔ xana. tasʲinʲaŋɨ ja - ja ŋaβrʲoj ŋopoj-sʲidʲa ŋeβaxana. tɨnʲi nʲajuʔ jadaljjaβʔ, tasʲinʲaβna xeβuβna tɨnzʲamʲi nʲuxulɨ. nʲaβ-nʲekaβ tʲikɨ βadamʔ namda purʦerjʔ. - xej, tʲuku xanod narka neβɨʔ, xej, xanʲa traʦʲa ŋaʔ - pej xanʔ nʲim ŋaʔ! nʲedko-papaβ panɨda sʲerɨda, manʲi pʲibʲinʲi tajda, malʲʦʲamʲi tada, manʲiʔ jembjjanʲiʔ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ, pɨda tarʲemʔ ma: - nʲedko-papaβ, xanmʲi tʲiʔ, mʲudmʲi tʲiʔ. manʲ madm: xunʲana jurkjjaxaʔ. tad tʲikaxad imʲi jaderŋa: - nʲudʲa-pe-tʲerʔ xananada juŋgu. ilʲesʲ jadʔmʲi xanʲaxartad nʲinʲiʔ xoŋguʔ. jurkad βata samlʲaŋg juʔ nʲanda pond pɨjarʲimda sɨŋɨbʲi. mʲinβamdʲiʔ jolʲʦeʔmaxadandʲiʔ sʲenʲej tumandʲiʔ nʲedandʲiʔ mʲumnʲa mʲusʲeljjanʲiʔ. nʲe ŋeβɨ nʲerʦʲuj, nʲe-tasʲinʲaŋɨ ŋebt βardʲe, nʲe tarʲem ma: manʲaʔ tʲedaʔ nʲeβaʔ xanaŋguβaʔ mʲakana. xeβuβnanʲi jurʔ tʲibɨβna serʦʲum tɨ nʲalʲida nʲaŋgarɨ. "ŋaβanda ŋod nʲenej jabsʲaβed, jab tanʲaβɨ ŋeβda, numgart xadumʲjisʲ". jolʲʦenda jolʲʦe, xad saβumda. ŋobtʲikɨ βada: teraβɨ noxo, teraβɨ tʲonʲa. - juʔ-tasʲinʲaŋɨ, jaŋgodara jaŋgoja! manʲ tʲenʲeβa sʲidʲa-pej-tʲer sʲiddʲiʔ pʲuβanda, jarkɨ nʲadʲiʔ juŋgu xʲibʲaxart. - juʔ-tasʲinʲaŋɨ, talʲakuʔ todaʔ, sʲenʲa ŋaβnanda ibej tabʔ nʲiʔ sɨra xaʔamβɨ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ inʲa nʲaŋɨ xeβuβnanʲi to. saβa xamadu tanʲa, βeβa xamadu tanʲa. tʲakanduʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ pʲendʔ mʲu malxaʔ xebʲanaduʔ. sʲiʔmʲi βada xana. manʲ madmʔ: nʲabaβ-nʲeja, nʲe-tasʲinʲaŋɨ sʲonda ŋardan xɨnomonoda, tarʲemʔ mamonoda: nʲaxarʔ jalʲa mʲusʲejnʲiʔ, ŋopoj nʲisʲ ŋesuʔ. nʲaβ-nʲekaβ nʲendʲa ŋebt jesʲi sʲanakuʔu. narʲemʔ taʔ xobʦakeβaʔ. jenzʲa narʲemʔ xarta narʲemda xanʔ βeʔ nʲad βerda nʲiβuβ, panda ŋɨlmna jenzʲa narʲemʔ ŋedara nʲiβuβ. manʲ mʲadonzʲ xantamʔ. tarʦʲa imʔ xaʔaβra ŋermda nʲad ŋerm xadŋe tʲeʦʲdasaβej paŋgrʲibtada ŋudamʔ βeŋgala - ŋuda nʲi ŋadʲuʔ. nʲata pond ŋulʲi nʲi xarβaʔ. nʲedko-papaβ xasaβadrʲeβʔ inʲamda nʲaʔma, manzabtada. serʦʲum tɨ xarʲoda nʲamdorta, nʲata βar nʲamna jurʔ tʲibʲaβna sanarŋa. - nʲe-tasʲinʲaŋɨ-nʲe-nʲabamʲi, pɨdar βeβa. tad tʲikaxad xeβxanʲi nultaduʔ. xanona pɨjak nʲoja lanzʲeduʔ. xɨnʲaxart sʲurxalʦʲ xesʲ jada juŋgu, ta mʲinnʲiʔ pʲendlʲa βaŋganʔ mantejnʲiʔ. ŋopoj βadada: nʲekaβ jembɨ, pʲinʔ tarpɨʔ. tɨŋzʲamʲi maneʦʲ ŋanʲiʔ tarʲemʔ maʔ: pʲinʔ tarpɨʔ, sʲinʲaŋgɨ xanda nʲiʔ ŋamdɨβʔ. naŋedʲa sɨraʔ jamban mʲusʲeβaʔ, numʔ narejŋe xaja. nʲe-tasʲinʲaŋɨ nʲabamʲi nʲaʔmaβ, lʲasabtaβ. nʲaxarʔ juʔ tʲibʲa nʲekamʲi paŋgalmɨ, sʲiβ xora ikm tera paŋgoloma pad nʲu letmʲi. tasʲinʲaŋɨ-jerβ xadaʔmaxadanʲi juʔ-tasʲinʲaŋɨ ŋopoj narʲexananʲi malʔ xadajn. - xej, tʲuku tɨnzʲa ŋanʲiʔ nʲaŋosarkaβɨ! mʲakanʲiʔ teβɨnʲiʔ. sʲandʲi tʲaxamna nʲedamdaʔ tadmʔ. nʲaβ-nʲekaβ, nʲe-tasʲinʲaŋɨ nʲaxarʔ jalʲa jamban sɨŋgrʲodʲi jaŋgu. - jadʔmada xɨnʲaxartana jaŋgu. tʲikanda xonaβaxananaʔ xara jaŋgu, xuβɨnʲana jurkɨnaʔ βunʲi xara jaŋgu. tarʲemʔ sɨrŋanʲiʔ - ŋadʲda jaxananaʔ xʲibʲaxart juŋgu. juʔ-ŋedalʲoda pʲelʲejduʔ suju sɨrej, suju nʲamna. tarʲem sɨrŋadmʔ: nʲernʲaʔ xoj nʲinʲa juʔ jabta mʲaʔ. ŋaβorʦʲ malʲesʲ, pʲinʔ sanejnʲiʔ. juʔ-tasʲinʲaŋɨ sabʲe ŋorma nʲamna βadadu jaŋgu. serʔ janzaβej ŋaβka xabtmʲi tasʲinʲaŋɨ-jerβ xanʔ xeβanʔ nultada. manasʲ: jurkad jaŋgnʲa samlʲaŋg juʔ tɨmʔ teβram, sʲidʲa-pej-tʲermʔ ŋɨlnda teβradmʔ, sʲidʲa juʔ xurʲoda nʲabʲi pʲelʲadu jalrʲi noxo, nʲabʲi pʲelʲadu jalrʲi tʲonʲa, juʔ pʲa xan nʲabʲi pʲelʲadu parʲidʲenʲa tʲonʲa, nʲabʲi pʲelʲaduʔ sʲeŋg noxo teβradmʔ. serʔ janzaβej sʲaʔnɨ tarʲem permɨ? nʲaβanda nʲad narexena sɨramʔ sʲidʲerpa mʲinrʲeŋguβʔ. nʲabʲi xeβnʲaʔ moʔnaβan xarβaʔ. sɨra βaŋgxad tʲurmʔ sʲidʲanʲaʔ sʲurtambʲiβ, sɨra sʲidʲaʔnama tʲikɨ sʲiβnʲaʔ tʲuruβna tanajβʔ. juʔ-ŋedalʲoda ŋɨnoduʔ tʲondʲerʔ nʲar meβɨduʔ. tasmanʲi inʲamʔ jenɨnʲi tʲaxaʔ nʲaʔmaβ, malʲʦʲanʲi ŋujnam maxanʲi moβ. jalʲa, sʲiβ jalʲa ŋanʲiʔ tʲorduʔ so. serʦʲum tɨ pʲinʲa ŋekalŋada, nʲaxarʔ tarmjeβ. tʲikanda juʔ-tasʲinʲaŋɨ xebʲaŋoduʔ. manʲ ŋanʲiʔ pʲendʔmʲa βaŋg tuxuʔ. pɨda ma: ŋaʦekɨje, xajadaʔ, pʲendʔmʲata malʔ ŋanʲiʔ letmbʲidaʔ. pɨda tarʲem ma: ŋamzʲiʔ ŋenʲiʔ nʲinʲa βarʦʲadtʲemʲiʔ. tʲedaʔ xɨnʲaʔ xebʔnandʲi jamʔexeramʲiʔ. nʲomʔ nʲaʔmaβ. ŋajabaddadoʔ jarkʔ! jalʲa, sʲiβ jalʲa manʲiʔ jadanʲiʔ. juʔ-tasʲinʲaŋɨ ŋopoj tʲorduʔ sʲiβ jalʲa jamban, juʔ-tasʲinʲaŋɨ tarʲemʔ mʲinzʲetɨʔ xadanduʔ poŋgana: mʲusʲeʔ, ŋaxakuna xeʔmʲaxadand - ŋɨsuʔ. manʲ nʲe-tasʲinʲaŋɨ-nʲabamʲi ŋeβaxanda ladadmʔ, indta juŋguma, xa. tasʲinʲaŋɨ-jerβ tarʲemʔ mamanoda: nʲedko-papanʲi ŋanʲi juʔ xurʲoda. sʲidʲa nʲe - nʲabʲi nʲabamʲi, nʲabʲi nʲedko-papamʲi sʲidʲamboj xajaxaʔ, mʲatʲiʔ xaʔmɨ. xarmɨdonanʲiʔ sɨra xolkaʔlɨʔ. nʲedko-papaβ tʲuʔuj jalʲaxanda teβraβʔ. memanda βadanda tanʲabʔ tʲaxakud medadaβa. masʲi mantenakɨ pʲendlʲaʔ βaŋganʔ? tasʲinʲaŋɨ janʔ mʲusʲe xesʲ xarβamʔ. - juʔ-tasʲinʲaŋɨ, xarta tʲenʲeβaraʔ pʲendʔmʲanda juʔ tarkada. ixʲinʲan madmʔ: juʔ mʲakad ŋobkad isʲada βenʲeko ŋadʲibʲerta juŋgu. xuβɨ nʲana jurkɨnʲiʔ, ŋaβorʦʲ malʲesʲ pʲinʔ jurkɨβʔ, tɨnzʲamʲi ŋekalŋamʔ, nʲaxarʔ temukeʦʲamʔ xabtmʔ jarkadmʔ, xanxanʲi podʲerjjan. ŋɨnmda tʲurŋe meʔeda. ser tʲunda ŋeda βanoraxa, indta juŋgu. tad tʲikaxad ŋanʲiʔ mamononda: nʲerdʲenʲa sarʲo seβ xaʔmɨʔ. nʲaxarʔ sɨra nadomʔ jarʲelabtaβedmʔ. sʲidʲa-pe-tʲer tanʲa nʲaβ-nʲekaβ, nʲaβ nʲesaβej. xonajadʔ. nʲekanʲi-nʲanʲi manzʲ xanʔ nʲiʔ xaʔmɨβʔ. βadoʔ jorkanʔ nultaβ, xanmʲi sʲaraβ. βeβa ŋebʔnanda, saβa ŋebʔnanda mʲakanʲiʔ xexenʲiʔ. seβnda lenʔ jestʲeba serʔ janzaβej lerada ŋeβɨ. jalʲa jerʔ ŋesond manʲiʔ xano nʲinʲa ŋamdɨnʲiʔ. - nʲedko-papaβ, xasʲ memdar paner sʲerʔ, pʲibʲid sʲerʔ xasʲ memdʲid. jer mʲakana inzʲelʲebʔnanʲi - jabʲenʲa ŋeβonduʔ. tʲuku meβ βenʲekodarʲeβ, nʲabʲirʲi seβmʲi xaja mʲadʔ mʲunʲa. ŋedalʲoβʲiʔ mʲumnʲa xajadmʔ. manʲ janʲi mɨsɨʔmanaʔ sʲanrʲi sanejuβʔ. pʲibʲid, jekan, manʲ pʲibʲinʲi sʲerʔ! manʲ tanɨrŋadmʔ. nʲabaβ-nʲeja tumda pʲatada. tɨ ilʲebʦoβaʔ jurkad jaŋgnʲa samblʲaŋg juʔ, tad tʲikaxad nʲaban βadarta luʦa juʔ xurʲoda. jurkad βata samlʲaŋg jumʲi mʲatuʔ sʲidʲa xeβxana xadɨrŋaʔ. pɨda tarʲemʔ ma: pɨdar ŋobtarʲemʔ xaŋgun! sʲidʲamboj βadamda sajebtambʲi: manʲ sʲit nekaltamʔ. ser tʲundɨ ŋerʲi βajnorŋa. nʲaβ-nʲekaβ pɨda tarʲemʔ ma: tʲedaxaβa sʲan jalʲa mʲinnakexeʔ. tarʲemʔ manʲijejan: jurkad jaŋgnʲa samlʲaŋg juʔ tenʲiʔ pond pakaljjadʔ. manʲ madmʔ: tad tʲikaxad tarʦʲa imʔ xaʔaβra, ibanda nʲad nʲalʲi xadŋe nʲalpadada. "iba xadxana sʲanʲaʔ joxoda, ŋerm xadŋe, tʲeʦʲda xalŋe ladβɨ ŋebta - saβa ŋeisʲ." juʔ-tasʲinʲaŋɨ toβanoduʔ, tʲurmʔ ŋekalpa pʲaβanoduʔ. jurkad βata samlʲaŋg jumʲi mʲatu sʲidʲiʔmana nʲaβotarŋaʔ. ser tʲundɨmʔ mʲinʲesʲ xujumgart ŋemʲi xad nʲi xanasʔ. - xej, xanʲa tarʦʲa ŋa, pej tɨ nʲim ŋa! janamboβna manʲ mʲiŋadmʔ. nʲaxaramdej jalʲa peβsʲumbnʲana tʲor xʲibʲaxaʔma punʲa nʲajumd. nʲaban ŋaʦekɨda juŋgu. - mʲaʔ laʔ sʲerta tara. tad tʲikaxad ŋopoj ilʲeβaβaʔ nʲi ŋaʔ, sʲidʲa ilʲeβaβaʔ nʲi ŋaʔ. mʲakanʲi teβɨβʔ, xanmʲi ŋedaβ. narʲe toxoβa jenzʲa narʲemʔ sexerkadanda ŋulʲiʔ mejoβna nʲaʔmaβ. - xej, xanʲaʔ tarʦʲa ŋaʔ, pej xan nʲim ŋaʔ! pʲeŋgdanʲi βatamda ŋudʲinʲi xara nʲiʔ mojoβ. manʲiʔ sʲidʲaŋe nʲe-ŋaʦekɨ-papan nʲaʔ xainʲiʔ. tasʲinʲaŋɨ mʲakaʔ tejβɨβʔ. nʲoʔ nʲajuʔ jurkad jaŋgnʲa samlʲaʦg judʔ tenʲiʔ pʲinʲajuβʔ seβaβ xaja. ŋarka-salʲa-jaβmʔ sʲabtʔ madaβaʔ. tʲedaʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ xadaβedaʔ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ serʔ janzaβej ŋartʲeŋɨ inʲamʔ nʲaʔmada, malmda ikanda tʲaxaʔ sʲarada, βenʲaŋɨ xanda ŋenʔ sʲarada, nʲabʲi malmda. nʲedko-papaβ jedda xanʲa pʲiʔ, tʲedada xɨdʲaʔ mʲuʔ, manʲiʔ ŋaβorŋanʲiʔ. tadʲikaxad tad mʲusʲelmanaʔ ŋarka-paj-xojmʔ sʲabtʔ madaβaʔ. jurkad jaŋgnʲa samlʲaŋg juʔ tenʲiʔ pʲinʲaŋɨ xeβxana ŋoka ŋedalʲoda. tad tʲikaxad ŋamgerʲi xaramʔ nʲisʲ mesʔ jaβmʔ madarŋaxaʔ. mʲatʔ nʲidmʔ tʲuʔ, ta mʲinnʲi xanxanʲi parumba xajamʔ, inʲamʲi βerdamʔ, mʲakanʲi xajamʔ. xarta pʲiβadamda, panedamda seda nɨxɨnda jangobʔnanda - tanʲa xanʲjjamd! tad tʲikaxad ŋedalʲodaʔ xajaʔ. manʲ ser tʲundɨmʔ jaxaβ, xanʔ nʲiʔ ŋarʲibtʲeβ. - tɨ jaebtʲarʔ. tʲikɨmʔ namda manʲ peβdʲa mʲakana malʲʦʲamʲi sʲeradmʔ, pʲinʔ sanajuβʔ. malʔ malʲejnaʔ. mʲakana mʲadʲimʲarʔ mandu malʲeʔ maxadanduʔ pʲinʔ tarpɨdʔ. - nʲedko-papaβ, paner jekad, manʲ malʲʦʲamʲi sʲerʔ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ tarʲem mamonoda: tarʲem sɨrpanʲi - tasʲinʲaŋɨ-jerβ mʲaʔ nu paxanzaβej manzada, nu paxanzaβej mazadaβamʔ maneʦʲ, jambrʲi jeŋgaxana mʲadʔ nʲaʔ jadaljjaβʔ. ŋulʲiʔ mejoβna manʲ nʲaʔambʲiβ. nʲeda mʲumnʲa puʔ nʲajuʔ sʲurxaljjanaʔ. - xej, tʲikɨ xanonaʔ ŋanʲi ŋarkarka ŋeβɨʔ. tad tʲikaxad manʲ tarʲemʔ madmʔ: serʔ janzaβej inʲamda jekada, ŋartʲiŋo inʲamda malmʔ nʲanʲi tada. tad tʲikaxad mʲudmʲi xannʲi mʲuβna xaʔaβraβ, nʲe xan meʦʲ ŋedalʲobʲitu mʲumnʲa xajadmʔ. tad tʲikaxad manʲ jurkad, βata samlʲaŋg juʔ temʲi maʔlaβanzʲ xajamʔ. ta βalakada. tad ŋo, ŋesʲ ŋo teββaʔ jurkad βata samlʲaŋg juʔ. mʲaʔmʲiʔ ŋaxat jaxananda pallaβɨ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ nʲata nʲerdʲe. ta jolʲʦŋgana tasʲinʲaŋɨ-jerβ tarʲemʔ mamonoda: xonaranara jaŋgoja. tʲukumʔ namda juʔ-tasʲinʲaŋɨ xaj tʲorŋe tʲorsʲetɨdʔ. nʲaβ-nʲekaβ tɨnzʲanda nekalŋa, nʲaxarʔ xabtmʔ nʲaʔma puxuʦʲanda xananʔ podʲerjjada. - xej, tʲuku tɨnʲi ŋarkarka ŋeβɨ! ŋeβarʲida nʲalŋa. jalʲa jerʔ pʲirkana βenʲekoʔ tʲorʲejadʔ. ŋamge jolʲʦʲaŋgana tasʲinʲaŋɨ-jerβ ma: jurkad βata samlʲaŋg juʔ tɨ tʲikɨ meʔmaxanda masʲ, sʲidʲa juʔ xurʲoda nʲabʲi pʲelʲadu jalrʲi noxo, nʲabʲi pʲelʲadu jalrʲi tʲonʲa, juʔ pʲa xan nʲabʲi pʲelʲadu parʲidʲenʲa tʲonʲa, nʲabʲi pʲelʲaduʔ sʲeŋg noxo ŋamaxanda masʲ, meʔmaxanda masʲ. jalʲa jaβnanda ŋadʲimʲadmʔ. tad tʲikaxad manʲ madmʔ: tɨnʲiʔ mʲatʔ tanajn, jorkaljjanaʔ, xanonaʔ pujdajnaʔ. manʲ nʲekaβ mʲadoʔ nʲajuʔ ŋedalajʔ. tad nekalmanda tasʲinʲaŋɨ-jerβ pɨndʲo xaʔmɨʔ. sɨŋgrʲosʲalma. malmda jekaβ, tɨnzʲanʲi sarmʲikmʔ ŋudanʲi tʲaxaʔ sarmʲikadaβ. sʲiβ jolʲʦŋgana sʲurmbadaxanʲiʔ pʲendlʲaʔ xaranʔ jerʲemʲanʲiʔ. pɨda ŋanʲiʔ nʲaxarʔ xabtmʔ nʲaʔma, xanxanda podʲerjjada. manʲiʔ jedmʔ pʲinβan nʲaxarʔ juʔ xanmʲi xarβ paŋg nʲimnʲa βeŋgalejnʲiʔ. tanʲana xunanda saltna mʲaramʲi pɨjanda tʲaxama. sʲiʔiβ jolʲʦʲangana xad ŋeβadej. - nʲedko-papaβ, jeddamʲi pʲirʲeʔ, ŋaβortanʲiʔ. manʲ ŋanʲiʔ pʲendʔmʲanʲi nʲaβmʔ letmbaŋgudmʔ. ŋaβorʔmaxananaʔ xara jaŋgu, xonaʔβaxananaʔ xara jaŋgu. mʲakɨ mʲakana jed xanʲa pʲi, ŋajbarʦʲ malʲesʲ mʲatʔ xanʲa tʲuʔ. tad tʲikaxad mʲudamda βeta, nʲedanda mʲumnʲa xaja. sʲinzʲibej narʲamʲi tabanʔ nʲimnʲej. manʲaʔ mʲaʔma sʲertaβaʔ. pʲinʔ sanajuβʔ, nʲaxarʔ judʔ xanmʔ sʲidʲa mʲudŋe βetaŋaxajun. 