1 no, sʲit isʲi xojat βaːtla, kaʃaŋ-lʲi muj, tamiti,
1 nŏ, śit iśi χŏjat watla, kăšaŋ-lʼi mŭj, tămiti,
1 - So, this also, if they see someone beeing ill or what
1 - Na azt szintén, ha valakiről azt látják, hogy beteg vagy mi,

2 kaʃaŋ xojat, sʲalta in
2 kăšaŋ χŏjat, śălta in
2 someone is ill, and then
2 valaki beteg, aztán

3 no,
3 nŏ,
3 so,
3 na,

4 tam sʲar̥ti xojat, sʲeːpan xojat βɔːxla, paː jaːstələt, ot,
4 tăm śăʀti χŏjat, śepan χŏjat woχla, pa jastələt, ŏt,
4 Someone calls a shaman and they say that
4 valaki sámánt hívnak, és azt mondják, hogy

5 kaʃaŋ ilʲi muj.
5 kăšaŋ ilʼi mŭj.
5 the person is ill, or what.
5 beteg, vagy mi.

6 ilʲi aːtməsʲ uːlmila-lʲi, βa snʲeː βidʲitlen,
6 ilʼi atməś ulmila-lʼi, wă sńe widʼitlen,
6 Or they saw a bad dream, they saw it in the dream,
6 Vagy rossz álmot láttak, álomban látták,

7 kaʃaŋ xojaten aːtma βaːtlen.
7 kăšaŋ χŏjaten atma watlen.
7 that someone is ill, you see the person in bad condition,
7 hogy valakid beteg, rossz állapotban látod,

8 jaː noːməsla, sʲi parəl, ilʲi ʧo tam,
8 ja nøməsla, śi părəl, ilʼi čŏ tăm,
8 they think, that the person will die, or what happens,
8 azt gondolják, hogy meghal, vagy mi lesz vele,

9 kaʃaŋ, antə ki, paː ʃeːk kaʃaŋ,
9 kăšaŋ, ăntə ki, pa šek kăšaŋ,
9 ill, or very ill,
9 beteg, vagy nagyon beteg,

10 sʲalta mɔːsl.
10 śălta mosl.
10 then it has to be.
10 akkor kell.

11 sʲi xojaten, jaːstl, usəŋ juxn
11 śi χŏjaten, jastl, ŭsəŋ jŭχn
11 That someone says: a hollow wood
11 Az a valaki azt mondja: lyukas fát kell

12 βeːrti mɔːsl.
12 werti mosl.
12 has to be made.
12 csinálni neki.

13 sʲalta naːk usən βeːrla, paː
13 śălta nak ŭsən werla, pa
13 Then they make a hole for a larch,
13 Aztán csinálnak egy lyukat egy vörösfenyőre,

14 naːk.
14 nak.
14 for a larch.
14 vörösfenyőre.

15 uːtən lɔːjti, no, xɔːt ʃaʃn ilʲi xota, antə ki, uːnta ki, uːnta manlət,
15 utən lojti, nŏ, χot šăšn ilʼi χŏta, ăntə ki, unta ki, unta mănlət,
15 Behind the house, or if not, well, then into the forest, into the forest they go,
15 A ház háta mögött, vagy ha nem, hát az erdőben, az erdőbe mennek el,

16 naːk tamitisat, kutləpəl usən kaːrələla.
16 nak tămitisăt, kŭtləpəl ŭsən karələla.
16 in the middle of the larch so they dig a hole.
16 a vörösfenyőnek a közepére így vájnak egy lyukat.

17 tam jeːrnaslan ilʲi moltilan aːt leːpsət, aː molsʲaŋ xoti xolsʲa leːpəl!
17 tăm jernaslan ilʼi mŏltilan at lepsət, a mŏlśaŋ χŏti χŏlśa lepəl!
17 These dresses let them fit through it, malitza of course how could get through it!
17 Ezek a ruhái hadd férjenek át rajta, malica persze hogy férne át rajta!

18 pinʃak ilʲi xoː ki, aː neː ki, paː tam molti jeːrnaslal,
18 pinšăk ilʼi χø ki, a ne ki, pa tăm mŏlti jernaslal,
18 Jacket, or if she is a woman, her dress,
18 Zakó, vagy ha nő, akkor a ruhája,

19 eːl, noːmən, eːlən tajti jeːrnaslal.
19 el, nømən, elən tăjti jernaslal.
19 her outerwear.
19 a felsőruhája.

20 sʲi moxti taːllajət, sʲalta paː
20 śi mŏχti tallajət, śălta pa
20 They pull it trough the hole, then
20 Áthúzzák a lyukon, aztán

21 sʲitəl, βaːn, taŋxa, ot, sʲaʃkanəl muj urən βeːrla, ur, uli xorla,
21 śitəl, wan, tăŋχa, ŏt, śăškanəl mŭj ŭrən werla, ŭr, ŭli χŏrla,
21 this [?] the material they paint with blood, they kill a reindeer,
21 ezt [?] az anyagot bekenik vérrel, leölnek egy rénszarvast,

22 no, uli keːpa antm̩,  na muj, muj βɔːj uːl ki, sʲi βɔːj xorla.
22 nŏ, ŭli kepa ăntəm,  nă mŭj, mŭj woj ul ki, śi woj χŏrla.
22 well, if there is no reindeer, then what they have, they kill.
22 na, ha nincs rén, akkor azt, ami van, azt ölik le.

