1 A. Sz.: Pătap apó Ljaminhoz ment történet [Pătap apó Ljaminhoz érkezésének története].
2 P. V.: Hol váltak, így váltuk idején.
3 Ideérkeztük idején a nagyfiuk kicsi volt.
4 Fenyőik a tűz által mind megevődtek, a fenyőiknek végük lett, olyan száraz fává váltak.
5 Azokból csinálni ím kezdtek.
6 Lakóházakat, rénházakat-miket, mind csinálni, mind száraz fákból.
7 Azután amikor/bár rénszarvasokat kezdtek tartani, a rének mind elkezdtek kiszáradni: agancs nincs, szőr nincs.
8 Várossá lett, lett.
9 Hosszan éltek vagy röviden éltek.
10 Egyszer e ńur [csupasz, kopasz] fenyvesbe ím jöttek.
11 ńur fenyvesbe jöttük után a rénjeik ím felgyógyultak.
12 Rénházat csináltak, fölösleges [létszám feletti] rénházat csináltak.
13 A többlet rénszarvasházat az uri folyóhoz vitték.
14 Ott éltek, hosszan éltek.
15 A. Sz.: Meddig éltek?
16 P. V.: Meddig éltek?
17 Ki által tudatik, (én) nem tudom, én nem éltem ott.
18 Házakat, valamiket építettek. 
19 Tegnap bizony láttátok egy nagy ház romjait, egy ház padlóját [a ház padlójának a magasított részét, ahol aludni szoktak].
20 Jövetelemtől rénház volt, azután tűz által megevődött.
21 Rénjeiket bizony felnevelték, a borjaik nagy rénökrökké váltak.
22 A rének sokká váltak.
23 Sok történetem nincs.
24 A. Sz.: Pătap iki miért jött ide?
25 P. V.: A K͔ăᴫ́i [halott, hulla] folyónál Sårt [csuka]-apóval (Kolivanov Pjotr Potapovics hanti neve) élőképesség-tudatlanná váltuk után [nem tudtak együtt élni] ide jött.
26 Ide jöttük után itt valahol éltek.
27 Itt éltek, Pătap anyósa itt élt.
28 Te ezt a jăwən-asszonyt [jugáni asszonyt] láttad?
29 A. Sz.: Láttam.
30 P. V.: Pilka (Filipp Kolivanov, Potap unokája), ő az az apó, vak és süket lett.
31 Pilka harminc évessé válta idején megvakult és megsüketült.
32 A bátyja (Pavel Potapovics) által neveltetett, lehet mondani, neveltetett.
33 Mindig maga mellett tartotta.
34 A felesége (Pilkának) bizonyára dolgozott, ők mindketten rénesként [rénpásztorként] éltek.
35 A K͔ăᴫ́i folyónál éltek, ezért az asszony ide igyekezett, a férfihoz járt.
36 Bizony így éltek.
37 Mondják, sokáig éltek [ők ketten], korábban ezt a férjem [szó szerint: izém] mondta.
38 Hát sokáig, több mint húsz évig éltek.
39 Talán (együtt élvén ők ketten) húsz év eltelt, vagy talán nem telt el. Az anya (Pavel Potapovicsnak), miután elment, a jugáni nő, tegnap amelyik ház romját láttátok, abban a házban (élt).
40 Ez a férfi (Potap Kolivanov) e földre jötte után, utolsókat éltében, meghalt [medvévé lett].
41 Ím éltek, éltek, azután hogy éltek, ők tudják.
42 Nekem bizony sok történetem nincs.
43 És ez az öreg dolgotok [öregetek, öreg rokonotok] (Gennagyij Fjodorovics nagyapja) (milyen helyeken élt)?
44 Öreg dolgunk (Gennagyij Fjodorovics nagyapja, Pavel Potapovics) talán mindig itt valahol élt.