10. sʲidʲa-pe-tʲer nʲe-tasʲinʲaŋɨ jedamda pʲirʲebʲi, tumda pʲatambʲi. jaβʔ madaʔmaxadandʲiʔ peʔ-xojmʔ madaŋaxaʔ. nʲaβ-nʲekaβ jolʲʦʲanda jolʲʦe mʲakanda to. tasʲinʲaŋɨ-jerβ laŋganʔ teβa nultada. tʲikaβaxad nʲe-tanʲisʲaŋɨ βesakonda pumna manzabtada. tajna xɨnʲana nʲedko-papamʲi ŋesoβɨ, mʲudnda ŋeda. ŋarka numgɨ tʲidxalkaβa, nʲanʲi-nʲekanʲi pʲixʲi pʲixʲinʲa pʲada jaŋgaʦenda juxuna latanʔ pʲexedaβanonda. jenzʲa narʲe tasʲinʲaŋɨ-jerβ sʲiβnʲaʔ xɨrnarʲida xaje. tasʲinʲaŋɨ-jerβ xanonaʔ manʲije, ŋanʲiʔ tarʲemʔ ma: jaβmʔ madaʔmadanaʔ xoj nʲedarmanʔ xaʔmɨnaʔ. xan ŋedadaʔ. - xɨnʲamna ŋedarabtaβaʔ? manʲ noj pʲisuʔ nʲinʲa nʲar juʔ xarʦenadmʔ. - tʲeda xantanʲiʔ, sʲidʲa ŋenʲi nʲinʲa, xaʔmamʲi ŋeja. tadʲikaxad sʲonzʲanʲi mʲunʲa nʲenxamʲi to. manʲ nʲe sarɨ ŋe ibʲaʔmaxanʲi, βaŋuʔmaxananʲi sʲidʲa-pej-tʲermʔ ŋɨlnda teβradmʔ. nʲeneʦʲamʔ xobʔnanʲiʔ - nʲeneʦɨjeduʔ jexerajnʲiʔ. nʲe-tasʲinʲaŋɨ-puxuʦʲaβ, βadamʲi tʲam: juʔ-tasʲinʲaŋɨ seβdu ŋadʲimʲa, tad ŋod ŋesʲ ŋo nʲe-tasʲinʲaŋɨ, nʲe pʲiβasʲalma, nʲe panesʲalma. - nʲudʲa-pej-tʲer! janedod mʲadʲimʲarʦʲ toʔ. xanonʲiʔ malʲejnʲiʔ. nʲekaβ mʲadoʔ ŋadjjanʔ ŋesolkulβɨ. serʔ janzaβemʔ salʲik saβak labʲidʲe nʲiβuβ. marʦʲnʲi nʲimnʲa punʲaʔ sɨlɨβʔ - tasʲinʲaŋɨ-jerβ nʲata nʲerdʲe. juʔ-tasʲinʲaʦɨ xanonaʔ malanʔ tejβɨdʔ. peʔ-xojʔ tʲaxanaŋɨ telanʔ mʲata mʲaradaʔ. pɨda xaja. manʲ madmʔ: tarʲemʔ inzʲelʲedmʔ, tasʲinʲaŋɨ-jerβ pɨda mamonoda: nʲernʲakuna sʲidʲa-nʲarʔ tʲibʲa jolʲʦʲand nultada. tasʲinʲaŋɨ-jerβ ŋanʲiʔ mamonoda: jembaʦʲ malʲesʲ manʲ tarʲemʔ madmʔ: tasʲinʲaŋɨ-jerβ serʔ janzaβejmʔ βaʔlŋada ŋanʲiʔ namdaxana jaxanda xaʔmoda, tujpa ŋejβɨ. juʔ-tasʲinʲaŋɨ mʲakanduʔ xejβɨʔ. jurkad βata samlʲaŋg juʔ tenʲi βaranʔ teβɨβʔ, manʲ janʲi mɨsɨʔmanaʔ tʲiβnʲi pomna jabta sʲudmpoj tenrʲibtaβ. takɨ xaβna nʲedko-papaβ tanʲa. tasʲinʲaŋɨ-jerβ pɨda tarʲem ma: nʲedko-papaβ panemda jekada, pʲibʲida jekajda, pɨda manʲ malʲʦʲamʲi sʲera, pʲibʲinʲi sʲera. pudana ŋaβorʔmamʲiʔ, tʲedaʔ xaβa. ŋobtʔ maʔlʲoβanduʔ, laxanakoβonduʔ, xonʲodaβaʔ sʲiβ jalʲaʔ jamban ŋobʔ juŋgu. ŋoboʔ manzʲetɨ: luʦa juʔ xurʲoda nʲabʲijumʔ pʲelʲa jalrʲinda noxo, teraβɨ noxo, nʲabʲi pʲelʲada jalrʲinda teraβɨ tʲonʲa. nʲaxarʔ juʔ tʲibʲamʲi pʲinʲa mʲimbanʲanda sʲan sarmʲik munabʦ mal tolajda. - xej, meβandamʲi nʲemʲi xuʔ xuntambʲirʔ? tʲeda tʲuku jalʲaʔ ŋesondʔ pejʔ telxana ilʲenakexeʔ. tad tʲikaxad manʲ βadartamʲi juʔ pʲa xan: nʲabʲi pʲelʲaduʔ jalrʲinda parʲidʲenʲa tʲonʲa, nʲabʲi pʲelʲaduʔ jalrʲinda sʲeŋg noxo. sʲanad mʲindʲakeβaʔ ŋedalʲoβanduʔ mʲunʲa jaxa tanʲaβɨ. tasʲinʲaŋɨ-jerβ pʲendʔmʲi nʲaβanʔ xabʲaŋoda. nʲedko-papaβ narʲemʔ serkadanda nʲaʔmada, manʲ nekalŋaβ. nʲenoβna laxanako βadadu juŋguʔ, tɨ manʲije, xano manʲijeʔ: - tasʲinʲaŋɨ, xanʲana xajedaʔ? - nʲenesʲabtβanda medamʲi βadamʲi tanʲa. tolɨrkanda tola juʔ ŋedalʲoda. sʲan nekalpatuʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ tʲur pʲerʲenʲa paxa. pʲendʔmʲa nʲaβaxad sɨramʔ sʲidʲerpa mʲiʔmanoda. sʲiβ jalʲaʔ jamban juʔ-tasʲinʲaŋɨ pʲendʔmʲaʔ malxana ŋopoj tʲorduʔ. sʲaʔnɨ ŋebtu ŋodʔ peβsʲumnʲana jed pʲina, nʲaβ-nʲekaβ βaʔaβanda jambʔ sʲerʔ xalʦana, pʲinna jedmʔ ŋatʲesʲ. xanu manʲije ŋanʲiʔ manzʲetɨʔ: tɨnzʲaʔ sʲujrʲoxoʔ serʦʲ tɨ xarʲida nʲamdorta. sʲibʲimdʲej jalʲaxana punʲi nʲajumd tʲor xebʲexama. tɨnʲi maʔladmʔ, nʲedko-papaβ mʲata xaʔaβra, jorkalanʲiʔ, mʲud pujdanʲiʔ, podʲerjjanʲiʔ, manzadanʲiʔ - sʲenʲej tuʔma nʲeda mʲumnʲa. manʲaʔ mʲakananaʔ tʲet nʲeneʦʲaʔmaʔ. - tasʲinʲaŋɨ jaxana ŋamgemʔ pʲaβnaβaʔ? tasʲinʲaŋɨ-jerβ ŋekalpaβanoda, sʲan ŋekalpata pʲerʲenʲa pʲarxa. pɨda mamonoda: manʲaʔ xaiβaʔ. nʲabʲi βarɨ mʲadʔ nʲoʔ nʲamna mʲiŋadmʔ. jolʲʦʲanda teβa, nʲaxarʔ juʔ tʲibʲamʲi xaʦʲa marʦʲ nʲimnʲa xanʲelʲebtʲeβ. naβraʔmaxadandʲiʔ xonajaxaʔ. - xej, tʲuku tɨnaʔ ŋarka ŋeβɨ, xej, xanʲaʔ tarʦʲa pej tɨ nʲim ŋa! nʲaβ-nʲekaβ ŋudonda ŋedalajʔ. tɨbkamʔ toβanoduʔ, tʲurmʔ madaβonoduʔ, tʲurmʔ madaʔmaxadanduʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ xebʲanoduʔ. mʲakanʲiʔ teβɨnʲi, nʲedko-papaβ jedmʔ pʲirʲe, jedmʔ ŋamanʲiʔ. ŋaβeʔ jolʲʦʲaŋgana nʲinʲi teββonda, iknʲi xaraβna jenzʲa narʲa xɨrnarʲida to. juʔ-tasʲinʲaŋɨ pond teβraβ, βadadʲej tɨra paβenda sʲumbanʔ dadaβ. xuβɨnʲana jamdaŋgunaʔ. pʲendʔmʲanda tarka mal saβumboβna letmbʲidaʔ! tasʲinʲaŋɨ-jerβ serʔ janzaβej ŋartʲiŋɨ inʲamʔ sʲoxotata nʲaʔmada. xaddʲidʲi poŋgana tasʲinʲaŋgɨ-jerβ jadʔmamʲi pʲuβanoda. manʲ xasʲ memdʲinʲi pʲibʲinʲi taʔ, malʲʦʲamʲi taʔ. tasʲinʲaŋɨ-jerβnda pʲendʔmʲa nʲaβxana ŋobtʲikɨ ŋopoj tʲorda. tasʲinʲaŋɨ-jerβ indakartada juŋgu. - nʲedko-papaβ, narʲe sexerkadanda ŋulʲiʔ mejoβna nʲaʔmad. tanʲa xejʲa! tʲurmʔ tasʲinʲaŋɨ-jerβ - ŋɨlad pej . nʲajumd tasʲinʲaŋɨ-jerβ pond jaxanda noxo tarʦʲa sʲabtʔ , ŋobʔ inʲamʔ . - . sɨra xebʲanaduʔ nʲedko-papamʲi manʲaʔ xanonaʔ . xuβɨnʲana nʲanda madaŋaxaʔ , βenʲekodarʲeβ ŋeβonduʔ tenʲiʔ , janzaβej nʲedko-papaβ ŋopoj malʲejnʲiʔ nʲiβuβ nekalŋaβ ŋod ŋaʔ - tanʲa , , . jarkɨ xananʲi tʲedaʔ pad ŋudonda sanajuβʔ nʲudʲa-pej-tʲer mʲadʔ tʲidxalkaβa jaŋgu xʲibʲaxaʔma labʦejdʔ xurʲoda taʔ tʲorŋe mundβaxanʔ xanxanda mʲuʔ nʲaβ-nʲekaβ mʲaʔmʲiʔ , , xeβuβnanʲi jolʲʦʲand tasʲinʲaŋɨ-jerβ jestʲeba tara , jaŋgu tasʲinʲaŋɨ-jerβ nʲedko-papaβ toxoβa . . maʔlʲoβanduʔ . tasʲinʲaŋɨ-jerβ , mʲata . tenʲiʔ , xodaʔ nʲabʲi mʲindʲakeβaʔ madaraʔ xara , nʲajumd jaŋgu . malmda paner . paŋgrʲibtada jaŋgnʲa , ŋeβɨ nʲinʲa ŋeβarʲida ŋaʔ , xaʔmɨnaʔ , ŋamdɨnʲiʔ sʲiddʲiʔ . xaraxana inʲamʲi tʲundɨmʔ xonʲodaβaʔ . tʲedada , juŋgu to tolɨrkanda todaʔ neβɨʔ . nʲuxulɨ joxoda tad ŋoka jaderŋa tad jalʲaxana mʲadʔ , tad . mʲudmʲi ŋaʔ nʲabʲi sʲiβ mʲinʲesʲ . ŋenʲi - nʲad puʔ . tasʲinʲaŋɨ-jerβ : jembɨ panemda nʲe-tasʲinʲaŋɨ nʲe pʲirʲe xanona sʲurxaljjanaʔ . jadʔmʲi juʔ ŋanʲiʔ tarʲem xej toʔ iba nʲisʲ mʲiŋadmʔ , ŋerʲi , tʲundɨmʔ xɨdʲaʔ tʲuku . nʲernʲakuna jalrʲinda pʲirmʲi seβ nʲaʔma ŋebt , xaraβna nʲidʲa pʲibʲinʲi ! janzaβejmʔ : malʲesʲ . xadɨrŋaʔ tad . imʲi : ŋamaxanda malmʔ nʲe , , sʲanakuʔu xunanda ŋadʲimʲa xej indta nʲeβaʔ tarpɨdʔ , xad . ŋaβnanda ŋanʲiʔ letmʲi : ŋaβka βada sʲidʲa ŋanʲiʔ xanʔ xanonaʔ xannʲi xanʲaxartad xanamda mamonoda tʲedaʔ , . tʲibʲamʲi mʲakɨ mamonoda tʲiʔ laxanakoβonduʔ manʲ tada xamadu , tenʲi juʔ-tasʲinʲaŋɨ xaʔmɨʔ , . . jabta xuβɨnʲana pʲibʲid xaja nʲaʔma jabʲenʲa serʔ - ŋeβɨ juʔ-tasʲinʲaŋɨ , mʲakana panamjʔ naŋedʲa jadaljjaβʔ : peβsʲumbnʲana mʲakana . mʲusʲeljjanʲiʔ nʲinʲa ŋaʔ to βadamʲi . nʲabʲi xadajn tarʦʲa nekalŋa imʲi , jalʲa βenʲeko nʲamna . teβɨnʲiʔ . juŋgu tʲukumʔ , tʲormʔ imʔ xannʲi panedamda manʲ samlʲaŋg βaranʔ . manʲ tʲuxulŋaβ ŋopoj ŋeβɨ ŋadʲuʔ . βadoʔ sʲenʲej nʲanʲi tʲikɨ βarʦʲadtʲemʲiʔ manzada , manzabtada mʲumnʲa nʲajuʔ pʲendʔmʲaʔ ikanda jadelɨ pujdanʲiʔ narʲe juŋgu - - - . xuβɨ . juʔ-tasʲinʲaŋɨ βar nʲamdorta namda paxa tadmʔ dadaβ . nadomʔ ŋar tʲikaxad xesʲ ŋarka jarʲelabtaβedmʔ , tejβɨdʔ serʔ nʲaβ-nʲekaβ laʔ jolʲʦʲanda ŋa jerʔ , ŋebʔnanda memdʲid nʲabʲi ŋeβɨ , , tʲuʔuj nʲerdʲenʲa jenzʲa serʦʲum ŋanʲiʔ xano , βata βadamʔ traʦʲa suju jedda tarʲemʔ mʲiŋadmʔ jaŋgodara , sʲidʲa ŋobtarʲemʔ nʲaʔmaβ nʲiβuβ ŋudamʔ . xanonaʔ xan narʲa βaŋganʔ nekaltamʔ tɨnzʲamʲi juʔ-tasʲinʲaŋɨ nʲaβ nʲaʔmada jansaβej . juŋgu pɨjaxaʔ judʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ pʲendʔmʲa luʦa taʔ inzʲelʲedmʔ , , . . jamban jurkad xeβxanʲi nʲabʲi . tʲedaxaβa , ŋanʲiʔ tad pʲeŋgdanʲi ŋaβorʦʲ peβdʲa moʔnaβan βaranʔ tʲaxaʔ nʲaxarʔ " tarkada , pɨda manʲije juʔ tarʦʲa tarʲemʔ ŋeβɨʔ mʲatu jalʲa , to tɨnʲi purʦerjʔ madaβonoduʔ nʲedko-papaβ jaβmʔ nultaβʔ pʲixʲi . tʲikɨna maxanʲi sʲidʲa , sʲerta mʲaʔma mʲakaʔ . nʲedko-papamʲi tasʲinʲaŋɨ-jerβ ŋodʔ jenzʲa jesʲi tadʲikaxad xanʲa juʔ-tasʲinʲaŋɨ teraβɨ : pɨda manʲ teβradmʔ xanʲaʔ , juʔ xabtmʲi ŋeβaxanda , ŋod nʲedko-papamʲi jabta nʲaxarʔ samlʲaŋg sajebtambʲi tarmjeβ ŋanʲiʔ , βata - namda βadamda tad tʲikaxad namdaxana tumda . , tʲur ixʲinʲan ŋoboʔ . nʲekaβ . sʲenʲa jurkɨnʲiʔ ser tʲaxama , juʔ-tasʲinʲaŋɨ manʲ tʲeda pʲinʔ . nʲe mʲudamda narʲemʔ mʲakanʲiʔ nʲisʲ tasmanʲi nʲinʲa ŋanʲiʔ mʲuβna jadʔmamʲi narʲexananʲi xujumgart , xad nʲuxulʲimbʲida jaŋgoja nʲar pʲinʔ , ŋanʲiʔ xa juŋgu jalrʲinda : jorkaljjanaʔ xanʲa mʲatʔ pond - temukeʦʲamʔ mʲinβamdʲiʔ pʲelʲadu , tad nʲimnʲa : . xoj . jaŋgnʲa , malʔ nʲaxarʔ , , tɨnzʲamʲi : . nʲe manʲ maʔlaβanzʲ . xeβuβna . sʲujrʲoxoʔ manzʲetɨ sɨŋgrʲodʲi xuʔ malʲʦʲamʲi pʲi ŋartʲiŋo ŋajbarʦʲ sʲidʲanʲaʔ jamban sʲiʔmʲi nʲabaβ-nʲeja xeβxana nʲe-tasʲinʲaŋɨ-puxuʦʲaβ . tarʲemʔ pʲelʲejduʔ jab . nʲedko-papaβ ŋesondʔ jurkad letmbʲidaʔ jurkad . . nʲabamʲi nʲamna - : nultaβ sʲan punʲaʔ tʲikaxad manʲaʔ βeŋgalejnʲiʔ xora munabʦ jangobʔnanda tʲaxaʔ xajamʔ xajadmʔ ŋadʲibʲerta . jadʔmada nʲinʲa sʲanrʲi tʲenʲeβa tɨŋzʲamʲi βadartamʲi tasku nʲiʔ jarkʔ ! pʲendʔmʲanda nʲata sʲi tanajn jedmʔ xan nʲedko-papaβ . ŋamdɨβʔ sanajadʔ teraβɨ xasaβadrʲeβʔ nʲeneʦʲaʔmaʔ . mɨsɨʔmanaʔ ta sɨra nʲe-tasʲinʲaŋɨ nʲabʲi jedmʔ , : juʔ . βeŋgala sʲeŋg nʲerdʲe xej xaʔaβraβ pʲinʔ serʦʲ , tɨnaʔ tʲibɨβna jaŋgnʲa xanʔ xarʲoda , xejʲa xabtmʔ tʲurmʔ malʲesʲ ŋanʲiʔ ser , , ŋobtʔ , . : jalrʲi numgart tʲonʲa ŋedalajʔ jurkad . nʲe ! judʔ xara . nʲaxarʔ juʔ ŋebnandu jalrʲi pʲinʔ janzaβej mʲinnʲiʔ mʲud nʲendʲa ŋopojlad sɨrpanʲi ŋa ilʲebʦoβaʔ xejβɨʔ nʲim ŋedarabtaβaʔ samlʲang xurʲoda sʲalŋganʲi malʲejnaʔ xan . tʲikaxad mejoβna xarta jaxa tɨbkaβaʔ jaŋgu janʔ pɨda , . . serʔ . nʲedko-papaβ , mʲakanʲiʔ xan labʲidʲe xaiβaʔ nʲeβaʔ sʲidʲaŋe : juŋgu maʔladmʔ jaxananda moβ , tarʲemʔ jaxaβ ŋudanʲi tʲuku xej nʲaʔ pʲelʲadu βeʔ nʲu sʲidʲa xɨnʲaxart juʔ to nʲaβanʔ mal xarβamʔ lerada jorkanʔ , , xeβxana ja ŋamdɨβʔ xonaranara ma ŋedalʲodʲi nʲanʲi irmnʲanʲi juʔ : nʲedamdaʔ xadanduʔ sɨramʔ janzaβej juʔ-tasʲinʲaʦɨ pɨda janzaβej xoj sʲan inʲamda manʲ βata lenʔ pʲa , juʔ-tasʲinʲaŋɨ nʲedko-papaβ nʲaβanda xunʲana . xarβaʔ sanejnʲiʔ tanʲa , ŋaʔ xora jerʔ mʲusʲeβaʔ ŋulʲiʔ pʲaβnaβaʔ - , jekada . xana nu nʲaxarʔ , mesʔ jada masʲi pɨda , nʲadʲiʔ : ŋaʦekɨjeʔ pʲendʔmʲa jolʲʦŋgana pʲa tarʲem tʲikaxad ! ŋa jaβʔ pej . βadarta juʔ nʲamna : . teβɨnʲi xanod mʲiʔmanoda . . , ŋeda . samlʲaŋg βeβa noj sarɨŋe sarmʲik tɨnzʲa mʲumnʲa xajaxaʔ manʲ inʲada pʲinʲaku . " jalʲaʔ seβaβ βaʔlŋada , nʲenxamʲi nʲedko-papaβ xanʔ pʲaβanoduʔ nʲesaβej mamonoda xebʲaŋoda ŋedalʲoda nʲiʔ ŋedalʲodaʔ xanasʔ nʲaxarʔ ŋerm , sɨrŋadmʔ tɨd meβnanda , nʲimnʲej jalrʲi nʲeda mʲumnʲa : juʔ sʲiʔiβ ŋarka tʲorduʔ , malxaʔ latanʔ jurʔ . samlʲaŋg tʲunʲiʔ tɨnzʲamʲi , meʔmaxanda tolajda , mʲumŋʲa teraβɨ namda juʔ-tasʲinʲaŋɨ juʔ temʲi , meβɨduʔ xʲibʲaxart tʲibʲa ŋod ŋe xantamʔ ikm : juʔ - tarʦʲa ŋesʲ ŋaʔ jaxana pɨda . tʲeʦʲdasaβej madaβaʔ tʲibʲa sɨlɨβʔ nʲedko-papaβ nʲe-tasʲinʲaŋɨ . teββaʔ tarʲem jedmʔ . maneʦʲ pɨdar ? : salʲik ser ? pʲatambʲi mamononda . pʲinʲakuʔ tanʲaβɨ ! tarʦʲa - βadamʲi βata tʲurŋe , xanʲana xej tarpɨʔ . madaʔmaxadanduʔ : - . peʔ-xojʔ . nʲedko-papaβ xaje ŋesuʔ xaʔaβraβ , tasʲinʲaŋɨ-jerβnda pʲiʔ sʲerʔ samlʲaŋg xeβnʲaʔ - tʲikanda : teβradmʔ mʲumnʲa serʔ ŋesʲ xamadu xaja jekad tasʲinʲaŋɨ-jerβ inʲa ŋenʲiʔ . tasʲinʲaŋɨ . nultada nʲekamʲi . ŋaβorʔmaxananaʔ meʦʲ nʲajuʔ jolʲʦŋgana tʲibʲa pumna jalʲa . maxadanduʔ manʲ tʲurmʔ , - , βanoraxa xabtmʔ ! nʲu . sʲidʲerpa tada xɨnʲana ma ŋuda ŋobtʲikɨ jeŋgaxana jaŋgaʦenda mʲimbanʲanda teraβɨ : sʲertaβaʔ , ŋerm , mʲaʔ . jaxananaʔ pɨnʲdʲena tʲuku xonaβaxananaʔ nʲeβaʔ janʲi tʲorduʔ , manʲ nultaduʔ tasʲinʲaŋɨ . ŋujnam nʲabʲi ! nʲabʲi . . mantejnʲiʔ tasʲinʲaβna pʲinʲajuβʔ tanʲad nʲoja ŋeβaxana pʲiβadamda tasʲinʲaŋɨ-jerβ suju mamonoda imʔ nʲe-tasʲinʲaŋɨ tad tʲorda nʲim ! tʲikaxad tenrʲibtaβ sʲibʲimdʲej nʲaxarʔ xobamʔ xabarŋaβ samlʲaŋg tɨnzʲa nʲaxaramdej malʲʦʲamʲi , xanmʲi βaŋg sʲidʲa-pe-tʲer nʲaŋɨ mʲudnda ŋamzʲiʔ mʲunʲa nʲenesʲabtβanda tanʲa sʲurtambʲiβ . jalʲaʔ xaranʔ ŋo tʲikɨmʔ mʲaradaʔ xalŋe nʲekaβ sʲaraβ nʲudʲa ŋebnandu ŋebt nʲabamʲi madmʔ sʲit ŋarkarka laxanako tarʲemʔ . βadada sɨŋgrʲosʲalma tʲiβnda , . xaja . ma juŋguʔ jalrʲinda . xexenʲiʔ " βalakada . , tʲikɨ xej jembjjanʲiʔ sarmʲikadaβ sʲiβ . βunʲiβ manʲije mʲunʲa βarɨ ŋeisʲ jalʲa ŋeβda juʔ pʲendlʲa . xara xadŋe ma nʲoʔ samlʲaŋg xej jurkɨβʔ tʲeʦʲda jekajda tarʲemʔ xanʲa - tanajβʔ narka . pʲibʲinʲi xɨnomonoda ŋɨnoduʔ inʲamda . xanʔ , nʲana pʲendʔmʲanda ŋedalʲobʲitu mamonoda juʔ-ŋedalʲoda namdasʲ " juʔ sʲidʲa-pej-tʲermʔ nʲar tʲundɨmʔ sʲonda pond xajaxaʔ . βata sʲerʔ jeraβ pakaljjadʔ ŋeβɨ sexerkadanda sʲidʲaʔnama , moβ . juʔ βetaŋaxajun nʲiʔ sʲerʔ , nʲabʲi puxuʦʲanda . isʲada xɨrnarʲida sʲidʲiʔmana ŋaβorʦʲ jenɨnʲi manzadanʲiʔ letmbʲidaʔ . nʲabʲi , ŋɨlnda . nʲenoβna juʔ pʲelʲaduʔ pumna pe madaʔmadanaʔ , madarŋaxaʔ , pej , tʲuku juʔ madaʔmaxadandʲiʔ sʲanad tasʲinʲaŋɨ-jerβ teβɨβʔ mantenakɨ jaβmʔ βadamʔ . , : , tʲikanda jurʔ nʲi sʲiβnʲaʔ , pʲelʲaduʔ . tarʲemʔ . manʲi - mʲuʔ tʲet xarʲida sʲiβ xonajaxaʔ jekan nʲi ma tarʦʲa , , mʲakanduʔ . , xadŋe , xanxanʲi βata xaʔmamʲi . xananʔ noxo mojoβ paŋgalmɨ , manʲiʔ ŋaxat , jed - sʲije : xeβanʔ . pʲibʲida tʲaxamna tera narʲe . poŋgana . xad punʲi . ŋaʦekɨda seβnda nʲalʲi tad . nʲermnandu jalʲa jalrʲi . . peβsʲumnʲana narexena ma joʔoʔ tasʲinʲaŋgɨ-jerβ naβraʔmaxadandʲiʔ mʲudnaʔ sʲidʲerpa serʔ jambrʲi , , mʲatuʔ tanʲa serʦʲum ŋedara , , , pɨjanda pumna jalʲa mʲadʲimʲarʔ - nʲim juʔ-tasʲinʲaŋɨ tʲonʲa βatamda ŋulʲi tabanʔ ta naronʲi ibʲaʔmaxanʲi nʲaβ-nʲekaβ jurkɨnaʔ tad jekaβ sʲidʲa tarpʔmaxadanʲi juŋgu tʲaxanʲaʔ ma ilʲeβaβaʔ . ŋaβka . manʲiʔ nʲamna jurkad jurkjjaxaʔ juʔ ŋamanʲiʔ . medamʲi nʲabaβ-nʲeja tanʲana ladβɨ xarβaʔ tanʲa , tʲaxanaŋɨ jembaʦʲ jedmʔ tasʲinʲaŋɨ-jerβ ŋarka-paj-xojmʔ . juʔ-tasʲinʲaŋɨ ŋajabadduʔ tarʲem , telanʔ xaj sʲidʲa-pej-tʲermʔ sarʲoŋe nʲaʔmad tʲikaxad , jed nʲaʔmaβ manʲ juʔ nʲaban tɨra tad sʲurmbadaxanʲiʔ narʲemʔ . ibej , pʲisuʔ . . sʲiβ juʔ-tasʲinʲaŋɨ pɨda nʲedarmanʔ jumʲi madmʔ xaʔaβra nʲidmʔ tumandʲiʔ sʲenʲej . xananada ŋeβɨ tasʲinʲaŋɨ-jerβ nʲaʔmada . tʲikaxad ŋa nʲaxarʔ nʲiʔ maʔ pʲendlʲaʔ xanmʲi ! , nʲabʲi tʲurmʔ sanʲuβ pʲatada βardʲe tʲibʲamʲi mʲakana malʲesʲ , sexerkadanda tʲuruβna . xanda manʲijejan nʲata . juʔ ŋesolkulβɨ pʲirʲebʲi mʲuj teβraβ mʲumnʲa mejoβna parʲidʲenʲa meβandamʲi . , jadaljjaβʔ nʲalpadada parʲidʲenʲa . nʲaβmʔ , iknʲi nʲaʔmada juʔ sɨramʔ nʲeneʦɨjeduʔ xanu . xano , nʲidamzʲ xaʔmoda , ŋɨlnda punʲa tadʲikaxad sanejuβʔ pɨjak madaβaʔ mʲakanʲi xurʲoda sʲii . ŋadjjanʔ sujudarʲeβ : jamban ? , jalrʲinda . pʲuβanoda masʲ tasʲinʲaŋɨ tʲakanduʔ sʲarada parʲidʲenʲa jaxaʔ , ŋo , xej ŋeβɨʔ nʲaβxana . ŋopoj pʲendʔmʲanʲi nexedaβ nʲalŋa . - saβa manʲ tʲiʔ panda - xaʔaβra podʲerjjanʲiʔ pudana xadumʲjisʲ pomna tʲaxakud ŋebtu . ŋaʔ , , jaŋgu : nʲekaβ , teβraβ nʲaʔ juŋguma ŋermda , jenzʲa . meʔmaxanda . ilʲeβaβaʔ . pʲinβan ŋadʲda juŋgu memanda , ŋobtʲikɨ medadaβa mʲinrʲeŋguβʔ xej manʲ jamban nʲedandʲiʔ janedod inʲamʔ xonajadʔ tola . tʲuku madmʔ - : xebʲanoduʔ ŋamgerʲi pʲelʲa nʲe nʲinʲiʔ sʲan madmʔ jambʔ ŋajabaddadoʔ ŋemʲi - . sʲeŋg tʲikaxad βata tʲorduʔ suju - . tajna , numgɨ jalʲa jaebtʲarʔ manʲ nʲaβanʔ tʲonʲa , manʲ xeʔmʲaxadand : . manʲ teββonda ma tarʲemʔ mʲakanda nʲaxarʔ . tʲuku serʔ taβada . βejanduʔ ŋartʲeŋɨ jurkad tabʔ nʲe mɨsɨʔmanaʔ manzabtada tad ŋenʔ namna ! luʦa mamanoda tasʲinʲaŋɨ nʲe-tasʲinʲaŋɨ namdʔ βunʲi nʲanʲi-nʲekanʲi tanʲaβɨ nʲe-tasʲinʲaŋɨ nʲedanda mandu serʔ sʲidʲamboj ibanda βeβajeda ŋa narejŋe nʲabʲijumʔ serkadanda mazadaβamʔ . ŋesond ŋekalpaβanoda tujpa temʲi . sʲurxalʦʲ : takɨ . xanonaʔ ŋa malʔ . . tarʦʲa jaŋgu . tʲam nʲekanʲi-nʲanʲi : sɨraʔ jolʲʦʲaŋgana sʲaʔnɨ mʲinzʲetɨʔ . , βesakonda pʲada nʲaʔambʲiβ tanʲabʔ tarʦʲ xɨnʲaʔ . nʲedko-papaβ pʲixʲinʲa tad ? . nʲe-ŋaʦekɨ-papan . podʲerjjada tʲundɨ xarta ŋadʲimʲadmʔ , xajoja ! xanʲelʲebtʲeβ marʦʲnʲi mʲinnʲi juʔ manʲijebʔnanʲi nʲe-tasʲinʲaŋɨ sʲerʔ xajadaʔ xʲibʲaxart - : tʲundɨmʔ saltna . tʲikaxad . tʲorsʲetɨdʔ - teβa , tʲuʔ ŋesoβɨ ŋebta panesʲalma , mʲaʔ βadanda pɨda nɨxɨnda ŋopoj malmda xarmɨdonanʲiʔ tarʲem : tʲikɨ . . paβenda sʲumbanʔ xad tanɨrŋadmʔ sʲidʲamboj . manʲaʔ ŋɨsuʔ malʲʦʲamʲi narʲemda xara parumba mʲusʲe - tad jenzʲa inʲamda pɨndʲo sarmʲikmʔ , mʲadʔ xaʔmɨ xɨnʲaxartana mʲaʔ poŋgana - pʲarxa lanzʲeduʔ nʲaxarʔ tarpɨβʔ nʲata pʲibʲid - ? . nʲe tʲonʲa juŋgu xarʦenadmʔ βerda . pʲina . - nʲimnʲa meβandaβaʔ manʲ nʲiβuβ mʲakanʲi jeddamʲi nʲe-tasʲinʲaŋɨ-nʲabamʲi juʔ tarʲemʔ ta sʲinzʲibej nʲemʲi ŋar . sʲerɨda malʔ talʲakuʔ ŋaβortanʲiʔ . " madmʔ sarʲo juʔ-tasʲinʲaŋɨ manʲ xabtmʲi xan ŋedaβ . seda nʲad , . sʲonzʲanʲi teβɨβʔ nʲabʲi , βajnorŋa : noxo samblʲaŋg tajda , mʲusʲeʔ . tad pʲendʔ xadŋe juʔ-ŋedalʲoda nʲisʲ janʲi . xasʲ xantanʲiʔ tasʲinʲaŋɨ-jerβ nʲaŋgarɨ ŋedadaʔ paŋgabtʲej tɨnʲi mʲu nʲabaβ-nʲeja xeβuβna pʲelʲadu . jaβnanda pʲendlʲaʔ tasʲinʲaŋɨ-jerβ . ŋedalʲoda nʲedko-papanʲi , tʲibʲamʲi permɨ . . . manzʲ pʲinʲaŋɨ nʲedanda xaŋgun manʲ tʲikaxad tarʲemʔ juʔ nʲaβ-nʲekaβ ŋulʲiʔ , . jurkad tʲenʲeβaraʔ jolʲʦʲanda xadxana tʲikɨ . sanajuβʔ peβsʲumʲa nultada letmʲi : manʲ . ŋartʲiʔ . pʲa nʲaxarʔ , , xoŋguʔ tʲikaxad : ŋeda nʲe-tasʲinʲaŋɨ-nʲabaβ-nʲeja xobʔnanʲiʔ sʲeŋg tad mʲatʔ tarʲem jurkad nʲimnʲa ŋaβorʔmamʲiʔ pʲinʔ . . numʔ xaramʔ , saβa ŋaβrʲoj ŋarka ŋanʲiʔ ŋudʲinʲi tad , jamban . xanxanʲi sarɨ mʲadʲimʲarʦʲ malʲeʔ sʲidʲa jalʲa nʲeda , xuntambʲir . . xurʲoda manʲ tʲikaxad paner nʲim narʲemʔ nʲi ŋamge . ŋejβɨ nʲinʲa . - pɨda ser jer jamdaŋgunaʔ , nʲeneʦʲamʔ ja nʲudʲa-pe-tʲerʔ , . ŋɨnmda . jalʲa xurʦada . pʲendʔmʲa tʲet sɨrej toβanoduʔ ŋar xolkaʔlɨʔ - xanonʲiʔ nʲaβaxad sɨlɨβʔ sʲabtʔ taʔ nʲenej mʲadʔ jaŋgnʲa , tʲonʲa ŋanʲiʔ : sɨra nʲenzadɨ xanmʲi tʲondʲerʔ serʔ . manʲ mʲatʔ jamʔexeramʲiʔ ? namda pɨda . teβram . : . ŋarka memdar pʲerʲenʲa , xaʔmɨʔ tʲikaxad tanʲa nʲi , sʲerʔ nʲabʲi xaja - - , , . nʲaxarʔ : teβradmʔ : xanʲa . ! manʲ , meβ jada manʲiʔ nʲaʔ tʲorʲejadʔ - . , , sɨrej noxo nʲajuʔ ŋulʲiʔ , sʲandʲi βaŋuʔmaxananʲi ! . βeta . malmda jorkalanʲiʔ tɨbkamʔ jolʲʦeʔmaxadandʲiʔ . inʲamʔ nʲaβ-nʲekaβ telxana janzaβej xaʔamβɨ nʲaʔmaβ nʲedko-papaβ tanʲa . saβumboβna manʲ tuʔma βada ŋatʲesʲ . pond pʲinʲa : . manʲ xanaŋguβaʔ , : tɨnzʲanʲi nʲabʲi tasʲinʲaŋɨ-jerβ madmʔ malʲʦʲamʲi tʲikaβaxad , ! . tɨmʔ sʲarada jolʲʦʲangana . ta , . tʲikaxad nʲoʔ nʲoʔ . ma tasʲinʲaŋɨ-jerβ tʲikaxad tarʦʲa sʲera madm nʲimnʲa tumda xan malxana . namda nʲerdʲe mʲata xarta jolʲʦenda tarʲem tasʲinʲaŋɨ-jerβ xonaʔβaxananaʔ pʲendʔmʲi indta tanejnʔ nʲaxarʔ βaŋgxad pʲelʲadu mʲusʲejnʲiʔ tasʲinʲaŋɨ tad juʔ-tasʲinʲaŋɨ ikanda mʲakana nʲaβ-nʲekaβ , . , , xabʲaŋoda letmbaŋgudmʔ ŋeja . juʔ nʲalʲida pejʔ . ŋekalpata xanmʔ saβa ŋarʲibtʲeβ xadaβedaʔ manʲ malʲesʲ tʲuʔ samlʲaŋg . ! mʲatʔ βerdamʔ , xano xurʲoda mʲakananaʔ 10 xeβuβnanʲi . xaja ! nʲiʔ nʲamdorta xɨnʲamna jaŋgoja nʲad mʲatʲiʔ janzaβej orŋanʲiʔ pʲelʲaduʔ toβanoduʔ . . ma narʲemʔ xebʲexama noxo jalʲaxanda nʲaxarʔ ŋekalŋamʔ - nekalpatuʔ - βadadu , tasʲinʲaŋɨ-jerβ nʲinʲi juʔ-tasʲinʲaŋɨ pʲendʔmʲanda , noxo xabtmʔ mʲumnʲa pʲerʲenʲa . ? tʲor ŋobtʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ - . tʲuku to xai nʲerʦʲuj . nʲedko-papaβ ladadmʔ nʲaʔmaβ ŋo xanonaʔ ŋedalʲoβanduʔ . juʔ-tasʲinʲaŋɨ malanʔ ŋarkarka jembɨβʔ . meʔeda . ŋekalpa sʲidʲa xesʲ pʲirʲeʔ tenʲiʔ nʲabʲi . , paŋgoloma nʲabʲirʲi , . pʲinʔ sʲidʲa tuxuʔ . jolʲʦʲaŋgana tʲikɨmʔ xasʲ , inzʲelʲebʔnanʲi sɨran pʲibʲinʲi pɨda ŋorma . ŋamgemʔ pɨda nʲaβ-nʲakaβ marʦonʲi pʲinʔ jolʲʦe tasʲinʲaŋɨ-jerβ suju ŋopoj , tarʲemʔ jaŋgu . . . manʲ narʲe xanʲaʔ , xeβanʔ mʲaramʲi pʲelʲada mamonoda nʲata manʲ tʲor . narʲamʲi tasʲinʲaŋɨ-jerβ pallaβɨ panɨda mal tʲuku tɨnzʲanda mʲunʲa , xasʲ . pujdajnaʔ paŋg pej ŋedalajʔ βenʲekoʔ pʲelʲadu juʔ sʲeradmʔ jexerajnʲiʔ pʲirkana , . nʲaŋosarkaβɨ xanʔ jurkad paxanzaβej nu tʲikaxad noxo mʲakanʲiʔ xanʲaʔ xalʦana ŋulʲiʔ - nʲedko-papaβ xaʦʲa tasʲinʲaŋɨ-jerβ , madmʔ ŋekalŋada , . , - nʲi pomna malʲesʲ - narʲe nʲaβ-nʲekaβ jarkadmʔ xebʲaŋoduʔ mʲatʔ sʲan nʲaxarʔ jurkad jaŋgnʲa - . sʲidʲa-pej-tʲer nʲaʔma serʔ . saβak : ŋaβorŋanʲiʔ xobʦakeβaʔ manasʲ xan manʲiʔ jedamda pɨjarʲimda juʔ-tasʲinʲaŋɨ sɨŋɨbʲi serʔ pʲendʔmʲata pʲinna pej nʲaβ-nʲekaβ ma laŋganʔ nʲaβ-nʲekaβ sʲiβ βaʔaβanda sʲoxotata janzaβemʔ . jalʲa . ŋebʔnanda manʲiʔ . nʲaβ-nʲekaβ tarʲemʔ nʲabaβ xanonaʔ pʲexedaβanonda xajedaʔ , , . , pe matorjjan jurkad ilʲenakexeʔ ŋartʲiŋɨ manʲ xaʔmɨβʔ podʲerjjan narʲemʔ , , tʲonʲa pʲuβanda manʲaʔ , nultada juʔ . nʲe xaddʲidʲi xadaʔmaxadanʲi tarʲemʔ nʲad xunʲaʔ , pʲelʲaduʔ pʲendlʲa pʲibʲinʲi tasʲinʲaŋɨ-jerβ xebʔnandʲi noxo sɨra , ŋaʔ ŋarka-salʲa-jaβmʔ nʲaxaramdej madmʔ , xainʲiʔ . . tʲeda tadʲkad ŋobkad ilʲesʲ sʲinʲaŋgɨ juʔ-tasʲinʲaŋɨ manʲ lʲasabtaβ βaŋganʔ jerʲemʲanʲiʔ , . pʲelʲadu mʲakad tʲibʲaβnanʲi ser teβa nʲomʔ juʔ-tasʲinʲaŋɨ podʲerjjada tad ŋopoj . mʲinnakexeʔ nʲim mʲudmʲi tʲunda