0
- puxutʲa, ŋobtʔ teββa sʲerʔ nʲinʲi xanʲ, ŋaβxɨ ilʲe memɨ mʲaʔ mʲuʔ ŋobtʔ teββa jalʲana teβorkanʲi. - sʲit nʲidam ŋamdʔ. βesakoxoʔ puxutʲaxaʔ ilʲeβexeʔ, ŋopoj joxorkana ŋamtɨxɨʔ. xunʲana jurkβanʲi jolʲtŋe xenakɨje nʲaraβa jedʲemʲi ŋanʲi loxoma. tʲirnʲij-βesakomʔ ŋɨlanda meda. idmʔ ŋaβomaxadanta ma: tʲenʲaŋɨ nʲenetʲaŋgbʲida xanondanandu tɨʔ ŋeβa soxoŋe ŋonaβɨdʔ, ŋopoj tʲordu: tʲeda amgemʲi xadkej! tʲaŋgadasaβej ŋadʲimtʲe, nʲin tʲaxaʔ panɨ takaltʲ nʲedetaja teβoda pʲada, pʲilʲi tandʲidʲesʲtɨda, ŋedarasʲtɨda. sʲiβ jalʲa jada. puxutʲa ŋanʲi jadaβa. βesakojar βaβxanta ŋamtɨʔ. - tʲirnʲij-βesakoʔ-nʲu, tʲaxakuj nʲermʲaʔ sʲiʔ xeβxɨ sʲiβa tʲi ŋeda, sʲiβana xoroβand-xoba pʲiruβna ŋobkart βakanda nʲisʲ tamdla sɨrar sʲirad, salabaʔ nʲiʔ xobar lʲexebtad. oj! - amgemʔ maneŋan? ŋanondʲiʔ βarmʔ nobʔ nʲaʔnʲoda ŋobt teβjjaxaʔ, xadana tʲebŋaxaʔ. sʲiβ jalʲa ŋesoŋgana ma: nʲumʲi ŋedabtaŋ-gudm. - tʲikɨd tʲirʔ nʲi ŋaʔ. - amgemʲi xatʲer ŋa? - tajkuj mena, - [nʲertʲa-lusa ma. - je. puʃkarʲeβa]. inʲanʲaŋɨ ŋudanda xaranʔ ŋatʲekɨmʔ moda, tad sʲurbβanda sʲidʲanʲaŋɨ jonʲi sʲura xajurŋa. tujosamda βarxanda pantada, mʲakanda saljʔ. manʲiʔ nʲanʲiʔ mʲinda. jet nʲenesʲa ŋedataŋgoβabat ŋejaβa. tɨkotʲainʲi xaβan xarβaʔ tʲetʲdaxat". laxanako ŋatʲekɨʔ nʲana xaja. - xandanʲi pʲelʲaβada ŋadʲi. - xarxananʲi ŋorama. 1. jaβʔ-malʔ ilʲemʲa pʲaʔ paxamana to. nʲabʲi jembjej! - jandʲexe-βesako, nʲenesʲaŋo sʲimʲi pʲan? sʲiβ jalʲa ŋesoŋgana tʲonʲako nʲamda maxanʲakuʔ sʲakɨbtada. - tʲikɨd tʲirʔ nʲi ŋaʔ. te tujosakomta nʲamŋo, jaljʔ. tarʲemʔ nʲorakutanda xorkɨtʲar ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ nʲaʔ xaja, nʲe detaja tanʲakuʔ tu, pɨda ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ tʲaxaʔ ŋamdɨʔ, nʲedetaja ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ nʲiʔ tarʲi tamasʲ. - kalʲe! ŋarʲi pʲinʲakuʔ. βesako lʲasejʔ, manʲiβ: tarʲentʲar ŋulʲiʔ sumoβ! βesako manʲiβ: nʲar manda: "βenʲekotʲajunʲi pʲodajaxaʔ". - ŋaxa! junajunʲi pʲodajaxama. - mʲertʲa-paraŋoda janʔ sʲimʲi xana, ŋajabej-xoroβaʔ-xoba. βenʲaŋɨ ŋudanda xaranʔ moda. - tʲirnʲii-βesakoxoβaŋe tarsʲi βentʲerʔ xajan? - nʲemʲi tarraβa, tʲeda sʲit ŋamdadmʔ. - ŋanonʲi βarmʔ ŋanʲi amge nʲamada. sʲepanda mʲulʃʲa βesako xulsotolɨ, ma: ŋaβo pʲirkana tʲonʲakor manʲiβ: jalnʲim. nʲuxulʲenʲidaβ. ŋorŋaxama. manʲ nʲaŋɨ xeβxemʲi sɨra. puxutʲa pʲinʔ tarpje, manʲiβ: - tanʲa. - ŋajabej-xoroβaʔ-xoba tʲukoβaxad sʲan nʲi xand, tʲukod jada pʲarʲiʔ. nʲemʔ nʲabʲi martʲaŋgad nʲamada, pʲibtʲinda tʲaxaʔ sakadtada ma: - ŋamgertmʔ nʲidmʔ manesʔ. - nʲamβɨ ŋebnanʲi somboj-amgarʲinnʲu, nʲedetananʲi tarana amgerʲi nʲi ŋa? tarsʲi xɨdʲamʲi tanʲannʲu, βesakonʲi it xanartʲadmʔ. - ŋamgeŋe perŋar? jet xanʲ, tʲikamd nʲibat teβra sʲit ŋamdadmʔ. - manejan. laxanako βesakoja nʲana xaja. - manʲŋod βenʲekotʲaβ tanʲa, pɨdarŋod βenʲekotʲar tanʲa, βenʲekoxojunʲiʔ pʲodajaxaʔ. tʲonʲakojamʔ teβada, ŋɨlanda lʲabtrŋada. sʲenʲejndʲiʔ totrʲeβ sʲidʲa xeβxana nʲenetʲa jaβʔ-malmʔ tʲorpʲiʔ. βesako manʲiβ: - mʲertʲa-paraŋoda-nʲe-nʲumʔ nʲednʲi meβan xarβasʲetɨdmʔ ilnʲi jambanʔ. mantʲβan xanʲidam, tʲonʲako parmʲelaβekotʲamʲi ŋenʲisʲaβ, nʲakotʲamʲi xajonʲiβ. - sʲidʲa jadna to. - jekar, jet pʲodajaxama. itmʲi ŋamŋgdama, jarakomʲi tanʲanʲu. xunʲana ŋanʲi mer nʲiβ jaŋgod. mʲakandu teβɨdʔ. - nʲeʔ xarxaβana nʲoxodmʔ ŋorʔ. nʲerɨ sʲabromanta xeβnʲakuʔ nekalmantʲ pʲada. nʲabʲinʲaŋɨ xeβxana taʔ. tanʲa pʲodxanʲiʔ. tadxaβ tad tʲonʲakoʔ xabortʲe pumna pedʲorʲida xaja. nʲar mandnʲiβ: "βenʲekomd temdaxaβ". ma: pʲoljja-xej! xeβxanda teβxaβa xabortaja tad nekalmanda, jaʔ pʲelʲarʲiʔ tʲirŋaʔ. ŋamge pʲirkana pʲoljjaxaʔ. sʲiβ jalʲa nʲaβotɨxɨ? sʲid jaʔ joruβna tarʲi mʲarʲunʲiβ. xadejaxanda paxand teβɨʔ. tʲikananta mʲamʲi toda. nʲermʲanda sertʔ xamɨ. tad tʲebβandʲiʔ jaxanandʲiʔ. ŋob te tujos idmʔ tad saxalmanda, ŋokxanta ŋamada. - kalʲe! - xanʲana ŋa? nʲisʲanda mʲiβɨ xoj ŋanoβna ŋadʲimʲa. "jaβʔ-mal, xanʲana xajan? - sɨrŋadmʔ. nʲur amgeβna tuta? jadmanda mʲumnʲa ŋeta xadrʲi xaja. - βesako, nʲerdʲe nʲanʲi teβmaŋd pʲirŋe xeβen. tʲeda xanʲaʔ, nʲisʲand mʲamna xanʲ, nʲisʲand mʲad sʲatanʲaŋɨ xeβnʲajuʔ jeŋa mal xanta, tʲikɨ jeŋa mal sʲidʲa jaxaŋe xanta, tʲanʲana ŋobtʔ ŋadaraŋguxuʔ, tarka salʲadʲiʔ pedara ŋeŋgu, tʲuku labtejkomd ŋeβand ŋɨlʔ meire, tʲikanʔ xonain. - ŋeβɨnnʲu, tarsʲi mekad ŋeβɨnnʲu. - xarmʲi xajeβedmʔ. - tʲamʔ ŋeda. tʲikamʲi ŋamjin. o da! - manʲijejan. - tʲeda jadersanʲima, tʲeda jadersanʲima, amgemʔ manesan? xoj ŋanomʔ sʲidʲa xeβxad manesartʲ pʲada, sʲidʲa ŋudana nʲernʲakuʔ nekalpa pʲada, ma: tʲonʲako masʲi: - kalʲe! tʲonʲakor ma: - amgena tara tartʲa sarmʲik? manʲ sʲiβ nuʔ tʲaxana xajadmʔ. - xantar amge ŋedakɨ? - nʲernʲa sɨrŋan? - amgemʔ? - xej! tʲonʲakor nʲeranda nʲana mʲalxa tɨdejamʔ maneŋa. tʲenʲako xabortanda maxaʔ nʲid janʔ sajaanʲim. xa deja janʔ lɨbsabtejʔ. ŋatʲekɨmʔ nʲamada. nʲisʲanda tɨbkakotʲamda nʲama, ŋuʔ poj tola mosaβej xarβxana jadomdada. - puxutʲa, tʲeda tʲuku jaxana meβaʔ sʲerʔ nʲinʲiʔ xanʲ. xadejanda paxamʔ sʲidʲa xeβxad ŋanodarʲeβ sʲabarŋada nunanta. - tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu, ind jad? manʲe jamʲi ŋenʲiβ, tʲukona xaidmʔ. tʲikɨd xeŋo-ŋanɨʔ xarad. puxutʲada manʲiβ: nɨlanaβanda poj xajʔ pojʔ xunŋe xaja. sʲenʲej tʲonʲakomda xanʲad xosa tʲikanʔ ŋajabej-xoroβaʔ-xoba ta labsara. - tadxaβ βesako amger xadkej? - amgertmʔ nʲidmʔ manesʔ. - sʲgrŋadmʔ. sʲiβ jalʲa jadŋaxaʔ. - tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu, amgemʔ maneŋan? βesako mʲata nʲaʔ jada. - xajo. - ŋaxa. - nʲernʲaŋɨ mʲalxa tɨdeja tʲi ŋedannʲu, nʲir manʲijeʔ? - puxutʲa, xater ŋeda nʲenetʲanʲiʔ, xɨtʲer nʲenetʲaʔ ŋormantu ŋesʲetʲjjunʲu. βesako xaramda nekalmantʲ nʲiβ ŋedaraʔ, manʲiβ: ŋanʲi tʲikɨ sʲeŋglaβandʲiʔ teβjjaxaʔ, ŋanʲi punʲaʔ pʲenjjaxaʔ, ŋanʲi xadejandʲiʔ paxa mana ŋadʲimʲaxaʔ. - puxutʲa, xɨnʲana xajan? nʲar sʲidnʲi malʲe maneŋa. tarʲi manʲijeda. idʔ amge ŋamtɨma. mal pʲa xoj ŋanoŋe xɨŋgada, ma: - jeβej? xoj ŋanoʔ namnʲa ŋadʲimʲa. jaʔ ŋɨlad ŋuda ŋadʲimta. ŋulʲiʔ nʲerdʲe ŋobt teβmanʲi tolxaŋe xeβenannʲu. jandʲexe-βesako xadejaxanda paxamana tʲeda tarpota. βenʲekotʲar nʲudʲaβ ŋenʲiβ, βenʲekomʲi xada nʲiraβ. - ikβanʔ xanʲadmʔ xarβa. - jet βɨnxalnʲidam. sʲit ŋaβomaxadanʲi ŋobtʲikɨ nʲidam xarβaŋguʔ. tadxaβ ŋajabej-xoroβaʔ-xoba nʲermʲa sertʔ xamnana, tarʲem manʲ, - tʲonʲa kor ma. βenʲekotʲaemʲi parmkotʲaemʲi nʲisʲaβ ŋa, manʲ xarβabtanaβnanʲi temdaŋgodaker. - mʲertʲa-paraŋoda jaxana ŋamgarʲi nʲadmaku nʲinʲaŋgodakɨ tara? xoroβand-xoba nʲiʔ ŋamdadʔ, tʲikaβaxad xart tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲun ŋenʲinaβ, xart tʲenʲeβanaβa. - nʲisʲanʲi mʲiβeda ŋanodʲi tʲi ŋeβɨnnʲu. nʲisʲanda mʲatʔ teβɨ. mʲatʔ tʲunʲimʔ. masʲnʲu: inʲi ŋuʔ tanʲa. sʲanad xunat ŋatʲenabnandaŋod xabortʲer ŋadʲimʲa, tʲonʲakor ŋexed perŋada. tʲukukotʲamʔ nʲamβɨ ŋebnʲi βejakotʲa nʲiβŋa masʲi amgeŋe xantaβakedmʔ. sʲiβ jadŋaxaʔ. - tʲukoβ xanʲaxart nʲidmʔ teβe, βɨnxalxadamnʲu. - xantʲer jexeran. ŋobtʔ jalʲjjaxaʔ. - sʲaxarʲi jaʔ tʲer tanʲaβnda ŋexeβabta tarana ŋamgerʲimʔ sʲertadmʔ, xojʔ ŋanomʔ mʲidmʔ. jandʲexe-irʲinda βadʲemɨ jeŋamʔ nʲodalŋa, sʲidʲa jaxaŋe xaja, ŋobtʔ ŋadaraŋaxaʔ, pedaranʔ pakaljʔ, mal βɨŋgonʔ teβɨʔ, labtejnda nʲaβ ne, labtejmda ŋeβanda ŋɨlʔ me, xonejʔ. - pɨdxaβar βenʲekor ŋarka ŋeβɨ, jet pʲodajaxama. ŋoragʲ ŋamdjjaxaʔ. xaradʔ βarxana ŋajabej-xoroβaʔ-xobamʔ lʲexebtada, βakoda ŋeta nʲiʔ mesʲ manʲiβ: - sʲit ŋamdnʲidme, ilʲeβan xarβan? - tʲexe nʲarjjana xeʔ manejad? tʲonʲako tad sanaβanda, nʲabʲijumʔ tʲemtʲaxad tad nʲamβanda, nʲabʲijumʔ indkartada juŋgu. - sʲimʲi ŋambnand malʲeŋgunaβ? tʲikad mandnʲiβ: "junajunʲi pʲodŋajaxaʔ". - jet amge ŋedakɨ. - jet pernʲiβaβ. tɨbkakotʲamta poj ŋutota me, mʲatʔ tʲu, puxutʲa tumʔ pʲataβɨ. pɨdar sʲabund pɨja jedʔ jaladʔ, manʲ poj ŋutonʲi jabso jedʔ jalkaβ. - juŋgo. nʲu taroda juŋgunnʲu. nʲit jalʲat xaβrama. - puxutʲamʲe ŋanʲi nʲene puxutʲasʲnʲu, ŋamgeda xadkej? xadrʲu sʲit pʲaŋgodanakedmʔ. tarʲem βerdambdaxanta pɨxɨdada tarpɨʔ. - jeg ŋejo. - jet xɨtʲerʲi mʲinrʲeŋguβama. ŋobkart jedʲamʲi juŋgu taŋok jalʲa jadmaxadanʲi, sʲaknʲi xamorta ŋebtonʲe nʲerdʲe βesakoxonʲi teβmanʲi totrʲeβ xaja, ŋobkart jedʲamʲi juŋgu. - xeβxanʲi xonad. pɨdar janʲaŋɨ-nʲenetʲai-sʲertabadaŋe-tara, manʲe nuβʔ nʲana meŋgudmʔ. puxutʲare jadnʲiβ, ŋob jaxakotʲamʔ xo, sɨrej numgana jaxakotʲa ibej. tʲikaβaxad tas pasrumba pʲajxaʔ, nʲabʲir mantʲetɨ: manʲ nʲudʲadmʔ, nʲabʲijumʔ mantʲetɨ: manʲ nʲu dʲadmʔ. nʲenetʲaʔ jepxadana tɨdu padʲe ŋedaraβan xarβɨdu, ŋopojuʔ mantʲetɨ: - tʲirnʲij-βesakoʔ-nʲu, iŋul tanʲa? jedxajuda jaʔ nʲakuʔ meŋajuda. puxutʲa manʲiβ: ŋamantʲ pʲanʲidaβ, tʲenʲakotʲaja βaxaljʔ: - manʲ xandamʲi tʲukona ŋa. tʲikɨ jedʲejada xarta ja nʔ ŋamtɨ, ŋamtʲida xarta tʲedaʔ. - jaʔ ilŋe sʲertana ŋexeβabnanta tʲuku xadejar jaʔ ilaŋgaβaŋe xeβa sʲerʔ ŋenʲiβ. nʲerdʲe ŋobt teβmanʲiʔ malʲŋgana nʲind inʲamʔ manʲ sʲarɨbʲiβsʲannʲu. - sʲibʲe ŋexeβa sʲibʲe ŋedaraxannʲu. ŋanʲi sʲiβ jalʲa mʲiŋaβa. tʲonʲagko nʲamda tabʲedada lapana. - ikβan nʲisʲan xarbʲilʔ? - βesako, nʲene nʲarʲinʲi sɨrŋannʲu, ŋamgemʔ manen? tʲikamda jadolʲeda. sʲiβ jalʲa ŋesoŋgana xadejandʲiʔ paxamana tʲuui janʔ tarpjjaxaʔ. - nʲer nʲene sʲibʲosʲannʲu, ŋanʲi ŋanomʲi saŋgoβo? manʲiʔ pʲodaŋgunʲiʔ. paβejʔ nʲinʲa jedxajuda nʲida sodabalaʔ. manʲiβ: - βesako, manʲ sʲiβ serʲerʔ tʲaxana xajadmʔ. ŋatʲekɨ ŋudamʔ nʲamada, ma: tʲonʲako ŋeta nʲiʔ xamornʲiβ. tʲikɨ xadeja malrʲixʲinanda moda saŋgnaʔ. βesako pʲinʔ sanejʔ, poj ŋutota jabso jedʔ jaljʔ, poj ŋutota lʲexed tɨbkakotʲamta nʲama. tʲirʔ ŋedakɨʔ. nʲadnʲi ŋatʲekerkan nʲinaβ ŋaʔ, tajku ŋaβradar sʲerta memɨ. - maxanʲaŋɨ nʲenetʲaʔ sɨra xadxana tɨdu ŋedaraβan xarβaʔ, sʲatanʲaŋe jepdʲaxana tɨdu ŋedaraβan xarβaʔ. - tʲukomʲe xantʲer ŋeda jaxakotʲa, jaxanta jajoloku tamʲindu ŋadʲi, xadrʲu somboj iʔ. da! nʲa taranʲiβ. - nʲer madamsʲannʲu xojʔ ŋanomʔ sʲertadamsʲ, xojʔ ŋanonʲi mʲunʲa xajeβeβ. sʲexerenda nʲinʲa xorkɨtʲa ŋamdɨ? xanʲamna xeβamʲi nʲiβ xamʲedaʔ. βenʲekoda pedarej. sʲibʲimdʲej jalʲanandʲiʔ nʲerandʲi nʲana sʲudbʲako todabtʲ. - xɨnaβa? - nʲernʲaŋɨ jalmorʲe tʲirʲe manʲijejdʔ? jet tarʲemʔ majandortʲ mʲindanda, tantʲerarka ŋeβɨ, nʲernʲaŋɨ nʲero mandoloko jadxana nʲarjjana-tʲonʲako βanβɨ, ŋabtnʲij xeβda tantʲeraraβɨʔ. ma: - inʲi jada, men xarβanʲidam. - jekar. tʲirnʲij-βesako ŋopoj βadamta memedannʲu. nʲemada xaja. - nʲenesʲan ŋedaken? ŋopoj tʲordu: "jaβʔ-mal, jalʲadaβa taʔ!" jaβʔ-maldu xʲibʲidʲa ŋedakɨ. - pʲixʲinʲa ŋa. - mʲertʲa-paraŋoda jamʔ tʲenʲeβar? βesako nʲana laxanako xaja. malanda nʲanɨmʔ ŋanʲi ŋano xuŋgadarʲeβ sʲabarŋada. tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu ŋulʲi nɨxɨsʲalma. - mʲertʲa-paraŋoda jamʔ nʲentʲel jaŋe perŋar? tʲirnʲij-βesako, sʲimʲi nʲelʲtʲembʲin! - ilʲeβaxaβan xanʲadmʔ xarβa. pɨdar sʲimʲi xanʲan sʲajʔ. irʲir xonaβtʲ xamadej, ma: ma. ma: manekamʲima. nʲisʲanʲi xarmʔ xosaja toβanʲi malʲŋgana sʲiβ jalʲa jadβanʲi malʲŋgana tʲuku totrʲeβ nʲiβsʲannʲu peda, tʲeda βɨnxaluda tolxadmʔ. sʲabunda pɨjanʔ ŋod teβɨ: puxutʲa ŋɨlnʲad βaxalmonda: nʲamnanta xebnʲi saβa ŋedaraxa. - tʲenʲeβabnʲi nʲibnʲi pernʲiβaβ. tarʲi ilʲeβanʲi sʲerʔ jaderpananʲi mʲalxa xadejanʲi nʲamnanta nʲidmʔ xantʲetu. βesakojar, mʲata nadʲimʲa. - xaramd xanʲana xajer? sʲiβ jalʲa sʲurmbʲixʲiʔ. sʲiβ jalʲa ŋesoŋgana manʲiβ: xaradʔ mʲunʲa xonʲoβɨ, mʲertʲa-paraŋoda-nʲe-nʲu nʲedanda tara, jaβʔ-malŋe xaja. - xanʲa xantadmʔ? ma: - sʲimʲi ŋamantʲ xarβabtan? tʲonʲakotʲa teβanda nʲinʲa tʲorʲjja ŋamdɨ ŋajabej xoroβaʔ xobaʔ nʲinʲa. tʲeda nʲarʲinda jadaŋgunʲima, xabortaja βenolaŋgunʲim, xabortaja βenolaŋgunʲim, pɨdare mʲalxa tɨdeja lʲambortana mota pond tanain, manʲe ŋamgarʲi sʲan jalʲa ŋebtaŋod tɨrsorʲe tɨdeja paxamana teβraŋguβaβa, pedare nʲinda ŋamdjin. - jeej! - tʲuku sʲentʲelaβa xubta jaβna jaderpanʲi. - ŋanoda xadrʲu saŋgoβo?! ma: tadxaβ sʲanand xunand mʲirnabnandʲiŋod janʔ jaltʲadaŋaxaʔ, jalʲa ŋeβɨ, jaʔ xoba ŋeβɨ. - saβand sʲisʲji manʲ sʲarɨbasʲtɨnnʲu, nʲadant ŋamged nʲudʲadmʔ ŋeŋgudmʔ. xoroβaʔ-xobamʔ nʲamada. sʲiβ jalʲa sʲajnaŋaxaʔ. jedxajuda tajku mexeja nʲamɨbʲida, nʲalggrasʲetɨda. xuʔ jedʔ mʲindʲakexeʔ. - pɨdxaβar βenʲekotʲar tanʲanʲiβ, βenʲekotʲaemʲi xadanʲidaβ, βenʲekomd temdadaβa. ŋeβanda nʲid ŋobʔ laxanana βaxaljʔ: tʲirnʲij-βesakoʔ-nʲu tad sanejje, xabortaʔ nʲiʔ tarʲi tamasʲ, sʲidʲa ŋumbaja βadana nʲamada, sʲidʲa xeβxana ja sʲura xajurna. - nʲuβ amgeβna tuta, xarmʲi xajeŋgudmʔ, tʲikamʲi xosaja ŋedataŋguβ, tʲikana nʲamaŋgur. - pɨdxaβar nʲadnʲi sʲanakobnʲiʔ sajbtasʲtɨnnʲu, nʲadnʲi taʔ pʲiruβna xanna. "jaβʔ-mal, xanʲana xajan? pʲixʲinʲa ŋa. tʲonʲada ŋanʲi xabortanda maxa nʲinʲa meβɨ. tʲonʲako xuna xenʲakɨ. - nʲemʲi tar? tʲikɨd mʲertʲa-paraŋodaʔ xaradʔ. ŋudamda nʲoda xadeja paxaŋgad pɨxɨdada takdaja tarpota. sʲit manʲijedmʔ. - ŋanonʲi xuŋgnʲaŋɨ βarxad ŋob ŋudaja nʲamβeda. - xej! tadxaβ sʲiβ jalʲa jada, ma: ŋopojʲu mantʲetɨ: tʲikaβaxad ŋɨlanda nʲad ŋajabej-xoroβaʔ-xoba tʲuutʲej mɨnʲim. - tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu, nʲernʲa sɨrŋan? nʲumʲi xarmʲi xosaja nʲiβ ŋedataŋguʔ. ŋamge pʲirkana mandnʲinaβ: "jekar". nʲumdʲa janʔ xaβrada ma: tʲikaβaxad ŋajabej-xoroβaʔ-xoba tʲuutʲej pʲenej. nʲuxu-lʲembaŋgur? sʲanɨ ŋebta ŋod βesako puxutʲaxanda joŋgadejʔ. - tʲeda xantʲer ilʲe saβa? - nʲedetamʲi sʲanakobnʲi nʲadnʲi satʲetɨ, nʲedetamʲi xorpata saβa ŋeβɨ. xanʲad ŋebtaŋod tʲirʔ panmʔ saŋgomtadmʔ ŋeβanda nʲiʔ nexsalŋada. ŋanonda saŋgoβotamʔ manemantʲ punʲajuʔ sɨlɨʔ. - nʲer ŋedakɨ, ŋobkaβ nʲemʔ tadmʔ. - nʲadnʲi nʲudʲan nʲinaβ ŋa, sʲaxa nʲadand nʲudʲadmʔ ŋesadmʔ. ŋatʲekɨ nʲisʲanta totrʲeβ sʲiβ jalʲa jada. - manʲ nʲer jadβanʲi sʲerʔ manʲijeβasʲ. - mʲalxa xadejamʲi ŋadʲimʲa. sʲamʲan ŋaβar ŋoka ŋenʲiβ. xubtaxana nʲerdʲenʲa jalemdata ŋeβa ŋadʲimʲa, nʲerdʲenʲa nʲertʲa-lusa sʲidʲa jedmʔ mʲinʲe tʲi tona. xantʲer ŋeda sarmʲik? βesako idmʔ naŋadʲa tujos tʲermʔ ŋarxanda ŋamada. tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu irʲida jaderŋa, seβanda jedʔ jadaljʔ. - xanʲa mʲindadmʔ, mʲertʲa-paraŋoda janʔ perŋaβ. tʲedaʔ xanʲa mʲiŋan? o da! tʲirnʲii-βesakor masʲnʲu: ŋajabej-xoroβaʔ-xoba nʲermʲaʔ sʲiʔ xeβanʔ ta labʲelejʔ, xartʲindʲiʔ nʲinʲa tamna xɨnbʲixʲiʔ. n jabʲijumʔ manʲiβ: - ŋudanʲi tʲerŋe nʲambadamʲi juŋgu, βesako tɨbkamta nʲamraxasʲannʲu, manʲŋo te tujosokomʲi tanʲasʲannʲu, tʲikamʲi nʲamxadma. xaradʔ sʲeŋtʲa sʲatanʲaŋɨ xeβxana ŋamgeβ ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ βaktʲa ŋadʲi, tamna nʲarjja. - xantʲer meŋgur ŋajabej-xoroβaʔ-xobamʔ, βarʲeta jadanannʲu. - manʲ amge naβanadmʔ. tʲikɨ todabtʲaʔ nʲinʲa ŋobʔ sʲudbʲako nʲaraβa jedʲe loxomba sadna. - xanʲa xeβamʔ tʲenʲeβaβɨ ŋebnʲi ŋaxakuj jalʲana manŋod nʲisʲaβ pʲaŋgu, tʲeda malʲe nʲanʲi sɨratʲ βesakodamnʲo. - lusa nʲojdamd jurkʔ. ŋoratʲ ŋamdjjaxaʔ, ma: tarʲem janamboβna sɨsumbʲi, jadernʲiβ. sʲimʲi xantʲer meŋgun. nʲiraβ xanaŋgu ŋadʲxaβabta. - βesako xajannʲu, manʲŋod nʲidmʔ xantʔ. laxa nakoʔ tʲaxad ŋamtɨxɨʔ, jaderomadʲiʔ juŋgu, ŋoromadʲiʔ juŋgu. pʲinʔ sʲajna. "jaβʔ-mal jalʲar xamɨmdʔ! jaβʔ-mal jalʲar xamɨmdʔ!" - tʲukokotʲa xana. puxutʲa βesakoxonta seβda βejaʔ, manʲiβ: idmʔ ŋaβomamʲi βunʲi tanʲa. βesakojar manʲiβ: punʲaʔ sɨlɨʔ: nʲene ŋatʲekeŋe xeβenannʲu, amger xad kej? pɨda lʲamborʲe tɨde mejo moʔ pond tʲikanʔ tanejʔ. - manʲtβan xonʲidam, pɨdare amge xon? - sʲit pʲanʲidamʔ. tʲikɨ βadʲida xeta jandʲexe-βesako xadejanda paxamana tasʲiʔ seja. manʲ tʲukona medmʔ. xadejandʲiʔ paxamana ŋobkana tasʲiʔ pakaljjaxaʔ. - jedʲamʲi ŋulʲi juŋxu. ŋanʲir tʲorʲejʔ: "jaβʔ-mal!" xadeja paxamana ŋanʲi sejʲaŋa. nʲisʲar sʲit ŋamantʲ βatorŋasʲ. tʲuku xɨtʲer ŋeda nʲumʲi ŋesa? puxutʲa jedmʔ pʲirʲe, jedamda tʲedada. laxanakore puxutʲa nʲana xaja. manʲijeda, ma: xeβnʲana pʲa nʲene ŋokannʲu, makodanʲi sarβa nʲenadumdama pʲakotʲamʲi ŋamge madar? ŋelad sɨrakomna tʲonʲakotʲamʔ teβoda pʲada. nʲid xɨnumtʲalmannʲu. - jaa! tɨkotʲainaʔ ŋedaraβan xarβaβaʔ". - tʲeda mʲakanʲi xantnʲiβamʔ. - jandʲexe-βesako, manʲ ŋamsanʲi ŋamjita amgeda tanʲa. - jet xanaŋgu nʲiraβ, amgerʲind jej ŋenʲiβ. ŋobkana jaljjaxaʔ. tʲeda saβaβna sɨrjin: sʲentʲaʔ mʲunʲa ŋajabej-xoroβaʔ-xoba tanʲaŋgu, βaktʲamda manetar. jedʲeʔ xeβanʔ taʔ matʲadtʲeda. - janʔ-tʲexe-βesako, sʲimʲi pʲirtabtaβ? manʲiβ: xɨtʲer sʲidnʲiʔ βenolta, nʲudʲaju nʲuktʲamʲi saβarkajumʔ nʲuktʲamʲi - tʲonʲako nʲisʲaβ ŋa. mʲalxa tɨdeja paxaŋgana matʔ-ŋeta-xabortaja. - jebta! sʲiβ jalʲaʔ ŋesoŋgana tʲonʲakor nʲamda punʲakuʔ sʲakɨbtada: nʲisʲanda poj ŋutosʔ jabsod sʲidʲa ŋotalmamda ŋobtʔ ladŋaxajuda. nʲanda xeβuβna xɨnranʲidaβ. nʲumʲi ŋedabtaŋgudmʔ. (nʲada nʲer manʲisʲaβ: "xaradʔ βarʔ jolʲtʲand xanʲar nʲuxulʲembʲuʔ, xaradʔ βaranʔ teβmaxadant sɨranʔ lexebtaŋgunʲiraβ, βaktʲida ŋobʔ nʲaʔ ŋet nʲimnʲa nexedaŋgud, nɨxɨ janʔ mʲiŋane, mandan: «tʲikɨ janʔ sʲimʲi xana».") - jet xanade. tʲirnʲij-βesako, mʲakanda jaljʔ. ta malxana tʲirnʲij-βesakor βɨjaŋgalɨ, jandʲexe-βesakor saxama. ŋatʲekeja nʲi man xanʲa xantadmʔ, amgemʔ xosajaŋgudmʔ, jurkmanda mʲinanda pʲinʔ xaja. - jaβʔ-mal - pɨdar. sʲidʲa joŋgdanda nʲidaβ nʲambʲu, tʲikɨ sʲudbʲa-junar turolmansaβej sanejʔ. - manʲtβan junamʲi xaŋaβ, pɨdxaβarʲi junarʲi xenaraxannʲu. - lusaʔ xunɨʔ. - xorkɨ ŋebtaβ, ŋulʲi somboj-amgarʲi, tarta xurʲi somboj. xaborta junamʔ sʲanpoj matʲidʲeda, mʲijomanda sʲerʔ nʲaβotɨ. ŋob mekad amgarʲimʔ xodemʔ. ŋetuʔ nʲi xamɨdʔ. jeŋa βadana janʔ ? , xarta nʲambʲu nʲudʲadmʔ tamdla jadmanda ! xarta xɨnranʲidaβ ja nʲana xaja , ŋobkart ŋedabtaŋ-gudm lʲexebtada nʲidmʔ nʲernʲa . , tanʲa padʲe . ŋobkart - - βesako sʲertadamsʲ paxamana nʲamβanda ŋulʲiʔ amge ŋedakɨ . sanejje xadejaxanda jeŋa mʲuʔ jalʲat meŋgudmʔ ŋedannʲu ŋamdadmʔ tanʲaβnda . : sʲiβ pond ŋɨlanda pʲodajaxama pʲinʔ , . . xarβan xoj . . xaidmʔ teβɨdʔ jalʲa . xajan manʲiβ , ŋajabej-xoroβaʔ-xobamʔ . xaja xanta sadna tʲukona tʲikamʲi poj . xenaraxannʲu tʲonʲa sʲiʔ , " βesakoxoʔ ŋajabej-xoroβaʔ-xoba . βakanda jaxana ŋedaraxa , xeβxad totrʲeβ , laxa ŋamsanʲi nʲiraβ xadana , nʲibnʲi tʲirnʲij-βesakoʔ-nʲu totrʲeβ nʲerɨ ilʲeβaxaβan turolmansaβej sʲanakobnʲiʔ nʲamada xaramda - nʲerdʲe . jedxajuda tʲedaʔ jedʲamʲi nʲisʲanda manʲŋo tarʲi pedʲorʲida . ŋulʲi - βenʲekoda nʲalggrasʲetɨda nʲiʔ . tʲer maneŋa nʲene meŋgur . nʲinaβ soxoŋe tuta tʲonʲakor ! ŋet puxutʲa . - xeβnʲana tʲedada xadejandʲiʔ - sumoβ ŋaβxɨ : tanʲanʲu memedannʲu : ŋamjin sertʔ - jet . : . nʲene xorpata , nʲidmʔ - . amgarʲimʔ ŋeβɨnnʲu mʲata βenʲekotʲar : tʲenʲako ŋarxanda sʲimʲi βenolaŋgunʲim nʲernʲa nʲamda xanna nʲidam . jolʲtŋe - , ? : : ? pɨja ŋokxanta nʲodalŋa joxorkana nʲerdʲenʲa . . tarʲi jamʲi ŋenʲiβ ? xabortaja nʲadant βerdambdaxanta teβjjaxaʔ - jaladʔ jebta . sʲiβ , tʲikananta ŋudanda tʲukona ŋedabtaŋgudmʔ mʲunʲa ma . xaja . ŋesoŋgana " , , , xadeja . . tʲikɨd sʲertana sʲiβ manʲe jalʲa xajeŋgudmʔ nʲadand amgena manʲiβ ŋamantʲ , pʲada xoj jet - ma nʲumʲi . nʲiʔ - ma - ŋanʲi kor ilʲe jalʲa xantadmʔ sʲidʲa . mʲalxa da xarβaŋguʔ nʲadnʲi ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ " sʲirad masʲi . tʲirnʲii-βesakor nʲamada " xanʲaxart tadxaβ jamʔ pernʲiβaβ , , je satʲetɨ punʲajuʔ . sʲanand saŋgoβo xaja pond mena xeβxana jedxajuda pojʔ teβmanʲi tarana . manʲ nʲana jedʲe . tarpota jadaŋgunʲima ŋanʲi tʲirnʲij-βesako . ŋanʲi - nʲedanda naŋadʲa ŋobt ŋopoj mʲalxa ŋɨlanda teβɨ . jabsod . , . - - sʲit tʲikanʔ puxutʲare . xeβxad mʲiβeda tɨbkamta xaja ŋamtɨʔ jaβʔ-mal . βesako xarmʲi . . ŋatʲenabnandaŋod nʲenesʲaŋo poj juŋxu takdaja . ŋanʲi [nʲertʲa-lusa jedʲemʲi jaʔ mʲertʲa-paraŋoda , tar ŋudamda . taʔ mantʲetɨ - juŋgo me manʲiβ , nʲojdamd βesako ! βesakojar nʲidam βenʲekotʲajunʲi xamʲedaʔ βɨnxalxadamnʲu detaja xeŋo-ŋanɨʔ nʲar , ŋudamʔ xajan jet sɨrŋadmʔ . nʲamβɨ ! tɨdejamʔ tʲamʔ nʲabʲinʲaŋɨ . moda loxoma ma ŋobt ta - ŋamgeda . tanʲa tʲunʲimʔ saxalmanda ŋadʲimʲaxaʔ lʲabtrŋada laxanana nʲoxodmʔ pɨdxaβar nʲeranda nʲama , . . pʲodajaxama nʲinʲaŋgodakɨ sarβa - nʲi jedʔ tʲonʲako , - , xanʲ tʲenʲeβabnʲi moʔ tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu , ma teβɨʔ ŋobtʔ . nʲudʲaju . mandnʲiβ nʲemʔ sʲit tara ŋebta : manʲ sʲidʲa memɨ amgeŋe ŋamdjjaxaʔ xonain jonʲi nʲinʲa ŋanʲi - xanʲana , . , xorkɨtʲa . : pʲanʲidamʔ ma ilʲeβan . ? teβxaβa xantʲer manʲiʔ " nʲanʲiʔ mantʲetɨ sɨratʲ " nʲertʲa-lusa sʲiβ malanda - jalʲa meda , ŋaβomaxadanta xaja puʃkarʲeβa] xɨtʲer malʲe βaktʲa , jalʲa sʲenʲejndʲiʔ nʲambadamʲi juŋgu ŋobkana ŋeβand jaltʲadaŋaxaʔ manʲ jaβʔ-malmʔ . nʲiʔ mosaβej ma maxaʔ ma : sodabalaʔ : te ? : janʔ sʲibʲe xeβxemʲi . tad toβanʲi ŋamdɨ . jet ? sʲanɨ saβaβna . ŋadʲi majandortʲ ma xɨnbʲixʲiʔ βaktʲida tantʲeraraβɨʔ ŋeβɨ sʲentʲaʔ , mʲiβɨ xarbʲilʔ te . jedʲamʲi ŋamtɨxɨʔ xarβaʔ nʲadnʲi ŋopoj tajkuj xarad - o amgemʔ totrʲeβ - : sɨranʔ . nʲinʲa punʲaʔ ŋa tɨrsorʲe « - . - nʲarʲinda , mʲindanda βaranʔ . sertʔ . - . - mal - sʲajna . nʲisʲanda tʲikɨ . tʲonʲakotʲa ŋamgemʔ tujosakomta tanʲa - xabortaʔ tad xaja , ŋajabej-xoroβaʔ-xoba manesan , ŋenʲisʲaβ jaβʔ-malŋe mʲidmʔ nʲorakutanda , teβɨ xanʲan . tanʲa tarʲem - moda , nʲemʔ jurkβanʲi xajonʲiβ ŋano sʲimʲi xunat manŋod nʲinaβ juŋgu tɨbkakotʲamda , . xeβxana tadxaβ . ? pʲarʲiʔ jandʲexe-βesako tɨdu . , pernʲiβaβ nʲaβotɨ sʲidʲa jedʲeʔ jaxana " ! nʲarjja manʲ xanʲ ? . ŋoratʲ xeβxana jadxana , , jedʲamʲi , : βesakonʲi βenʲekomd xoroβaʔ-xobamʔ tɨkotʲainʲi ŋopoj nʲamβeda nʲadnʲi mʲamna ŋa , nʲamɨbʲida manʲiβ tanʲaŋgu ŋamdadmʔ nʲiʔ ŋa . sʲan mʲunʲa tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲun . xaβrada , medmʔ nʲednʲi xadrʲu ŋedaraβan ŋatʲekɨ tʲaxana sʲimʲi nʲadnʲi . . amgerʲi teβorkanʲi mʲertʲa-paraŋoda-nʲe-nʲu jandʲexe-βesakor ? βenolaŋgunʲim . xadrʲu tʲikɨ jaljʔ βesako ŋobt , paxamana βaxalmonda xadrʲu nʲarjjana-tʲonʲako jadomdada mʲumnʲa manen ŋumbaja xadanʲidaβ ŋobtʔ - - - . tɨkotʲainaʔ xarxaβana ŋuda tʲeda - nʲisʲand tarʲem , ŋaβo nʲaʔnʲoda xantʲer pʲataβɨ xeβenannʲu sʲura . - , . tʲonʲakotʲamʔ tɨde tasʲiʔ ! jet . jet jaljʔ pedarej mʲata pʲajxaʔ ŋexed " , sɨlɨʔ : . . xunand , . . . : sʲidʲanʲaŋɨ . junajunʲi βesako . nɨxɨsʲalma ŋamŋgdama βakoda pʲaʔ , tʲukokotʲa sʲit xaramd . lusa , sʲidʲa , tʲaxakuj teβoda jada - nʲumʲi ? tad junajunʲi jaderpananʲi - nʲedetananʲi xanʲamna maneŋan . sʲentʲelaβa . pakaljʔ xonʲidam . ? tujosamda jeβej . . sʲidʲa kalʲe pɨxɨdada matʲadtʲeda xaradʔ , , - tʲikɨ sʲiβ kej jet ŋorʔ janamboβna , tola manejan puxutʲa ŋanʲi xeβen : βesako pʲada amge nʲer . madar tʲirnʲii-βesakoxoβaŋe xajeβeβ xantnʲiβamʔ pɨdare - , . xantʲetu ŋeβanda . xajurna xabortʲe malʲe mal jalʲar : , , ŋamgarʲi taʔ tʲirnʲij-βesakomʔ ŋanonʲi tʲenʲaŋɨ jalʲa ŋeŋgu - tʲebβandʲiʔ ? nʲernʲaŋɨ tarʲentʲar manʲtβan jabso . ŋedaraβan - pʲada , , mana jaxakotʲa saŋgoβotamʔ nʲaraβa nʲenetʲanʲiʔ mantʲetɨ ŋedarasʲtɨda ŋadʲi . sʲatanʲaŋɨ ŋamada mʲalxa tʲikɨ tʲikɨ xoj pɨjanʔ jedʔ ŋedakɨ tʲeda xarmʲi jadβanʲi amgertmʔ . nʲumʲi ta jada . ŋuʔ ŋanomʔ . ilʲemʲa nʲadnʲi malʲeŋgunaβ - irʲir tamasʲ xanʲa - . pʲinʔ tʲirnʲij-βesakoʔ-nʲu tamna nʲernʲaŋɨ nʲadmaku xadejanʲi - to . tɨdeja poj tanʲasʲannʲu jaxaŋe amger ŋudaja matʲidʲeda βenʲekotʲaβ ŋobtʔ . xajadmʔ sʲerʔ xuŋgadarʲeβ . tʲuku ŋesoŋgana tʲikanʔ ? tɨdu pɨdare jada . xanʲa ŋadʲimʲa βadamta , mʲertʲa-paraŋoda-nʲe-nʲumʔ nʲuβ nʲiβŋa . lɨbsabtejʔ . ŋenʲiβ tanʲannʲu tʲikɨd ma βesako tʲirnʲij-βesako mʲalxa ? . jaŋgod , mʲatʔ xanʲa . . punʲakuʔ tanʲa da pʲa ŋadaraŋguxuʔ saljʔ - ŋamdɨ tʲikaβaxad pʲan - ŋeβɨnnʲu " nʲarjjana ŋanʲir ŋaxa nʲisʲaβ ŋatʲekɨmʔ . xantadmʔ sɨra - ŋanondʲiʔ peda manʲ nʲamada , nʲaŋɨ . pedara sʲiʔ jedʔ manʲiβ tʲonʲako idʔ pantada tʲuku ŋanonʲi tʲikanʔ , nʲedetaja . - . βadʲida βenʲekoxojunʲiʔ nʲuxulʲenʲidaβ , ŋulʲi . ŋutota ŋokannʲu mantʲβan mʲulʃʲa tarʲi manʲe . puxutʲa , mʲunʲa xeβa ŋatʲekerkan . saβarkajumʔ ? tʲikɨ , ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ - nʲudʲadmʔ xonad ŋadʲi . βesako xadejanda sanaβanda nʲar sʲidʲa . xanaŋgu - nʲu nʲene sʲanakobnʲi ŋeβanda ! sʲurmbʲixʲiʔ tanain tʲuutʲej tarʲemʔ ? puxutʲasʲnʲu βenʲaŋɨ , tad xarβabtanaβnanʲi sʲimʲi nʲaraβa pʲirkana tu : . . sʲibʲosʲannʲu xeβamʲi nuʔ ŋaβradar βesako nʲoda manʲiβ ŋanʲi " . nʲabʲi mʲad ? janʔ tabʲedada , xeβxanda ! : ma βaxaljʔ jadersanʲima xanʲad - idmʔ ) jet - xej sʲisʲji " ŋaxa nʲir ŋɨlad mʲamʲi ! xaradʔ ŋamantʲ tʲukona . ! nʲenetʲaʔ nʲermʲa sʲit manʲiβ tʲu jada ŋuʔ tujos . . puxutʲa ŋanonda teβra jepdʲaxana . , : sɨra βesakoja perŋar ilʲe xadejamʲi nʲisʲar ? xajer nʲiʔ jaxaŋe nʲi xojʔ meβaʔ nʲernʲakuʔ nʲuktʲamʲi nʲenetʲaʔ sʲibʲimdʲej xarβxana ŋanomʲi ŋenʲiβ - nʲamnanta . junarʲi βesako manʲiβ ŋarʲi . , sʲimʲi xɨnaβa . ŋeβɨ βarʲeta xanʲ xobaʔ - ŋopoj jaxakotʲamʔ nʲisʲaβ pʲinʲakuʔ . ja ma . , somboj ŋeda - manesʔ xadkej ! tʲirnʲij-βesakor nʲisʲanta amger ŋeda . ŋajabej-xoroβaʔ-xoba tʲikamd seβanda ŋadʲimʲa xeβnʲakuʔ : ! nʲi . taŋok , jaʔ sɨrjin : tʲukomʲe 1 : sʲajʔ mʲertʲa-paraŋoda . tarʲemʔ ŋamged . pʲirkana jeŋamʔ sʲanad . - jaβʔ-mal xosaja manemantʲ xorkɨ xon sʲiβ jeg . tajku xaja tas xeʔ , nʲedetamʲi xabortaja tʲukukotʲamʔ teβe . jalʲa amge pʲodaŋgunʲiʔ ŋamge tʲi xantʲer , jurkʔ nʲiraβ tʲonʲakor . nʲenetʲaŋgbʲida - meβan janʔ nʲana , pʲodajaxaʔ . ŋa tarʲem manʲiβ lʲambortana janʔ xart . perŋar . . sʲakɨbtada xarβaβaʔ - manʲisʲaβ jadaβa . jabʲijumʔ nʲenesʲan , ŋamgertmʔ , mɨnʲim nʲerdʲe - nʲisʲanʲi nʲer sakadtada takaltʲ jaβʔ-maldu ? xeβxanʲi tʲaxaʔ : jandʲexe-βesako jada tɨbkakotʲamta xajʔ : ilaŋgaβaŋe - xanʲa , pʲodxanʲiʔ - pʲirŋe ŋanoŋe , ŋedaraβan jaβʔ-mal nʲakotʲamʲi xadejaxanda tʲikɨd nʲiβ tʲukoβ ŋamdnʲidme xamadej ? ŋɨlʔ sʲimʲi pʲixʲinʲa sʲidnʲi ŋa ŋudanda mʲakanda ŋajabej-xoroβaʔ-xoba tʲuutʲej βenʲekotʲaemʲi manʲ jaʔ . sʲudbʲako nʲa ŋebnanʲi . pedare . xɨdʲamʲi nʲuxu-lʲembaŋgur tʲonʲakor . xadejar tʲexe inʲi ? , joŋgadejʔ . saβand xanondanandu . ŋeta jaβna tʲordu pʲa sʲerʔ xenakɨje ŋatʲekeja labtejnda ? malʲŋgana . : namnʲa tarraβa nʲaʔ . , teβɨʔ . : nʲaʔ ŋaβomaxadanʲi sʲimʲi . pɨdxaβar sʲaxarʲi - tamna tʲenʲakotʲaja ŋeβɨnnʲu sʲidʲa βɨnxaluda xonaβtʲ xaja xanʲana ŋedaken . tuta tʲikaβaxad . . ŋebtonʲe kalʲe ŋamge , panɨ manʲijeda " ŋamtɨma punʲaʔ tʲonʲakor ŋadʲimta xanʲana nʲamŋo labsara ŋamdjjaxaʔ jaβʔ-mal ŋobkana nʲaβotɨxɨ manʲiβ - : tʲermʔ ? xadxana mʲalxa nʲar nʲermʲaʔ idmʔ oj , mʲakanʲi ! jalʲa ŋeβɨ . . taranʲiβ nʲi ŋamge jalʲa n jalʲa ŋotalmamda saβa xobar tʲeda paβejʔ ? nʲidaβ tʲonʲako xajan pʲibtʲinda nʲinʲa ŋesʲetʲjjunʲu sʲit puxutʲada toda xaja saβa pɨdar . - jalʲjjaxaʔ . ? teβjjaxaʔ pʲelʲarʲiʔ nʲerandʲi teβanda tʲorʲjja pɨda ŋarka xanade . mʲinʲe xadejanda ilʲeβexeʔ ? βarxana ŋormantu , malʲŋgana jaa tadxaβ indkartada jalʲa tʲetʲdaxat sʲerʔ tarpjjaxaʔ loxomba , tʲaxaʔ . xarxananʲi ŋudanʲi pʲodajaxama xaranʔ xaranʔ nʲama nʲinʲa tanejʔ xabortaja tʲuku sʲiβ xanʲad xunŋe jalemdata ŋejo - pʲelʲaβada ŋanoʔ ma nʲakuʔ manʲijeda - , ma pʲirʲe paxamʔ sʲidʲa . βenʲekomʲi xad tolxadmʔ - ŋamdjin tʲaxaʔ . todabtʲaʔ , ŋaβar xeβda tʲedaʔ jalʲadaβa βɨŋgonʔ sʲaknʲi ŋa jalkaβ βesako ŋonaβɨdʔ sʲanpoj . , tʲuku , juŋgu jabso sʲexerenda tujos , ? ŋamtɨ - , » manʲiʔ ŋeda nʲamaŋgur nʲamada nʲenetʲa sʲerʔ - βesakodamnʲo ŋutonʲi jaβʔ-malʔ ŋamada jalʲa kalʲe matʔ-ŋeta-xabortaja βesakoxonʲi , jadolʲeda nʲene jaljjaxaʔ ŋod nʲu ŋorama ŋamgerʲimʔ nʲidmʔ xand sʲajnaŋaxaʔ xeβamʔ : - xantar amgemʲi . sʲarɨbʲiβsʲannʲu , sʲiβ nʲit jajoloku tʲeda ŋamgarʲi tɨdu ŋanʲi xajeβedmʔ nʲemʲi mʲiŋan tʲukoβaxad tʲaxad xebnʲi : ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ teββa ? pʲiruβna , - tɨdeja maneŋa tʲeda . . ilʲeβanʲi ! ŋob lexebtaŋgunʲiraβ tʲuui xosaja . sʲiβ xeβanʔ ŋa sʲeŋglaβandʲiʔ tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu me manʲ xulsotolɨ pɨdarŋod jalʲana ? - . , " janʔ , - puxutʲa lʲamborʲe amge xɨnʲana tʲikɨ xanʲ ŋopojuʔ jadnʲiβ mantʲetɨ amge ŋedakɨ jeej , ŋesoŋgana masʲnʲu xaja junamʲi ma nʲimnʲa manʲ , pɨdxaβar nʲanɨmʔ ? ŋebtaŋod . mʲindadmʔ . nʲabʲijumʔ nʲind ma . , paxaŋgad xana nʲinʲa - sʲan xaradʔ xamɨ jalʲa jadmaxadanʲi nʲiʔ ŋob . - , . nʲedetaja jaxakotʲa - ! . jarakomʲi jaderpanʲi ŋenʲiβ - - . nʲemada . nʲermʲaʔ , , puxutʲa . maxanʲakuʔ . . nʲinda inʲamʔ sʲid puxutʲa xana sʲit somboj ŋanoda - ŋobkaβ mal xoj ladŋaxajuda sʲerʔ - pɨdar . . tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu nʲabʲi paxa βesako nʲedetamʲi . ŋutota , janʲaŋɨ-nʲenetʲai-sʲertabadaŋe-tara teβmaŋd . ma , tarsʲi tad malxana tad - ? ! . xʲibʲidʲa jadna ? nʲin ŋedaraxannʲu , , ŋesoŋgana seja nɨxɨ . puxutʲa nʲinʲi manʲ sarmʲik . nʲanʲi , jaʔ ŋob , jet βenʲekor iŋul manʲtβan sʲerta , " xosa lʲexebtad , laxanakore jandʲexe-βesako . laxanako - : mexeja nʲanʲi xaβrama ŋanodarʲeβ tʲirʲe teβmaxadant lapana pɨdar . teββa masʲnʲu xeβanʔ ? . , jedʔ xadrʲi nʲamraxasʲannʲu , xubtaxana ŋeŋgudmʔ - . tʲerŋe nʲisʲan nʲida jaʔ men xunʲana ? - βesako ? xeβnʲajuʔ , : sejʲaŋa - numgana mʲinrʲeŋguβama . nʲisʲanʲi . tarana xeta xuna , xadejandʲiʔ jamʔ xeβuβna nʲibat . tʲonʲada perŋaβ " sɨlɨʔ ŋetuʔ sajaanʲim ŋedaraʔ , mʲalxa jembjej , mal jedmʔ . puxutʲa inʲanʲaŋɨ amgeβna . . - xajan tʲonʲakoʔ nʲer . xonejʔ ŋobʔ xarmʔ . , , nʲabʲijumʔ tʲikaβaxad xoroβand-xoba nʲaʔ , , janʔ ? : tʲirʔ , puxutʲaxaʔ xej jadŋaxaʔ manʲ - . sʲiβ xana amgemʔ panmʔ xabortanda mekad nekalmantʲ pʲada mesʲ ŋambnand manʲ nadʲimʲa , tʲonʲako ŋadʲimtʲe mʲiŋaβa nʲabʲir , xarβanʲidam " poj sɨsumbʲi ŋajabej-xoroβaʔ-xobamʔ xart ? ŋesadmʔ . ŋamgeβ . sʲepanda βarʔ nʲumdʲa jedamda pʲirkana jaβʔ-mal pʲenjjaxaʔ sʲenʲej labtejkomd . , . tara sʲidʲa mʲertʲa-paraŋoda . sʲatanʲaŋɨ to sʲabund tarka , nʲamda . ŋatʲekɨ ŋobtʔ ŋeβɨ saxama it , ind mʲatʔ ! ? . nʲero sʲidʲa xanʲadmʔ . mʲirnabnandʲiŋod : tad , , ŋebtaŋod pʲixʲinʲa , : junamʔ ŋaβomamʲi , , ŋamjita tolxaŋe ŋulʲi βenʲekotʲaemʲi ŋaʔ tajku sɨrakomna nʲamβɨ juŋgunnʲu sʲiβa sʲiβ amgemʔ , - xuŋgnʲaŋɨ tarsʲi saŋgnaʔ pʲaŋgodanakedmʔ xanʲar ŋamgeŋe . tɨʔ tʲi sʲiβ manʲiβ paxamana amgemʔ . , βenʲekomd nʲuktʲamʲi xarmʲi nʲiraβ - meire manʲŋod ŋoragʲ pɨda . pɨxɨdada mota tʲeda jekar xosaja pʲanʲidaβ tʲikɨd tarta sʲarɨbasʲtɨnnʲu , mʲijomanda , ! amgeda . xɨtʲer jaʔ nʲaβ , , ŋanʲi tara , sʲimʲi pʲirtabtaβ mʲertʲa-paraŋodaʔ - jaljʔ . nʲer jalmorʲe lʲexed , , nʲinʲa nʲelʲtʲembʲin sʲaxa ŋadʲimʲa ! ŋobtʲikɨ , parmʲelaβekotʲamʲi , juŋgu nʲana jalʲa tʲuku tʲikaβaxad , , nʲamda , xaβan ma xanaŋgu - lusaʔ βarxanda , , xaborta xa manʲiβ ŋedataŋgoβabat jaderomadʲiʔ βatorŋasʲ nekalmanda ! sʲabarŋada - tʲonʲakojamʔ dʲadmʔ ŋanʲi saŋgomtadmʔ tɨbkakotʲamta joruβna - sʲeŋtʲa manʲiβ nuβʔ , jej ŋenʲinaβ tarʲi . - tʲonʲako jaderŋa . ŋadʲimʲa saβa mʲaʔ jaŋe ? mʲakandu , xubta jedxajuda teβraŋguβaβa pʲoljja-xej jepxadana tʲikamda ŋeta , ŋejaβa . - , jolʲtʲand . poj βaβxanta xoroβand-xoba βesako tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu jexeran nʲiβ . xajurŋa jadaljʔ tʲi ? , tʲonʲako ŋatʲekɨmʔ : . mʲinda ŋamdɨʔ nʲid nʲenadumdama mʲatʔ ! sɨrar sʲidʲa . nʲur manʲ nʲeʔ tʲanʲana : ! tʲi sʲimʲi . sʲibʲe βarmʔ . - . ŋajabej-xoroβaʔ-xoba xeβenannʲu nʲisʲ tʲonʲakomda xaja meŋajuda - - . xaja xoroβaʔ . . . ŋaxakuj xaradʔ pʲodŋajaxaʔ , paxamana paxaŋgana jet xanʲadmʔ , masʲi . nʲanda jalʲanandʲiʔ xamnana , nʲernʲaŋɨ ŋanoβna , xunɨʔ xartʲindʲiʔ βenʲekotʲar . tadmʔ nʲi ? - , . manekamʲima meβɨ tʲeda puxutʲaxanda ? jaxanandʲiʔ - tʲenʲeβaβɨ xanʲa tʲeda : mʲarʲunʲiβ tʲirnʲij-βesakoʔ-xasaβa-nʲu βenolta puxutʲa tʲorpʲiʔ sʲerʔ , - nʲinʲa manʲijeβasʲ tʲeda saŋgoβo nʲiβsʲannʲu nʲisʲanda serʲerʔ puxutʲa mʲindʲakexeʔ ? ŋexeβabta , inʲi ŋeda tasʲiʔ sʲamʲan . - xanʲidam tartʲa " - . xeβxana - - ŋajabej-xoroβaʔ-xoba - ŋamantʲ jaʔ sɨrŋannʲu tʲuku βaxaljʔ . manesʔ - : sʲiβ xandanʲi ŋudana madamsʲannʲu xoba , xamɨmdʔ nʲerdʲe xo deja nʲada pʲinʔ - tʲukod ŋobtʔ xaradʔ tʲenʲeβanaβa sʲiβana nunanta - xabortʲer jaβʔ-mal manʲŋod nʲamada tʲikana - juŋgu xarβabtan - βarxad - . jadanannʲu tʲemtʲaxad xodemʔ nʲiʔ ? - nʲudʲan ŋedakɨ nʲemʲi jadernʲiβ xamorta jalʲar sʲiβ ikβanʔ , . βadʲemɨ xarβaʔ nʲid ŋulʲiʔ . laxanako - ŋeda ne , - jaʔ . janʔ . te ŋutota tʲaŋgadasaβej pʲakotʲamʲi tʲordu tʲeda idmʔ . nʲisʲanda , amge - . sɨrŋan ŋesoŋgana ŋadaraŋaxaʔ tʲirʔ jandʲexe-irʲinda pʲiruβna jet : manʲe manʲijedmʔ , lʲasejʔ ŋeβɨ xɨŋgada pumna jalʲa sʲertadmʔ tʲirʔ , ŋobkart jambanʔ xantaβakedmʔ . , sʲudbʲako : nʲamxadma . . nʲuxulʲembʲuʔ nʲiβ mʲiŋane jandʲexe-βesako salʲadʲiʔ ŋorŋaxama - xaradʔ nekalmantʲ todabtʲ manʲ nʲad xantʲer xonʲoβɨ jedʲejada . man pʲaŋgu sʲakɨbtada tɨdeja : nʲamada , . mʲertʲa-paraŋoda ŋanʲi tʲonʲagko . tʲaxana - ŋexeβa sʲura βɨnxalnʲidam tamʲindu jada nʲumʲi moda , ŋeta sʲiβ jadβanʲi xanʲaʔ mer manʲijejdʔ poj jurkmanda . jalʲa pɨdxaβarʲi nɨlanaβanda nʲerdʲenʲa . mandoloko - tanʲa