1 Az Akaska ünnep.
2 Az Akaska ünnep a votjákok-nak a legnagyobb ünnepük.
3 Ezen ünnepet az orosz husvéttal együtt kezdvén meg hét nap elteltéig folytonosan csak pihenve (t. i. a köznapi munkától), játszva, nevetgélve - ünneplik (tkp. isszák).
4 Az első napján sört, pálinkát főzve, pogácsákat, lepényeket sütve, kecskéket levágva - készülgetnek az ünnepre.
5 Délután a legények (tkp. az érett, serdült fiúk) a leányokkal a rétre mennek; ottan énekelve, tánczolva különféle játékot játszanak : a lud-játékot (tkp. lud-dal) is, a fogósdit (tkp. a középoszloppal, t. i. - való játékot) is.
6 Este séta szokott lenni.
7 Ezen séta alkalmával a leányok [és] legények a falunak alsó felétől kezdve a felső részbeli faluvégig járnak minden házban hegedűvel játszva, énekelve, tánczolva.
8 A séta befejezése után a fiatalok minden házban fát hordanak be.
9 Azon behordott fával reggel palacsintát sütnek.
10 Második napon a sütött palacsintával és darával az udvaron Ińmar-nak imádkoznak, hogy épséget, egészséget, gabonát, életet adjon, hogy meleg esőjét adja!
11 - Azután ezen áldozati palacsintát, kását - a szobába menvén, megeszik.
12 Kevés idő múlva pogácsával, hússal, sörrel, pálinkával a mudor-ba menvén ismét imádkozni kezdenek.
13 Imádságukban ezen alkalommal így szólnak:
14 "Óh nagy Ińmar-om, Úr Ińmar-om, teremtőm, fenntartóm! Intézzed, hogy ez esztendőben megjött Akašká-nkat békességben, lárma, zaj nélkül ülhessük. Fölséges Mudor-om! épséget, egészséget, szerencsét, sikert (tkp. szerencsédet, javadat) adj nekünk! Tedd, hogy jó egészséges gyermekkel élhessek! Betegségtől ments meg! Elvetett gabonámat, életemet növeszd ki jól; hadd nőjjön meg harmincz-negyven kalászossá (válván)! Meleg napokat, meleg esőket adj; szelet ne küldj! Intézd, hogy jó kedvvel munkálván gabonámat, életemet ehessem, ihassam! Felajánlott kacsámat fogadd el, a megmaradt lábas jószágot éppé tevén - fejleszd sikeresen mindnyáját. Mindig nem érünk rá imádkozni, azért csak ne hagyj el bennünket!"
15 Ezen imádságban felajánlott kacsát bármikor le lehet vágni azon évben.
16 Midőn levágják, mindig [azt] mondják: Inmar hallgassa meg, lássa meg imádságunkat, magunkat ne hagyjon el!
17 A mudor-ban [való] imádkozás után az emberek minden házból a szérüre, a szentséges (tkp. fölséges, nagy) kwa-ba mennek itallal, étellel, pálinkával, sörrel.
18 Ezen szentséges kwa közepén tűz ég; a tűz körül állanak az áldozatot felajánló ember (t. i. a pap) és az imádkozó emberek.
19 Imádkozván az áldozatot felajánló ember az italból, ételből, pálinkából, sörből a fölszínen levő részt (tkp. telijét, tetejét) a tűzbe dobja, azután megkóstolja maga.
20 Az imádkozás után a megmaradt italt, ételt az imádkozó emberek haza térvén, elköltik családbelijeikkel.
21 Reggelitől délig szokott lenni a rogoj-verés.
22 Az öregek ezt suräm-verésnek nevezik.
23 Ezen rogoj-verés alkalmával a fiatalok lóra ülvén, az egyik faluvégre gyülekeznek.
24 Összegyülésük után ezen faluvégtől a másik faluvégre [való] érkeztükig egész falu-hosszant járnak s [így] kiáltoznak: rogoj, rogoj! - [mi közben] pálczákkal verdesik a háztetőket [és] kerítéseket.
25 Kiáltozásukkal - úgy mondják ők - a Šajtan-t kergetik!
26 Miután az egész falut lóháton bejárták, a lovon űlők a rétre mennek.
27 Itten pálczáikat, a melyekkel csapkodtak, a patakba dobálják, [így] szólván: a pálczával együtt Šajtan-t is a vízre eresztjük!