23 A in tam sʲanʲa joxanən xoti βaːn, kaːtra uli βeːk, xantet uli aːr tajsət, βaːn,
23 A in tăm śăńa jŏχanən χŏti wan, katra ŭli wek, χăntet ŭli ar tăjsət, wan,
23 But here, along the river Sinja was always a reindeer, they had many reindeers the Khanty,
23 De itt, a Szinja folyó mentén mindig rénszarvas volt, sok rénszarvasuk volt a hantiknak,

24 uli,
24 ŭli,
24 reindeer,
24 rénszarvas,

25 aː xoj at ki tajl, paː isʲi xojat eːlti βɔːxl paː loːtl,
25 a χŏj ăt ki tăjl, pa iśi χŏjat elti woχl pa løtl,
25 but who hasn't, asks for some, buys or swaps
25 de akinek nincs, az is kér valakitől, vesz vagy cserél

26 molti saxat peːltl.
26 mŏlti săχat peltl.
26 for something.
26 valamiért.

27 sʲit sʲi βeːrlisajət.
27 śit śi werlisajət.
27 They tdid that indeed.
27 Azokat csinálták bizony.

28 muŋ in xɔːt ʃaʃn, tam  nʲaːβremlam aːsʲel, muj jaːjlal uːsət, paː
28 mŭŋ in χot šăšn, tăm  ńawremlam aśel, mŭj jajlal usət, pa
28 Behind our house the brothers of my children's father,
28 A mi házunk mögött a gyermekeim apjának a fivérei,

29 isa usəŋ jux tajsət in.
29 isa ŭsəŋ jŭχ tăjsət in.
29 all of them had hollow woods.
29 mindnek volt lyukas fája.

30 sʲi at joxtəlisti,
30 śi ăt jŏχtəlisti,
30 You didn't go there.
30 Nem jártál arra.

31 joxtəlisti ki, toːtliseβ.
31 jŏχtəlisti ki, tøtlisew.
31 If you had come, we would have taken you.
31 Ha eljöttél volna, elvittünk volna.

32 in lap eːnmm̩ət paː taːl uːxən oβm̩ət paː lɔːjlət.
32 in lăp enməmət pa tal uχən ŏwəmət pa lojlət.
32 Now they are overgrown, only the resin is flowing, so they stand.
32 Most benőttek már, csak a gyanta folyik rajtuk, úgy állnak.

33 aː sʲita, baːbuʃkajeβ uːlm̩ən, sʲita maː ʃuːʃəlilmən.
33 a śita, babŭškajew uləmən, śita ma šušəlilmən.
33 There, when  grandmother was still alive, we went for a walk.
33 Ott, amikor még élt a nagymama, sétáltunk arra.

34 maː jaːst, tata aː-muj raːxəl?
34 ma jast, tăta a-mŭj raχəl?
34 Is it allowed here?
34 Itt vajon szabad?

35 jaːstl: xojən kaːtəlsa, jaːstl.
35 jastl: χŏjən katəlsa, jastl.
35 She says: who would stop you?
35 Aszongya: ki tartana vissza?

36 maː isʲi usəŋ jux βeːrti porajən βeːdʲ
36 ma iśi ŭsəŋ jŭχ werti pŏrajən wedʼ
36 Even when making a hole in the wood 
36 A lyukas fa készítésekor is hiszen

37 isʲi sʲita pɔːrlila βeːdʲ, uli xorla
37 iśi śita porlila wedʼ, ŭli χŏrla
37 they also sacrifice food, killing reindeer,
37 ott is áldoznak ételt, ölnek le rénszarvast,

38 paː nʲaːr nʲoxi  leːla, sʲaːj jisʲla ɔːlaŋən,
38 pa ńar ńŏχi  lela, śaj jiśla olaŋən,
38 they eat raw meat, drink tea, at first they drink tea, after that
38 nyers húst esznek, teát isznak, először teát isznak, aztán

39 sʲalta nʲaːr nʲoxi leːla,
39 śălta ńar ńŏχi lela,
39 they eat raw meat,
39 esznek nyers húst,

40 sʲalta paː put kaːβr̥̩la.
40 śălta pa pŭt kawəʀla.
40 then they cook in the pot.
40 aztán meg főznek a fazékban.