tadxaβ nʲana xarβaʔ manʲiβ - xandamʲi malrʲixʲinanda jalnʲim sanejʔ janʔ-tʲexe-βesako : meŋgun , ŋutosʔ seβda , pʲodajaxaʔ ŋedataŋguβ tɨdeja ŋɨlʔ - ŋobtʔ ŋa teβmanʲi tarsʲi " tandʲidʲesʲtɨda poj . ŋaʔ nʲiβ sanejʔ , ? xurʲi nʲinʲiʔ pʲada - labtejmda xɨnumtʲalmannʲu sʲabarŋada ŋesa ŋebtaβ mʲakanda ŋatʲekeŋe tʲeda xarβa ŋadʲxaβabta , nobʔ - manesartʲ paxamana ŋobʔ tanʲa janʔ ŋaʔ . ŋadʲimʲa βaktʲamda nʲentʲel tad nexsalŋada xeβxɨ xatʲer nʲidmʔ ilnʲi nʲenesʲa pʲinʔ xaŋaβ xadkej sʲit mʲertʲa-paraŋoda - - : ŋobʔ tarpota nexedaŋgud tarpje tʲeda ŋebnʲi ? , somboj-amgarʲinnʲu tarʲi . xantʲer - naβanadmʔ ŋabtnʲij . tʲikamʲi xojʔ nʲidmʔ - nʲana sɨrej mʲinanda - βarmʔ pedaranʔ - xanartʲadmʔ nʲerdʲe tanʲakuʔ xamornʲiβ , tarpɨʔ . ŋexeβabnanta . nʲenetʲaʔ xamɨmdʔ xɨtʲerʲi nʲisʲaβ xarβɨdu , ŋob nakoʔ itmʲi amgemʲi parmkotʲaemʲi : nʲudʲadmʔ , ma xɨtʲer - irʲida ŋanʲi ŋɨlanda , maneŋan . βenʲekotʲar jaxanta : ( sʲabunda . ŋeβanda . mandnʲiβ sʲiβ ma . , xajadmʔ ? ŋɨlnʲad mandan sʲiβ ŋanonʲi . laxanako : manda sʲgrŋadmʔ nʲarʲinʲi . tʲonʲakor ŋanʲi pasrumba . perŋada nʲene ŋamtɨxɨʔ xojʔ xarβasʲetɨdmʔ malʲŋgana βanβɨ tona ŋeβa βesako taʔ tʲirŋaʔ temdadaβa βesakoxonta jekar jalʲana tujosokomʲi sajbtasʲtɨnnʲu xantʲer xadeja ? . sʲidnʲiʔ nʲamnanta tʲonʲako tanʲa ŋoromadʲiʔ : jekar . - . salabaʔ " nʲabʲijumʔ xunʲana . pʲilʲi tʲikamʲi nʲisʲand ŋanomʔ . . taroda sʲidʲa joŋgdanda maxanʲaŋɨ , temdaxaβ : labʲelejʔ sʲit . jedmʔ βejaʔ , tʲenʲeβar pɨdar jaβʔ-mal βejakotʲa βɨjaŋgalɨ - xamɨdʔ . nʲi tadxaβ manʲiβ - " pakaljjaxaʔ ŋenʲiβ ! : mejo ŋajabej - tʲikad makodanʲi βesakojar βesako memɨ xabortanda tamasʲ , xajo o . jadersanʲima jad manʲijeʔ . jalʲaʔ sʲit , da mandnʲinaβ ŋeβa ŋeda , xanta ŋedataŋguʔ xantʔ tʲirnʲij-βesako juŋgu . ŋopojʲu , . sʲudbʲa-junar βentʲerʔ ŋanodʲi nʲermʲanda ta manejad amgerʲind : - xosajaŋgudmʔ ilŋe , manʲijejan , idmʔ tʲeda tʲorʲejʔ xenʲakɨ totrʲeβ - xadejandʲiʔ - sʲurbβanda ŋajabej-xoroβaʔ-xoba ŋamdadʔ . manʲ xarβa sarmʲik teβada ma mekad xater . . ŋajabej-xoroβaʔ-xoba ? xanʲana sʲabromanta ŋamtʲida βunʲi amgemʔ tantʲerarka tʲebŋaxaʔ puxutʲamʲe jadŋaxaʔ : sʲatanʲaŋe ? tanʲanʲiβ , . ŋedakɨʔ ŋebnʲi nekalpa ŋa nʲer somboj-amgarʲi . ŋajabej-xoroβaʔ-xobaʔ nʲid nʲe . ŋatʲekɨʔ paxamana sɨrŋan - xorkɨtʲar xajannʲu xadeja maxa ŋelad tʲirnʲij-βesakoʔ-nʲu amgeβna pʲenej teβoda nʲana xuʔ xada ŋedaraβan - paxand tʲikɨ : ŋoka teβmanʲiʔ - . . puxutʲa . paxamana tʲirʔ : tumʔ ŋanomʔ βesakojar manʲ ? taʔ ŋamdʔ xadkej ibej nʲudʲaβ : ŋod temdaŋgodaker jedʔ martʲaŋgad ikβan manetar pʲoljjaxaʔ пёлъяхаʼ , тарси ңылʼ тёрпиˮ пэрңада . . ! Хаборте маханякуʼ , пахамʼ . нентел : хаидмʼ ңэдабтаңгудмʼ тюку ембъей хэнараханню илеван Юнаюни пёдаяхаʼ . Идˮ , пыдарэ ңэбнани пёдңаяхаʼ , Ет ңамсани нив амгэмʼ Икван тарси . . Едхаюда вэсакодамнё ңамгэмʼ . Вэсакони ? еңа нямда - « манэманть мята пя манэсˮ пили Сенейндиʼ Ңанир тэвманиʼ нермяʼ маниедмʼ Ңамгэңэ . . Вэсако Ненэсян хубта . . Тёняко Пыдар Сьгрңадмʼ . ёңгданда Мане Ханя паде : . хая няданд - ңамгэв Пухутя тад хая тяхад - - ңорманту Нямвы амгэ лямборе хунңэ ябиюмʼ таня , Луса хаморта нерде ңэдараˮ Пыдар сидя . саваркаюмʼ , ңэва ненэсяңо ? хонаин яхаңэ мань . ңэнив хамымдˮ дэя тикана хунат сэванда ? . : яля . - ңылʼ Нерня хэвхана , тодабть - Кале Юнами нюдядмʼ Техэ - сивана ? . , мэңгур Явʼ-Мал толхадмʼ серˮ Вэсакоя . ниня Пухутя ңани , . таня . ёльтңэ " ңэса серта Нер хонэйˮ ңадимя . Пухутя Няда хэвами манъңод вэсакохони маньңо , Тикыд Ңопой , Лаханако . сидя Едеʼ дядмʼ хаянню янʼ мал ңамъита ңахакуй ? ңамгэд пиртабтав : ңоканню ңэвынню Теда - хантавакэдмʼ хань тута тикы пянидамʼ : ёльтянд Вэсако няна ядэрңа манив пяда таня нямвэда хосая тяхана малеңгунав мэ . Пёлъя-хэй . пя мэхэя Яндехэ-Вэсако . , Сив ңэнив мюʼ . нямбадами : хэва , ходэмʼ мода сомбой Пыдхавар Нерняңы пахамана термʼ харва хамнана хана ңэванда ңэё нер ниʼ - сиʼ ңаˮ хэвэнанню , харми Сит хэвнякуʼ мэр Тёнякор ңано хойʼ ? ядава . сятаняңы ңаноми - яда хадхана Мертя-Параңода Сив Хэй Тирний-Вэсакоʼ-Хасава-ню нядни ядэрсанима , нидам ? хадрю Хороваʼ-Хобамʼ пинякуʼ пахамана - . харадˮ нив ңарка мэдмʼ юңгу сяйна тад тиками ? Тикамда хамедаˮ тюкона Тиками тикамд . ма нибат Сив ңаномʼ : ңорама тадмʼ - Ңамгэртмʼ ханяд . сюдбяко сябарңада Амгэмʼ пяңгоданакэдмʼ пянидав - тер сюра хадэяни ма ңоромадиʼ няʼ Тадхав Сибимдей вахалйˮ - сит ңа иле пян минанда хандами Ңулиˮ янʼ , то ңудая Яндехэ-Вэсакор ! яля вэрдамбдаханта пыда сава тона едями . ибэй Нюр ңэхэд Ңанони , , . Вэсако харамда салабаʼ - . нярава няʼнёда - ңэдатаңговабат ңутосˮ . Хантер . ңамды ңамдыˮ ңэдакэн мяд ңа мюлшя вахалмонда ңэсоңгана манив , . мятʼ амгэри тюкона ! . , ңамъин няръя ңамада , танаин ңобкана Хоркытя хатэр Амгэмʼ - Яндехэ-Иринда лохома сахама Таня ханаңгу : нив Вэсакояр Манив Ханяна , саяаним пармкотяеми Мантьван сими пэрнивав пыдарңод яладˮ пахамана Ет Пинʼ . ядңахаʼ юңгу : , манэңа ма теда - Ой пёдаяхама - Хадрю Немʼ Ңанонда нинд . Ңанода хайˮ ңа тирˮ мяʼ хаян Ма ңуˮ илни - , ялйˮ , сидя нёда нявотыхы . ядоледа - . нямрахасянню - Нисяни : немʼ ңобʼ Амгэртмʼ ңудамʼ нёракутанда амгэ . - харвабтанавнани . нермя . ңамдадмʼ Ма : тэвы вынхалнидам , . хад пармелавэкотями ңатекэңэ саңгомтадмʼ лехэбтада - нямда ңули сахалманда Ңэлад хаңав . , тире ? . ! . сэрерʼ нида Ңэванда , ңэбтаңод Теда , мандан ңамдъяхаʼ паханд , хынбихиʼ недни - Маниʼ . маниеˮ хонёвы сисьи харанʼ хадэя Ет товани сянанд - ни ? Ңаябэй-Хороваʼ-Хобаʼ нидмʼ , тантерарка : . пуняюʼ сянпой манэсан . харад ңорˮ ңамтыхыʼ - нямда мота вармʼ амгэр ңыланда : мэмэданню Тёнякотя неро - ваканда недэтами мане сэя пахаңгана ти - ңамгари нямванда " няна . ниня : Нит Нядни теневар , варанʼ нямбю , нид . Хабортаʼ , . санаванда ханяна - янʼ : , , . ядвани тю та хэˮ сава тэворкани Харми нябир Иняняңы ңамгэримʼ тяхана туёсокоми Тирний-Вэсакоʼ-Ню ңэдараван Хантер нидмʼ Еэй ханяхарт толхаңэ Немада ни , нярава нэкалманть харван сидя пирңэ Маньтьван ңэванд манив - ңэява Тикы няръяна танясянню пинʼ - ңоб Тёняко ма ңавхы вуни . пыдхавари ңутота тёрду " харваˮ ядэрсанима хаян Вэсако нямаңгур паны тэвода Тёнякор ңобтʼ . амгэринд таня нини Маниеян ялядава сайбтасьтынню яхана тэвхава . , ңэнив . . хая амгэ Тёнякоʼ мадамсянню Хабортанда нэхсалңада ядэрпанани амгэ тара , - епдяхана хаван Мялха ңэнив мякани Ңаябэй-Хороваʼ-Хобаʼ Ңанони сяйˮ ңэсоңгана Нисянда пэрңар ялэмдата Вэнекотяр понд пахаңгад ханядмʼ , Хытер ңэдакы . . выңгонʼ тасиʼ мятʼ , , пёдханиʼ яханандиʼ Тэ , амгэвна сырңан ңани хуныˮ Мань амгэ Пухутя Ңаво серʼ ңадимя , - : Тёнякор Вэнекотяв сакадтада . тэвраңгувава , пантада яля , - ңобтʼ туёсакомта тыбкамта Ма тюнимˮ - . Мяканду . - амгэмʼ , ! ямʼ тодабтяʼ табедада Нямнанта тарпота ңопой таремʼ пинʼ мэвы . - Сими Хантер Пухутяханда ңади Ет хуңгадарев нидав Тёнягко Пуняʼ , Ңорать Нюктями : тыдэя " - ма сит . . манив - Маханяңы , мале тэвыдˮ ңуданда Сими хая вэнолта хойʼ лямбортана Тедаʼ сырңанню ханядмʼ , хыңгада , - . сертадамсь ңонавыдˮ - Пушкарева] ? ңэда Пихиня вактямда яляр яля хаврама илаңгаваңэ мялха едʼ ханяна - Харамд . Сюдбя-Юнар . Вэнекотяюни . ма хобаʼ - едʼ ңа . ядңахаʼ Явʼ-Мал ңэнинав Вэсакояр едями , мюмня хантер . . тарана нисяв хадэяханда ниня . Пихиня Нюми Яа . тыду , сими хадрю сиʼ пёдаяхаʼ Нюв : Тирˮ ңобˮ ненэ . юнари ! яля хамы ядэрнив хань ңадимяхаʼ , ңаномʼ ңэңгудмʼ - ңамтыма , мантеты пэдаранʼ харт харанʼ ИЛЕМЯ амгэмʼ сими нядант манив хаюрна мирнабнандиңод хамыдˮ пяда - , Сит нямада - нирав ти тёрду тамна темтяхад ңэдатаңгув Ңопойю Теняңы : , тас . " Сив Ханяд . Неми : пелявада Ет . ? , серʼ тюутей тэвва Хуʼ : тад вактя туролмансавэй , ти вэякотя яхакотя паха ЯВʼ-МАЛʼ Сомбой-Амгари ңабтний Нюху-лембаңгур , ! ңаманть ңуˮ ңылняд , амгэңэ , , . пухутя нядни нюдядмʼ неданда Ңорагь мадар хатер Ет - . тирˮ Павэйʼ манэтар варета хэвхад пёдаяхама Юңго ет хыняна ңади ванвы Ңаябэй-Хороваʼ-Хоба Няр Ңани ниня харта мэда Тирний-Вэсакоʼ-Хасава-Нюн Ңоб . - ңобкарт . манив тад . Сянад Хандани Тёняко , хэвняюʼ - пёдаңгуниʼ Харханани Сив Тирний-Вэсако ңопой - , тарода едхаюда ит сеңтя ехэран сыракомна Сямян пяңгу ңавомами Тирний-Вэсакоʼ-Хасава-Ню сякыбтада Пухутя няма , ңэдараханню нермяʼ ? . ет неранди пыхыдада . пинʼ нёйдамд ! , - - сылыˮ ханна ңобтʼ . . пой - юрквани хон варʼ тари нирав ңэда , Тирний-Вэсакомʼ Мань , ңод . Вэнекомд , минреңгувама ханта ңа яля яʼ едʼ Н Нисянта ялйˮ ялъяхаʼ ядаңгунима хонидам тотрев , матядтеда мидмʼ пахамана хэванʼ нобˮ . ядхана яда Мертя-Параңода . санэйъе тыду Хаборта . мэңаюда Илевахаван . сими , хантадмʼ . . Ңаябэй-Хороваʼ-Хоба мал Ңудани сумов . ңамгари Пухутяхаʼ тэвада сыранʼ хадкэй , намня нэкалпа сими ңаябэй-Хороваʼ-Хоба сяха нюдядмʼ харванидам - Вэсако . - Мань , илңэ . Ңорңахама Хуняна манив Тюкукотямʼ - Нисяни , ? накоʼ хая да - - хой ңэдараван ңули . нюхулембюˮ ненэтяˮ , нерде хадэями - Сидя танянив мята Ханя яля яднив Сеней теда ялянандиʼ ңэванда . дэтая . юркманда нябиюмʼ нумгана ңадимта тарпъяхаʼ ңэта Тадхав Сехэрэнда Тайкуй понд ңэдабтаң-гудм мюня сидя Тямʼ Янʼ-Техэ-Вэсако хадэя санэйˮ . - лехэд Нер ңадимя Недэтами хая . харвасетыдмʼ сеңглавандиʼ ңэвынню . мань хэта хэнякы , Тирний-Вэсако Хадэянда няңы , ңэдараван . сылыˮ тэвмахадант Нисяр масьню Тарем ей хана , яляна Мань ңэбтоне нэ яля Яняңы-Ненэтяи-Сертабадаңэ-Тара , пэдарэ тэ тэвва Ненэтяˮ пахамана - ма тёрья Лаханако еде . тетьдахат хыдями мода тебңахаʼ - ? тар . хойʼ Вэнекохоюниʼ . ямбанʼ Сармик янʼ Нермянда : ңаманть ңэсадмʼ . нувʼ харта , саңгово тэвыˮ ? " хэвхана ңадьхавабта сив - . ? ханд едеми . ңэхэвабта - . хонад манда , , яляʼ ңамдъин манив хартиндиʼ , наңадя Хаё ңатекэркан ңэбтаңод - пяда Ңани , - нунанта няʼ . яʼ ханадэ ңобтʼ ини , яля манэңа - . яля Хадэя миңан ядэромадиʼ пухутясьню ёрувна . сарва маниевась . , нидмʼ миңава Хынава Нюми ңэвы хадана Сяны мямна Ңари Тари ңамада Хабортая - - ма . ңаябэй-Хороваʼ-Хобаʼ Пухутя таʼ Евэй манисяв Сябунда няниʼ , . . Маньтьван нэкалманть . сыра ! О тыдэ Хэвхани ? тыдэямʼ Мань , - хадэянда хибидя тара мялха ? яхакотя - сякни Сид . Теняко . тэвы ? ңумбая Явʼ-Малңэ Мертя-Параңода ңэда ? Тёнякотямʼ Ңамгэ пакалъяхаʼ " . Пухутя нʼ Сомбой-Амгаринню Недэтая - . теда мане Мертя-Параңода вадана пяда Вэнекотяр мань хая Ңатекымʼ ңэхэва ? , нерняңы амгаримʼ . ңобт нядмаку ! - яля хэвамʼ манив Ядманда : ненэ Хабортая харваваˮ малрихинанда Сив ңутота . . хынумтялманню Ңаха ңа яʼ , няв Тюков , Харадʼ танянню янʼ нёдалңа тяхакуй неранда сатеты идмʼ Вэнекода . - Неʼ нуʼ ңамдадˮ Сяхари хантˮ - Тирний-Вэсакор хая Туёсамда Няби Сив хаян ңамды ңарханда ңэдараха харвхана мосавэй . сив мяканда сава мань - - пятавы хытери Маниʼ . ңамдадмʼ сив ту Яʼ . ңэвы тарка ниʼ - ? сянакобни ? Екар теневанава хунанд тэ . . - тюку ңавар , мартяңгад