1 A. Sz.: Olyan ügyben érkeztem, hogy a rokonsági vonalakról írjak jegyzeteket.
2 A čăča-nemzetségről én írtam.
3 Peszikovékról is írtam, Kantyerovékról is írtam.
4 A megboldogult édesanyádat hogy hívták?
5 Nem tudom, oroszul hogyan szokás hívni-nevezni (a szülőket).
6 Sz. Je.: Az anyám Anna Pavlovna Kajukova.
7 A. Sz.: És a nagyapádat (anyai ágon) hogy hívták?
8 Sz. Je.: Ki tudja, amikor az anyám még élt, nem érdekelt.
9 Biztos hívták-nevezték valahogy.
10 A. Sz.: Ő (az anya) a Jugannál élt?
11 Sz. Je.: A Nagy-Jugan torkolatánál, a nagy holtmedernek ezen az oldalán.
12 Ennek a holtmedernek a mélyén (a nagyapánál és a nagyanyánál) volt egy település.
13 Ott éltek.
14 Egy férfitól kérdezősködtem (a felmenőiről), (ő) Nyiznyeszortimszk községben lakik, (a családneve) Kajukov.
15 A. Sz.: Petya?
16 Sz. Je.: Aha, Petya.
17 Ez a férfi azt mondja, ez szent hely.
18 Akkor ott éltek (Sztyepanyida Jegorovna nagyapja és nagyanyja), és (hát) kiutaztak halászni (az Obhoz).
19 Elutaztak, és a jurtában minden épület: kunyhók, szélárnyékok – minden leégett.
20 Minden holmi nélkül maradtak.
21 Ott (a tűzben) minden holmi elégett, nagyapa (anya apja) feldühödött, ahogyan nyáron elutaztak, abban a ruhában maradtak. Ha legalább jó holmikat vittek volna magukkal.
22 Szalimba költöztek, elmentek.
23 Volt egy ponyvás csónakjuk, ezen a ponyvás csónakon mentek el.
24 Három éven át éltek ott.
25 Más emberek (a szomszédságban) adtak ilyen-olyan holmikat, és hát így éltek.
26 Hajdanán nyulakat fogtak, a nyúlbundákból felső ruhát varrtak.
27 Ott éltek, éltek, (azután) a Ljamin torkolatához költöztek át, egy helyre (állandó ottélésre).
28 Megboldogult anyám azt mondta, az apám nem tudott egy helyben ülni.
29 A Ljamin torkolatához költöztek át, lentebb a jelenlegi Gornij (községtől).
30 A holtmedret Csimkinnek hívják, ennek a holtmedernek a partján telepedtek le.
31 Amikor ott éltek, (a nagyapám) vénült, vénült, a lányai itt nőttek fel.
32 Valahogy az apám, a nagyapám meghallották, hogy él egy ember a lányaival.
33 Odautaztak, elhozták a (most már) megboldogult édesanyámat.
34 A (most már) megboldogult Jaksa anyám legfiatalabb húgát vette feleségül.
35 A. Sz.: Jaksa, ő ki?
36 Sz. Je.: Alekszandr apja, a megboldogult Alekszandrot (Kantyerovot) bizonyára ismered?
37 A. Sz.: Hallottam róla, de hogy oroszul hogy hívják, nem tudom.
38 Sz. Je.: Ő Jegor (Kantyerov) nagyapja (apai ágon).
39 A. Sz.: Jegor nagyapja, de hogy oroszul hogy hívták; nem tudod.
40 Sz. Je.: Egyáltalán nem emlékszem.
41 A. Sz.: Jegor (Kantyerov) apja Alekszandr volt.
42 Sz. Je.: Az anyámat idehozták.
43 Így éltek, éltek, nagyapám (anyai ágról) élemedett koráig élt.
44 Egyszer összeesett (meghalt), a nagyanyám utána (halt meg).
45 (Az elődeim) a nagyapáddal (apai ágon) szomszédságban éltek.
46 Лu̇̆ŋk	apó is ott élt.
47 Szomszédságban éltek, mondják, a folyó másik oldalán Gornij községnél.
48 Régóta mondták, hogy a halászok látták a nagyapám sírját, most bizonyára az oroszok lebontották.
49 A. Sz.: Gornij község mellett?
50 Sz. Je.: Gornij község mellett, Csimkin vidékénél, vagy valahol arrafelé.
51 A. Sz.: Csimkin, ez egy hely valahol a Szent Város közelében.
52 Sz. Je.: Anyám ismerte a Szent Város Őrzőasszonyát.
53 Egyszer nagyapa (anya apja) bort ivott, befeküdt a ponyvás csónakba.
54 Egyszer valamiféle orosz asszony, vékony orosz asszony, ím a hegy tetején, messziről lépked, folyamatosan kiabál: - jira pəta maja, jira pəta maja.
