1 Az asszonynak bűne.
2 Hajdani időben az ég mint [valami] házi ágypolcz alant volt; a magas emberek kezükkel is égbe értek volt.
3 Egyszer egy asszony fogta [magát] s gyermekpelenkáját az égre dobta szárítani.
4 "Ez az ember fejét magasan hordván (tkp. magasba téve), íme már [azt] sem tudja, mit tegyen; még az én lakó helyemet is bemocskolja" - mondá Inmar s haragjában az eget igen magasra emelte föl.
5 Akkor az embernek gabonája igen [dúsan] termett volt - dolgozás nélkül az egész gabonaszár is, kalász is csupa gabona volt.
6 Ezen gabonabőség miatt az ember a gabonának becsét sem ismerte.
7 Miután Inmar az eget fölemelte, elvette a gabonát is az embertől.
8 "Oh Inmarom, nagy Inmarom!" - könyörgött ezt látván az ember - "hagyd meg legalább a hegyét, kalászát, hiszen külömben meghalok".
9 "Hadd legyen kivánatod (mondásod) szerint!" - szólott Inmar, megsajnálván az embert.
10 Azon időtől fogva az embernek csak is a gabonaszár hegyén, a kalászban terem [a gabonája].