сидя Лаханако ниня ядмахадани едʼ : мэн недэтанани . ёңгадэйˮ - ңаябэй-Хороваʼ-Хобамʼ - , . теда Та , Е хуна Вэсако : тартя . Ныланаванда Тёняко я ладңахаюда хэвда харт хадэяндиʼ . Тарем Сив . вэнолаңгуним тода . сянакобниʼ : ман мантеты . , ханяр сэйяңа пэдёрида . ? ңудана ңэдатаңгуˮ мальңгана сива Пыдар то ? Явʼ-Мал , . . . Манэкамима , : Тюкокотя - . содабалаˮ ! ненэ харвабтан вынхалуда тарем Хадэяханда . ңамднидмэ Ңэвынню манднив харваˮ сюрбванда тяхаʼ мыним пой Харадʼ Ңаябэй-Хороваʼ-Хоба ңэнисяв , ханидам Тари Тюкоме ңамгэ , пиркана хэвэн - . хэвувна . . нинда яракоми Пухутя Тад Хорованд-Хоба Мертя-Параңода тиканʼ тара . Яндехэ-Вэсако ңаябэй-Хороваʼ-Хобамʼ Ет мэ мэсь ? салйˮ Неми . Нисянда Вэсако - Саванд ? ңани хана - амгэми хадэяндиʼ пяда яхаңэ ниʼ ! , Вэсако ңани - маяндорть ниня , . нямыбида ңыланда . ңэвы ңэданню Ңатекы ? яда мэкад пеляриˮ мивы сырать мяканда Нямада . " . мюня манэңан манэяд нивңа ябсо тэвыˮ маха . Манэян ңэта тэвода Нюдяю нябиюмʼ садна , някотями тотрев Тёня Юнаюни ңуданда сэртʼ . вэяˮ нерденя пенэй маниеда ңэбта . . тад - сырэй Манив , тыбкакотямда миңанэ тад , няна лохомба лябтрңада ялморе ялйˮ инямʼ ниʼ Сепанда вакода - терңэ : пёдаяхама сяйнаңахаʼ ни хань : - хантер сентяʼ Амгэми яʼ хармʼ ниʼ сидниʼ Неры , Вэсако Хорованд-Хоба мантеты Нерде нярини . ? ңани , тарпота , . Явʼ-Малмʼ макодани ! ? . пибтинда хэбни Нер саңговотамʼ ? . Ненэ Маланда . Ңоб такдая . . матидеда Матˮ-Ңэта-Хабортая Хабортая . туёс ёни ирида Тирнии-Вэсакор яля сюрмбихиʼ минданда , Мятʼ тандидесьтыда тута ңамты . Тирний-Вэсакоʼ-Ню нямада ти ңэдакы " , сябунд Тирний-Вэсакоʼ-Хасава-Ню . яляна , харми . - хая нерня Пяʼ Ха сит миндякэхэʼ Сит ңобкав - ненэтя ңоталмамда Тикы . Ма ниʼ пахамана тыбкакотямта - Ма салядиʼ : : . . пыдар - Ег : хая . ңани Мал ? хо хадкэй : пунякуʼ Таремʼ няна ңамгэда хаморнив ңока ңади Едями Маниеда Тикананта хаевэдмʼ Тарси ню манэн ңани " ма ңэбни - нябиюмʼ ңамңгдама ңамбнанд мэкад Тикыд юңгу лабтэйкомд Вэсако ңа хонавть " ядвани мялха - сысумби . лабсара тирңаˮ ңаноңэ таˮ ? " серʼ Тёнякор маньңод мэңгудмʼ , . " нельтембин яʼ тюкона нялгграсетыда тюутей Сими - , иˮ . юңгу хой пиркана Тарентяр пенъяхаʼ тёрейˮ Нюхуленидав сидя моˮ , тяхаʼ хаврада пой сомбой ниниʼ Вэнекомд 1 яля ! няринда ма хантнивамˮ - ма Вэсако епхадана , . . Тадхав тюкод тедада манив - . лехэбтад Лаха ңамтида . , лаханана : Тикы - Екар Ңамгэ ңаябэй-Хороваʼ-Хоба хэвхэми Вэсако : нисяв хытер пирувна мань мэё хэвэнанню мэна ханя няби , . . ханя манэсʼ пой тыˮ манив . ңаноди , Ңаябэй-Хороваʼ-Хобаʼ пэрңар идмʼ мэирэ - ңэсоңгана - нямада Тёнякоямʼ Тёняко нидмʼ нямада ңобкарт ңамтыхыʼ хань пякотями , пахамана Сив Нирав . хантету Тирний-Вэсакоʼ-Хасава-Ню янʼ ) хаядмʼ няна хамымдˮ " Ңаябэй-Хороваʼ-Хоба тарана . ? варханда Вэнекоми , тиками пойʼ харбилˮ Вэнекор Ңаха лабтэйнда . , . , вахалйˮ Сидя , харваˮ , , Тёняко , ? панмʼ янʼ - ңанодарев мандолоко нисяв ңаˮ : ханяна Нисянда таңок ңэда ! Идмʼ серʼ , , , Ма няма . нив . вадида , тедаˮ няд Теда Ңатекэя ! ңэда Пухутярэ Теневабни . Нюми , сятаняңэ : сэртʼ таʼ Пухутя нявоты ни - Ңаманть яхакотямʼ ңаябэй-Хороваʼ-Хоба тэвмани Мань Маньңод пяриʼ тамась мантеты ңатекыʼ ңани Тюку ңаврадар выяңгалы - пой Ңобкана тырсоре Няр хая ңамдъяхаʼ тэмдахав - . . еңамʼ ябсод . сохоңэ тирʼ ! - хосаяңгудмʼ Не Ма Лаханакорэ ңулиˮ тотрев пэдара , - лабтэймда Явʼ-Малду , . , мэваʼ : , . Хабортанда ненэтяˮ пакалйˮ тайку Пухутя ңамтыˮ , ями ядалйˮ Вэсакохонта Ңобтʼ : Едхаюда хаеңгудмʼ мал нер ңэва Тирний-Вэсако , . пыхыдада ңэвы Лусаˮ ңэда манэңан , Тыкотяинаˮ да Хантар . . Тикад иңул . Нянда тыду ңэсоңгана . хорпата ядэрпани мэван Пыдхавар пирувна сидя няна ңутота : серʼ манднинав хая , ? харва сибе ? Вэсако пыя ядананню едʼ лыбсабтэйˮ ңамдˮ - ңэбни нянымʼ Мялха Тикы . минда ? , сюдбяко туёс - тыдэя . ханондананду Тикавахад . - Вэсакохоʼ сидяняңы Явʼ-Мал тола ңэдарасьтыда сив Нерняңы . Нертя-Луса таня . Ня Тюку Пухутяме сян . тэвъяхаʼ - . ңанони . таминду мальңгана хадкэй ? ңадимя хороваʼ Итми нямхадма тарпъе - хулсотолы . хамадэй ңокханта ңопой Явʼ-Мал . хобар , - Тирний-Вэсакоʼ-Ню , нерденя хосая хури , нёходмʼ няʼ хаёнив сябарңада . ңаномʼ Пэдарэй яда ? Явʼ-Мал Тёнякор . : ңаноʼ хаданидав . хуңгняңы нямвы малхана . лапана пуняʼ пэда ңэдараван нивсянню ? тэмдаңгодакэр тотрев мода ңэхэвабнанта ңэт иле " Тёнякомда нин , Мертя-Параңода-Не-Нюмʼ , , Ялъним надимя ? тыдэя Ирир ңоб Яʼ , едеяда . саңгово тумʼ . мэмы - хосая ңули яʼ Тирнии-Вэсакоховаңэ яльяхаʼ ңани ңэдакыˮ , , : ңобт - ңобтʼ ңавомахаданта няни яңгод мэңгун сидя . . Харадʼ . мями няна . мялха Сит ненэся кэй ёхоркана саңгнаˮ Хой . : такалть Ханя . . сыръин нисянд Ет хантер сентелава - : тэвмаңд Ңэтуʼ Тяңгадасавэй таррава пой лэхэбтаңгунирав ниняңгодакы . Пыдхавар тари сив . ңановна ( сян таняню тенякотяя ялят сярыбасьтынню ? амгэда яёлоку вархана вэнтерˮ - нерде . Нядни - пыдарэ ныхы тюку теневавы : Хуняна сюра нядни . нибни Явʼ-Мал сырңан Сибе ненэтяңгбида , мальңгана мярюнив , . . нидмʼ Таня тарпыˮ - ямʼ сятаняңы , мань маси Мертя-Параңода-Не-Ню : ханян , яңэ ! танякуʼ пэрнивав Амгэна ңобтикы амгэр - : - маси пэрңав ялтядаңахаʼ Хэвняна . , . Вэсакояр Пыда Хубтахана Ню Нюми мань сибёсянню тэванда сырар сидя ма нямңо индкартада . ? , , мань хаядмʼ таняңгу миндадмʼ . ? . хынранидав - Сырңадмʼ кор ңатекымʼ тантераравыˮ Тирний-Вэсакоʼ-Хасава-Ню , . Ңатекы нинав Сив нюдян . : ңэсоңгана , ? хаер , тяняна : тэвра миёманда , . : ниʼ . . яда харваңгуˮ Ет - таранив илевани ңаˮ Да хэвхана юңгу сив янʼ Сит . Нисянда ңобˮ хантадмʼ . тюуи юңгу харадʼ хэванʼ вадемы сидни . - ни ма . ненэ яд ? ңэсетьюню , Тикы хытер пыянʼ Хоркы едмʼ сертана . " ханаңгу Хэвханда яхана тюковахад . мине - манднив тиканʼ : ? ңыланда пяйхаʼ ядна Тикавахад ңылад . Ини Недэтая вэнолаңгуним . тайку ханта ңа та . . Екар - Нид Теда тари ңани Вэсако ңэңгу , яля хэвхы . санэйˮ . нир . . тэвэ амгэвна яда Ңобкарт едамда . юңгунню Ңанондиʼ ңадимте - вактида ңани ваторңась : . сярыбивсянню . Сармик - Тыбкакотямта вавханта Тикавахад Хой . , : , нэхэдаңгуд . Тёняда ңэбтав амгэ таня : , . няни ! хаюрңа нимня ңатенабнандаңод Ханямна мале хоба Хэңо-Ңаныˮ Вэсако нисянд едмʼ илевэхэʼ махаʼ ңэнив . ? Хадэяндиʼ ңэдакы ңэта , " : Мертя-Параңодаʼ тикавахад . Масьню сяброманта тамна . ныхысялма , пасрумба . мана хэвхана тасиʼ Тадхав Юнамʼ - . пой , юңху ңэвы Вэсако ңобт Теда вархад ? . сававна Тыкотяини . хаевэв - Вэнекотяеми . Тикыд - нись ядомдада , мивэда . янамбовна Хэй лабелэйˮ манив ңопоюˮ Харадʼ , юркˮ Икванʼ тиканʼ ма тюку , , Вэнекотяр нидам сякыбтада лясэйˮ Яндехэ-Вэсако тэвъяхаʼ Нюктями , ? Кале Хоркытяр . , тикы . яля нямнанта ханяˮ ниня сирад я ңод вадамта нюдяв хоса Ңаябэй-Хороваʼ-Хоба сыра - тамдла нид ңадараңгухуʼ , харвыду - , Нюмдя хая тэмдадава тыдэя сертадмʼ ненадумдама - . , ңадимя . : мэмы , Яндехэ-Вэсако вармʼ сими някуʼ пире теда ялкав тебвандиʼ хадэяр манэсарть . Няръяна-Тёняко ңавомахадани Кале . , ңа , ңаябэй Тадхав " нэкалманда - - тэвмани Теда Пухутяда . Няр Сив Ңудамда инд янʼ тад - тикы нинав Нябиняңы хадри мань ! ңадараңахаʼ вынхалхадамню . . ңуда , - , - Идмʼ ни теда О , тарта Вэняңы Вэнекотяеми ңэдакы мюня яханта ябсо Тикыд » хаян нямада хэнакые Теда тяхаʼ пумна сэвда , тамась ! маниейдˮ . , сит яляр ! ! - явна Пухутя нернякуʼ танэйˮ ненэтяниʼ [Нертя-Луса ңутони " " танявнда хэвхад хада . , нисян Тёняко манив таʼ . . яля наванадмʼ Ебта еңа ханартядмʼ , хархавана Хабортер пиркана Enni kezdtek, [az Öreg] azt mondja: Jaj! - Asszony, hová mentél? Felénk jön. Ahogy akkor is, az emberek Jav-Malt hívják. Azt mondta: - Öreganyó, nem maradhatunk itt együtt. - Öregapó elment, nekem is, úgy tűnik, mennem kell. - [Szórakozásból], ő annyival fürgébb nálam, mint amilyen te voltál a játékaink idején. Mindenki azt kiáltotta: "Jav-Mal!" Szerencsétlen rénjeim meghalhatnak a hidegtől.". - Gondolok. - Öreganyó, miféle emberek vagyunk mi veled, hiszen úgy tűnik, az emberek esznek. Öreganyó megfőzte a húst, kivette az üstből. A hatalmas lucfenyő törzsét kivágta [a gyökerénél], mint egy csónakot, két oldalról. - Két ember jön. Tyirnyij-Veszako megtartja a szavát. - Lucfenyőm, egy sátorhoz hasonló tűnt elő. Foglyod pedig, akit az Úrnő üldöz, a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőrhöz futott, az Úrnő utána, [a Fogoly] a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőrre lépett, az Úrnő utána. - Tyirnyij-Veszako [Világmindenség-Öreg], miért viselkedsz rosszul? - Egyél az én késemmel. [Jangyehe-Veszako] leeresztette Fiát a földre, azt kérdezte: - No hát, vidd cserébe azt [a Kutyácskáért]. Színültig töltötte a kosarat, és hazament. 1. Jav-Mal kalandjai Azt mondja [Mennydörgés-Ifjú]: - Nem tudom, mi. "Jav-Mal, hol vagy? Rókácskád azt mondja: Sokféle étel van. Hallani, ahogy Öreganyó szólt lentről. Hadd verekedjenek meg a Lovaink. - Meg kellene téged ennem, de akarsz-e élni? A föld alól egy kéz bukkant fel. Maga alá gyűrte Tyirnyij-Veszakót. Te fiatalabb vagy nálam, készíts hát ételt. - Tyirnyij-Veszako-Fia, előre nézel? [Tyirnyij-Veszako-Fia] felmászott a cirbolyafenyőre az ágak közé. - Tudod, hol van Szél-Cárjának földje? A csónak peremét tartva odamentek egymáshoz, harcolni kezdtek. És téged ha megeszlek, ugyanúgy éhes maradok. A lucfenyő csúcsából a késével csónakot csinált. Az ő Kutyája - egy Barna[medve]. Éjjel a tegnapi emberek annyi áldozatot hoztak, hogy az áldozati rének fejeiből domb képződött, körös-körül hallatszik: - Semmit sem látok. [Jávorszarvas] a fához rohant. Ó igen! Ettünk. Mondd, - oktatja Rókád, - Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr, érj földet a lék mellett. - Elgyengültem. Majd vonszolod? Ő a komám, de ha egyszer tetszik neked, hát vedd meg. Róka kinyújtózva ül a farkán. Elküldöm [neked] a Fiamat. - Drágám! De ha sikerülne elkapni ezt [a Rókát], kicsit megerősödnék a vérétől. Reggel, amikor eljött a felkelés ideje, újra forrt a rézüst. A hatalmas lucfenyő [egykori] tövébe [a Fiúval] kezdett lefurakodni. Ím így megy, elgyötörten, könnyű hóvihar volt, elöl a fűzfás partnál fekszik egy Vörös-Róka, a széltől védett oldalán hóval befújva. - Jangyehe-Veszako, tényleg eldöntötted, hogy megölsz? Amikor Apám késéért mentem, akkor hét napig mentem, lám nem fáradtam el úgy, mint most, lesoványodtam, úgy tűnik. - Nem. [Tyirnyij-Veszako-Fia] megfogja [a Jávorszarvast] a szája sarkainál, Hatalmas-Ló mennydörgő nyerítéssel ugrott. - Én találtam valamit, de te találtál-e valamit? - Öregapó, mi történt veled? - Fogd ezt. - Igen, komolyan úgy döntöttem, hogy megeszlek, nagyon éhes vagyok. (Komája ehhez azt mondta: "A ház sarkáig, persze, vonszolod majd, de a sarokhoz érvén a hóra fekteted, a lábaidra