1 - Na, két rénszarvasprémet raknak egymás mellé, hogy egymás mellett aludjanak, családként.
2 De a férfi alvóprémje külön van,
3 ekkora kis rénszarvasprémecske hiszen,
4 kicsi persze hogy lenne, de
5 ugyan szintén nagy rénszarvasprém az is, de
6 a sátorban meleg, amilyen nagy prém, annyira,
7 szintén tágas, nézd, a fekhelyed.
8 Bizony.
9 Most meg micsoda?
10 A falvakban, a falvakban általában,
11 szintén, a falvakban élők is,
12 a fiam, a kisebbik fiam szintén,
13 fájnak a csontjai, ugyancsak reumája van,
14 és ilyen ágyneműt, rénborjúprém ágyneműt
15 tesz maga alá, és úgy alszik.
16 A menyem pedig az ő sajátját, szintén.
17 Így, egymás mellett alszanak ugyan...
18 - Én úgy hallottam, hogy a lábhoz  tesznek alsó prémet...
19 - He? - Hogy a lábhoz külön prémet tesznek.
20 - Nem! Egyvégtében, az alsó prém egyvégtében van, bizony, nézd,
21 - Á, én azt hittem, hogy csak a lábhoz teszik!
22 
23 - Na, a lábhoz teszik,
24 ahogy akarod, úgy teszed, ha a lábad, a lábad,
25 meleg
26 legyen a hideg időben.
27 De most,
28 most a rénpásztor sátorban lakó asszonyokat
29 ki ismerné jól?
30 Bizonyára ugyanúgy csinálják.
31 Egy rénszarvasprémre hiszen ketten hogyan férnének el aludni?!
32 A rénszarvasprém, bizony, a rénpásztor sátorban meleg.
33 Most felhagytak a rénpásztor sátorral,
34 mi régen, kis korunkban rénpásztor sátorban,
35 rénpásztorként éltünk,
36 mókusra vadászni, más állatra vadászni jártunk.
37 Rénszarvasprémen, bizony, matrac akkor nem volt.
38 Az alja gyékényfonat, fűszőnyeg,
39 és arra pedig a rénszarvasprémet teszik, a rénbundát belülről,
40 rá a takarót.
41 Hideg van hiszen a lakóhelyünkön.
42 Ti persze a meleg vidékek felé laktok,
43 ti régen, ti régen
44 hiszen
45 a ti rokonságotok, ti az orosz népség közé számítotok,
46 mindig ilyen házban laktatok hiszen.
47 De a mi falvainkban, ott bizony
48 van házunk,
49 de amint megérkeztek a rénszarvasok,
50 rénpásztor sátrat kell állítani, kimegyünk az erdőbe.
51 Bár volt apánk, voltak bátyáink,
52 a réneknek is ugyanúgy kell sátrat állítani [?!].
53 Szállás nélkül hiszen hogyan élhetne?
54 A rénszarvasod házát [???]
55 szintén befeded
56 családonként. A túloldalon egy család,
57 az ángyom vagy valaki, a bátyám, van egy fia,
58 ezen az oldalon pedig a nagymama, nagypapa
59 lakik.
60 Egy akkora sátorban, amiben már jól lehetett lakni, annyi ember volt, amennyi jól elfért.
61 Apám is meghalt korán.
62 
63 - És ezt a rénszarvasbőrt költözéskor hova teszik?
64 - A sobu-szánra.
65 - Oda teszik?
66 - A sobura teszed. A férjed rénszarvasprémét pedig
67 a wantyi szánra teszed.
68 - Hova?
69 - A wantyira, hantiul tároló szánra, amibe a ruhát
70 pakolják.
71 Ezeket a párnákat, vagy miket, takarókat, bundákat, takarózó bundákat.
72 A takaró most jelent meg,
73 régebben mi a szar takaró, semmiféle takaró nem volt.
74 Mindig is bunda, mindenkinek takarózó bundája volt.
75 Hosszú rénszarvasprém bunda, erre a célra csinálják,
76 hogy leérjen a lábig.
77 - És  a nőknek is volt külön takarózó bundájuk?
78 - A nők külön, bizony, együtt hiszen hogyan,
79 - Úgy értem, hogy a nők a saját bundájukkal takaróztak,
80 - Az ő bundájukkal, bizony!
81 A férfiak meg, ők
82 szintén a nők által hordott, de hosszabb bundával.
83 A férfiak hiszen magasabbak, és hogy a lábuk meleg legyen.
84 - És ott
85 én azt gondoltam, hogy direkt férfiaknak varrták...
86 - Hát aki bírt, az direkt.
87 Aki nem bírt, az a felesége által hordott bundával, úgy bizony.
88 Abban az időben a hantiknak sok gyermekük volt szegényeknek,
89 volt, aki nem bírta.
90 Olyan sok gyerekük volt, tíz gyerek, nyolc gyerek,
91 szintén nem értek rá.
92 Volt, aki meg, némelyek halrekesztéket csináltak,
93 a nők is segítettek,
94 az élet régen nagyon nehéz volt.
95 Akinek volt rénszarvasa, azok jól éltek bizony.
96 Akinek nem nagyon volt rénszarvasa, az nagyon sok jót nem látott.
97 A prémre szükség van,
98 öltözéket kell készíteni.
99 Valahonnan kell szerezni.
100 Halért cserébe, vagy valamiért. [...]
101 - Hát a kisgyermekét ő akkor, amikor kiment, amerre járt,
102 egyedül hogy élt volna, valakije csak volt,
103 
104 az emberek egyedül nem élnek a házban.
105 Nekem ángyaim voltak, micsodák,
106 olyan kisgyermek érkezik, én
107 15 éves koromig voltam ott,
108 ó, én nagyon szerettem a kisgyerekekkel lenni!
109 Az ángyom, ennek az Oleg Petrovicsnak az anyja
110 Oleg megszületett, megérkezett, és
111 az ángyom a gyermekszüléstől nagyon sokáig szenvedett,
112 feküdt,
113 
114 és most valahol, vajon hol is él Ljuba,
115 otthon
116 én vigyáztam rá.
117 Otthon,
118 együtt aludtunk, és
119 reggel kimentünk, odamentünk,
120 ott is tiszta minden, mint a rénpásztor sátrakban.
121 Tiszta sátor, oda bemegyünk,
122 van padlója,
123 együtt eszünk, azt a gyermeket is felébresztjük, megmozgatjuk,
124 
125 nekünk volt valakink.
126 De ha valaki egyedül van, akkor is
127 a gyermekét hiszen ölni hogy hagyná? Mindenképpen
128 valaki, ha van nagymama, a nagymama betér hozzá,
129 én például Johan-tajban,
130 amikor a lányom volt, Nadja,
131 a nagymamája állandóan odajárt.
132 És ott volt a Porsz-antyi, anyai unokatestvérem,
133 a lányom köldökanyja,
134 ő is gyakran eljött, a nagymama is gyakran betért,
135 teli van emberrel még a külön házas hely is,
136 járkálnak ők is.
137 És ugyanúgy, néha felkelted, néha meg elalszik, és abban az időben, amíg alszik
138 te kimész valahova.
139 Amikor már jól vagy,
140 vagy tűzifát hozol, vagy vizet hordasz,
141 valami ételt főzöl,
142 valamiképpen hiszen élni kell.
143 Étel hiszen
144 mostanában hogy ne lenne, valami ételt éve,
145 ugyanígy, frissen sózott halat eszel, friss halat eszel,
146 húst eszel, valamit.
147 Akármilyen hús, mind hús. Ha siketfajdhús, ha rénszarvashús.
148 Kész. [...]
149 - És még ebben az időben néhány féle halat, húst nem szabad bizony enni.
150 - Azokban az időkben ezt a jávorszarvashúst nem szabad enni,
151 csukát vagy menyhalat nem szabad enni,
152 hanti módra.
153 - Azt várandósan sem szabad?
154 Vagy várandósan szabad?
155 - Hát ha a gyermeked megszületett, amíg a gyermekeddel várandós vagy, akkor szabad,
156 de amikor a gyermeked megszületik, havi bajod van, akkor nem szabad.
157 Akkor nem szabad.
158 
159 Akkor nem szabad, bár akkor így bizony,
160 most te hiszen fiatal nő vagy, nekem ugyan a havi bajom régen elmúlt,
161 amikor neked havi bajod lesz,
162 csukát enni, menyhalat enni nem szabad,
163 a többi halat mind lehet enni, amit eszel, azt eszel.
164 Elmúlik az a dolog, és eszel.
165 Befejeződik az a dolog, és akkor.
166 Most hiszen ki tudja!
167 Az oroszok... Azovo felé hiszen a csukát nyers halként eszik.
168 Ki tudja, manapság
169 aztán ki tudja, valahonnan utat építenek hozzánk, és
170 az után az útépítés után valami
171 vasutat építeni kezdenek, azt mondják, a folyónkban nem lesz hal. Hogy akkor mit fogunk enni, azt ki tudja?
172 Bárcsak az a mi halálunk után lenne! [...]
173 - Azt a régiek
174 beszélték, hogy az Íncérna-készítő-asszony,
175 van, aki ijeszteget, vagy mit csinál vele.
176 Ki tudja?
177 A mi korunkban hiszen nincs!
178 De ő hiszen az olyan falvakban, ahol egyedül él valaki,
179 amikor egyedül van, este,
180 a gyerekek hiszen régen nem jártak internátusba, iskolában nem tanultak,
181 estefelé mit nyüzsögtök olyan nagyon?
182 nem szabad, majd jön az Íncérna-készítő-asszony.
183 A gyermekeket ijesztegetik vele, hogy este már ne legyenek.
184 
185 
186 
187 - Ő valóban a szemétdombokban lakik? Vagy közelebb? Vagy hol?
188 - Ő úgy bizony,a  gyerekek
189 azt mondják,
190 ó, az Íncérna-készítő-asszony alighanem régen volt.
191 Valami mesékben van bizony.
192 Jön és íncérnát készít.
193 Hozzám hiszen... én nem találkoztam vele.
194 Nem tudom.
195 Csak úgy ijesztegettek minket: jön az Íncérna-készítő-asszony.
196 A szemétdomboknál lakott bizony,
197 lakik.
198 
199 Élt, és most ki tudja?
200 
201 Most, ebben a korban ki tudja? A múltkoriban, ki is mondta,
202 jetit láttak.
203 Régen alighanem voltak, most meg
204 megint elő akarnak jönni.
205 Ki tudja, hogyan, nem tudom.
206 Én hiszen a régi dolgokat...
207 igazából nem tudom nagyon.