45 Azóta a rénjei talán ott legeltek.
46 Itt bizony (van egy) tó.
47 Te ím a Pim felé jártadban láttad, a hosszú, nagy tavat.
48 Tavasszal halászni jártak, tavasszal ott éltek.
49 Nyáron pedig az Obhoz mennek.
50 Az Obnál élnek, halászva.
51 Azután a Ljaminhoz, a kavicsos partra jönnek.
52 A kavicsos parton, ott mi mindig valahogy éldegéltünk, én éltem mindig itt.
53 Jöveteled idején, tegnap az állaid [oroszaid] ide, e fenyveshez igyekeztek. Ott bizony van egy kis darab fenyves.
54 Te e házba jöttél.
55 A. Sz.: Nem, ilyen valami dologra nem emlékszem.
56 P. V.: Megjöttél, rénnel, édesanyáddal.
57 Mi (ketten) mindig itt éltünk.
58 E valamiféle helyek körül ím éltünk, éltünk.
59 A nyári házaink, a nyári házak tíz évesek, tizenegy évesek, talán tizenkét évesek (lettek).
60 Onnan e helyre jöttünk.
61 Itt éltünk vagy tíz éve.
62 Ott éltünk tizenhét év[vé] lett.
63 Itt valahogy így éldegélünk.
64 A. Sz.: A fenyves-darabon [van egy] ház.
65 P. V.: (Ez a mi) házunk, talán régi rénház. Régebben, ott fenn éltünk (idejéből).
66 Átköltöztünk erre a helyre.
67 Mi itt régóta élünk.
68 Öreg dolgunk [rokonunk] által tanácsoltattunk [az ő] így válta előtt [halála előtt], hogy erre a földre jönni.
69 A rénszarvasaink megbetegedtek.
70 A süketek (ketten) itt éltek.
71 A süketek elmenetele után mi ide jöttünk.
72 Most (az) éltünk tizenhét évvé lett.
73 Így valahogy ím élünk.
74 Ilyenné valahova ím válatott.
75 A. Sz.: És az öreg dolgod [rokonod] e köves part, folyó mellett hány házat csinált?
76 P. V.: Erre a helyre egy nagy házat (csinált/épített). Most e ház padlójában a fenyők magasak lettek [a ház már romos, a valamikori padló helyén kinövő fenyők már magasak].
77 Ez a közösen épített [csinált] házuk.
78 Pătap apónak az apjával együtt épített házuk.
79 (Potap) apjával, az ap(j)a fiával (Pilkával) együtt épített.
80 A. Sz.: Olyan rozzant házak, ha ide jövünk, a jobb oldalon.
81 P. V.: Azok a házak, most talán csak fadarabkáik maradtak.
82 A. Sz.: És ez a két szobás [két szobával bíró] ház?
83 P. V.: Hiszen erről a házról beszélek.
84 A. Sz.: Ez a ház oroszok által, orosz háznak nevezték.
85 P. V.: Ez kereskedők csinált [kereskedők csinálta ház].
86 Egy kereskedő munkásai (által) csinált ház.
87 A. Sz.: Sokáig éltek ebben a házban?
88 P. V.: Nem éltek valami sokáig, és elhagyták.
89 Valamilyen módon a bátyjaikkal-embereikkel mind ott éltek.
90 Anyáikkal-embereikkel együtt csinált házuk.
91 A. Sz.: És ezek az oroszok nem hisznek nekem, fentre-oldalra deszkáik-dolgaik bizony itt látszanak.
92 P. V.: És azt csinálni, csinált.
93 Így egy munkás csinálta ház (ez), együtt csinált házuk.