az egyik peremét feltekered, és azt mondod: «Messzi földre vigyél el engem»".) - Vidd hát! Amikor elkezdtünk együtt élni, én szíjazgattalak téged. - Nézek. Most hová mész? - Nem, nem fogok női késsel enni. - Mit látsz? Iszom vizet, van nálam kanál. - Hová kell mennem? Meglátta őket [Tyirnyij-Veszako-Fia], azt mondja: Apád kiadott téged, hogy egyelek meg. Valahonnan egy felhő széle kinyúlt a maradék melegért, ahogy a gyalogos berántja az öve alá a ruhája alját. Tyirnyij-Veszako hazament. A Róka rámutat a mancsával. Nem tudni, meddig várt, de megjelent Hatalmas-Jávorszarvasod, Rókája a lába felé kap. - Látom, milyen mókásnak tűnik! Téged nézlek. - Hol? - Persze, élni akarok. - Neked van Kutyácskád, az én Boldogtalan-Kutyámat [az] megölte. Megveszem a tiédet. Hét napig futnak. - Látod elöl a fehér felhőket? Te menj a padlólapnak és női cipőknek szánt szán felé, én meg megyek a sátor-oszlopoknak szánt szán felé. Harcoltak! Mi haszna az ilyen Fiúnak? A Gyermek ment, ahogy az Apja, hét napig. Vagy miféle Állat? Lahanako odament Öregapóhoz. Azt mondja: "Hadd verekedjenek meg a Kutyácskáink". Ez Mennydörgés-Ifjú Városa. A Rókát utolérte, maga alá gyűrte. Napokig nem ittam. - Elhoztad a feleségemet, de megeszlek téged. Ó igen! A másik oldalon nyár van. Öregapó kiitta az egész kosár vizet. A hetedik napon Rókád megharapta a komáját: - Ha valamikor megjelennek majd a föld lakói, akkor hasznos dolgot csináltam, koldankát vájtam. - Furcsa! Miután teleitta magát, azt mondta: - Hát ez meg mi? Leültek enni. - Hogy szándékszol tovább élni? Valamiféle borok állnak ott. - Látom. Tyirnyij-Veszako-Gyermeke ahogy ugrott, a Jávorszarvasra ült, a mutatóujjával mindkét oldalon megragadta a szája sarkát, körülöttük minden csak elsuhant. - Tudom-e, nem tudom-e, úgyis oda megyek. Ez az én földem, itt maradok. Az hét napig megy, a hetedik napon azt mondja: Úgy látom, végezni kell veled. - Csak az emberek ne ébredjenek fel. - Ezek nem felhők. - Előre nézel? A lucfenyő kidőlt. Félrerakván a vödröket, üldözni kezdte [a Foglyot], elkapni nem tudja, egyre elszalasztja. Az Apja sátrához ment. Rendben, verekedjünk. Ott van a Tehénbőr. Néhányan felkiáltanak: - Csak megyek. Látja, hogy egy házban alszik, és a felesége a Szél-Cárjának-Lánya. Jav-Mallá vált. Azt mondja [Tyirnyij-Veszako-Fia]: - No, rendben van. Azt mondja [Mennydörgés-Ifjú]: [Tyirnyij-Veszako-Fia] csendeskén körülnéz, mindenhol körbesétálva. A hat sátor-oszlopnak szánt atyai szán mellett tapsolt a ruhaujjával. - Miféle folyócska ez, az egész medre látszik, micsoda szép víz. Öreganyó hozzátette: [Ő meg] elvonszolta. - Hát ki fogja a csónakom peremét? - Egy része annak, amit kérek, látható. Megint hét napig megyünk. - Öregapó, úgy nézel ki, mint a házasság[unk] napján. - Igen, elfutott. Hét nap múltán Rókácska megharapta a komáját. Megszépültél! Úgy döntött, hogy oldalára fordítja a csónakot. Úgy tűnik, felhők. Így lebeg az ég és a föld között. Tyirnyij-Veszako, becsapsz engem! Öreganyó is jön. Ahogy elválasztott minket egymástól, Legifjabb-Fiunk - a Róka - a legjobb gyermekünk. - A jobb oldali emberek a hidegtől szenvednek, alig tudták összegyűjteni a rénjeiket, a bal oldali emberek a forróságtól szenvednek, szintén alig tudták összegyűjteni a rénjeiket. Hét ég mögé mentem. - Öreganyó, most már ne éljünk együtt, csak néha fogunk találkozni a sátorban, amelyben valamikor éltünk. Elküldöm a fiamat, úgy kell legyen, hogy hozza el a kést. - Szél-Cárjának földjén nem lesz-e szükséged segédre? Nagyapód aludni készült, azt mondja [a Fiúnak]: Öregapó leült az ágyra. - Igen! Alvilági-Nagyapja beszélt arról, ahová két folyó folyt, aztán összeértek; bement az erdőbe, odament egy kerek tisztásra, kinyitotta a doboz tetejét, a fejét a dobozra fektette, lefeküdt aludni. A feje fölött egy hang hallatszott: E szavakat mondván, Jangyehe-Veszako elrejtőzött a lucfenyő [egykori] tövébe. Lahanako Öreganyóhoz ment. - Az előbb nagyon könnyű volt, most miért nehezült el? A pitvar bal sarkában látszik a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr sarka, még vörös. - [Mondtam neked,] hogy koldankát vájtam, a kést a csónakban hagytam. Végül Tyirnyij-Veszako megingott, Jangyehe-Veszako nyerésre állt. - Akarsz inni? Akkor alatta a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr felrepült. A komák odamentek egymáshoz. [Öregapó az Ifjút] a jobb karja hajlatára dobta. Hét napig megy. A két vedrét a földre tette. Menj, ha nem hozod el őt, megeszlek. - Jangyehe-Veszako, az én húsom rossz ízű. A jégre a lék mellett valami leereszkedett. A cirbolyafenyő alatt, amely sátorhoz hasonló, Hatlábú-Óriási-Jávorszarvas áll. Öregapó hátradőlve azt mondta: Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr leesik a lék mellett, és még csúsznak [valameddig]. Öreganyó megy, elér egy nem befagyott folyóhoz. Azt kérdi [tőle]: - Vizet, persze, akarok. A hetedik napon felemelkedtek a hatalmas lucfenyő [egykori] tövéhez a felső földre. Újra eltűntek a lucfenyő gyökerei alatt. Hét napig mennek. - Megeszlek. - Ott egy hatalmas cirbolyafenyő, sátorhoz hasonló, nem látod? - Ott van az, amit kérek. Vállrúdon vitte őket, imbolyogva. - Nézek. Te leszel az Emberek-Teremtőasszonya, én meg az égben fogok élni. - Igen! - Fogolyhoz hasonló, nagyon Szép-Állat, a tolla is gyönyörű. - Nem tudom. - Igazat szólsz-e? - Ott a csónak, amelyet az Apám készített. - Ezek nem felhők. - Gondolod, hogy Szél-Cárjának földjére könnyű eljutni? - Tyirnyij-Veszako-Fia, komolyan úgy döntöttél, hogy megeszel? - Nem! Hány napja jövök már, és mégsem fáj semmim. A hajam színe olyan lett, mint a házasságom napján, és nem fáj semmim. Róka ahogy ugrik, [a Medvét] úgy megragadja a torkánál, hogy annak a lélegzete is elakad. Igen! - Nem látok semmit. - Látszik, nem jutottam el semeddig, csak lesoványodtam. - Állatkát? Az üst maga leült a földre, a hús maga kilökődött. - Az úton láttam meg. - Kinek való egy ilyen Állat? Kis idő múltán Rókácska azt mondja: - Most menjünk be a házamba. Észre sem vettem, hogy elaludtam. Őt edd meg. Azt feleli [az Ifjú]: Elértek a múltkori éjszakázás helyére, megint felrepültek, megint a hatalmas lucfenyő tövénél voltak. - Ó! Az ágak a csúcsán felfelé törekedtek. És akkor a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr leereszkedett oda, ahol [valamikor Tyirnyij-Veszako-Fia] találkozott Rókájával. "Jav-Mal, hol vagy? - Kint. Elment a padlólapnak szánt szánig. Nem tudni, hová haladnak. - Íme. Körös-körül sok fa van, miért vágtad ki a fámat, amely a sátram tetejéül szolgált? Elmentek. Így ültek még addig, amíg Lahanako találkozott velük, nem mentek ki sehová, nem ettek. - Mit csinálsz egy Nedvesre-Áztatott-Tehénbőrrel, alig mozogsz. Az emberek a hőségben nem tudják befogni a szétfutkosó réneket, egyre ismétlik: - Furcsa! Róka azt mondja. - Talán bizony jóllaksz, ha megeszel engem? Rókácskád meglátott elöl egy hatalmas cirbolyafenyőt, sátorhoz hasonlót. - Férj, hét fagyott föld mögé mentem. Körös-körül kiáltoztak: "Jav-Mal, szabadíts meg minket!" Jav-Mal, úgy tűnik, az őrzőjük. Öregapó a fejszéjét letette a sátor-oszlopoknak szánt szán alá, bement a sátorba, Öreganyó már tüzet gyújtott. - A csónak nagyon nehéz?! Odament a koldankához. Az én oldalamon tél van. Azután feltűnik az egész törzs. - Hogyhogy nem tudod? - A csónakom orrát megragadta valami kéz. Komád azt mondja: "Megveszem azt a te Kutyácskádat". - Látod elöl azokat a bíborvörös felhőket? - Ó! Az Öreg azt mondta: - A feleségem nagyon öreg volt, mi történt vele? A gyermek, nem kérdvén, hová és miért kell mennie, felkelt és rögtön kiment [az utcára]. A Róka is a Jávorszarvas hátán volt. Foglyocska [madár] ül az úton? Kezdett pihenni egy kis időt, amennyi alatt a nyilak megteszik a távolságot a célig. - Mit kérsz hát cserébe? Szabadítsd meg őket a bajtól. Kis idő múltán azt mondod: "Nem tudom". - Feküdj mellém. - Úrnőm a játékokban fürgébb, mint én, hadd szórakozzon. - Hogy kerülne ide, hát itthagyom a késemet, ő eljön érte, akkor te elkapod őt. - Tyirnyij-Veszako-Fia, mit látsz? Szerencsétlen rénjeinket elveszíthetjük". - Jangyehe-Veszako [Alvilág-Örege], van-e erőd ehhez? Lahanako Öregapóhoz ment. Hogy kerülne ide? Ő már meglátott minket. Odamentek a [Mennydörgés-Ifjú] házához. Tyirnyij-Veszako-Fia lázasan gondolkodik, [hogy mit tegyen]. Elment, amerre a szeme lát. A Kutyácskád kicsi, de megölte a Kutyácskámat. - A Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr itt marad, innen menjetek gyalog. - [Ó,] elfelejtettem a késemet. A kéz nyomán törzs emelkedik ki a hatalmas lucfenyő [egykori] tövénél. Én így megyek, de Rókácska, akihez úgy hozzászoktam, maradt. Jó lenne odamenni hozzá. - Körbeutaztunk veled, mit láttál? A szakadékhoz ment. Vizet gyűjtött a kosárral, kiitta. A lágy havon utolérte a Rókát. - Hol hát? Öreganyó is kiment az utcára, azt mondta: A hetedik nap azt mondja [magának]: - Minden betegségem megszűnt. A Gyermeket a bal karja hajlatára dobva úgy futott, hogy körülöttük minden elmosódott. - Én sapkát kötöttem neked, hogy is lehetnék fiatalabb nálad? - Furcsa! Segédre szükség lesz. Ezen a tábortűzön sípolva forr egy nagy rézüst. Elment. De te magad nézd meg jól: a pitvarban Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr [hever], [a Tehénbőr] csücskét meglátod. Öregapó azt felelte: Kint. Ez a Szél-Cárjának Városa. A hetedik napon azt mondja: Ím valamennyi időt száguldanak az alsó földön, nappal volt, a föld felszíne látszott. - Ha tudnám, hová kell menni, már rég elmentem volna, de most, nézz rám, már öreg vagyok. [Öregapó] visszanézett: Te engem, persze, sajnálsz. És akkor a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr felrepült. Öregapó kirohant az utcára, elment a sátor-oszlopoknak szánt szán felé, elővette alóla a fejszéjét. Mit csinálsz velem? Öregapó azt felelte: [Mennydörgés-Ifjú] azt mondta: Akkor a Róka a Hatalmas-Jávorszarvas után iramodott. - Egész éltemben arról álmodok, hogy a Szél-Cárjának-Lányát feleségül vegyem. Most menj, menj az atyai házhoz, bal oldalán az atyai sátornak a szakadék egyik végét két folyó mossa, aztán összekapcsolódnak, a nyíl foka itt erdős lesz, ezt a kis dobozt tedd a fejed alá, ott aludj is el. - Igen! Az Öreg a zsebében matatva azt mondta: ["A Kutyácskák"] így a földön összekaptak. Ha tényleg elküldöd őt, ám legyen. - Nekem semmi sincs a kezemben, Öregapó, úgy tűnik, fogta a fejszét, nekem volt egy nyírfakéreg kosaram, fogom hát azt. Bementek a házba. Öreganyó dühösen meredt Öregapóra, és azt mondta: Jav-Mal, irgalmazz!" Róka talpra szökkent. Ő hazatért. Lahanako elment a Gyermekkel. Egy hétig mennek. - Ha ebből a hatalmas lucfenyőből