41 sʲalta paː, paː molti pora joxatl, paː
41 śălta pa, pa mŏlti pŏra jŏχatl, pa
41 And then the time comes,
41 Aztán meg eljön az ideje,

42 in uːlten xalasʲa sʲi jaŋxəlila, paː
42 in ulten χălaśa śi jăŋχəlila, pa
42 And as they sometimes go to the cemetery, like
42 és ahogy néha a temetőbe járnak, úgy

43 jalpaʃək βeːrt#, uːltel pulʲaŋ paː
43 jălpašək wert#, ultel pŭlʼaŋ pa
43 when it is still fresh prepared,
43 amikor még frissen van elkészítve,

44 xoːn kuːm ʃitlen ki, paː sʲi pɔːrliti jaŋxəlilət.
44 χøn kum šitlen ki, pa śi porliti jăŋχəlilət.
44 When you have time, you will go there to present a meal offer.
44 amikor van időd, akkor oda is mész ételáldozatot bemutatni.

45 i sʲaʃkanən isʲi jarlen,
45 i śăškanən iśi jărlen,
45 And you tie it up with material,
45 És kötsz rá anyagot,

46 isʲi kopejka piln,
46 iśi kŏpejka piln,
46 also with kopeyka
46 szintén kopejkával,

47 taməsʲ naːk ʃoppi.
47 tăməś nak šŏppi.
47 the larch...
47 a vörösfenyőre...

48 lap jarla?
48 lăp jărla?
48 - Oh, they tie it up?
48 -Á, bekötözik?

49 aːxa, lap jarla. teːlije.
49 aχa, lăp jărla. telije.
49 - Yes, they tie it.
49 - Igen, bekötik.

50 paː sʲi naːŋken muj liləŋa xasʲl, at sɔːrl?
50 pa śi naŋken mŭj liləŋa χăśl, ăt sorl?
50 - And the larch will stay alive? It doesn't dry out?
50 - És az a vörösfenyő életben marad? Nem szárad ki?

51 at sɔːrl. liləŋa xasʲl. naːk muj, eːta jiŋki jux nʲijo βeːdʲ. eːltel βeːdʲ,
51 ăt sorl. liləŋa χăśl. nak mŭj, etă jiŋki jŭχ ńijo wedʼ. eltel wedʼ,
51 - It doesn't dry out. It is certainly a wet tree. Certainly the exterior 
51 - Nem szárad ki. Az hiszen vizes fa. A külseje hiszen

52 naːk βeːdʲ  jiŋki, . naŋ in uːlten
52 nak wedʼ  jiŋki, . năŋ in ulten
52 , the larch is wet. You usually
52 , a vörösfenyő vizes. Te általában

53 tut leːl, poʒar pitilijl, paː
53 tŭt lel, pŏžar pitilijl, pa
53 When there is a fire, the forest is burning,
53 amikor tűzvész van, ég az  erdő,

54 naːŋken, toːxəl naːŋken leːla, xota
54 naŋken, tøχəl naŋken lela, χŏta
54 the larch, some larch is burning, where the
54 a vörösfenyő, némelyik vörösfenyő elég, ahol a

55 jɔːxməl, muβəl sɔːrm̩,
55 joχməl, mŭwəl sorəm,
55 pine tree ground is dry,
55 fenyőerdő talaja száraz,

56 aː jiŋkəpsajəŋ taxajən naːŋken liləŋa xasʲl.
56 a jiŋkəpsajəŋ tăχajən naŋken liləŋa χăśl.
56 but in the wet places the larch remains alive.
56 de a nedvesebb helyeken a  vörösfenyő életben marad.

57 in kamən puʃ sʲi isa tata poʒar pitilijl,
57 in kămən pŭš śi isa tăta pŏžar pitilijl,
57 How many times have this fire already been, however
57 Itt hányszor volt már tűzvész, mégis

58 xoːn sɔːrm̩ jɔːxm̩ ki, sʲit
58 χøn sorəm joχəm ki, śit
58 when the pine forest is dry, then
58 amikor száraz a fenyőerdő, akkor

59 naːŋken xol leːla,
59 naŋken χŏl lela,
59 the larch completely is burning down.
59 a vörösfenyő teljesen elég,

60 leːla, paː sʲi sɔːrl, il pitl, leːrlal leːlajət.
60 lela, pa śi sorl, il pitl, lerlal lelajət.
60 burning down, also its roots are destroyed by fire.
60 elég, a gyökereit is elpusztítja a tűz.

61 aː jiŋkəpsajəŋ taxajən, naːk jiŋki jux, aː
61 a jiŋkəpsajəŋ tăχajən, nak jiŋki jŭχ, a
61 But at the wet places the larch is a wet tree.
61 De a nedves helyeken a vörösfenyő vizes fa,

62 paː kimət luŋ paː leːpəsən paː jalpiləla.
62 pa kimət lŭŋ pa lepəsən pa jălpiləla.
62 next summer the needle leaves coming out again.
62 a következő nyáron megint kinőnek a tűlevelei.

63 sʲit uːrəŋən taŋxa naːŋka sʲi leːsʲatla isa.
63 śit urəŋən tăŋχa naŋka śi leśatla isa.
63 Maybe that's why they made it out of larch.
63 Azért csinálták talán vörösfenyőből.

64 kaːtraʃək isa βeːrlilət, in paː
64 katrašək isa werlilət, in pa
64 They used to do it in the past, nowadays
64 Régebben mindig csináltak, mostanában meg

65 antm̩.
65 ăntəm.
65 not.
65 nem.