94 A. Sz.: A ház teteje sokáig jó volt?
95 P. V.: Idejöttemkor nem, elszakíttatott, úgy emlékeztetik, abban az időben gerenda, deszka nem volt.
96 Csuvalos [tapasztott kályhás] ház volt.
97 A. Sz.: Ezen az oldalon is láttam egy ház maradványait.
98 P. V.: Így itt lakó apó (Tajbin Jakov), süket apó lakott háza, az ő házuk (Jekatyerina Pavlovnával).
99 Innen a földjükre ment.
100 Miután elment, tavasszal meghalt [medvévé lett].
101 Ez az ő általuk lakott ház.
102 A. Sz.: Egy helyen, valahol itt élt Tajbin Jakov.
103 P. V.: Persze, erről a házról beszélek, ő ott élt.
104 A. Sz.: És ez a nyári ház, az őszi ház mellett?
105 P. V.: Ez a mi lakóházunk, a népekkel lakó házaink.
106 Több mint tíz évig éltünk ott.
107 Ebben a házban együtt éltünk, itt a közelben.
108 Ajpəli hány éves volt akkor?
109 Amikor azokat a karámokat, házakat-miket csináltuk, Ajpəli (a lány neve) piros labdaként volt [kisbaba volt], abban az időben költöztünk ide. 
110 Költöztönk vagy mi, az Obnál éldegéltünk után ide jöttünk, itt több, mint tíz évet éltünk.
111 Ott éltünk, éltünk, most megint erre a földre jöttünk.
112 A. Sz.: És volt házatok a kavicsos parton?
113 P. V.: A kavicsos parton régi idők óta mindig volt lakóházuk (a Kolivanovoknak).
114 Új ház, az én jövetelem idején, csináltatott.
115 Egyszerűen lehet mondani, ennek a népnek nagyapja élte idejétől lakóhelye.
116 Mindig lakóhelyük, mindig itt éltek.
117 Általunk [mi kettőnk által] otthagyattatása után az oroszok által újra ím felépíttetett, házakat csináltak.
118 A. Sz.: Egy orosz ház ott áll.
119 Az oroszok járnak oda halászni?
120 P. V.: Nem.
121 Mi a csoda, így mik élnek?
122 Szalavatából érkeztek, fát vágva éltek.
123 Először jöttek erre a földre, kőút (csinálásának kezdete idején).
124 Még a mi költözésünk évében jöttek ide.
125 A. Sz.: És ezeken a hosszú hegyeken-egyebeken, ezeken a valamiféle földeken nem volt házatok?
126 P. V.: Nekünk nem, ebben az időben nem éltünk.
127 A. Sz.: És a Ljamin felső folyásánál (volt házatok)?
128 P. V.: A felső folyásánál nem.
129 Halászni mentünk.
130 Jártunk, ott éltünk idején, húzóhálózva-egyebezve.
131 A. Sz.: És valamiféle szent helyeken, a părne [boszorkány, rosszindulatú nőszemély]-hegy mellett (jártatok)?
132 A Szent Városba mentetek?
133 P. V.: Folyton járunk, mi mindig járunk.
134 Odaérkezéskor áldoztattatott-egyebeztetett, valami szerző idején [ha szereztünk valamit]
135 A régi időkben milyen különösen értékes dolgot tudtunk volna venni?!
136 Így mi (ketten) Gornijba jártunk régebben mindig benzinért, ott éltünk idején.
137 A. Sz.: Emlékszel a Gornij előtt lévő földhátakra, nem?
138 P. V.: Hát nem, én mikor huzakolódtam volna a földhátakon [ő nem húzta ott át a szárazföldön a csónakot].
139 A. Sz.: Kiskoromban ott húztam, valamilyen helyekre emlékszem.
140 Apámmal a ljamini iskolába járt [jártunk] idején.
141 Emlékezni egy helyre sem emlékszem.
142 Egy helyen, a szerencsétlen dolgom [elhunyt rokonom] mondta, a jobb oldali dombon fenőkövek voltak.
143 P. V.: Hát én semmi olyen helyet nem ismerek.
144 A. Sz.: Ott ha fenőkő kerestetik, az ott találtatik. 
145 Amikor mentünk, a szerencsétlen dolgommal [elhunyt hozzátartozómmal] fenőkövet találtunk, talán valamelyik dombon, kicsike voltam, és a földet/helyet nem néztem meg jól.