28 Azután puskákkal lőnek; lövésük hangjával, azt mondják, hogy a Šajtan-t ijesztik!
29 Délután igen víg játék, lovon való séta szokott lenni.
30 A legények lovon, a leányok, asszonyok ke̊reź-hárfával házról házra járnak énekelve, tánczolva.
31 Velük jár néhány öreg is és ezen öregek házanként a küszöbön [állva], palacsintával, tojással, tojáslepénynyel Ińmar-nak imádkoznak, hogy ezen házat őrizze meg a bajtól, tűzvésztől.
32 Az imádkozás után a házigazda ételt italt hoz a sétálóknak.
33 Ezen ételt, italt legelőbb az imádkozó öregek kóstolják meg; azután szétosztják a lovon ülő legényeknek.
34 A lovon való sétálás idején tojásokat és keszkenőket is gyüjtenek, [versenydíjúl] fizetni a lófuttatóknak.
35 Ezen keszkenőket csupán azoktól gyűjtik, kik az idén férjhez mentek (tkp. elfutottak, t. i. a szülői háztól), vagy az idén feleséget vettek.
36 A séta után a legények és leányok a mezőre mennek lovon, hogy körüljárják a mezőt.
37 A mező körüljárása után szokott lenni a lóval [való] futtatás; az összegyűjtött keszkenőket a jó futtatóknak adják.
38 Este némelyik házban megint el kezdenek játszani; hajnal hasadtáig (tkp. az időjárás hajnalodtáig) nem végzik be.
39 Harmadik [és] negyedik napon az öreg embereknek és asszonyoknak szokott lenni vig ünnepük.
40 Ezen ünnepet lúd-lakomának nevezik.
41 A falu ketté oszlik; egyik felén (tkp. félvégén) ludakat főznek és vendégekűl hívják a falunak másik feléből azokat, kik nem készítettek lúd-lakomát.
42 Az öreg emberek és asszonyok hegedűvel és ke̊reź-hárfával házról házra járnak; minden házban lúddal, sörrel, pálinkával vendégeskednek.
43 Másnapon a másik faluvégen van ugyancsak így a "lúd-lakoma." Ezen "lúd-lakoma" idején a legények, leányok egy házba gyülekezvén játszanak, tánczolnak.
44 Pénteken szokott lenni a "gyepen [való] kásafőzés."
45 Ezen kásafőzés alkalmával a leányok és legények ke̊reź-hárfával, hegedűvel sétálva darát, húst, vajat, tejet, tojást gyüjtenek.
46 Miután össze van gyüjtve, az emberek minden házból csészével, kanállal a rétre mennek kását főzvén imádkozni.
47 Ezt a kását egy igen nagy üstben estefeléig főzik.
48 A kása elkészültéig a leányok és legények játszanak, az öregek a földre űlvén beszélgetnek.
49 Este felé a kása elkészülte után, néhány legény lóra ül s a faluba megy az arge̊š-okát elhívni.
50 Ezek az arge̊š-ok a legöregebb férfi és nő azon vének közül, kik még arge̊š-t nem ültek [az áldozatnál].
51 Miután az arge̊š-ok lovon eljöttek, az öregek elkezdenek imádkozni.
52 Az imádkozás után csészéjüket fogván, az üsthöz mennek.
53 Miután a kását az üstből kimerítették, a gyepre ülvén megeszik.
54 Az arge̊š-ok nem mennek maguk az üsthöz a kásáért; nekik mások hozzák csészével s oda teszik [elibük].
55 A kásaevés után a maradékot haza vivén, visszatérnek [a faluba].
56 Az arge̊š-ok és egynéhány leány meg legény a sebet-házba gyülekeznek.
57 Ez a sebet-ház faluhosszant minden évben sorban más más házban szokott lenni.
58 A sebet-házban az öregek vendégeskednek, a leányok és legények hegedűnél, ke̊reź-hárfánál énekelvén játszanak.
59 Mielőtt elmennek, a leányok a legényeknek különféle dalokat énekelnek.
60 Hetedik napon szokott lenni a "megujítás" (valószinüleg a mezei munka megujítását bevezető szertartás).
61 Reggel fölkelvén a legények húst, vajat, darát, tojást gyüjtenek; gyüjtés után három részre osztják: az első részt az ugar mezőre küldik, a másodikat a rozsmezőre, a harmadikat a zabmezőre.
62 Az után a legények (tkp. serdülő fiúk) mindegyik mezőre hármával (tkp. három együtt), ötével kimennek imádkozni.
63 Az imádkozás után megfőzvén az összegyüjtött ételeket, megeszik [s] Ińmar-nak áldozatot ajánlva "ujítanak".
64 Így töltik el (tkp. mulatják el) az Akaška-ünnepet.