55 Ezeket a szavakat kiáltozva lépked.
56 Most hát éltek, éltek, oroszok telepedtek le mindenhova.
57 Valamelyik orosz asszony akkoriban mindent tudott.
58 Már akkor tudta, hogy oroszok telepednek le mindenhova.
59 Ilyesmiről beszélt (nagyapa).
60 Miféle vékonyka asszony?
61 Tán elaludt (nagyapa), vagy valami megjelent álmában.
62 A. Sz.: És a megboldogult Nyikifor?
63 Sz. Je.: A megboldogult Nyikifor (Kajukov), ő ugye az anyám legfiatalabb öccse.
64 A kereskedő (Kajukov Fjodor) apja (Kszenofont Pavlovics) pedig a testvére, anyám fiútestvére.
65 A. Sz.: A kereskedő (Kajukov Fjodor) apját Kszenofontnak hívták?
66 Sz. Je.: Igen, az elhunyt emberek nevét (oroszul) nem tudtam.
67 Látni persze láttam a megboldogult nagybátyámat.
68 Anyám öccse, Nyikifor, a legfiatalabb öccs.
69 Anyám egyik húgát eljegyezték a Trom Agan folyónál.
70 Az agani földeken, azt mondják, a nagynénémet elvették (feleségül).
71 Három lány volt (anyám családjában).
72 Egy lányt nagyapa Jegornak (Agap) jegyezte el (feleségnek).
73 Az egyik közülük az édesanyám volt.
74 A. Sz.: Ljamini Pavel (Pavel Fjodorovics Kantyerov) és Ljamini Jegor (Jegor Fjodorovics Kantyerov) édestestvérek voltak?
75 Sz. Je.: Úgy van, édestestvérek.
76 Ezen kívül volt még hét lány.
77 Azt mondják, ez a hét lány vitte tovább a nemzetségünket.
78 A régi időkben Jakov (Lozjamov), amikor még élt, hallott az elődökről (a nemzetségéről), és úgy mesélte ezt, mint a meséket.
79 Ezután ki mesél még? Mostanra az öregek mind meghaltak, ki fog mesélni?
80 A. Sz.: Nem, ott vannak még a korombeli emberek, bár ők nem öregek.
81 Sz. Je.: Nem, persze, milyen öregkorról beszélsz te!
82 Valóban, az öreg emberek már (régen) abbahagyták az életet (meghaltak).
83 A. Sz.: Tehát, Anna Pavlovna a te megboldogult anyád.
84 Még iskolában tanultam, Ljaminóban, láttam a lánytestvéredet, aki Punlul felesége volt.
85 Azóta emlékszem, hogy valamit bámultam rajta, volt valamiféle gusz-bundája.
86 Sz. Je.: Volt valami olyasmije.
87 A. Sz.: Jávorszarvasból valami bundája, valami cucca volt.
88 Nem, akkor kicsi voltam, vagy az első osztályban, vagy a második osztályban tanultam, amikor láttam ezt a nőt.
89 Ki tudja, (mi volt az,) én még most is emlékszem.
90 Amikor kicsi voltam, bámultam rá, egy asszony, akinek olyan furcsaságai vannak.
91 Hogy hívták a lánytestvéredet?
92 Sz. Je.: A nővéremnek (a neve) Marja.
93 A. Sz.: Marja Jegorovna.
94 És Punlul, mi volt az ő neve?
95 Sz. Je.: Az apja Kuzma, ő Nyikolaj.
96 A. Sz.: Tehát Tajbin Nyikolaj Kuzmics.
97 Nekik (kettejüknek) három fiuk volt?
98 Sz. Je.: Három fiuk volt.
99 Az anyjuk (Marja Jegorovna) magatehetetlenné vált.
100 Nekem nem segít senki, nincs senkim.
101 És itt van egy anya, (akinek három fia van,) ő ottmaradt az elhagyatott kunyhóban.
102 Az emberek által elhagyatott kunyhóban-romban szenvedett, szenvedett, az ereje elhagyta, (és ő) elvesztette a lábát.
103 Csúszva-mászva mozgott, így élt, élt, aztán meghalt.
104 A fiai semmit sem segítettek (neki).
105 Nem segítettek, hát ezután ezek a fiúk el is kezdtek hullani (meghalt egyik a másik után), mindhárom fiát magával vitte.
106 (A fiak után) most az unokákat gyűjti magához a másvilágon.
107 Pavel mellett élt, Pavel öccse mellett élt, Tekəʃ mellett élt unokáját is elvitte.
108 Hát ezt jelenti az, ha nem segít az ember az anyjának!
109 A mi időnkben ilyenek lettek az emberek.