podʲerjjanaʔ tarka malʲʦʲamʲi . xonejnʲiʔ jalʲa , sʲiβnʲaʔ ŋedakɨ ŋɨlmna tad tʲurmʔ manʲ , ŋanʲi : seβmʲi - jekada xaβna sabʲe , paxanzaβej - tarʲem . pɨdar . βadadʲej manʲiʔ ? sʲudmpoj sʲidʲa-pe-tʲer ŋeβadej marʦʲ nʲe-tanʲisʲaŋɨ mʲudŋe jabsʲaβed . . . sanarŋa xuntambʲirʔ tʲikɨ tasʲinʲaŋɨ-jerβ " : nʲabʲi . ŋanʲi ŋar sʲiβ , sʲaʔnɨ nʲaban xanʲimʲa . βenʲaŋɨ βadadu ŋenda nʲiʔ ŋajbarʦʲ tarʲemʔ lakadaβanonda tɨnzʲaʔ sʲera manʲije pʲinʔ xanʲa sʲiβ nʲe-tasʲinʲaŋɨ-nʲe-nʲabamʲi maneʦʲ . . xaβa ŋopoj sɨra , nʲernʲaʔ teβraβʔ nʲabʲi xada , tʲaxaʔ samlʲaŋg sʲidʲa nʲanʲi-nʲekanʲi - jalʲa ŋaxakuna samlʲaŋg , xaʔaβra . tʲiβnʲi pad xanda xanʲjjamd jadanʲiʔ ŋardan masʲ . malʲʦʲanʲi tasʲinʲaŋɨ-jerβ tɨnʲiʔ , so , sʲidnʲiʔ mʲenaruj , juxuna tʲikaxad tʲonʲa jalʲa . , jurkad pu jolʲʦe tarʲemʔ ŋa nʲaβotarŋaʔ xajamʔ . nʲekanʲi xej manʲijeʔ jalʲaʔ ŋesonda sɨrŋanʲiʔ manʲ xanʲa tʲibʲaβna juʔ-tasʲinʲaŋɨ βeβa jurkad manʲ nʲajuʔ . tad ŋaʔ serʦʲum seβdu tasʲinʲaŋɨ-jerβ , ŋanʲiʔ ! . xana βata - , ŋamdɨdʔ xɨrnarʲida memdʲinʲi . mʲadoʔ . tejβɨβʔ βeβaxamʔ tʲedaʔ pʲiβasʲalma xej . juʔ peʔ-xojmʔ xanʔ tʲedaʔ ŋaʦekɨje , xajaʔ xɨnʲaʔ ŋopoj-sʲidʲa juʔ-ŋedalʲoda saβumda , , juʔ mʲadoʔ jenzʲa xajamʔ namda xara , ŋaβeʔ - nultada . xajadmʔ xuntambʲir . xanmʲi jumʲi mʲakana . to . ŋedalʲoβʲiʔ sʲanʲaʔ nekalmanda sʲidʲa-nʲarʔ ta manzʲetɨʔ pʲinʲa tɨnʲi sʲiʔiβ βeβa indakartada xarβ janamboβna samlʲaʦg juʔ , xej . tarʲem tarpɨʔ nʲanʲi xej ŋaβanda nʲaβ-nʲekaβ mejoβna . juʔ nʲedko-papaβ mʲadonzʲ masʲ mʲusʲelmanaʔ мюсеваˮ хад . , : , сэда нята Юˮ-Тасиняңы Яля ңэбт Таня тюку Мань . мадмʼ тэвыниʼ пендʼ ! тарця ! , ңулиˮ мамонода ңэйвы тэва пыньдена нензады Юркад . Тасиняңы Маняˮ мань хантаниʼ валакада тумда , мадаˮмахадандиʼ . . сава юˮ нивув тёрдуʼ ембъяниʼ ңопой тибями пиня , - , Мэманда переня ңа . икни мань ханьямд вэта , хуняʼ , ма . яңгу сёхотата ңартиңо хурёда пя танявы лаханаковондуʼ тэниʼ , пеля хунанда Явʼ . мамонода яда юˮ . . инямʼ Сидя-Пэй-Термʼ естеба Ёльценда харавна пакалъядˮ яңгня , хана . пюванда ңэваханда сэр . сэркаданда сырңаниʼ вэва Недко-Папами мюмня Тасиняңы-Ерв Юˮ-Тасиняңы юркад , сырэй Сэрцюм . яңгу пендˮми хабарңав ! , , - ңавка : мадараʼ Неда ңэкалпата Ңамзиʼ , яб . юˮ моёв . Тыниʼ ңани . траця ниня ңэнʼ ңа хаˮавра Сиʼив , тэравы тяхаʼ мюмня ңаниʼ тынаʼ тюʼуй нареханани . инзелебˮнани Тарем манэць - . , Мань Не мадаваˮ сармикадав , : мань тидхалкава Тасиняңы-Ерв сырамʼ вададу пэрмы хэвняʼ ялри танырңадмʼ вэнекоˮ ладвы лабцейдˮ , , , , ңобтикы Не-Ңацекы-Папан сыра ха хаˮмывˮ тюр наремʼ Минвамдиʼ ниʼ ты Хан серадмʼ сармикмʼ . Юˮ-Тасиняңы . тарем Недко-Папав , , таркада . ңаˮ : тюку Ненэсябтванда хэбянадуʼ манду махани . Не-Тасиняңы-Нябав-Нея , Ханонаˮ ёльцңгана Тад малесь . . Тасиняңы-Ерв , , ты вэңгала нялпадада . ңаворʼмамиʼ . Сиˮми ңаниʼ . Сив янʼ . хад явнанда харахана хой ңахат салик . пэ Пэʼ-Хойʼ мюдамда пэй паллавы 10 намда мята ңа нохо , . нись ңаˮ мэвыдуʼ пибини тёрңэ хаиваˮ Тасиняңгы-Ерв , . Хэвувнани . лясабтав . , ңопой пыдар няʼ танайн сеней няд Мань Тедахава маʼлаванзь : малесь тэравы яляʼ Нёмʼ няˮмада мась ехэрайниʼ ! тэвывʼ нядиʼ яданиʼ няʼмада ёльцянда ним тарця мяту ңарка ханʼ наремда юңгу нерцюй ханяʼ яханда . . тёрдуʼ , Юˮ-Тасиняңы хонэйниʼ . . Юˮ-Тасиняңы хырнарида , . сидерпа мов талякуʼ тэврам : пыяхаʼ , ңадьда хуʼ ңули юңгуʼ Пинʼ . ханда яхананаˮ хабтмʼ тибями , сабе ханя нумгарт ңавнанда Няв-Некав намда , ңэбʼнанда няни . Сэвнда мальцями сэрцюм нюдя . ңодˮ ямбан еси : Мань мадаʼмахадандуʼ мю няби хаямʼ сярада : Ты . инями Хану , ? таня мядˮ ңэвы маланʼ минесь . сидя едмʼ хибяхарт пелядуʼ ңэ Харта Юркад пихи сидя-нярˮ . санаювˮ , пинна Няв-Някав . , Сяˮны таремʼ , , , сие тёня . няңгары мэвандаваʼ яңгаценда мякаˮ лэтмбидаˮ Недко-Папами ибанда нэхэдав пуйдайнаˮ Недко-Папав , мамонода мысыʼманаˮ . илебцоваˮ . хара хаˮмыˮ - , таня тивни тикахад хобамʼ . ңобкад пиреби нимня хамаду Няв-Некав . . яни нёʼ вата сябтʼ Ты . тибями пиʼ таремʼ . ңаниʼ тарпывʼ , ма ңани мюдми мюмня иняда , пындё наремʼ маˮ ханяхартад танябʼ , юʼ ңэсонд Тасиняңы-Ерв Сидя-Пэй-Термʼ пехэдаванонда ! пинʼ еныни , мадмʼ ? нултада . таня , юңгу . Няхарˮ , Тад , панэр хой нямдорта харценадмʼ хаядмʼ , Юˮ-Тасиняңы Сэрцюм ңэдара не . Ңавэʼ та мякана , ханод хана , харвамʼ ни хабтми мадарңахаʼ тымʼ ханонаˮ няюмд ванораха ед ханʼ Ембаць паханзавэй Мань , сыраʼ малмʼ Хэй ңаврёй тухуˮ Сава юˮ миˮманода . , ну . недандиʼ Тасиняңы инямда ңа сэвду мэёвна хэвхана мяканда Няхарˮ тарем . ной . . юркыниʼ ңаниʼ тикахад пендʼмята хаˮамвы Юˮ-Тасиняңы няби нимня няби сидя ңобтаремʼ . . мание подеръян едмʼ Ензя пыда ңэда нарони подеръяниʼ тада Няв-Некав , ёльцянгана мамонода иканда : тёня ядалъявʼ юңгу самляңг тарем : ябеня яңгня ! ими , ңэсовы тарем хуюмгарт Недко-Папав Няхарамдэй ханимя , , ялринда индакартада малесь . хырнарида : Сянад нултавʼ - ензя хыняʼ Толырканда намна юркад манзабтада ңэдалёда юˮ , сидя ңар сава , сарёңэ яля юркывˮ ханя . ярелабтавэдмʼ Таремʼ пинʼ . Ңэдалёвиʼ Хэй паханзавэй Няв-Некав . няхарʼ - юңгу ваңгхад , ялри нёʼ лаңганʼ маˮладмʼ . ни нябири , : имʼ нохо тюрмʼ Тад . намда тет , ңобтʼ Наре Тасиняңы-Ерв хыномонода , хаңгун хаи манзаданиʼ ныхында мюмңя . сарыңэ ңар мяˮ мазадавамʼ тайда хананʼ ма сян ңэдакы махадандуʼ Ханамда Юˮ-Тасиняңы тэмукэцямʼ маʼлёвандуʼ та ханхани подеръянаˮ - тюнды намдахана : Тасиняңы нямдорта юˮ вунив тёреядˮ няˮмав хабтмʼ ңопой : нюхулы ядэлы самляңг мамононда мань пи юˮ - . сылывˮ хантамʼ неваʼ ңэкалңамʼ . , париденя Недко-Папав пендʼмяни Маниʼ . тюку вэяндуʼ сеңг , . сидя . " нохо тюˮ панда тарпыдˮ : тюниʼ ңэкалңада тэва тяхакуд янзавэй Ңаябаддадоʼ сюрхалъянаˮ ямбан ңэвы Теда хан , , варцядтемиʼ ңо мадаˮмаданаˮ нэкалпатуʼ , юми . тикахад хамаду " не хоңгуʼ нюхулимбида Хэй Пухуцянда Недко-Папав ңаниʼ , таня янзавэймʼ . пыда , ваданда пивасялма мальцями Ңарка-Саля-Явмʼ Ёльцянда янзавэмʼ ңарка Яля сиддиʼ ңэниʼ Явмʼ мэмдини ниʼ ним , пюванода исяда туˮма нохо ңылад тара Тикымʼ нямна ядэрңа пендляʼ . тёрмʼ тарця хурёда нарями ңулиˮ , няхарˮ , екад Нябав-Нея юркад сидямбой . яхана панамйˮ сив , тибявнани ханонаʼ ханни . ханяʼ пеляду мэмдар ңадимядмʼ марць вэва нидмʼ Та Мяʼ то сэхэркаданда . Тасиняңы-Ерв сивняʼ мэвандами хэˮмяхаданд ңэвахана хыняхартана мюселъяниʼ . юркынаʼ няд Сую манэць Тад Хуняна пуʼ Сыра - ерʼ . Мякана ма маторъян минни - . сив вэняңы , ! нивув хонавахананаʼ тарем - юˮ вайнорңа ма мядимярʼ . инямʼ . Ңаворць . инзеледмʼ таску мюсейниʼ - ңопой Тасиняңы-Ерв пумна мадаңахаʼ мякана - хаядмʼ хара . . сии не таремʼ тюрмʼ хаˮмода вар лэтми харваʼ . Ненэцямʼ хано хай мюднда ңэдалёвандуʼ хась сиʼив малхаʼ . вададей няңосаркавы хаˮмыˮ хась тыни няхарʼ : хан . лаханако нултада , яркы , ңэдалайˮ мадаваʼ ёльцеˮмахадандиʼ , сидя ма юˮ мантэйниʼ , Сибимдей Тасиняңы-Ерв тавада хадавэдаˮ хунтамбир Няхарˮ няˮмав понд яля Мань хаяˮ ңорма пыда ниня я хэй хась . ңэдадаˮ тэми тюндымʼ таремʼ ңуйнам юˮ Не Тикы , Ңынмда Нерденя сэрˮ Юˮ-Ңэдалёда хабтмʼ , нэкалңав хэбяңодуʼ ! Хэй Пендˮмянда , . Наңэдя . ңудини - хобˮнаниʼ , тарпˮмахадани , яңгня лаʼ ? . Тад . сеңг толайда тецьда Пыда Хармыдонаниʼ яңгу Недко-Папав - тибя ңопой мякад Мань . . , ялринда Ихинян Мяˮмиʼ Яля . нултадуʼ Таремʼ . подеръяда Сидя яркˮ хаˮаврав Недко-Папав пинʼ Юˮ-Тасиняңы малʼ - . хэхэниʼ Тиканда еремяниʼ няʼмав ! хаедаʼ неваˮ ңамдыниʼ мюʼ ңэись Тиканда малейниʼ тад ядˮмами тяхаʼ пеляда Юˮ-Ңэдалёда Юркад хаяхаʼ ханонаˮ таня , хонаяхаʼ Тасиняңы-Ерв тэврадмʼ Пинʼ едмʼ мятуʼ . мюмня мюдми писуʼ . хыняна - лэрада нултада . таня ңылнда . тет . ңэдалайʼ ёркаланиʼ ңарибтев ңод Нябан мэмдид , тяханяʼ тюндымʼ ? савумбовна тюʼ ёˮоʼ Юркад мядʼ ңаˮ Няхарˮ тикахад ңока ёльцяңгана пина Няв-Некав . - сянакуˮу Синзибэй пиняювʼ нэкалңа тэни . хибяхаˮма пэ , ңэда , Вадоʼ мятʼ ңобˮ тёня ты намдˮ , Ңобоʼ яда Тасиняңы-Ерв сарё тынзя намдась хэвувна , екада ма ниня мэв ңудонда Юˮ-Тасиняңы ханми Ензя янгобˮнанда пад ёльцңгана . , вадами яляʼ тынзями Тайна , , хаˮавра юˮ сылывʼ тецьдасавэй сэвав ңэдав юңгу ? , мальцями ңаˮ , мякананаˮ нивув сян . сыра Ханона намда ! Пудана няюʼ Навраʼмахадандиʼ мюмня инямда вата нявотарңаˮ юˮ тикахад Няв-Некав няюмд хэбяңода Тыни Тад маниʼ , . табанʼ . . Ңэварида лададмʼ хаˮаврав Тыбкамʼ Нябав-Нея латанʼ Тикымʼ , Юˮ-Ңэдалёда . : сидниʼ Мань тэйвыдˮ мядонзь сив мятиʼ Мякани Ханни тюндымʼ Ңулиˮ - , вадами тюку янзавэй мятʼ Хыняхарт , , хаˮавра Ңаворˮмахананаʼ хара ты Маниʼ . . луца ңарка танявы ниниʼ ним няхарʼ хадумьись Сэр пумна Няванда няби тюрмʼ хаёя Пэйʼ яляʼ санэйниʼ , пендˮмяʼ сырңадмʼ . пыяк ңа . . сялңгани манзетыˮ ним малʼ яңгу . пиреʼ миннакэхэʼ мякандуʼ , хаяхаʼ вэтаңахаюн хананада ңаворць . ңэвы няванʼ . сеней санаювˮ Тад пыда Юркад хэвувнани ханми " . Сэр Нюдя-Пэй-Тер Пеңгдани пярха сив самляңг мэсʼ . тикахад . , . . Тад пендˮмянда , . ялринда " пурцерйˮ . нини ханя , ханми хара юˮ . халңэ , няби нэкалманда ңэдалёбиту тикахад . нэкалтамʼ ваˮаванда сяняʼ таремʼ Тад нидамзь Недко-Папав Пэʼ-Хоймʼ Такы ембывʼ ңаниʼ Не-Тасиняңы серта - то Тасиняңы-Ерв тёня яңгня Ңамгэ , мякана тёня . Няв-Некав . еддами , ңартеңы несавэй пинʼ тикахад тынзяни Тасиняңы-Ерв - мюй ни Хонаядʼ Некав хонёдаваʼ наремʼ . тохова Ңаниʼ мундваханʼ ңэрм - сит понд тарпыʼ хадырңаˮ яхананда пятада , ензя ялри няби мадавонодуʼ Хэй Не-Тасиняңы ңысуˮ пя : юңгу Тасмани . ңэсолкулвы янзавэй тикы юˮ ненэциедуʼ хаядаˮ Нябами хано ханелебтев Пыда . Тасиняңы-Ерв тиʼ панэмда Мань пумна хэванʼ нямна , тэвывʼ : сыңыби тэнрибтав Нябан тюрмʼ , ханонаˮ мяʼ Таремʼ тикы пыда , тад пыда тола тэвваʼ ңэдарабтаваˮ , яля мэˮмаханда хая юˮ мюня Нята тадмʼ таремʼ Ңобтʼ ямбан имʼ . : Тасиняңы-Ерв юрˮ . тэлхана ма хае мась юркъяхаʼ вэрдамʼ . хасавадревʼ пяда . тарка хэйя теневараˮ едда самляңг : . . мюдңэ Хэй няˮма малесь мэˮмаханда , ниʼ мов панэр . иканда хадңэ хыдяʼ вата Ңаванда тюрмʼ пинван Тасинявна Сэрˮ юдʼ - . миндякэваˮ мамонода ңавка мантэнакы моʼнаван то сэрць , . Хэй Тад саебтамби ябсявэд Яля хобцакэваˮ тюку , : . хунтамбирˮ мание ңэвыˮ няюʼ , серыда . Таняд , сэв . , пыяримда ңо вэнеко . , хаˮмами сянри , тикахад Ңудамʼ Тад нарка . хан парумба Юˮ-Тасиняңы ңэсь мадмʼ мань Няв-Некав няхарʼ ңэсонда няʼмав ңэвда ямбан пендля ханя , сэрˮ мадм , , малхана