1 moś asszony és por asszony.
2 Élt egyszer róka asszony és nyúl asszony.
3 Egy nap elkezdtek lejtőt készíteni [a szánkózáshoz].
4 Másnap kimentek a lejtőjükhöz, hogy szánkózzanak.
5 Mindig a róka asszony megy először.
6 Kétszer-háromszor ő ment először, [aztán] azt mondja a nyúl asszonynak: "Te is menj először!"
7 A nyúl asszony azt mondja: "Én nem megyek először."
8 A nyúl asszony azt [is] mondja: "Hisz tegnap te mentél először; mi van ma veled?"
9 Veszekedtek.
10 Az egyik azt mondja: "Te mész először!", a másik azt mondja: "Te mész először!".
11 Bár a nyúl asszony szomorúan, leverten állt ott, [végül] mégis ő indult el először.
12 Nem ért a lejtő feléig, [amikor] elgázolta őt a róka asszony.
13 Eltört a gerince.
14 A nyúl asszony gyermekei várták, várták az anyjukat - nem jön!
15 Felkúsztak a róka asszony [házának] kéményéhez, lenéznek a kéményen át.
16 (Forr az üst.)
17 Hallani, ahogy a róka asszony gyermekei tolakszanak: "Add nekem ezt a szemzsírt, add nekem ezt a szemzsírt!"
18 Hallani, ahogy az anya azt mondja a gyermekeinek: "Faljátok fel a két gyermeke szemzsírját!"
19 Ők [a nyúl asszony gyermekei] lemásztak a kéményről, sírva, bőgve hazamentek.
20 A nővér így szólt az öccséhez: "Most szökjünk meg gyorsan!"
21 Fogtak egy fésűt, fogtak egy köszörűkövet, fogtak egy kovakövet.
22 Hosszan mentek, röviden mentek, feltűnt a róka asszony.
23 A nővér hátrapillantott: [a róka asszony] majdnem megfogta őket, csaknem megfogta őket!
24 A nővér eldobta a fésűt.
25 Ha a dalunk, a mesénk továbbmegy, [úgy] olyan sűrű erdő nő, hogy azt orr át nem hatolja, szem át nem hatolja!
26 Visszanéznek - nem látni semmit.
27 A nővér azt mondja a fivérnek: "Biztosan ottmaradt!"
28 Megint hátrapillantanak: megint jön a róka asszony.
29 A szétzilált szőre csak úgy lobog a szélben.
30 [A róka asszony] majdnem megfogta őket, csaknem megfogta őket.
31 A nővér eldobta a köszörűkövet.
32 Ha a dalunk, a mesénk továbbmegy, [úgy] olyan nagy hegy keletkezik, hogy az égboltig ér, az égig ér!
33 Visszanéznek - nem látni semmit.
34 A nővér azt mondja a fivérnek: "Biztosan ottmaradt!"
35 Nem sokáig tartott, megint feltűnt a róka asszony; lógott a nyelve.
36 [A róka asszony] majdnem megfogta őket, csaknem megfogta őket.
37 A nővér eldobta a megmaradt kovakövet.
38 Ha a dalunk, a mesénk továbbmegy, [úgy] olyan nagy tűz keletkezik, hogy az égig ér, az égboltig ér!
39 Visszanéznek - nem látni a róka asszonyt.
40 A nővér azt mondja a fivérnek: "Most biztosan ottmaradt!"
41 A nővér levette a fivért a válláról, elkezdtek szedret enni.
42 Hosszan ettek vagy röviden ettek, ki látta?
43 Az öccs elkezdett kiabálni: "Nővér, a lábacskáim a földbe süllyedtek!"
44 A nővér ugyanúgy eszi tovább a szedret.
45 Nemsoká az öccs újra elkezdett kiabálni: "Nővér, nővér, a lágyékomig a földbe kerültem!"
46 A nővér ugyanúgy eszi tovább a szedret, mint egy mit sem tudó ember.
47 Nemsoká az öccs újra elkezdett kiabálni: "Nővér, nővér, a nyakamig a földbe kerültem, húzz ki innen!"
48 A nővér odapillantott: tényleg a nyakáig a földbe került!
49 Odasietett, de az öccse eltűnt a földben.
50 Sírva, bőgve megy most, amerre a feje viszi (, megy most), amerre a szeme pillant.
51 Mialatt [így] ment, az öklével egy korhadt nyírfa törzsére csapott.
52 Egy por asszony ugrott ki onnan.
53 Komámasszony, komámasszony! Miért zúztad szét a házamat?
54 Egymás mellé szegődtek.
55 Hosszan mentek vagy röviden mentek, ki látta?
56 Egy tóhoz értek.
57 A por asszony azt mondja a moś asszonynak: "Komámasszony, komámasszony, fürödjünk!"
58 A moś asszony azt mondja: "Nincs kedvem!"
59 - "Mit, mit nincs kedved! Vetkőzz le!"
60 A por asszony levetkőzött, beugrott a vízbe.
61 A moś asszony szomorúan, leverten állt ott, [végül] ő is elkezdett vetkőzni.
62 Alighogy bement a vízbe, [úgy] a por asszony kiugrott a partra, [és] felvette a moś asszony coboly-ruháit, prémjeit.
63 A moś asszony kimászott a partra: "Miért vetted fel a ruháimat?"
64 A por asszony odadobta a moś asszonynak az ő kérges ruháit.
65 A moś asszony azt mondja: "Hozd ide a ruháimat!"
66 A por asszony azt mondja: "Vedd fel ezeket a ruhákat, a tiédet nem adom!"
67 A moś asszony azt mondja: "Ha csakugyan nem adod őket - a prém csatján lóg egy kis zacskó odakötve, add azt ide!"
68 - "Komámasszony, komámasszony, mihez kezdjek a zacskóddal? Fogd csak!"