146 A. Sz.: És a mindig húzóhálózó oroszok vagy hantik, az ő homokos partjuk hol van?
147 P. V.: A hosszú dombon húzóhálóztak.
148 A. Sz.: Emlékszem [emlékeztemben] a Nyikiforovék (Kajukov Nyikifor Pavlovics), mind a hanti nép ott húzóhálózva élt.
149 Ott éltek vagy máshol, nem tudom.
150 P. V.: Az uri-föld alsó felén (éltek).
151 A wirsi-folyó torkolatánál és környékén éldegélnek, ott húzóhálózva járnak.
152 Ezen a helyen régen igen sok hanti élt.
153 Máshol nyenyecek-mifélék, mind a Ljamin mentén járt húzóhálózva.
154 Most lehet mondani [mondó], régen mondták [mondó], a Sarajəŋ-fok tetejére húzóhálózva jártak.
155 A. Sz.: Ezeknek a homokos partoknak mind van húzóhálós helye?
156 P. V.: Bizonyos helyeknek, mindnek van húzóhálós helye.
157 Így mi ezeken a helyeken sokszor jártunk húzva.
158 Az áramlásnál pedig megpihentünk [megpihentettünk].
159 A. Sz.: Ím így éltünk akkoriban.
160 Mondják, e helyeken valahol egy nagy hajó kettészakadt.
161 Ezt a történetet nem ismered?
162 P. V.: Én ezt a történetet nem ismerem.
163 Nem tudom, csak az idősek által beszéltetett, az a hajó vajon miért így felfordíttatott.
164 A. Sz.: Talán valami bálványszellem által fordíttatott fel.
165 P. V.: Hát ők is így tudták. 
166 Bálványszellemek által, ugyan ki más által.
167 Fjodor Gennagyevics: Mondhatni mese.
168 A. Sz.: Bizony mese.
169 P. V.: Hát igen, én honnan tudom [honnan tudnám], ezt a régi népet én nem ismertem.
170 A. Sz.: săstəŋ hegyről egy mese.
171 P. V.: Bizony, nagyon-nagyon régen fordíttatott így, talán emlékeztetik. 
172 Ezeken felül történetet hogyan mondok [mondhatnék]. 
173 A háború idején úgy valahogy megfordíttatott.
174 A. Sz.: A bálványszellemek egymásnak estek.
175 P. V.: Talán lehet gondolni, hogy egymásnak estek.
176 A. Sz.: Ott, (ezen a helyen) éltél, nem?
177 P. V.: Én nem, csak talán a közelben utaztunk. 
178 A szárazföld felőli oldaláról jártunk.
179 A külső oldalán ilyen vízmosás van.
180 Mintha valami nagy hajó hanyatt feküdne. 
181 Magas hegy, más domboknál sokkal magasabb, mint valami hajó.
182 Mondják, bálványszellemek által úgy fordíttatott.
183 A. Sz.: A legelejétől meséld el, milyen helyen születtél.
184 Meséld el az életedet!
185 P. V.: Szortimban születtem, a Jăwən [folyó]-tó mellett éltünk.
186 Valamilyen nagyságúvá váltam idején, három vagy négy évessé váltam [idején], a Watʼ [keskeny]-patakhoz jöttünk.
187 A Watʼ [keskeny]-pataknál éltünk-éltünk, onnan/azután boltba kiscsónakkal menetett, Pim várost csinálni.
188 Gerendaházak csináltattak, iskolába ott, Pimben ím vetettem.
189 Az iskolából ismét erre a földre hozattam, itt valahogy ím éldegéltünk [próbáltunk élni].
190 Az Obon, más helyeken éldegéltünk.
191 Nyáron az Obon, télen pedig itt halászva éltünk.
192 A. Sz.: És a halaitokat hogy hozzátok le?
193 P. V.: Így fent fogatott (a hal), a szüleinek volt rénszarvasuk.
194 A folyó felőli oldalon van két tó, néha repülő érkezett.
195 A halak odaszállíttattak, onnan vitetnek.
196 Máskor meg helikopter jön a tónak erre a felére.