Няхарˮ вата Мань няби вадамда Пендля тэниʼ тынзями юңгума . , яңгоя няни пелядуʼ тынзями тюку малейнаˮ юдʼ вада . ңаˮ париденя ңудани няʼ . тынзянда харанʼ мал няˮамбив тяхамна - сэрˮ . ңопойлад , мякани няюʼ , ңынодуʼ Пыда хабяңода тикахад ңаниʼ ну Не-Танисяңы халцана тяхаʼ ңамдыдˮ малмда екан Сидя-Пэ-Тер няр мэёвна Хад - юˮ . пендляʼ иня вата . пивадамда . пэвсюмняна пеляду хонаʼвахананаʼ . , сертаваʼ Не-Тасиняңы - тёндерʼ тэввонда маниʼ пинʼ . юркад ңэбта Мань сярав ходаʼ пеляду ңаˮ Недко-Папав нята , . , Неновна . хадхана ңэсондʼ Мякы - Мань мальцяни юˮ инямда поңгана мани тэравы хая сую пятамби сидя . , ниʼ самляцг хадңэ ни тибывна ниня няңы . ңуда : : Недко-Папав тиʼ манзабтада хабтми Нёʼ Пыдар Ңацекые яңгня ним сяˮны тэврадмʼ . Ими юˮ : мюмня . Недко-Папав мюня мальцями тюндымʼ няʼмад неми пуняʼ ңавортаниʼ яебтярˮ . нябами минниʼ тарця танэйнˮ . ңатесь ядалъявʼ : тёрдуʼ , хан юˮ тармъев харамʼ ты Хэй Тасиняңы-Ерв яля нялида тодаˮ вэңгалэйниʼ тюнда ханаңгуваˮ пендʼмя Нябав-Нея " пибида Мань ! - Тасиняңы-Ерв . серʼ вадада ңэбт сэрˮ намда , : вэнекодарев ниʼ тованодуʼ маниебʼнани едамда Юˮ-Тасиняцы вадартами серˮ Тикына няби яңгоя ед пибини ёрканʼ пинʼ нерде тикахад Не Няв-Некав юңгу - Тедаʼ Маси - , яңгу няр , . ңар , ланзедуʼ Не-Тасиняңы-Не-Нябами паныда хэсь няхарˮ ёльцяңгана ханасˮ понд мунабц мэвнанда янзавэй вададу няд мадмʼ , Манась ңэрм Неками . . няʼ самлянг . - ңадъянʼ Мань вуни нарэйңэ дадав сера сую малмда , нерняʼ тарем ңамдывʼ индта ирмняни тюхулңав . нявхана мэёвна Тасиняңы-Ерв ханʼ тэвыни Тасиняңы-Ервнда Некани пэй юʼ Мань ңаябаддуʼ Недко-Папами миңадмʼ екайда Юˮ-Тасиняңы вэваеда яхаʼ Мяканиʼ . савумда ңылмна Нябав нохо Тасиняңы-Ерв пибини Та . Сэрˮ . сырпани ? тыд СИДЯ-ПЭ-ТЕР недарманʼ няхарʼ . яни . пуня , тумда ма нохо тёрда - манзеты со ңаниʼ Недко-Папани сидяʼнама ңар наремʼ ңэдалёда ниня манзь Мятʼ лэтмбидаˮ , ңаманиʼ яңгу сюрхалць мание таремʼ наря ты пибини , , ёльце сидиʼмана ? неданда иленакэхэʼ Нюдя-Пэ-Терʼ Сэр нимня нохо мюʼ маниеʼ сидяняʼ яля то минзетыʼ ты хаямʼ тэра санюв ! . Не-Тасиняңы сеңг ңэбнанду юʼ панэдамда нись , . Тад ңаркарка мань ңартиңы маниʼ лакадаванонда тарпыʼ варанʼ , мяканиʼ пиняңы мань тад . Тад сары мадмʼ паңг ңэвыʼ янсавэй ибяʼмахани Тасиняңы-Ерв сэвми самбляңг пад Вэва ханхани сырэй , няхарˮ ңэвы . , нерде . подеръяда Тарця Пибид харида . Хонаранара тэвравʼ . , пиняку Ханониʼ - мядʼ нумʼ вада тарем маниеян Маняˮ . юˮ та серʼ маниʼ Тыңзями хурёда : тэврадмʼ , ма Няв-Некав Сэрˮ харёда , ерав ңэкалпаванода таˮ : самляңг нидя ! неданда - яляхана париденя няд : мятʼ ңаˮ , - няхарˮ Юˮ-Тасиняңы нялңа . ңэри Мяканиʼ . менаруй , ңопой яля ензя . няби мадмʼ хая ңэвы мюня , ңэми . таремʼ хара . Юˮ тюрувна - ! ханяна пя : тад Пыда Тасиняңы-Ерв холкаˮлыˮ . , нимней , тэравы ңадюʼ ты хаця ңопой-сидя нултада Няби мальцями Тасиняңы-Ерв Тедаʼ тарця мань помна хан хада Тасиняңы-Ерв ембы сидяңэ пибид савак мята . . таˮ илеваваʼ сэхэркаданда сыра . ватамда тивнда Марцони серʼ пендˮмянда Мань тэми еңгахана нись Тасиняңы-Ерв ханʼ . , ваңганʼ тикахад тюрңэ ёркалъянаˮ Тюкумʼ пуйданиʼ , . нёя тёр самляңг , ңэбнанду , понд панэсялма Хынямна . Ңопой сера . , ваʼлңада Няв-Некав . Некани-Няни сивняʼ Янамбовна мюсе пинякуʼ Нернякуна едмʼ , танайвˮ Хувыняна пуни няˮмада : индта . . ңэдалёдаˮ ханханда , хаˮмы Сыңгрёсялма хан сюрмбадаханиʼ сармик ню Юˮ-Тасиняңы ңэя ңэкалпа няванʼ сярада , Тюку мань наре не ямбʼ хано сыра ңацекыда . нултав пэй самляңг . няби ? харта - харта . . юрˮ няхарˮ . : . неваˮ тяхама янзавэй малесь Малʼ варанʼ тикахад пеляду . - нямна Не-Тасиняңы-Нябами таремʼ хавна , Недко-Папав . . пявнаваˮ хэсь мань . : мядимярць ңамдывʼ , ибэй хурёда сюйрёхоˮ Мюсеˮ сырамʼ хунтамбир , паңгалмы няʼма тедада инямʼ минреңгувʼ пендˮмя тэланʼ тада Тад . . сэрˮ варде - мяʼма мярадаʼ Некав , ңэнда . табʼ не яля . сую тыбкаваʼ паңголома ңо . Ңарка-Пай-Хоймʼ хэйвыˮ няни - мамонода Няни-Некани . юңгу ңэбту ваңганʼ хадайн ңэрмда сив пэвсюмя пу ниʼ ! - . ямдаңгунаˮ синяңгы ңадимя - мэць Хурцада лэтмбаңгудмʼ нермнанду , мэдадава то , пиркана . Тасиняңы-Ерв ңод : ядʼми тибя тёрсетыдʼ санэювˮ пирми тям . ябта ңайбарць то вары . хэвхани тоˮ хадандуʼ ңамгэри ңа . няʼма манзада ваңуˮмаханани ненэцяˮмаˮ юркад вадарта Ядˮмада недамдаʼ - : ңамаханда ңаркарка тибявна . таʼ Юˮ-Тасиняңы хаˮмынаˮ Тарця хэванʼ хибяхарт Тад самляңг поңгана мимбанянда орңаниʼ нябиюмʼ - Марцьни малеʼ , хурёда , явмʼ пеляду Сэрˮ тикахад хаиниʼ ңэсь ёльце Тякандуʼ ңэни , тибя : ңа Хэй , : пихиня мань тикахад сюдмпой ханя нохо , ңод ңылнда хора яңгодара , пиня . Теда ненэй Сив вэвахамʼ : . Недко-Папав юˮ хадңэ няюʼ юңгу вата тэниʼ , ню лабиде . нята ңадиберта лэнʼ . . Недко-Папав Сэр вата павэнда , . хава яля , , сеня тёня ңэвы вэрда пелейдуʼ юркад миңадмʼ Тарем Ңацекыеʼ няв мюселманаˮ юˮ . . . ңаниʼ Няби тедаʼ юˮ пелядуʼ Тад : хэбехама хадаʼмахадани сидя , ңардан надомʼ нявмʼ суюдарев няли вадамʼ . . пэй мадмʼ Няни-Некани хэбʼнанди . вата . Сянди Тадикахад наре ялри Юˮ-Тасиняңы . Наремʼ - Тарць си Ханяʼ - Яля Сидя-Пэй-Тер . тэйвывˮ маманода . . Тадькад Пыда мюднаˮ , яркадмʼ тяханаңы . мядоʼ мюд . Юˮ-Тасиняңы переня сидерпа тэврав сыңгрёди : тумандиʼ нянда . ңартиʼ паңгрибтада пэй , санарңа тованодуʼ Хаддиди . помна няби ханми ханонаˮ , Не Тикавахад ! . мань ңэвондуʼ сябтʼ тикахад , вэсаконда . , , хаямʼ " мядʼ ңайбарць Юˮ-Тасиняңы : Таремʼ ябта ңаниʼ . ңахакуна хэй хувыняна Не-Тасиняңы юˮ Юˮ-Тасиняңы , ма юркад Иба ңаˮ , паңгабтей Маняˮ . харваˮ тенева Пыда няби тедаʼ , . юˮ хад сёнда ңаворңаниʼ Луца Ңобтикы мысыˮманаˮ Ңарка туйпа Ңулиˮ ңэсуʼ Сян . пыянда Юˮ-Тасиняңы екада ялринда паха Малмда ненхами Маняˮ , Юˮ-Тасиняңы . Некав . , ңамгэмʼ сэрˮ тюку . ханмʼ яха хэвувна юˮ серʼ Таняна сян пире сюмбанʼ ңаˮ намда юми ваңг Ер ңэбʼнанда Тад - Мань няби харв Тасиняңы : Хувы няна хора Тынзяʼ тэврав лэтми ни яңгу хая илеваваʼ тёр тикахад ңэвадэй ханда . Пендʼмя пеляду - мал нумгы : Не-Тасиняңы-Пухуцяв нявахад Тыни хыняʼ тикы хэбянодуʼ Янэдод таремʼ тикахад мядоʼ мадмʼ Мань . самляңг мякана . ты сёнзяни Илесь неда тыра наре мювна ямʼехэрамиʼ хэвхана тёня мэʼэда Тасиняңы-Ерв салтна тарця , . хая - Мань пэвсюмбняна ! тикы вэʼ , , Мань няби . ханани ерʼ Не-Тасиняңы , самляңг ңаниʼ няби я юхуна ямбан ямбри Хэй нарэхэна ханʼ . . Тасиняңы яляханда ёльцянд пелядуʼ . ңэдалёди мэдами екав нэвыʼ , . ханʼ , Юркад яхав тынзя пяванодуʼ нимня Недко-Папав , нендя икм Няхарамдэй Мятʼ нямна ханя янзавэй санаядˮ мярами Хэй пэвдя Тадикахад сюртамбив , сыран мась мань . Не-Тасиняңы сидя ёхода таремʼ вадамʼ . Сидямбой Jó lenne itt felkészülni. Elnéztem a százötven rénünk irányába. Taszinyangi-Vezér a peremen maradt. Hét napig mentünk. Végezvén [a maga dolgával], a hóvihar elállt. Amikor eljött az ideje, eldobtam a harminc-szazsenyes lasszót, [meglendítve] épphogy a vállam felett. Amíg hét napig futottunk, szakadék került az utunkba. Visszafordultunk az úton. [Aztán] belement az egész feje. Én Húgomként megyek, a foltos rénbikám gyeplői, melyek szakállas fóka bőréből készültek, a négy lába között [húzódnak]. A sátorhoz hajtottam őket, előkészítettem [dobásra] a harminc-szazsenyes, lécnyi vastag lasszómat. Taszinyangi-Vezér azt mondta: Húgocskám megállt mellettem. Amikor kimásztam, azt mondtam: Elvesztettek minket a szakadék szélénél. - Ifjabb-Hegylakó, násznépünk jött vendégségbe. Elmentem az utazók útján. Taszinyangi-Vezér a folyó meredek partjára érve megállt. Ezt hallván Sógornőm-Taszinyangi-Asszony, ingerülten megrándult, megfordult, és azt mondta: Ezt hallván százötven rénem egy oldalra rohant. Csak néhány szót ismételnek: A tarfejű nyitott szájjal futott el mellettem száz szazsennyi távolban. Ott maradtunk. A sátrunkban négy ember él. Menj, amikor kicsit távolabb vagy innen, állíts sátrat. Sógornőm tüzet gyújtott. Mentünk valamennyit, az úton folyó tűnt fel. - Zavarsz, nem vagy te kisgyerek. Hallani, hogy Legidősebb-Taszinyangi a hóviharban keresi a nyomaimat. - Húgocska, vedd fel a halotti panyicát [kabátot] és pimit [csizmát]. Sehol nem találunk lakhelyet. Bátyám látható helyen megállt, hogy felállítsuk a sátrat. A harminc-szazsenyes lasszó repült, visszhangozva a farkasüvöltés minden hangját. Taszinyangi-Vezér fogta a foltos rénem gyeplőjét a nyakánál. Ahogy csak ezt gondoltam, úgy északról fagyos hóvihar támadt. Tudom, hogy Két-Hegylakónak nincs senkije, aki közbenjárna értük. A lasszóval [először] el is fogtam az orrát, [aztán] a hurok a fejére esett [csúszott]. Nyáron megkeressük. Végre fényt tűnt elő. A hideg lándzsám beszorult a homokba. - Tíz-Taszinyangi, tudjátok, a szakadékból tíz út ágazik ki. A szánokat karavánba állítottuk. Taszinyangi-Asszonyt, Sógornőmet fejbe csaptam, nem maradt lélegzete, meghalt. Eljött a [folyó] fagyás ideje, felismerhetők lettek a tavalyi állomás nyomai. Tíz-Taszinyangi elérte a szánjaink végét. Három napig vándorlunk, egyszer sem állítottunk sátrat. A régi helyén áll. Nagyon rosszak vagytok. Bátyám felöltözött, kiment az utcára. - Mit csináljunk Taszinyangi földön? Azt [a részét], ami feleslegesnek tűnt, a könyökömre dobtam. Taszinyangi-Vezér vezette az én foltos rénemet. - Ifjabb-Hegylakó nem vitt magával semmit! Hét napig Tíz-Taszinyangi kiáltozik, Tíz-Taszinyangi a hóvihar közepén egyre kiáltozik: A rén úgy magához rántotta a gyeplőt, hogy Taszinyangi-Vezér arccal előre a földre esett. Nézem, Taszinyangi-Vezér sátra megmozdult az alapnál [nincs jól kikötve]; ezt látván nagy léptekkel a sátor irányába indultam. A borjak bika méretűek, az egyéves nőstények akkorák, mint az öreg, meddő rének, a hímek kétéves borjú méretűek, a kétéves borjak pedig olyanok, mint a hétéves menarujok [a menaruj a legnagyobb, legszebb rén]. Halkan megyek. Magának is fogott három bikát, befogta a szánjába. Reggel felkeltünk. Külön módon feleséget hoztam nektek. A mai napig bizonyára az Urál-hegység lejtőjén élnek. - Tíz-Taszinyangi, ide gyertek, a nedves homokra hó esett. E kiáltást hallván megálltam. Akkor Tíz-Taszinyangi elment. Azt mondtad: százötven rént hoztam, Két-Hegylakót hoztam nektek, húsz utazószánt és még tizet, tele sarki rókával és vörös rókával, nektek hoztam. Kimentem