69 Miután a moś asszony elvette a zacskóját, felöltözött ugyanolyan coboly-ruhákba, prémekbe.
70 Hosszan mentek, röviden mentek, ki látta?
71 A por asszony azt mondja a moś asszonynak: "Csak megyünk, megyünk, megérkezünk egy városba. A város-falu öreg fia (és) a tonton öreg fia odakinn nyilakat lőnek."
72 A por asszony azt [is] mondja a moś asszonynak: "Akkor te vedd fel a tonton öreg fiának a nyilát, én felveszem a város-falu öreg fiának a nyilát."
73 Csak mentek, mentek, csakugyan elérkeztek egy városba.
74 A város-falu öreg fia (és) a tonton öreg fia odakinn nyilakat lőnek.
75 Bár a por asszony a város-falu öreg fiának a nyilát akarta felemelni, a moś asszony félrelökte őt.
76 A város-falu öreg fiának a nyilát vette fel a moś asszony, a tonton öreg fiának a nyilát vette fel a por asszony.
77 A moś asszony a város-falu öreg házának ajtajához ment.
78 Hallja, ahogy odabent a város-falu öreg a lányaihoz szól: "Menjetek, vezessétek be a sógornőtöket!"
79 A moś asszonynak mindkét karját megragadták, és bevezették a házba.
80 Hosszan éltek, röviden éltek; a tonton öreg eljött a város-falu öreg házába és azt mondja: "Holnap körül kell fonni a várost!"
81 Reggel lett, a por asszony gyékénykötelet font, a város feléig ért.
82 A moś asszony olyan kötelet font, hogy kétszer-háromszor körül lehetett vele tekerni a várost.
83 Hosszan éltek, röviden éltek, a moś asszonynak fia született.
84 A moś asszony azt mondja az apósának: "Amikor annak idején ide jöttem, az öcsémet valami lehúzta a föld alá; megyek megnézni ezt a helyet (vermet)."
85 Másnap virradt, az apósa befogatott neki három üstkorom színű rénszarvas ökröt.
86 A por asszonynak az apósa három márnát (halat) fogatott be; azok igyekeznek őt a lékbe húzni.
87 Hosszan utaznak, röviden utaznak, a por asszony azt mondja: "Én megérkeztem."
88 Bement az öreg, korhadt nyírfa törzsébe.
89 A moś asszony utazott hosszan, utazott röviden, elért ahhoz a helyhez, ahol az öccse a földbe süllyedt.
90 Egy olyan ház áll ott, hogy csak úgy ragyog, csak úgy fénylik!
91 Az ajtónál korog-morog egy kutya.
92 Bent hallani egy asszonyt: "Ha egy szívesen látott ember az, [úgy] nyald le róla a hórögöket [és] jégdarabokat, lökd be őt! Ha egy nem szívesen látott ember az, [úgy] tépd szét őt [darabokra], mint a homokszemeket, kavicsszemcséket!"
93 A kutya lenyalta a moś asszonyról a hórögöket [és] jégdarabokat, [és] belökte őt a házba.
94 Bent egy asszony ül, varrogat.
95 Ez az asszony azt kérdezi: "Honnan jött a vendég (vendég asszony)?"
96 A moś asszony azt mondja: "Amikor egyszer itt haladtam el, az öcsémet valami lehúzta a föld alá."
97 Az asszony azt mondja: "Ha volt öcséd - ez a ház az öcsédé."
98 Nem sokáig tartott, hallani, ahogy kint jött egy férfi.
99 Nem sokáig tartott, berontott egy medve!
100 Kétszer vagy háromszor körbeugrott a házban, [aztán] levetette a bundáját.
101 Az öccs átölelte a nővére nyakát, nem tudom [az örömtől, hogy összetalálkoztak]; a nővér átölelte az öccse nyakát, nem tudom [az örömtől, hogy összetalálkoztak].
102 Megcsókolták, átölelték egymást.
103 A moś asszony fia - talán tovább tart felnőni a dalnokembernek, mesemondó embernek? - futó-korba ért.
104 A nagybátyja olyan egy nyilat készített neki: errefelé lő - a nyíl cseng, arrafelé lő - a nyíl cseng!
105 Hosszan éltek, röviden éltek, a moś asszony azt mondja az öccsének: "Nekünk (nekem és a fiamnak) is van otthonunk!"
106 - Másnap virradt, az öccs befogatott a moś asszonynak három tavaszi hó színű rénszarvas ökröt, a hátuk, mint a rúd [, olyan kövérek].
107 Azt mondja a nővérének: "Ne pillants hátra, míg el nem tűnt ez a ház!"
108 A moś asszony csak ment, ment; fontolgatta, eltűnt-e a ház.
109 Hátrapillantott: egy [hatalmas] rénszarvas csorda, aminek az elejét nem lehetett látni, a végét nem lehetett látni, jön utána!
110 Elért az egykori helyhez, ahonnan a por asszony kiugrott; az idősebb testvérei három márnát fogattak be neki.
111 Elértek a városhoz.
112 A tonton öreg és a város-falu öreg odakint veszekednek.
113 A tonton öreg azt mondja: "Először az én menyem érkezik, lefordul az én utamra"; a város-falu öreg azt mondja: "Először az én menyem érkezik, lefordul az én utamra."
114 Elérték az útelágazást; a moś asszony a város-falu öreg házának ajtajához ment (állt), a por asszony a tonton öreg házának ajtajához ment.
115 Így élnek most boldogságban [és] jólétben.