197 Ti most jártatok a kémény mellett, innen vitettek helikopterrel (a halak).
198 Nagyon rosszul éltünk, nem voltak rénszarvasaink.
199 A. Sz.: És hogyan váltatok rénszarvastartóvá [rénessé]?
200 P. V.: Rént?
201 A legkisebb nő korában réntartóvá ím váltunk [tartani ím kezdtünk].
202 Kezdetben hat rénszarvasunk volt ezen a helyen.
203 E karámot csináltunk idején, a szegény házacska is most itt, a nyári ház, tizenegy évig éltünk itt.
204 Aztán a felső folyáshoz, oda mentünk.
205 Most ez a lakóhelyünk Vászja-korúvá lett, réntartóvá ím váltunk, élni könnyebb lett.
206 Abban az időben sok rokonom volt, most mind meghaltak, egyszál egyedül maradtam.
207 Többet nincs mit mesélnem.
208 A. Sz.: És a rokonod, aki melletted élt, a kolhozban dolgozott, mi lett vele?
209 P. V.: Kezdetben biztos a kolhozban dolgoztak.
210 Ezután, hogy mondatik, miféle, milyen helyre, halfeldolgozóba került.
211 Ott persze folyton dolgozott, az Obnál folyton dolgozott.
212 A. Sz.: És az Obhoz mind jártatok?
213 P. V.: Mind; abban az időben rén nem jöttünk, amikor fagyossá lett (az idő), szeptemberben kunyhóban éltünk.
214 A. Sz.: És [orosz] sátrak(kal), más dolgokkal adattattatok [kaptatok] vagy nem?
215 P. V.: Abban az időben nem, nyírfakéregből (csináltunk), de hiszen te tudod ezt a dolgot.
216 A. Sz.: A megfőtt nyírkéregből csinálta a kunyhót.
217 P. V.: Kunyhót nyírkéregből.
218 Ha ilyen beszereztetik, ház birtokoltatik, jó házban ületik.
219 Ha nem szereztetik be, akkor nem.
220 A Лår [tó]-városban (élt) izénk [gyerekünk] (Kantyerova Ljubov Gennagyevna), ide északról megint oroszok érkeztek, mi akkor a Kis-Ob túloldalán, a Ljamin torkolata mögött, ott élvén az én azom világra jött. 
221 Az oroszok ím jöttek, bizony attól az időtől kezdve feltűntek, a vízhatlan bőr abban az időben jelent ím meg.
222 Az orosz férfiak olyanokkal.
223 Mi abban az időben nyírkéreg házzal éltünk, azután olyan vízhatlan bőrök-valamik ím mind megjelentek.
224 A beszerző ember, vízhatlan ponyvát ím vesz, jó házba ím került.
225 Ha [hanti] sátort akartak csinálni, a ponyvákat összevarrták, a sátort ím felállították. 
226 És ha sátorban volt kedvük élni [sátorban élő kívánság esik ha], sátrat építettek.
227 Ebben az időben jobban kezdtünk élni.
228 Amikor ócska nyírkérgekből voltak a házaink, így nagy zivatarokban mindenféle dolog keresztülment rajtuk.
229 A. Sz.: És (gumi)csizmátok volt?
230 Abban az időben ki csinált csizma.
231 A. Sz.: Mezítláb jártatok?
232 P. V.: Hát ugyan, csontos lábbeliben [bőrcipőben].
233 Azokban az időkben minden ember, ha volt neki csontos lábbelije, azokkal élt.
234 A. Sz.: Azokban az időkben kicsi voltam.
235 Abban az időben minden nő, gyerek mezítláb élt.
236 P. V.: Most a csizma kilyukad, (gyerekek) mondják: – A csizmám lyukas lett, csizmát venni (kell)!
237 A. Sz.: Abban az időben mi dolgot?
238 P. V.: Mi dolgot!
239 Ha láttak csinálni való dolgot [ha tudtak csinálni való dologról], a dolog beszereztetett, abban az időben nagyon rosszul éltek.
240 Rosszul éltek, vagy/talán régi emberek élete/életmódja.