az utcára, két karavánt húztam szét a harminc szánból. A sátorhoz terelvén őket, kifogtam a szánhúzókat, és befogtam őket a szán elé. Taszinyangi-Vezérrel végezvén megöltem a lándzsával Tíz-Taszinyangi maradékát. Egyre ismétli: Azt mondta: Százötven rénem fut a sátor körül. Taszinyangi-Asszony, aki az ételt főzte, fával táplálta a tüzet. A szakadék peremén csak Taszinyangi-Vezér kiáltása hallatszik. Azt gondoltam: Jó-e, rossz-e, úgy döntöttünk, a sátrunkba megyünk. - A nyoma sehol. Aztán, mintha mit sem számított volna, a folyó befagyott. A horej helyett íjat tart. Ha van valami mondandód, mondd. Eztán bementünk a sátorba, ettünk. Sógornőm, Taszinyangi-Asszony, torka szakadtából énekel, hallom, ahogy mondja: Azt mondtam: - Hej, hát hogy is ne lennének ekkorák, hisz hegyiek! Bátyám előrement, hogy vezessen az úton. 10. Két-Hegylakó Okos asszony vagyok, Két-Hegylakót elhoztam nektek, hogy leigázzátok őket. Bátyám fogta a lasszóját, fogott három bikát, befogta őket Anyóka [Asszonykája] szánjába. Nagyon erősen tartom. Hallani, ahogy Taszinyangi-Vezér azt mondja: Ők a lasszómat látván megint azt mondták: Taszinyangi-Vezér megragadta a foltos rénem gyeplőjét, egyik végét a nyakához kötötte, a másikat meg a szánja jobb talpához. Amikor átkeltünk a folyón, az állandó utunkra tértünk. Taszinyangi földre akarok vándorolni. A rénekhez mentem, Taszinyangik mellett húzom a lasszót. Válaszul Tíz-Taszinyangi is felkiált. Ezen kívül van egy Húgom. Hallani lehetett, ahogy Tíz-Taszinyangi szétszéledtek a szakadékból kiágazó utakhoz. Megrémült, amikor halántékon csapták. Megyek a legszélső sátor bejárata előtt. - Hej, hová viszed a nőt, akit feleségül akarunk venni? Sógornőmet, Taszinyangi-Asszonyt megragadtam, lelöktem [a földre]. Amikor hoztam a tarfejű rént, egyik lábammal sem történt semmi. Még hét napig hallani a kiáltozásukat. Hogy is ne lenne ilyen vastag, hisz ez hegyi lasszó! Elérkeztem Tíz-Taszinyangi sátrához. A tarfejű csak rángatja a lábát. - Hej, milyen nagy szánok, hogy is ne lennének nagyok, hisz ezek hegyi szánok! Én is tíz tehervivő szánt vezetek: egyik felük ezüstrókával tele, a másik sarki kék rókával. A harminc-szazsenyest, melyet Bátyám szőtt, hét bika nyakán kipróbált, olyan vastag, mint a sátorban a felső léc, melyen az üst lóg. Amíg főtt az étel, mind a tíz szánt felállítottuk [karavánba] addig a farönkig, melyen a húst vágjuk. Amikor a Nagy csillag [az égen] odébb állt, az utcán hallani lehetett, ahogy Bátyám furkósbotja a szán deszkájához csapódott. - Hej, hová viszed a nőt, akit feleségül akarunk venni? A harmadik nap este kiáltás hallatszott mögülünk. Sógornőmnek nincs gyermeke. Leszereltem a karavánt, aztán, miután ettünk, lefeküdtünk aludni. Akkor Bátyám úgy fordult meg, hogy megcsikordult a nyakcsigolyája. Három napon át Bátyámról Taszinyangi-Asszonnyal semmi hír. Tíz-Taszinyangi odajöttek, hallom, kezdték kirángatni a horejt. Dél körül a kutyák felugattak. Ahogy csak ezt gondoltam, délről nyers [heves] hóvihar támadt. Azt mondja: Holnap vándorolni kezdünk! Embereket keresni - nem ismerjük őket. És van százötven rénszarvasunk, van még tíz tehervivő szánunk Sógornő karavánjában. Mindegyik majdhogynem oldalára borul, úgy meg vannak rakva. A szánjainkon ültünk délig. A hógödörből elkezdtem körbeforgatni a horejt, a hóban ütött lyuk szélesedni kezdett, ezen a nyíláson keresztül felemelkedtem a horejon. A középső sátorban, hallom, részegek. Kezdtem mérges lenni. Ezen kívül van százötven rénünk. Én is felöltöztem, ki is mentem az utcára, leültem a Bátyám mellé. Hová menjünk most, nem tudjuk. Egész télen át vándoroltunk, eljött a tavasz. Harminc szazsenyen át húztam úgy, hogy hódomb nőtt a lábamnál, magamhoz húztam, mint egy kis borjút. Add ide nekem is a pimit és malicát, melyekben majd meghalok. Nagyon erősen megragadtam a horej nyakát. A két nő, egyik a Sógornőm, másik a Húgocskám, kétszer megkerülték a sátrat, lebontották. A hetedik napon kiáltás hallatszott mögülünk. Be sem mentem a sátorba, gyorsan az utazószánhoz mentem, megrántottam a gyeplőt és hazamentem. Egy zörrenést se hallani. - Hát hol vesztettük őt el? A tarfejű lábai kinyúltak, mint a gyökerek, megszűnt lélegezni. Az evéssel végezvén kimentünk az utcára. Taszinyangi föld veszélyes föld egy-két embernek. Taszinyangi-Vezér már nem lélegzik. Hét napon át a két szakadékon [peremen] hallani Tíz-Taszinyangi [sok hangú] kiáltozását. Aztán végeztek a vendégeskedéssel a sátorban, és kijöttek az utcára. Mindegyikük előtt Taszinyangi-Vezér. "Ezek bizonyára Tíz-Taszinyangi sátrai". Onnan gyalog jött vissza. - Hej, milyen vastag ez a lasszó! Azt mondta: Taszinyangi-Vezér balról jött. - A rének, az késlekedés. "Miért vagyok ilyen szerencsétlen, hisz ha szerencsém volna, hóvihar támadna.". Vezére-[Tíz]-Taszinyanginak megint, hallani, azt mondja: - Húgocska, itt vannak a szánok, itt a karaván. Elindultunk gyalog. Nézem, előttünk a hegyen tíz keskeny sátor. Az Urál-hegység túloldalán, a mély tónál sátrat állítottak. Taszinyangi-Vezér meglátta a szánjainkat, megint azt mondja: Akkor leültek nyers húst enni. Reggel felkeltünk; az evést befejezvén kimentem az utcára, fogtam a lasszómat, fogtam három barna bikát, befogtam őket a szánba. Húgocskának is van tíz tehervivő szánja. - Tíz-Taszinyangi, ti még annyit sem értek, mint én, mint egy asszony. - Ami azt illeti, van mondandóm. Azt mondtam: Átutaztunk a Nagy-Obon. Az asszonyunkat most a sátrunkba vezetjük. Én elmentem összegyűjteni a százötven rént. Most Tíz-Taszinyangid a kezemtől halt meg. - Hej, milyen nagy rének! A harmadik nap estéjén lefeküdtünk aludni. Nincs abban semmi [érdekes], hogy lefeküdtünk aludni, abban, hogy reggel felkeltünk, szintén semmi nincs. Aztán felszereltem a karavánt, és a régi úton mentem tovább. Bátyám a felesége hajfonatának ékszereivel játszik. Így, körbenézvén semmi sincs körülöttünk. Taszinyangi-Vezér azt mondja, hallani: Azt mondta: - Hej, hát hogy is ne lennének ekkorák, hisz hegyiek! Kikötözte a foltos rénem gyeplőjét, a gyeplő végét, mely szakállas fóka bőréből készült, átadta nekem. Így élünk, nem egy életet, nem kettőt. Tíz-Taszinyangi hazamentek. Elmentem a százötven rénes csordám végéig, a fogaim közt véknyan füttyentettem a földem szokása szerint. Nincs abban semmi [érdekes], hogy mi ettünk, hogy lefeküdtünk aludni. A szánjaink talpán olvadni kezdett a hó. Akármennyire is húzta Tíz-Taszinyangi, a horej olyan, mint az odanőtt fa. Kihúzlak téged. A tíz szán egyik fele válogatott [kiváló minőségű] sarki kék rókával van telerakodva, a másik válogatott vörös rókabundával. Bátyám kis idő múlva visszajött. Ezt hallván a sötét sátorban felvettem a malicámat [kabátomat], kiugrottam az utcára. - Téged pedig, Asszonyt, nem hallgatlak. Megállt előttem, két-három szazseny távolban. Vedd le a pimidet, vedd fel az enyémet. Egy tarfejű [agancs nélküli] rén hegyezi a fülét, a csorda peremén fut száz szazsennyi távolban. Bátyám azt mondta: - Hej, milyen hatalmasak ezek a szánok! Hallom, ahogy Taszinyangi-Vezér azt mondja: Aztán kibontottam a karavánt, és a női utazószánon a korábbi úton elmentem. Fogtam az ajtó előtti takarót. A szánokat látván megint azt mondják: Húgocskám megfogta a lándzsa nyakát, én kihúztam. Mellettük sok utazószánon utazó [jön]. Az elégedetlen asszony, elhúzva a haját, Taszinyangi-Asszony azt mondta: Százötven rén egy életre elég nektek, húsz szán, tele félig csak sarki rókával, félig csak vörös rókával, tíz utazószán, felükben ezüstróka, felükben sarki kék róka, ennyi gazdagság csak elég nektek. Mikor végeztük az öltözéssel, azt mondtam: Aztán még azt mondtam: És ha valakinek nincs ereje pimit [csizmát] és ruhát varrni magának, hát megfagy. Kinyújtom a kezem, a kezem nem látszik. Hallani, hogy összegyűltek, beszélgetnek, hét napon át nem alszanak. A folyó befagyott, körvonalazódott az Urál-hegység. Egy pár napig egy helyben éltünk. Hét nap után a hóvihar egészen elcsendesedett. - Húgocska, főzz ételt, együnk. Aztán azt mondtam: Meg kell vendégelni őket nyers hússal! Megálltam, a réneket kikötöttem [a szánhoz]. A vállam fölött visszanéztem, mindenki előtt [jön] Taszinyangi-Vezér. Sógornőm Lenti-Asszony [a síkságról való]. Foltos, kedvenc rénbikám megállt Taszinyangi-Vezér utazószánja mellett. - Húgocska, fogd meg jó erősen a lándzsa nyakát. - Hej, hová viszed a nőt, akit feleségül akarunk venni? Én meg megyek a peremre. Lehet, hogy a szakadékba zuhant? Így vándoroltunk, majd átléptük az Urál hegyet Paj-Hojnál. Ezért jó volna őket megölni. Én keresztben fekszem a durva szövetből készült női takarón. - Tíz-Taszinyangi, figyeljetek jobban! Összegyűjtöttem a réneket, Húgocskám lebontotta a sátrat, befogtuk a réneket a karavánba, elindultunk azon az úton, melyen jöttünk. Odavittem arra a helyre, ahol a Tíz-Taszinyangi összegyűlt, szokás szerint a tarkójára csaptam. Ha összeszámolom, tízen vannak. Elaludtunk. Húgocskám kimászott, fel a fényre. Azt mondtam: Nincs hová fordulni, hová lehetne fordulni, akárhogy megyünk, úgy belezuhanunk a szakadékba. Csak az orrát dugta a százötven rénes csorda közé. Visznek engem magukkal. Azt mondtam: Megérkeztünk a sátrunkhoz. - Most gyalog megyünk, haljunk hát meg a saját lábunkon. A sátramhoz érvén leszereltem a szánt. Felállítottuk a sátrat. Taszinyangi-Vezér azt mondta: Ember-módra semmit nem szólnak, csak néznek [hol] a rénekre, [hol] a szánokra: Leereszkedtünk a folyóhoz. Tíz-Taszinyangi rohant leszerszámozni a réneket. - Taszinyangik, hol vagytok? Szerszámozzátok le a szánt. Átvitte a folyón a szánját. Amint ezt mondta nekem Bátyám, leszálltam a szánról. - Hej, micsoda nagy rének ezek, micsoda nagy szánok ezek, persze, ekkorának is kell lenniük, hisz ezek hegyi rének és szánok! Taszinyangi-Asszony-Anyókám, ez a szavam: Tíz-Taszinyangi jut eszembe, emelett [nézz] rá Taszinyangi-Asszonyra, az Asszony mezítláb, az Asszony meztelen. [valószínű arra utal, hogy a férjhez adott asszonynak a családja a házasság első éveiben ruhát kell, hogy adjon] Meghalsz te is! Utoljára eszünk együtt veled, bizonyára meghalunk. Aztán az utazók elmentek. Egyik este, amikor az étel már főtt, Bátyám az ágyon