próbálnék csinálni valami hasznosat az embereknek, akkor ennek sikerülnie kell. Elindultak együtt. Elmondtak már minden varázslatot. Hét napig száguldanak. Élt Öregapó Öreganyóval, folyton nagy, meleg jaguskában [kabátban] ültek. Ha látható, hozd ide. - Igen, eldöntöttem. Odament az óriási lucfenyője törzséhez [aljához]. Fogta a nyírfakéreg kosarat, és elment. Most hozzá fordulunk, a Hatalmas-Jávorszarvas megrémül; a Hatalmas-Jávorszarvas megrémül, te a hatalmas, sátorhoz hasonló cirbolyafenyő kinyúló ágai közé ülsz, én meg néhány nap múlva odaűzöm [Hatlábú-Óriási-Jávorszarvast] ehhez a szétterülő cirbolyafenyőhöz, akkor te igyekezz ráülni. - Hogy gondolod, mi ez? Csendben nézte [őt]. - Valahogy [boldogulok]. Öregapó meglátta a sátrát [és azt mondta]: Mesélte [Lahanako]. Találtam valamilyen állatkát. A ruhaujját feltűrvén, a kabátszárnyát felhajtván Úrnője üldözni kezdte a foglyot, már-már utoléri és újra elszalasztja. [A Fiú] fogta az Apja kis fejszécskéjét, a sátornak a vörösfenyővel minden rúdját összezúzta. Ebben a pillanatban a lucfenyő gyökerei közül kiemelkedik Jangyehe-Veszako. Öreganyó azt mondta: Végül egymásnak estek. Kár, hogy kicsi a kosaram, viszek vizet Öregapónak. Hét napig száguldanak. Nagyon fiatal lettél, mi történt? - Ezen a helyen éjszakázok, ha távoli helyekre utazok. - Nem tudom, de hát hadd verekedjenek. A sátram fel van melegítve. Úgy nézel ki, mint a házasság[unk] napján. Itt vagyok. Megragadta a Fiút. - Tyirnyij-Veszako-Gyermeke, gondolsz valamire? - Hová megyek, Szél-Cárjának földjére megyek. - A Szél-Cárjának földjére vigyél engem, Nedvesre-Áztatott-Tehérbőr. Nem azt mondtad, hogy utaznak a gondolataid? Róka leugrott a Jávorszarvas hátáról a földre. - Én hívtam a Lovamat, de a tiétek elfutott. Egyszer Öregapó Öreganyó felé fordította a fejét [és azt mondta]: Öregapó a késért nyúlva azt mondta: - Hej?! - Hol felejtetted a késedet? A tundrai csónakhoz mentek, amelyet az apja készített. És így [mennek] egyre messzebb és messzebb. - Jav-Mal te vagy. Körbepillantott megnézni, hogy miért olyan nehéz. Felébredt. Aztán azt mondja: "Hadd verekedjenek meg a Lovaink". Megálltak az üst mellett. - Meg akarsz engem enni? [Az Úrnő] felöltözött. Verekedni fogunk. Elkezdte átnézni a csónakot mindkét oldalon, mindkét kezével elkezdte fordítani, azt mondja: Mindannyian talpra szökkentek. Tyirnyij-Veszako azt mondta: - Nekem van Kutyácskám, neked is van Kutyácskád, hadd verekedjenek meg a Kutyácskáink. - Te vagy fiatalabb nálam, honnan vetted, hogy én vagyok fiatalabb? - Hisz nem vagyok jóízű. - Ha valaki elfogná ezt a Szép-Állatkát, tetszene-e a Mi-Úrnőnknek? - Neked nagy Kutyácskád van, de rendben, hadd verekedjenek. "Jav-Mal, irgalmazz! Meglett a tundrai facsónak-[koldanka], azt mondja: - Tyirnyij-Veszako-Gyermeke, ott, a lék mellett van egy lapát, ezzel a lapáttal túrd szét a havat olyan nagyságban, amilyen a Tehénbőr, hogy látható legyen a jég, ott azt terítsd szét. Egész életében elment mellette, nem ment oda a lucfenyőhöz, amely sátorhoz volt hasonló. [Mennydörgés-Ifjú] azt mondja. Tyirnyij-Veszako-Fia teljesen elgyengült. Nézzük hát meg. Miféle Fiunk van nekünk? [Inkább] a Fiamat küldöm el [neked]. A Gyermek kezét megragadván azt mondta: A Jávorszarvas többször megütötte a Lovat, és mintha mi se történt volna, elfutott. [Hazasietett.] A hó kavargott a lábai alatt. - Az emberek alszanak. - Ott van - [mondta a vízért jövő Ember - E. Puskarjova]. - Könnyűnek tűnik, nem [lesz] nehéz leereszteni. Holnap megint nem lesz mit enned. Amikor elindultak a Jávorszarvas felé, úgy futásnak eredt, hogy csak úgy repültek a földrögök. - Nem tudom, tiéd-e ez az asszony, de hoztam egy nőt, [Jangyehe-Veszako,] az asszonyt megfogta a vállánál, az alsó ajka mögé dobta. Reggel, a napfelkelte első sugaránál megláttak egy Embert, aki két vödörrel jött vízért. Hová ment Róka, nem tudni. Azt mondja: Mi történt velem? - Látom. - Öregapó, mit nézel rajtam, mit láttál meg? Kimennek. Úgy döntött volna, hogy megeszi, [de akkor] a Rókácska megszólalt: Ülj a Tehénbőrre, és onnan magadtól is tudod, hisz te vagy Tyirnyij-Veszako-Fia. Hét nap múltán elöl óriási tábortűz jelent meg. - Elhoztad a feleségemet? A ház szélénél szétterítette a Nedvesre-Áztatott-Tehérbőrt, és a peremét a lábaira tekerve, azt mondta: Veszekedni kezdtek, az egyik [Öregapó] azt mondta, hogy ő az idősebb, a másik [Öreganyó] azt mondta, az idősebb ő. [Лучше] Сына своего отправлю [тебе]. Он решил сдвинуть лодку в сторону. - Да! - Странно! Как он нас с тобой разлучил, наш Младший-Сын - Лисица - лучший наш ребенок. Неизвестно, куда двигаются. Ты сейчас иди, к отцовскому дому иди, с левой стороны отцовского чума один конец оврага двумя реками становится, затем они вместе сольются, мыс стрелки здесь лесистым будет, этот ящичек под голову положи, там и усни. - У меня исчезли все болезни. Сейчас к нему направимся, Лосище испугается; Лосище испугается, ты ж садись между развесистых ветвей на огромный кедр, похожий на чум, а я через несколько дней пригоню [Шестиногого-Громадного-Лося] к этому раскидистому кедру, тогда ты на него постарайся сесть. Старик увидел свой чум [и сказал]: - Возьми вот это. - Как ты думаешь, что это такое? Однажды Старик повернул голову к Старухе [и сказал]: [Он], бросив Ребенка на сгиб левой руки, побежал так, что вокруг все замелькало. Старик выпил целый туесок воды. - Вижу. Вокруг раздавались крики: «Яв-Мал, принеси нам избавление!» Яв-Мал, видно, их защитник. Вслед за рукой из [бывшего] основания громадной ели туловище поднимается. - Поешь моим ножом. Хватает Коровью-Шкуру. [Сын] маленький топорик своего Отца взял, чум лиственницами через каждый шест придавил. - Где ты забыл свой нож? Сын-Тирний-Вэсако совсем обессилел. [Яндэхэ-Вэсако] опустил Своего-Сына на землю, сказал: Столько дней иду, и ничего у меня не болит. Цвет моих волос стал таким, как в день замужества, и у меня ничего не болит. Тирний-Вэсако зашагал домой. - Я тебя съем. - Воды-то, конечно, хочу. Лисица говорит. В левом углу сеней виднеется уголок Сыромятной-Коровьей-Шкуры, еще красной. «Яв-Мал, где ты? «Яв-Мал, где ты? 1. ПОХОЖДЕНИЯ ЯВ-МАЛА - Сын-Тирний-Вэсако, ты вперед смотришь? Жили Старик со Старухой, [они] всегда сидели в одной большой теплой ягушке. - Конечно, я жить хочу. Выходят. Товарищ твой скажет: «Куплю-ка я твою Собачку». - Думаешь, до земли Царя-Ветра легко добраться? [Их] увидел [Сын-Тирний-Вэсако], говорит: - Да, решил. Она мой товарищ, но раз уж она тебе нравится, то купи ее. Говорит [Юноша-Грома]: Затем возникает все туловище. Когда они начали подходить к Лосищу, он так рванулся, что лишь комья земли полетели. - Яндехэ-Вэсако [Старик-Нижнего-Мира], под силу ли [это] тебе? - Как собираешься жить дальше? - Что ты видишь? Подошли к дому [Юноши-Грома]. - Люди спят. Ты меня, конечно, жалей. Выглядишь, как в день замужества. Лаханако ушло к Старухе. - Нет, не буду я есть женским ножом. Его-Дед-Нижнего-Мира говорил о нем, оттуда две реки потекли, затем вместе слились; вошел в лес, подошел к круглой поляне, крышку ящика открыл, голову на ящик положил, спать лег. Отправлю [тебе] своего Сына. Стал разглядывать лодку с обеих сторон, обеими руками начал ее переставлять, говорит: - Вот то, что я прошу. - Ничего не вижу. - Прежде была очень легкой, почему же сейчас вдруг потяжелела? - Те багровые тучи впереди видишь? Утром, при первой полосе рассвета они увидели Человека, идущего за водой с двумя ведрами. Что толку от такого Сына? [Лось] подбежал к дереву. Старуха шагает, подходит к незамерзшей реке. Лисицу догнал, под себя подмял. Откуда-то край облака для дополнительного тепла вытянул, так ходок втягивает за ремень подол своей одежды. За ночь вчерашние люди принесли столько жертв, что из голов жертвенных оленей образовалась сопка, вокруг слышится: - Думаю. Снаружи. - Ты привел мою жену, но я тебя съем. - Я видел ее по пути. Своих несчастных оленей мы можем растерять». Хорошо бы подойти к ней. Куропаточка на дороге сидит? [И он] ее потащил. - Да! Лаханако ушло к Старику. Он подмял под себя Тирний-Вэсако. Подошел к основанию своей громадной ели. - Вон огромный кедр, похожий на чум, ты не видишь его? - Куда же мне идти? Старик ответил: Через некоторое время Лисичка говорит: Да! - Сыромятная-Коровья-Шкура здесь останется, отсюда идите пешком. Тот семь дней идет, на седьмой день говорит: - Я тебе шапку завязывал, как же мне быть младше тебя? Вот сколько-то [времени] мчались [они] на нижнюю землю, день был, поверхность земли была. - Не знаю, твоя ли это жена, но одну женщину привел, [Яндэхэ-Вэсако,] взяв женщину за плечо, забросил ее за нижнюю губу. Что за Сын у нас? Когда мы стали жить вместе, я тебя подпоясывала. О да! Ой! - Старик ушел, и мне, видно, надо идти. - Моя-Госпожа бывает в играх ловчей меня, пусть она позабавится. - Я должен тебя съесть, но хочешь жить? Видит, что спит он в доме, а жена его - Дочь-Царя-Ветра. Яв-Малом стал. - Мы с тобой постранствовали, что ты увидел? На лед возле проруби что-то опустилось. Лиса на лапы вскочила. - Вижу, какая, оказывается, [она] забавная! Старик, потянувшись за ножом, сказал: - Что же держит край моей лодки? Назавтра тебе снова есть будет нечего. Видно, облака. - Жена, куда ты подевалась? Неделю идут. Молча смотрит [на нее]. Его съешь. Напившись, сказала: Он нес их на коромысле, покачивая. Тогда Лиса кинулась за Лосищем. Они уже перебрали все заклинания. Лиса показывает на нее лапой. Люди в жару не успевают собирать разбегающихся оленей, все повторяют: - Ничего не вижу. Старуха тоже идет. Старуха добавила. На этом костре кипит, шипя, большой медный котел. Поели. - Тирний-Вэсако [Вселенский-Старик], почему плохо себя ведешь? Он нас уже увидел. Схватив руку Ребенка, сказал: - У меня ничего нет в руках, Старик, кажется, взял топор, у меня же был берестяной туесок, захвачу-ка его. [Старик] бросил [Юношу] на сгиб правой руки. - Дочь-Царя-Ветра в жены взять мечтаю всю жизнь. Жаль, что мой туесок маленький, возьму-ка воды для Старика. - Не знаю. - Если из этой громадной ели попытаться сделать [что-нибудь полезное] для людей, то это должно получиться. - У тебя Собачка большая, но пусть подерутся. И так все дальше и дальше. [Он] схватил Юношу. - Похоже, Куропатка, очень Красивый-Зверек, и шерстка у него красивая. Вина какие-то стоят. Много всякой еды. - Нет! - Это не облака. На моей стороне зима. Ты похорошел! - Нет. Что со мной случилось? Вокруг много деревьев, почему же ты срубил мое дерево, служившее метой макушки моего чума? - Вот она, - [сказал ходивший за водой Человек - Е. Пушкарева]. Старик, шаря в кармане, сказал: Вот идет так, мучаясь, была легкая метель, впереди возле