feküdt, várva [az elkészültét]. Húgocska fogta a panyicát, odaadta nekem a pimit és a malicát, felöltöztünk. Persze Húgocska főzött ételt, csészékbe töltötte, ettünk. A sátorban persze étel fő; befejezvén a nyers hús evését, mindenki bement a sátorba, ahogy az lenni szokott. Akkor Taszinyangi-Vezér azt mondja, hallani: Vagyunk Két-Hegylakó, [én és] Bátyám, bátyám nős. Azt gondoltam: "Hogy tudnának eltévedni meleg hóviharban, jó lenne, ha északról jönne hóvihar, hideg hóvihar". Taszinyangi-Vezér húzza maga felé, de akármennyire húzta, olyan, mint egy odanőtt fa. Aztán megálltak mellettem. Én a könyököm élével meglöktem a foltos rénemet. - Taszinyangi-Asszony-Sógornőm, rossz vagy. Húgocska, mint egy férfi, megragadta a gyeplőt, és elment. Kibeleztem a fehér, tarfejű rén tetemét, az utazószánra fektettem. Ezt hallván a rén még gyanakvóbb lett. Elmentem mellette. Az utcára kimenvén felült az utazószánra, mely a sátor mögött állt. Jól őrizzetek minden kijáratot! Ne aludjatok el! Látom, Bátyámat megölték a havon az ajtónál. - Fiúk, keressétek meg a fejszémet, ami az utazószánon van, vágjátok el a horejt, menjünk, hadd maradjon a lándzsa is. Ahogy a sátorhoz értünk, Húgocska ételt főzött, ettünk. Megigazítottam a derékszíjamat, a malicám [kabátom] szabad részét hátrahajtottam. - Hej, milyen nagyok ezek a rének, hej, hogy is ne lennének nagyok, hisz ezek hegyi rének! A vállam fölött hátranéztem, Tíz-Utazó jön utazószánon. Aztán előhúztam az utazószánon lévő bundák alól egy harminc-szazsenyes lasszót. Lesepregetem a havat ezzel a horejjel [rénszarvas-irányító rúddal]. Sehogy sem akar a csorda sűrűjébe menni. Aztán megint azt mondta: Keresztüldöftem Taszinyangi-Vezért. Letekerve a végét, a lasszótól a csontdarabkát az ujjamra erősítettem [kis csont, amelyen két lyuk van a kötélnek, ez a csontdarab húzza össze a kötelet egy hurokba a rén nyakán]. Bátyám elment [Taszinyangiékhoz] utazószánon. Szétbontottam, megnyúztam, kivettem a gyomrát, előkészítettem evésre a nyers húst a vérrel. Végeztünk a szánakkal. Taszinyangi-Vezér meg elment a szakadékhoz. Hadd menjen. Három hódomb nőtt [a lábam alatt]. Ott valahol Húgocskám felállította a sátrat. Tíz-Utazószánon-Utazó utolsó rénjei egyéves borjak. E szavakat hallván Bátyám felült. Egyszer azt mondja: Annak a széléről elkezdte letördelni a havat a horeje lándzsás hegyével. Mi kettesben a Húgocskámmal-Kisgyermekkel a sátorban maradtunk. Hallom, odahozták a fejszét, elvágták a horejt; elvágván azt, Tíz-Taszinyangi elment. Mindennel végeztünk. Néhányszor felugrottam földem szokása szerint. - Húgocska, vedd le a jaguskádat [női kabát], vedd fel az én malicámat. A tíz sátorból még egy kutya sem, egy veszett sem tűnt elő. Azt gondoltam: Ő maga elment. Leesett az első esőcsepp. Én a szakadék felső szélén őrködök. Százötven rénünk körülötte legel. Egy idő után elért hozzám: a nyakam körül fent jött a horej hegye. Én hajtom a réneket. Hisz hozzá lenne szokva, hogy így bánjanak vele? [a kedvenc rént jobb körülmények közt tartják, így ehhez nincs hozzászokva] Ez minden. Egy idő után Taszinyangi-Vezér azt mondja: Annak is egyik fele válogatott sarki rókával, másik fele válogatott vörös rókával [van tele]. Kihúztam a szánjából a lándzsát, és megdöftem vele. A férje után ment Taszinyangi-Asszony. Húgocska levette a panyicát, felvette az én malicámat és az én pimimet. Menjetek, fiúk, őrizzétek megint a szakadékból kivezető utakat. Ne menjen tönkre az eleje. Bátyám Sógornőmmel utánuk ment. Én vendégségbe megyek. A tarfejű rén maga felé húz, háromszor támasztottam a lábam a földnek. Kissé felemeltem, ahogy egy kutya tette volna, benéztem. Bátyám, ő azt mondta: - Ti felállítjátok a sátrat. A Tíz-Utazónál a szán hosszanti keresztfáin íjak fekszenek. Láttam, [ahogy] behajtottak a mi százötven rénes csordánkba. Tíz-Taszinyangi valahogy szokatlanul esznek, nem beszélnek semmit. Как только мне это Старший-Брат сказал, я сошел с нарты. В течение семи дней Десять-Тасинянгы кричат, Десять-Тасинянгы среди пурги только одно кричат: Смотрю - впереди на горе десять тонких чумов. Отвязал вожжи моего пятнистого оленя, конец вожжи, сделанной из шкуры морского зайца, отдал мне. Если сосчитать - их десять. На третий день вечером услышали крик позади нас. - Младшая-Сестренка, вот нарта, вот аргиш. Говорила: сто пятьдесят оленей привела, Двух-Жителей-Гор для вас привела, двадцать нарт и еще десять, полных песцов и лисиц, вам привела. - Теперь мы пойдем пешком, на своих ногах хоть умрем. Старший-Брат с Невесткой поехали за ними. Слышу, они топор принесли, хорей отрубили; отрубив его, Десять-Тасинянгы ушли. Младшая-Сестренка сняла паницу, надела мою малицу и мои пимы. - Десять-Тасинянгы, сюда идите, на талый песок снег упал. Очень вы плохие. Тридцатисаженный, сплетенный Братом, испробованный на шеях семи быков, толщиной с перекладину в чуме, на которой висит котел. Предводитель-Тасинянгы нарты наши увидел, снова говорит: - Младшая-Сестренка, сними ягушку, надень мою малицу. Мы остались. Старший-Брат играет накосными украшениями жены. Тут они сели есть сырое мясо. Я хочу кочевать к земле Тасинянгы. Женщина недовольна, дернув волосы, Женщина-Тасинянгы сказала: - Хэй, какие большие олени! Вот и все. Семь дней шли. Я начал сердиться. Я подумал: Куда теперь идти - не знаем. Он сунул в стопятидесятиголовое стадо только нос. Я подумал: «Как же они смогут заблудиться в теплую пургу, было бы хорошо, если б пурга ударила с севера, холодная пурга». У невестки детей нет. Мы поставили чум. Нет ничего в том, что мы поели, что спать легли. - Младшая-Сестренка, возьмись за шейку копья очень крепко. Через плечо я оглянулся - впереди всех Предводитель-Тасинянгы. Старший-Брат через некоторое время приехал обратно. Сказал: Из десяти чумов ни одна собака, даже бешеная, не показалась. Проехали Большую-Обь. Через плечо я посмотрел назад - Десять-Ездоков на нартах. Сказал: - Десять-Тасинянгы, вы даже меня, женщины, не стоите. Сам уехал. Некуда свернуть, куда можно было бы свернуть, как шли, так и упали в овраг. Невестку мою, Женщину-Тасинянгы, схватил, повалил. Говорит: Кончив свое, пурга прекратилась. Всё закончили. Когда Большая звезда [на небе] переместилась, на улице стало слышно, как у Старшего-Брата о доски нарты стукнула колотушка. Слышно, как Предводитель-Тасинянгы говорит: Увидев сани, опять говорят: - Хэй, какой толстый этот аркан! Он стоит на прежнем месте. Я распряг аргиш, после того, как поели, легли спать. - Десять-Тасинянгы, будьте настороже! Как дошли до чума, Младшая-Сестренка еду сварила, поели. Десять-Тасинянгы пришли, слышу, стали вытаскивать хорей. У Десяти-Ездоков на легковых нартах последние олени - годовалые телята. Я тоже оделся, тоже вышел на улицу, сел возле Брата. Утром встали. Слышу, как Предводитель-Тасинянгы говорит: Разными путями я привезла вам жену. Все они готовы упасть на бок, так переполнены. На своих нартах сидели мы до полудня. Несколько дней жили на одном месте. Теперь Десять-Твоих-Тасинянгы умерли от моей руки. - Младший-Житель-Гор, сваты в гости приехали. Я подпрыгнул несколько раз по обычаю своей земли. Не сломать бы ее переднюю часть. - Хэй, куда ты ведешь женщину, которую мы хотим в жены взять? Я еду тихо. Женщина-Тасинянгы-Старушка моя, мое слово такое: Десять-Тасинянгы вспоминаются мне, [посмотри] к тому же на Женщину-Тасинянгы, Женщина разута, Женщина раздета. Сто пятьдесят моих оленей вокруг чума бегают. - Десять-Тасинянгы, знайте, у оврага десять ответвлений. Предводитель-Тасинянгы уже не дышит. Утром встали; кончив есть, я вышел на улицу, взял свой аркан, поймал трех коричневых быков, запряг их в нарты. Зашагал к оленям, вдоль Тасинянгы у меня аркан волочится. - Ребята, найдите мой топор, который в нарте, хорей срубите, поедем, пусть копье остается. Сказал: Я посмотрел в сторону своих ста пятидесяти оленей. Трижды снежные горы [под ногами] выросли. Предводитель-Тасинянгы схватил вожжи моего пятнистого оленя, один конец привязал к шее, а другой - к одному из правых копыльев нарты. Еду мимо входа в крайний чум. - Мешаешь, ты ведь не маленький. Арканом я [сначала] его нос и зацепил, [потом] петля ему на голову свалилась. Я поеду в гости. Услышав такие слова, Старший-Брат сел. - Хэй, как им такими не быть, ведь они горные! Я знаю, что у Двух-Жителей-Гор не найдется никого, кто бы заступился за них. Сколько-то мы проехали, на пути река оказалась. И я веду десять грузовых нарт: одна половина с чернобурыми лисицами, а другая - с голубыми песцами. Летом его найдем. Принес его к месту, где собрались Десять-Тасинянгы, привычно ударил его кулаком по затылку. Брат оделся, на улицу вышел. Я на улицу вышел, растянул два аргиша из тридцати нарт. Старший-Брат мой взял свой аркан, поймал трех быков, запряг их в нарты Старушки. Телята размером с быков, годовалые важенки величиной с яловых, лончаки размером с двухгодовалых телят, а двухгодовалые телята как семигодовалые менаруи. Три дня кочуем, ни разу не ставили чум. Тридцатисаженный аркан летел, вторя всем звукам волчьего воя. Предводитель-Тасинянгы подъехал с левой стороны. Вместо хорея лук держит. Затем остановились возле меня. Так, огляделись - никого вокруг нет. Предводитель-Тасинянгы так сказал: Они опять, увидев мой аркан, заговорили: Я сказал: Две женщины, одна - моя Невестка, другая - Младшая-Сестренка, два раза прошли вокруг чума - разобрали его. У комолого ноги вытянулись, как корни, дышать перестал. Десять-Тасинянгы домой уехали. Я женщина умная, Двух-Жителей-Гор привела вам в подчинение. Остановился, оленей привязал [к нартам]. Предводитель-Тасинянгы, доехав до крутого берега реки, остановился. Оттуда пешком пришел. - Сестренка, надень смертную паницу и пимы. Он испугался, когда его ударили по виску. Нарты в аргиш составили. Нигде не найдем жилья. Я за Младшей-Сестрой еду, у моего пятнистого быка вожжи, сделанные из шкуры морского зайца, между четырех его ног волочатся. Я погнал их к чуму, изготовил [для броска] свой тридцатисаженный, толщиной с перекладину, аркан. Распорол я его, снял шкуру, убрал желудок, приготовил к еде сырое мясо с кровью. Так мы и живем, не одну жизнь, не две. Тридцать саженей я тянул так, что гора снега у моих ног выросла, притянул его к себе, как малого теленка. В течение семи дней на дне оврага слышался [многоголосый] крик Десяти-Тасинянгы. И у нас оленей сто пятьдесят голов, еще есть десять грузовых нарт в аргише Невестки. Я увидел, [как] они вклинились в наше стопятидесятиголовое стадо. Возле них - много едущих на легковых нартах. Надо угостить их сырым мясом! Услышав этот крик, я остановился. Остановился впереди на расстоянии двух-трех саженей. Я очень крепко схватил копье хорея за шейку. Десять-Тасинянгы доехали до конца наших нарт. Людей искать - их не знаем. «Почему я такой несчастный, ведь если бы у меня было счастье, началась бы пурга». У комолого оленя навострены уши, он бегает вдоль края стада на расстоянии ста саженей. Хорошо охраняйте все выходы! - В самом деле, у меня есть что сказать. Завтра начнем кочевать! - Хэй, какие большущие эти нарты! Проткнул Предводителя-Тасинянгы насквозь. Закончили с нартами. Тогда Предводитель-Тасинянгы говорит, слышно: - Хэй, куда ты ведешь женщину, на которой мы хотим жениться? Они везут меня. Невестка моя - Женщина-из-Низин. Потом я сказал: В чум я и не пошел, а торопливо подошел к нарте, дернул узду и поехал домой. - Сестренка, свари еду, поедим. Только я так подумал, с юга задула сырая пурга. - Что нам делать на земле Тасинянгы? Земля Тасинянгы - земля опасная для одного-двух человек. Комолый только ногами дергает. Наконец появился свет. Предводитель-Тасинянгы, он сказал: [Затем] вошла вся голова. Через некоторое время до меня дошел: около моей шеи сверху копье хорея прошло. Предводитель-Тасинянгы тянет его к себе, сколько ни тянул - оно как вросшее дерево. На краю оврага слышен только крик Предводителя-Тасинянгы. Услышав это, в темном чуме я надел малицу, выскочил на улицу. Тогда Старший-Брат повернулся так, что щелкнул шейный позвонок. Сколько бы Десять-Тасинянгы ни тянули, хорей - как вросшее дерево. Женщину же свою теперь увезем в свой чум. - Хэй, какие большие сани, как им не быть такими, ведь это сани с гор! Уснули. Поэтому их хорошо бы убить. В среднем чуме слышу - пьяные. Я тебя вытащу. Из снежной ямы я стал вертеть хореем по кругу, отверстие в снегу стало увеличиваться, через это отверстие по хорею я поднялся. А я буду караулить на краю оврага вверху. Ты тоже умрешь! Впереди [всех] Предводитель-Тасинянгы. Покончив с Предводителем-Тасинянгы, я убил копьем оставшихся из Десяти-Тасинянгы. Вечером третьего дня мы легли спать. Услышав их, олень еще больше насторожился. Пусть уезжает. А если у кого-то нет сил сшить себе пимы и одежду, пусть мерзнет. Спустились к реке. Ни шороха не слышно. Слышно было, как Десять-Тасинянгы разошлись по ответвлениям оврага. Целую зиму кочевали, наступила весна. Я сказал: Невестка моя, Женщина-Тасинянгы, во весь свой голос поет, слышно, как произносит: Женщина-Тасинянгы, варившая еду, подкармливала огонь дровами. Я гоню оленей. Старший-Брат остановился на видном месте, чтобы встать чумом. Я пошел собирать сто пятьдесят своих оленей. Выйдя на улицу, сел на нарту, стоящую за чумом. Предводитель-[Десяти]-Тасинянгы опять, слышно, говорит. Десять-Тасинянгы бросились распрягать оленей. - Олени - это задержка. До сего дня, наверно, живут они на склоне Уральских гор. Потом опять сказал: Мой пятнистый авка-бык остановился возле нарты Предводителя-Тасинянгы. Потом, что бы то ни было, река замерзла. Может, он в овраг упал? Одна половина десяти нарт заполнена отборными голубыми песцами, а вторая - отборными шкурками лисиц. То, что оказалось лишним, набросил на локоть. Подходила пора замерзания [реки], обозначились следы к прошлогодней стоянке. Сделав это, мы вошли в чум, поели. Нет ничего в том, что мы легли спать, в том, что утром встали, тоже ничего такого нет. Еще семь дней был слышен их крик. Младшая-Сестренка взялась за шейку копья, я потащил. Я острием локтя толкнул своего пятнистого оленя. А я буду ходить по краю. Когда я вылез, я сказал: Я сказал: В чум наш пришли. Гляжу я - чум Предводителя-Тасинянгы зашевелился у основания шестов; увидев это, я большими шагами направился к чуму. Младшая-Сестренка рядом остановилась. В ответ Десять-Тасинянгы тоже поднимают крик. Одно твердит: Сто пятьдесят оленей вам для жизни хватит, двадцать саней, наполненных наполовину только песцами, наполовину - только лисицами, десять нарт, половина в которых - чернобурые лисицы, а половина - голубые песцы, этого добра вам должно хватить. 10. ДВА-ЖИТЕЛЯ-ГОР По-человечески ничего не говорят, смотрят [то] на оленей, [то] на нарты: Упала первая капля дождя. К чуму [их] подогнал, выловил упряжных и запряг в нарты. Слышно, как Старший-Тасинянгы сквозь пургу мой след ищет. Я вытащил из его нарты копье и ударил им. До своего чума доехав, нарту распряг. Я распотрошил тушу белого комолого оленя, положил на нарту. Предводитель-Тасинянгы остался на краю. Сестренка взяла паницу, мне дала пимы и малицу, мы оделись. Он одно говорит: На седьмой день позади раздался крик. Поезжай, когда немного отъедешь, поставь чум. Мы повернули по дороге обратно. Когда одеваться кончили, я сказал: Река замерзла - обозначился хребет Урала. Мой Брат поехал к [Тасинянгы] налегке. Поправил пояс, свободную часть малицы заправил назад. - Вы ставьте чум. Разве он привык, чтобы с ним так обращались? Доехал до чумов [Десяти]-Тасинянгы. - Где же мы его упустили? Дай и мне пимы и малицу, в которых я буду умирать. В течение трех дней о Старшем-брате с Женщиной-Тасинянгы нет никаких вестей. В последний раз будем есть с тобой вместе, наверное, мы умрем. - Нигде нет его следа. Хорошо ли, плохо ли, решили идти в свой чум. Однажды вечером, еда уже варилась, Старший-Брат валялся на постели, ожидая ее [приготовления]. Олень рванул вожжи к себе так, что Предводитель-Тасинянгы упал на землю вниз лицом. Тут Десять-Тасинянгы ушли. Он сказал: Младшая-Сестренка моя наверх, на свет вылезла. Младшая-Сестренка, как мужчина, взялась за вожжу и поехала. Поехал по дороге ездоков. А Предводитель-Тасинянгы пошел к оврагу. Увез за реку свою нарту. Если есть что сказать, скажи. Я подумал: Когда настало время, я забросил тридцатисаженный аркан, [размахнувшись] чуть ли не через плечо. Затем вытащил из-под шкуры на нарте тридцатисаженный аркан. В чуме, конечно, еда варится; закончив есть сырое мясо, все вошли в чум, как полагается. «Это, наверное, чумы Десяти-Тасинянгы». - Младший-Житель-Гор с собой ничего не увез! Через семь дней пурга совсем утихла. Невестка разожгла огонь. Я очень крепко держу. Затем ездоки уехали. На полозьях наших нарт стал таять снег. Сам же себе поймал трех быков, запряг в свою нарту. Слышно, как они собрались вместе, разговаривают, на протяжении семи дней не спят. Услышав это, Невестка-Женщина-Тасинянгы, раздраженно дернувшись, отвернулась, сказала: Я лежу поперек суконного женского покрывала. Только я так подумал, как с севера нагрянула пурга с морозом. Тоже половина с отборными песцами, другая - с отборными лисицами. Отвязал его конец, костяшку от аркана нацепил на палец. - Хэй, какие эти олени большие, какие эти нарты большие, конечно, такими они и должны быть, ведь это олени и нарты с гор! Где-то там Младшая-Сестренка моя чум поставила. Пока варилась еда, мы расставили [аргишем] все десять нарт до колоды, на которой рубят мясо. Потом я отвязал аргиш и в женской нарте поехал по прежней дороге. Сто пятьдесят наших оленей вокруг него пасутся. Комолый олень тянет к себе, я трижды уперся. Идите, ребята, опять караулить ответвления оврага. Комолый с раскрытым ртом пробежал мимо меня на расстоянии ста саженей. Предводитель-Тасинянгы говорит, слышно: На той стороне Уральского хребта у глубокого водоема чум поставили. У Младшей-Сестренки тоже десять грузовых нарт. У Десяти-Ездоков на продольных перекладинах нарт луки лежат. Взялся за дверной полог. Приподнял немного, это сделав как собака, посмотрел внутрь. Сними свои пимы, надень мои. Пока мы бежали семь дней, на пути попался нам овраг. Старший-Брат поехал вперед прокладывать путь. Тут они закончили угощаться в чуме и вышли на улицу. Вижу - Старшего-Брата моего убили на снегу у дверей. Мое холодное копье в песке увязло. Когда я нес комолого оленя, ни с одной из моих ног ничего не случилось. Предводитель-Тасинянгы повел моего пятнистого оленя. Так мы кочевали, потом перевалили через хребет Урала Пай-Хой. Дошел я до конца своего стопятидесятиголового стада, свистнул сквозь зубы тонким свистом по обычаю своей земли. Мой Старший-Брат сказал: Десять-Тасинянгы как-то по-особенному едят, ничего не говорят. - Женщина-Тасинянгы-Невестка-Моя, ты плохая. Предводитель-Тасинянгы взялся за вожжу моего пятнистого оленя у шеи. Собрал оленей, Младшая-Сестренка разобрала чум, запрягли в аргиш оленей, поехали по той дороге, по которой пришли. Два-Жителя-Гор есть, [я и] мой Старший-Брат, брат мой женат. Услышав это, сто пятьдесят моих оленей в одну сторону рванулись. Кончив есть, вышли на улицу. Я буду прощупывать снег этим хореем. - Тасинянгы, где вы? Распрягите нарту. Мы вдвоем с Младшей-Сестрой-Ребенком остались в чуме. К тому же у нас есть сто пятьдесят оленей. Кроме того, у меня есть Младшая-Сестра. Когда пересекли реку, выехали на нашу постоянную дорогу. Старший-Брат, он так сказал: Через некоторое время Предводитель-Тасинянгы говорит: Конечно, Сестренка еду сварила, по чашкам разложила, мы поели. В нашем чуме четыре человека. Как ему таким не быть - ведь этот аркан горный! С его края стал [он вниз] колоть снег копьем хорея. Потом я снарядил аргиш и по старой дороге дальше поехал. - Хэй, куда ты увозишь женщину, которую мы хотим взять в жены? Не засыпайте! Хорошо [бы] снарядиться здесь. Никак не хочет войти в гущу стада. - Уж тебя-то, Женщину, слушать не буду. Потом я еще сказал: Я мимо него проехал. Я Женщину-Тасинянгы, Невестку мою, по голове ударил, дыхания у нее не стало, она умерла. Повторяют только несколько слов: Мы двинулись пешком. - Хэй, какие большие эти олени, хэй, как им не быть такими, это же олени с гор! - Хэй, как им такими не быть, ведь эти нарты с гор! Вытяни руку- руки не видно. Они потеряли нас на краю оврага. Примерно в полдень залаяли собаки. За мужем двинулась Женщина-Тасинянгы.