тальникового куста лежит Красная-Лисица, с подветренной стороны запорошенная снегом. Съесть решил было, тут Лисичка заговорила: Дитя-Тирний-Вэсако как прыгнул, сел на Лося, указательными пальцами с обеих сторон за уголки рта взял, вокруг все только замелькало. - Смотрю. Она зачерпнула воду туеском, выпила. Тирний-Вэсако, ты меня обманываешь! Сели есть. [Юноша-Грома] говорит. - Знаешь, где находится земля Царя-Ветра? Ты будешь Сотворительницей-Земных-Людей, я же буду жить на небе. - Что же это такое? Старик выскочил на улицу, пошел в сторону нарты для шестов от чума, схватил из-под нее свой топор. Семь дней мчатся. - Что будешь делать с Сыромятной-Коровьей-Шкурой, ты еле двигаешься. [Юноша-Грома] говорит: Выпью воды, ковшик у меня есть. Пришли к месту прошлой ночевки, опять взмыли, опять появились у основания громадной ели. Зашагали. - Для чего такой Зверь? - Два человека идут. Засучив рукава, подоткнув полы, Его-Госпожа начала догонять куропатку, вот-вот догонит и [вновь] упускает. - Если бы я знал, куда идти, я бы давно пошел, а сейчас, посмотри на меня, я уже стар. Они сидели так еще до того, как их встретило Лаханако, никуда не выходили, не ели. - Да! Одни восклицают: У края дома расстелил Сыромятную-Коровью-Шкуру и, накинув ее края на ноги, сказал: Твоя-Лисичка говорит: Посмотрим-ка. Из-под земли показалась рука. - Часть того, что я прошу, видна. - Как же не знаешь? Мои несчастные олени могут умереть от холода». - Как бы люди не проснулись. [Сын-Тирний-Вэсако] тихонечко так поглядывает, прогуливаясь везде. Держась за края лодки, они подошли друг к другу, начали бороться. Ты младше меня, приготовь-ка еду. Вошли в дом. - [Ох,] нож свой забыл. Возле отцовской нарты для шестов чума хлопнул рукавами. Скажи, - наставляет Твоя-Лиса, - Сыромятная-Коровья-Шкура, приземлись возле проруби. Основание громадной ели он выдолбил [у корня], как лодку, с двух сторон. Говорит [Юноша-Грома]: Он зашагал. Сядь на Коровью-Шкуру, а уж там ты и сам знаешь, ведь ты - Сын-Тирний-Вэсако. Тащить будешь? Он оглянулся посмотреть, почему она такая тяжелая. Ребенок шагал, как и Отец, семь дней. Ребенок, не спросив, куда и зачем ему идти, встал и сразу вышел [на улицу]. - Жена моя была очень старой, что с ней случилось? - Я кое-что нашла, а ты что-нибудь нашел? - Яв-Мал - это ты. Дошли до тундровой лодки, сделанной его отцом. Я нашел какую-то зверушку. Сыромятная-Коровья-Шкура падает возле проруби, и они еще катятся [некоторое время]. Я здесь нахожусь. - Не знаю что. Ель упала. Старик топор свой под нарты для шестов чума положил, вошел в чум, Старуха уже огонь разожгла. - В землю Царя-Ветра перенеси меня, Сыромятная-Коровья-Шкура. Смотрю на тебя. Что же ты со мной сделаешь? Ты иди в сторону нарты для досок пола и женской обуви, а я пойду в сторону нарты для шестов от чума. На седьмой день говорит [самому себе]: Он домой возвращается. Куда ушла Лиса, неизвестно. - Что ж, возьми ее взамен своей [Собаки]. Взяла берестяной туесок и зашагала. Старуха сказала: - Яндехэ-Вэсако, мясо мое невкусное. Лиса, выпрямясь, на своем хвосте сидит. - Дитя-Тирний-Вэсако, ты о чем-нибудь думаешь? Он скажет: «Собачки наши пусть подерутся». Через некоторое время скажешь: «Не знаю». И тогда Сыромятная-Коровья-Шкура взмыла вверх. - Куда иду, в землю Царя-Ветра иду. Сын-Тирний-Вэсако лихорадочно думает, [что ему делать]. Пошел куда глаза глядят. Подрались! - Яндехэ-Вэсако, ты действительно решил убить меня? - Правду ли говоришь? - У тебя-то есть твоя Собачка, мою Несчастную-Собаку [она] ведь убила. Куплю-ка твою. (Его товарищ до этого говорил: «До угла дома, конечно, тащить будешь, а дойдя до угла - на снег постелишь, на ноги край один натянешь и скажешь: "В далекую землю меня довези"».) - Возьми же! На седьмой день говорит: «Яв-Мал, смилостивься! - [Я говорил тебе,] что выдолбил колданку, нож в лодке оставил. Принеси им избавление от бед. - Старик, что ты смотришь на меня, что ты увидел? Говорит [Сын-Тирний-Вэсако]: - Э-э?! - Ты младше меня, с чего ты взял, что я младше? - Милый! Он идет к нам. Спрашивает [у него]: - Если когда-нибудь появятся жители земли, то я нужную вещь сделал, колданку выдолбил. - Старуха, нам теперь не жить вместе, лишь изредка будем встречаться в чуме, в котором жили когда-то. - [Для забавы], она настолько же ловчее меня, как и ты во время наших игр. - Ну, ладно. - Старуха, вместе нам здесь оставаться нельзя. [«Собачки»] на земле так и схватились. Старик, откинувшись назад, сказал: В [бывшее] основание громадной ели он [с Юношей] вместе стал протискиваться вниз. Семь дней шагает. Дошла до нарты для досок пола. Старуха гневно глянула на Старика и сказала: - Старик, что с тобой случилось? - Ты хочешь меня съесть? Поставив ведра в сторону, начал ловить [Куропатку], поймать не может - упускает ее. - Старик, ты выглядишь, как в день нашей женитьбы. Тирний-Вэсако верен своему слову. - Это место моей ночевки, когда я путешествую по дальним землям. Семь дней они бегут. Мы будем драться. Утром, когда наступило время вставать, медный котел снова закипел. - Видно, я ни до чего не дошел, а лишь отощал. Ветви на ее макушке вверх устремились. Тогда Сыромятная-Коровья-Шкура под ним вверх и взмыла. В этот миг из-под корней ели Яндэхэ-Вэсако поднимается. Как и тогда, люди вокруг взывают к Яв-Малу. - Иду все же. Каждый кричал: «Яв-Мал!» По мягкому снегу Лисицу догнал. Наконец Тирний-Вэсако закачался, Яндехэ-Вэсако начал побеждать. Над головой послышался голос: Тирний-Вэсако сказал: Твоя-Куропатка же, догоняемая Госпожой, подбежала к Сыромятной-Коровьей-Шкуре, Госпожа - за ней, [Куропатка] - на Сыромятную-Коровью-Шкуру, Госпожа - за ней. - Ты вперед смотришь? - Легкая, кажется, не трудно [будет] спустить. Как он здесь окажется? Семь дней шагают. - Ель моя, похожая на чум, показалась. - Изнемог я. Товарищи подошли друг к другу. О да! - Как-нибудь [справлюсь]. Сказало [Лаханако]. - Где? У него Собакой - Бурый-[Медведь]. Они зашагали вместе. Старуха сварила мясо, вытащила его из котла. [Сын-Тирний-Вэсако] взобрался на кедр между ветвей. Два своих ведра на землю поставил. Видно, с тобой придется расправиться. Она наполнила туесок до краев и зашагала домой. - Да, убежала. [Ты] очень молодой стала, что случилось? - Как он здесь окажется, свой нож оставлю, он за ним придет, тогда ты его и поймаешь. Между небом и землей так и парит. Подошел к чуму Отца. Оврагом пошел. Пусть Лошади наши подерутся. Старик сказал: Он начал отдыхать через промежутки времени, за которые стрела проходила расстояние до мишени. Лось ударил Лошадь несколько раз и как ни в чем не бывало пробежал дальше. - Смотрю. Ладно, подеремся. - Лодка очень тяжела?! - Знаю ли, не знаю ли, все же иду туда. - Ложись рядом. Семь дней мчатся. [Старик] оглянулся назад: Проснулся. Всю свою жизнь, проходя мимо, не подходил к ели, похожей на чум. Получилась деревянная тундровая лодка-[колданка], говорит: Отец отдал тебя на съедение. Он подошел к колданке. - Вижу. На другой стороне лето. Иди, если ее не приведешь - тебя съем. - Странно! Или что за Зверь? - Странно! Это моя земля, я здесь остаюсь. Твоя Собачка мала, а мою Собачку убила. [Сын-Тирний-Вэсако] держит за уголки рта [Лося], Огромная-Лошадь прыгнула с громким ржанием. Когда за ножом Отца шел, когда шел семь дней, так не устал, как сейчас, отощал, кажется. Я ушел за семь небес. - У меня есть Собачка, и у тебя есть Собачка, Собачки пусть подерутся. - Дитя-Тирний-Вэсако, вон, около проруби, лопата, этой лопатой разгреби снег по величине Коровьей-Шкуры, чтобы стал виден лед, тут ее и расстели. Все вскочили на ноги. Я-то еду, а Лисичка, к которой я так привык, осталась. - Что за речка, все дно ее видно, какая красивая вода. Лиса как прыгнет, [Медведя] за горло как схватит, у того и дух вон. - Что же ты просишь взамен? Если действительно его отправишь, пусть будет так. - Ты привел мою жену? [Госпожа] оделась. - Муж, я ушла за семь вечных мерзлот. Опять семь дней идем. Я и не заметил, как уснул. Вновь исчезли под корнями ели. А сам хорошо смотри: в сенях Сыромятная-Коровья-Шкура [лежать] будет, кончик этой [Шкуры] ты и увидишь. - Вот лодка, которую сделал мой Отец. - Где же? Лиса спрыгнула со спины Лося на землю. Чум мой обогревается. Сына своего нож мой принести, должно быть, отправлю. Котел сам на землю сел, мясо само вытащилось. Старик сел на постель. - Зверушку? - Старуха, что мы за люди с тобой, люди, ведь, кажется, едят. И тогда Сыромятная-Коровья-Шкура опустилась туда, где [когда-то Сын-Тирний-Вэсако] встретил свою Лису. На седьмой день Твоя-Лисица куснула товарища: Старик ответил: Говорил же, что у твоей мысли путь есть? - Не знаю, но пусть подерутся. Если видна, то возьмешь. Остановились они возле котла. - Я же невкусный. Твой-Дед стал готовиться ко сну, говорит [Юноше]: Твоя-Лисичка увидела впереди огромный кедр, похожий на чум. Неизвестно, сколько он ждал, но появился Твой-Лосище, Его-Лиса за ногу его кусает. Лисица тоже на спине Лося оказалась. - Ох! Это Город Царя-Ветра. - За нос моей лодки уцепилась чья-то рука. Говорит: - Вот это. Они стали есть, [Старик] говорит: Под кедром, похожим на чум, стоит Шестиногий-Громадный-Лось. - Люди с правой стороны, страдая от стужи, еле успевали собирать оленей, люди с левой стороны, страдая от жары, также еле успевали собирать оленей. - Ох! - Ты разве наешься, если съешь меня? - Хочешь пить? - Поймать бы этого Красивого-Зверька, может, понравится он Моей-Госпоже? Сказав эти слова, Яндехэ-Вэсако скрылся в [бывшем] основании ели. Через семь дней Лисичка куснула своего товарища. Теперь-то ты куда идешь? Все дни не пил. Верхушку ели он сделал носом лодки. Лаханако пошло с Ребенком. - Снаружи. Слышится, как Старуха внизу заговорила. Помощник будет нужен. Это Город Юноши-Грома. - Сын-Тирний-Вэсако, что ты видишь? Вот если бы удалось поймать эту [Лисицу], я бы немного подкрепился ее кровью. Сказал: Затем [он] скажет: «Лошади наши пусть подерутся». Они начали ссориться, один говорил, что он старше, другая говорила, что старше она. Яв-Мал, смилостивься!» - Это не облака. - В земле Царя-Ветра не будет ли тебе нужен помощник? - Да, я всерьез решил тебя съесть, я очень голоден. - Сейчас войдем в мой дом. - Я-то свою Лошадь позвал, а ваша-то - убежала. - Сын-Тирний-Вэсако, ты всерьез решил меня съесть? [Он помчался домой.] Снег заклубился под его ногами. На седьмой день они поднялись по [бывшему] основанию громадной ели на верхнюю землю. По истечении семи дней впереди показался огромный костер. А съев тебя, я все равно останусь голоден. Старуха тоже вышла на улицу, сказала: - Белые облака впереди видишь? В конце концов они подрались. Отвечает [Юноша]: Лаханако ушло к Старику.